Tér és Társadalom 18. évf. 2004/2. 73-93. p. Tér és Társadalom XVIII. évf. 2004 s 2: 73-116 GYORS TÉNYKÉP VIDÉKFEJLESZTÉSI INTÉZKEDÉSEK, TÁMOGATÁSOK ÉS KILÁTÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓ BŐVÍTÉSE UTÁN' (Measures, Supports and Perspectives in Rural Development after the Enlargement of the European Union) S ARUDI CSABA Kulcsszavak: vidékfejlesztés támogatási rendszer támogatási dokumentumok Az Európai Unió tagországaiban, így Magyarországon is, a vidékfejlesztést szolgáló feladatok rendsze- rét vidékfejlesztési intézkedéseknek vagy támogatási jogcímeknek nevezik. Vidékfejlesztési támogatások- hoz általában pályázatok révén lehet hozzájutni. A támogatások igénybevételének feltétele nemzeti fejlesztési terv és közösségi támogatási keretterv kidolgozása, illetve tagországi és EU bizottsági elfoga- dása. A vidékfejlesztési támogatások legfontosabb forrása az Európai Mez őgazdasági Orientációs és Garancia Alap, bár a finanszírozásban más Strukturális Alapok is részt vesznek. Bevezet ő Az Európai Tanács 1999. évi berlini ülésén elfogadott Agenda 2000 reformcso- mag és a vidékfejlesztési rendelet i alapján, az EU vidékfejlesztési politikája beépült a közös agrárpolitikába (KAP). Ett ől kezdve a vidékfejlesztés hivatalosan is a KAP második pillérévé vált. A közös agrárpolitikában és költségvetésben külön megje- lennek azok az intézkedések, amelyek a vidékfejlesztést szolgálják. A vidékfejlesz- tési intézkedések ugyanakkor a Strukturális Alapok alapvet ő célkitűzésének, a tár- sadalmi gazdasági kohézió megteremtésének is fontos részét képezik. Az EU-ban a vidékfejlesztés a vidékfejlesztési rendelet, valamint a Leader+ program i alapján folyik. Magyarországon a 2004-2006 közötti vidékfejlesztési intézkedéseket a nemzeti fejlesztési terv agrár- és vidékfejlesztési operatív programja, a nemzeti vidékfejlesztési terv, a kizárólag nemzeti forrásból támogatott vidékfejlesztés és a SAPARD program4 végrehajtásának „áthúzódó" tételei határozzák meg. A közösségi támogatások célterületei Az EU-ban a közösségi támogatások forrásait a Strukturális Alapok 5 és a Kohéziós Alap biztosítják. A Strukturális Alapok a szerkezetjavító intézkedésekhez nyújtanak pénzügyi segítséget, a Kohéziós Alap pedig a legkevésbé fejlett tagországok felzár- kóztatását szolgálja a környezetvédelem és a határokon átnyúló közlekedési hálózatok Sarudi Csaba : Vidékfejlesztési intézkedések, támogatások és kilátások az Európai Unió bővítése után. Tér és Társadalom 18. évf. 2004/2. 73-93. p. 74 Gyors ténykép TÉT XVIII. évf. 2004 s2 támogatása révén. Az EMOGA Garancia Részlege 6 nem tartozik a Strukturális Alapokhoz. Alapvet ő en a közös agrárpolitikát finanszírozza, de emellett részt vesz a mezőgazdasághoz kötődő vidékfejlesztés támogatásában. Az EMOGA orientációs része — a HOPE-vel együtt — kizárólag a vidékfejlesztést segíti. A 2000-2006-os költségvetési id őszakban a Strukturális Alapok három f ő célt (célterületet) támogatnak: 1. cél: a legelmaradottabb régiók (NUTS 2 szint) felzárkóztatása és strukturális fejlesztése. Ide azok a régiók tartoznak, ahol az egy f őre jutó GDP nem éri el a Közösség átlagának 75%-át. 2. cél: a strukturális nehézségekkel küzd ő térségek gazdasági és társadalmi át- alakulásának el ősegítése. Ebben a csoportban a következ ő négy, különbö- ző típusú NUTS 3 szintű terület jogosult támogatásra: - iparilag hanyatló területek (az össznépesség 10%-a), - városi területek (az össznépesség 5%-a), - vidéki (rurális) területek (az össznépesség 2%-a), — zömében halászatból él ő területek (az össznépesség 1%-a). 3. cél: az oktatás, képzés, továbbképzés stb. rendszerének és politikáinak mo- dernizációja, amit összefoglaló néven humáner őforrás-fejlesztésnek neve- zünk. Ez a célkitűzés a második és a harmadik célterületre vonatkozik. Az első célterületen a humáner őforrás-fejlesztést ugyanezen célhoz rendelt forrásokból valósítják meg. Az 1. célkitűzést a 2000-2006 közötti id őszakban a Strukturális Alapok 69,7%-a, a 2. célkitűzést 11,5%-a, a 3. célkit űzést 12,3%-a szolgálja. Minden régió csak egy célkitűzés alapján kaphat támogatást. Az egyes célkit űzések megvalósításában közre- működő alapok: 1. cél: ERFA, ESZA, EMOGA-O, HOPE. 2. cél: ERFA, ESZA. 3. cél: ESZA. A Strukturális Alapok 5,3%-át közösségi kezdeményezésekre fordítják. A közös- ségi kezdeményezések lényegében ugyanazon társadalmi és gazdasági kohéziós célok érdekében működnek, mint a Strukturális Alapok programjai. Lényegük az alulról jöv ő olyan kezdeményezések felkarolása, amelyek révén egy-egy helyi kö- zösség új típusú innovatív céljai, ötletei valósíthatók meg. Az ezekhez nyújtott támogatások mindhárom célterületen igénybe vehet ők. A vidékfejlesztési beavatkozások típusai A vidékfejlesztési beavatkozásoknak két típusa van. Az egyiket a már említett vi- dékfejlesztési rendelet intézkedései, a másikat pedig a Leader+ programok képezik. A beavatkozások célja az agrárgazdaságok és az agrártermékeket feldolgozó és értékesítő ágazatok szerkezetének javítása, átalakítása és a vidék fejlesztése. Sarudi Csaba : Vidékfejlesztési intézkedések, támogatások és kilátások az Európai Unió bővítése után. Tér és Társadalom 18. évf. 2004/2. 73-93. p. TÉT XVIII. évf. 2004 s2 Gyors ténykép 75 a) Vidékfejlesztés a vidékfejlesztési rendelet alapján A vidékfejlesztési rendelet (1257/1999/EK Rendelet) összesen 22 vidékfejlesztési intézkedést tartalmaz: 1) Mezőgazdasági vállalkozások befektetései 2) Fiatal gazdálkodók induló támogatása 3) Képzés 4) Korai nyugdíjazás 5) Kedvező tlen adottságú és környezetvédelmi megszorítások alá tartozó térségek 6) Agrárkörnyezet 7) Mező gazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése 8) Erdőgazdálkodás 9) A vidéki térségek alkalmazkodásának és fejl ődésének elősegítése Ezen belül támogatható tevékenységek: - talajjavítás, - újraparcellázás, - a gazdálkodó helyettesítésére vonatkozó és gazdaságvezetési szolgálta- tások beindítása, - minőségi mezőgazdasági termékek értékesítése, - alapszolgáltatások nyújtása a vidéki gazdaság és lakosság számára, - falvak felújítása és fejlesztése, a vidéki örökség megóvása és fenntartása, - a mezőgazdasági és a mező gazdasághoz közeli tevékenységek diverzi- fikációja többféle tevékenység és alternatív jövedelemforrások biztosí- tására, - mezőgazdasági vízkészlet-gazdálkodás, - a mezőgazdaság fejlesztéséhez kapcsolódó infrastruktúra b ővítése és javítása, - idegenforgalmi és kézm űipari tevékenységek ösztönzése, - a környezet védelme a mez őgazdasággal, az erdészettel, a tájkép meg- óvásával, valamint az állatjóléttel kapcsolatosan, - természeti katasztrófák által károsított mez őgazdasági termelési poten- ciál helyreállítása, és a megfelel ő megel őző intézkedések bevezetése, - pénzügyi tervezés. Ezek közül nyolc a hagyományos agrárstruktúra fejlesztéséhez kapcsolódik. A kilencedik pedig tulajdonképpen egy „gy űjtőkosár", ami tizenhárom különböz ő célt foglal magában. Ebbő l csupán négy olyan van, amelynek közvetlenül nincs agrár- vonatkozása. Ezek: a vidék lakosságát és gazdaságát szolgáló alapvet ő szolgáltatások Sarudi Csaba : Vidékfejlesztési intézkedések, támogatások és kilátások az Európai Unió bővítése után. Tér és Társadalom 18. évf. 2004/2. 73-93. p. 76 Gyors ténykép TÉT XVIII. évf. 2004 s2 javítása; a falvak felújítása és fejlesztése, a vidéki kulturális és építészeti örökség megóvása és fenntartása; az idegenforgalmi és kézm űipari tevékenységek fejleszté- se; a mez őgazdasági és mez őgazdasághoz közeli tevékenységek diverzifikálása, valamint az alternatív jövedelemszerzés. A tagországok a szóban forgó rendelet intézkedései által nyújtott kínálatból választhatják ki azokat, amelyek a legjobban megfelelnek vidéki térségeik szükségleteinek. A tagországok a vidékfejlesztési intézkedéseiket nemzeti és regionális programokban foglalják össze Az uniós vidékfejlesztést 1992 el őtt kizárólag a strukturális alapokhoz tartozó EMOGA Orientációs Részlegéb ől támogatták. Az 1992. évi KAP-reform négy kísérő intézkedést vezetett be (1. ábra). Ezek támogatása az EMOGA Garancia Részéből történik. Az Agenda 2000 keretében a kedvez őtlen adottságú és a környe- zeti korlátozások alá es ő területek támogatása kísér ő intézkedés kiegészült a Natura 2000 elnevezés ű környezetgazdálkodási programmal. A Natura 2000 közösségi jelentőségű fajok és él őhely-típusok területi védelmét írja el ő valamennyi tag- országban. A vidékfejlesztés támogatása a különböző intézkedések (kísérő vagy strukturális) és az adott régiók (1. célterület, kedvez őtlen adottságú, illetve egyéb területek) célterületi besorolása alapján történik. Ennek megfelel ően a vidékfejlesztési intéz- kedések finanszírozása a következ ők szerint történik: 1. kísérő intézkedések: EMOGA Garancia Részlegéb ől 2. strukturális intézkedések — az 1. célterületen kívüli régiókban: EMOGA Garancia Részlegéb ől, — az 1. célterülethez tartozó régiókban: EMOGA Orientációs Részlegéb ől. 3. Leader+ program (az unió egész területén): EMOGA Orientációs Részlegéb ől. A Garancia Részlegből biztosítják a KAP első pilléréhez tartozó közvetlen kifize- téseket és a különböz ő piaci rendtartások (intervenciós-, bel- és külpiaci intézkedé- sek) támogatását. A Garancia Részleg azonban nemcsak az els ő (agrárpolitikai) pillérhez, hanem a — kísér ő intézkedések révén — a második (vidékfejlesztési) pil- lérhez is nyújt pénzügyi segítséget'. Ezek a támogatások — az agrárpiaci támogatá- sokhoz hasonlóan — horizontális jellegűek, vagyis célterülettől függetlenül az unió egész területén megszerezhet ők. Az EMOGA orientációs részének elsődleges célja a mezőgazdasági és a vidéki struktúrák javítása. Az EMOGA két részlegéb ől finanszírozott vidékfejlesztési intézkedéseket és azok támogatását az 1. ábra és az 1. táblázat mutatja. Sarudi Csaba : Vidékfejlesztési intézkedések, támogatások és kilátások az Európai Unió bővítése után. Tér és Társadalom 18. évf. 2004/2. 73-93. p. TÉT XVIII. évf. 2004 s 2 Gyors ténykép 77 1. ÁBRA Az EMOGA két részlegéb ől finanszírozott vidékfejlesztési intézkedések az EU-15-ben, 2000-2006 (Rural Development Measures Financed by the Two Funds of EAGGF in the EU-15, 2000-2006) EMOGA EMOGA Garancia EMOGA Orientációs Részlege Részlege Az Unió Az 1. Csak az 1. Az Unió egész célkitűzés célkitűzés egész területén területén területén területén kíviil A KAP 4 kísérő intézke- • Mezőgazdasági beruhá- dése: zások finanszírozása* LEADER + • Előnyugdíjazás • Fiatal farmerek támoga- kezdemé- • Jövedelempótló (kom- tása nyezés penzációs) kifizetések a • Képzési támogatás kedvezőtlen adottságú • Erdőgazdálkodás** és a környezeti hátrá- • Feldolgozás és értékesí- nyok által sújtott terüle- tés támogatása teken • A vidéki területek al- • Mezőgazdasági területek kalmazkodásának és fej- erdősítése lesztésének támoga- • Agrár-környezetvédelem tása*** * A halászattal kapcsolatos intézkedések a HOPE támogatásával valósíthatók meg az 1263/1999 EK Rendelet alapján. ** A mezőgazdasági területek erdősítésén kívüli egyéb erdészeti intézkedések (pl. els ődleges fafeldolgo- zás, erdőbirtokosok társulásainak létrehozása stb.). ***Az Európai Regionális Fejlesztési Alap is számításba vehet ő az 1257/1999 EK Rendelet 9. pontjában szereplő három intézkedésnél. Ezek: A falvak felújítása és fejlesztése, a vidéki Örökség megóvása; az agrártevékenységek és mez őgazdasághoz közeli tevékenységek diverzifikációja; a mez őgazdaság fej- lesztéséhez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése és felújítása. Forrás: EC. Directorate General of Agriculture (1999). Sarudi Csaba : Vidékfejlesztési intézkedések, támogatások és kilátások az Európai Unió bővítése után. Tér és Társadalom 18. évf. 2004/2. 73-93. p. 78 Gyors ténykép TÉT XVIII. évf. 2004 s2 A 2000-2006 közötti id ő szakban az EU az EMOGA Garancia és Orientációs Részlegébő l összesen 52,5 milliárd, éves átlagban 7,5 milliárd eurót fordít a vidék- fejlesztés támogatására. Az 1. célterület programjaira a Garancia Részleg keretében 32,9, az Orientációs Részleg keretében 17,5, a Leader+ projektekre pedig további 2,1 milliárd eurót irányoztak el ő (1. táblázat). 1. TÁBLÁZAT Vidékfejlesztési programok az EU-15-ben, 2000-2006 (1999. évi árakon) (Rural Development Programs in the EU-15, 2000-2006 [at prices of 1999]) Programok Társfinanszírozás EU támogatás Megnevezés száma (EMOGA) (Mrd EUR) Vidékfejlesztési 68 Garancia Alap programok 32,9 2. célterület prog- 20 ramjai* Garancia Alap (Franciaország) 1. célterület prog- 69 Orientációs Alap 17,5 ramjai Leader+ program 73 Orientációs Alap 2,1 Összesen 230 52,5 *Franciaország technikai és politikai okok miatt a 2. célterület 20 programját a Garancia Alap alá tartozó vidékfejlesztési programokhoz sorolhatja Forrás: http://europa.eu.int/comm/agriculture/rudeval/index_en.htm. 2. TÁBLÁZAT A főbb vidékfejlesztési intézkedések támogatásának és társfinanszírozásának fels ő határai az EU-15-ben, 2000-2006 (Upper Limits of the Support and Co-Financing of the Main Rural Development Measures in the EU-15, 2000-2006) A központi támogatás (EU és nemzeti együtt) maximuma a teljes kiadás %-ában Támogatási jogcímek Arány (%) Támogatásra jogosult régiók Mezőgazdasági 50 1 Kedvezőtlen adottságú térségek Beruházások 40 1 Minden egyéb régió Feldolgozás és értékesítés 50 1. célterület 40 Minden egyéb régió Az EU társfinanszírozás maximuma a központi (EU és nemzeti együtt) támogatás %-ában Jövedelemtermel ő beruházások 35 1. célterület 15 Minden egyéb régió Egyéb 75 1. célterület Támogatások 2'3 50 Minden egyéb régió Megjegyzés: 1. Fiatal gazdák esetében a lehetséges maximum 5%-kal magasabb. 2. Az agrár-környezetvédelmi intézkedések esetében a támogatási arány rögzített: 75% az 1. célterületen belül, 50% azon kívül. 