Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 99-115. p.
Tér és Társadalom XVI. évf. 2002 s 1: 99-134
GYORS TÉNYKÉP
JELENTKEZÉS A FELS ŐOKTATÁSBA, 2001
(Applying to Third Level Institutions, 2001)
FORRAY R. KATALIN — HÍVES TAMÁS
Kulcsszavak:
felsőoktatás fels őoktatási rendszer továbbtanulási jelentkezések területi eltérések társadalmi
egyenl őtlenségek
A szerz ők tanulmányukban a fels őoktatási intézményekbe történ ő hallgatói jelentkezések alapján a
tudáshoz jutás társadalmi esélyeit területi szempontból vizsgálják meg, arra a kérdésre kívánnak választ
találni, hogy vannak-e és milyen jelleg űek a területi eltérések.
Legfőbb megállapításuk, hogy a fels őfokú továbbtanulási igények (jelentkezések) és realizálásuk területi
szerkezetét vizsgálva olyan társadalmi eredet ű egyenl őtlenségek mutatkoznak, amelyek egyaránt össze-
függésbe hozhatók az adott térségek gazdasági fejlettségével és a fels őoktatás területi szerkezetével.
Bevezetés
A kilencvenes évek egyik látványos oktatási folyamata a fels őoktatás dinamikus
bővülése. A nyolcvanas évek közepétől a kilencvenes évek végéig a hallgatók lét-
száma csaknem háromszorosára növekedett. Országunk lassan csatlakozik a fejlett
térségekhez a fels őoktatás tömegessé válása szempontjából is.
Ez a fejl ődés összetett társadalmi feltételek és motivációk nyomán alakult ki, de
robbanásszerűségében nyilván szerepet játszik a fels őoktatás évtizedeken át er ő-
szakkal fenntartott zártsága, azaz, hogy az ország társadalmi-gazdasági fejlettsé-
géhez, ezzel együtt a fels őoktatási továbbtanulásra, a diplomássá válásra irányuló
elfojtott igények csak igen korlátozottan realizálódhattak. A fels őoktatási rendszer
nyitottabbá válása önmagában is növeli az aspirációkat — még ma is többen akarnak
továbbtanulni, mint ahányan ténylegesen bejutnak.
Az igények és aspirációk jellegében és tendenciáiban azonban ma is megfigyelhe-
tők azok a társadalmi különbségek, amelyek a zárt fels őoktatást jellemezték (Róbert
2000). Tanulmányunkban a társadalmi esélyeket területi szempontból vizsgáljuk
meg. Abból indulunk ki, hogy a tudásalapú társadalom kialakulásának és m űködé-
sének olyan fels őoktatási szerkezet és hálózat felel meg, amely „laposan"
(Barakonyi 2000) simul az ország településszerkezetéhez, és nem teremt indokolat-
lan lakóhelyi esélyegyenl őtlenséget. A hallgatói jelentkezések alapján azt vizsgál-
juk, hogyan alakulnak ebből a szempontból a továbbtanulási aspirációk, vannak-e
és milyen jellegűek a területi eltérések.
Forray R. Katalin - Híves Tamás : Jelentkezés a felsőoktatásba, 2001
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 99-115. p.
100 Gyors ténykép TÉT XVI. évf. 2002 s 1
Nők és férfiak
2001-ben kis híján 150 ezer fiatal adta be a jelentkezését fels őoktatási intézmény-
be l . Nappali tagozatra 86 ezren jelentkeztek, a többiek esti, levelez ő vagy távokta-
tási férőhelyeket céloztak meg. Egy jelentkez ő átlagosan két helyet jelölt meg, így
összesen mintegy 320 ezer jelentkezés érkezett a fels őoktatásba. Az összes jelent-
kezésnek csaknem háromnegyede irányult nappali tagozatú fér őhelyekre. E hatal-
mas tömeg területi megoszlásának két jellemz őjét mutatjuk be a következ őkben: a
megcélzott fels őoktatási intézmény szintje és a jelentkez ők neme szerint.
