Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 116-134. p.
116 Gyors ténykép TÉT XVI. évf. 2002 s 1
KIEGYENLÍT ŐDÉS ÉS SPECIALIZÁCIÓ
Pest megye idegenforgalmi jellemz őinek változása
a kilencvenes években
(Equalisation and specialisation — The Change in Tourism
Characteristics of Pest County in the 90's)
KOÓS BÁLINT
Kulcsszavak:
Pest megye idegenforgalom vendégforgalom átrendez ődés struktúraváltás
A szerz ő tanulmányában Pest megye idegenforgalmi jellemz őiben bekövetkezett változások bemutatására
vállalkozik, azt a kérdést állítva vizsgálódása középpontjába, hogy a megye mennyiben képes nemzetközi
szinten is versenyképes turisztikai kínálatot kialakítani. A szerz ő megállapítása, hogy Pest megyében az
idegenforgalmi ágazat túljutott a kényszerű struktúraváltáson, ami ugyan számos áldozatot követelt, de
eredményeként versenyképesebb, rugalmasabb lett a szektor. A kilencvenes években megfigyelhet ő
kedvez őtlen változások után megindult a kínálat versenyképességét fokozó átalakulás, melynek dönt ő
eleme, hogy a fogyasztók speciális igényeinek is megfelel ő szolgáltatási kínálat van kialakulóban (lovar-
dák, nemzetiségi rendezvények stb.).
Bevezetés
Az idegenforgalmat sokan a 20. század egyik legfontosabb társadalmi-gazdasági
jelenségének tartják. Az ágazat világgazdasági jelent őségét mutatja, hogy a Turisz-
tikai Világszervezet (WTO) adatai alapján (Növekv ő... 2001) 2000-ben a nemzet-
közi turizmus árbevétele elérte a 476 milliárd dollárt. Az idegenforgalom átlagos
növekedési üteme az elmúlt évtizedekben kétszeresen múlta felül a világgazdaság
egészének növekedési ütemét, így a szektor relatív súlya folyamatosan n őtt, és az
évezredfordulóra a legjelent ő sebb ágazatok közé emelkedett. Ennek fényében nem
meglepő , ha a világgazdaság húzóágazatai közt tartják számon, amely a szolgáltatá-
sok terén képes tömegesen új munkahelyeket teremteni, s kitörési pontot jelenthet
nem csupán a dezindusztriácós folyamatok által érintett területeken, hanem a ke-
vésbé fejlett gazdaságokban is.
Magyarország esetében az idegenforgalom jelent őségét két tényez ő határozza
meg: egyrészt az, hogy a hazai gazdaság egyik legjelent ősebb szektora: amely
mintegy 300 ezer fő t foglalkoztat és a nemzeti össztermék tizedét állítja el ő (Székely
1996), jelentősen felülmúlva a mez ő gazdaságot, bányászatot. A másik, legalább
ilyen fontos tényez ő , hogy az ágazat nem csupán a magyar gazdasági életben tölt be
fontos szerepet, hanem a világpiacon is nagy jelent őségre tett szert. Magyarország
részesedése a nemzetközi idegenforgalomban ugyanis magasabb, mint egyéb terüle-
teken (népesség, export, GDP) meglév ő súlya, ami a szektor er ősségét, meglév ő
versenyel ő nyét jelzi. A látogatók száma alapján számított világranglistán hazánk
tartósan az els ő húsz közt szerepel (1975-ben a hetedik, 2000-ben pedig a 13. he-
Koós Bálint : Kiegyenlítődés és specializáció.
Pest megye idegenforgalmi jellemzőinek változása a kilencvenes években.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 116-134. p.
TÉT XVI. évf. 2002 s 1 Gyors ténykép 117
lyen). Mindezeken túlmen ően az ágazat nemzetgazdasági jelent őségét tovább emeli,
hogy tartósan pozitív egyenleggel zár, így ellensúlyozni tudja a külkereskedelmi
forgalomban keletkező passzívumot. (Éves átlagban durván 2 milliárd dollár ösz-
szegben, 2000-ben az el őzetes adatok alapján 2,3 milliárd dolláros pozitívummal
zárt az egyenleg.)
A fenti adatok országosak, hiba lenne azonban ebb ől arra következtetni, hogy a
szektor jellemzőit tekintve egyenletesen fejlett lenne. A valóság egy erősen
fragmentált képet rajzol ki, ahol drámai különbségek fedezhet ők fel — a szektor
teljesítményének oroszlánrésze ugyanis két desztinációhoz, Budapesthez és a Bala-
ton-parthoz kötődik.
Az ágazat jöv őjét döntően befolyásolja, hogy mennyiben sikerül az évtizedek fo-
lyamán kialakult negatívumokkal (alacsony egy f őre jutó turisztikai kiadás,
szezonalitás, területi koncentráció, rövid tartózkodási id ő, gyenge belföldi turizmus)
megbirkózni. Különösen érdekes ez a kérdés Pest megyében, Európa egyik nagy
idegenforgalmú területének, Budapestnek, a közvetlen szomszédságában. Pest me-
gye a rendszerváltás id őszakában jószerével Budapest hátsóudvara volt, melynek
nagy részére a vendég még véletlenül sem tévedt, ellentétben az állami pénzekkel
kistafírozott „kirakattal" — a Dunakanyarral —, ahol szinte minden szervezetten
érkező turista megfordult. Hogyan tudtak boldogulni a Pest megyei vállalkozók
azzal az adottsággal, hogy karnyújtásnyira vannak egy hatalmas idegenforgalmat
bonyolító célállomástól? Mennyiben tudtak nemzetközi szinten is versenyképes tu-
risztikai kínálatot kialakítani? Ezek a kérdések állnak vizsgálódásunk középpontjában.
Nemzetközi tendenciák
A siker feltétele az ágazat versenyképességének javulása, a kereslet változásaihoz
való minél tökéletesebb igazodása. A nemzetközi, de egyre inkább a belföldi turiz-
musban is komoly átalakulásnak lehettünk tanúi az elmúlt egy-két évtizedben.
Gyökeresen átalakultak az utazási szokások, s őt változások figyelhet ők meg a mö-
göttes motivációk terén, szoros összefüggésben azzal, hogy új társadalmi csoportok
jelentek meg a turisták közt.
Az eltelt fél évszázad alatt egy-két évt ől eltekintve (1982, 1991) folyamatosan
nőtt a turisták száma — világszinten 1965 és 1990 között a látogatók száma
114,5 millió főről 425 millióra emelkedett. Ennek hátterében a szabadid ő, illetve a
szabadon elkölthet ő pénzösszeg növekedése, utazási infrastruktúra kiépülése, az
adminisztratív akadályok eltörlése, illetve az utazás jelent őségének felértékel ődése,
státuszjelöl ő szerepkör betöltése áll.
A globalizáció kiteljesedésével, a korábbi konfrontációra épül ő világrend felbom-
lásával új úti célok, desztinációk jönnek létre, ami kiélezi a globális versenyt. A
turisták térképére olyan országok kerülnek fel, mint Észtország, Kína, Vietnam
vagy éppen Kambodzsa. De nem csupán a fogadó országok köre b ővül, hanem a
kibocsátó országoké is: a szabadid ős szokások megváltozásával, a szabadon elkölt-
hető jövedelem megugrásával a távol-keleti országok egyre jelent ősebb mértékben
Koós Bálint : Kiegyenlítődés és specializáció.
Pest megye idegenforgalmi jellemzőinek változása a kilencvenes években.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 116-134. p.
118 Gyors ténykép TÉT XVI. évf. 2002 s 1
bocsátanak ki turistákat. Ennek érzékeltetésére egyetlen példa: az utazási könnyíté-
seknek köszönhet ő en az indiai turisták száma évente 15-20 százalékkal emelkedik
és 2005-re a pihenési céllal külföldre utazó indiaiak száma elérheti a 2,6 millió f őt
(Tourism... 2001). Ez a tendencia érzékelhet ő a nagyrégió idegenforgalmi jelentő-
ségének növekedésében, ami jellemz ően a régión belüli utazások növekedésére
vezethet ő vissza. Az utazás presztízsének emelkedésével, luxus jellegének mérsék-
lő désével várható, hogy a kontinensközi utazások is élénkülnek (kiemelt utazási
célterületek: Európa, Ausztrália, Egyesült Államok).
