Az Európai Parlament közös munkacsoportjainak (intergroupjainak) szerepe a területi érdekérvényesítésben

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.17649/TET.36.4.3449

Kulcsszavak:

Európai Unió, Európai Parlament, közös munkacsoportok, területi érdekérvényesítés, szubnacionális érdekek

Absztrakt

Az egyetlen közvetlenül választott EU-s intézményben, az Európai Parlamentben a területi fókuszú kérdések nem csupán a plenáris, szakbizottsági és képviselőcsoporti üléseken kerülnek napirendre, hanem a Parlament keretében működő „félhivatalos” képviselői csoportosulások, az ún. közös munkacsoportok (intergroupok) összejövetelei is lehetőséget teremtenek erre.

A tanulmányomban arra keresem a választ, hogy az EP félhivatalos képviselői csoportosulásai képesek-e arra, hogy a területi fókuszú érdekeket becsatornázzák az EP-i döntéshozatalba. Hipotézisem szerint a formalitás és informalitás határán álló csoportosulások megfelelően ki tudják aknázni a szemi-formális működési tényezőkben rejlő adottságokatés hatékonyan részt tudnak venni a területi fókuszú érdekek érvényesítésében.

A tanulmány négy részre tagolódik. Mindenekelőtt röviden áttekintem az EP-nek és a területi érdekek kapcsolatát, ezt követően pedig bemutatom a közös munkacsoportok jellemzőit, struktúráját és érdekérvényesítési lehetőségeit az EP Eljárási Szabályzatának tükrében. A tanulmány harmadik részében a területi fókuszú közös munkacsoportok működési jellemzőit elemzem. Az írásom utolsó fejezete két konkrét esettanulmány alapján mutatja be a területi kérdéssel foglalkozó közös munkacsoportok érdekartikulációs gyakorlatát és korlátait.

A dokumentumelemzés, a közös munkacsoportokban meghatározó szerepet játszó EP-képviselőkkel és munkacsoport-koordinátorokkal készített strukturált mélyinterjúk és az esettanulmány alapján megállapítható, hogy az EP-ben ezek a formalitás és informalitás határán álló képviselői csoportosulások is meghatározó szerepet játsz(hat)anak a területi érdekek uniós intézményekben történő megjelenítésében. Ugyanakkor – az EP eljárási szabályzatában megfogalmazott korlátok miatt – e képviselői csoportosulások csak indirekt módon vehetnek részt a területi érdekek parlamenti döntéshozatalba történő becsatornázásában, hiszen a parlamenti fellépések nem a közös munkacsoportok, hanem az azok munkájában részt vevő EP-képviselők nevében történnek.

Információk a szerzőről

Brucker Balázs , Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Regionális Kutatások Intézete

tudományos munkatárs

##submission.downloads##

Megjelent

2022-12-06

Hogyan kell idézni

Brucker, B. (2022) „Az Európai Parlament közös munkacsoportjainak (intergroupjainak) szerepe a területi érdekérvényesítésben”, Tér és Társadalom, 36(4), o. 3–31. doi: 10.17649/TET.36.4.3449.

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok