Tér és Társadalom 17. évf. 2003/4. 85-99. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s4 Gyors ténykép 85
NÉMETORSZÁG ÉS AZ AMERIKAI EGYESÜLT
ÁLLAMOK MŰKÖDŐTŐ KE-BEFEKTETÉSEI
MAGYARORSZÁGON (1993-2000)
(The Direct Investment of Germany and of the United States
in Hungary 1993-2000)
JUHÁSZ KRISZTINA — SCHOTTNER KRISZTINA
Kulcsszavak:
M űködőtőke-befektetés Németország Amerikai Egyesült Államok területi koncentráció ágazati
megoszlás
A külföldi t őke szerepe a magyar gazdaságban kiemelked ő. Cikkünkben az Amerikai Egyesült Államok és
Németország magyarországi beruházásainak területi és ágazati jellemzőit hasonlítjuk össze az 1993 és
2000 közötti id őszakban. A két ország befektetéseinek vizsgálata lehet őséget kínál annak bemutatására,
hogy a befektet ők földrajzi távolsága hogyan befolyásolja a beruházás területi megoszlását. Vizsgáljuk,
hogy az egyes megyékben mekkora abszolút és relatív súlyt képviselnek a német, illetve az amerikai
befektetések. Emellett áttekintjük a beruházások szektorális megoszlásának változását is.
A hazánkba érkez ő külföldi működőtőke-befektetések mennyiségér ől, területi és
ágazati megoszlásáról, valamint a nemzetgazdaságban betöltött szerepér ől számta-
lan cikk jelent meg az elmúlt évtizedben.
Barta Györgyi (2001) a nagyvállalatok szervezeti — tulajdoni — térbeli változásait
elemezve vizsgálja egyebek között a külföldi t őkebefektetések szerepét is. A ma-
gyar nagyvállatok több mint 50%-a külföldi tulajdonban van, túlnyomó része nem-
zetközi hálózathoz kapcsolódik. Az új, külföldi tulajdonosok a költség-
megtakarítást szorgalmazva „gyárakat zártak be, csökkentették a létszámot, korsze-
rű sítették a termékszerkezetet, növelték az exportot, a vállalatok többségében meg-
szüntették a K+F tevékenységet" (Barta 2001, 49). A szerz ő kiemelten foglakozik a
magyarországi transznacionális vállalatokkal. Rávilágít, hogy a Magyarországra
kerülő transznacionális nagyvállalatok sem vesznek részt érdemlegesen a vállalati
döntéshozásban. A nemzetközi hálózathoz való kapcsolódás meghatározza a válla-
latok térbeli elhelyezkedését, melyben fontos szerepet játszik a földrajzi helyzet, a
magas szintű infrastruktúra, valamint a képzett, olcsó és b őséges munkaer ő. A
szerző a tőkevonzó és irányító központok területi eloszlásában is er ős területi kon-
centrációt mutat ki.
Barta (1997) cikkében megfogalmazza, hogy a transznacionális vállalatok a ma-
gyar gazdaság motorjának szerepét töltik be. Fejlett technológiájuknak diffúziója
azonban gyenge, amely a gazdaságba való lassú integrálódásuknak köszönhet ő. A
magyar gazdaságban létrejött a kétpólusú ipari struktúra: a nemzetközi hálózatba
sikeresen integrálódott vállalatok (a többségük transznacionális vállalat), ágazatok,
Juhász Krisztina - Schottner Krisztina :
Németország és az Amerikai Egyesült Államok működőtőke-befektetései Magyarországon (1993-2000)
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/4. 85-99. p.
86 Gyors ténykép TÉT XVII. évf. 2003 s4
valamint az ellenpólust képvisel ő, többségükben hazai piacra termel ő vállalatok. A
két fél között gyenge a kapcsolat.
Hamar (2001) a külföldi és a hazai t őkével működő vállatok szerepét vizsgálva
megfogalmazza, hogy a külföldi tulajdonban lév ő cégek a mez őgazdaság kivételé-
vel 1996-ra valamennyi gazdasági ágban meghatározó súlyra tettek szert. Számará-
nyuknál nagyobb mértékben járultak hozzá a beruházásokhoz és az export növeke-
déséhez. A javuló hazai termelékenységi és eredményességi mutatóik ellenére je-
lentősek a különbségek a tisztán hazai és külföldi tulajdonban lév ő vállalatok kö-
zött, az utóbbiak javára.
Hamar (1998) a működőtőke-áramlás regionális hatásait vizsgálva „valamennyi
tényez ő tekintetében a tevékenységek túlzott `f őváros-centrikusság'-ára világít rá,
annak ellenére, hogy „ebben némi elmozdulás tapasztalható az utóbbi években a
vámszabad-területek és a vidék-fejlesztési szándék hatásai révén." (Hamar 1998, 56)
A szerző a működőtőke-befektetések pozitív hatásainak elemzése mellett felhívja a
figyelmet a szinte minden területen megfigyelhet ő külföldi tulajdonlás veszélyeire is.
Oszlay (1999) a működőtőke-befektetések áramlásának legfontosabb tendenciáit
és hatásait elemzi. Amellett, hogy bemutatja hazánk térségünkben betöltött vezet ő
tőkevonzó pozícióját, rávilágít az egyes országok adatainak eltér ő statisztikai tar-
talmára és így az adatok összevethet őségének nehézségeire.
Megítélésünk szerint ez különösen fontossá vált az elmúlt években, amikor is
megkérdőjeleződött hazánk vezet ő szerepe Kelet-Közép-Európában az egy f őre
jutó működőtőke-befektetések terén. Az összehasonlításoknál feltétlenül figyelem-
be kell venni a három vezet ő ország, Lengyelország, Csehország és Magyarország
statisztikáinak eltér ő tartalmát. Hazánk esetében ugyanis — eltér ően például a lengyel
statisztikától — a KSH által közölt adatok nem tartalmazzák az újrabefektetéseket,
amelyek a tőkevonzás érettebb szakaszában egyre nagyobb jelent őségűek.
Oszlay cikkéből (1999) kiderül, hogy térségünk országai közül hazánkban mutat
a külföldi működő tőke és a foglalkoztatás a fejlett országokhoz leginkább hasonló
szerkezetet, valamint az exportorientáció tekintetében is a legkedvez őbb. Más szer-
zőkhöz hasonlóan Oszlay András is felhívja a figyelmet a gazdaságpolitika felel ős-
ségére, melynek ösztönz őleg kell hatni az egyoldalú függ őségi helyzet kialakulásának
elkerülésére, a magyar vállalatok közvetlen külföldi befektetéseinek támogatására.