Az ágazat költségviszonyainak változásával párhuzamosan az utazási szokások is
átalakulnak. A pihenni indulók többször, de rövidebb id őre utaznak el, miközben a
tartózkodási id ő lényegében változatlan marad. Korábban a turisták a relatíve nagy
utazási költségek miatt évente csupán egy hosszabb üdülésre indultak, de a techni-
kai fejlődésnek köszönhető en egyre olcsóbbá válik az utazás, aminek csábító hatása
világosan nyomon követhet ő . Németországban például egyre inkább terjed a két
szabadság gyakorlata (Török 2000): a nyári id őszakra id őzítve a főutazás, általában
családi, baráti körben, míg el ő- és utószezonban egy rövidebb, 3-5 napos, sz űkebb
társaságban, vagy éppen egyedül eltöltött mellékpihenés gyakorlata terjed. A mel-
lékutazás célállomása általában közelebb van a lakóhelyhez és kevésbé el őkészített,
„megfontolt", mint a f őutazás.
A turisták számának növekedése, a verseny élez ődése megindította a turisztikai
termékkínálat specializációját, ezért egyre kevésbé lehet egyszer ű tömegturizmusról
beszélni, vagyis jelentős mértékben megváltozott az utazási motiváció. E tényez ők
számos felosztása ismert, ezek közül egy lehetséges csoportosítás (Mclntosh—Gupta
1980): fizikai, kulturális, presztízs, illetve interperszonális motivációt különböztet
meg. Az utazásra serkent ő tényez ők relatív súlya igen erő sen változik, s őt a csopor-
ton belül is számottevő változások figyelhet ők meg: a nyolcvanas években teret
nyert egészséges életmód felértékelte például a fizikai motivációkon belül az egész-
ség meg ő rzését (fitness, sport, illetve hobbiturizmus), illetve helyreállítását
(gyógyturizmus) célzó utazásokat.
Az elmúlt években az idegenforgalomban nem csupán az utazási motiváció, de az
utazók köre is alaposan megváltozott, ami kihatott a fogyasztói kereslet változására.
Az idegenforgalom keresletoldali elemzése vezetett el az életvitel alapú piaci szeg-
mentáció megjelenéséhez, illetve elterjedéséhez. Utóbbi alapján olyan csoportok
különíthető k el az európai utazási piacon, mint a „fiatal élvezetüdül ő", az „igényes
élményüdül ő ", a „fiatal család", a „klasszikus kultúrüdül ő", illetve az „óvatos pi-
henni vágyó" (Hutiray—Várkonyi 1995). Az eltérő korú, életvitelű, érdeklődési körű
fogyasztók más és más elvárásokat fogalmaznak meg a célállomásokkal szemben,
ezért nagy jelent ősége van az érkez ő turisták pontos szegmentálásának, hiszen ez
biztosítja a kell ő mértékű specializálást, ami versenyel őnyt jelent a konkurens
desztinációkkal szemben. Az „óvatos pihenni vágyók" turisztikai jelent ősége az
elmúlt évtizedben n őtt meg. E piaci szelet jellemz ő csoportjai a nyugdíjaskorúak,
illetve a mozgássérültek, akik a fogadó infrastruktúra megépültével, az egészségben
Koós Bálint : Kiegyenlítődés és specializáció.
Pest megye idegenforgalmi jellemzőinek változása a kilencvenes években.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 116-134. p.
TÉT XVI. évf. 2002 s 1 Gyors ténykép 119
eltöltött inaktív évek számának növekedésével egyre nagyobb mértékben kapcso-
lódnak be a nemzetközi idegenforgalomba.
Rokon tendenciák hatására n ő az aktív pihenést keres ők (fizikai, szellemi kihívá-
sok), illetve speciális érdekl ődésű (szakmai, illetve hobbi) turisták száma és aránya,
ami jelentősen specializálja a kínálatot is, hiszen a magas költési mutatójú turisták
megnyerése a jöv ő záloga lehet.
A verseny jótékony hatására, a felhalmozott utazási tapasztalatoknak köszönhet ően
a vendégek egyre igényesebbek, nem elégszenek meg az egységes, szabvány kínálat-
tal. Ezért aztán az utazási döntések meghozatalakor az ár mellett egyre nagyobb jelen-
tőségre tesznek szert a desztináció szélesen vett környezeti, társadalmi jellemz ői (tár-
sadalmi diszkrimináció, szociális egyenl őtlenség, légszennyezettség stb.).
Jelentősége, nagyfokú növekedési potenciálja miatt külön is szólni kell a hivatás-
hoz köt ődő utazásokról. A gazdasági globalizáció el őrehaladtával, a vállalati kap-
csolatok nagyfokú internalizálódásával párhuzamosan jelentékeny mértékben fejl ő-
dik az üzleti és a konferenciaturizmus, illetve az incentive utazás („vállalati juta-
lomüdülés").
Országos idegenforgalmi tendenciák
Az ország idegenforgalmi arculatának elmúlt évtizedbeli átalakulását, átalakítását
a környezeti feltételek rohamos változása kényszerítette ki. A „keleti blokk legvi-
dámabb barakkja"-imázs, az adott feltételek mellett, eredményesen csábította ha-
zánkba mind a nyugati, mind pedig a keleti blokk utazóit. A forradalmi sebesség ű
társadalmi-gazdasági változások megindulásával az országimázsban rejl ő lehetősé-
gek határa világosan láthatóvá vált. A jól bevezetett, széles körben ismert arculat-
nak köszönhetően a kedvez ő földrajzi helyzetű Csehszlovákia mellett Magyaror-
szág volt képes jelent ős számú új vendéget magához csábítani. Míg Csehország,
vagy pontosabban Prága ebb ől az érdekl ődésből profitálni tudott — új célcsoportot
tudott magának megnyerni (fiatal, jómódú élményturista), Magyarország erre nem
volt képes, s őt korábbi fogyasztóinak (keleti blokk középosztálya, illetve fiatal
családosok) kegyeiért is újra versenybe kellett szállnia.
A nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején tapasztalható idegenforgalmi
felfutás a rendszerváltás egyszeri, történelmi pillanatának volt köszönhet ő (Sándor
1993). Az államszocialista ideológia összeomlásával, a társadalmi-gazdasági beren-
dezkedés változásával együtt az addig spontán módon kialakult „legvidámabb ba-
rakk" országkép is történelmi süllyeszt őbe került. A nemzetközi kapcsolatok fejl ő-
désével, a nyugat-európai életmód, életszínvonal közvetlen megismerésével, a vi-
szonyítási alap változásával az országról kialakított kép is átalakuláson ment át. A
keleti blokk egyik legmagasabb életszínvonalú országából pillanatok alatt Nyugat-
Európa perifériája lett, ami tükröz ődött az országképben is — így lett „vidám ba-
rakkból" az utca nyelvén „Billigland".
Koós Bálint : Kiegyenlítődés és specializáció.
Pest megye idegenforgalmi jellemzőinek változása a kilencvenes években.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 116-134. p.
120 Gyors ténykép TÉT XVI. évf. 2002 s 1
Az ország idegenforgalmi vonzerejének csökkenése lemérhet ő a kereskedelmi
szálláshelyeken regisztrált vendégek számának alakulásával, még akkor is, ha az
összes turista alig 10 százalékát jellemzi az említett mutató. A regisztrált szállóven-
dégek számának negatív alakulása különösen fájó volt, mert egy növekedésben lév ő
világpiacon kellett visszaesést elkönyvelni. A szálláshelyeken regisztrált külföldi
turisták száma 1990 és 1992 között jelent ős mértékben esett, majd számuk 2,8-2,9
millió fő körül stabilizálódott.
A rendszerváltás, vagyis az els ő szabad parlamenti választás utáni id őszak idegen-
forgalmi folyamatai területileg differenciált képet mutatnak. 1990 és 1998 között
egyetlen megye tudta növelni külföldi vendégeinek számát, Zala, az összes többi
esetében különböző mértékű veszteséget lehet regisztrálni. Vendégeinek legna-
gyobb hányadát Budapest, valamint Pest, Somogy és Gy őr-Moson-Sopron megye
tudta megtartani, vagyis a korábbi id őszak nagyforgalmú területeinek egy része
eredményesen védte piaci pozícióját. Miközben a korábbi évek további
nagyforgalmú megyéi: Baranya, Csongrád, Vas és Veszprém megye jelent ős mér-
tékű (35-65%) térvesztéssel szembesültek. Különösen a tömegturizmus által meg-
határozott területeken volt látványos a hanyatlás: ideértve a Balaton-parti területe-
ket, illetve a bevásárlóturizmusra is épít ő határ menti megyéket.
