Átalakuló pártállam és egyenlőtlen túlfűtöttség Kínában a globális válság idején

Absztrakt

Ebben a cikkben azt vizsgáljuk, hogy az átalakuló kínai pártállami rendszerben a beruházások dinamikája szempontjából milyen rendszerszerű következményei vannak a külső sokkhatáshoz alkalmazkodó állami beavatkozásnak. Elméleti alapon (még e kutatást megelőzően) megfogalmazott hipotéziseinket – az összehasonlító interaktív pártállami modell (IPS) értelmezési keretére támaszkodva – az 1990-es évek végétől statisztikailag igazoljuk. A beruházások túlfutása a kínai pártállamnak is állandó jellemzője, amelyet a párt, az állam és a gazdaság döntéshozói közötti függőségi és érdekérvényesítési viszonyokból kialakuló pártállami hatalmi háló léte és működése, valamint az abban keletkező szerkezeti motivációk okoznak. A pártállami hatalmi háló elemeinek, kapcsolódási és működési elveinek térben, időben és különböző aggregációs szinteken önhasonló jellege miatt a beruházások túlfutása különböző helyeken és időszakokban, valamint eltérő léptékekben is kimutatható.

A beruházási kilengések gyakorisága a háló által leképezett hatalmi eloszlás aktuális sajátosságainak függvénye. Megállapítjuk, hogy a pártállami háló sokkhatáshoz történő alkalmazkodása a rendszerszerű magatartások intenzitását, ezzel együtt a gazdasági túlfűtöttség mértékét is növeli, utóbbi pedig a háló aktuális szerkezete által leképezett hatalmi viszonyok sajátosságaihoz igazodik. Empirikusan igazoljuk, hogy a decentralizált kínai hatalmi hálóban a lokális hatalom túlzott mértékű beruházása az országosénál intenzívebb. Eredményeink szerint a túlfűtöttség egyenlőtlen térbeli intenzitása az állami beavatkozás térbeli és tulajdonbeli prioritásai szerint alakul; a túlfűtöttség mértékének időszakos kilengései és a háló aktivitásának átmeneti növekedései (vagyis a háló zsugorodásának lassulása) összefüggenek; a beruházások kilengéseiben, azok felfutásaiban és lecsengéseiben pedig a különböző tulajdonformájú vállalatok eltérő magatartásformái fedezhetők fel.