A fels őoktatási intézményeket a felvételi lapon megjelölt kód alapján vizsgáltuk,
azaz különbséget tettünk a képzési helyek között mind az intézményi szint, mind
pedig a képzés helyszíne szerint. Azaz például a szekszárdi f őiskola a Pécsi Tudo-
mányegyetem szervezetéhez tartozik, de Tolna megyében szerepeltetjük az oda
jelentkezőket, a mez őtúri főiskola a szarvasival képez szervezeti egységet, de az
elemzésben elkülönítjük, melyik város (illetve megye) intézményébe adták be a
jelentkezést.
A képzési helyeket két csoportra bontva mutatjuk be: egyetemet és egyéb fels őok-
tatást különítünk el. Az utóbbi csoportot természetesen a f őiskola dominálja, de ide
soroltuk például az ÁIFSZ képzési helyeket is. A jelentkezések közel fele-fele
arányban irányulnak egyetemi és egyéb képzésbe. (Az érettségin túli képzést har-
madfokú képzésnek is nevezzük; ezen belül a rövid ciklusú fels őfokú képzés rövidí-
tése az ÁIFSZ [Híves—Radácsi 1997].)
A kiemelt területi egység els ősorban a megye, de elemeztük az adatokat regionális
bontásban is. A megyei szint az ország fels őoktatással való „lefedettségét" mutatja
elsősorban, míg a regionális egységekben aggregált adatok kiegyenlítik a hálózat
egyenl őtlenségeit.
Az I. ábra a fő város dominanciáját érzékelteti: minden második jelentkezés bu-
dapesti képzési helyre irányult. A jelentkezések számát mutató körök országos
eloszlása azt mutatja, hogy a fővárost nagy fels őoktatási intézményeket m űködtető
centrumok övezik. Egy másik karéjt képez a határhoz közeli egyetemi centrumok
fűzére, a kett ő között pedig kisebb vonzást kifejt ő felsőoktatási háló helyezkedik el.
Mind az északkeleti, mind pedig a nyugati határ mentén hiányoznak a nagyobb
felsőoktatási központok. Nyugat-Magyarországon ezt a hiányt a földrajzi fekvés és
más tényez ők ellensúlyozzák, az ország másik csücskében azonban sajnos nincse-
nek meg ezek a feltételek.
A fővároson kívül négy nagyobb és két kisebb egyetemi centrum van az ország-
ban: Debrecen, Szeged és Pécs, valamint Miskolc és Gödöll ő. A másutt működő
egyetemi képzés a jelentkez őknek ezekhez képest csak töredékét vonzza. Az egye-
teminél jelentősen sűrűbb a főiskolai és egyéb fels őfokú képzés hálózata: Miskol-
con, Gödöll őn és Veszprémen kívül (ahol csekély mérték ű a nem egyetemi képzés
iránti érdekl ődés) a főiskolai és egyéb fels őoktatási formákba jelentkeznek a fiatalok.
Forray R. Katalin - Híves Tamás : Jelentkezés a felsőoktatásba, 2001
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 99-115. p.
TÉT XVI. évf. 2002 s 1 Gyors ténykép 101
1. ÁBRA
Jelentkezés a fels őoktatásba a képzés szintje szerint, 2001
(Applying to Third Level Institutions by Levels, 2001)
Forrás: OFI 2001.
Az egyetemi képzés három régióban vonz sok jelentkez őt: a Központi, a Dél-
alföldi és a Dél-dunántúli régióban (1. táblázat). A négy további régióban pedig a
nem egyetemi szintű képzés egyenlíti ki a hálózatot. Azt sem szabad azonban fi-
gyelmen kívül hagyni, hogy számszer űség tekintetében még az aggregált területi
egységek között is óriásiak a különbségek.