A vendégforgalom stabilizálódása egyrészt a f ő közlekedési folyosók mentén, ka-
pu funkciójú területeken tapasztalható: Gy őr-Moson-Sopron megye az Európai
Unió egyik keleti kapuja, Pest pedig a fő városé. Ezen területek kapufunkcióját jelzi,
hogy az átlagos tartózkodási id ő esetükben a legalacsonyabb, az országos átlag
feléhez közeli értéket vesz fel. A forgalom stabilizálására a világszinten is számon
tartott idegenforgalmi attrakciójú Budapest és az európai szinten jegyzett Balaton-
part (de ott is inkább csak a Déli-part, vagyis Somogy megye) volt képes.
A hazai vendégek száma ezzel szemben több területen is emelkedést mutatott:
Budapesten illetve Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Somogy, Veszprém és
Zala megyében, ami érdekes módon a vendégforgalom területi koncentrációjának
erősödését mutatja. 1990-ben a regisztrált vendégek 57,6 százaléka, az id őszak
végén, 1998-ban viszont már 63,4 százaléka jutott az említett megyecsoportra. A
koncentráció még szembetűn ő bb a külföldi vendégek számát vizsgálva — az id őszak
végén a vendégek háromnegyede szállt meg az említett megyékben, ami kilenc
százalékpontos emelkedést mutat. A vendégek száma szerinti területi koncentráció
azonban nem mérhet ő a vendégéjszakák számának alakulásában, a vizsgált megyék
adták ugyanis a vendégéjszakák kétharmadát valamennyi id őszakban.
A vendégek számának alakulásánál talán még fontosabb a vendégek kiadásait be-
folyásoló tartózkodási id ő , ami bizonyos mértékig a vendég elégedettségét is tükrö-
zi, illetve tükrözheti. E téren a hazai és a nemzetközi tendenciák egybeesnek — ha-
zánkban is csökken a turisták átlagos tartózkodási ideje. Az évtized elején a mutató
még 3,96 napos értéket vett fel, de ez 1998-ra 3,10-re csökkent, dönt ően a hazai
vendégek megváltozott utazási szokásának következtében. A vendégek átlagos
tartózkodási idejének országos szinten mért 22 százalékos csökkenésével szemben
Győ r-Moson-Sopron, Zala és Vas megyében n őtt a tartózkodási id ő . A folyamat
Koós Bálint : Kiegyenlítődés és specializáció.
Pest megye idegenforgalmi jellemzőinek változása a kilencvenes években.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 116-134. p.
TÉT XVI. évf. 2002 s 1 Gyors ténykép 121
hátterében egyrészt Gy őr-Moson-Sopron megyében az átmen őforgalom által gene-
rált vendéglátás súlyának relatív mérsékl ődése (üzleti utazások jelent őségének nö-
vekedése, illetve nagyszámú idegenforgalmi program létrejötte), illetve a Délnyu-
gat-dunántúli megyék esetében a hosszabb tartózkodást generáló gyógyturizmus
fejl ődése áll.
A csekély számú pozitív kivétel nem képes azonban az országos tendenciák meg-
törésére, a rendszerváltást követ ő években az ágazat egészét tekintve negatív ten-
denciák érvényesültek. Az elvesztett turisták visszahódítása, újak megnyerése csak
a turisztikai kínálat fejlesztésével, az ágazat versenyképességének fokozásával
valósulhat meg, s e téren a helyzet, lassan bár, de pozitív irányba kezd változni. A
szálláshely és vendéglátás szektor 1992 és 1998 közötti beruházásait vizsgálta
Kraftné Somogyi Gabriella, aminek eredményét az alábbi grafikon mutatja
(1. ábra).
1. ÁBRA
1000 lakosra jutó beruházási összeg, 1992-1998, millió Ft
(Total Investment between 1992-1998 M HUF/per 1000 capita)
Forrás: Kraftné Somogyi 2000, 347. oldal adatai alapján.
A grafikon szemléletesen mutatja az ágazat területi koncentrációját, relatív súlyát
az egyes megyéken belül. Világosan látható, hogy a legnagyobb beruházások azo-
kon a területeken valósultak meg, ahol már az évtized elején is komoly vendégfor-
Koós Bálint : Kiegyenlítődés és specializáció.
Pest megye idegenforgalmi jellemzőinek változása a kilencvenes években.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 116-134. p.
122 Gyors ténykép TÉT XVI. évf. 2002 s 1
galmat bonyolítottak, a f ővárosban, a Balaton-parton (Veszprém, Somogy, Zala
megyében), illetve a nagy termálfürd őkkel rendelkező Hajdú-Biharban. Ugyanak-
kor feltűn ő a vizsgálódásunk középpontjában álló Pest megye gyenge szereplése az
idegenforgalmi beruházások terén. Nem mondható, hogy a főváros környéki terüle-
teken nagymérv ű beruházások indultak volna meg az idegenforgalom fejlesztésére,
miközben egyéb területeken: kereskedelmi, raktározási, logisztikai fejlesztések
terén Pest megye nemzetközi szinten is számottev ő mennyiségű tőkét vonzott a
vizsgált időszakban.
Pest megyei folyamatok
A megyébe érkez ő turisták összetétele alapos változáson esett át az elmúlt évti-
zedben, s ez komolyan befolyásolja az ágazat fejl ődését. Legfontosabb fejlemény,
hogy a vendégek körében 14 százalékkal csökkent a külföldi vendégek száma, amit
jórészt ellensúlyozott a hazai vendégek számának közel kilenc százalékos növeke-
dése, így a turisták száma mindössze másfél százalékos mérsékl ődést mutat. E fo-
lyamat következtében a szálláshelyeken regisztrált vendégek körében folyamatosan
csökkent a külföldiek aránya: 44,4 százalékról 38,5 százalékra, ami jóval az orszá-
gos érték (52,7%) alatt van. A nemzetközi tendenciával ellentétes irányú változás,
vagyis a külföldi turisták számának csökkenése int ő jel volt az ágazat vállalatainak,
hiszen világosan mutatta a térség vonzerejének mérsékl ődését.
Nem csupán a vendégek száma változott negatív irányba, hanem a legalább ennyi-
re fontos másik mutató, az átlagos tartózkodási id ő is. Az utazási szokások megvál-
tozását mutatja, hogy a hazai vendégek átlagos tartózkodási ideje szignifikánsan
csökkent a rendszerváltás évei óta. 1998-ban a regisztrált vendégek átlagosan 2,2
napot töltöttek el a Pest megyei szálláshelyeken, ami komoly visszaesést jelez az
1990-beli 3,1 naphoz képest. A folyamat alakításában több tényez ő is fontos szere-
pet játszik — ezek közül kett őt szükséges kiemelni. A rendszerváltást követ ő gazda-
sági visszaesés nagy mértékben erodálta a szabadon elkölthet jövedelmeket, más-
részt az árak liberalizálásával megváltoztak az árarányok. A megyébe érkez ő hazai
turisták jellemzően fővárosi lakosok, akik a fejlett közlekedési viszonyoknak kö-
szönhetően csekély idő- és költségráfordítással érhetik el úti céljukat. Az üdülési
ráfordítások körében a szállásdíjak relatív súlya emelkedett leginkább, erre termé-
szetes válasz a tartózkodási id ő mérséklése volt („hétvégi látogatók").
A látogatók számának csekély mérsékl ődése, illetve a tartózkodási id ő egyharma-
dos csökkenése értelemszer űen kihatott a vendégéjszakák számának alakulására is
(2. ábra). Ez az ágazat teljesítményének egyik legfontosabb mutatója, ezért különö-
sen lesújtó a kirajzolódó kép: mind a belföldi, mind pedig a külföldi vendégek ér-
dekl ődése csökkent, összességében 22 százalékkal mérsékl ődött a vendégéjszakák
száma. A hazai vendégek átlagos Pest megyei tartózkodása a háromnegyedére esett
vissza, de a külföldiek is közel 18 százalékkal kevesebb id őt töltöttek a megye szál-
láshelyein. A két vendégkör érdekl ődésének eltér ő mértékű csökkenése azt eredmé-
Koós Bálint : Kiegyenlítődés és specializáció.
Pest megye idegenforgalmi jellemzőinek változása a kilencvenes években.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 116-134. p.
TÉT XVI. évf. 2002 s 1 Gyors ténykép 123
nyezte, hogy egy látszólag sz űkülő piacon még nőtt is a külföldi vendégek részará-
nya (38-ról 40 százalékra).
