Tér és Társadalom 17. évf. 2003/3. 165-181. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s3 Versenyképesség 165
AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS ÁGAZATOK
SZEREPE ÉS SÚLYA A MAGYAR
VÁROSHÁLÓZATBAN
(The Role and Weight of Information and Communication
Sectors in the Hungarian City Network)
DŐRY TIBOR—PONÁCZ GYÖRGY MÁRK
Kulcsszavak:
információs és kommunikációs technológiák médiagazdaság tudástársadalom innovációk diffúziója
Az információs korban a kommunikációs ismeretanyag megszerzése messze túllép a nemzeti határokon.
E folyamatot erősíti, hogy a telekommunikációs hardver költsége jelent ősen csökkent az elmúlt években,
így ennek el őnyeiből a lakosság szélesebb rétegei is részesülhetnek. A társadalmilag méltányos és a
területileg kiegyenlített információs társadalom építésének feladata azonban többet jelent a technikai
információs és kommunikációs technológiai (IKT) kapacitások kiépítésénél. A tanulmány ennek jegyében
az infokommunikációs szektorhoz és a médiagazdasághoz tartozó cégek oldaláról mutatja be kutatási
tapasztalatainkat. A statisztikai adatok megyei és megyei jogú város szint ű elemzése alapján nyert ta-
pasztalataink megerősítették azt a kiinduló hipotézisünket, miszerint e szektorok magas fokú koncentrá-
ciója figyelhető meg Budapesten, ahol is az IKT-vállalkozások több mint fele, a médiagazdaság vállalko-
zásainak közel kétharmada koncentrálódik..
Bevezetés
A 21. században, az informatika századában új típusú kihívásokkal szembesülnek
a nemzetállamok, amelyek a korábbitól jelent ősen különböző állami hozzáállást, a
területi különbségek kezelésekor új módszerek alkalmazását követelik meg. Az
információs társadalom fejl ődésének legfőbb akadályát az jelenti, ha a lakosság, a
közszféra, illetve a vállalkozások nem ismerik fel az új típusú kihívásokat, valamint
nem megfelelőek az infokommunikációs ismereteik. Ebb ől következ ően fokozott
mértékű állami szerepvállalásra van szükség, melynek segítségével ösztönözni lehet
a lakosság, a közintézmények és a vállalkozások körében az információs- és kom-
munikációs technológiák (IKT) hatékony használatát és ezzel összefüggésben e
szerepl ők képessé tételét az IKT-eszközök, megoldások igénybevételére. Amikor
ugyanis a gazdasági élénkülésről vagy a fenntartható fejl ődésről beszélünk, akkor
ez egyúttal a világon meglév ő emberi tudásanyag rendkívül gyors mérték ű és se-
bességű bővülését is jelenti. A Világbank elemzését' részletesen bemutató hazai
tanulmány (KSH 2000) megállapítása szerint a szegény országok vagy szegény
népek és gazdagok közötti legfontosabb eltérés nemcsak a t őke állományában mu-
tatkozik meg, hanem a tudásállományban is. A tudásállomány ugyanis csak igen
költségesen fejleszthető, és így elsősorban az iparilag fejlett országokra jellemz ő
annak gyors bővülése, a tudás terjedése.
Dőry Tibor – Ponácz György Márk:
Az infokommunikációs ágazatok szerepe és súlya a magyar városhálózatban.
Tér és Társadalom, 17. 2003. 3. 165–181. p.
166 Versenyképesség TÉT XVII. évf. 2003 s3
A tudás modern közgazdasági felfogásáról annyit feltétlenül el kell mondani,
hogy az a tőkéhez hasonlóan akkumulálható, összegyűjthető termelési tényez ő.
Viszont a tudás el is felejthet ő, mert ha nem használják, akkor egyszer űen elveszik.
A tudásnak térbeli és időbeli dimenziója is van, ami az idő múlásával átdiffun-
dál(hat) a régióhatárokon. A tudás terjedése során át is alakul: az eredeti tudás
egyes részei elveszhetnek, mások új tartalommal gazdagíthatják azt.
Dohse (1998) a tudás négy komponensét különbözteti meg:
— a tényszerű tudást ("know what"), ami magát az információt takarja;
— az összefüggések ismeretét ("know why");
— a tudás fogalom személyhez kötött dimenzióját ("know who");
— végül pedig a közismertebb "know how" a tudás gyakorlati megvalósí-tásának
képességét mutatja.
Regionális gazdaságtani szempontok szerint az ismertetett tudás összetev ők kü-
lönféleképpen ítélhetők meg: a "know what" és a "know why" elvileg standardizál-
hatók, kódolhatók és nagyobb távolságokba is transzferálhatók. Ezekben az esetek-
ben a térbeli közelség nem játszik különösebb szerepet a tudásátadás folyamatában.
Ezzel szemben a "know who" és a "know how" csak nehezen és számos megszorí-
tás mellett transzferálható, hiszen ezek sok esetben nehezen kódolhatók, az adott
helyzettől függők.
A tudás szerepet játszik a különböz ő térségek fejl ődésében, de Polányi (1958)
szerint a tudás bizonyos típusai nagyobb távolságokra csak nehezen transzferálha-
tók, mivel a nyelvi és kulturális akadályok kódolását, h ű visszaadását nem teszik
lehetővé. Ez különösen arra a tudásra igaz, amely relatíve új, létrehozásának korai
fázisában van még, és inkább csak az „ötlet" szintjén mozog. Az utóbbi két tudás-
formára használja az angol a "tacit knowledge", a német pedig a "gebundenes
Wissen" fogalmat, ami magyarul rejtett vagy hallgatólagos tudásra fordítható.
Ebben az esetben a térbeli közelségnek, a szemt ől szembe ("face-to-face") kapcso-
latoknak elsőrangú jelentősége van. Emellett további okok is megemlíthet ők a tudás
térbeli egyenl őtlen megoszlásának indoklására:
— A tudás gyakran kontextusfligg ő, azaz csak egy bizonyos helyen és időpontban
értékes, más térbeli, id őbeli és szociális környezetben nem hasznosítható.
— A tudás birtokosai közötti informális kommunikáció, a térbeli közelség ugyan-
is lerövidíti az információ útját, a hozzájutás idejét, ami termékenyít őleg hat a
tudás cseréjére is, s őt mindemellett csökkenti a tranzakciós költségeket is.
— Az új tudás gyakran interaktív módon vegyes vállalatok vagy innovációs
hálózatok keretei között jön létre. A vállalati stratégiai szövetségek és vegyes
vállalatok (egy konszernhez, külföldi céghez tartozó leányvállalatok) esetén a
térbeli távolság ellenére, a megalapozott személyes kapcsolatok miatt rendkí-
vül gyorssá és hatékonnyá válik az információáramlás.
— Egyes iparágak területi koncentrációja is ösztönzőleg hat erre a folyamatra,
de mindez csak akkor működik, ha a megismert tudást ténylegesen is alkal-
mazzák ("learning by doing").
Dőry Tibor – Ponácz György Márk:
Az infokommunikációs ágazatok szerepe és súlya a magyar városhálózatban.