3. A társfinanszírozás maximuma elérheti a 80%-ot a Kohéziós Alap által is támogatott térségekben, illetve az ultraperiferikus régiókban. Forrás: Európai Bizottság — idézi: Halmai (2002, 197). Sarudi Csaba : Vidékfejlesztési intézkedések, támogatások és kilátások az Európai Unió bővítése után. Tér és Társadalom 18. évf. 2004/2. 73-93. p. TÉT XVIII. évf. 2004 s2 Gyors ténykép 79 Az EU támogatások részaránya az 1. célterületeken a teljes fejlesztési költség maximum 75%-a, az egyéb területeken (más célok esetében) pedig 50%-a lehet s. A jövedelemtermel ő beruházások esetében — beleértve a mez őgazdasági termékek feldolgozásával foglalkozó mez őgazdasági és erdészeti vállalkozásokat is — a támo- gatás 15% (egyéb régiók) és 35% (1. célterület) között mozog (2. táblázat). A vidék fejlesztése szempontjából mind a négy alap fontos 9, bár látszólag csak kett ő, a HOPE és az EMOGA kötődik a vidékhez, illetve a mez őgazdasághoz (Dorgai 2002). A vidékfejlesztési rendeletben szerepl ő horizontális intézkedésekre a tagországok- nak vidékfejlesztési tervet kell készíteniük. A többi intézkedést a Strukturális Ala- pokból támogatott Nemzeti Fejlesztési Terv tartalmazza. Ez utóbbiba lehet őség van az elmaradott vidéki térségek számára szükséges intézkedéseket is belefoglalni. A KAP 2003 januárjában nyilvánosságra hozott reformtervezetét l° a tagállamok 2003. június 26-án fogadták el. Az új KAP-ban kulcsfontosságú elemként jelenik meg a vidékfejlesztési politika er ősítésére. E célt újabb kísérő intézkedések beveze- tésével, valamint a degresszió, a moduláció és a keresztmegfeleltetés módszerével kívánják elérni: — A vidékfejlesztési rendelet négy kísér ő intézkedése (korai nyugdíjazás, kedve- zőtlen adottságú területek támogatása, agrár-környezetvédelem, erd ősítés) to- vábbi négy új intézkedés bevezetésével b ővül» Ezek célja: - az élelmiszermin őség javítása, - az élelmiszermin őségi program keretében el őállított termékek értékesíté- sének (promóciójának) el ősegítése, - olyan környezetvédelmi, közegészségügyi, állat- és növényegészségügyi, állatjóléti és munkavédelmi uniós szabványok bevezetése, amelyek még nem szerepelnek az egyes országok nemzeti jogszabályaíban, valamint - a mezőgazdasági tanácsadói szolgáltatások igénybevételének ösztönzése. Az új intézkedések 2003-ban léptek hatályba. — A degresszió révén az évi 5000 eurónál nagyobb közvetlen jövedelemtámoga- tást élvez ő gazdaságok közvetlen jövedelemtámogatását fokozatosan csökken- tik. A csökkentés mértéke 2005-ben 3%, 2006-ban 4%, 2007-2013-ban évente 5-5%. A csökkentés sem az 5000 eurónál kevesebb támogatásban részesül ő, sem pedig a kedvez őtlen adottságú területen gazdálkodókat nem érinti. A degresszivitás következtében felszabaduló összeg évi 1,2 milliárd euróra tehet ő. Ezt az összeget a tagországok az els ő pillérből (mezőgazdaság) a második pil- lérbe (vidékfejlesztésbe) csoportosíthatják át, amit modulációnak nevezünk. Az Agenda 2000 program már lehet őséget biztosított önkéntes modulációra, a 2003-as reform viszont az átcsoportosítást 2005-t ől kötelezővé teszi 12. Az átcso- portosított összegek új vidékfejlesztési programok beindítására, vagy a meglé- vők megerősítésére fordíthatók. A források elosztásánál az a szabály érvényesül, hogy a támogatáscsökkentés 20%-a abban a tagállamban marad, ahol a megta- karítás keletkezett, 71%-át pedig 3 kritérium — a mez őgazdasági terület, a mez ő- gazdasági foglalkoztatottak létszáma és az egy f őre jutó GDP — alapján osztják el az egyes tagállamok között. A fennmaradó 9% pedig a közös alapba kerül. Sarudi Csaba : Vidékfejlesztési intézkedések, támogatások és kilátások az Európai Unió bővítése után. Tér és Társadalom 18. évf. 2004/2. 73-93. p. 80 Gyors ténykép TÉT XVIII. évf. 2004 s2 Mindent összevetve ez azt jelenti, hogy 2007-t ől a modulációból származó pénzösszeg legalább 80, illetve 90%-át a tagországok visszakapják. — A piaci rendtartás alapján azoktól a gazdálkodóktól, akik nem veszik figyelembe a környezetvédelmi el ő írásokat, a közvetlen támogatás megvonható. Ezt a sza- bályt nevezik keresztmegfeleltetésnek A megvonásból származó összeget szin- tén vidékfejlesztésre lehet fordítani. Az így keletkez ő plusz bevételek alkotják a tagállamok ún. nemzeti borítékait. Az Agenda 2000-ben a 2000-2006 közötti id ő szakra meghatározták a Garancia Alapból vidékfejlesztésre maximálisan felhasználható összeget (30,4 millió euró), ami éves átlagban nem haladhatja meg a 4,4 milliárd eurót (beleértve a kísér ő intéz- kedéseket is). Az Orientációs Alapból felhasználható vidékfejlesztési támogatás összege a Leader+ programokkal együtt összesen 19,6 euró, éves átlagban pedig 2,8 milliárd euró lehet (3. táblázat). 3. TÁBLÁZAT A mez őgazdasági költségvetésen belüli vidékfejlesztési támogatások az EU-1 5-ben, * 2000-2006 (Rural Development Supports within the Agricultural Budget in the EU-15; 2000-2006) Megnevezés millió € 1. Közvetlen + piaci támogatások 267 370 2. Vidékfejlesztés (Garancia Alap) 30 370 3. Mezőgazdaság összesen (1+2) 297 740 4. Vidékfejlesztés (Orientációs Alap) 19 600 5. Mező gazdaság + vidékfejlesztés összesen (3+4) 317 340 6. Vidékfejlesztés összesen (2+4) 49 970 7. Vidékfejlesztés aránya, % (6:5) 15,7 * 1999. évi árakon. Forrás: http://europa.eu.int/scadplus/leg/eu. A mező gazdasági költségvetés el ő irányzatai alapján a vidékfejlesztési támogatá- sok (Garancia és Orientációs Részleg) aránya 2000-2006 között az EU-15-ben tehát 15-16%-ot tesz ki. b) Vidékfejlesztés a Leader+ program alapján A KAP 1999. évi reformjának fontos részét képezte, hogy a Közösségi Kezdemé- nyezések 13 számát a korábbi 13-ról 4-re csökkentették. Ezek közül a vidékfejlesztés szempontjából legfontosabb a Leader+ program, ami a 2000-2006-os programozási idő szakban már évi 2,02 milliárd euróval gazdálkodik. A Leader+ vidékfejlesztési kezdeményezés célja, hogy a gazdasági élet helyi sze- replőinek kezdeményez ő és együttműködési képességét er ősítse a helyi lehet őségek jobb kihasználása érdekében. Ez azt jelenti, hogy a Leader olyan konkrét helyi problémák megoldására irányuló projekteket támogat, amelyek ötlete a területen él ő személyek, csoportok, kollektívák, vállalkozások között fogalmazódott meg. A kezdeményezéseknek integrált stratégiát kell magukban foglalniuk, és illeszkedniük Sarudi Csaba : Vidékfejlesztési intézkedések, támogatások és kilátások az Európai Unió bővítése után. Tér és Társadalom 18. évf. 2004/2. 