Tér és Társadalom 18. évf. 2004/3. 111-125. p.
Tér és Társadalom XVIII. évf. 2004 s 3: 111-149
VERSENYKÉPESSÉG
A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS RENDSZER
KÍNÁLATI OLDALA A KÖZÉP-DUNÁNTÚLON'
(The Supply Side of the Regional Innovation Systems —
Case Study of Central Transdanubia)
GROSZ ANDRÁS — CSIZMADIA ZOLTÁN —
SZÉPVÖLGYI ÁKOS
Kulcsszavak:
innováció regionális innovációs stratégia vállalkozásfejlesztés gazdaságfejlesztés területfejlesztés
A tanulmány célja, hogy megpróbálja feltárni és összegezni egy térség, jelen esetben a Közép-dunántúli
régió valamennyi olyan szervezetét, intézményét és szerepl őjét, melyek a kínálati oldal aktaraként közép-
és hosszú távon akár aktívan, akár passzívan hatást gyakorolhatnak a régió innovációs folyamataira. A
kínálati oldalon megtalálható szereplők tevékenységének egy egységes, a hálózati együttm űködést és az
erőteljes specializáción alapuló munkamegosztást el őtérbe helyez ő koncepció részeként történ ő tudatos
fejlesztése eredményeként lehet létrehozni azt a regionális innovációs rendszert, amely hosszú távon
képes hozzájárulni a régió jövőképének ( Közép-Dunántúl váljék az innováció régiójává") megvalósí-
tásához. A tanulmány a régió gazdasági szerkezetváltásának és kutatás-fejlesztési tevékenységének
legfontosabb sajátosságait követően sorra veszi a leendő regionális innovációs rendszer lehetséges
elemeit, így a fels őoktatási és kutatóintézeteket, az ipari parkokat és valamennyi olyan szervezetet (inku-
bátorházak, vállalkozásfejlesztési szervezetek, klaszter kezdeményezések, kamarák stb.), amely szolgálta-
tásaival hozzájárulhat a vállalkozások innovációs képességeinek javulásához.
Bevezetés
Az innováció az elmúlt évtizedekben bekövetkezett gazdasági-társadalmi változá-
sok eredményeképpen az egyik legfontosabb termelési tényez ővé vált nemcsak a
gazdasági fejl ődés magterületéhez tartozó országokban, de hazánkban is. A vállal-
kozások — a felgyorsult technológiai fejl ődés következtében — hosszú távon fenn-
tartható versenyképességét csak a konkrét új piaci termékekben, szolgáltatásokban,
termelési eljárásokban, szervezeti rendszerek bevezetésében, piaci magatartási
formákban és értékesítési csatornákban megnyilvánuló és realizálódó folyamatos
kutatás-fejlesztési tevékenység, innovációs aktivitás képes biztosítani.
Magyarországon a nemzeti és regionális innovációs rendszer legfontosabb eleme-
ként egyértelműen a magát az innovációt létrehozó, megvalósító gazdasági szerve-
zetek jelölhetők meg. A vállalatok innovációs tevékenységét nagymértékben meg-
határozó legfrissebb kutatási eredményeknek a vállalatokhoz — különösen a kis- és
közepes méret ű vállalkozások számára — való eljuttatásában kiemelt szerepet kell,
vagy kellene játszani a legkülönfélébb közvetít ő, vagy hídképz ő szervezeteknek. A
Grosz András – Csizmadia Zoltán – Szépvölgyi Ákos: A regionális innovációs rendszer kínálati oldala a Közép-Dunántúlon.
Tér és Társadalom, 18. 2004. 3. 111–125.
112 Versenyképesség TÉT XVIII. évf. 2004 s 3
vállalkozások innovációs tevékenységének vizsgálatával foglalkozó szakirodalom sze-
rint a különböz ő gazdasági szerepl ők innovációs, illetve kutatás-fejlesztési aktivitásában
óriási különbségek tapasztalhatók, melyek alapja leginkább a vállalkozások mérete, de
fontos tényező lehet a tevékenység, ágazati meghatározottság, tulajdonosi kör is
(OMFB 1995; 1998; Mosoniné 1997; Grosz 2001; 2002; Goldperger 2002). A
folyamatos innováció, a K+F követelményének általában csak a megfelel ő pénzügyi
háttérrel rendelkez ő nagyobb vállalkozások képesek megfelelni. Ezért a nemzeti és
regionális innovációs rendszer elemei között az innovációt megvalósító vállalkozások és
az innovációk létrejöttében közrem űködő, a kis- és középvállalkozások létrejöttét és
fejlődését támogató széles körű intézményi és szervezeti körre is gondolni kell.
A vállalkozásokat, innovációs stratégiájuk és azok legfontosabb jellemz ői alapján
Buzás (2002) három jól elkülöníthet ő csoportba sorolja, melyek kapcsolódása,
együttműködési lehetősége, valamint igénye a különböz ő transzfer és közvetít ő
szervezetekhez és azok szolgáltatásaihoz egymástól eltér ő sajátosságokkal bír
(1. táblázat). Míg az élenjárók els ősorban a kutatóintézetekkel és a felhasználókkal
törekednek szoros partnerkapcsolatra, addig a korai követ ők főként a technológiai
központokkal, az egyetemi kutatóintézetekkel alakítanak ki kooperatív kontaktuso-
kat (Buzás 2002; Grosz 2002; MLSZ 2002).
1. TÁBLÁZAT
A vállalkozások innovációs stratégiái és jellemz ői
(Innovation Strategies and Features of Enterprises)
Elenjárók Korai követők Kései alkalmazók
(Get-Ahead) (Keep-Up) (Catch-Up)
élre törő Straégi lépstaró felzárkó
Képességek — meglév ő technológiák — technológiamódosítás —problémamegoldó
újszerű kombinációja —minőségjavítás innováció
— a tudáshatárok —költségcsökkentés —termelékenységnöve-
kiterjesztése —kis léptékű változtatás lés
—technológia másolás
— technológia adaptálás
Tudás- tudományos kutatás, mérnöki tervezés, kivi- mérnöki és menedzs-
ráfordítás technológia kidolgozás telezés, piacra dobás: a ment adottságok: visz-
és laboratóriumi model- tervezés és a gyártás szajelzések a gyártási
lek, a K+F és a piacosí- cégen belüli összehan- folyamatokról, illetve a
tás cégen belüli össze- golása termékvizsgálatról
kapcsolása
Technológiai vállalaton belüli kuta- technológiai fejlesztés, technológia-transzfer,
célkitűzés tás, technológiafejlesz- K+F hálózatok technológia elterjedése,
tés, K+F hálózatok demonstrációs projek-
kialakítása tek, oktatás, képzés
Partner- hosszabb távú K+F egyetemek mérnöki betanulási programok,
kapcsolatok együttm űködési projek- karai, tanácsadó cégek, termelékenységi köz-
tek kutatóintézetekkel, technológia intézetek, pontok, ügyfelek, be-
felhasználókkal és felhasználók rendezések szállítói és
beszállítókkal közvetítői
Forrás: Buzás 2002.
Grosz András – Csizmadia Zoltán – Szépvölgyi Ákos: A regionális innovációs rendszer kínálati oldala a Közép-Dunántúlon.
Tér és Társadalom, 18. 2004. 3. 111–125.
TÉT XVIII. évf. 2004 s3 Versenyképesség 113
Hazánkban a kutatás-fejlesztési és innovációs szolgáltatásokat nyújtó intézmény-
rendszerbe az akadémiai intézetek, a fels őoktatási intézmények (els ősorban műszaki
egyetemek és főiskolák), valamint a vállalati szféra kutatóhelyei, az alapítványi
formában működő kutatóintézetek, az ipari kutatóintézetek, a technológiai transzfert
segítő intézményhálózat, illetve a különleges fejlesztési szolgáltatásokat nyújtó
vállalkozások, mérnökirodák, az innovációs és technológiai transzfer központok,
klaszter szervezetek és az inkubátorházak tartoznak (MLSZ 2001). Mindazonáltal a
szerepl ők között sincsen teljes mértékben egyetértés, hogy mely intézmények, illet-
ve ténylegesen milyen funkciók, tevékenységek sorolhatók e körbe. A fogalom
széles körű értelmezése esetén tulajdonképpen minden olyan piaci és nem piaci
szerepl ő ideértendő, aki a kis- és középvállalkozások innovációs teljesítményének
javítása, fokozása érdekében valamilyen szolgáltatás formájában vagy saját tudását
nyújtja, vagy másét próbálja meg átadni, közvetíteni. Így tulajdonképpen szinte
valamennyi vállalkozásfejlesztéssel, illetve gazdaságfejlesztéssel foglalkozó intéz-
mény és szervezet idesorolható. Sz űken értelmezve már jóval kisebb ez a kör. Kifeje-
zetten csak a valamilyen innováció, technológia, tudás közvetítését, az azzal rendel-
kező kínálati és az azt igényl ő keresleti oldal közötti kapcsolatok megteremtését
szolgáltatásaival el ősegíteni képes kört foglalja magába.
Jelen tanulmányban a regionális innovációs rendszer kínálati oldalának a Közép-
dunántúli régióban tapasztalható sajátosságait szeretnénk bemutatni. Vagyis arra
keressük a választ, hogy az innovációs rendszer kínálati oldali intézményei milyen
erőforrásokkal, mozgósítható kapacitásokkal rendelkeznek, illetve milyen, az inno-
vációs rendszer fejl ődését gátló hiányosságok tapasztalhatók m űködésükben. Ha-
sonló, a regionális innovációs rendszer kínálati, illetve keresleti oldalának feltárását
megcélzó kutatások folytak a Közép-magyarországi, a Dél-alföldi és a Dél-
dunántúli régiókban is (Márton 2004).
A regionális innovációs stratégia számára a kínálati oldal felmérése a regionális
technológia- és innováció-támogatás intézményrendszerének a feltárását jelenti,
módszertanilag különböz ő részekb ől, egymáshoz szorosan kapcsolódó elemekb ől
áll. Így el őször a Közép-dunántúli régió innovációhoz szorosan kapcsolódó kutatás-
fejlesztési teljesítményének, kapacitásának szekunder, KSH adatokon alapuló elem-
zésére, vizsgálatára kerül sor, elhelyezve a régiót a hazai kutatás-fejlesztési térben.
Ezt követően a régióban m űködő és az innovációban, vállalkozásfejlesztésben,
gazdaságfejlesztésben valamilyen szinten érintett intézményi szerepl ők és szerveze-
tek kerülnek a fókuszpontba. Az innovációhoz kapcsolódó, illetve azzal összefüg-
gésbe hozható tágan értelmezett intézményi hálózat feltárásának alapját összesen
több mint 30 személyes interjú adja (a régióban található fels őoktatási intézmények,
kutatóintézetek, innovációs központok és inkubátorházak, klaszter szervezetek,
vállalkozásfejlesztési alapítványok, kockázati t őketársaságok, kamarák, MTESZ). A
régióban található ipari parkoknak az elemzése, innovációban betöltött és lehetséges
szerepüknek, az általuk nyújtott szolgáltatásoknak, együttm űködési kapcsolatrend-
szerűknek, innovációhoz való viszonyulásuknak bemutatása az ipari parkok
Grosz András – Csizmadia Zoltán – Szépvölgyi Ákos: A regionális innovációs rendszer kínálati oldala a Közép-Dunántúlon.
Tér és Társadalom, 18. 2004. 3. 111–125.
114 Versenyképesség TÉT XVIII. évf. 2004 s3
viszonylag nagy száma (összesen 26 szervezet) miatt a személyes interjúk helyett
egy speciális, csak a részükre kiküldött kérd őíves felmérésen alapul.
A Közép-Dunántúl fejl ődése az innováció szempontjából
A Közép-dunántúli régió fejl ődése a kilencvenes évek elejét ől több markáns, az
innováció szempontjából lényeges tényez ővel jellemezhet ő. A régióra a kilencvenes
évek elején a területi jellemz ő k alapján még az agrár-ipari jelleg volt a meghatáro-
zó. Az elmúlt évtizedben azonban a régió az ipari szerkezetváltás, valamint a mez ő-
gazdaságban bekövetkezett termelés és foglalkoztatás sz űküléssel járó változások
eredményeképpen átjutott abba a szakaszba, ahol egyértelm űen az ipari (ezen belül
is feldolgozó-ipari) jelleg a meghatározó.
Az átalakulási folyamat az elmúlt évtizedben módosította a vállalkozások fejl ődé-
sének legfontosabb tendenciáit és a vállalkozási környezet jellemz őit. Ebből ki-
emelhető, hogy az 1990-es évek elejét ő l a régióban dinamikusan növekedni kezdett
a gazdasági szervezetek száma, alapvet ően megváltozott a tulajdonosi és gazdálko-
dási forma szerinti összetételük. Ma az ország vállalkozásainak mintegy tizede
mű ködik a régióban, de a vállalkozói aktivitást jelz ő 1000 főre jutó vállalkozásszám
tekintetében (77) a térség valamivel elmarad az országostól (84). A gazdaság inno-
vációs potenciáljának növeléséhez, ezen belül kiemelten a helyi kis- és közepes
vállalkozások fejlő déséhez hozzájáruló közvetlen külföldi t őkebefektetéseknek
döntő szerepe volt a régió gazdasági struktúrájának átalakításában. Mindazonáltal
jellemző , hogy a betelepült nagyvállalatok beágyazottsága nem megfelel ő, hazai
beszállítói kapcsolataik gyengék. Jelent ő s eltérések tapasztalhatók tehát a gazdasági
teljesítmény, vagy a hatékonyság tekintetében a jellemz ően exportorientált, dönt ően
külföldi tulajdonú nagyvállalati szektor, valamint a bels ő , illetve lokális piacra
termelő, alapvető en hazai tulajdonú, kis- és középvállalati szektor között.
Szintén jellemz ő , hogy a régióban — túlnyomórészt a hazai t őkebefektetéssel ala-
pított vállalkozások tevékenységi körének módosulása következtében — folyamato-
san változik a működő vállalkozások gazdasági ágak szerinti összetétele, egyre
magasabb arányt képviselnek a különböz ő szolgáltatásokban m űködő vállalkozá-
sok. A tercier szektor térnyerése követi a nemzetközi tendenciákat, a termelést
kiszolgáló informatikai, tervezési, jogi, pénzügyi, marketing, munkaer ő-szervezési
tevékenységek iránti igény növekszik, ugyanakkor jellemz ő az is, hogy ezeket a
szolgáltatásokat már nem a vállalkozás bels ő szervezeti egységei végzik, hanem
erre szakosodott szolgáltató cégek.
