Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 179-183. p.
Tér és Társadalom XVI. évf. 2002 s 1: 179-183
KONFERENCIA BESZÁMOLÓ
TRANSZ- ÉS MULTINACIONÁLIS VÁLLALATOK
MAGYARORSZÁGON — „ÁLDÁS VAGY ÁTOK?"
Fiatal Közgazdászok Országos Találkozója
(Salgótarján, 2002. március 8-10.)
GROSZ ANDRÁS
Immáron 21. alkalommal került megrendezésre 2002. március 8-10. között a Fia-
tal Közgazdászok Országos Találkozója. Bár az év elején még úgy t űnt, hogy a
FIKOT országos konferenciájának hazánk az elmúlt évtized egyik legdinamikusabb
fejlődését felmutatni képes városa, Székesfehérvár ad otthont, szervezési problémák
miatt a tavalyihoz hasonlóan idén is Salgótarjánban jöttek össze a fiatal — és a már
tapasztaltabb — közgazdászok. Ezzel tulajdonképpen visszatért a rendezvény a szü-
lővárosába, hiszen a nyolcvanas években hagyományosan Salgótarján volt a ren-
dezvény helyszíne. Így a salgótarjáni szervezetnek és a jelenleg hivatalosan Buda-
pesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli F őiskolai Karának Salgótarjáni
Intézeteként futó főiskolának már nagy tapasztalata van a színvonalas szakmai el ő-
adásokat, valamint a kulturális és kísér őprogramokat évek óta sikeresen ötvöz ő
esemény megrendezésében, amely kiváló alkalmat kínál mind a szakmai ismeretb ő-
vítésre és tapasztalatcserére, mind az ismerkedésre és kapcsolatépítésre.
A rendezvény külön aktualitását adta, hogy éppen egybeesett Salgótarján várossá
nyilvánításának 80. évfordulójával. Mint a polgármester, Puszta Béla kifejtette, a
konferencia az elmúlt évtizedekhez hasonlóan közvetve vagy közvetlenül nagymér-
tékben hozzájárul Salgótarján és Nógrád megye gazdasági felzárkózásához. A ren-
dezvényt péntek este megel őző fogadást Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölt, az
MKT elnöke köszöntötte, aki mindenkit arra ösztökélt, hogy legyen büszke hivatá-
sára, merjen gondolkodni és a radikális gondolatokat bátran képviselni és vállalni.
A konferencia témája a multinacionális nagyvállalatok szerepe hazánk gazdasági
és társadalmi szerkezetátalakításában. A téma több irányból való megközelítésének
lehetőségét már a találkozó címe is jelezte, mely provokatívan „ Transz- és multina-
cionális vállalatok Magyarországon — Áldás vagy átok?" hívta fel a figyelmet a
multikat övező különböző véleményekre.
A transz- és multinacionális vállalatok a globalizálódó rendszerben a világgazda-
ság egyre meghatározóbb szerepl ői. Míg a teljes kibocsátás közel negyedét adják,
addig a multikon belüli áruforgalom és a tevékenységükhöz kapcsolódó kereskede-
lem, becslések szerint eléri a világkereskedelem kétharmadát. A multik egyfel ől
számottev ő mennyiségű munkahelyet teremtenek, másfel ől az új termékek beveze-
KONFERENCIA BESZÁMOLÓ
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 179-183. p.
180 Konferencia beszámoló TÉT XVI. évf. 2002 s 1
tésével, új technológiák adaptálásával, új piaci folyamatokkal valamint új menedzs-
ment módszerek alkalmazásával jelent ő s mértékben képesek hozzájárulni egy-egy
térség gazdasági-társadalmi modernizációjához. Ma már elképzelhetetlen a cégek
részvétele, tő keereje és tudástranszfere nélkül bekapcsolódni a globalizálódó világ-
gazdaságba és hosszú távon meg ő rizni egy térség nemzetközi versenyképességét.
Természetesen a multik megjelenésének számos negatív következménye is ta-
pasztalható. Meghatározó súlyuk károsan befolyásolhatja a különböz ő országokban
folytatott gazdaságpolitikát. Sokszor nem képesek beágyazódni megfelel ő mérték-
ben a helyi/lokális gazdasági vérkeringésbe, így kissé rendszeridegenként, sziget-
szerűen mű ködve hozzájárulhatnak egy duális, ellentmondásokkal terhelt gazdaság-
szerkezet kialakulásához. Ugyanakkor a kultúrára is befolyásoló er ővel bírnak,
megváltoztathatják szokásainkat, életünket, értékrendünket.