73-93. p. TÉT XVIII. évf. 2004 s 2 Gyors ténykép 81 kell a helyi fejlesztési tervekhez. El ő kell segíteniük a helyi lehet őségek teljes ki- használását, a helyi és térségi kapcsolatok er ősítését, valamint a helyi szerepl ők (lakosság, vállalkozások és egyéb szervez ődések) közti együttműködések javítását. A prioritást élvez ő támogatott tevékenységek az alábbiak: — az információs technológiák használata a vidéki térségekben, — az életmin őség javítása, — a helyi termékek hozzáadott értékének (feldolgozottságának) növelése, — a természeti és kulturális források hatékonyabb kihasználása, — a nők és fiatalok számára egyenl ő esélyek megteremtése. A Leader típusú projektek a fentieknek megfelel ően igen sokrétűek. A képzéstől a közösségfejlesztésen és a termelést, gazdálkodást segít ő projekteken át a falusi turizmusig terjednek. Jóformán mindenfajta témára, ötletre lehet támogatást szerez- ni, amelyek el ő segítik a gazdasági aktivitás növelését, és az adott település vagy kistérség érdekét szolgálják. Ilyenek lehetnek például: a munkahelyválaszték b őví- tése, a természeti értékek megóvása, a vidéki közösség összetartozásának er ősítése, építészeti emlékek megóvása, a népi hagyományok meg őrzése, vagy a régi mester- ségek feltámasztása (Kovács 2003). A Leader működésére jellemz ő a nagyfokú decentralizáció. Bár az irányítás els ő- sorban a tagállamok hatáskörében az illetékes minisztériumok feladata, de ez a feladat hangsúlyozottan a programok koordinációjára irányul, hiszen a programok autonóm módon működnek. A Leader+ program finanszírozását az EMOGA Orientációs Részlege biztosítja. A támogatások mértéke a tevékenységt ő l függ. A gazdaság diverzifikálására és a falusi turizmus fejlesztésére szánt közösségi támogatások mértéke 30-60% között alakul. Teljes összeg ű támogatás csak igen ritkán fordul el ő . Az uniótól nemcsak projektekre, hanem az egyébként kötelez ő Leader hálózat kialakítására is lehet támogatást kapni, els ősorban a műszaki-technikai feltételek megteremtésére. A Leader+ az összes olyan vidéki területen alkalmazható, ahol a népesség 10 és 100 000 fő között van, a néps űrűség pedig kisebb, mint 120 fő/km 2. A Leader+ programban állami, privát és vegyes összetétel ű helyi akciócsoportok egyaránt támogathatók (Kovács 2003). Vidékfejlesztés az új tagországokban (EU-10) 2004-2006 között az új tagországok számára az EMOGA Garancia Részlegéb ől 5,76 milliárd euró áll rendelkezésre vidékfejlesztési célokra. Ehhez az összeghez még kb. 2 milliárd euró társul az EMOGA Orientációs Részlegéb ől. A Garancia Részleg 10, az Orientációs Részleg pedig 9 vidékfejlesztési programot finanszíroz (kivételt képez Ciprus, ahol valamennyi vidékfejlesztési intézkedés igénybe vehe- tő ). Összesen tehát mintegy 7,8 milliárd euró vidékfejlesztési támogatással lehet számolni (4. táblázat). Sarudi Csaba : Vidékfejlesztési intézkedések, támogatások és kilátások az Európai Unió bővítése után. Tér és Társadalom 18. évf. 2004/2. 73-93. p. 82 Gyors ténykép TÉT XVIII. évf. 2004 s2 4. TÁBLÁZAT Az új tagországok vidékfejlesztési támogatása, 2004-2006 (Rural Development Support for the New Member Countries, 2004-2006) Programok EU társfinanszírozás Megnevezés EMOGA száma milliárd euró Vidékfejlesztési 10 Garancia Alap 5,8 programok 1. célterület Orientációs 9 2,0 Alap* Összesen 19 7,8 * becslés Forrás: http.//europa.eu.int/agriculture/rur/eval/index en htm. Az új tagországok felzárkóztatása mellett problémát jelent, hogy a jelenlegi 48 régióból 18 kiesik, mert az egy f őre jutó GDP-jük meghaladja az EU-25 átlagá- nak 75%-át (az EU-25-ben csökken az átlag az EU-15-höz viszonyítva). Egyes vélemények szerint a jöv őben csak az új tagországok felzárkóztatására szabad köl- teni a közös forrásokból, mások szerint inkább az életképes és nem a fejletlen régiók versenyképességének er ősítésére kell összpontosítani (Csáki 2003). Az 1. és a 2. pillér (mez őgazdaság és vidékfejlesztés) támogatási aránya az új tag- országok belépésével javul, mert az EMOGA Garancia Részlegének jelenlegi 90:10%-os részesedése 2006-ra 86:14%-ra változik (5. táblázat). 5. TÁBLÁZAT A mez őgazdaság és vidékfejlesztés pénzügyi el őirányzatai, 2004-2006 (The Budget Estimates of the Agricultural and Rural Development in the EU-15, 2004-2006) Megnevezés 2004 2005 2006 Közvetlen és piaci támogatás 42 769 43 724 43 735 Vidékfejlesztés (Garancia alap) 6 536 6 707 6 840 Összesen 49 305 50 431 50 575 Forrás: Agra Focus, December 2003 — No. 94. Internal paper prepared by DG BUDGET. Ha az Orientációs Részleg vidékfejlesztési kiadásainak el őirányzatát is hozzáad- juk a Garancia Alap támogatásaihoz, akkor 2006-ban a vidékfejlesztés költségvetési támogatása (10,5 millió euró) a mez őgazdaság költségvetésében (54,3 millió) meg- közelíti a 20%-ot (11. táblázat). Sarudi Csaba : Vidékfejlesztési intézkedések, támogatások és kilátások az Európai Unió bővítése után. Tér és Társadalom 18. évf. 2004/2. 73-93. p. TÉT XVIII. évf. 2004 s2 Gyors ténykép 83 Vidékfejlesztési intézkedések Magyarországon Az intézkedések dokumentumai és típusai Magyarország 2004 májusától jogosulttá vált az EU Strukturális Alapjainak tá- mogatására. Tekintettel arra, hogy Magyarország 2004-2006 között teljes területé- vel az 1. célterületbe tartozik, vidékfejlesztési támogatásokat az EMOGA Garancia és Orientációs Részlegéb ől egyaránt igényelhet. Azokat az intézkedéseket (jogcímeket), amelyek alapján a vidéki térségek az EU belépést követ ő 2004-2006 közötti időszakban vidékfejlesztési támogatásokhoz juthatnak - a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programja (AVOP), - a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT), - a SAPARD program 2004. május. 1. utáni időszakra áthúzódó, és 2006 végéig befejez ődő része, valamint - a tisztán nemzeti forrásból megvalósuló vidékfejlesztési célok tartalmazzák. Az NFT (2. ábra) olyan dokumentum, amely a Magyarország számára megnyíló Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap forrásainak felhasználására vonatkozó szándékait foglalja össze. Az NFT képezte az Európai Bizottsággal folytatott tár- gyalások alapját, amelyek eredményeként a támogatások jogi keretét adó Közösségi Támogatási Keretterv (KTK) elkészült. Ez rögzíti az EU, illetve Magyarország pénzügyi kötelezettségvállalását a 2004-2006 közötti id őszakra a közösen finanszí- rozott fejlesztések vonatkozásában (6. táblázat). 6. TÁBLÁZAT A 2004 és 2006 közötti források megoszlása a közösségi támogatási kerettervben (The Share of the Sources between 2004 and 2006 within the Frame Plan of the Common Support) (milliárd forint) Operatív programok Környezet- Regioná- védelem, Agrár- lis Gazdasági Humán energetika és vidék- (térségi, Össze- Források verseny- erőfonó- és közleke- fejlesz- helyi) sen képesség sok dési infra- tések fejleszté- struktúra sek Strukturális Alapok (OP-k) uniós forrás (1) 109,4 143,5 83,4 80,8 91,7 508,9 Hazai közösségi (központi vagy helyi) társfinanszírozás (2) 45,2 47,8 28,9 26,9 29,7 178,6 Uniós+nemzeti közösségi összesen (3)=(1)1(2) 154,6 191,3 112,4 107,8 121,4 687,5 Magánforrás (4) 135,9 0,0 9,7 115,4 19,5 280,5 Összes beruházás az OP-kben (5)=(3)+(4) 290,6 191,4 122,1 223,2 140,8 967,9 Kohéziós Alap uniós rész (6) 0,0 0,0 283,7 0,0 0,0 283,7 Kohéziós Alap hazai (közösségi) rész (7) 0,0 0,0 113,5 0,0 0,0 113,5 Összes fejlesztés a KTK-ban (8)=(5)+(6)+(7) 290,6 191,4 519,3 223,2 140,8 1365,1 Forrás: Baráth 2004. Sarudi Csaba : Vidékfejlesztési intézkedések, támogatások és kilátások az Európai Unió bővítése után. Tér és Társadalom 18. évf. 2004/2. 