A területileg koncentrált külföldi m űködőtő ke-befektetések miatt a régió ipari
központjaiban a korszer ű termelésszervezési módszerek és fejlett technológiák
betelepítése és fejlesztése következtében az ipari termelékenység nagymérték ű
minőségi növekedése jellemz ő. A térségbe áramló m űködő külföldi tőke nagysága
és az ipari termelés volumene között pozitív korreláció figyelhet ő meg, ez okozta a
régión belül az ipari termelési érték és hatékonyság differenciált növekedését.
Grosz András – Csizmadia Zoltán – Szépvölgyi Ákos: A regionális innovációs rendszer kínálati oldala a Közép-Dunántúlon.
Tér és Társadalom, 18. 2004. 3. 111–125.
TÉT XVIII. évf. 2004 s3 Versenyképesség 115
A régióba betelepült külföldi vállalkozások alacsony anyagigény ű, fejlett techno-
lógiát megkövetel ő, viszonylag magas él őmunka igényű termelést folytatnak, saját
eszközökkel, alkalmazottakkal, vagy bérmunka formájában, mindkét esetben zömé-
ben import alapanyagokból exportra. Helyben jellemz ően csak termelési modulok
és részegységek gyártása történik, önálló termékek el őállítására csak kevés esetben
kerül sor, ezért alacsony a termelésbe bevont alvállalkozók és beszállítók száma.
Az innováció tekintetében kiemelt szerep ű gépipar foglalkoztatja a munkavállalók
mintegy hatodát (50 ezer f ő). A gépiparhoz valamivel több mint 800 közép-
dunántúli vállalkozás kapcsolható, különösen az egyéb általános rendeltetés ű gép-
gyártás, a műszergyártás, a máshova nem sorolt villamosgép-gyártás, a híradástech-
nikai termék gyártása és az egyéb speciális rendeltetés ű gépek gyártása területén
magas a vállalkozások száma.
Végül a régió fejl ődése szempontjából lényeges, hogy két dinamikusan fejl ődő
ipari innovációs erőcentrum, Budapest és Gy őr között helyezkedik el. Ezek az er ő-
centrumok hatásukat els ődlegesen az Ml-es autópálya biztosította közlekedési
folyosó mentén fekv ő ipari központokra (Tatabánya, Komárom), továbbá Eszter-
gomra, Pápára és Fejér megye M7-es autópálya mentén fekv ő keleti területeire
fejtik ki. Lényeges, hogy e hatások mind a technológiai transzfer, mind pedig mun-
kaerő-piaci vonatkozásban dominánsabbak, mint ezeknek a városoknak a régión
belüli gazdasági központokkal való kapcsolata. Ennek oka f őleg a régión belüli
észak—déli irányú feltáró és tranzit utak hiányában keresend ő. A régió más innová-
ciós központjainak (Székesfehérvár, Mór, Veszprém, Dunaújváros) a szomszédos
régiók központjaihoz és ipari körzeteihez való köt ődése csak nyomokban fedezhet ő
fel, els ősorban beszállítói vonatkozásban az autóipar területén.
A kutatás-fejlesztési tevékenység regionális sajátosságai
a Közép-dunántúli régióban
A vázolt fejl ődési folyamat eredményeképpen a Közép-dunántúli régió országos
összehasonlításban — a régiót jellemz ő jelentős területi fejlettségi különbségek ellené-
re — a legtöbb gazdasági mutató alapján Magyarország legfejlettebb régiói közé
tartozik. Gazdasági szerkezete megújult, a térségben letelepedett nemzetközi m űkö-
dő tőke megteremette a globális folyamatokhoz történ ő kapcsolódás alapfeltételeit
(Baráth—Molnár—Szépvölgyi 2001). A régió kulcs iparágaiban egyre er őteljesebben
érzékelhet ő egyfajta koncentrációs folyamat (klaszteresedés), melynek el ősegítése
érdekében az elmúlt években klaszter kezdeményezések is alakultak. A korszer ű
gazdaságfejlesztési és gazdaságszervezési folyamatirányítási rendszerek szélesed ő
meghonosításának köszönhet ően a régió gazdasági teljesítménye nemcsak egyre n ő,
de szerkezete folyamatosan megújul. A régió — a népesség gyors adaptációs képes-
ségének és a tradicionálisan fejlett munkakultúrának köszönhet ően — kedvez ő adott-
ságokkal rendelkezik az innováció befogadására és érvényesítésére. Mindazonáltal
az innováción alapuló gazdaságfejlesztést a régióban számos tényez ő akadályozza
mind a regionális innováció keresleti, mind pedig annak kínálati oldala fel ől.
Grosz András – Csizmadia Zoltán – Szépvölgyi Ákos: A regionális innovációs rendszer kínálati oldala a Közép-Dunántúlon.
Tér és Társadalom, 18. 2004. 3. 111–125.
116 Versenyképesség TÉT XVIII. évf. 2004 s3
A Közép-dunántúli régiónak rendkívül alacsony a részesedése az ország kutatás-
fejlesztési tevékenységéb ő l összehasonlítva társadalmi-gazdasági súlyával, különö-
sen ha a régiónak az ország gazdaságában betöltött szerepét tekintjük (exporttevé-
kenységben, külföldi t ő ke fogadásában stb.). Ugyanakkor e téren az elmúlt öt-hat
évben kifejezetten pozitív tendenciáknak, rendkívül dinamikus fejl ődésnek lehetünk
a tanúi, ha a kutatás-fejlesztés mutatóit kísérjük figyelemmel (2. táblázat).
2. TÁBLÁZAT
A K+F néhány mutatójának alakulása 1996-2002 között régiónként
és a Közép-Dunántúlon
(The Development of Some Indicators of R+D between 1996 and 2002
by Regions and in Central Transdanubia)
Kutatóhely Kutató-fejleszt ő K+F kutatási téma
Régió 2002/ 2002/ 2001/
1996 2002 1996 2002 1996 2001
1996 1996 1996
Közép-
710 1218 1,72 12 831 17 711 1,38 9 750 12 811 1,31
Magyarország
Közép-Dunántúl 64 170 2,66 732 1599 2,18 658 1472 2,24
Fejér 20 53 2,65 266 791 2,97 195 423 2,17
Komárom -
2 25 12,50 11 156 14,18 9 110 12,22
Esztergom
Veszprém 42 92 2,19 455 652 1,43 454 939 2,07
Nyugat-Dunántúl 109 162 1,49 830 1427 1,72 796 1344 1,69
Dél-Dunántúl 125 191 1,53 1417 1827 1,29 925 1424 1,54
Észak-
101 136 1,35 1160 1427 1,23 1010 903 0,89
Magyarország
Észak-Alföld 162 256 1,58 2213 2724 1,23 1559 1980 1,27
Dél-Alföld 190 293 1,54 2126 3049 1,43 1365 1912 1,40
Magyarország 1461 2426 1,66 21 306 29 764 1,43 16 063 21 846 1,36
Forrás: KSH adatok alapján Szépvölgyi és Grosz 2003.
Valamennyi vizsgált tényez ő esetében a Közép-dunántúli régió tudta a leggyor-
sabb növekedést felmutatni, mint ahogy a táblázat adataiból is egyértelm űen látszik.