2. ÁBRA
A vendégéjszakák számának alakulása 1990, 1994, 1998 évben
(The Development of Tourist Nights)
1998
1994
1990
0 100000 200000 300000 400000 500000 600000
El Külföldi 13 Belföldi u Vendég
Forrás: A T-STAR adatbázis megfelel ő évei.
Miközben a vendégek érdekl ődése a statisztikák tükrében látványosan csökkent, a
férőhelyek száma dinamikusan b ővült, különösen az els ő időszakban. A férőhelyek
számának alakulása egy fontos jelenségre irányítja figyelmünket. A kereskedelmi
szálláshelyek férőhelyeinek bővülése egy fejl ődő piacon természetes jelenség lenne.
A két jelenség közti ellentmondás feloldását a kiterjedt szürkegazdaságban fedez-
hetjük fel — „papírtakarékos könyvvitel" —, valamint a számbavétel sajátosságai,
illetve hiányosságai következtében a statisztikák „alulról közelítik" a valóságot. A
fekete, illetve szürkegazdaság kiterjedésér ől megoszlanak a vélemények, országos
becslések, vérmérséklett ől függően, a teljes árbevétel 50-80 százalékára teszik a
hatóságokat kikerül ő forgalmat (Bóc—Klauber 1996; Klauber 1997). Nemcsak a
vendégek és vendégéjszakák t űnnek el a hatóságok (leginkább az adóhatóság) el ől,
hanem a munkaerő jelentős része is.
Az idegenforgalomban tevékenyked ő családi vállalkozások nagy részénél ugyanis
nem válik külön a háztartás és a vendéglátás, ennek köszönhet ően a családtagok
reziduális munkaereje is felhasználhatóvá vált — miként az a hetvenes években a
háztáji gazdaságok esetében történt.
A nemzetközi tendenciák Pest megyében is éreztették hatásukat, a látogatók moti-
vációja megváltozott, már nem a kalandvágyó sátras-bakancsos diákok jönnek egy
kis keleti romantikát keresve, mint a hetvenes években, hanem el őtérbe kerülnek a
családi utazások, a hivatáshoz kapcsolódó, illetve aktív — hobbi — tevékenységhez
Koós Bálint : Kiegyenlítődés és specializáció.
Pest megye idegenforgalmi jellemzőinek változása a kilencvenes években.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 116-134. p.
124 Gyors ténykép TÉT XVI. évf. 2002 s 1
kötődő idegenforgalom. Ez a folyamat természetesen kihat a fogadó infrastruktúrára
is. Jelentős átrendeződés történt az egyes szálláshelytípusok megoszlásában: visz-
szaszorultak az olcsó, kevés szolgáltatást nyújtó szálláshelyek (fizet ővendéglátók,
kempingek), emelkedett viszont a drágább, több szolgáltatást nyújtó szálláshelyek
ágyszáma (panziók, hotelek, nyaralóházak) (3. ábra). A szállodai férőhelyek emel-
kedése mögött nem új szállók építése, hanem jellemz ően a meglév ő épületek új
besorolása húzódik meg (egykori szakszervezeti üdül ők). Az évtizedes rablógaz-
dálkodás, a felújítások elmaradása miatt az épületek állaga gyakran olyan rossz
volt, hogy számos esetben rövid m űködés után fel kellett függeszteni az üzemelte-
tést, ezzel magyarázható a szállodai fér őhelyek számának 1994 utáni csökkenése.
3. ÁBRA
A különböz ő típusú szálláshelyek kapacitásának alakulása Pest megyében
(The Capacity Different Public Accommodation Establishments in Pest County)
Ing
Hzetőveridéglátó
Nyaralóház
Panzló
Turistaszálló
Szálloda
Ckszesen
1 1
0 1020 2000 3000 4000 5000 6000 7000 8030 9000 10000
0 1990 0 1994 III 1998
Forrás: A T-STAR adatbázis megfelel ő évei alapján saját számítás.
A vendégkör említett megváltozásában, az igényesebb szálláshelyek felértékel ő-
désében komoly szerepe volt az általános környezeti (társadalmi, gazdasági, infra-
strukturális) feltételek átalakulásának. A gazdasági rendszer megváltozásával, a
kötöttségek oldódásával párhuzamosan javult az átfogóan értelmezett ellátási szín-
vonal: bővült a kereskedelmi forgalomban lév ő cikkek köre, a kiskereskedelmi
egységek száma pedig a többszörösére n őtt (4. ábra). A növekedés nem korlátozó-
dott a szűken vett idegenforgalomi szektorra, hiszen a kapcsolódó ágazatok is dina-
mikusan bővültek (kiskereskedelem, személyi-, pénzügyi-, biztosítási szolgáltatások).
Koós Bálint : Kiegyenlítődés és specializáció.
Pest megye idegenforgalmi jellemzőinek változása a kilencvenes években.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 116-134. p.
TÉT XVI. évf. 2002 s 1 Gyors ténykép 125
4. ÁBRA
A kiskereskedelem és a vendéglátás összes hálózati egységeinek száma
Pest megyében 1990 és 1998 között
(The Number of Retail Trade Shops and Catering Units in Pest County)
18 000
16 000
14 000
12 000
10 000
8 000
6 000
4 000
2 000
1990 1994 1998
Forrás: Pest megye statisztikai évkönyve 1990; 1994; 1998.
Az idegenforgalomban érdekelt vállalkozások számának dinamikus növekedése
csökkentette az ágazat területi koncentrációját, ami két okból is el őnyősnek tekint-
hető. A frekventált desztinációk főszezoni zsúfoltsága mérsékl ődött, másrészt pedig
új desztinációk létrejöttével az ágazat fejl ődési potenciálja is b ővült. Az évtized
elején az idegenforgalom területi koncentrációja egészen elképeszt ő mértéket öltött
— az öt leglátogatottabb térségben (Visegrád—Szentendre, Vác, Dunakeszi, Gödöll ő,
illetve Törökbálint—Budaörs) realizálódott a megye vendégéjszakáinak 81,1 száza-
léka. Viszonyítási alapul, ha a Pest megyei turizmus nem mutatna területi koncent-
rációt, akkor az említett öt térségre mindössze a vendégéjszakák 31,2 százaléka
jutna. A területi kiegyenlít ődés 1998-ra bizonyos mértékben csökkentette ezt a
koncentrációt, hiszen a „top öt" részesedése 73,4 százalékra mérsékl ődött (5. ábra).
A kiegyenlít ődés két ellentétes irányú folyamat eredményeként értelmezhet ő: a ko-
rábbi kiváltságos „kiemelt üdül őövezet" — a Dunakanyar — fér őhelyveszteséget szen-
vedett el, miközben a megye többi térségében fér őhelybővülést lehetett regisztrálni.
Mindezek ellenére a statisztikai adatokból nem szabad levonni messzemen ő kö-
vetkeztetést. Egyrészt az adatok nagyfokú ingadozást mutatnak, ami csak részben
vezethet vissza az adatszolgáltatók pontatlanságára. A fér őhelykapacitás nagyfokú
ingadozása mögött ugyanis jelent ős mértékben a kempingek számának alakulása
áll. Az igen rövid idő alatt, csekély t őkével létrehozható kempingek hatalmas
férőhelykapacitást teremtenek, ezek kihasználtsága azonban gyakran oly alacsony
szintű, hogy fennmaradásuk kétséges. (Ezen túlmen ően: egyre kevesebb vendég
keresi ezt a szállástípust.) Ennek illusztrálására egyetlen példa: a KSH adatok kö-
zött nem is szerepl ő Délegyházán működő kemping férőhelyeinek száma 5000 fő,
ami egymaga kétszer akkora kapacitást jelent mint az összes, nyilvántartásban sze-
repl ő, Pest megyei kemping.
Koós Bálint : Kiegyenlítődés és specializáció.
Pest megye idegenforgalmi jellemzőinek változása a kilencvenes években.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 116-134. p.