Tér és Társadalom, 17. 2003. 3. 165–181. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s 3 Versenyképesség 167
Az elmondottakból következik, hogy az új technikai vagy közgazdaságilag fon-
tosnak tekinthet ő tudás a térben korlátozottan áll rendelkezésre még az internet
korában is. Azonban a tudás terjedése nem áll meg a régió határoknál. Ebb ől követ-
kezően a tudást olyan lokális, mindenki számára elérhető jószágnak tekinthetjük,
amelynek dinamikus továbbgyűrűző („spillover-hatásai") vannak. A regionális
fejlődésre nézve pedig ez azt jelenti, hogy az új technikai tudás terjedésének meg-
határozó szerepe van. A régiók gazdasági fejl ődését elősegítő politikáknak pedig
azt kell figyelembe venni, hogy az új technikai tudás pozitív extern hatásai általá-
ban csak annak a régiónak, illetve kistérségnek a gazdaságában érvényesülnek-e,
ahol a tudást létrehozták (Varga 1998).
Többek között e felismerésnek köszönhet ően kapott különös figyelmet és élvez egy-
értelmű prioritást az Európai Unió regionális politikájában és a közösségi szint ű kuta-
tás-fejlesztési keretprogramokban az ínformációs társadalom projektek támogatása.
Az uniós tagállamok a Strukturális Alapok forrásait is fel kívánják használni az eEu-
rope akcióterv megvalósítására Európa különböz ő régióiban, csökkentendő a régiók
közötti jelentős infokommunikációs különbségeket, a „digitális megosztottságot".
A tanulmány els ődleges célja, hogy bemutassa, milyen térszerkezetben jelenik
meg az infokommunikációs szektor és a médiagazdaság Magyarországon. Vizsgá-
lódásainkat városi szinten végeztük el, hiszen az IKT-technológiák meglehet ősen
magas koncentrációt mutatnak a fejlett centrumokban, a nagyvárosokban, vagyis a
településhierarchia magasabb szintjein történik a valódi alkalmazás. Ennek megfele-
lően az intézményi-szerepl ői bázis is elsősorban a városokban fejlett. A téma feldol-
gozása különösen aktuális, hiszen a tudomány fejl ődése, a tudásmennyiség növeke-
dése felgyorsult, így a tudásgazdaság ágazataiban néhány év elteltével az azonos
területen végzett megismételt kutatás újdonságként könyvelhet ő el. A magyar szak-
irodalomban kevés a kifejezetten az információs társadalom és gazdaság jellemz ői-
nek mérésére vállalkozó munka 2, és ezek sem fordítanak kell ő figyelmet a területi
folyamatok komplex megközelítésére 3. Jelen tanulmány egy kezdeményezésnek
tekinthető, amely reflektorfénybe helyezi a megyék és megyei jogú városok
információgazdaságának egyes jellemz őit.
Magyarország gazdaságának felzárkózása az Európai Unió fejlettségi szintjére
erősen függ attól, hogy sikerül-e áthidalni a tudományos és technológiai rést, ezért
főleg a magyar tudásgazdaság növekedése fogja eldönteni, hogy milyen helyet
foglalhatunk el a nemzetközi munkamegosztásban. A tudomány-és technológiapoli-
tika, illetve az innovációk regionális szint ű elemzése során is kiderült, hogy ezek a
tényezők katalizátorszerepet tölthetnek be az új iparágak létrejöttében (Dőty-
Rechnitzer 2000). Az információs és kommunikációs technológiák esetében hason-
ló fontosságú lehet a térbeli elhelyezkedés, a telephelyválasztás motívumai, a növe-
kedés lehetőségeinek területi eltérése, és nem utolsósorban ezen kulcsfontosságú
szektorok területi egyenl őtlenségeinek társadalmi hatása.
Az információs és kommunikációs technológiai szektor (IKT) és a médiagazdaság
vizsgálata során mindvégig szem el őtt tartottuk, hogy ezek a gazdasági szegmensek,
mint a tudásipar reprezentánsai, kett ős beágyazottságúak: egyrészt a technológiai
adottságok által, másrészt a társadalmi befogadás által meghatározottak. A fels őok-
Dőry Tibor – Ponácz György Márk:
Az infokommunikációs ágazatok szerepe és súlya a magyar városhálózatban.
Tér és Társadalom, 17. 2003. 3. 165–181. p.
168 Versenyképesség TÉT XVII. évf. 2003 s3
tatás és a kutatás helyzete, a humán infrastruktúra jellemz ői determinálják az infor-
mációs technológiák fejl ődési lehetőségeit, ami visszahat az érintkezéskultúrára, a
jólét szintjére és a tudomány m űvelésének mikéntjére.
A hazai információs társadalom megfelel ő kialakulásához szükséges, hogy a tár-
sadalom tömegesen befogadja az informatikai eszköztárat (Glatz 2000). Az IKT
szektor egyes szegmenseire (mobilkommunikáció, személyi számítógépek piaca)
jellemző erős gazdasági verseny sokat javított az új technológiák használatának
elterjedtségén, és az oktatás területén az elmúlt években végrehajtott infrastrukturá-
lis fejlesztések is éreztetik a hatásukat. A kormány aktív szerepvállalása továbbra is
létfontosságú: a Nemzeti Információs Társadalom Stratégia (2001) beavatkozási
területeinek diverzitása is jelzi, hogy milyen komplex rendszerben érvényesülnek a
tudástársadalom hatásmechanizmusai.
Elméleti alapvetés, a kutatás korlátjai, hipotézisek
Az információs társadalom gazdasági alrendszerét az IKT szektor és a médiagaz-
daság képezi le: itt történik meg az információs javak tömeges termelése, felhalmo-
zása, kereskedelme, és az elektronikus információtartalmak megjelenítése, közvetí-
tése. Ezen szektorok tevékenysége a gazdaság egészére átformáló hatást gyakorol,
hiszen amelyik cég elmarad az új technológiák befogadásával, vagy az információs
szolgáltatásokat nem veszi igénybe, komoly versenyhátrányba kerül. A tudás-
intenzív termékek piaca ezért egyre b ővül, az erre specializálódó piaci stratégia
versenyképesebbé teszi az adott vállalatot, illetve a szolgáltatási szektor számára
előállított termékek esetében csökkenti a konjunktúrától való függ őséget. A gazdál-
kodói szemlélet és racionalitás értelmében tehát az IKT szektor és a médiagazdaság
termékei és szolgáltatásai növekv ő piaccal számolhatnak.
Az IKT szektorba és a médiagazdaságba való tartozás kritériumait „Az informá-
ciós és kommunikációs technológiai szektor Magyarországon" (KSH 2001) kiad-
ványból vettük át. Ezek alapján az IKT szektort tovább bontottuk feldolgozóipari
tevékenységre, termékhez kapcsolódó IKT szolgáltatásra és termékhez nem kapcso-
lódó IKT szolgáltatásra. A cégek besorolása az ágazatokba a f ő tevékenységük
szerint, a TEÁOR '98 alapján történt, a Cég-Kód-Tár (KSH 2001) CD-adatbázis
felhasználásával (L táblázat).