Mindazonáltal a gyors fejl ő dést kiváltó okok között meg kell jegyezni, hogy az
1990-es évek közepén még valamennyi tekintetében a legutolsó helyet foglalta el a
régiók közül, így az alacsony bázis könnyen teremtett lehet őséget a magas dinami-
kára. Fel kell hívni azonban a figyelmet arra a pozitív folyamatra, melynek hatására
mára a Közép-dunántúli régió a mutatókat tekintve megel őzte mind az Észak-
magyarországi, mind pedig a Nyugat-dunántúli régiót, s őt a kutatási témákat vizs-
gálva még a jelent ős egyetemi központtal rendelkez ő Dél-Dunántúlt is. A kutatás-
fejlesztési tevékenység, akár a kutatóhelyek számát, akár a kutatás-fejlesztés terüle-
tén foglalkoztatottak számát tekintjük alapul, megállapítható, hogy a rendkívül er ős
budapesti dominanciát követ ő en az országban a nagy egyetemi központok körül
koncentrálódik, így a Dél-Alföld és az Észak-Alföld viszonylag jó értékei kifejezet-
ten a szegedi és a debreceni egyetemnek köszönhet őek.
Grosz András – Csizmadia Zoltán – Szépvölgyi Ákos: A regionális innovációs rendszer kínálati oldala a Közép-Dunántúlon.
Tér és Társadalom, 18. 2004. 3. 111–125.
TÉT XVIII. évf. 2004 s3 Versenyképesség 117
A kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó beruházások nagyságát tekintve a Közép-
dunántúli régió már a harmadik helyet foglalja el az országban, ami alapján megál-
lapítható, hogy a K+F beruházások nem els ősorban a nagy egyetemi és kutatóinté-
zeti kapacitásokhoz köthet ők, sokkal inkább a külföldi t őkebefektetések határozzák
meg területi eloszlásukat. Vagyis a beruházások nagy része vélhet ően az ipari kuta-
tási és fejlesztési infrastruktúra fejlesztésére irányul. Ugyanakkor a K+F ráfordítá-
sok GDP-hez viszonyított arányát tekintve a régió (0,55%) rendkívüli mértékben
elmarad a hasonló európai uniós értékekt ől. A kutatás-fejlesztés közép-dunántúli
speciális sajátosságaira a kés őbbiekben még visszatérünk.
A Közép-dunántúli régió fels őoktatási rendszere
A Közép-Dunántúlon a fels őoktatási intézmények súlya lényegesen elmarad az or-
szág többi régiójáétól. Egyedüli jelent ős felsőoktatási és kutatási bázisa a Veszprémi
Egyetem, amely azonban még ma sem képes regionális campusként funkcionálni.
Ehhez párosul egy rendkívül széttagolt fels őoktatási rendszer, amelyben az egyetem
mellett található egy állami főiskola, két alapítványi formában m űködő főiskola, két
régión kívüli egyetemhez kapcsolódó f őiskolai képzés, valamint három egyházi
felsőoktatási intézmény. A fels őoktatási intézmények egy része mindössze egy
évtizedes múlttal, vagy néhány éves önállósággal rendelkezik.
A régió a fels őoktatási hallgatók számát tekintve elmarad a nagy egyetemi köz-
pontokkal rendelkező térségekt ől. Felsőoktatási képzési kínálatában meghatározó
szerepe van a társadalomtudományi és a m űszaki vonalnak, néhány területen azon-
ban továbbra is hiányos, nincsen sem orvosi, sem jogi képzés. Az új intézmények-
nek és szakoknak köszönhet ően jelentős mértékben n őtt az oktatók és a tudományos
fokozattal rendelkez ők száma, ami nemcsak a fels őoktatás színvonalának növeke-
dése, hanem a mozgósítható kutatási-fejlesztési kapacitások b ővülése miatt is fontos
tényező, azonban még így is elmarad az országos átlagtól.
A régióban működő felsőoktatási intézetek kutatóintézeti háttere gyengének mond-
ható, mely alól talán csak a Veszprémi Egyetem tekinthet ő kivételnek. A régió fels ő-
oktatási rendszerére jellemz ő, hogy a különböző intézmények közötti együttm űködési
kapcsolatok esetlegesek. Egyfel ől eltér az állami, illetve az alapítványi formában
működő intézmények működése, illetve egyes intézmények székhelye a régión kívül
található, ami jelentős mértékben csökkentheti az együttm űködési készséget. Másfel ől
az oktatás és a kutatás területén lehetséges együttm űködési kapcsolatokat gyengíti a
régióra jellemző rossz közlekedési infrastruktúra. Ugyanakkor pozitívumként értékel-
hető, hogy szűkebb térségükben a fels őoktatási intézmények gyakran m űködnek
együtt a vállalkozásfejlesztés területén tevékenyked ő szerepl őkkel (inkubátorházak,
innovációs központok, kamarák, vállalkozásfejlesztési alapítványok).
A fenti sajátosságok alapján megállapítható, hogy a régió fels őoktatási intézmé-
nyei és a helyi gazdaság közötti kapcsolatok — els ősorban képzési profiljuk és
együttműködéseik hiánya miatt — esetlegesek, az intézmények sem az alap, sem az
Grosz András – Csizmadia Zoltán – Szépvölgyi Ákos: A regionális innovációs rendszer kínálati oldala a Közép-Dunántúlon.
Tér és Társadalom, 18. 2004. 3. 111–125.
118 Versenyképesség TÉT XVIII. évf. 2004 s3
alkalmazott kutatások területén nem tudnak megfelel ő hátteret biztosítani a régió
vállalkozásai számára (Szirmai et al 2002).
Akadémiai és vállalati kutatóintézetek
A korábban említett K+F beruházásokkal ellentétben, amely a külföldi t őke terü-
leti eloszlását követi, a kutatóhelyek egyértelm űen a fels őoktatási intézményekben
koncentrálódnak, azon belül is els ősorban a Veszprémi Egyetem játszik kiemelked ő
szerepet. A Közép-dunántúli régióban az akadémiai tudományos kutatóintézeti
hálózatot az Akadémia Veszprémi Területi Bizottsága (a tudományos élet els ő szá-
mú területi koordinációs szervezete), valamint mindössze három kutatóintézet kép-
viseli, melyek közül az egyiknek a régión kívül található a székhelye. A három
kutatóintézet közül a gazdasági szféra számára közvetlenül hasznosítható, akár piaci
termékekben is megnyilvánuló alapkutatásokat egyedül a martonvásári Mez őgazda-
sági Kutató Intézetben folytatnak, ez az intézet viszonylag széles gazdasági kapcso-
latrendszerrel rendelkezik. Az MTA Balatoni Limonológiai Kutatóintézet tevékeny-
sége sokkal sz ű kebb, speciális területet érint, míg az MTA Regionális Kutatások
Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézetének Székesfehérváron m ű-
ködő kutatócsoportja társadalomtudományi kérdéseket vizsgál.
A régióból egyértelm űen hiányoznak a m űszaki, technológiai területen alapkuta-
tásokat végz ő kutatóintézetek, melyek egy tágabb térség innovációs potenciáljához,
az új ismeretek gazdasági szférában való gyors megjelenéséhez nagymértékben
képesek lennének hozzájárulni, akcelerálva annak innovációs potenciálját. A régió-
ban található kutatóintézeteknek, valamint a tudományos élet szervezési feladatait
ellátó regionális bizottságnak a jöv ő ben mindenképpen nagyobb szerepet kell vál-
lalnia az innovációt támogató szolgáltatások kidolgozásában és megvalósításában,
szorosabbra kell fű zni a kapcsolataikat a gazdasági szférával, gyakorlati szakembe-
reket kell bevonni a munkába.