126 Gyors ténykép TÉT XVI. évf. 2002 s 1
5. ÁBRA
A vendégéjszakák megoszlása 1990-ben és 1998-ban
(The Distribution of Tourist Nights in 1990 and 1998)
1-
0,9 -
0,8 -
0,7 -
0,6
0,5 -
0,4
0,3
0,2
0,1
- -I I
I 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16
—41--Kumulált megoszlás- 1990 — - Kumulált megoszlás- 1998 Mutató
Megjegyzés: a vízszintes skálán a Pest megyében megalakult, alulról szervez ődő, ún. SAPARD tér-
ségek szerepelnek: 1 — Dunakanyari és Pilisi kistérség, 2 — Dél-Buda, 3 — Váci kistérség, 4 — Galga-
Gödöllő térsége, 5 — Dunakeszi és térsége, 6 — Dél-Pest, 7 — Ráckeve és térsége, 8 — Ország Közepe,
9 — Ipolymente, 10 — Monor és térsége, 11 — Fels ő-Galgavölgye, 12 — Pilisi-medence, 13 — MO-
Délkeleti régió, 14 — Dunavarsány és térsége, 15 — Tápiómente, 16 — Zsámbéki-medence.
Értelmezés: vízszintes tengely 3 értékéhez a függ őleges tengely 0,64 értéke tartozik, vagyis az els ő
három SAPARD térségben (1 — Dunakanyari és Pilisi kistérség, 2 — Dél-Buda, 3 — Váci kistérség) re-
alizálódott 1990-ben a megye vendégéjszakáinak 64 százaléka, miközben a „Mutató" 0,18 értéke azt
jelzi, hogy területi koncentráció nélkül, erre a három térségre a vendégéjszakák 18 százaléka jutna.
Forrás: T STAR alapján saját számítás.
-
A megyébe érkez ő turisták keresletét számos tényez ő határozza meg, ezek bizo-
nyos csoportosításával azonban néhány jellemz ő, ideáltipikus csoport, szegmens
különíthető el, ami segít megérteni a Pest megyében zajló idegenforgalmi folyama-
tokat.
A megyébe érkező turisták szegmentálására három csoportot érdemes kialakítani:
— hazai, döntően fővárosi vendég;
— külföldi, fővárosból kiránduló;
— külföldi, célzottan a megyébe érkez ő.
Ezen csoportok markánsan eltér ő keresletet jelentenek a különböz ő idegenforgal-
mi termékek iránt.
A megye idegenforgalma számára kétségtelenül a fővárosi vendégek csoportja
jelenti a meghatározó fogyasztói csoportot. Az európai jelent őségű idegenforgalmi
attrakciók: a Dunakanyar, Gödöll őn a királyi kastély, Szentendre, vagy éppen Száz-
halombattán az elmúlt években fejl ődésnek indult Matrica Múzeum országos vonz-
erővel bírnak, így ezeken a helyszíneken a f ővárosi vendégek jelentősége kisebb. A
számbavételi sajátosságok következtében nincs mód a hazai turisták lakóhely sze-
rinti megoszlásának megismerésére, így jobbára csak a napi tapasztalatokra, a ven-
Koós Bálint : Kiegyenlítődés és specializáció.
Pest megye idegenforgalmi jellemzőinek változása a kilencvenes években.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 116-134. p.
TÉT XVI. évf. 2002 s 1 Gyors ténykép 127
déglátók, szállásadók véleményére hagyatkozhatunk. Az ő megítélésük szerint a
vendégek döntő része a fővárosból érkezik, de ez természetesen csupán személyes
benyomásokon alapul, hiszen „a pacalpörkölthöz nem kell személyi". A f ővárosi
vendégek utazási motivációi közül ki kell emelni a rekreációs célt, ami meghatároz-
za a keresletet: a városlakók jellemz ően szép természeti környezetben, vagy víz-
parthoz közel, vagy pedig hegyvidéken keresnek felüdülést.
A hazai vendégek évtized eleji kedvelt kiránduló-, illetve üdül őhelyei több eset-
ben is nagy veszteséget szenvedtek el, mind a szállóvendégek, mind pedig a látoga-
tók számát tekintve. A visszaesés legnagyobb mértékben az 1979 óta kiemelt üdül ő-
övezetnek min ősülő Dunakanyar térségét érintette. Verőce, Szentendre, Szigetmo-
nostor szálláshelyein regisztrált vendégek száma az évtized eleji adatokhoz képest
döbbenetes mértékben, egyharmad alá csökkent. A látványos visszaesés mögött
több tényez ő húzódik meg. Csak a legfontosabbakat áttekintve: összehúzódott a
szabadon elkölthető jövedelem, adózási szempontok miatt komoly mértékben „el-
szürkült" a vendéglátás, és legalább ennyire fontos tényez ő, hogy az összehúzódó-
ban lévő piacon megn őtt a vendégváró helyszínek száma. Olyan új idegenforgalmi
attrakciók létesültek mint a királyi kastély Gödöll őn, vízisport centrum (Universum)
Dunaharasztin, vagy mint Közép-Európa legnagyobb nádfedeles szállodája
Monoron.
A korábbi időszak kiemelt üdül őövezetében megtapasztalt visszaesés mögött ér-
zékelhető az idegenforgalmi szektor versenyének er ősödése, a kínálat b ővülése is.
A statisztikák szintjén nehezen lehet kezelni ezt a jelenséget, de a mindennapokban
világosan érzékelhet ő, hogy a települési önkormányzatok, a civil szervez ődések
aktív munkája nyomán látványosan nőtt az attraktív közösségi rendezvények száma.
A látványosságok egyik csoportját a nemzetiségi kulturális, hagyomány őrző ren-
dezvények jelentik. A rendezvények legnagyobb részét a két nagy nemzetiség, a
német, illetve a szlovák rendezi meg, a romák e téren nem mutatnak nagy aktivitást.
A rendezvények kicsi, de újszer űségük miatt fontos részét képezik a hagyományok
nélküli attrakciók, mint amilyen a „Falu disznaja", vagyis a közösségi disznóvágás
Telkin. A rendezvények harmadik nagy csoportját az egyházi ünnepekhez köt ődő
nagy forgatagok, búcsú, Úrnapi körmenet, pünkösd, húsvét stb. alkotják, amelyek-
hez gyakran kulturális események (kórusok, néptánccsoportok bemutatói) kapcso-
lódnak. A nagy hagyományú ünnepségek felelevenítése: szüreti mulatságok és a
legkülönbözőbb (horgász-, rongyos, jelmez-, sváb-) bálok szintén a települések
idegenforgalmi vonzerejét növelik.
Pest megye idegenforgalmi piacának legdinamikusabban fejlődő szelete azonban
minden kétséget kizáróan a lovasturizmus. Az elmúlt években gomba módra jöttek
létre lovardák, lovasiskolák, a legkülönböz őbb motivációval. A rendszerváltást
követő első években nagy számban alakultak hobbi célú lovasiskolák a f őváros
közvetlen közelében, ahol a sportolni vágyók tölthették el szabadidejüket. Ezek a
hobbilovardák, finanszírozási problémák miatt, egyre inkább rákényszerültek a
piaci alapú működésre, bevételek szerzésére, amire a turizmus kínált lehet őséget. A
bevételek növelése csak új fogyasztói csoport megnyerésével volt biztosítható:
Koós Bálint : Kiegyenlítődés és specializáció.
Pest megye idegenforgalmi jellemzőinek változása a kilencvenes években.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 116-134. p.
128 Gyors ténykép TÉT XVI. évf. 2002 s 1
egyrészt külföldi vendégek, másrészt a fiatalok odacsábításával. A nagyszámú lo-
varda közül néhány (Sóskúti Lovas Hotel, Pilisi Lovaskert — Tinnye), komoly vál-
lalkozássá n őtte ki magát az eltelt id őben. Jellemzően kezdetben csupán lótartással,
oktatással foglalkoztak, majd egyre inkább szélesedett a szolgáltatások kínálata,
megkezdődött a vendéglátás, el őször büfé, majd étterem nyílt, végül kiépültek a
vendégek fogadására alkalmas szálláshelyek is. A fejl ődés nem csupán a vendéglá-
tásban érzékelhet ő. Egyre nagyobb számban épülnek fedeles lovardák is, melynek
révén folyamatosabbá tehet ő a szolgáltatás. A hatalmas beruházási igény miatt erre
csak a legtőkeerő sebb vállalkozások voltak képesek, gyakran kiegészít ő állami
támogatás elnyerésével.
A lovasturizmus markáns szegmensét alkotják a híres, nagy ménesek
(Tápiószentmárton, Apaj, Tatárszentgyörgy, Tök). A hagyományoknak és min ősé-
gileg más feltételeknek köszönhet ően ezek a vállalkozások inkább a szervezett
turizmushoz kapcsolódnak, jellemz ően lovasbemutatók megrendezésével. Több
esetben is megindult a lovasbázis fejlesztése, programkínálat b ővítésével (póni-
lovaglás, kocsihajtás, tereplovaglás), illetve a szálláshelykapacitás kiépítésével. A
lovasturizmus szerepl ő inek harmadik csoportját azok a szálláshelyek alkotják, ahol
a vendégek szórakoztatására, a programkínálat b ővítésére tartanak néhány lovat.