Az Antalóczy—Sass szerzőpáros 2000-ben megjelent M űködőtőke-áramlások, be-
fektetői motivációk és befektetésösztönzés cím ű munkájában megfogalmazza, hogy
hazánk a működőtőke-vonzás új szakaszába lépett. Ebben a szakaszban a már lete-
lepedett vállalatok újabb fejlesztésekbe kezdtek, a tulajdonosi hitelek és a profitre-
patriálás egyre fontosabb szerephez jut a t őkebefektetésekben i . A cikk ezen túlme-
nően nemcsak a hazánkban létrehozott leányvállalatok fejlesztéseinek motivációit
mutatja be, hanem javaslatot tesz az immár megváltozott szakaszban hazánk továb-
bi tőkevonzásának el ősegítésére is.
Jelen cikkünkben az eddigiekt ől eltérő szempontból elemezzük a hazánkba érkez ő
működőtőke-befektetéseket. Célunk két jelent ős befektet ő, Németország valamint
Juhász Krisztina - Schottner Krisztina :
Németország és az Amerikai Egyesült Államok működőtőke-befektetései Magyarországon (1993-2000)
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/4. 85-99. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s4 Gyors ténykép 87
az Amerikai Egyesült Államok t ő kebefektetéseinek területi és ágazati vizsgálata.
Áttekintjük, hogy a két ország befektetéseiben milyen regionális és ágazati hason-
lóságok, illetve különbségek figyelhet ők meg, mely ország mely régiókat és gazda-
sági ágazatokat részesíti el őnyben működőtőke-kihelyezései során. Igaz-e, hogy a
befektet ő földrajzi távolsága hatással van a befektetés területi koncentrációjára?
Kimutathatók-e a befektet őkre jellemz ő nemzeti sajátosságok a magyarországi
tő kekihelyezéseik megoszlásában, vagy inkább a mindenkori világpiaci helyzethez
alkalmazkodva a nemzeti sajátosságok helyett ágazati dimenzióban érdemes a kö-
zös vonásokat keresni?
A m űködőtőke-befektetések területi jellemz ői
A Magyarországra érkez ő működőtő ke-befektetések nagyságát tekintve 1993-ban
Németország mögött az Amerikai Egyesült Államok a második helyet foglalta el.
Beruházásaik nagysága ekkor még közel azonos volt (151 milliárd Ft, azaz 1,65 mil-
liárd USD; illetve 112 milliárd Ft, azaz 1,22 milliárd USD 2). A Németországból érke-
ző tőke mennyisége évről-évre dinamikusan n őtt, 2000-ben elérte a 757 milliárd Ft-ot
(2,68 milliárd USD). A vizsgált id őszakon belül a német t őke mindvégig megőrizte
vezető szerepét Magyarországon a külföldi beruházó országok versenyében.
A hazánkba érkez ő amerikai tőke mennyisége 1998-ig lassabb ütemben ugyan, de
dinamikusan növekedett. 1999-ben azonban jelent ősen visszaesett, és az 1996-os
szintet sem érte el. 2000-t ől ismét emelkedést tapasztalhatunk, bár a befektetett t őke
nagysága még így is csak mintegy harmada a Németországból érkez ő tőke mennyi-
ségének. Az Egyesült Államok 2000-ben már csak a negyedik legnagyobb befekte-
tő volt hazánkban Németország, Hollandia és Ausztria után.
A továbbiakban a két ország befektetéseinek területi jellemz őit mutatjuk be, el őbb
a befektetések abszolút, majd relatív nagyságát vizsgálva. Az els ő mutató elemzé-
sével (1. táblázat) arra a kérdésre keresünk választ, hogy mikor, mely területek
kerültek a német, illetve az amerikai érdekl ődés középpontjába. A külföldi t őke
abszolút mennyiségének vázolása mellett érdemes ezeket az értékeket az adott
területegységre érkez ő összes külföldi működőtő ke-befektetésekhez viszonyítva, a
német illetve az amerikai t őke relatív súlyát is regionális szinten elemezni (1. ábra).
Rávilágítva ezzel arra, hogy a régiók szempontjából vizsgálva a befektet ő országok
mekkora gazdasági befolyással rendelkeznek.
A német m űködőtőke befektetések területi megoszlása
-
Németország vezet ő szerepe a hazánkba érkez ő működőtőke-befektetésekben vi-
tathatatlan. A Magyarországon befektetett német t őke mennyisége 1993 óta ötszö-
rösére növekedett, 2000-ben meghaladta a 757 milliárd Ft-ot (1. táblázat).
Az általános tő kebefektetési tendenciáknak megfelel ően a német t őkeberuházá-
soknak is első számú magyarországi célterülete a Közép-magyarországi régió. A
Juhász Krisztina - Schottner Krisztina :
Németország és az Amerikai Egyesült Államok működőtőke-befektetései Magyarországon (1993-2000)
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/4. 85-99. p.
88 Gyors ténykép TÉT XVII. év f. 2003 s4
vizsgált időszak első évéhez, 1993-hoz viszonyítva azonban a térség aránya a ha-
zánkba érkez ő össznémet tő kebefektetésekben folyamatosan csökkent. Míg a kiin-
dulási évben a német működő tő ke több mint 80%-a a közép-magyarországi me-
gyékbe áramlott, addig az 1995-1999 közötti években a régió aránya felére-
kétharmadára mérsékl ő dött. 2000-ben a Németország által hazánkban befektetett
minden 100 Ft-ból mintegy 70 Ft irányult a közép-magyarországi területekre. A
régión belül természetesen Budapest t őkevonzása messzemen ően dominál, az emlí-
tett évben a beruházások közel 90%-át a f őváros koncentrálta.
Hazánk további régióinak a t ő kevonzási versenyben elért helyezését vizsgálva az
elmúlt évek során bekövetkezett számos érdekes változás figyelhet ő meg. A vizs-
gált idő szak alatt a nyugat-dunántúli megyék — els ősorban kedvez ő földrajzi fekvé-
süknek köszönhető en — mindvégig a német beruházások második—harmadik legfon-
tosabb célterületei. A térségben létrehozott korai nagyberuházások közül példaként
említhető az Audi, mely 1993 óta több mint 2,3 milliárd márkát fektetett be Ma-
gyarországon, s győ ri tevékenységének további fejlesztését tervezi. Az Ope1 3, a
Magyarországon legkorábban megtelepedett transznacionális vállalatok egyike
szintén ebben a régióban hozta létre telephelyét. Az említett beruházásokhoz köthe-
tő a VAW Alumíniumtechnika gy őri telephelye, mely els ősorban hengerfejeket
gyárt az Opel és az Audi számára, emellett Audi motorblokkokat is készítenek.