Feldolgozóipari tevékenységet végz ők közé az információ feldolgozását, megjelení-
tését és a kommunikációt szolgáló termékek, továbbá a fizikai folyamatok elektroni-
kus adatfeldolgozás segítségével történ ő érzékelését, mérését, regisztrálását, irányí-
tását szolgáló termékek, illetve az ezekbe beépül ő alkatrészeket gyártó vállalkozá-
sok sorolhatók. A szolgáltatások esetében az elektronikus úton megvalósuló infor-
máció-feldolgozás, -tárolás, kommunikációs képesség biztosítása, illetve az ezekhez
tartozó termékek kereskedelme, kölcsönzése volt a besorolás szempontja. A média-
gazdaságba a különböz ő képi és hangos információhordozók el őállítása, a sajtó és
nyomtatott termékek el őállítása, az el őbbiek sokszorosítása, a postai és hirdetési
tevékenység, a film- és videogyártás, -kölcsönzés, a rádió-és televízió-szolgáltatás
tartoznak.
Dőry Tibor – Ponácz György Márk:
Az infokommunikációs ágazatok szerepe és súlya a magyar városhálózatban.
Tér és Társadalom, 17. 2003. 3. 165–181. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s3 Versenyképesség 169
1. TÁBLÁZAT
A szakágazatok besorolása az IKT szektorba és a médiagazdaságba a TEÁOR '98 alapján
(The Classification of Subbranches in ICT Sector and Media Economy by TEÁOR '98)
Feldolgozóipar
3001 Irodagépgyártás
3002 Számítógépgyártás
3130 Szigetelt vezeték és kábel gyártása
3210 Elektronikus alkatrész gyártása
3220 Ipari híradástechnikai termék gyártása
3230 Híradástechnikai fogyasztási cikk gyártása
3320 Mérőműszer gyártása
3330 Ipari folyamatirányító rendszer gyártása
Termékhez kapcsolódó IKT szolgáltatás
5143 Elektronikus háztartási cikk nagykereskedelme
5164 Irodagép, -berendezés nagykereskedelme
7133 Irodagép, számítógép kölcsönzése
Termékhez nem kapcsolódó IKT szolgáltatás
6240 Távközlés
7210 Hardver-szaktanácsadás
7220 Szoftverkészítés, -szaktanácsadás
7230 Adatfeldolgozás
7240 Adatbanki tevékenység
7260 Számítástechnikai tevékenység
Médiagazdaság
221x, 222x, 223x, 641x, 744x, 921x, 922x
Forrás: KSH 2001.
A vizsgálatok során a Cég-Kód-Tár (KSH 2001) adatbázisából azoknak a vállal-
kozásoknak az adatait használtuk fel, amelyek f ő tevékenységi körük alapján, a
TEÁOR '98 besorolási rendje szerint a korábban lehatárolt IKT szektorba vagy a
médiagazdaságba sorolhatók, és valamely magyar városban székhellyel rendelkez-
nek. Értelemszerűen kimaradtak a városi ranggal nem rendelkez ő települések vál-
lalkozásai, de figyelembe véve, hogy ezeknek az IKT szektorban és médiagazda-
ságban betöltött szerepe csekély, hiányuk nem torzítja jelent ősen a vizsgálat ered-
ményeit, a megyénkénti összehasonlítások esetében pedig még kevésbé zavaró ez a
körülmény. Az IKT szektorbeli vagy médiagazdaságba tartozó cégek darabszámát
más jellemző értékekkel is összevettük, ezek közül a városok népessége 1999-es
KSH-adat. A vizsgált vállalkozások dolgozóinak létszáma, éves árbevétele csak
bizonyos (elég tág) intervallumként volt megadva a Cég-Kód-Tárban, és az inter-
vallumonkénti eloszlás feltételezhet ően nem egyenletes, ezért a vizsgálati szem-
pontok között ezeket az adatokat nem szerepeltettük. Mindez korlátozza a kapott
Dőry Tibor – Ponácz György Márk:
Az infokommunikációs ágazatok szerepe és súlya a magyar városhálózatban.
Tér és Társadalom, 17. 2003. 3. 165–181. p.
170 Versenyképesség TÉT XVII. évf. 2003 s3
eredmények érvényességét, de még így is jó közelítését adja a valós helyzetnek.
Módszertanilag a cégek fő tevékenység szerinti csoportosítása vélhet ően elfogadha-
tó, de hozzá kell tenni, hogy ezekben az ágazatokban magas fokú a cégek flexibili-
tása, változásokra való fogékonysága, és a kisvállalkozások esetében jellemz ő a
több lábon állás is.
A tanulmány első hipotézise szerint a IKT szektor és médiagazdaság területi és
regionális koncentrációja nagymérték ű : feltételezhet ő, hogy Budapesten összponto-
sul az ezen körbe tartozó cégeknek akár ötven százaléka. Erre utal, hogy a BÉT-re
bevezetett távközlési és informatikai részvénytársaságok (Antenna Hungária,
MATÁV, Synergon, Graphisoft) központjai Budapesten vagy Pest megyében talál-
hatók. A mobilkommunikációs cégek (Westel 900 Rt., Westel Rádiótelefon Kft.,
Pannon GSM Rt., Vodafone Távközlési Bt.) székhelye szintén a f ővárosban találha-
tó. A vezető magyar IKT-cégek is a nagy centrumokban telepedtek meg (2. táblá-
zat). Feltűnő, hogy az árbevételi kategória alapján rangsorolt els ő 55 cég 70,9 szá-
zalékának Budapesten található a székhelye.
2. TÁBLÁZAT
Az els ő húsz 4 milliárd forint feletti forgalmú IKT-cég Magyarországon
(The First 20 ICT Firms in Hungary with Return More Than 4 Billions HUF)
Cégnév Székhely Cégnév Székhely
MATÁV Rt. Budapest Pannon GSM Távközlési Rt. Budaörs
Flextronics Kft. Tab Ericsson Magyarország Kft. Budapest
Videoton Holding Rt. Székesfehérvár SONY Hungaria Kft. Budapest
IBM Storage Products Kft. Székesfehérvár Matávcom Kft. Budapest
AFL Hungary Kft. Clarion Hungary Elektronikai
Mór Nagykáta
Kft.
Delphi Packard Kft. Szombathely TDK Eleketronika Kft. Rétság
Antenna Hungária Rt. Budapest Samsung Electronics Magyar Rt. Budapest
Westel Mobil Távközlési
Rt. Budapest MKM Magyar Kábel M űvek Rt. Budapest
Zollner Elektronik Kft. Vác Ikarus Alba Kft. Székesfehérvár
SCI Magyarország Kft. Tatabánya Emitel Távközlési Rt. Szeged
Forrás: Cég-Kód-Tár alapján saját számítás (2001).
A második hipotézisünk az volt, hogy az IKT szektor és a médiagazdaság er ős
kölcsönhatásban áll a helyi gazdaság többi szerepl őjével, ezért jelenléte (vagy hiá-
nya) befolyásolja a városok versenyképességét. Lengyel Imre és Rechnitzer János
(2000) A városok versenyképességér ől című tanulmánya a magyar városhálózat
versenyképességére ható tényez őket vizsgálta, és rangsorba rendezte a megyei jogú
városokat. Az elemzés kimutatta, hogy azok a városok tudták stabilizálni a helyze-
tüket, amelyek nagyobb népességgel, kiterjedt vonzáskörzettel, több szint ű intéz-
ményrendszerrel és jobb jövedelemtermel ő képességgel rendelkeztek. Arra kere-
sünk választ, hogy az IKT szektor és a médiagazdaság jellemz ői mennyire illesz-
kednek (ha illeszkednek) a városok el őbb hivatkozott versenyképességi mutatóihoz.