1. TÁBLÁZAT
Jelentkezés a fels őoktatásba a képzés szintje szerint, 2001
(Applying to Third Level Institutions by Levels, 2001)
Összes jelentkezés Képzési szint (%) Régió (%)
(fő)
Régió
egyetem egyéb egyetem egyéb egyetem egyéb
felsőfok felsőfok felsőfok
Központi 94 128 70 080 57,3 42,7 60,5 42,7
Észak -
9 285 17 577 34,6 65,4 6,0 10,7
Magyarország
Észak-Alföld 14 570 22 820 39,0 61,0 9,4 13,9
Dél-Alföld 16 280 13 625 54,4 45,6 10,5 8,3
Dél-Dunántúl 12 682 8 673 59,4 40,6 8,2 5,3
Közép-Dunántúl 4 313 15 932 21,3 78,7 2,8 9,7
Nyugat-Dunántúl 4 210 15 360 21,5 78,5 2,7 9,4
Összesen 155 468 164 067 48,7 51,3 100,0 100,0
Forrás: OFI 2001.
Forray R. Katalin - Híves Tamás : Jelentkezés a felsőoktatásba, 2001
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 99-115. p.
102 Gyors ténykép TÉT XVI. évf. 2002 s 1
A jelentkezések nemek szerinti megoszlása olyan mutató, amely társadalmunk
mélyebb szerkezetébe enged bepillantást. Máig megfigyelhet ő az a tendencia, ame-
lyet húsz éve több vonatkozásban kimutattunk: jóval több n ő, mint férfi törekszik
diplomához jutni. Ebben az évben a jelentkez ők között közel 20%-pontos volt a
különbség (58% és 42%).
A 2. ábra megmutatja, hogy a n ői dominancia minden megye felsőoktatására jel-
lemző , függetlenül attól, hogy ott éppen az egyetem vagy egyéb fels őoktatási forma
van jelen. (Képzési helyek szerint persze ez nem érvényes, de itt erre nem térünk
ki.) Ha a tudás megoszlását ebb ől a szempontból vizsgáljuk, akkor (kissé ironikusan
fogalmazva) úgy tűnik, az ország teljes területén a n ők reprezentálják ezt a ténye-
zőt. Talán arra is következtethetünk ebb ől az arányból, hogy a „tudás" — legalábbis
az, amely a fels őoktatásban megszerezhet ő — még mindig nem eléggé vonzó ahhoz,
hogy a férfiakat is n őkhöz hasonlóan motiválja. Továbbá feltehet ő, hogy a képzési
szerkezet és társadalmunk még nem vetk őzte le tradicionális vonásait, dominálnak
benne a „n ői", azaz hagyományosan n ők által tanult és m űvelt szakirányok.
2. ÁBRA
Jelentkezés a fels őoktatásba nemek szerint, 2001
(Applying to Third Level lnstitutions by Gender, 2001)
Forrás: OFI 2001.
Regionális szintre összevonva az adatokat, a n ők és a férfiak jelentkezési arányai-
ban mutatkozó hatalmas megyei egyenl ő tlenségek csökkennek, de még mindig igen
nagyok (2. táblázat). Csak a Központi régióban kisebb a férfiak hátránya az orszá-
gos átlagnál (8%-pont), a Dél-alföldi és a Nyugat-dunántúli régióban nagyjából
megfelelnek az országos átlagnak, a többi négy régióban pedig sokkal nagyobb
eltérést tapasztalhatunk: az Észak-alföldi régióban a két nem közötti különbség
Forray R. Katalin - Híves Tamás : Jelentkezés a felsőoktatásba, 2001
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 99-115. p.
TÉT XVI. évf. 2002 s 1 Gyors ténykép 103
megközelíti a 30%-pontot! Mindez a tudás területi megoszlásának olyan súlyos
egyenlőtlenségére utal, amelyre figyelni kell az oktatás irányításában is.