2001 májusától a gyár a BMW angliai üzemének szállít részegységeket, ehhez máso-
dik üzemcsarnokát avatta fel a Gy ő ri Ipari Parkban. További nagy beruházásokként a
régió területén a Styl Ruhagyár vagy a L.U.K. említhet ő, mely Magyarországon a
világ második legnagyobb kuplunggyárát hozta létre. A vállalat termékeit a Volkswa-
gen, az Audi, az Opel, valamint az ausztriai Steyerben lév ő BMW-gyár vásárolja4.
A Nyugat-Dunántúlon felhalmozott német t ő ke nagyságát vizsgálva 1998 fordu-
lópontnak tekinthet ő, hiszen addig folyamatosan n őtt a beruházások mennyisége,
majd az 1998-as 75,8 milliárd Ft-os (353 millió USD) rekordérték után csökken ő
tendenciát mutat a térségben befektetett t ő ke nagysága (2000-ben 53,3 milliárd Ft).
Ez a tő kecsökkenés (hasonlóan a Magyarországra érkez ő működőtőke-beruházások
csökken ő tendenciájához) Gy ő r-Moson-Sopron és Vas megyét hasonló mértékben
érintette. Ennek ellenére megmaradt a régión belüli aránytalan t őke-eloszlás. Míg
az említett két megye területére közel azonos mennyiség ű befektetés érkezett, addig
Zala megyét továbbra is elkerüli a német befektet ők érdeklődése.
Az egyik legszembet űnő bb, legnagyobb arányú változás Észak-Magyarország t ő-
kevonzásában figyelhet ő meg. 1993-ban hazánk régiói közül a német t őke az észak-
magyarországi megyék iránt mutatta a legcsekélyebb érdekl ődést, az itt befektetett
tő ke nagysága alig haladta meg a 2 milliárd Ft-ot. Ahogyan az az 1. táblázatban is
látható, 2000-ben a régió már a német beruházások második legfontosabb magyar-
országi területe volt, az ide érkez ő tő ke mennyisége jóval túlszárnyalva a nyugat-
dunántúli értékeket is, meghaladta a 75 milliárd Ft-ot! E nagyarányú változás
1995-ben vette kezdetét, hátterében az energiaszektor privatizációjával összefügg ő
befektetések állnak 5. E potenciálnak megfelel ően alakul a régión belül a t őke koncent-
Juhász Krisztina - Schottner Krisztina :
Németország és az Amerikai Egyesült Államok működőtőke-befektetései Magyarországon (1993-2000)
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/4. 85-99. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s4 Gyors ténykép 89
rációja. Míg Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves közel azonos mennyiség ű tőkét von-
zott, addig Nógrád megye iránt alig tanúsítottak érdekl ődést a német befektet ők.
1. TÁBLÁZAT
A német és az amerikai m űködőtőke-befektetések Magyarország megyéiben
1993-ban és 2000-ben
(The German and the American FDI in the Counties of Hungary in 1993 and 2000)
1993 2000
Német Amerikai Német Amerikai
Milliárd Ft % Milliárd Ft % Milliárd Ft % Milliárd Ft %
Budapest 115,9 76,5 87,3 77,9 476,5 62,9 122,4 50,8
Pest 10,3 6,8 1,4 1,3 65,5 8,6 9,7 4,0
Közép-Magyarország 126,2 83,2 88,7 79,2 542 71,5 132,1 54,8
Fejér 1,3 0,9 8,9 7,9 12,2 1,6 30,1 12,5
Komárom-Esztergom 1,6 1,1 0,7 0,6 11,7 1,5 14,4 6,0
Veszprém 0,6 0,4 0,1 0,1 3,9 0,5 2,9 1,2
Közép-Dunántúl 3,5 2,3 9,7 8,7 27,8 3,7 47,4 19,7
Győr-Moson-Sopron 2 1,3 n.a 23,8 3,1 9,1 3,8
Vas 5,1 3,4 5,2 4,6 26,2 3,5 2,2 0,9
Zala I 0,7 0 0,0 3,3 0,4 0,6 0,2
Nyugat-Dunántúl 8,1 5,3 5,2 4,6 53,3 7,0 11,9 4,9
Baranya 3,3 2,2 0,2 0,2 7,7 1,0 0,1 0,0
Somogy 0,3 0,2 0,1 0,1 9,6 1,3 0 0,0
Tolna 0,8 0,5 n.a 3,7 0,5 0 0,0
Dél-Dunántúl 4,4 2,9 0,3 0,3 21 2,8 0,1 0,0
BAZ 1 0,7 0 0,0 35,4 4,7 6,4 2,7
Heves 0,6 0,4 3,3 2,9 34,7 4,6 0 0,0
Nógrád 0,6 0,4 0,5 0,4 5,5 0,7 8 3,3
Észak-Magyarország 2,2 1,5 3,8 3,4 75,6 10,0 14,4 6,0
Hajdú-Bihar 2,5 1,6 0,2 0,2 13,3 1,8 2,8 1,2
J-N-SZ 0,2 0,1 0 0,0 2,8 0,4 3,1 1,3
SZ-SZ-B 1 0,7 0,1 0,1 6 0,8 9,5 3,9
Észak-Alföld 3,7 2,4 0,3 0,3 22,1 2,9 15,4 6,4
Bács-Kiskun 1,2 0,8 0,1 0,1 7,5 1,0 1,5 0,6
Békés 0,1 0,1 1,9 1,7 0,2 0,0 18,3 7,6
Csongrád 2,2 1,5 2 1,8 8,2 1,1 0 0,0
Dél-Alföld 3,5 2,3 4 3,6 15,9 2,1 19,8 8,2
Összesen 151,6 100 112 100 757,7 100 241,1 100
Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés.
A három említett régiót 1999-ig az észak-alföldi térség követte, éveken keresztül
őrizve a tőkevonzási versenyben elért negyedik-ötödik helyezését. 1999-ben a
régió területén befektetett t őke nagysága meghaladta az 56 milliárd Ft-ot. 2000-ben
azonban ez a tendencia megfordulni látszik, mivel a beruházások értéke az el őző év
alig több mint 40%-ára zuhant vissza, mely egyértelm űen a Hajdú-Bihar megyei
értékeknek „köszönhet ő". Kérdés, hogy mindez csak egyszeri t őke-mozgás ered-
ménye, vagy egy hosszabb távú tendencia els ő éveként fogható fel. Az elmondottak
ellenére továbbra is Hajdú-Bihar koncentrálja a legtöbb t őkét, de az 1995 óta fo-
lyamatosan 80% feletti részesedése 2000-ben 60%-ra csökkent.
Hazánk további régiói közül külön említést érdemel a közép-dunántúli térség sze-
repe. Míg e régió az amerikai t őkebefektetések egyik legfontosabb célterülete,
addig a német beruházók közel sem tanúsítanak ekkora érdekl ődést a térség iránt.
Juhász Krisztina - Schottner Krisztina :
Németország és az Amerikai Egyesült Államok működőtőke-befektetései Magyarországon (1993-2000)
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/4. 85-99. p.