Dőry Tibor – Ponácz György Márk:
Az infokommunikációs ágazatok szerepe és súlya a magyar városhálózatban.
Tér és Társadalom, 17. 2003. 3. 165–181. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s3 Versenyképesség 171
Az IKT szektor és a médiagazdaság súlya a magyar gazdaságban
Az infokommunikációs szektor a teljes nemzetgazdasági létszám 5,1 százalékát
foglalkoztatta 1998-ban, az IKT szektor a m űködő vállalkozások 3 százalékát tette
ki (KSH 2001). Jelen felmérés szerint az összes gazdasági tevékenységet folytató
cég számához viszonyítva az IKT szektor 4,19 százalékkal, a médiagazdaság to-
vábbi 3,8 százalékkal részesedik, együtt 7,98 százalékot tesznek ki (3. táblázat).
3. TÁBLÁZAT
Az IKT szektor és a médiagazdaság aránya a gazdasági tevékenységet folytató
szervezetek körében, 2001
(The Rate of ICT Sector and Media Economy in All Economic Organisations, 2001)
Tevékenységi kategória Cégek száma Aránya (%)
Feldolgozóipar 1 806 0,46
Termékhez kapcsolódó IKT szolgáltatás 1 749 0,45
Termékhez nem kapcsolódó IKT szolgáltatás 12 856 3,28
Médiagazdaság 14 896 3,80
Gazdasági tevékenységet folytató szervezetek összesen 392 127 100,00
Forrás: Cég-Kód-Tár alapján saját számítás.
Folytatódni látszik az a dinamikus fejl ődés, amit az IKT szektor mutatott az el-
múlt években: az ágazat nettó árbevétele 3,2-szeresére növekedett 1995 és 1998
között (4. táblázat). A szektor növekedésének f ő forrása az exportra termelés,
amely az IKT feldolgozóiparban a négy év alatt megtizenháromszorozódott, az
egész szektort tekintve pedig közel megnyolcszorozódott.
4. TÁBLÁZAT
Az IKT szektor szakágazatainak nettó árbevétele, folyó áron, 1995-1998
(Net Return of Subbranches of ICT Sector in Current Price, 1995-1998)
Nettó árbevétel (millió Ft)
Szakágazat 1995=100%
1995 1996 1997 1998
IKT feldolgozóipar 202 888 374 163 803 720 1 087 355 535,9%
IKT termékhez kapcsolódó 183 097 222 224 268 986 285 895 156,1%
szolgáltatás
Termékhez nem kapcsolódó 265 258 387 146 536 401 740 567 279,2%
IKT szolgáltatás
IKT szektor összesen 651 242 983 533 1 609 107 2 113 816 324,6%
Összes kettős könyvvitelt 11 070 27614 086 24318 244 23022 738 081 205,4%
vezető vállalkozás
Forrás: KSH 2001.
Dőry Tibor – Ponácz György Márk:
Az infokommunikációs ágazatok szerepe és súlya a magyar városhálózatban.
Tér és Társadalom, 17. 2003. 3. 165–181. p.
172 Versenyképesség TÉT XVII. évf. 2003 s3
Az ország területi polarizáltsága, Budapest vezet ő szerepe
A magyar IKT szektor és médiagazdaság térbeli szerkezete er ősen polarizált, Bu-
dapesten összpontosul az IKT szektor cégeinek 56%-a, a médiagazdaság 63%-a. Ha
hozzávesszük Pest megyét, akkor az értékek 68,4%-ra, illetve 73,9%-ra módosul-
nak. A Központi régió lakosságszámához, gazdasági kibocsátásához képest is
aránytalanul nagy mérték ű részesedéssel bír az ezen szakágazatokban tevékenyked ő
cégek számából (5. táblázat).
5. TÁBLÁZAT
Az IKT szektor és a médiagazdaság cégeinek megyénkénti megoszlása
(ICT Sector and Media Economy)
Megye (A) (B) (C) (D) (E) (F) (G)
1 Budapest 887 939 7466 9292 1132,41% 9472 1271,75%
2 Baranya 46 41 321 408 49,72% 372 49,95%
3 Bács-Kiskun 60 51 294 405 49,36% 337 45,25%
4 Békés 20 26 114 160 19,50% 183 24,57%
5 Borsod-A-Z. 56 42 362 460 56,06% 338 45,38%
6 Csongrád 37 89 320 446 54,35% 285 38,27%
7 Fejér 79 36 345 460 56,06% 279 37,46%
8 Győr-M-S. 49 68 281 398 48,50% 276 37,06%
9 Hajdú-Bihar 34 60 337 431 52,53% 300 40,28%
10 Heves 37 16 147 200 24,37% 138 18,53%
Komárom-
11 43 28 213 284 34,61% 176 23,63%
Esztergom
12 Nógrád 20 6 75 101 12,31% 105 14,10%
13 Pest 243 191 1500 1934 235,70% 1532 205,69%
14 Somogy 22 28 153 203 24,74% 164 22,02%
15 Szabolcs-Sz.-B. 26 38 211 275 33,51% 180 24,17%
16 Jász-N-Sz. 44 22 162 228 27,79% 177 23,76%
17 Tolna 18 14 127 159 19,38% 92 12,35%
18 Vas 26 22 134 182 22,18% 133 17,86%
19 Veszprém 33 14 157 204 24,86% 194 26,05%
20 Zala 26 18 137 181 22,06% 163 21,89%
Összesen 1806 1749 12856 16411 14896
Átlag 90,3 87,45 642,8 820,55 100,00% 744,8 100,00%
Megjegyzés: (A) feldolgozóipar; (B) IKT termékhez kapcsolódó szolgáltatás; (C) Termékhez nem
kapcsolódó IKT szolgáltatás; (D) IKT szektor Összesen; (E) IKT szektor a megyék átlagának százaléká-
ban; (F) Médiagazdaság; (G) Médiagazdaság a megyék átlagának százalékában
Forrás: Cég-Kód-Tár alapján saját számítás.
Dőry Tibor – Ponácz György Márk:
Az infokommunikációs ágazatok szerepe és súlya a magyar városhálózatban.
Tér és Társadalom, 17. 2003. 3. 165–181. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s3 Versenyképesség 173
A táblázatból kitűnik, hogy az IKT szektor és a médiagazdaság jelenléte vagy hi-
ánya többnyire együttesen fordul el ő. A megyéket a két ágazatban m űködő cégek
darabszáma alapján sorrendbe állítva azt tapasztaljuk, hogy a két ágazat szerinti
sorrendiség nagyfokú egyezést mutat. Az ordinális változók kapcsolatát különféle
módszerekkel vizsgálhatjuk, ezek közül most a Kendall-féle konkordancia mutatót 4
őbbi választouk,mireW=095adóot.Ezmuérishano,etk
vizsgálatoknál lehetséges újabb ismérvek szerinti sorrendek egyez őségének vizsgá-
latára is alkalmas. A mutató nagyon magas értéke bizonyítja, hogy a két ágazat
együtt, egymás közelében települ meg, azaz a városok nyújtotta társadalmi-
gazdasági keretfeltételek milyensége, a mili ő azonos irányban (sőt azonos mérték-
ben) befolyásolja a két ágazat cégeinek el őfordulási gyakoriságát.