A közgazdász-találkozó ezért azt a célt t űzte ki maga elé, hogy megpróbálja a
transz- és multinacionális vállalatok Magyarországi szerepének legfontosabb kérdé-
seit úgy megvizsgálni, hogy a legfontosabb pozitívumok mellett szó essék a velük
kapcsolatban felmerül ő legfontosabb problémákról is. Hiszen az elmúlt évtizedben
gazdasági átalakulása során hazánk is megtapasztalta a multik tevékenységének
minden oldalát. A konferencia a témakört többféle oldalról, több megközelítéssel
szándékozta körbejárni. Így a multiknak a világgazdaságban és hazánk gazdaságá-
ban betöltött szerepe mellett, el ő térbe kerültek azok vállalati versenyképességének,
termelékenységének és m űködésének legfontosabb jellemz ői, valamint a fogyasztói
szokásokra, magára az emberre, illetve az általa képviselt értékekre, kultúrára gya-
korolt hatása is.
A szombati nap els ő előadója Csernenszky László, a gazdasági minisztérium fő-
osztályvezet ő-helyettese els ő sorban a multinacionális vállalatok nemzetközi gazda-
ságban betöltött szerepére hívta fel a figyelmet a globális vállalatok legfontosabb
sajátosságait és jellemz őit ismertetve, majd a hazánkba érkez ő külföldi tőkebefekte-
tések legfontosabb jellemz őit követő en a kormány ez irányú törekvéseit foglalta
össze. Az új évezredben megfigyelhet ő tőkebeáramlás lassulásaként több tényez őt
is meghatározott, úgymint a külföldi t őkevonzásban Kelet-Közép-Európában meg-
figyelhet ő fokozódó versenyt, vagy a felszívó képességben egyre jobban megmutat-
kozó korlátokat (privatizáció lecsengése, nyugati országrészben a szakképzett mun-
kaerő hiánya, keleti országrészben pedig a megközelíthet őség hiányosságai). A
közelgő EU csatlakozással a versenypolitika érvényesítése miatt át kell értékelni az
állami támogatások jelenlegi rendszerét. A versenyképes telephelyfeltételek megte-
remtésében a makrogazdasági stabilitás, a gazdasági növekedés, az átlátható jogi
környezet és a hatékony államigazgatás mellett kiemelte az oktatás-képzés színvo-
nalának emelését, a kutatás-fejlesztés és az innováció erősítését, a gazdasági tevé-
kenységet segítő szolgáltatások fejlesztését, valamint természetesen a különböz ő
hálózatokban rejlő szinergiahatások kihasználását.
Hasonló problémákból kiindulva hasonló eredményekre és következtetésekre ju-
tott Pitti Zoltán tudományos munkatárs is (BKÁE), hangsúlyozva, hogy a sokak
által hangoztatott profitrepatriálás nem tekinthető jelentősnek, köszönhetően az
KONFERENCIA BESZÁMOLÓ
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 179-183. p.
TÉT XVI. évf. 2002 s 1 Konferencia beszámoló 181
igen alacsony társasági adónak, a nyereség 60-70%-a visszaforgatásra kerül. An-
nak ellenére, hogy megfigyelhető a befektetők bizonyos mértékű fluktuációja — ami
azt jelenti, hogy az alacsonyabb technológiát igényl ő, inkább bérmunkaként jelle-
mezhető termelés egy része már fokozatosan elhagyja az országot, és helyére maga-
sabb technológiát alkalmazó, magasabb hozzáadott érték ű tevékenység érkezik —
nem minden szempontból pozitívak a folyamatok. Sajnálatosnak tekinthet ő, hogy a
tapasztalt hozzáadott érték növekedésért els ősorban a tőkenövekmény és a termelé-
kenység növekedése felel ős, míg a hozzáadott értékben fokozatosan csökken a szemé-
lyi jellegű (bér) költségek aránya. A termelékenység javulásban sem éri el az él őmun-
ka intenzitás a 10%-ot.
A nemzetközi vállalatok kialakulásának feltételeit és lehet őségeit, esélyeit taglalta
Török Ádám akadémikus Kelet-Közép-Európa vonatkozásában a szerves és a szer-
vetlen vállalati növekedés rövid elméleti áttekintését követ ően, felhívva a figyel-
met, hogy Európában hasonlóan periférikus helyzet ű gazdaságból mindössze Finn-
országnak sikerült kitermelni globális vállalatot. Mivel hazákban és a szomszédos
rendszerváltó államokban igen kevés az esély a szerves fejl ődésre, ezért Török
szerint e térségben sokkal enyhébb a fúziók versenypolitikai megítélése, ami azon-
ban nem vállalat támogatás, hanem a vállalatfejl ődés elősegítése. Mindazonáltal a
nagyvállalat ma már egyáltalán nem egyenlő a nemzetközi szinten versenyképes
vállalat fogalmával, ezért az állami pénzen való felhizlalás semmiképpen nem jár-
ható út. Ezért csak egy-egy esetben látható a regionális nagyvállalatok kiépülésének
versenypolitikai támogatása. Végül a következetes versenyszabályozás és a felzár-
kózás egyáltalán nem tekinthet ő ellentmondásnak, hiszen mindkett ő integrációs
követelmény.