73-93. p. 84 Gyors ténykép TÉT XVIII. évf. 2004 s2 2. ÁBRA Magyarország Nemzeti Fejlesztési Tervének szerkezete (The Structure of the National Development Plan of Hungary) FEJLESZTÉSI CÉLOK Versenyképesebb gazdaság — Humán erőforrások jobb kihasználása — Jobb minőségű környezet, kiegyensúlyozottabb NEMZETI FEJLESZTÉSI — Regionális fejl ődés TERV (NFT) PRIORITÁSOK — Termel őszektor versenyképességének javítása — Foglalkoztatás növelése, emberi er őforrások fejlesztése — Jobb infrastruktúra, tisztább környezet OPERATÍV — Helyi és regionális potenciál er ősítése PROGRAMOK — Technikai segítségnyújtás 7 Gazdasági Környezetvédelmi és Humán Agrár- és vidékfejlesztési Regionális Versenyképesség Infrastruktúra Eréforrás- OP (AVOP) Fejlesztési OP OP Fejlesztési OP fejlesztés OP FEJLESZTÉSI CÉLOK I. Mezőgazdasági termelés és élelmiszer- NEMZETI VIDÉKFEJLESZTÉSI TERV az EMOGA feldolgozás versenyképességének javítása Garancia Részleg intézkedéseire (NVT) 2. Mezőgazdaság környezetbarát fejlesztése, Célja: term ő helyi adottságokra alapozott földhasz- Egységes keretbe foglalja az EMOGA Garancia Részlegéb ő l finanszírozott nálat vidékfejlesztési intézkedések hazai végrehajtásának rendszerét. Kijelöli a 3. Vidék felzárkóztatásának el ősegítése vidéki területek fenntartható fejl ődését szolgáló célokat, prioritásokat, tartalmazza az egységes intézkedések végrehajtásának részletes szabályait PRIORITÁSOK PRIORITÁSOK 1. Versenyképes alapanyag-termelés megalapo- — Környezetbarát mez őgazdaság, racionális földhasználat zása a mezőgazdaságban Magasabb jövedelmez őség a mezőgazdaságban 2. Élelmiszer-feldolgozás modernizálása 3. Vidéki területek fejlesztése Forrás: Saját szerkesztés. Az NFT fejlesztési célokat és prioritásokat fogalmaz meg. Az ezek végrehajtásá- hoz szükséges intézkedéseket és alintézkedéseket operatív programok konkretizál- ják. Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terve öt operatív programot tartalmaz. Kö- zülük az egyik az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (a SAPARD utóda), amely az agrár- és vidékfejlesztési célkit űzések megvalósítására irányul. Az AVOP és az NVT lényegében véve a korábban már részletezett 1257/1999 EK Tanácsi rendelet hazai adaptációjának is tekinthet ő (3. ábra). Sarudi Csaba : Vidékfejlesztési intézkedések, támogatások és kilátások az Európai Unió bővítése után. Tér és Társadalom 18. évf. 2004/2. 73-93. p. TÉT XVIII. évf. 2004 s2 Gyors ténykép 85 3. ÁBRA Az EMOGA-ból támogatott vidékfejlesztési intézkedések Magyarországon, 2004-2006 * (RuralDevopmntMsSuredbythEAGFinHugar,204-6) Vidékfejlesztési intézkedések EMOGA Orientációs részleg EMOGA Garancia részleg (Strukturális intézkedések) (Kísérő intézkedések) Tif Agrár- és Vidékfejlesztési Nemzeti Vidékfejlesztési Operatív Program Terv 1. Mezőgazdasági beruházások 1. Agrár-környezetgazdálkodás 2. Fiatal gazdálkodók támoga- 2. Kedvezőtlen adottságú és tása környezetvédelmi korlátozá- 3. Szakmai továbbképzés és sok alá eső területek átképzés 3. Az EU környezetvédelmi 4. Halászat támogatása állatjóléti és higiéniai köve- 5. A mezőgazdasági termékek telményeinek való megfele- feldolgozásának és értékesí- lés el ősegítése tésének fejlesztése 4. Mezőgazdasági területek 6. A vidéki jövedelemszerzési erdősítése lehetőségek bővítése 5. Korai nyugdíjazás* 7. A mezőgazdasághoz kötődő 6. Szerkezetátalakítás alatt álló infrastruktúra fejlesztése félig önellátó gazdaságok 8. Falufejlesztés és falufelújí- 7. Termel ői csoportok létreho- tás, a vidék tárgyi és szelle- zása és működtetése mi örökségének védelme és 8. Technikai segítségnyújtás megőrzése 9. Leader+ támogatások 10. Technikai segítségnyújtás *Az intézkedés 2006 ra kerül bevezetésre. - Forrás: 6/2004. (I. 22.) kormányrendelet 2. és 3. melléklete. Sarudi Csaba : Vidékfejlesztési intézkedések, támogatások és kilátások az Európai Unió bővítése után. Tér és Társadalom 18. évf. 2004/2. 73-93. p. 86 Gyors ténykép TÉT XVIII. évf. 2004 s2 a) Vidékfejlesztés az agrár- és vidékfejlesztési operatív program alapján Az AVOP egységes keretbe foglalja a mez őgazdasági termelés és élelmiszer- feldolgozás versenyképességének javítását célzó strukturális jelleg ű intézkedéseket és végrehajtásuk rendszerét. Az AVOP-hoz - mint minden más operatív program- hoz - egy úgynevezett programkiegészít ő dokumentum kapcsolódik, amely tartal- mazza a pályázati lehet őségek legfontosabb feltételeit, nevezetesen: a támogatható tevékenységeket, a kedvezményezettek körét, a végrehajtás részleteit, a pályázatok jogosultságának és kiválasztásának szempontjait, valamint a támogatás összegét és arányait (Mohácsi 2003). Az AVOP az öt közül az egyetlen olyan operatív prog- ram, amely horizontális jellegű, tehát pénzeszközeihez pályázatok útján, az egész ország területén regionális megkötöttség nélkül lehet hozzájutni. 7. TÁBLÁZAT Az agrár- és vidékfejlesztési operatív program forrásai, 2004-2006 (The Sources of the Agricultural and Rural Development Operative Program, 2004-2006) (milliárd forint) Hazai Összes Magán- Összes Megnevezés EU közösségi közösségi forrás fejlesztés Mezőgazdasági beruházások támogatása 41,5 13,8 55,3 82,7 138,0 Fiatal gazdálkodók induló támogatása 2,3 0,8 3,1 0,0 3,1 A szakmai továbbképzés és átképzés támogatása 1,2 0,4 1,6 0,2 1,8 A halászati ágazat strukturális támogatása 1,1 0,3 1,5 1,4 2,9 Versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezőgazdaságban 46,1 15,3 61,5 84,3 145,8 A mezőgazdasági termékek fel- dolgozásának és értékesítésének 11,3 3,8 15,1 22,6 37,7 fejlesztése Az élelmiszer-feldolgozás moder- nizálása 11,3 3,8 15,1 22,6 37, 7 A vidéki jövedelemszerzési lehe- tőségek bővítése 4,8 1,6 6,4 0,7 7,1 A mezőgazdasághoz köt ődő infrastruktúra fejlesztése 10,1 3,4 13,5 5,7 19,2 Falufejlesztés és -felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének megőrzése 2,8 0,9 3,7 0,4 4,1 A LEADER+ közösségi kezde- ményezés 3,7 1,2 4,9 1,2 6,1 Vidéki térségek fejlesztése 21,4 7,1 28,6 8,0 36,6 Technikai segítségnyújtás 2,0 0,7 2,7 0,0 2,7 Mindösszesen 80,9 26,9 107,8 115,4 223,2 Forrás: Program Kiegészít ő Dokumentum, AVOP, 10. változat (2004). Sarudi Csaba : Vidékfejlesztési intézkedések, támogatások és kilátások az Európai Unió bővítése után. Tér és Társadalom 18. évf. 2004/2. 