Schönert és Willms (2000) a német nagyvárosokban jelen lév ő médiaszektor
elemzését bemutató tanulmányukban ún. lokalizációs koefficienst számoltak az
egyes nagyvárosokra. A rendelkezésünkre álló adatbázis is lehet ővé tette e mutató
kiszámítását a magyar megyék tekintetében. A lokalizációs koefficiens kiszámítá-
sához két ismérv megadása szükséges területi bontásban, amelyek hányadosaiból
területi egységenként egy-egy fajlagos mutatót kapunk. Ezeket a fajlagos mutatókat
a teljes sokaságra jellemz ő fajlagos mutatóhoz viszonyítva kapjuk a lokalizációs
koefficiens adott területekre jellemz ő értékeit. A lokalizációs koefficiens azt mutat-
ja meg, hogy az adott településre vagy területre jellemz ő érték (itt a 10 ezer lakosra
jutó cégek száma) hányszorosan haladja meg az országos átlagot. Az alábbi két
számítás esetében Budapest kiugró értéke miatt majdnem minden más megyére
törtszámok adódnak. A lokalizációs koefficiens hasznos benchmarking eszköznek
bizonyult, és lehet ővé tette a megyék csoportosítását. A lokalizációs koefficiens a
nagy népességű megyékre nem ad automatikusan magasabb értéket, sokkal inkább
az adott ágazat megyénkénti fejlettségét, a népességszámhoz viszonyított arányát
tükrözi vissza, bár figyelembe kell venni, hogy elfedi a területen belüli megoszlás
különbségeit. Budapest (és más megyék) esetében számolni kell azzal, hogy az
országos hálózattal rendelkez ő (távközlési, adatkezel ő stb.) cégek székhelye a f ővá-
rosban van, de más településeken is tevékenykednek, és alkalmaznak vidéki mun-
kavállalókat. Jelen tanulmányban a cégek darabszámát használtuk fel a számítások-
hoz, ezért az el őbbi tényezőt figyelmen kívül hagytuk.
Az IKT szektor megyei szintű lokalizációs koefficiensei (1. ábra) ugyancsak az
ország Központi régiójának vezet ő szerepét igazolják. A tízezer f őre jutó IKT cégek
száma Budapesten 51,3, Pest megyében 18,7, így az országos átlagot (16,3) mind-
kettő meghaladja. Fejér, Csongrád, Baranya, Gy őr-Moson-Sopron és Komárom-
Esztergom megye az országos átlag 50-70 százalékát éri el, további tíz megye pe-
dig 30-50 százalékát. Ez alatti értékkel Szabolcs-Szatmár, Nógrád és Békés megye
alkotja a leszakadók csoportját: Nógrádban összesen csak 101 darab IKT szektorba
sorolt cég található.
Dőry Tibor – Ponácz György Márk:
Az infokommunikációs ágazatok szerepe és súlya a magyar városhálózatban.
Tér és Társadalom, 17. 2003. 3. 165–181. p.
174 Versenyképesség TÉT XVII. évf. 2003 s3
1. ÁBRA
Az IKT szektor megyei szint ű lokalizációs koefficiensei
(County Level Localisation Coefficients of ICT Sector)
Forrás: Cég Kód Tár alapján saját számítás.
- -
2. ÁBRA
A médiagazdaság megyei szint ű lokalizációs koefficiensei
(County Level Localisation Coefficients of Media Economy)
sr
Forrás: Cég Kód Tár alapján saját számítás.
- -
Dőry Tibor – Ponácz György Márk:
Az infokommunikációs ágazatok szerepe és súlya a magyar városhálózatban.
Tér és Társadalom, 17. 2003. 3. 165–181. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s3 Versenyképesség 175
A médiagazdaság lokalizációs koefficienseib ől (2. ábra) az előzővel azonos tipi-
zálás adódik, annyi különbséggel, hogy Budapest jelent ősége még kiemelked őbb,
Tolna és Heves megye pedig a sereghajtók közé került. Meg kell jegyezni, hogy a
németországi vizsgálat (Schönert—Willms 2000) is erős területi koncentrációt tárt
fel, de ott a különböz ő ágazatokban más-más nagyváros játszik vezet ő szerepet, míg
Magyarországon abszolút és relatív értéken egyaránt a f őváros az infokommu-
nikációs szektor és a médiagazdaság centruma.
Az infokommunikációs szektor cégeinek ágazatok közötti megoszlása (6. táblá-
zat) viszonylag stabil jellemz ő. A fejlettebb megyék értékei általában közelítenek az
átlaghoz, tehát a jobb eredmények kiegyensúlyozott bels ő szerkezetet takarnak. Az
egyetlen kivétel Budapest, ahol a termékhez nem kapcsolódó IKT szolgáltatás ará-
nya országosan a legmagasabb. Ez nem véletlen: 1995 és 1998 között az IKT szek-
tor szakágazataiban a szolgáltatások hozzáadott értéke 65,9 százalékról 74,1 száza-
lékra nőtt a feldolgozóipar rovására (KSH 2001). Budapesten valószín űleg olyan
szolgáltatások térnyerése zajlik, amelyeknél a hozzáadott érték egyre növekszik; ilyen
például a hardver-szaktanácsadás, ahol ez négy év alatt nyolcszorosára emelkedett.
6. TÁBLÁZAT
Az IKT szektor bels ő szerkezete; megoszlási viszonyszámokkal
(The Structure of ICT Sector with Percentage Frequency)
IKT termékhez Termékhez nem
IKT feldolgozó-
kapcsolódó kapcsolódó IKT Összesen
ipar
szolgáltatás szolgáltatás
11,00% 10,66% 78,34% 100,00%
Nógrád Jász-N-Sz.
Legkisebb érték Hajdú-Bihar
(7,89%) (5,94%) (71,05%)
Legnagyobb Heves Csongrád Budapest
érték (18,50%) (19,96%) (80,35%)
Forrás: Cég-Kód-Tár alapján saját számítás.
Az IKT szektor és a médiagazdaság mint a városi versenyképesség
tényez ői
A regionális tudomány a versenyt komplex, térben is releváns viszonyrendszer-
ként értelmezi, ezért beszélhetünk ma már városok, régiók, nemzetek, nemzetek
feletti közösségek versenyér ől. A területek funkciói, szolgáltatásai, aktorai által
meghatározott kínálat és a globális szerepl ők (befektetők, vásárlók) kereslete együt-
tesen alakítja ki a terület versenypozícióját (Palkovits 2000). Magyarországon a
megyei jogú városok alkotnak olyan hálózatot, amely képes aktívan részt venni a
globális versenyben. Feltételezésünk szerint az információs és kommunikációs
termékek és szolgáltatások elérhet ősége a hálózati gazdaságba való bekapcsolódás
mértékének, így a hálózat tagjai közötti versenyben elfoglalt pozíciónak egy alkal-
mas indikátora. Ennek igazolására a megyei városok infokommunikációs jellemz őit
összevetettük a Lengyel Imre és Rechnitzer János (2000) tanulmányában felállított
versenyképességi rangsorokkal.