A meglehet ő sen hiányos akadémiai kutatóintézeti hálózatot sajnos a vállalati K+F
sem tudja pótolni, ugyanis az ipari kutatóhelyek száma a Közép-Dunántúlon hason-
lóan alacsony. Ezek a kutatóhelyek dönt ően a régióban m űködő nagyvállalatokhoz,
illetve a tradicionális iparágakhoz köt ődnek — mint azt a 3. táblázat is mutatja, pl.
vegyipar, acélipar, élelmiszeripar, alumíniumipar —, míg a térség kis- és középválla-
lati szektorában e területen az elmúlt évtizedben nem nagyon történt el őrelépés.
A problémát tovább növeli, hogy a globális és lokális gazdaság és kutatás-
fejlesztési szervezetek, valamint a nagyvállalatok és a KKV szektor közötti kapcso-
lat ad hoc jelleg ű , esetleges és rendkívül hiányos, ami nagymértékben gátolja a
termék- és szolgáltatásfejlesztést, valamint a K+F kapacitások b ővítését. A helyi
gazdaság és a K+F között gyakorlatilag nincs közvetlen kapcsolat, ezáltal az alkal-
mazott kutatáson alapuló innovációs láncok kialakulása elenyész ő. További gondot
okoz a fels őoktatási kutatási kapacitások er őteljes területi koncentrációja mellett a
vállalati K+F tevékenység hasonló, els ő sorban Veszprém—Várpalota—Székes-
fehérvár—Dunaújváros vonalra jellemz ő koncentrációja.
Grosz András – Csizmadia Zoltán – Szépvölgyi Ákos: A regionális innovációs rendszer kínálati oldala a Közép-Dunántúlon.
Tér és Társadalom, 18. 2004. 3. 111–125.
TÉT XVIII. évf. 2004 s3 Versenyképesség 119
3. TÁBLÁZAT
Jelentős K+F kapacitásokkal rendelkező vállalkozások a Közép-Dunántúlon*
(Enterprises with Important R+D Capacities in Central Transdanubia)
Sor-
Vállalkozás Település Megye
szám
1. Ajkai Alumínium-ipari Kft. Ajka Veszprém
2. Alcoa-Köfém Kft. Székesfehérvár Fejér
3. Bakony M űvek Alkatrészgyártó Rt. Veszprém Veszprém
4. Bakonyi Bauxitbánya Kft. Tapolca Veszprém
5. Bakonyi Erőmű Rt. Ajka Veszprém
6. Biorex Kutató és Fejleszt ő Rt. Veszprém Veszprém
7. Cerbona Élelmiszeripari és Kereskedelmi Rt. Székesfehérvár Fejér
8. Dunaferr Acélm űvek Kft. Dunaújváros Fejér
9. Dunaferr Dunai Vasm ű Rt. Dunaújváros Fejér
10. Elekthermax Elektromos Készülékgyártó Rt. Pápa Veszprém
11. Fejértej Parmalat Tejipari Rt. Székesfehérvár Fejér
12. Karsai Rt. Székesfehérvár Fejér
13. Móri Alkatrészgyártó Kft. Mór Fejér
14. Magyar Alumínium Rt. Várpalota Veszprém
15. L&M M űszaki Vállalkozói Iroda Kft. Veszprém Veszprém
16. Metcons Kutató, Fejleszt ő és Tanácsadó Kft. Dunaújváros Fejér
17. Nitroil Vegyipari Termel ő-Fejlesztő Rt. Várpalota Veszprém
18. Nitrokémia Vegyipari Rt. Balatonfűzfő Veszprém
Komárom-
19. Sonomark Ultrahangtechnikai és Szolgáltató Kft. Esztergom
Esztergom
20. Toxikológiai Kutató Központ Kft. Veszprém Veszprém
21. Vekor Korrózióvédelmi, Analítikai Kft. Veszprém Veszprém
22. Victoria Hungarica 21 Szolgáltató Kft. Pápa Veszprém
23. Visteon Hungary Kft. Székesfehérvár Fejér
Komárom-
24. Zenon Kft. Oroszlány
Esztergom
Komárom-
25. Zoltek Magyar Viscosa Rt. Nyergesújfalu
Esztergom
* Jelentős K+F kapacitással rendelkez őnek tekintettük azokat a vállalkozásokat, amelyeknél a kutatás-
fejlesztés területén foglalkoztatottak létszáma elérte, vagy meghaladta a 10 f őt.
Forrás: KSH alapján Szépvölgyi 2003.
A közép-dunántúli ipari parkok innovációt támogató tevékenysége
A régióban összesen 26 ipari park 2 működik egyenletesen lefedve a régió teljes
területét. Közép-Dunántúl úttör ő szerepet játszott az ipari parkok létrehozásában,
aminek köszönhetően a parkok többsége mára leginkább a növekedési szakasszal
jellemezhető : viszonylag jól kiépített az infrastruktúra, számos nagy létszámú munka-
erőt foglalkoztató vállalkozás található a parkokban (Csizmadia—D őry—Rechnitzer
2002; Csizmadia-Grosz 2002).
Az innováció kiemelked ő jelentőségét minden ipari parkban felismerték, amit bi-
zonyít az is, hogy az innovatív vállalkozások „becsalogatása" szinte valamennyi park
üzletpolitikájában szerepel. Ennek elérése érdekében azonban els ősorban a vállalko-
zások büdzséjét érint ő, a parkok és a települési önkormányzatok által biztosított
Grosz András – Csizmadia Zoltán – Szépvölgyi Ákos: A regionális innovációs rendszer kínálati oldala a Közép-Dunántúlon.
Tér és Társadalom, 18. 2004. 3. 111–125.
120 Versenyképesség TÉT XVIII. évf. 2004 s3
kedvezmények (kedvezményes ingatlanárak, bérleti díjak, helyi ipar űzési adó-
mentesség stb.) alkalmazása figyelhet ő meg.
Az ipari parkokat működtető szervezetek többsége a régióban ugyanakkor úgy
foglalt állást, hogy nem látja szükségesnek az olyan szolgáltatási- és intézményi
rendszer „házon belüli" kialakítását, amely segítené, és alapjában véve kiszolgálná
a parkon belüli és a térségben m űködő vállalkozások innovációs tevékenységét. Az
innovációs szolgáltatások jelenleg vagy teljesen hiányoznak, vagy csak elvétve
fordulnak el ő. Még a szolgáltatási kör alaptényez őinek tekinthet ő információszol-
gáltatási rendszerek és továbbképzési programok, tanfolyamok megjelenése is mi-
nimális. Az elkövetkez ő néhány évben tervezett b ővítési folyamat a legtöbb szol-
gáltatási formát nem vagy csak nagyon kevés park esetében érinti. A szolgáltatá-
sokhoz hasonlóan az innovációs intézmények jelenléte is minimális a közép-
dunántúli ipari parkok legtöbbjében; ma még nem jelent gyakori, bejáratott tenden-
ciát az ilyen intézmények kialakítása, betelepítése. A legnagyobb valószín űséggel
feltehető en inkubátorházak és K+F orientált vállalkozások fognak megjelenni a
közeljövőben.