73-93. p. TÉT XVIII. évf. 2004 s2 Gyors ténykép 87 Az AVOP pénzügyi alapját képez ő EMOGA Orientációs Részleg" és a Halászati Pénzügyi Eszköz összesen 81 milliárd Ft EU forrást jelent 2004-2006 között. Ehhez járul 27 milliárd Ft nemzeti (költségvetési) támogatás, ami együtt 108 milliárd Ft-ot tesz ki. A támogatási összeg 75:25 arányban oszlik meg az EU és a hazai költségve- tés között. Ez az összeg még kiegészítend ő a kedvezményezettek „saját er ő" (ma- gán forrás) elnevezés ű pénzeszközeivel, így az AVOP három év alatt összesen 223,2 milliárd forint érték ű fejlesztést tesz lehet ővé. A pályázaton elnyerhet ő ösz- szeg 1-500 millió forint, a szükséges öner ő mértéke pedig — jogcímekt ől függően — 10-60% között változik. Magyarországon a Strukturális Alapokból származó EU támogatások 16%-a jut az AVOP-ra. A támogatások forrásainak mintegy 90%-a a mezőgazdasághoz és az élelmiszer-feldolgozáshoz köt ődik, így viszonylag kevés összeg marad a szűkebben értelmezett vidékfejlesztésre (7. táblázat). b) Vidékfejlesztés a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján A nemzeti vidékfejlesztési terv az EMOGA Garancia Részlegéb ől 15 finanszíroz- ható intézkedéseket szedi csokorba. Az NVT 80% EU és 20% nemzeti (költségve- tési) támogatással számol (8. táblázat). Az NVT intézkedései közül kiemelend ő, hogy — közvetetten hozzájárul a vidéki területek népességmegtartó képességének ja- vításához, — támogatja a hagyományosan intenzív, esetenként alacsony jövedelemtermel ő képességű és alacsony munkaintenzitású gazdálkodási szerkezet gazdasági- lag és környezetileg fenntarthatóbb termelésre való átállását, — javítja a gazdaságok pénzügyi helyzetét valamennyi olyan intézkedés által, amely kompenzációs kifizetést nyújt a gazdálkodóknak, beleértve a kedve- zőtlen adottságú területek támogatását és a környezetileg érzékeny területe- ken jelentkező jövedelem-kiesés ellensúlyozását, — jól szolgálja a Magyarországon fellelhet ő relatív tiszta talaj és tiszta környe- zet jelentette erősségek kihasználását. Ez lehet az alapja a termelési szerkezet megváltoztatásának a piacképesebb „egészséges élelmiszer" el őállításának irányába, valamint az „egészséges környezet" támogatása a vidéki turizmus és színvonalasabb életkörülmények megteremtése érdekében. A nemzeti fejlesztési terv operatív programjai — különösen az AVOP — nem vá- laszthatók el a nemzeti vidékfejlesztési tervt ől. Nehéz lenne elképzelni ugyanis, hogy pl. az NFT Gazdasági Versenyképesség, vagy Humán Er őforrás-fejlesztés Operatív Programjai, de különösen a Regionális Fejlesztés Operatív Program csak a városokban érezteti majd a hatását, és elkerüli a vidéki térségeket. Az NFT operatív programjai tehát egymással és az NVT-vel is szoros egységben, hatásukat tekintve komplexen kezelend ők. A programok között érvényesül a szinergia hatás. Ez a tény önmagában természetesen nem jelent garanciát arra, hogy a magyar vidék relatív elmaradottsága a 2007-ig tartó tervezési periódusban érzé- kelhetően csökkenni fog. Sarudi Csaba : Vidékfejlesztési intézkedések, támogatások és kilátások az Európai Unió bővítése után. Tér és Társadalom 18. évf. 2004/2. 73-93. p. 88 Gyors ténykép TÉT XVIII. évf. 2004 s2 8. TÁBLÁZAT A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv támogatási forrásai intézkedések szerint, 2004-2006 (The Support Sources of the National Rural Development Plan by its Measures, 2004-2006) (milliárd forint*) EU Nemzeti Összes Intézkedés támogatás Agrár-környezetgazdálkodás 62,7 15,7 78,4 Kedvezőtlen adottságú és környezet- védelmi korlátozások alá es ő területek 16,6 4,2 20,8 támogatása Korai nyugdíjazás 4,0 1,0 5,0 Mezőgazdasági területek erd ősítése 16,3 4,1 20,4 EU környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai követelményei 34,6 8,6 43,2 Félig önellátó gazdaságok 4,9 1,2 6,1 Termel ői csoportok létrehozása 6,9 1,7 8,6 Technikai segítségnyújtás 7,6 1,9 9,5 Összesen 153,6 38,4 192,0 *255 Ft/€ árfolyammal számolva Forrás: Nemzeti Vidékfejlesztési Terv az EMOGA Garanciarészleg Intézkedéseire. 13. változat. (2004). Magyarország 2004 és 2006 között a vidékfejlesztési intézkedéseinek finanszíro- zására (az EMOGA Garancia és Orientációs Részlegéb ől) összesen 234,4 milliárd forint EU támogatásra számíthat. Ebb ő l az AVOP intézkedésekre 80,9 milliárd forint, az NVT intézkedéseire pedig 153,6 milliárd forint jut. Ugyanebben az id őszakban a közvetlen kifizetésekre és piaci támogatásokra 289,7 milliárd forint vehet ő igénybe. Az összes mez ő gazdasági támogatások összege tehát 524 milliárd forint. Ebb ől a vidékfejlesztési támogatások aránya közel 45%-ot tesz ki (9. táblázat). 9. TÁBLÁZAT Az EU Magyarország számára előirányzott mez őgazdasági és vidékfejlesztési támogatásai, 2004-2006* (Allocated Agricultural and Rural Development Support for Hungary in the EU, 2004-2006) Megnevezés 2004 2005 2006 Összesen milliárd forint Közvetlen támogatás 78,0 89,5 104,2 271,7 51,8 Piaci intézkedések 4,6 6,4 6,9 17,8 3,4 Vidékfejlesztési támogatások (AVOP) 18,9 27,0 35,0 80,9 15,5 Vidékfejlesztési támogatások (NVT) 46,2 51,5 55,9 153,6 29,3 Összesen 147,7 174,3 202,0 524,0 100,0 *255Ft/€ árfolyammal számolva Forrás: 583/2004/EK Bizottsági Rendelet. Sarudi Csaba : Vidékfejlesztési intézkedések, támogatások és kilátások az Európai Unió bővítése után. Tér és Társadalom 18. évf. 2004/2. 73-93. p. TÉT XVIII. évf. 2004 s2 Gyors ténykép 89 Összességében megállapítható, hogy az NVT intézkedései teljes egészében, az AVOP intézkedései pedig dönt ő hányadukban mez őgazdaság-centrikusak, közöttük kevés nem mez őgazdasági célú vidékfejlesztési intézkedés fordul el ő (falvak fej- lesztése és felújítása, a vidék szellemi örökségének védelme, a vidéki jövedelem- szerzési lehetőségek bővítése, valamint a Leader+ program). Ezek a vidékfejleszté- sen belül rendkívül alacsony (a nemzeti támogatásokat is figyelembe véve mindösz- sze 3,8%-os) arányt képviselnek. Nem vitatható, hogy a mez őgazdaság megkülön- böztetett támogatására — az ágazat másfél évtizedes „leépülése" miatt — szükség van. Mindez azonban nem elegend ő érv ahhoz, hogy a rurális térségekben él ő, nem mezőgazdasággal foglalkozó lakosság problémáinak enyhítését ől (munkanélküli- ség, szegénység, szegregáció, elöregedés, elvándorlás stb.) eltekinthessünk. A rurális térségek zöme a strukturális támogatásokból (AVOP) is nagyrészt kima- rad. Ennek oka az, hogy ezek a térségek a sz űkös „saját er ő" okán eleve esélytele- nebbek a támogatások elnyerésére a t őkeerösebb körzetekhez képest, és/vagy a támogatások felhasználása kevésbé hatékony, mint a nagyvárosi térségekben. Fon- tos lenne ezért — legalább a következ ő 2007-2013-as programozási periódusban —, hogy a vidékfejlesztési támogatások aránya — f őleg a megközelíthet őség, a kistérsé- gi foglalkoztatási lehet őségek, valamint a szolgáltatások b ővítése és diverzifikálása érdekében — növekedjen. A vidékfejlesztést ugyanis semmiképpen nem szabad a mezőgazdaság fejlesztésére leszűkíteni, különösen pedig a kett ő közé egyenl őség- jelet tenni. A vidék gondjait ugyanis a kétpilléressé vált agrárpolitikával sem lehet — a fentiekhez hasonló támogatási arányok mellett — orvosolni, illetve enyhíteni. c) Vidékfejlesztés kizárólag nemzeti forrásból A vidékfejlesztési intézkedések köre a Brüsszellel való tárgyalások során sz űkült. Nem véletlen, hogy az egyes konzultációkat követ ően újabb és újabb tervváltozatok születtek. Végül pontosodott az a három intézkedés, amelyekhez az EU nem bizto- sít társfinanszírozási forrásokat, így ezek teljes egészében nemzeti (költségvetési) támogatásból valósíthatók meg. A három intézkedés a következ ő: — erdőgazdálkodás korszerűsítése, — alapvető