Mr. Okabe a salgótarjáni ipari parkban leteleped ő japán Mitsuba multinacionális
cég vezérigazgatója belülről próbálta bemutatni egy multicég m űködését és a leg-
fontosabb telephelyválasztásra hatással lév ő tényezőket. Az el őadás céljával ellen-
tétben sajnos ez utóbbi kevésbé sikerült, így csak az azt követ ő kérdésekre adott
válaszok nyomán tudtuk meg, hogy a Nógrád megyei székhely mellett globálisan
az európai vevőkhöz való közelség, mirkoszinten pedig a támogatások és az olcsó
munkaerő szóltak. Érdekes stratégiát tükröz a vállalat, mely kifejezetten pozitívan
értékelte, hogy Salgótarjánban nincsen más multi, és ezért nincs aki felverje a bére-
ket, hiszen az agglomerációs el őnyök hasznosulása és a pozitív szinergiahatások
általában ellensúlyozni képesek a magasabb, de ugyanakkor tapasztaltabb és kép-
zettebb munkaerőt terhelő költségeket.
Ugyancsak a vállalatokon belülr ől, azoknak is az irányítása fel ől, a corporate
govarnance irányából közelítette meg a multinacionális vállalatok magyarországi
szerepét Angyal Ádám egyetemi tanár (BKÁE). A corporate govarnance a
globalizáció hatásaként és a gazdasági társaságok m űködési elvének, irányításának
globalizálódásával terjed egyre jobban a világban és jelenik meg hazánkban is.
Előadásában rendkívül érdekes és hasznos, konkrét gyakorlati tapasztalatokkal,
esetekkel igazolta azt, hogy a külföldi t őke hazánkba érkezésével, a külföldi me-
nedzsment megszokott módszereinek automatikus alkalmazása és a helyi gazdasá-
KONFERENCIA BESZÁMOLÓ
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 179-183. p.
182 Konferencia beszámoló TÉT XVI. évf. 2002 s 1
gi-társadalmi kultúra ismeretének hiánya és a szocializációban megmutatkozó kü-
lönbségek milyen problémákhoz vezettek, illetve vezethetnek, jelent ős mértékben
korlátozva azok kitűzött sikereinek megvalósulását. Angyal továbbá felhívta a
figyelmet, hogy a mindenki által ismert t ő kebefektetések, új technológiák, termelési
eljárások és termékek mellett mennyire fontos a külföldi tőke letelepedése által a
magyar gazdaságba hozott menedzsmenttudás, tapasztalat, különösen a corporate
govarnace területén.
A multik mélyebb bugyraiba és legbens ő bb titkaiba vezette a közönséget ezt kö-
vetően Pál Gábor, a Westel Rt. pénzügyi igazgatója, aki el őadáscíméhez h űen kí-
vülről-belülrő l bemutatta, egymással összehasonlította a magyar mobilpiac három
résztvev őjének tevékenységét úgy, hogy közben kitért a multik legfontosabb jelleg-
zetességeire, sajátosságaira is (pl. jöv őkép, tervezési folyamat, min őségi stratégia,
benchmarking, arculat, ügyfélkapcsolat, felel ősségtudat, kommunikáció stb.).
Az Ernst & Young Kft. vezérigazgatója, Terták Ádám a globalizációnak a szolgál-
tató szektor egyik legfontosabb alágazatára, a pénzügyi szférára gyakorolt hatását
és a hazai pénzügyi szektor fejl ő dését volt hivatott bemutatni. A nyolcvanas évek
végének monopolizált pénzügyi rendszere privatizációjának és a külföldi
működőtő ke beáramlásának ismertetését követ ően az el őadás legfontosabb monda-
nivalója a pénzügy területén tevékenyked ő multinacionális cégek hazánkra gyako-
rolt hatásainak összefoglalása volt, melyek közül a legfontosabb egyfel ől a lakossá-
gi szolgáltatások minőségi/mennyiségi javulása és az üzleti szféra szolgáltatásainak
javulása, másfel ől pedig egy túlbankosított, multinacionális bankszektor létrejötte,
melyre erőteljes hatással vannak a globális fúziók.