90 Gyors ténykép TÉT XVII. évf. 2003 s4
Annak ellenére, hogy a beruházott t őke mennyisége évről-évre n ő, 2000-ben a
három közép-dunántúli megyébe összesen kevesebb német t őke áramlott, mint
egyedül Heves megye területére.
A német befektetések relatív szerepe az egyes régiókban
2000-ben a német t őke relatív súlyát vizsgálva az egyes régiókban, illetve me-
gyékben az alábbi csoportok hozhatók létre:
1) 40% fölötti részesedés tapasztalható Észak-Magyarország és Dél-Dunántúl
esetében. Kiemelked ően magas a német t őke szerepe Heves (74,8%), Somogy
(53,3%) és Tolna (44,6%) megye területén (1. ábra). Heves megyében a Mát-
rai Erőmű Rt. kapcsán említett energiaipari beruházások mellett egyéb ipar-
ágakban is fontos szerepet játszanak a német t őkével létrehozott vállalatok.
Ezek közül kiemelend ő az alkatrészeket gyártó ZF Hungaria vagy az elektro-
nikaiparban tevékeny Robert Bosch, mely a jöv őben további beruházásokat
tervez a megye területén Egerben és Hatvanban egyaránt (Bosch agrees
2003). Somogy megyében a legismertebb német beruházások egyike a Sió-
Eckes Kft. Baranya megyében a német t őke jelentőségét mutatja, hogy a
15 legnagyobb külföldi beruházás közül 5 Németországhoz köthet ő . Befekte-
téseket eszközölt a megye területén többek között a Ruhrgas (DDGÁZ Rt.), a
Bayernwerk (DÉDÁSZ) vagy a Metro Holding is.
Bár a régió egészét tekintve Nyugat-Dunántúlon a német t őke fajlagosan ki-
sebb szerepet játszik, e csoportnál említenénk meg Vas megyét, ahol 1999-ben
a külföldi működőtőke-befektetések több mint 60%-a Németországból szár-
mazott, 2000-ben részesedése még mindig közel 40%-os volt.
2) A külföldi tőke 20-30%-a német eredet ű a nyugat-dunántúli és a közép-
magyarországi régióban. A 2000-es Hajdú-Bihar megyei t őkemozgás eredmé-
nyeként a korábbi 40%-os részesedéssel bíró Észak-alföldi régió szintén e ka-
tegóriába került. E helyen érdemel említést a Dél-alföldi régióból Bács-
Kiskun megye, ahol a külföldről érkező működő tőke több mint ötöde Német-
országból származik.
3) Közép-Dunántúl és Dél-Alföld területén a német t őke szerepe alig haladja
meg a tíz százalékot (12,3 illetve 12,8%). Ugyanakkor, míg a Közép-
Dunántúlon a német t őke elterjedése, szerepe jóval kiegyensúlyozottabb, ad-
dig a Dél-Alföldön a már említett Bács-Kiskun megye pozitív értelemben
emelkedik ki. Csongrád a régió átlaga körül szerepel, Békés megye pedig az
ellenpólust képviseli. Ez utóbbi az egyetlen megye hazánkban, ahol a német
tőke gyakorlatilag nincs jelen. A beruházások összege nem éri az egy milliárd
Ft-ot sem!
Juhász Krisztina - Schottner Krisztina :
Németország és az Amerikai Egyesült Államok működőtőke-befektetései Magyarországon (1993-2000)
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/4. 85-99. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s 4 Gyors ténykép 91
1. ÁBRA
A német és az amerikai t őke relatív szerepe Magyarország megyéiben, 2000-ben
(The Relativ Role of the German and American Capital in the Counties
of Hungary in 2000)
1874 mg Ft
375 mg Ft
Összes beruházás
(miliárd Ft)
Ebből (%)
0 Németország
• USA
Egyéb 0,42190k
Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés.
Az amerikai befektetések regionális megoszlása
A hazánkba érkez ő amerikai beruházások területi megoszlását tekintve a vizsgált
időszakon belül jelentős változás zajlott le. 1993 és 2000 között — az általános t ő-
kebefektetési tendenciáknak megfelel ően — a legnagyobb mennyiség ű amerikai tőke
a Közép-magyarországi régióba érkezett (1. táblázat). A német befektetéseknél emlí-
tett fővárosi dominancia az amerikai tőkeberuházásoknál is megfigyelhet ő. A régióba
érkező tőke jelentős hányadát Budapest koncentrálja (1993-ban 98%, 1999-ben 90%).
A vizsgált id őszakon belül azonban a közép-magyarországi térség részaránya az
amerikai befektetésekben évr ől-évre csökkent. 1993-ban az Egyesült Államokból
érkező tőke 79%-a ebben a régióban került befektetésre, 2000-re azonban 55%-ra
csökkent e régíó részesedése.
Az amerikai tőke második legfontosabb célterületét a közép-dunántúli megyék
jelentik. 1993 óta dinamikusan n őtt a befektetett t őke mennyisége (10 milliárd Ft-
ról 47 milliárd Ft-ra). A régió 1993-ban még csak 9%-kal részesedett az amerikai
beruházásokból, 2000-re azonban 20%-ra növelte részesedését. A régión belüli
tőkemegoszlás azonban rendkívül egyenl őtlen, bár az utóbbi években a nagymérté-
kű koncentráció csökkenése ebben a térségben is kimutatható. 1993-ban az amerikai
Juhász Krisztina - Schottner Krisztina :
Németország és az Amerikai Egyesült Államok működőtőke-befektetései Magyarországon (1993-2000)
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/4. 85-99. p.
92 Gyors ténykép TÉT XVII. évf. 2003 s4
érdekl ődés középpontjában elsősorban Fejér megye állt. Jelent ős amerikai beruhá-
zást hajtott végre a Tenneco cég a Dunaferr er őművének megvásárlásakor. A
LORANGER Co. és a Kincstári Vagyonkezel ő Központ közös vállalkozásként
hozta létre a Sóstói Ipari Parkot. Ebben az Ipari Parkban m űködik a LORANGER
Ipari Kft., amely műanyag alkatrészeket gyárt a FORD számára. A VIDEOTON
szervezésében valósult meg az IBM-project, ahová a befektet őt is a menedzsment
hozta. Az IBM Storage Product Kft. 200 millió USD-os beruházást hajtott végre 6 .
Az állami tulajdonban lév ő Székesfehérvári könny űfémmű megvásárlásával jött
létre a megyében az Alcoa-köfém Kft.
2000-re azonban Fejér megye (63%) mellett már Komárom-Esztergom megye
(30%) is jelentős befektetési célterületté vált. Ennek hátterében többek között az áll,
hogy a BHG gyárat megvásárolta az amerikai ITEC cég, és itt építette ki a regioná-
lis központját. Ezen kívül a nyergesújfalui viszkózagyártó ZOLTEK Vegyipari Rt.
is amerikai tulajdonban van. Veszprém megye iránt azonban még mindig minimális
az érdekl ődés.