szolgáltatások a vidéki vállalkozók és a lakosság számára, — szőlő- és gyümölcsültetvények telepítése és rekonstrukciója. d) Vidékfejlesztés a SAPARD terv alapján A SAPARD programnak, mint az el őcsatlakozási segély-programok egyikének a legfontosabb célja az volt, hogy segítséget nyújtson a közösségi jogszabályok átvé- telében és begyakorlásában, különös tekintettel az EMOGA Garancia Részlegéb ől finanszírozott agrár- és vidékfejlesztési intézkedésekre. A program 2000-t ől a belé- pésig számított időszakban Magyarország számára évente 38 millió eurót biztosí- tott, ami megközelítőleg 10 milliárd forintnyi támogatást jelent. Mivel a SAPARD forrásai — a társfinanszírozás elve szerint — hazai forrásokkal is kiegészülnek (75% EU támogatás, 25% nemzeti támogatás), a kormánynak körülbelül 3 milliárd forintot kellett biztosítani társfinanszírozás formájában. Magyarország négyéves pénzügyi kerete a társfinanszírozással együtt 52 milliárd forint, évente tehát hozzávet őlegesen Sarudi Csaba : Vidékfejlesztési intézkedések, támogatások és kilátások az Európai Unió bővítése után. Tér és Társadalom 18. évf. 2004/2. 73-93. p. 90 Gyors ténykép TÉT XVIII. évf. 2004 s2 13 milliárd forint költhet ő el a SAPARD keretében. Az elfogadott terv kilenc intéz- kedést tartalmazott (10. táblázat). 10. TÁBLÁZAT Magyarország vidékfejlesztési terve, SAPARD, 2000-2006 (Rural Development Plan of Hungary, SAPARD, 2000-2006) Agrárintézkedések 1) Mező gazdasági vállalkozásokkal kapcsolatos beruházások 2) Mező gazdasági és halászati termékek feldolgozottságának és értékesítésének fejlesztése 3) Termel ői csoportok felállítása 4) Agrár-környezetvédelmet és tájfenntartást szolgáló termelési módszerek 5) Szakképzés Vidékfejlesztési intézkedések 6) A tevékenységek diverzifikálása alternatív jövedelemszerzések érdekében 8) Vidéki infrastruktúra fejlesztése és javítása 9) A program lebonyolításának szakmai segítése Forrás: 2349/1999. (XII. 21.) kormányhatározat. A magyar SAPARD tervben megfogalmazódott az is, hogy az agrárintézkedések- re az ország egész területér ő l, a vidékfejlesztési támogatásokra pedig csak az ún. vidéki településekről, azaz a 120 fő/km2 népsűrű ség alatti településeken lakóknak lehet pályázni. A magyar SAPARD program — az el őkészületek, fő leg az intézményrendszer ki- építésének és akkreditációjának elhúzódása miatt — az eredetileg tervezett 2000 helyett csak 2002 második felében kezd ő dött meg, és 2004. április 30-ig lehetett a meghirdetett jogcímekre pályázatot benyújtani 16. Az EU tagsággal ugyanis a SAPARD támogatás megsz űnt. Ettő l függetlenül — az n+2 szabály értelmében — a kifizetések végső határideje 2006 vége. A támogatási lehető ségek mind teljesebb kihasználása érdekében — a brüsszeli jóvá- hagyás alapján — az eredeti SAPARD tervet úgy módosították, hogy 2004-ben az előző időszakhoz képest könnyebben érhet őek el a támogatások, és a pályázók szélesebb köre juthat támogatáshoz. A támogatási összeg maximuma a korábbi 50-rő l 250 millió forintra, a támogatási szint pedig 30-40%-ról 40-75%-ra n őtt. Az EU belépés utáni id őszakban, a 2004. május 1-t ől 2006 végéig áthúzódó kötelezett- ségvállalás összege meghaladja a 30 milliárd forintot. Vidékfejlesztési politika 2006 után Az Unióban a 2006 utáni költségvetési terv f ő irányait illetően egyetértés van abban, hogy a vidékfejlesztés igen fontos szerepet játszik az EU gazdasági és kohéziós poli- tikájában, amely a különböző adottságú térségek fejl ődésének kiegyensúlyozását szolgálja. Sarudi Csaba : Vidékfejlesztési intézkedések, támogatások és kilátások az Európai Unió bővítése után. Tér és Társadalom 18. évf. 2004/2. 73-93. p. TÉT XVIII. évf. 2004 s2 Gyors ténykép 91 A KAP első pillérének, a termelési támogatásoknak a plafonját az Európai Tanács már 2002-ben megállapította. Ennek értelmében 2007 és 2013 között a piaci támogatá- sok és a közvetlen kifizetések összege a 2006-os szinten marad, illetve csak a reálérték tartása a cél. Ez a korlátozás azonban nem vonatkozik a vidékfejlesztési kifizetésekre. A vidéki területeket jellemz ő problémák, a népességfogyás, a szolgáltatások ala- csony szintje, a mező gazdasági szerkezetváltás és a környezetvédelem újabb kihí- vásai nyilvánvalóan még hosszú ideig fennmaradnak. Egyes területeken ugyanak- kor más típusú gondok is fellépnek: a városi népesség kiáramlása a vidéki lakóöveze- tekbe, vagy a mezőgazdasági művelés alól kivett területek felügyelete olyan szem- pontból, hogy figyelembe vegyék a vidéki közösségek és a tájfenntartás szempontjait. A 2007-től kezdődő pénzügyi ciklusban tehát ezekre a problémákra kell reagálni, nem megfeledkezve az új tagországok új igényeir ől, továbbá az 1. célterületek és az egyéb régiók közötti egyensúly fenntartásáról a vidékfejlesztés tekintetében. A KAP költségvetése szerint 2013-ban 13,2 milliárd euró jut vidékfejlesztési támoga- tásokra (11. táblázat). 11. TÁBLÁZAT Az EU-25 költségvetése, 2007-2013 (The Budget of the EU-25, 2007-2013) (milliárd euró) 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 1. Fenntartható gaz- dasági növekedés 47,6 59,7 62,8 65,8 68,2 70,7 73,7 76,7 la. Versenyképesség, 12,1 14,4 16,7 19,0 21,2 23,5 25,8 80,8 foglalkoztatás lb. Kohézió 38,8 47,6 48,4 49,1 49,3 49,4 50,2 51,0 2. Természeti erőfor- rások megőrzése és 56,0 57,2 57,9 58,1 58,0 57,8 57,8 57,8 kezelése - KAP 54,3 55,3 55,9 56,0 55,9 55,7 55,8 55,5 - piaci és közvetlen 43,5 43,7 43,4 43,0 42,7 42,5 42,3 43,7 támogatás - vidékfejlesztés 10,5 11,8 12,2 12,7 12,8 12,9 13,1 13,2 3. Állampolgári 1,4 1,6 2,0 2,3 2,6 3,0 3,3 3,6 biztonság, jog 4. Nemzetközi 11,4 12,2 12,9 13,7 14,5 15,1 15,7 11,2 kapcsolatok 5. Igazgatás 3,4 3,7 3,8 3,9 4,1 4,2 4,4 4,5 Kompenzáció az új 1,0 - - tagoknak Előirányzat összesen 120,7 133,6 138,7 143,1 146,7 150,2 154,3 158,4 Tényleges kifizetés 114,7 124,6 136,5 127,7 126,0 132,4 138,4 143,1 Kifizetés a GNI 1,1 1,2 1,1 1,1 1,1 1,1 1,1 1,1 százalékában Forrás: http://europa.eu.int/comm/agriculture. Sarudi Csaba : Vidékfejlesztési intézkedések, támogatások és kilátások az Európai Unió bővítése után. Tér és Társadalom 18. évf. 2004/2. 73-93. p. 92 Gyors ténykép TÉT XVIII. évf. 2004 s2 A fokozatosan emelked ő vidékfejlesztési el ő irányzat 2006-ra 10,54 milliárd euró- ra nő , 2013-ban pedig eléri a 13,2 milliárd eurót (Garancia és Orientációs Részleg együtt, ami a tervek szerint összevonásra kerül). Ez az összeg nem tartalmazza a modulációból átcsoportosított pénzeket (2007-t ől évi 1,2 milliárd eurót), mert vita van arról, hogy azt az 1. vagy a 2. pillérbe sorolják-e. Az EU-25-ben a közös agrár- politika költségvetéséb ő l 2006-ban legfeljebb 20% (az EU-15-ben ez 16%), 2013-ban pedig 24% jut majd vidékfejlesztésre (Popp—Potori—Udovecz 2004). 