Dőry Tibor – Ponácz György Márk:
Az infokommunikációs ágazatok szerepe és súlya a magyar városhálózatban.
Tér és Társadalom, 17. 2003. 3. 165–181. p.
176 Versenyképesség TÉT XVII. évf. 2003 s3
A megyei jogú városok IKT és médiagazdasághoz tartozó cégek száma alapján
számított rangsora (7. táblázat) a városok több évtizedes hierarchiáját képezi le:
Debrecen, Pécs, Szeged, Miskolc és Gy őr, mint megyei, kés őbb megyei jogú város-
ok vezetik a sort, egyedül Székesfehérvár ékel ődik be közéjük. A megyei jogú vá-
rosok a megye népességéb ől való részesedésüknél jóval nagyobb mértékben része-
sednek az IKT és a médiagazdaság cégeib ől, átlagosan 2,89-szeresen. A koncentrá-
ció mértékében is jelent ős eltérések vannak: a rangsort vezet ő városok, Győr kivéte-
lével, nagyon erő sen koncentrálják a cégeket, négyszer-nyolcszor annyi céget
tömörítenek az adott megyében, mint amennyit a népességük alapján várnánk.
Amelyik megyében két megyei jogú város található, ott kevésbé tud érvényesülni a
koncentrációs hatás, ezért a rangsorban legalább az egyik város hátrébb sorolódott
(Dunaújváros, Sopron).
7. TÁBLÁZAT
A megyei jogú városok sorrendje az IKT és a médiagazdaság
cégeinek száma alapján, 2001
(Order of County Rank Towns by the Number of Firms in ICT Sector
and Media Economy, 2001)
Az info-
Média- A város részesedése
IKT kommunikációs
gazdaság a megyében talál-
Város cégek Együtt cégek aránya az
cégeinek ható infokommu-
száma összes céghez viszo-
száma nikációs cégekből
nyítva a városban
1 Debrecen 388 257 645 6,59% 88,24%
2 Pécs 341 298 639 7,15% 81,92%
3 Szeged 387 231 618 7,50% 84,54%
4 Miskolc 295 210 505 6,31% 63,28%
5 Székesfehérvár 295 140 435 7,60% 58,86%
6 Győr 271 163 434 6,48% 64,39%
7 Nyíregyháza 242 140 382 6,70% 83,96%
8 Kecskemét 197 175 372 7,11% 50,13%
9 Szolnok 146 110 256 7,05% 63,21%
10 Szombathely 134 98 232 6,75% 73,65%
11 Veszprém 105 99 204 6,88% 51,26%
12 Kaposvár 100 91 191 6,40% 52,04%
13 Békéscsaba 82 105 187 7,37% 54,52%
14 Eger 99 77 176 6,81% 52,07%
15 Tatabánya 88 67 155 5,65% 33,70%
16 Zalaegerszeg 79 67 146 4,95% 42,44%
17 Dunaújváros 86 51 137 5,92% 18,54%
18 Sopron 58 60 118 5,11% 17,51%
19 Szekszárd 71 45 116 5,83% 46,22%
20 Salgótarján 50 47 97 7,18% 47,09%
21 Nagykanizsa 49 25 74 4,53% 21,51%
22 Hódmezővásárh. 28 16 44 3,83% 6,02%
Forrás: Cég-Kód-Tár alapján saját számítás.
Dőry Tibor – Ponácz György Márk:
Az infokommunikációs ágazatok szerepe és súlya a magyar városhálózatban.
Tér és Társadalom, 17. 2003. 3. 165–181. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s3 Versenyképesség 177
A megyei jogú városokra jellemz ő, hogy a megye IKT cégeib ől való nagyobb ré-
szesedésük nem egyenletesen oszlik el az egyes szakágazatok között. A feldolgozó-
iparból átlagosan 25 százalékkal kevesebb, a termékhez nem kapcsolódó IKT szol-
gáltatásokból 5 százalékkal nagyobb mértékben részesednek (8. táblázat). A me-
gyei jogú városok tehát a er ő teljesebben specializálódnak a szolgáltatási tevékeny-
ségekre, míg a többi településen alacsonyabb koncentrációban jelen lév ő IKT szek-
tor a feldolgozóipar felé tolódik el.
8. TÁBLÁZAT
A megyei jogú városok részesedése a megye IKT szektorából, az IKT alágazataiból,
illetve a két érték eltéréseinek kimutatása
(The Share of County Rank Towns in the Counties' ICT Sector and the Subbranches
of ICT and the Demonstration of the Differences between the Two Values)
Részesedés az adott szakágazat Eltérés a megye IKT cégeib ől
megyei összes cégszámából való részesedést ől
szakágazatonként
IKT Termékhez Termékhez
IKT IKT IKT
termékhez nem kap- IKT nem kap-
feldol- feldol- termékhez
Város kapcsoló- csolódó szektor csolódó
gozó- gozó- kapcsolódó
dó szol- IKT szolgál- összesen
ipar ipar szolgáltatás IKT szol-
gáltatás tatás gáttatás
Pécs 65,22% 75,61% 87,23% 83,58% -21,97% -9,53% 4,37%
Kecskemét 41,67% 33,33% 52,72% 48,64% -14,34% -31,47% 8,39%
Békéscsaba 50,00% 46,15% 52,63% 51,25% -2,44% -9,94% 2,70%
Miskolc 57,14% 71,43% 64,36% 64,13% -10,90% 11,38% 0,37%
Hódmezővásárhely 2,70% 5,62% 6,88% 6,28% -56,95% -10,51% 9,51%
Szeged 72,97% 76,40% 91,25% 86,77% -15,90% -11,95% 5,16%
Dunaújváros 7,59% 8,33% 22,32% 18,70% -59,38% -55,43% 19,38%
Székesfehérvár 67,09% 72,22% 62,61% 64,13% 4,61% 12,62% -2,37%
Győr 55,10% 57,35% 72,95% 68,09% -19,08% -15,77% 7,14%
Sopron 4,08% 20,59% 14,95% 14,57% -71,99% 41,28% 2,56%
Debrecen 79,41% 91,67% 90,80% 90,02% -11,79% 1,83% 0,86%
Eger 32,43% 43,75% 54,42% 49,50% -34,48% -11,62% 9,94%
Tatabánya 25,58% 50,00% 29,58% 30,99% -17,44% 61,36% -4,55%
Salgótarján 30,00% 50,00% 54,67% 49,50% -39,40% 1,00% 10,43%
Kaposvár 45,45% 35,71% 52,29% 49,26% -7,73% -27,50% 6,14%
Nyíregyháza 80,77% 71,05% 91,94% 88,00% -8,22% -19,26% 4,48%
Szolnok 34,09% 59,09% 72,84% 64,04% -46,76% -7,72% 13,75%
Szekszárd 27,78% 50,00% 46,46% 44,65% -37,79% 11,97% 4,04%
Szombathely 76,92% 72,73% 73,13% 73,63% 4,48% -1,22% -0,67%
Veszprém 24,24% 78,57% 54,78% 51,47% -52,90% 52,65% 6,42%
Nagykanizsa 34,62% 38,89% 24,09% 27,07% 27,86% 43,65% -11,02%
Zalaegerszeg 15,38% 27,78% 51,09% 43,65% -64,75% -36,36% 17,07%
Átlag: -25,33% -0,48% 5,19%
Forrás: Cég-Kód-Tár alapján saját szerkesztés.