2000-ben a harmadik legfontosabb befektetési terület a Dél-Alföld volt. 1993-ban
4%, 2000-ben már 8% volt a térség részesedése az összamerikai befektetésekb ől.
(Ez több mint 15 milliárd forintos növekedést jelentett.) A régióba érkez ő befekte-
tések szinte kizárólag Békés megyében koncentrálódnak. Budapest és Fejér megye
után 2000-ben ide érkezett a legtöbb t őke az Egyesült Államokból. A nagymérték ű
beruházás hátterében els ősorban a Guardin üvegipari cég befektetései állnak. Ez a
beruházás a lokalizációs el őny megjelenését példázza, hiszen a nagy múltú orosházi
üveggyár földrajzi elhelyezkedése determinálta a tőke célterületét. A vállalat a
megye exportszerkezetére is jelent ős hatással van, hiszen a megyei exportnak már
10%-át üvegipari termékek adják.
2000-ben Észak-Magyarország és Észak-Alföld régiója egyaránt 6-6%-kal része-
sedett a hazánkban befektetett amerikai t őke értékéb ől. Észak-Alföldet azonban
dinamikusabb növekedés jellemzi, hiszen 1993-ban szinte egyáltalán nem érkezett
amerikai tőke ebbe a térségbe, 2000-ben azonban a befektetések nagysága már
elérte a 15 milliárd Ft-ot. A beáramló t őke kétharmadát Szabolcs-Szatmár-Bereg
megyében ruházták be az amerikai befektet ők. A legnagyobb befektetést a
Flextronics International Kft. hajtotta végre. Az els ősorban elektronikai alkatrész-
gyártással foglalkozó vállalat a nettó árbevétel alapján 2000-ben a 8., 2001-ben a 4.
legnagyobb magyarországi vállalkozás volt. Az utóbbi években Hajdú-Bihar megye
is hozzájárult Észak-Alföld felértékel ődéséhez. Korábban egyáltalán nem érkezett
amerikai tőke a megyébe. 2000-ben azonban közel 3 milliárd forint volt a befekte-
tett összeg. Ehhez jelent ősen hozzájárult a GE Lighting Tungsram Rt., amely
2 millió USD-os üzemcsarnokot épített, a gyártókapacitást az USA-ból telepítették.
Észak-Magyarország a vizsgált id őszakon belül 3%-ról 6%-ra növelte részesedését.
A régión belül Heves megye rendelkezik a legalacsonyabb t őkevonzó képességgel.
Nyugat-Dunántúl viszonylag kiegyenlített teljesítményt nyújt a t őkevonzást
1993-ban és 2000-ben is 5%-kal részesedett a Magyarországra érkez ő ameri-
Juhász Krisztina - Schottner Krisztina :
Németország és az Amerikai Egyesült Államok működőtőke-befektetései Magyarországon (1993-2000)
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/4. 85-99. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s4 Gyors ténykép 93
kaí befektetésekb ől. A régión belül Győr-Moson-Sopron megye rendelkezik a leg-
nagyobb, Zala megye pedig a legkisebb t őkevonzási képességgel.
Dél-Dunántúl régiója iránt az amerikai t őke rendkívül csekély érdekl ődést mutat.
Az 1993-2000 közötti id őszakban a befektetett t őke aránya nem érte el az 1%-ot
sem. (Ez a rendkívül alacsony érték annak is köszönhet ő, hogy Somogy megyére a
2000-es évben a KSH nem közölt adatokat. Ez azért is érdekes, mert a korábban
már említett Flextronics International tabi gyárában is gyártanak elektronikai alkat-
részeket. Ráadásul a cég székhelye is Tab, ezért a cégcsoport teljes árbevétele itt
jelenik meg, így a Flextronics a megye legnagyobb ipari vállalata 7.
Az amerikai befektetések relatív szerepe az egyes régiókban
A német befektetésekhez hasonlóan megvizsgáltuk, hogy az amerikai t őke 2000-ben
milyen relatív súlyt képviselt az egyes régiókban, illetve megyékben (1. ábra).
Elemzéseink során az alábbi tendenciák mutatkoztak:
1) 15% fölötti részesedés jellemzi Dél-Alföld és Közép-Dunántúl régióját. Dél-
Alföldre rendkívül nagy területi egyenl őtlenség jellemz ő. Bács-Kiskun me-
gyében mindössze 4%-os az amerikai t őke aránya, Békés megyében azonban
63% fölötti részesedés mutatható ki. Az országban itt a legmagasabb az Egye-
sült Államokból érkező tőke relatív súlya. Közép-Dunántúl esetében a területi
egyenlőtlenségek kevésbé jelent ősek, bár Fejér megyében (30%) jóval átlag
feletti az amerikai t őke részaránya.
2) 10-15% közötti részesedés tapasztalható Észak-Alföld esetében. A területi
koncentráció e régióban is rendkívül nagy. Kiemelked ő jelentőségűek az ame-
rikai befektetések Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol a külföldi
működőtőke-befektetések 47%-a az Amerikai Egyesült Államokból szárma-
zik. A nagymérték ű beruházásokat els ősorban a már említett Flextronics
International Kft. hajtotta végre. A megye szempontjából rendkívül kedvez ő,
hogy a beruházások értéke a közeljöv őben megháromszorozódhat s. Ez való-
színűleg tovább fogja növelni az amerikai befektetések relatív szerepét. A ré-
gió másik két megyéje azonban 10% alatti részesedéssel jellemezhet ő.
3) Észak-Magyarország, Közép-Magyarország, Nyugat-Dunántúl és Dél-
Dunántúl területén az amerikai t őke részesedése az összes külföldi befektetés-
ből 10% alatt marad. Dél-Dunántúlon és Nyugat-Dunántúlon az amerikai be-
fektetések megyénkénti eloszlása kiegyensúlyozottnak mondható. Közép-
Magyarországon belül Budapesten az amerikai t őke részaránya már jóval ma-
gasabb, mint Pest megyében, a legnagyobb területi különbségekkel pedig
Észak-Magyarország rendelkezik. Nógrád megyében, 2000-ben a külföldi
működőtőke-befektetések közel 50%-a az Egyesült Államokból származott.
Az amerikai befektetések jelent ős hányada két településre koncentrálódik.
Rétságon működik a Tredegar cég, amely a Procter & Gamble beszállítója. F ő
piacuk Magyarország mellett Nyugat-Európa, Lengyelország és több kelet-
Juhász Krisztina - Schottner Krisztina :
Németország és az Amerikai Egyesült Államok működőtőke-befektetései Magyarországon (1993-2000)
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/4. 85-99. p.