A belső és a küls ő innovációs szükségleteket is csak nagyon kevés helyen mérték
fel. Az ipari parkok 70-80%-a nem rendelkezik ilyen vizsgálatokkal, és feltehet ően
nincs is pontos képük arról, hogy milyen irányúak, összetétel űek és volumen űek a
területükön, illetve a tágabb térségben m űködő vállalkozások innovációs szükségle-
tei. A kontaktus-elemzés segítségével arra a következtetésre juthatunk, hogy a
közép-dunántúli térség gazdasági fejl ődésében, innovációs potenciáljának a növelé-
sében kisebb-nagyobb szerepet játszó kiszolgáló, szolgáltató, segít ő intézmények
hálózatába nem integrálódtak be megfelel ően az ipari parkok. Nem jelentek még
meg azok a szolgáltatások és intézmények, amelyek el ősegíthetnék, megkönnyít-
hetnék, és hatékonyabbá tehetnék a bels ő cégek és az egyes park hatókörében m ű-
ködő egyéb vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs törekvéseit.
A vállalkozások számára szolgáltatást nyújtó kínálat oldali szerepl ők
A Közép-dunántúli régióban a fels őoktatási- és kutatóintézetek, valamint a külön
tárgyalt ipari parkok mellett a regionális innováció kínálati oldalának másik cso-
portját azok a szervezetek alkotják, amelyek speciális szolgáltatásaik révén részt
vesznek az innovatív ötletek megvalósulásában, az új vállalkozások létrehozásában,
a vállalkozások versenyképességének javításában. E körbe soroltuk a vizsgálat
során az innovációs központokat és vállalati inkubátorházakat, klaszter kezdemé-
nyezéseket, a helyi vállalkozásfejlesztési alapítványokat, a kamarákat, a MTESZ
szervezeteket, a kockázati t őketársaságokat, illetve magát a regionális fejlesztési
ügynökséget.
A legfontosabb csoportját e szervezeteknek talán az inkubátorházak és az innováci-
ós központok alkotják, melyek speciális szolgáltatásaikkal különösen az induló, új
vállalkozások számára nyújtanak szolgáltatásokat, de igen széles kör ű tevékenységük
kiterjed a kis- és középvállalkozások teljes körére. Egyértelm ű KKV orientációjukkal
Grosz András – Csizmadia Zoltán – Szépvölgyi Ákos: A regionális innovációs rendszer kínálati oldala a Közép-Dunántúlon.
Tér és Társadalom, 18. 2004. 3. 111–125.
TÉT XVIII. évf. 2004 s3 Versenyképesség 121
szemben ugyanakkor tevékenységük inkább települési szint űnek tekinthet ő, nem
nagyon képesek elérni a távolabb fekv ő és működő vállalkozásokat. Annak ellené-
re, hogy folyamatos finanszírozási problémáik jelent ős mértékben korlátozzák te-
vékenységüket, a jöv őben egyértelmű irányként határozható meg az ingatlanb ővítés
és fejlesztés, az együttm űködési kapcsolatok kiszélesítése, valamint az innováció-
hoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások b ővítése, fejlesztése. Az együttm űködési
kapcsolatok mélyítésének egyik eredménye a régióban m űködő öt inkubátorház
(Székesfehérvár, Veszprém, Dunaújváros, Ajka, Komárom) által létrehozott
konzorcium tevékenysége.
A régióban található vállalkozások speciális szolgáltatási igényeinek kielégítése
érdekében, illetve a kulcs ágazatokban megfigyelhet ő klaszterizációs folyamatok
erősítésére több, ún. klaszter szervezet létrehozására került sor az elmúlt években,
pl. autóipar, fa- és bútoripar, élelmiszeripar, elektronikai ipar. Ugyanakkor jellem-
ző, hogy ma még ezek a szervezetek nem képesek betölteni a klaszteresedési fo-
lyamatban, els ősorban ágazat-specifikus, célzott szolgáltatásaik révén a nekik szánt
szerepet. Egyel őre kezdeti fázisban vannak, a szolgáltatási kör még kialakulófélben,
inkább a helyüket keres ő szervezetek menedzsmentjének a m űködtetése, elfogadta-
tása és a finanszírozási problémák kezelése van napirenden.
A KKV szektor számára az egyik legszélésebb kör ű szolgáltatási palettával a me-
gyei vállalkozásfejlesztési alapítványok rendelkeznek. Tevékenységük a kis- és
középvállalkozások finanszírozásától kezdve (mikrohitel), a különböz ő oktatási,
képzési feladatokon keresztül a tanácsadásig szinte mindenre kiterjed. Sokszor a
vállalkozások számára közvetlenül nyújtott szolgáltatások mellett fejlesztési terve-
zéssel járulnak hozzá a megfelel ő vállalkozási környezet biztosításához. Az alapít-
ványok kiterjedt együttműködési kapcsolatrendszerrel rendelkeznek. A kamarák is
igen sok területen kapcsolódnak a vállalkozásokhoz. Els ődlegesen — közfeladatokat
ellátó szervezetként m űködve — leginkább az érdekképviselet, az információnyújtás,
szolgáltatás, rendezvényszervezés, partnerközvetítés, valamint a képzés és tanács-
adás területén nyújtanak szolgáltatásokat.
Általánosan megállapítható, hogy a Közép-dunántúli régióban a regionális inno-
vációs rendszer kínálati oldala túlságosan szétaprózott, a vállalkozások, illetve a
vállalkozni szándékozó magánszemélyek számára túlságosan sok szervezet próbál
meg valamilyen segítséget, szolgáltatást, képzési programot, tanácsadást nyújtani.
A régióban működő intézmények és szervezetek tevékenységében ráadásul igen
jelentős mértékű átfedések tapasztalhatók, a feladatkörök nincsenek pontosan elha-
tárolva, több szervezet esetében a megszerezhet ő források függvényében alakul,
néha ad hoc jelleggel vállalkoznak különböz ő feladatok ellátására. Ugyanakkor
pedig számos támogatási eszköz, konstrukció, szolgáltatás-típus elérése a régióban
működő vállalkozások számára vagy teljes mértékben lehetetlen, vagy csak rendkí-
vül korlátozottan hozzáférhet ő.
A régióban több mint 20 olyan szervezet vagy intézmény található, amely valami-
lyen jellegű képzést kínál vállalkozásokkal, vállalkozások vezetésével kapcsolatos
témakörben. A számos fels őoktatási intézmény mellett vállalkozási képzésben részt
Grosz András – Csizmadia Zoltán – Szépvölgyi Ákos: A regionális innovációs rendszer kínálati oldala a Közép-Dunántúlon.
Tér és Társadalom, 18. 2004. 3. 111–125.