2. TÁBLÁZAT
Jelentkezés a fels őoktatásba nemek szerint, 2001
(Applying to Third Level Institutions by Sex, 2001)
Férfi
érfi Nő
fő férfi % régió % fő nő % régió %
Központi 56 083 45,8 49,7 66 481 54,2 42,5
Észak- 9 422 37,7 8,4 15 585 62,3 10,0
Magyarország
Észak-Alföld 12 262 35,7 10,9 22 128 64,3 14,1
Dél-Alföld 11 499 41,2 10,2 16 444 58,8 10,5
Dél-Dunántúl 7 650 38,7 6,8 12 097 61,3 7,7
Közép-Dunántúl 7 861 38,3 7,0 12 639 61,7 8,1
Nyugat-Dunántúl 8 058 42,2 7,1 11 034 57,8 7,1
Összesen 112 835 41,9 100,0 156 408 58,1 100,0
Forrás: OFI 2001.
Korcsoportok és képzési formák
A nappali tagozatra irányuló jelentkezések túlnyomó többségét, 82%-át - nem
meglepő módon - 20 évnél fiatalabbak adták be, azaz a frissen vagy a közelmúltban
érettségizettek. Bár az átlagtól való területi eltérések nem nagyok, mégis lehet je-
lentőségük. A budapesti (a legfiatalabbak aránya 79%), a Nógrád megyei (77%) és
a Tolna megyei (77%) fels őoktatásba irányuló jelentkezések maradnak el jelent ő-
sebben az átlagtól, ezen kívül Baranya (80%) és Csongrád (80%) megye fels őokta-
tásába jelentkezett az átlagnál alacsonyabb arányban a legfiatalabb korosztály. A
Nógrád és Tolna megyébe irányuló jelentkezések száma olyan alacsony, hogy nem
módosítják jelentősen az átlagot (440 és 330 jelentkezés). Budapesti nappali tago-
zatra viszont a fiatal korcsoportba tartozók fele adta be jelentkezését, és a másik két
megye a legnagyobb vonzású a térségek között. E három fels őoktatási központ más
vonatkozásban is a legattraktívabb az országban, ahogyan azt a 4. ábra is mutatja.
Nem a frissen érettségizettek viszonylagos érdektelensége indokolja az átlagosnál
alacsonyabb részesedésüket, hanem az id ősebbek makacs vágya, hogy éppen itt
tanuljanak. Másként szemlélve esetleg a legnagyobb fels őoktatási központok társa-
dalma, gazdasága és az itteni fels őoktatás nagyobb nyitottsága és rugalmassága által
nyújtott szabadság bátorítja az id ősebb nemzedékek tagjait, hogy teljes idej ű diákok
legyenek.
Legmagasabb a fiatalok aránya Heves (90%), Szabolcs-Szatmár-Bereg (88%) és
Vas (88%) megyékben. Megkockáztatjuk a feltételezést, hogy a képzési szerkezet
hasonlósága áll a hasonló arányok mögött: mindhárom térség fels őoktatásában
Forray R. Katalin - Híves Tamás : Jelentkezés a felsőoktatásba, 2001
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 99-115. p.
104 Gyors ténykép TÉT XVI. évf. 2002 s 1
elsöprő arányt jelent a főiskolai szintű pedagógusképzés, amely itt nem vizsgált
okok miatt els ő sorban a legfiatalabbak számára jelent vonzer őt.
Az összes nappali tagozatú jelentkezések 17%-át adta be 21-25 év közötti fiatal.
E korcsoport átlagtól való területi eltérései - ahogyan fent már megállapítottuk -
éppen fordítottja a legfiatalabbak területi megoszlásának, arányuk ott a legmaga-
sabb, ahol a legfiatalabbaké a legalacsonyabb. Igaz, hogy nem nagyok az eltérések,
de talán mégis módosíthatja az adott fels ő oktatási intézmények szociális viszonyait,
hogy csak minden tizedik (például Komárom-Esztergom vagy Vas megyében) vagy
minden ötödik jelentkező nem a legfiatalabbak közül kerül ki.