2000-2006 során a vidékfejlesztési források 56%-a esik az 1. célterületre. A b őví- tés után ez az arány mintegy 66%-ra n ő , tekintve, hogy az új tagországokban a vidékfejlesztési eszközök 95%-a az 1. célterületen koncentrálódik (Maácz 2003). A legújabb, az EU mező gazdasági minisztereinek 2004. július 16-án nyilvános- ságra hozott elképzelése szerint 2007-2013 között a közvetlen termelési és terület- alapú támogatások helyett fokozatosan az „átfogóan értelmezett, konkrét progra- mokra célzott" vidékfejlesztés kerül el ő térbe. Ennek érdekében az eddig különféle neveken futó programokat egységes Európai Vidékfejlesztési Programba fogják össze. A program „fő tengelyei", vagyis leginkább támogatott területei a következ ők lesznek: a vidéki területek szerkezeti reformja; a termelés és szolgáltatás diverzifi- kálása; helyi területfejlesztési stratégiák szorgalmazása. A pályázatokon az kerül el ő nybe, aki nem több, hanem jobb árut és szolgáltatást ígér, valamint olyan fejlesztéseket, amelyek hosszabb távon javítják a foglalkozta- tást. Brüsszel azt szorgalmazza, hogy a támogatások érdemi infrastrukturális, szociális és környezetvédelmi javulást hozzanak a falusi-kisvárosi tájegységeknek. Nagyobb önállóságot kívánnak adni a tagállamoknak és a kistérségeknek a pályázatok elbírá- lásában. A jelenlegi finanszírozási rendszer túl bonyolult volta miatt azt tervezik, hogy a vidékfejlesztési eszközöket önálló vidékfejlesztési alapba vonják össze, így egységes és hatékonyabb lehet a végrehajtás és az ellen őrzés. Jegyzetek A tanulmány az OTKA T037583 sz. kutatási program keretében készült. 2 1247/1999 EK tanácsi rendelet az Európai Mez ő gazdasági Garancia és Orientációs Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról, bizonyos rendeletek módosításáról és hatálytalanításáról. 3 . Liason Entre Actions de Development de Economie Rurale — Kapcsolat a Vidéki Gazdaságfejlesztési Akciók Között. Special Aid Accesion Programme for Agriculture and Rural Development — Külön El őcsatlakozási Segélyprogram a Mez ő gazdaság és a Vidékfejlesztés Számára. 5 Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA), a Halászati Orien- tációs Pénzügyi Eszköz (HOPE), az Európai Mez ő gazdasági Orientációs- és Garancia Alap (EMOGA) orientációs része, 6 Az alap, rész, részleg, osztály szavak egyaránt használatosak, azonos tartalommal bírnak. Kivételt képez az 1. melléklet 9. pontjában szerepl ő programcsomag négy olyan intézkedése, amelyek nem kifejezetten agrárvonatkozásúak. Ezek: alapszolgáltatások nyújtása a vidéki gazdaság és lakosság számára; a falvak felújítása és fejlesztése, a vidéki örökség megóvása és fenntartása; a mez őgazdasági és a mező gazdasághoz közeli tevékenységek diverzifikációja, többféle tevékenység és alternatív jöve- delemforrások biztosítására, valamint az idegenforgalmi és kézm űipari tevékenységek ösztönzése. 8 . Kivételes esetben a támogatási arány a Kohéziós Alapot felhasználó tagországokban a 80, az ultraperiférikus területeken a 85%-ot is elérheti. Sarudi Csaba : Vidékfejlesztési intézkedések, támogatások és kilátások az Európai Unió bővítése után. Tér és Társadalom 18. évf. 2004/2. 73-93. p. TÉT XVIII. évf. 2004 s2 Gyors ténykép 93 9 Bizonyos vidéki térségekre a Kohéziós Alap is hatást gyakorol. Ez az alap nem tartozik a Strukturális Alapok közé, és az EU négy legfejletlenebb országában a környezetvédelmi és a határokon is átnyúló közlekedési infrastruktúra fejlesztését támogatja. 10 A long term policy perspective for sustainable agriculture. Commission of the European Communities, Brussels, 21 January 2003. 11 A Tanács 2003. szeptember 29-i 1783/2003 fEK Rendelete a vidékfejlesztési intézkedések számát 22-ről 26-ra növelte. 12 A degresszió és a moduláció alkalmazására az új tagországokban mindaddig nem kerül sor, amíg a közvetlen támogatások mértéke el nem éri az EU szintjét. Ennek megfelel ően a degresszió és modulá- ció néhány éven belül nem érinti Magyarországot. A számításnál ugyanis a közvetlen jövedelemtámo- gatások degresszió, illetve moduláció által (5%-kal) csökkentett szintjét kell figyelembe venni, ami azt jelenti, hogy így a csatlakozási szerz ődésben megjelölt id őpontnál egy évvel korábban érjük el a köz- vetlen támogatások uniós szintjét (a jelenlegi 100%-os szint 2007-t ől kezdve 95% lesz). 13 Míg a Közösségi Támogatási Keretek a nemzeti programok keretébe illeszkednek, a közösségi kez- deményezések nemzetek feletti programok. A kezdeményezések révén juttatott támogatásokra egyes kisebb régiók közvetlenül a brüsszeli bizottsághoz pályázhatnak. Ezáltal azok a kezdeményezések is lehető séget kapnak EU-források megszerzésére, amelyeket az érintett ország nem tekint prioritásnak, s így az országos programból kimaradnának. 14 Az Orientációs Részlegb ől történ ő kifizetések a kötelezettségvállalás (szerz ődéskötés) utáni két évben (n+2) is teljesíthető k. Ugyanez vonatkozik a SAPARD program alapján nyújtott támogatásokra. 15 A Garancia Részleg támogatására éves elszámolás vonatkozik, ami azt jelenti, hogy az adott évben fel nem használt támogatás elveszik. 16 Az első (a 2000. évi) pályázati felhívást csak 2002 szeptember 26-án tették közzé, majd ezt követ ően 2003 februárjában és novemberében, végül 2004 januárjában jelent meg újabb pályázati felhívás. Az agrárintézkedések 9. táblázatban szerepl ő 2., 3. és 4. számú intézkedései eleve nem kerültek meghirde- tésre. Ezek „beépültek" az AVOP-ba (2. intézkedés) és az NVT-be (3. és 4. intézkedés). Irodalom Agenda 2000. For a Stronger and Wider Europe. (1997) European Commission, Brussels. Baráth E. (2004) A magyar nemzeti fejlesztési terv. — Területi Statisztika. 3. 203-204; 212-213. o. Commission of the European Communities (2003) A long term policy perspective for sustainable agriculture. Brussels, 21 January 2003. Csáki Cs. (2003) Vidékfejlesztés új irányai — különös tekintettel az Európai Unióhoz csatlakozó orszá- gokra. AVA Konferencia. Debreceni Egyetem, 2003. ápr. 1-2. http://www.date.hu/rendez/ava . Dorgai L. (2002) Agrár- és vidékfejlesztési lehet őségek a Nemzeti Fejlesztési Tervben. — A falu. 3.9-18. o. EC. (1999) Directorate General of Agriculture. Newsletter Special Edition 11 March 1999. Halmai P. (szerk.) (2002) Az Európai Unió agrárrendszere. Második, átdolgozott kiadás. A Budapesti Agrárkamara és a Mez őgazda Kiadó közös kiadása. Budapest. Kovács T. (2003) Vidékfejlesztési politika. Dialóg—Campus Kiadó, Budapest—Pécs. Maácz M. (2003) A második pillér növekv ő szerepe. — Változó feltételek, változó lehet őségek. (Átalaku- lóban az EU Közös Agrárpolitika). — Halmai P. (szerk.) Agrárszakmai konferencia — el őadások össze- foglalói. Budapest, 2003. november. 20. Magyar T. (2003) A vidékfejlesztés helyzete és kilátásai az Agenda 2000 félidejekor. — Gazdálkodás. 2. 6-15. o. Mohácsi G. (2003) Vidékfejlesztési támogatások az EU csatlakozás után. — Gazdálkodás. 6. Popp J.—Potori N.—Udovecz G. (2004) A közös agrárpolitika 2003. évi reformja. Kézirat. AKII, Budapest. Program Kiegészítő Dokumentum. AVOP. (2004) 10. változat. 2004. január. Budapest. Sarudi Cs. (2003) Térség- és vidékfejlesztés. Agroinform Kiadó, Budapest.