122 Versenyképesség TÉT XVIII. évf. 2004 s3
vesznek többek között a régióban található inkubátorházak, a megyei vállalkozás-
fejlesztési alapítványok, a kereskedelmi és iparkamarák, az agrárkamarák, illetve a
MTESZ helyi szervezetei is. Ugyancsak széles azon szervezetek köre, amelyek
üzleti tervezéshez kapcsolódó tanácsadással állnak ügyfeleik rendelkezésére. Leg-
alább 10 szervezet nyújt segítséget különböz ő gazdasági szolgáltatásokkal (pl. adó-
tanácsadás, jogi tanácsadás, marketing és kommunikációs tanácsadás, számviteli
tanácsadás), valamint üzleti kapcsolatépítésben adott segítséggel, távoktatási prog-
ramokkal. Jóval kisebb azonban azon szervezetek száma, amelyek a vállalkozások
által megvalósítani kívánt ötletek finanszírozásában tudnak segítséget nyújtani, míg
a kockázati t őke, magvető tőke, illetve a magvet ő tőke előtti szakaszban lév ő vál-
lalkozások számára nyújtott szolgáltatásokból pedig kifejezetten hiány tapasztalható
a régióban, nem beszélve az üzleti angyal szolgáltatásról. Hasonlóan, szinte alig
akad olyan szervezet, amelyik feladatának tekintené az új, piacképes ötletek felku-
tatását, felderítését és azt követ ően annak megvalósításához nyújtandó különböz ő
szolgáltatások nyújtását. A magasabb szint ű szolgáltatások, pl. mentoring, faktoring,
szabadalmi jogokkal, szellemi jogokkal kapcsolatos kérdések ugyancsak szinte
teljes mértékben hiányoznak a régióból.
A regionális innovációs rendszer egyik gyenge pontja a kínálati oldali szerepl ők
munkájában tapasztalható átfedés, ami a gyenge kommunikáció és a hiányos
együttmű ködési kapcsolatok miatt viszonylag alacsony hatékonyságú szolgáltatások
nyújtását teszi lehet ővé. A megfelel ő intenzitású együttm űködés az innovatív, vagy
legalábbis komoly K+F kapacitásokkal rendelkez ő nagyvállalatok és a kisvállalko-
zások között éppúgy nem jellemz ő, mint a fels őoktatási és kutatóintézetek és a
gazdasági szféra, vagy a régióban m űködő kínálat oldali szerepl ők között — elte-
kintve természetesen néhány igen kedvez ő eredményeket mutató közös kezdemé-
nyezéstől. A részben piaci okokra visszavezethet ő, egymástól elszigetelten történ ő
mű ködés eredményeként innovációs katalizáló szerepük általában meghatározott
partnerekhez kötött, regionális hatásuk kevéssé érzékelhet ő .
A regionális innovációs rendszer kínálati szerepl őinek egyik legfontosabb problé-
mája a folyamatos finanszírozási gondokból adódik, ami nagymértékben csökkenti
mindennapi tevékenységük hatékonyságát, szolgáltatásaik min őségét. Nem rendel-
keznek egységes finanszírozási háttérrel, a pályázati rendszerek és a központi ala-
pokból megszerezhet ő források kiszámíthatatlanok, míg a szervezeteket létrehozó
tulajdonosi kör — saját pénzügyi problémái miatt — ugyancsak nem képes fenntartani
ezen szervezeteket.
Mindazonáltal természetesen vannak a régióban ígéretes — általában szélesebb kör ű
együttműködésen alapuló — innovációs kezdeményezések is. Így igen szoros kapcso-
latot tart fenn egymással a régióban m űködő öt inkubátorház, amelyek többször közö-
sen pályáznak, közös projekteket valósítanak meg (pl. közös távoktatási program
kidolgozása, internetes megjelenés stb.). Hasonlóan a vállalkozások információval
való ellátását szolgálja a több szerepl ő által kezdeményezett vállalkozói portál, illetve
a közép-dunántúli regionális K+F portál. A kutatás-fejlesztés és a gazdasági szerepl ők
mind szorosabb kapcsolatának megteremtésére, az eredmények minél gyorsabb
Grosz András – Csizmadia Zoltán – Szépvölgyi Ákos: A regionális innovációs rendszer kínálati oldala a Közép-Dunántúlon.
Tér és Társadalom, 18. 2004. 3. 111–125.
TÉT XVIII. évf. 2004 s3 Versenyképesség 123
átültetésére törekszik a Veszprémi Egyetemen az elmúlt években létrehozott Kutatási
és Technológiai Központ, valamint a Vegyipari Kooperációs Kutatási Központ.
A Közép-dunántúli regionális innovációs rendszer
A régióban működő vállalkozások, különösen a regionális innovációs rendszer
kínálati oldalának szerepl ői által nyújtott szolgáltatásokat igénybevev ő kis- és kö-
zépvállalkozások innovativitását ugyanakkor a néhol hiányos, illetve széttagolt
kínálati szolgáltatások mellett számos egyéb, közöttük néhány rendkívül fontos
tényez ő is korlátozza. A KKV szektor akut forráshiányára, finanszírozási problémái-
ra már nem kell felhívni a figyelmet, ugyanakkor a t őkehiány mellett legalább ekko-
ra — ha nem nagyobb — súllyal esik latba a vállalkozásoknál rendelkezésre álló
szakértelem (különösen modern menedzsment ismeretek, vállalkozási és szervezési
ismeretek, projekttervezés ismeretek) hiánya, amit a legtöbb esetben az innováció
jelentő ségének fel nem ismerése, a folyamatos megújulás iránti igény hiánya kísér.
Sokkal inkább jellemz ő az alkalmazotti beállítottság, valamint a rövid távon vi-
szonylag biztosabb szerz ődéses beszállítói munkák, bérmunkák el őtérbe helyezése.
A mentalitásbeli, vállalkozói kedvben mérhet ő különbségek alapján a vállalkozói
létre valló kockázatkezelés, s őt inkább kockázatvállalás sajnos még sokáig nem
fogja elérni a kívánt szintet a régióban. De az innovációt gátló tényez ők között
említhetjük meg a modernizációs hiányt, az információhiányt, a bizalmatlanságnak
köszönhető együttműködési kapcsolatok hiányát, valamint a vállalkozásokat körül-
vevő átláthatatlan bürokráciát.
1997-ben, a Közép-dunántúli régió területfejlesztési koncepciójában jöv őképként
megfogalmazott „Az innováció régiója" szlogen i — mely azóta a régió valamennyi
fejlesztési dokumentumának alapját képezi, ahogy 2001-ben is megfogalmazásra
került a Közép-dunántúli régió területfejlesztési programjában (A Közép-dunántúli
régió... 2001) — sajnos üres szlogen maradt. Nem sikerült megvalósítani a régió
számára 2000-ben — Magyarországon els őként — kidolgozásra került regionális
innovációs stratégia által megfogalmazott legfontosabb teend őket, mint pl. egy
regionális innovációs ügynökség felállítása, regionális innovációs alap létesítése, az
innovációt támogató intézményrendszer hatékonyabb m űködésének elérése stb.
Addig, amíg nem tisztul le a területfejlesztési intézményrendszer feladatköre,
szervezeti struktúrája, nem számíthatunk arra, hogy a regionális fejlesztési tanácsok
hatékonyan tudnák ellátni az innováció el ősegítésében, ösztönzésében elvárható
feladataikat. Sokkal nagyobb szerep hárul a régióban m űködő és a regionális inno-
vációs rendszer kínálati oldalához kapcsolódó különböz ő szervezetek és intézmé-
nyek munkájára, s különösen az azok közötti szoros együttm űködésre. A gazdasági
háló kialakításában komoly szerepet játszó hídképz ő szervezetek szorosabb együtt-
mű ködése elengedhetetlen, közös szolgáltatói bázis kialakítása és hatékony m űköd-
tetése megoldásra váró feladat. Mindenképpen szükségesnek tartjuk e téren a kü-
lönböző intézmények és szervezetek hatékony m űködése érdekében egyfajta regio-
nális koordináció kialakítását.