A szombati el őadássorozatot Dobák Miklós egyetemi tanár (BKÁE) fantasztiku-
san pörg ő el ő adásával zárta, melynek témája a Boundaryless Management, azaz a
korlátok nélküli menedzsment volt. Ez tulajdonképpen a különböz ő szervezetekre
jellemző korlátok közül (vertikális, horizontális, küls ő és földrajzi) a földrajzi, vagy
globális korlátok áttörésének kihívásaira helyezte a hangsúlyt. Ehhez többek között
a m űködőképes globális struktúrák létrehozása, a globális szupermenedzserek al-
kalmazása vagy a komplexitás leküzdése mellett olyan egymásnak ellentmondó
dolgokat kell elfogadnunk, mint pl. a kulturális sokszín ű ség szeretetének elsajátítá-
sa és a lokálpatriotizmustól való megszabadulás.
Veress József egyetemi tanár (BMGE) tiszte volt elkezdeni a vasárnapi napot, és
sikerült el ő adásában több igencsak elgondolkodtató kérdést feltenni. Veress szerint
az egész közgazdaságtudomány legnagyobb problémája, hogy sorra bomlanak fel a
modern közgazdaságtudomány axiómái, különösen felgyorsult e folyamat a 2001.
szeptember 11-ei eseményeket követ ően. Ezt bizonyítják a lehetetlenségi tételek.
Nem valósítható meg egyszerre például rögzített árfolyam, t őkeáramlás és szuverén
monetáris politika, de elképzelhetetlen egymás mellett a globalizáció, a
regionalizáció és a nemzetállami fejl ő dés is. Magyarországra vonatkozó legfonto-
sabb kérdése pedig az, hogy hogyan lesz képes tartani hazánk versenyképességét a
jelenlegi jövedelmi szintek mellett.
KONFERENCIA BESZÁMOLÓ
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 179-183. p.
TÉT XVI. évf. 2002 s 1 Konferencia beszámoló 183
Trautmann László egyetemi docens (BKÁE) „Multinacionális vállalatok és új ge-
neráció" címmel egy már inkább szociológiai aspektusból való megközelítéssel
kísérletezett bemutatni a multinacionális cégek hazánk társadalmára gyakorolt
hatását. A globalizálódó világban Trautmann egyre nagyobb szerepet tulajdonít az
egymástól jól megkülönböztethet ő közös kultúrán feln őtt, szocializálódott generáci-
óknak. Alapvetően három jól megfigyelhet ő generációt különböztetett meg: a '89-es
közös rendszerváltást megélt ún. Fidesz-generációt, a mai 20-30 évesek bevásárló-
központokon feln őtt generációját, valamint az őket követő új generációt, melyben
meghatározó már az automatizáció. Végs ő megállapítása: az elmaradott rétegek
felemelése a hatékonyság növelésének eszköze, nem csak szociálpolitikai kérdés.
A multik társadalomra gyakorolt hatását elemezte tovább Szalai Erzsébet tudomá-
nyos főmunkatárs, aki els ősorban a gazdasági tőke politikai és kulturális t őkévé
transzformálódásának folyamatában és az eredeti t őkeátcsoportosításban érte tetten
a hazánkban a rendszerváltást követ ően jelentkez ő globalizációt.
Végül a tavalyi találkozóhoz hasonlóan, idén is Kopátsy Sándor professzor pro-
vokatív, ahogy ő nevezte már többször több helyen elmondott prédikációja zárta a
konferenciát, aki láthatóan meghatódott, amikor a résztvev ők 80. születésnapja
alkalmából felköszöntötték. Ismételten felhívta a figyelmet a közgazdaságtan olyan
alapaxiómáinak megkérd őjelezésére, mint hogy a fejl ődéshez alacsony inflációra,
alacsony költségvetésre lenne szükség. Sokkal inkább a weberi puritán protestáns
etika adja a modern ipari társadalmak és gazdaságok alapját, míg a siker elsősorban
a tehetség, a tudás és a pozitív erkölcs hármasában keresend ő.
Tudván, hogy a lapot nem csak közgazdászok olvassák, illetve, hogy a konferen-
cia nem kifejezetten a regionális problémákkal foglalkozott, mégis úgy gondoljuk,
hogy a felvetett téma, a multinacionális vállalatok hatása a magyar gazdaságra és
társadalomra mindenképpen hasznos tapasztalatokkal szolgálhat valamennyiünk
számára, hiszen a globalizáció hatását nem lehet megkerülni egyetlen tudományte-
rületnek sem.