94 Gyors ténykép TÉT XVII. évf. 2003 s4
európai állam. A másik településen, Balassagyarmaton a Delphy Automotive
System hozott létre zöldmez ő s beruházást, ahol kompresszorokat gyártanak a
gépkocsik légkondicionálójához. A másik két megyében az amerikai t őke jó-
val kisebb szerepet játszik, 10% alatti részesedéssel jellemezhet ők.
A m űködőtőke-befektetések ágazati megoszlásának elemzése
A továbbiakban tekintsük át a már területi szempontból vizsgált befektetések ága-
zati megoszlását! Itt kell megemlítenünk, hogy gyakran a befektetések területi és
ágazati megoszlása egymástól nem kezelhet ő egyértelmű en külön. Gondoljunk
például egy-egy nagyobb szolgáltató-hálózat privatizációja alkalmával realizálódó
befektetésekre! Ebben az esetben egyértelm ű , hogy a hálózat területi elhelyezkedé-
se determinálja a befektetés lokalizációját, s így az ágazatiság és területiség egyszer-
re jelentkezik. Mivel azonban az esetek nagy többségében nem ennyire szoros a kap-
csolat a már említett két vizsgálati sík között, új összefüggéseket tárhatunk fel, ameny-
nyiben a befektetések területi megoszlásának vizsgálatát ágazati szemponttal b ővítjük.
A német beruházások ágazati megoszlása
A német befektetések abszolút (milliárd Ft) és relatív (%) ágazati megoszlását a
területi elemezésekhez hasonlóan 1993-tól kezd ődően vizsgáltuk. Ezen id őszak
során a befektetések százalékos megoszlása az ágazatok között viszonylag kiegyen-
súlyozottnak mondható, nagy mérték ű fluktuáció, átrendez ődés nem tapasztalható.
Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy ne történtek volna kisebb-nagyobb
változások, eltolódások az egyes szektorok között. A legfontosabb tendenciák a
következ ők:
1) A primer szektorba gyakorlatilag nem érkezik német t őke.
2) A feldolgozóipar részesedése az 1990-es évek közepe táján volt a legnagyobb,
amikor is megközelítette, illetve meg is haladta a 40%-ot. 1996 óta az ágazat
részesedése folyamatosan csökken, az elmúlt három év során 30% körül inga-
dozott. A feldolgozóiparon belül, különösen 1995 óta a gépipar — ezen belül is
az autógyártás, elektronika — játssza a vezet ő szerepet, aránya egyre n ő . Ezt
követi az élelmiszeripar, majd a vegyipar. Ez utóbbi iparágról külön említést
érdemel, hogy a német vegyipari t ő ke világpiaci befektetéseihez, súlyához,
valamint hazánk vegyipari potenciáljához képest Magyarország iránt vélemé-
nyünk szerint mérsékelt érdekl ő dést tanúsít. Noha a német vegyipari vállala-
tok jelen vannak hazánkban (pl. a BASF) f ő befektetési területei az Európai
Unió és az Egyesült Államok mellett egyre inkább az ázsiai országok. Ezt pél-
dázza a BASF is, amely Kínában a legnagyobb vegyipari befektet ők egyike.
3) A német befektetések egyik legfontosabb nemzeti sajátossága a villamos-
energia-, gáz-, h ő - és vízellátás területének nagy arányú részesedése. Mindez a
tendencia 1995-ben, a nagy szolgáltatóvállalatok privatizációjával kezd ődött.
Juhász Krisztina - Schottner Krisztina :
Németország és az Amerikai Egyesült Államok működőtőke-befektetései Magyarországon (1993-2000)
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/4. 85-99. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s4 Gyors ténykép 95
1995-98 között a német befektetések mintegy harmada (!) ezen ágazatba
áramlott. A privatizálható vagyon csökkenésével egyidej űleg természetesen
nemcsak az ide irányuló tőke aránya, hanem nagysága is csökkent. Ennek el-
lenére az ágazat részesedése a német befektetésekben még mindig 20% körüli,
az ide irányuló befektetések nagyságrendileg a feldolgozóipar egészébe áram-
ló tőke mennyiségével vethet ők össze!
4) A pénzügyi szféra részesedése a vizsgált id őszakban kisebb ingadozások mel-
lett 10% körüli értékkel jellemezhet ő.
5) A szállítás, raktározás, posta és távközlés területére irányuló befektetések ará-
nyának kisebb-nagyobb fluktuációja mellett egyértelm űen csökken ő relatív
ágazati szerep rajzolódik ki. Ezzel szemben a német befektet ők egyre fokozot-
tabb érdekl ődéssel fordulnak az ingatlanügyletek felé. Az 1990-es évek máso-
dik felétől ebbe az ágazatba irányuló befektetések n őnek a legdinamikusab-
ban, részesedésük 1999-ben 15%, 2000-ben pedig már 21%-os volt.
6) A magyarországi német beruházások esetében is igaz az az általános tenden-
cia, miszerint a szolgáltató szektorba történ ő befektetések növekedési üteme
nagyobb, mint a feldolgozóiparé.
A megfogalmazott ágazati sajátosságokat támasztja alá a tíz legnagyobb német
beruházót ábrázoló 2. táblázat is.
2. TÁBLÁZAT
A tíz legnagyobb német befektet ő Magyarországon
(The 10 Largest German Investors in Hungary)
Befektetés összege
Befektet ő Tevékenységi terület
(Millió USD)
Deutsche Telekom AG Távközlés 1727
Audi AG Autógyártás 1012
E.ON Energie AG Energiaipar 916
RWE AG Elektromos áram, gázelosztás 659,6
stb.
EnBW Energie Baden- Elektromos áram termelése,
200
Württemberg AG elosztása és kereskedelme
HypoVereinsbank AG Bank 191,3
Allianz AG Biztosítás 168,7
Siemens AG Elektronika 144,6
MCC International Hol- Kereskedelem
ding GmbH, Metro Cash 135,4
& Carry GmbH
Messer Griesheim GmbH Ipari gázok 89
Forrás: Largest Foreign Investors (2002, 148).
Juhász Krisztina - Schottner Krisztina :
Németország és az Amerikai Egyesült Államok működőtőke-befektetései Magyarországon (1993-2000)
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/4. 85-99. p.
96 Gyors ténykép TÉT XVII. évf. 2003 s4
Az Amerikai Egyesült Államok m űködőtőke-befektetéseinek
ágazati megoszlása
A német beruházásokhoz hasonlóan, megvizsgáltuk 1993 és 2000 között az ame-
rikai tő kebefektetések egyes ágazatokban, iparágakban betöltött szerepét. A vizs-
gált idő szakon belül a kisebb-nagyobb el tolódások mellett jelent ős változás is ki-
mutatható az amerikai befektetések ágazati megoszlásában. A legfontosabb tenden-
ciák a következ ők:
1) A primer szektor iránti érdekl ődés minimális a vizsgált id őszakon belül.