Dőry Tibor – Ponácz György Márk:
Az infokommunikációs ágazatok szerepe és súlya a magyar városhálózatban.
Tér és Társadalom, 17. 2003. 3. 165–181. p.
178 Versenyképesség TÉT XVII. évf. 2003 s3
A Lengyel Imre és Rechnitzer János (2000) által készített 1998-as évre vonatkozó
statikus és az 1990-1998. évekre vonatkozó, dinamikát jelz ő versenyképességi
rangsorok a megyei jogú városok gazdasági potenciálját és annak változásait mutat-
ják be. Ehhez tettük hozzá az IKT szektor és a médiagazdaság három jellemz ő adat-
sorát (9. táblázat).
9. TÁBLÁZAT
A megyei jogú városok rangsorai különböz ő ismérvek alapján, 2001
(The Orders of the County Rank Towns by Different Criterions, 2001)
Város (A) (B) (C) (D) (E)
Debrecen 5 13 1 1 5
Szeged 18 8 2 3 1
Pécs 7 15 3 4 2
Székesfehérvár 1 2 4 7 6
Miskolc 17 17 5 8 3
Győr 2 1 6 6 13
Nyíregyháza 10 20 7 2 7
Kecskemét 15 14 8 15 17
Szolnok 13 9 9 9 4
Szombathely 3 5 10 5 10
Veszprém 9 3 11 10 11
Kaposvár 19 18 12 14 20
Eger 8 10 13 13 21
Tatabánya 12 21 14 18 9
Dunaújváros 4 4 15 20 15
Békéscsaba 21 16 16 11 8
Zalaegerszeg 11 7 17 17 12
Szekszárd 20 6 18 16 18
Sopron 6 12 19 21 14
Salgótarján 16 22 20 12 16
Nagykanizsa 14 11 21 19 19
Hódmezővásárhely 22 19 22 22 22
Jelmagyarázat:
(A) A megyei jogú városok versenyképességi rangsora, dinamikus, 1990/98. (Lengyel-
Rechnitzer 2000)
(B) A megyei jogú városok versenyképességi rangsora, statikus, 1998. (Lengyel—Rechnitzer
2000)
(C) IKT szektorba tartozó cégek száma, 2001.
(D) A megyei jogú város részesedése a megye IKT szektorba tartozó cégeinek számából, 2001.
(E) IKT és médiagazdaság cégeinek száma 10 000 lakosra, 2001.
Forrás: Lengyel—Rechnitzer 2000; Cég-Kód-Tár alapján saját szerkesztés.
Az öt rangsor kapcsolatának szorosságát Spearman-féle rangkorrelációs együttha-
tóval tesztelve kiderült, hogy akár a statikus, akár a dinamikus adatsorral összevetve
az infokommunikációs jellemz őket, azok teljesen függetlenek egymástól, csak az
Dőry Tibor – Ponácz György Márk:
Az infokommunikációs ágazatok szerepe és súlya a magyar városhálózatban.
Tér és Társadalom, 17. 2003. 3. 165–181. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s3 Versenyképesség 179
IKT szektor cégeinek száma és a dinamikus adatsor között létezik gyenge kapcsolat
(10. táblázat). A Spearman-féle rangkorreláció azért alkalmas ebben az esetben,
mert az öt rangsor közötti kapcsolat szorosságát eleve csak páronként volt érdemes
összevetni, mivel a bennük felállított sorrendek láthatóan er ősen eltértek egymástól.
A másodikként feltett hipotézis bizonyítására tett kísérlet tehát sikertelen, ennek
okai a következők:
1) Módszertani problémák: Az IKT szektor és a médiagazdaság dinamikusan
fejlődő iparágak, ezért a három éves id őkülönbség már jelent ős eltéréseket
okozhat. A két megyei jogú várossal rendelkez ő megyékben kevésbé valószí-
nű , hogy az egyik városba koncentrálódnak a cégek (kivéve Hódmez ővásár-
hely), ezért mindkettő hátrébb sorolódik a rangsorokban.
2) Az öt hagyományos megyei város (Győr, Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc),
valamint Székesfehérvár és Kecskemét kitüntetett szerepe az IKT szektorban
és a médiagazdaságban. Ez a tény arra enged következtetni, hogy az infokom-
munikációs ágazatok telepítési tényez ői (valószínűleg) eltérnek a gazdaság
más ágazataitól: felt űnő a népességi centrumok, közigazgatási és oktatási köz-
pontok, a kiépült infrastruktúrával rendelkez ő nagyvárosok IKT-és médiagaz-
dasági cégekb ől való nagy részaránya, viszont úgy t űnik, hogy ezek a szekto-
rok kevésbé igénylik az autópálya meglétét.
Az infokommunikációs ágazat gazdasági fejl ődésben, technológiai váltásban be-
töltött szerepe, a foglalkoztatásban meglév ő súlya arra predesztinálja, hogy amint
megfelel ő mennyiségű adat elérhetővé válik, mint jellemz őt be kell építeni a köz-
gazdasági és területi elemzésekbe. Magyarországnak a tudástársadalom felé haladva
azt próbálja megmutatni, hogy az új technológiák területén vannak versenyképessé-
get növel ő, értékesíthet ő (szellemi és infrastrukturális) tartalékai.
10. TÁBLÁZAT
A kapcsolat erőssége a különböz ő rangsorok között
(Spearman-féle rangkorrelációs együttható értéke)
(The Strengths of Correlation between the Different Order of Ranks —
The Value of the Spearman Rank-correlation Coefficient)
A B C D E
A — 0,5483 0,3890 0,3066 0,2287
B 0,5483 — 0,2027 0,1169 0,0593
C 0,3890 0,2027 — 0,8498 0,7357
D 0,3066 0,1169 0,8498 — 0,7244
E 0,2287 0,0593 0,7357 0,7244 —
Jelmagyarázat:
(A) A megyei jogú városok versenyképességi rangsora, dinamikus, 1990/98. (Lengyel—Rechnitzer
2000)
(B) A megyei jogú városok versenyképességi rangsora, statikus, 1998. (Lengyel—Rechnitzer 2000)
(C) IKT szektorba tartozó cégek száma, 2001.
(D) A megyei jogú város részesedése a megye IKT szektorba tartozó cégeinek számából, 2001.
(E) IKT és médiagazdaság cégeinek száma 10 000 lakosra, 2001.
Forrás: Saját szerkesztés a 9. táblázat adatai alapján.
Dőry Tibor – Ponácz György Márk:
Az infokommunikációs ágazatok szerepe és súlya a magyar városhálózatban.
