Víz, amiért érdemes útra kelni. A táji környezet szerepe a vízparti utazás során

Absztrakt

A világ turizmusának jelentős részét adó vízparti úti célokat a keresleti és a kínálati trendek új kihívások elé állítják, ami a minőségi fejlesztések mellett az újrapozicionálást is szükségessé teszi. Az erősen vízhez kötődő tömegturizmus mellett az elmúlt években előtérbe kerültek a víztől független vonzerő- és létesítményfejlesztések, aminek során sokszor háttérbe szorult a táji környezet. A széles célcsoportok számára vonzó és elérhető vízpartok mára nem csupán a nyári utazás helyszínei, de az év többi időszakában is utazásra csábítanak. A tanulmány a magyarországi célállomások példáján keresztül keresi a választ arra, hogy a turizmusra predesztinált vízparti környezet a potenciális belföldi utazók tudatában hogyan jelenik meg. A szakirodalmi áttekintést követően lakossági kvantitatív vizsgálat segítségével mutatjuk be, hogy a táji környezet és annak egyes elemei hol helyezkednek el a vízpartokról alkotott képben, az utazási döntéshozatalban és a magyarországi célállomások egyedi jellemzői között. A kutatás eredményei szerint a vízpart által erőteljesen determinált természeti környezet a vízparton járt városlakók döntő többségének mentális térképén megjelenik. A megkérdezés rávilágított továbbá a belföldi utazás nyújtotta előnyökre, ami független a felkeresett célállomás környezetétől, esetünkben a vízparttól. Területi szempontból vizsgálva elmondható, hogy minél közelebbi az úti cél, az utazók annál kisebb földrajzi egységben gondolkodnak. A víztől független vonzerők, tevékenységek közül a vízparton járt városlakók szerint az aktív pihenés önállóan is utazásra csábít, ezzel szemben a gasztronómia és a kulturális látnivalók jelenleg a hazai vízpartok felkeresésének élményét gazdagítják. Összefoglalóan elmondható, hogy a táji környezetre mint szervezőerőre építve kapcsolódhatnak be új célállomások a turizmusba, és az érett desztinációk is ennek figyelembevételével léphetnek a fenntartható és versenyképes jövő útjára.