(Többek között: a monori Nyerges Hotel, pilisi Sipito Pihen őpark, inárcsi Miklós
Farm stb). De megfigyelhet ő , hogy a nagyobb szállásadók kapcsolatokat építettek
ki a lovasiskolákkal, így igény szerint ők is bekapcsolódnak a lovasbemutatók szer-
vezésébe. A terápiás lovaglást kínáló szolgáltatók száma a legutóbbi években n őtt
meg érzékelhet ően, az ő „klienseik" a fizikai-mentális problémákkal küzd ők közül
kerülnek ki. A szolgáltatók beszámolója szerint több irányból is érzékelhet ő érdek-
l ő dés, ugyanakkor számos korláttal is számolniuk ke11 2. Speciálisan képzett
animátorokra lenne szükség, ilyen képzés viszont Magyarországon nincs, az orvos-
társadalom fel ől nagyfokú bizalmatlanság érzékelhet ő, másrészt pedig a terápiás
kezelés magas költségei miatt alacsony az azt igénybevev ők száma.
A falusi turizmus térnyerése ugyan érzékelhet ő Pest megyében is, különösen a
gyengébben fejlett délkeleti, keleti szektorban (Dömsödön, Maglódon, illetve kis
mértékben a budai agglomerációba tartozó Tökön), nagy jelentőségre mégsem tett
szert. Kérdéses ugyanakkor, hogy mennyiben lehet egyáltalán szó klasszikus falusi
turizmusról Pest megyében, amikor a falvak egyre nagyobb mértékben városi szint ű
infrastruktúrát tudnak felmutatni. A falusi turizmus iránti hazai kereslet gyengesége
mögött egy sajátos magyarországi jelenség húzódik meg, a hétvégi házak világvi-
szonylatban is egyedülálló elterjedtsége. A hetvenes években több okból megindult
hétvégi házas építési láz (els ő generációs városlakók igényei, felhalmozási szándék,
üdülési-kikapcsolódási motívumok) eredményeként az országban a rendszerváltás
évéig több százezer hétvégi ház épült fel, tízezres nagyságrendben a Budapest kör-
nyéki üdül őterületeken. Pest megyében ezek az üdül őövezetek jellemz ően a főváros
közvetlen közelében (Solymár, Pilisszántó, Biatorbágy stb.), illetve szép természeti
környezetben, gyakran víz mellett (Dobogók ő, Fót, Ráckeve stb.) jöttek létre
(6. ábra).
Koós Bálint : Kiegyenlítődés és specializáció.
Pest megye idegenforgalmi jellemzőinek változása a kilencvenes években.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 116-134. p.
TÉT XVI. évf. 2002 s1 Gyors ténykép 129
6. ÁBRA
Üdülők száma településenként
(The Number of Cottages by Settlements)
Üdülők száma
▪ 1 701 - 2 945 (6)
• 801 - 1 701 (25)
O 301 - 800 (20)
u 51 - 300 (35)
u 0 - 50 (99)
Forrás: KSH, Népszámlálás 2001, 1. el őzetes adatok alapján saját szerkesztés.
A hétvégi házak jelentette vendégforgalom gazdasági jelent ősége csekély, annak
ellenére, hogy hatalmas tömegeket mozgat meg, sőt inkább hátrányosan hat a helyi
gazdaságra. Az üdül őházak tulajdonosai ugyanis minimális mértékben kapcsolód-
nak a befogadó területhez, fogyasztói igényeiket jellemz ően nem helyi forrásokból
elégítik ki, általában csak a friss élelmiszereket szerzik be a helyi boltokban, nem
vesznek igénybe szolgáltatásokat, s a hálózatos közm űszolgáltatásokat is csak id ő-
szakosan veszik igénybe, ezen túlmen ően csak biztonsági szolgálatra (ritkán), illet-
ve kertfenntartási munkákra adnak megbízást a gazdaság helyi szerepl őinek. Vagyis
pótlólagos forgalom generálására ezek az üdül őövezetek csak igen korlátozottan
alkalmasak. Ráadásul egy potenciális forgalomtól is megfosztják az ágazatot: egy-
részt kevesebb szállást, vendéglátói szolgáltatást lehet eladni a kiépült üdül ők mel-
lett, másrészt az üdül őtelepek beépítettsége mérsékli a természeti környezet vonz-
erejét is.
A fővárosból kilátogató, de Budapesten megszálló külföldi vendégek körér ől
rendkívül nehéz megbízható információkat szerezni. Az ide érkező külföldi turisták
számának csökkenésével, és a nem szervezetten érkez ők arányának növekedésével
valószín űleg csökkent a Budapestről kiránduló külföldiek száma. Az utazási irodák
nagy számban kínálnak főváros környéki utakat a turistacsoportoknak, ám ezek
Koós Bálint : Kiegyenlítődés és specializáció.
Pest megye idegenforgalmi jellemzőinek változása a kilencvenes években.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 116-134. p.
130 Gyors ténykép TÉT XVI. évf. 2002 s 1
meglehetősen koncentráltak: fő ként a Dunakanyar településeit (Visegrád—
Szentendre) és a „pusztákat" (Dömsöd, Kiskunlacháza, Tápióság) érintik. Új túra-
útvonalak kialakítása, bejáratása nagyon nehézkes — megfelel ő marketingmunka
hiányában ugyanis csekély az érdekl ő dés. Sikeres, nagy keresettség ű programok
közé talán csak a gödöll ő i királyi kastély megtekintése került be az elmúlt években,
nem kis mértékben építve az Erzsébet királyné körüli mítoszra és a monarchia iránti
nosztalgiára.
Az ágazat harminc éves történelme alatt bejáratott buszos túrák közül a prímet
kétségtelenül a Dunakanyart bemutató utak viszik el, melyek jellemz ő megállóhe-
lyei: Szentendre belvárosa, a skanzen és a visegrádi történelmi emlékek. A „pusztá-
kon" tett buszos kirándulások szervez ő i általában múzeumlátogatással is egybekö-
tött programot szerveznek. A pusztaprogramok elmaradhatatlan része a lovasbemu-
tató, amelyet jellemz ő en, de nem kizárólag, a nagy ménesek gazdái (Kincsem
Lovaspark — Tápiószentmárton, Apajpuszta, Patkó Csárda — Tök) rendeznek meg.
A szolgáltatások köre hagyományosnak mondható: lovasbemutató, étkezés, folklór-
bemutató, e téren komolyabb el ő relépés nem történt, annak ellenére, hogy a bemu-
tató rendez ő i egyre több szolgáltatást kínálnak. A kötött program miatt azonban
ezek kihasználtsága rossznak mondható, így a továbblépés lehet őségét feltehet őleg
máshol kell keresni. A külföldi, egynapos látogatók csoportja sz űkülni látszik, a
megye új, vonzó attrakciók hiányában egyre kevésbé „eladható".
A kilátogató turistákkal szemben a Pest megyében megszálló regisztrált vendé-
gekrő l jóval több információval rendelkezünk. Az adatok által a kirajzolódó kép
mindezek mellett meglehet ő sen siralmas: a megyében regisztrált szállóvendégek
körében folyamatosan csökkent a külföldiek aránya az évtized eleji 44,4 százalékról
38,5 százalékra. Körükben az átlagos tartózkodási id ő évről-évre komoly mértékü
változást mutatott, így tendenciáról nem lehet beszélni.
A megyében több napra is megszálló külföldi turisták motivációja igen széles ská-
lán mozog. Lehet szó rokonlátogatásról, a főváros közeléb ől kitelepített, illetve
emigrált német nemzetiség űek látogatásai esetében, ami f ő ként a megye dunántúli
területeire (Perbál, Budaörs, Solymár, Pilisvörösvár) jellemz ő. A külföldi vendég-
kör egy sajátos részét képezik ők, hiszen érzékelhet ővé vált az egykor elüldözöttek
„visszatelepülése". A németországi nyugdíjkorhatár elérésével egykori szül őhe-
lyükön vásárolnak lakást, és tartósan berendezkednek életük magyarországi folyta-
tásához, bár német állampolgárságukat jellemz ő en megtartják. A huzamosabb ideig
itt tartózkodó külföldiek egy markáns csoportját alkotják azok a svájci, osztrák,
német, s ő t holland „turisták", akik a megye tanyás területein (Nagyk őrös, Csemő,
Jászkarajen ő stb.) elhagyatott, leromlott állapotú tanyákat vásárolnak, majd újítanak
fel. Egyes településeken a tanyák tizede már külföldi tulajdonban van, ennek ellené-
re, hasonlóan a hétvégi házas üdül ő khöz, csekély pótlólagos forgalmat jelentenek a
helyi szolgáltatóknak, jószerével helyi lakosoknak is lehet őket tekinteni.