Tér és Társadalom, 17. 2003. 3. 165–181. p.
180 Versenyképesség TÉT XVII. évf. 2003 s3
A tanulmány megállapításai, a továbblépés lehet őségei
Az IKT szektor és a médiagazdaság er őteljesen fejl ődik, jelenleg 9200 vállalkozás
a nemzetgazdasági összlétszám több mint öt százalékát foglalkoztatja.
Az infokommunikációs ágazatok az ország területén nagyon egyenl őtlenül he-
lyezkednek el: Budapesten összpontosul az IKT szektor cégeinek 56 százaléka és a
médiagazdaság 63 százaléka.
Az IKT szektor és a médiagazdaság vállalkozásai városonként együtt, egymás kö-
zelében jelennek meg, a két ágazat kölcsönhatása nagyon er ős.
A megyék IKT szektorára és médiagazdaságára vonatkozó benchmarking elemzés
Budapest vezet ő szerepén túl egyértelm űen Pest, Fejér, Csongrád, Baranya és Gy őr-
Moson-Sopron megye nagyobb súlyát mutatta ki.
A megyei jogú városoknak egy korábbi, a városhálózat versenyképességére vo-
natkozó kutatással való rangkorrelációs összevetése alapján valószín ű, hogy a gaz-
dasági potenciál hagyományos mér őszámai nem fedik le az infokommunikációs
ágazatokat, ezért új adatok, új mutatók bevezetése vált id őszerűvé.
A tanulmány elkészítése közben számos kérdés merült fel, amelyeknek megvála-
szolása újabb kutatásokra ad lehet őséget:
1) Milyen tényező k állnak az IKT szektor és a médiagazdaság szoros együtt
mozgása mögött?
2) Hogyan változtak (keletkeztek) az infokommunikációs ágazatok az elmúlt
években, lehetséges-e prognózist készíteni?
3) Összehasonlítható-e a rendelkezésre álló magyar területi adatbázis más (eu-
rópai uniós vagy közép-európai) országokéval, milyen kutatói kapcsolatok
szükségesek ehhez?
4) Melyek az IKT szektor telepítési tényez ői (esettanulmányok és statisztikai
elemzés tükrében)? Hogyan hasznosíthatók az így keletkezett információk az
üzleti szférában?
5) A magyar területfejlesztési politika hogyan hat az infokommunikációs ágaza-
tok térszerkezetére? Szükséges-e az irányváltás?
6) Milyen összefüggés van az IKT szektor és a médiagazdaság innovációinak
területi terjedése és a puha gazdasági tényez ők (szellemi potenciál, politika,
felső oktatási és kutatói intézmények jelenléte) között?
A tanulmány befejezéseképpen elmondhatjuk, hogy elemzésünk elérte célját, a
jelenleg elérhet ő statisztikai adatok segítségével bemutatta az infokommunikációs
ágazatoknak a városhálózatban betöltött gazdasági szerepét, és az ágazatok térbeli
kiterjedésére, egyenl őtlenségeire vonatkozó legalapvet őbb megállapításokat, illetve
a tapasztalatok alapján felvázolta az infokommunikációs ágazatokra vonatkozó
térkutatás további lehetséges irányait.
Dőry Tibor – Ponácz György Márk:
Az infokommunikációs ágazatok szerepe és súlya a magyar városhálózatban.
Tér és Társadalom, 17. 2003. 3. 165–181. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s3 Versenyképesség 181
Jegyzetek
World Development Report. (1999) Knowledge for Development. The World Bank 1998/99. Oxford
University Press, New York.
2
1997-ben indult az információs társadalom statisztikai projekt a KSH-ban, ahol célul t űzték ki az új
adatok gy űjtését és a nemzetközi módszertan tanulmányozását. Magyarországon a témakörben a szá-
mítástechnikai ágazat szolgáltatóinak és szolgáltatásainak felmérése, a kábeltelevíziós vállalkozások
tevékenységének elemzése, a központi államigazgatás informatikai eszközei és információs tevékeny-
sége, az intemetes szolgáltatások, az internetszolgáltatók forgalmi adatai, valamint az IKT szektor
felmérése történt meg (KSH 2001.)
3
A KHVM rendszeresen megjelen ő évkönyve viszont nagyrészt megyei bontásban, illetve
szolgáltatónként írja le a hazai információs gazdaság infrastruktúrájának és a kihasználtságának
lemzőit.
4
A Kendall-féle konkordancia mutató az ismérvek (jelen esetben a két ágazathoz tartozó cégek száma az
adott megyében) egyes rangszámösszegeinek az átlagtól vett eltérésének a négyzetösszegét viszonyítja
annak lehetséges maximumához. A mutató 1 (teljes sorrendi azonosság minden ismérv esetén) és
0 (teljesen különböz ő sorrendek esetén) közötti értéket vehet fel. A Spearman-féle rangkorrelációs
együtthatóval szembeni el őnye, hogy kettőnél több ismérv esetén is használható a rangsorok egyez ő-
ségének vizsgálatára.
Irodalom
Dohse, D. (1998) Wissensdiffusion und regionales Wirtschaftswachstum. Seminarberichte 40.
Gesellschaft für Regionalforschung. 19-35. o.
Dőry T.—Rechnitzer J. (2000) Regionális innovációs stratégiák. Oktatási Minisztérium, Budapest.
Glatz F. (szerk.) (2000) Az információs társadalom. Magyarország az ezredfordulón Stratégiai Kutatá-
sok IV. MTA, Budapest.
Kerékgyártó Gy.né—Mundruczó Gy. (1999) Statisztikai módszerek a gazdasági elemzésben. Aula Kiadó
Kft., Budapest. 63-67. o.
KSH (2000) A gazdaság növekedését el ősegítő húzóágazatok — nemzetközi összehasonlításban. Központi
Statisztikai Hivatal, Budapest.
KSH (2001) Az információs és kommunikációs technológiai szektor Magyarországon, 1995-1999.
Központi Statisztikai Hivatal, Budapest. 6. o.; 56-59. o.
Lengyel I.—Rechnitzer J. (2000) A városok versenyképességér ől. — Horváth Gy.—Rechnitzer J. (szerk.)
Magyarország területi szerkezete és folyamatai az ezredfordulón. MTA Regionális Kutatások Köz-
pontja, Pécs. 130-152. o.
Schönert, M.—Willms, W. (2000) Medienwirtschaft in deutschen Grol3stildten. BAW Institut für
Wirtschaftsforschung GmbH.
Nemzeti Információs Társadalom Stratégia (2001) Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztos-
sága, Budapest.
Palkovits I. (2000) Szempontok a területi versenyképesség értelmezéséhez. — Tér és Társadalom. 2-3.
119-128. o.
Polányi, M. (1958) Personal Knowledge: Towards a Post-Critical Philosophy. Chicago.
Varga, A. (1998) University Research and Region! Innovation. A Spatial Econometric Analysis of
Academic Technology Transfers. Kluwer Academic Publishers, Boston, Dordrecht, London.
Világ, gazdaság '99: Adatok, tények, tendenciák (1998) Világgazdaság évkönyv. Zöld Újság Rt., Budapest.