A vizsgált két további korcsoport jelent ő sen nem módosítja a képet. Az összes
nappali tagozatú jelentkezés 1,5%-át adták be 26 évesek és id ősebbek. E jelentkezé-
seknek több mint a fele Budapestre irányult, nagyobb számban Baranya, Csongrád
és Hajdú-Bihar megyei képzésbe jelentkeztek csupán, ami alátámasztja a legjelen-
tősebb fels ő oktatási központok vonzásával kapcsolatos feltevéseinket.
A regionális megoszlások kiegyenlítettebb képet mutatnak. Felhívjuk a figyelmet
ismét arra, hogy a Központi régióba irányul a jelentkezések fele, s csak a két alföldi
régió emelkedik ki a nappali tagozatú képzésbe irányuló jelentkezések magasabb
számával (3. táblázat).
3. TÁBLÁZAT
Nappali tagozatra jelentkezők korcsoportok szerint, 2001
(Students Applied to Full-Time-Form Education by Age, 2001)
31 éves és 20 éves és
Régió idősebb 26-30 éves 21-25 éves fiatalabb Nappali
össze-
fő % fő % fő % fő % sen
Központi 588 0,7 1310 1,5 16 691 18,5 71 408 79,3 89 997 100,0
Észak
31 0,2 63 0,5 1834 14,2 10 981 85,1 12 909 100,0
Magyarország
Észak-Alföld 54 0,3 173 0,8 2978 14,5 17 341 84,4 20 546 100,0
Dél-Alföld 61 0,3 167 0,9 3136 17,0 15 058 81,7 18 422 100,0
Dél-Dunántúl 40 0,3 140 1,1 2373 18,0 10 652 80,7 13 205 100,0
Közép
10 0,1 37 0,3 1864 13,2 12 242 86,5 14 153 100,0
Dunántúl
Nyugat-
11 0,1 59 0,5 1642 13,3 10 606 86,1 12 318 100,0
Dunántúl
Összesen 795 0,4 1949 1,1 30 518 16,8 148 288 81,7 181 550 100,0
Forrás: OFI 2001.
Az esti, levelez ő és távoktatásba irányuló jelentkezések összes száma 98 ezer.
Ezek a képzési formák jellemz ő en a 21-26 éveseké, bár dominanciájuk korántsem
annyira egyértelmű , mint a legfiatalabbaké a nappali képzésben (48%). A többi
korcsoport közel azonos arányban adta be jelentkezését (16-18% között). A 3. ábra
különböző képzési forma szerint ábrázolja a jelentkez őket.
Forray R. Katalin - Híves Tamás : Jelentkezés a felsőoktatásba, 2001
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 99-115. p.
TÉT XVI. évf. 2002 s 1 Gyors ténykép 105
3. ÁBRA
Felsőoktatási intézménybe jelentkezések száma képzési forma szerint, 2001
(Applying to Thrid Level Institutions by Age, 2001)
Forrás: OFI 2001.
4. ÁBRA
Felsőoktatásba jelentkezés korcsoportok szerint, nappali oktatás, 2001
(Students Applyed to Thrid Level Institutions by Levels, Students in Full-Time
Form, 2001)
20 éves és fiatalabb
21.25 évcs
26.31 éves
32 éves Es idascbb
Forrás: OH 2001.
Forray R. Katalin - Híves Tamás : Jelentkezés a felsőoktatásba, 2001
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 99-115. p.