Grosz András – Csizmadia Zoltán – Szépvölgyi Ákos: A regionális innovációs rendszer kínálati oldala a Közép-Dunántúlon.
Tér és Társadalom, 18. 2004. 3. 111–125.
124 Versenyképesség TÉT XVIII. évf. 2004 s3
Az innováció el ősegítésében, ösztönzésében folyamatok vannak és nem áttörések.
A kedvező irányú változások érdekében mindenképpen kommunikációs fórumok
tömegére lenne szükség. Ezen kommunikációs folyamatoknak az egyik elindítója-
ként lehet tekinteni az Innov-Axis regionális innovációs stratégiai programra is,
melynek egyik kifejezett célja a különböz ő szerepl ők közötti interakciók kezdemé-
nyezése, a kommunikáció megindítása, a közös jöv őképek kialakítása és megvalósí-
tása érdekében. Érzékeltetni kell a regionális szerepl ők fontosságát, súlyát. Támo-
gatásban kell részesíteni a régióban elindított innovatív kezdeményezéseket. Szük-
ség van a Közép-dunántúli régióban, a vállalkozásfejlesztés intézményrendszerében
ma még párhuzamosan m űködő szervezetek tevékenységének koordinálására, illet-
ve fokozatos integrálására.
Az innovációs rendszer kínálati oldalán megjelen ő szervezetek m űködési sajátos-
ságainak megismerése véleményünk szerint hozzájárulhat ahhoz, hogy a jelenlegi
hiányosságokat és problémákat sikeresen tudjuk kezelni. Ezzel elérhet ő, hogy a
meglévő erőforrások mainál hatékonyabb felhasználásával a Régió innovációs ké-
pessége javuljon, és gazdasági teljesítménye növekedjen.
Jegyzetek
A tanulmány alapját a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. megbízásából az Euró-
pai Unió EU5. Keretprogramjában megvalósuló RIS Inno-Axis „Ikerrégiók Magyarországon, Magyar-
ország innovációs tengelye" cím ű projekthez az MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Inté-
zete által készített háttérkutatás képezi. A projekt témavezet ői: Kígyóssy Gábor (KDRFÜ) és Gordos
Tamás (Pro-Régió), a kínálat oldali kutatás irányítója: Grosz András.
2
A kutatás során fejlettsége, a betelepült vállalkozások és a foglalkoztatottak száma alapján az ipari
parkok közé soroltuk az „Ipari Park" címmel nem rendelkez ő móri iparterületet is.
3
A területfejlesztési programban megfogalmazott küldetés: „A Közép-dunántúli régió jöv őbeli küldeté-
se, hogy az innováció régiójává válva, mintegy magtérségként meghatározó szerepet töltsön be a hazai
modernizációban". A régió jöv őképe: „Az innováció, a megújulás átfogó kiterjesztése, és ennek segít-
ségével a régióban él ők életmin őségének a folyamatos javítása", vagy röviden: „A Közép-Dunántúl
váljék az innováció régiójává".
Irodalom
Baráth G.—Molnár B.—Szépvölgyi Á. (2001) Területi egyenl őtlenségek a Közép-Dunántúlon — Tér és
Társadalom. 1.111-129. o.
Buzás N. (2002) Technológiatranszfer-szervezetek és szerepük az innovációs eredmények terjedésében.
— Buzás N.—.Lengyel I. (szerk.) Ipari parkok fejlődési lehetőségei: regionális gazdaságfejlesztés, inno-
vációs folyamatok és klaszterek. SZTE Gazdaságtudományi Kar—JATEPress, Szeged. 93-108. o.
Csizmadia Z.—D őry T.—Rechnitzer J. (2002) Az ipari parkok innovációs szolgáltatásait segít ő intézmény-
és informatikai rendszerek jellemz ői. — Területi Statisztika. 4.342-358. o.
Csizmadia Z.—Grosz A. (2002) Szervezet-központú hálózatok: az ipari parkok térségi-intézményi kap-
csolatrendszerének és együttm ű ködési aktivitásának szerkezeti jellemz ői. — Tér és Társadalom. 2.
53-80. o.
Fejér Megyei Statisztikai Tájékoztató. (2002) 1-2. KSH Fejér Megyei Igazgatósága, Székesfehérvár.
Goldperger I. (2002) Javaslatok a kis- és középvállalkozások kutatás-fejlesztési hátterét er ősítő intézmé-
nyek, együttm űködési hálózatok és támogatási módszerek fejlesztésére. ECOLAB Gazdasági Tanács-
adó Kft., Budapest.
Grosz András – Csizmadia Zoltán – Szépvölgyi Ákos: A regionális innovációs rendszer kínálati oldala a Közép-Dunántúlon.
Tér és Társadalom, 18. 2004. 3. 111–125.
TÉT XVIII. évf. 2004 s3 Versenyképesség 125
Grosz A. (2001) Az ipari parkokban m űködő vállalkozások innovációs tevékenysége. — Mezei C.
(szerk.) Évkönyv 2001. PTE Közgazdaságtudományi Kara Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori
Iskola, Pécs. 213-232. o.
Grosz A. (2002) Közvetít ő (hídképz ő) intézmények innovációs szerepvállalásának er ősítése. Kézirat.
MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Gy őr.
ITC-AMT (2001) Technológia- és tudástranszfer intézményrendszerének fejlesztése különös tekintettel a
kis- és középvállalatokra. ITC-AMT Kft., Budapest.
Komárom-Esztergom Megyei Statisztikai Tájékoztató. (2002) 1-2. KSH Komárom-Esztergom Megyei
Igazgatósága, Tatabánya.
A Közép-dunántúli régió területfejlesztési programja. (2001) MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudo-
mányos Intézet—Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Gy őr—Székesfehérvár.
A magyar innovációs rendszer főbb összefüggései. (1999) Országos M űszaki Fejlesztési Bizottság,
Budapest.
Márton Gy. (2004) Innovációs potenciál felmérés tanulságai egy elmaradott régióban. — Tér és Társadalom. 3.
127-149. o.
MISZ (2001) Az ipari parkok innovációs szolgáltatásait segít ő intézmény- és informatikai hálózat rend-
szerének kidolgozása. Magyar Innovációs Szövetség, Budapest.
MISZ (2002) A magyar kis- és középvállalkozások innovációs képességének fejlesztése. Magyar Innová-
ciós Szövetség, Budapest.
Mosoniné Fried J. (1997) Az innováció névtelen hátországa. A külföldi m űködőtőke multiplikátor hatása.
Országos M űszaki Fejlesztési Bizottság, Budapest
OMFB (1995) Innovációs folyamatok a magyar gazdaságban. Országos M űszaki Fejlesztési Bizottság,
Budapest.
OMFB (1998) Tanulmányok a kis- és középvállalatok fejlesztési stratégiájáról. Országos M űszaki
Fejlesztési Bizottság, Budapest.
Szirmai V.—A. Gergely A.—Baráth G.—Molnár B.—Szépvölgyi Á. (2002) Verseny és/vagy együttm űködés
(A város és környék kapcsolatai). MTA Szociológiai Kutatóintézet, MTA RKK NYUTI Közép-
dunántúli Kutatócsoport, Budapest—Székesfehérvár.
Veszprém Megyei Statisztikai Tájékoztató. (2002) 1-2. KSH Veszprém Megyei Igazgatósága, Veszprém.