2) Feldolgozóipar részesedése mindvégig rendkívül magas volt. Már 1993-ban is
ide áramlott a Magyarországra érkez ő amerikai tőke fele, 1997 óta már 60%
fölötti részesedés mutatható ki. A vizsgált id őszak alatt a vezet ő szerep mind-
végig a gépiparé volt a feldolgozóiparon belül. 1993-94-ben a második helyen
még az élelmiszeripar állt. 1995 óta azonban a vegyiparba érkez ő befektetések
jelentő sen meghaladják az élelmiszeriparét. Ebben jelent ős szerepe van a már
említett ZOLTEK Vegyipari Vállalatnak, amely 2001-ben a 12. legnagyobb
vegyipari vállalkozás volt Magyarországon.
3) Ahogyan az a beruházások esetében világszerte tapasztalható, a szállítás, rak-
tározás, posta és távközlés területére érkez ő tő ke mennyisége hazánk esetében
is rendkívül nagy fluktuációval jellemezhet ő. 1993-ban az Egyesült Államok
befektetéseinek harmada irányult ide, 2000-ben azonban már csak 4%-os volt
a részesedése.
4) A pénzügyek és ingatlanügyek területén dinamikus növekedés tapasztalható.
A pénzügyi tevékenységek részaránya a vizsgált id őszakon belül 2,5%-ról 9%
fölé emelkedett. Az abszolút adatokat tekintve közel nyolcszorosára növekedett
a beruházott tő ke mennyisége (2,8 Mrd Ft-ról 22,3 Mrd Ft-ra). Az ingatlanügyek
területén is jelent ő s növekedést tapasztaltunk (6 Mrd Ft-ró] 20 Mrd Ft-ra), ez a
növekedés azonban nem folyamatos, jelent ős fluktuációval jellemezhet ő.
5) A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén 1993-2000 között 10 mil-
liárd Ft-os növekedés mutatható ki.
6) A német befektetésekkel ellentétben az amerikai érdekl ődés az energiaszektor
iránt minimális.
7) A szolgáltató szektorba irányuló befektetések mellett — a német tendenciával
ellentétben — az amerikai beruházások mértéke a feldolgozóiparban is folya-
matosan növekszik.
A legnagyobb amerikai befektetéseket mutató 3. táblázat a vázolt ágazati jellem-
zőket támasztja alá.
Juhász Krisztina - Schottner Krisztina :
Németország és az Amerikai Egyesült Államok működőtőke-befektetései Magyarországon (1993-2000)
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/4. 85-99. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s4 Gyors ténykép 97
3. TÁBLÁZAT
A legnagyobb amerikai befektet ők Magyarországon
(The Largest American Investors in Hungary)
Befektetés összege
Befektet ő Tevékenységi terület
(Millió USD)
General Electric Co. Különböző szolgáltató-
és feldolgozóipari tevé- Kb. 1000
kenység
General Motors Autógyártás
441,8
Corporation
Alcoa Inc. Alumíniumgyártás 350
IBM Corp. Elektronika 300,6
Flextronics International Elektronika 200
Hungarian Telephone Távközlés
190
and Cable Corporation
Visteon International Autóipari alkatrészek
165
Holdings Inc. gyártása
Forrás: Largest Foreign Investors (2002, 148).
Összegzés
A külföldi működő tőke magyarországi szerepének vizsgálata az elmúlt évtizedben
a gazdasági kutatások egyik központi kérdésévé vált. Sokan, a legkülönfélébb szem-
pontokat szem el őtt tartva mutatták be a külföldi t őkebefektetések jelent őségét a ma-
gyar gazdaságban. Cikkünkben az eddigi kutatásoktól eltér ően, a külföldi tőkeberuhá-
zások származási ország szerinti jellemz őit vizsgáltuk. A két ország kiválasztását több
tényező indokolta. Míg az Amerikai Egyesült Államok a világ vezet ő tőkeexportőre,
addig Németország 1993 óta a legnagyobb külföldi befektet ő hazánkban.
A két beruházó ország hazánktól jelent ősen eltérő földrajzi távolságban fekszik.
Ez hipotézisünk szerint a t őkebefektetéseik területi eloszlására is hatással lehet.
1993, vizsgálatunk kezdete óta a magyarországi befektet ők versenyében az Ame-
rikai Egyesült Államok látszólagos pozícióvesztése rajzolódott ki. Míg az évtized
elején az USA a második legnagyobb beruházó volt hazánkban, addig napjainkban
nemcsak Németország, hanem Hollandia és Ausztria is megel őzi. Véleményünk
szerint az amerikai t őke jelentősége a magyar gazdaságban nagyobb, mint ezt az
FDI értékei mutatják. A vállalatok közötti felvásárlások eredményeként (melyek az
utóbbi években korábban soha nem tapasztalt összegeket értek el) rendkívül össze-
tetté vált a vállalatok tulajdonlása, így a t őkebefektetések valódi kiindulási országa
sok esetben csak vállalati szint ű elemzések segítségével állapítható meg (1. a cikk-
ben említett Opel esetét, amely általában német, de sokszor amerikai beruházásként
szerepel). Egy amerikai anyavállalat európai leányvállalatán keresztül történ ő ma-
gyarországi működőtőke-beruházása az adott regionális központ országának befek-
Juhász Krisztina - Schottner Krisztina :
Németország és az Amerikai Egyesült Államok működőtőke-befektetései Magyarországon (1993-2000)
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/4. 85-99. p.
98 Gyors ténykép TÉT XVII. évf. 2003 s4
tetéseként jelenhet meg a magyar statisztikában, ezért az adatok a valósnál alacso-
nyabb amerikai részesedést tükrözhetnek. 9
Kutatásaink során bizonyítottuk, hogy a német és az amerikai befektetések között
számos területi és ágazati eltérés mutatható ki. Mindkét ország beruházásaiban
tapasztalható az elmozdulás a területi kiegyenlít ődés felé, azonban e folyamat során
más-más régió válik az amerikai, illetve a német befektetések új célterületévé. A
cikkben vázolt területi jellemz ők azt a hipotézist támasztják alá, miszerint a befek-
tető földrajzi távolsága hatással van a beruházás területi koncentrációjára. Hiszen a
földrajzilag közelebb fekv ő Németország beruházói Békés megye kivételével gya-
korlatilag valamennyi megyénkben jelen vannak. Ezzel szemben az amerikai válla-
latok elsősorban a Közép-magyarországi régiót és az azzal szomszédos térségeket
részesítik el őnyben. Az említett területeken kívül az amerikai t őke magyarországi
megjelenése valamely lokalizációs el őnyhöz (pl. az orosházi üveggyár) köthet ő .