A megyében megszálló külföldiek harmada német nyelvterületr ől érkezik, de ter-
mészetesen nem kizárólag rokonlátogatásról van szó esetükben — hiszen az élénk
gazdasági kapcsolatoknak, a német, illetve osztrák t ő ke nagyfokú jelenléte eredmé-
Koós Bálint : Kiegyenlítődés és specializáció.
Pest megye idegenforgalmi jellemzőinek változása a kilencvenes években.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 116-134. p.
TÉT XVI. évf. 2002 s 1 Gyors ténykép 131
nyeként az üzleti turizmus is számottev ő a térségben (Budaörs, Törökbálint, Soly-
már, Pilisvörösvár).
A rokoni és üzleti kapcsolatokon túlmen ően a hivatáshoz kapcsolódó utazásokon
belül szólni kell a konferenciaturizmusról is. A szálláshelyek minőségének és kapa-
citásának fejl ődésével a megye több pontján is létrejöttek azok az idegenforgalmi
központok, amelyek képesek magas színvonalon kiszolgálni egy konferencia részt-
vevő inek igényeit. A nemzetközi konferenciaturizmus megjelenése a megyében
Gödöllőn érzékelhet ő a legmarkánsabban, a Szent István Egyetem és a királyi kas-
tély együttműködésének köszönhet ően, de a tatárszentgyörgyi Kincsem Lovaspark,
vagy éppen a ráckevei Savoyai kastély forgalmát is jelent ős mértékben növeli az
effajta vendéglátás. Az üzleti turizmus sokkal szorosabban köt ődik a gazdasági
„forró pontokhoz" — a külföldi t őke megtelepedéséhez. Kitüntetett szerepe van
Budaörs, Budakeszi, Biatorbágy, Veresegyház, kisebb mértékben Pilisvörösvár,
Solymár idegenforgalmának alakulásában.
A megyében megszálló regisztrált külföldiek látogatása jellemz ően a nyári hóna-
pokra esik, nagy szezonális ingadozást generálva a keresletben. A külföldi vendé-
gek közel harmada ugyanis július—augusztusban érkezik, ekkor kerül megrendezés-
re Magyarország egyetlen világhír ű sportrendezvénye, a mogyoródi Forma-1 autó-
verseny. A szálláshely statisztikákban nem látható különösebb növekedés, ugyan-
akkor a megkérdezett szállásadók a többnapos sportrendezvényt az egyik legfonto-
sabb vevőcsalogatónak tartják. A hirtelen megjelen ő több ezer sportrajongó elszál-
lásolására nem alakult ki komolyabb fér őhelykínálat az érintett térségben, a kiépí-
tett kapacitások kihasználtsága ugyanis rendkívül alacsony szint űnek bizonyult.
Ugyanakkor a megye átellenes pontján, Pilisvörösváron is arról számolt be a tulajdo-
nos, hogy a panzió kihasználtsága a Forma-1 versenyek idejére éri el a maximumot. A
külföldi vendégek számának nagyfokú szezonalitása nem csupán a Forma-1 versenyre
vezethető vissza, hanem a vendégkör sajátosságaira (pihenési szokásaira) is.
A megyébe érkez ő turisták közel negyedét adó német vendégek, egy németországi
reprezentatív felmérés szerint, jellemz ően a nyári iskolai szünetben, két hétre ér-
keznek Magyarországra (Török 2000). A felmérés szerint a német vendégek egy
százaléka (!!!) saját nyaralójában tölti el a szabadságát, vagyis kereskedelmi szál-
láshelyet nem vesz igénybe.
A turisztikai piac különböz ő szegmenseiben bekövetkezett változások rávilágíta-
nak a domináns folyamatok hátterében megbúvó körülményekre. Pest megye ide-
genforgalmi adottságai közepesnek mondhatók, nemzetközi jelent őségű természeti,
kulturális attrakcióval csekély számban rendelkezik, f ő adottsága, hogy egy nagy
idegenforgalmú terület közvetlen közelében helyezkedik el. Ez önmagában azonban
nem elegendő . Elavult, középszerű szálláshelyekkel, húsz éve változatlan prog-
rammal nem lehet külföldi turistákat csábítani a térségbe. A rendszerváltással, az
állami beavatkozás-szabályozás visszaszorulásával párhuzamosan széttöredezett,
eróziónak indult a korábbi id őszak idegenforgalmi infrastruktúrájának egésze. Egy-
részt megszűnt a korábbi években privilégiumot biztosító kiemelt üdül őövezet ka-
tegória, ennek köszönhet ően az állami fejlesztési források már nem csupán egyetlen
Koós Bálint : Kiegyenlítődés és specializáció.
Pest megye idegenforgalmi jellemzőinek változása a kilencvenes években.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 116-134. p.
132 Gyors ténykép TÉT XVI. évf. 2002 s 1
térségbe, a Dunakanyarba irányultak, hanem bárki számára pályázhatóvá váltak.
Másrészt az ágazat szerepl ő inek köre teljes egészében átalakult. A szakszervezeti
üdülők szinte teljes egészében elt űntek a kínálatból (egy részükb ől jött létre a
Hunguest Hotels Rt.), miközben a vállalati üdül őket felszámolták, vagy önállósítot-
ták, független idegenforgalmi cégeket hozva létre bel őlük. Mindemellett nagy
számban jelentek meg új vállalkozások is a piacon. Valamennyi vállalkozást sújtot-
ta azonban az általános t ő kehiány, a magas infláció, az állami pályáztatás visszás-
ságai. Ilyen körülmények között, a külföldi t őke érdektelensége mellett csupán az
apró lépések taktikájával lehetett el őbbre jutni, a képző dött nyereség visszaforgatá-
sával. A fejlesztési források elaprózódása, illetve a beruházások id őbeli elhúzódása
következtében látványos fejl ődésrő l nem lehet beszélni a vizsgált id őszakban. A
változás irányai, hangsúlyai azonban tisztán megmutatkoznak. Ezek között a ven-
déglátó- és szálláshelyek színvonalának emelkedését, a kapacitások kereslethez
igazított b ővítését, illetve a programkínálat növelését kell kiemelnünk.
A gazdasági környezet stabilizálásával, az inflációs ráta mérsékl ődésével, illetve a
külső feltételek változásával az ágazat t ő keellátottsága javult, különösen 1997 után.
A jövőt illetően jelentő s változásokra lehet számítani, ezek közül kiemelked ő jelen-
tőségű a külföldi t őke várható nagymérv ű megjelenése a térségben. Pest megyét
eddig elkerülték a nagyvolumen ű szálloda-, golfpálya- és vízicentrum-építések.
Ennek, most úgy tű nik vége, csak a legnagyobb volumen ű beruházásokat szemez-
getve: Mogyoródon hamarosan átadják Közép-Európa legnagyobb aquaparkját,
Gyálon egy komolyabb szálló építését tervezik, Gödön nemrégiben nyílt meg egy
golfpálya, több település mellett Gödön és Nagykátán is fürd őfejlesztésen gondol-
kodnak.
A nagyvolumen ű beruházások következtében jelentős átrendeződés várható az
idegenforgalmi szektorban: új fogyasztók speciális kereslettel jelennek meg a pia-
con, s a jelek szerint olyan idegenforgalmi termékkínálat (termálvíz ű gyógyfürd ők,
aquapark, szórakoztatópark, lovascentrumok) van kialakulóban, amely csökkenti az
idegenforgalom szezonalitását, növeli az ideérkez ő k fajlagos költését, egyszóval
fokozza az ágazat eltartóképességét. Úgy tű nik, hogy egy olyan duális szerkezet
van kialakulóban, mint ami a feldolgozóiparban már létrejött: egyrészt megjelennek
tőkeerő s, jó nemzetközi kapcsolatokkal bíró vállalkozások (pl. szórakoztató komp-
lexumok), amelyek nagytömeg ű látogatót csábítanak a térségbe, másrészt fennma-
radnak, stagnálnak a hazai, jellemz ően tőkeszegény, meglév ő természeti adottsá-
gokra építő kis- és középvállalkozások.
