A regionális jövedelmi egyenlőtlenségek alakulása Japánban 1970 és 2005 között

Absztrakt

A tanulmányban shift-share elemzéssel különítettem el a jövedelmek térben való tagolódását befolyásoló két összetevőnek, a regionális dinamikának és a településszerkezet alapján meghatározott szerkezeti hatásnak a szerepét. A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy a 35 évet felölelő időszak alatt (1970–2005) a 47 japán prefektúra jövedelemnövekedésében vagy épp -csökkenésében a fenti két tényező közül melyik mekkora szerepet játszott.

A japán nemzeti gazdaságfejlesztési politika és regionális fejlesztéspolitika között sajátos alárendelő viszony van, ami a japán fejlesztő állam modell logikájából ered. A második világháború után a gyors ütemű felépülés és felzárkózás megvalósítására a japán nemzeti gazdaságfejlesztési politika jellemzően növekedésorientált célkitűzéseket irányzott elő, szemléletében pedig a hatékonyság jelent meg prioritásként. Ezzel szemben a japán regionális fejlesztéspolitika legfőbb deklarált feladata, hogy utólagosan korrigálja az általános nemzeti gazdaságpolitika szemléletéből eredő egyensúlytalanságokat. Így az jellemzően reaktív, kiigazító jellegű és méltányossági szempontokat is preferáló.

A vizsgálattal igazoltam, hogy ez az alárendelő kapcsolatrendszer kizárólag addig működhet eredményesen, amíg a kapcsolat első pilléreként megjelenő nemzeti gazdaságfejlesztési politika sikeres, elősegíti a gazdasági növekedést, így annak jenmilliárdokban mérhető eredménye a megfelelő újraelosztási rendszerek működése révén hozzájárul a prefektúrák kiegyenlített fejlődéséhez.