A német tőke relatív súlya országszinten nagy. Arányát tekintve Németország be-
ruházásai nemcsak ott jutnak fontos szerephez, ahol nagy mennyiség ű befektetésr ől
van szó. Ezt példázza a Dél-dunántúli régió, ahol a német t őke kis abszolút mennyi-
sége ellenére nagy relatív súlyt képvisel. Ezzel szemben az amerikai t őke az ország
egészét tekintve nagyságrendekkel kisebb szerepet játszik. Külön említend ő a Kö-
zép-magyarországi régió, amely amerikai szempontból kiemelt befektetési terület-
nek számít (főleg Budapest), a fővárosba érkez ő összes működőtőke-beruházásnak
azonban csupán 7%-a származik az Egyesült Államokból. A német tendenciákhoz
hasonlóan az amerikai befektetésekre is jellemz ő, hogy egyes megyékben a kevés
befektetett t őke nagy relatív súlyt képvisel (például Békés vagy Nógrád megye).
Az amerikai befektetések legnagyobb arányban a feldolgozóiparba áramlanak,
részarányuk a vizsgált id őszakban növekv ő tendenciát mutat. Ezzel szemben a
német befektetésekben a szekunder szektor aránya az évtized közepe óta csökken.
Ez a csökkenés kezdetben a villamosenergia-ipari, gáz- h ő- és vízellátás területére
érkező növekvő mennyiségű tőkének volt köszönhető, majd egyre inkább a tercier
szektorba áramló befektetéseknek. Mind a német, mind az amerikai befektetések-
ben a szolgáltatások területére érkez ő beruházások növekedési üteme meghaladja a
feldolgozóiparét. A „hagyományos" ágazatok mellett az utóbbi években különösen
az ingatlanügyletek, az amerikai befektetéseknél pedig emellett a pénzügyi beruhá-
zások jutnak növekv ő szerephez.
Kérdéses, hogy az utóbbi hónapokban tapasztalható „vállalat-bezárási hullám"
tovább folytatódik-e, és ha igen, mindez hogyan alakítja át az amerikai és német
működőtőke-beruházások cikkünkben vázolt jellemz őit.
Jegyzetek
Ezt a tendenciát támasztják alá azok az MNB által közölt adatok is, melyek szerint a 2001-es év
müködőtőke-befektetéseiben a vállalati hitelezések a részvénybe, illetve tulajdonszerzésbe beruházott
összeg 40%-át tették ki (www.mnb.hu ).
Az átszámítást az MNB hivatalos adatai alaján végeztük el (www.mnb.hu ).
Juhász Krisztina - Schottner Krisztina :
Németország és az Amerikai Egyesült Államok működőtőke-befektetései Magyarországon (1993-2000)
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/4. 85-99. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s4 Gyors ténykép 99
3
A működőtőke-befektetések származási ország szerinti csoportosításának nehézségére az egyik legjobb
példa az Opel esete. Az amerikai General Motors európai terjeszkedésének egyik állomásaként az
1900-as évek elején részben, majd 100%-ban tuljadonosa lett a vállalatnak. Az Opel magyarországi
beruházásai a KSH statisztikáiban a német befektetéseknél jelennek meg. Más források, mint például a
Budapest Business Journal — melyek Magyarország legnagyobb külföldi tulajdonban lév ő vállalatait
tüntetik fel — esetében magyarországi beruházóként a GM jelenik meg, mely nemzeti hovatartozását
tekintve természetesen amerikai.
4
www.gkm.hu
5
Példaként többek között a német tulajdonban lév ő Mátrai Erőmű Rt. említhető.
6
A 2002-es évben a területi megoszlás változása várható, hiszen a megye egyik legjelent ősebb vállalata
— az IBM Storage Product — bezárta a székesfehérvári merevlemez gyárát. A gyár bezárása jelent ős
hatással van a térség gazdaságára, hiszen 3700 munkahely sz űnt meg, és az IBM adói Székesfehérvár
teljes éves bevételének 4%-át adták (Smyth 2002) .
7
www.gm.hu
8
www.gm.hu
9
Sokak véleménye szerint erre vezethet ő vissza például Hollandia befektetéseinek látványos növekedése is.
Irodalom
A külföldi m űködő tőke Magyarországon, 1993-1994. (1995) Központi Statisztikai Hivatal, Budapest.
A külföldi m űködő tőke Magyarországon, 1994-1995. (1996) Központi Statisztikai Hivatal, Budapest.
A külföldi m űködő tőke Magyarországon, 1995-1996. (1997) Központi Statisztikai Hivatal, Budapest.
A külföldi m űködő tőke Magyarországon, 1996-1997. (1998) Központi Statisztikai Hivatal, Budapest.
A külföldi m űködő tőke Magyarországon, 1997-1998. (1999) Központi Statisztikai Hivatal, Budapest.
A külföldi m űködő tőke Magyarországon, 1999-2000. (2002) Központi Statisztikai Hivatal, Budapest.
Antalóczy K.—Sass M. (2000) M űködőtőke-áramlások, befektet ői motivációk és befektetésösztönzés. —
Közgazdasági Szemle. 5.486— 495. o.
Barta Gy. (1997) M űszaki versenyképesség az átmeneti gazdaságban: Külföldi és hazai vállaltok a
magyar iparban. — Tér és Társadalom. 4.105-117. o.
Barta Gy. (2001) A nagyvállatok szervezeti- tulajdoni — térbeli változásai. — Tér és Társadalom. 1.
39-64. o.
Bosch agrees on Eger Investment. (2003) — Budapest Business Journal. február 17. (www.bbj.hu )
Csáki Gy.—Pitti Z. (2000) Magyarország a világgazdaságban — a nemzetközi m űködőtőke-áramlás.
4.3-38. o —Külpolitka.
Figyelő TOP 20. (2000) www.fn.hu
Hamar J. (1998) A m űködőtőke-import Magyarországon belüli területi és ágazati megoszlása, befektetési
szektoronkénti elemzése. KOPINT-DATORG Konjunktúra-, Piackutató és Számítástechnikai Rt.,
Budapest.
Hamar J. (2001) A külföldi és a hazai t őkével működő vállaltok szerepe a magyar iparban. — Külgazda-
ság. Április. 4-34. o.
Largest Foreign Investors, 2001. (2002) Budapest Business Joumal Book of Lists 2001-2002. augusztus 21.
Oszlay A. (1999) Elméletek és gyakorlatok a külföldi m űködőtőke-befektetésekről. — Bankszemle. 10-11.
44-81. o.
Smyth, R. (2002) 3700 jobs lost as IBM pulls out. — Budapest Business Journal. október 28.
(www.bbj.hu)