Összegzés
A recesszió éveiben sokan láttak kitörési lehet ő séget az idegenforgalom fejleszté-
sében, amely viszonylag csekély t ő kével, nagyszámú munkaalkalmat képes terem-
teni. Az elképzelések hátterében az a megfontolás állt, hogy nagyszámú vendég
érkezik Budapestre, s mindössze annyi a feladat, hogy rábírják őket egy rövid uta-
zásra (egy-két óra alatt a megye legtávolabbi pontja is elérhet ő a fővárosból). Vagy
Koós Bálint : Kiegyenlítődés és specializáció.
Pest megye idegenforgalmi jellemzőinek változása a kilencvenes években.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 116-134. p.
TÉT XVI. évf. 2002 s 1 Gyors ténykép 133
megfordítva a dolgot, ha a fővárosra kíváncsi, akkor keressen szállást a környez ő
vidékies jellegű településeken.
Ezek a törekvések a KSH adatai alapján felemás eredménnyel jártak. Összességé-
ben a vendégek száma másfél százalékkal csökkent 1990 és 1998 között — vagyis
nem állítható, hogy sikerült volna kicsábítani a vendégeket a fővárosból. Különösen
fájó, hogy a külföldi vendégek száma jelent ős mértékben csökkent, amit csak eny-
híteni tudott a hazai vendégek számának emelkedése. A szállóvendégek számának
stagnálása mellett azonban a vendégéjszakák száma meredeken csökkent, ami az
ágazat egyértelm ű vereségét jelzi — a vendégek figyelme elfordult a térségt ől. A
statisztikai adatok vizsgálatakor legalábbis ez a kép rajzolódik ki el őttünk.
Az ágazat szerepl őivel folytatott beszélgetések alapján azonban további fontos
részletekkel bővíthetjük a kialakított képet. Az ágazat alacsony jövedelmez őségi
szintje, ami miatt egyébként a külföldi t őke érdekl ődése is csekély, nem tette lehe-
tővé az idegenforgalmi kínálat gyors hozzáigazítását a megváltozott kereslethez. A
nyereségből visszaforgatott t őkének köszönhet ően azonban lassan megindult a
kínálat versenyképességét fokozó átalakulás. Ennek dönt ő eleme, hogy a fogyasz-
tók speciális igényeinek is megfelel ő szolgáltatási kínálat van kialakulóban. Ennek
egyik tényez ője, hogy a nagy, idegenforgalmi jelent őséggel is bíró rendezvények
száma ugrásszerűen növekedett (nemzetiségi, kulturális, sport stb.), de szép szám-
ban jöttek létre rekreációs lehet őségeket (lovardák) felvonultató vállalkozások is.
A változás irányát, helyességét igazolja, hogy a „hét sz űk esztend ő" után újra nö-
vekedésnek indult az ágazat, f őként a fővárosi vendégek növekv ő Pest megyei uta-
zásainak köszönhet ően. Az ágazat területi koncentrációja a kilencvenes években
örvendetesen mérsékl ődött, noha még mindig meghatározó jelent őségű a Dunaka-
nyar és Törökbálint—Budaörs térsége. A f ővárosba érkez ő külföldi turisták érdekl ő-
dése a megye látnivalói iránt élénkülni látszik, azonban számottev ő változásra csak
nemzetközi szintű attrakciók (pl. aquapark, szórakoztatócentrum) kialakítása után
lehet számítani, amire már vannak biztató jelek. Összefoglalásképpen megállapít-
hatjuk, hogy Pest megyében az idegenforgalmi ágazat túljutott a kényszer ű struktú-
raváltáson, ami ugyan számos áldozatot követelt, de eredményeként versenyképe-
sebb, rugalmasabb lett a szektor.
Jegyzetek
Az elmúlt két évben számos fókuszcsoportos megbeszélésre került sor idegenforgalmi vállalkozások
vezet őivel az ágazat problémáinak feltárására, a fejlesztési irányok meghatározására, amelyek a
Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja által készített területfejlesztési
programok alapjául szolgáltak.
2
Az MTA RKK által készített vidékfejlesztési operatív program során 2000-2001. évben végzett fó-
kuszcsoportos megbeszéléseken (Gyál, Zsámbék, Göd, Piliscsaba) elhangzottak szerint.
Koós Bálint : Kiegyenlítődés és specializáció.
Pest megye idegenforgalmi jellemzőinek változása a kilencvenes években.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 116-134. p.
134 Gyors ténykép TÉT XVI. évf. 2002 s 1
Irodalom
A fenntartható turizmus fejlesztése. (2000) Geomédia Kiadói Rt., Budapest.
Andrikó M. (1988) Az idegenforgalom és a gazdasági stabilizáció. — Kereskedelmi Szemle. 9-10.1-8. o.
Antal K. (1993) Mi lesz veled fizet ővendéglátás? — Kereskedelmi Szemle. 7.25-27. o.
Bóc I.—Klauber M. (1996) A turizmus feketegazdasága. Kopint—Datorg Rt., Budapest.
Csémi K. (1996) A vendég a legfontosabb. — Cégvezetés. 7.
Hutiray J.—Várkonyi Zs. (1995) Szabadid ő — turizmus— rekreáció. — Kereskedelmi Szemle. 11.25-30. o.
Jandala Cs. (1993) A turizmus integrált tervezésének általános elvei. — Kereskedelmi Szemle. 6.19-25. o.
Karbuczky I. (1988) Budapest idegenforgalmi piaca, meghatározó szerepének jöv ője. — Kereskedelmi
Szemle. 4.49-55. o.
Kenéz Gy.-né (1997) Az agroturizmus. — Gazdálkodás. 5.71-73. o.
Klauber M. (1997) A teljes idegenforgalmi aktívum becslése. — Bankszemle. 5-6.56-73. o.
Kraftné Somogyi G. (2000) A turizmus területi jellemz ői a kilencvenes években. — Horváth Gy.—
Rechnitzer J. (szerk.) Magyarország területi szerkezete és folyamatai az ezredfordulón. MTA RKK,
Pécs. 335-353. o.
Lajtai J. (1988) Aktív idegenforgalmunk a statisztikák tükrében. — Kereskedelmi Szemle. 9-10.69-73. o.
Lajtai J. (1995) Turizmusunk a rendszerváltás után. — Kereskedelmi Szemle. 9-10.27-32. o.
Lengyel M. (1993) Közép- és Kelet-Európa turizmusának helyzete és perspektívája. Kereskedelmi
Szemle. 9-10.33-40. o.
Lengyel M.—Gál Zs. (1994) A turizmus ment őöv lehet a gazdaságnak. — Népszabadság. július 9.10. o.
McIntosh, R.W.—Gupta, S. (1980) Tourism: principles, practices, philosophies. Columbus, Ohio.
Nemes A. (1995) Az incentive utazások az 1990-es évek elején. — Kereskedelmi Szemle. 1.19-23. o.
Növekv ő bevételek a turizmusból. (2001) — Figyelő. 02.02.10. o.
Sándor J. (1990) Az idegenforgalom a jöv ő iparága, a fejl ődés ösztönzője. — Kereskedelmi Szemle. 3.
35-42. o.
Sándor J. (1993) A közép-kelet-európai volt szocialista országok idegenforgalma az elmúlt évtizedek-
ben. — Kereskedelmi Szemle. 1.35-41. o.
Székely Gy. (1996) Turizmus — gazdasági kitörési lehet őség. — Gazdaság és gazdálkodás. 7-8.47-49. o.
Szirmai S.P. (1996) Poggyászjelentés. — Figyelő. 12. melléklet.
Tasnádi J. (1990) Aktív idegenforgalmunk nemzetközi összehasonlításban. — Kereskedelmi Szemle. 2.
27-32. o.
Tourism beckons indians abroad. (2001) — The Wall Street Journal Europe. 03.28.30. o.
Török P. (2000) A német lakosság utazási szokásai az RA 2000. kutatás alapján. — Turizmus Bulettin.
December. 9-12. o.
Vrannai K. (1998) Láthatatlan export őr. — Figyelő. 41.23-25. o.
Witt, S.F.— Moutinho, L. (1993) Tourism marketing and management handbook. Second Edition,
Prentice Hall.