106 Gyors ténykép TÉT XVI. évf. 2002 s 1
A legfiatalabbak viszonylag magas, a többi korcsoporttal közel azonos aránya
(17%) talán azokat foglalja magába, akik anyagi okok miatt nem engedhetik meg
maguknak, hogy fő foglalkozású diákok legyenek, kénytelenek munka mellett ta-
nulni. Ezt látszik alátámasztani, hogy arányuk kiugróan magas Szabolcs-Szatmár-
Bereg (25%) és Jász-Nagykun-Szolnok megyében (25%), de az átlagnál magasabb
arányokat találunk Békés (20 %) és Veszprém megyében is (20%). Ezzel szemben
sokkal alacsonyabb a fiatalok feln ő ttoktatási jelentkezése Budapest (16%), Tolna
(13%) és Vas megye fels ő oktatásába (14%). Ez a magyarázat nyilván kiegészítésre
szorul - amit nem tudunk megtenni -, mivel nem indokolja a Baranya megyei fel-
sőoktatásba jelentkez ő fiatalok extrémen alacsony számát (182) és arányát (3,9%)
és néhány más megyében talált alacsony arányokat (5. ábra).
Az idő sebb korcsoportok továbbtanulási jelentkezése jórészt a valamilyen ok
miatt elhalasztott fels ő fokú tanulás iránti igények realizálásának tekinthet ő . Ezekbe
a csoportokba tartoznak a másoddiplomás képzésbe jelentkez ők is.
Az idő sebb korcsoportból való jelentkezés kiugróan magas arányát mutatja Bara-
nya megye. E jelenség magyarázatát valószín ű leg a Pécsi Tudományegyetem sajá-
tos képzési struktúrájában találjuk meg, amely kiemelked ő lehetőséget ad a
„vigaszágon" diplomához jutó id ősebbeknek.
A regionális arányok alapjában fenntartják a megyei megoszlásokat (4. táblázat).
A nappali tagozatra irányuló jelentkezésekt ől legnagyobb mértékű eltérést az
Észak-magyarországi régió mutatja: ez az egyetlen, ahol az esti, levelez ő és távok-
tatási formákba irányuló jelentkezések meghaladják a nappali tagozatosok számát.
Ebben egyaránt szerepet játszhat a térség jelent ő s hányadának gazdasági helyzete és
felsőoktatásának szerkezete is.
4. TÁBLÁZAT
Felsőoktatási intézményekbe jelentkez ők korcsoportok szerint,
esti, levelez ő és távoktatás, 2001
(Students Applied to Third Level Institutions by Age, Students in Evening,
Correspondence and Distance Forms, 2001)
31 éves és 20 éves és Esti, levelező,
Régió idősebb 26-30 éves 21-25 éves
fiatalabb távoktatás
fő % fő % fő % fő % összesen %
Központi 6242 16,9 7036 19,0 17 901 48,3 5863 15,8 37 042 100,0
Észak-
2032 14,9 2631 19,3 6489 47,5 2502 18,3 13 654 100,0
Magyarország
Észak-Alföld 2119 13,5 2589 16,5 7393 47,1 3611 23,0 15 712 100,0
Dél-Alföld 1853 17,6 1816 17,3 4870 46,3 1971 18,8 10 510 100,0
Dél-Dunántúl 1557 22,7 1422 20,8 3350 48,9 515 7,5 6 844 100,0
Közép-
933 13,5 1234 17,9 3355 48,7 1366 19,8 6 888 100,0
Dunántúl
Nyugat
985 13,5 1311 18,0 3792 51,9 1213 16,6 7 301 100,0
Dunántúl
Összesen 15 721 16,0 18 039 18,4 47 150 48,1 17 041 17,4 97 951 100,0
Forrás: OFI 2001.
Forray R. Katalin - Híves Tamás : Jelentkezés a felsőoktatásba, 2001
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 99-115. p.
TÉT XVI. évf. 2002 s 1 Gyors ténykép 107
5. ÁBRA
Felsőoktatásba jelentkez ők korcsoportok szerint, esti, levelez ő és távoktatás, 2001
(Students Applied to Third Level Institutions by Levels, Evening,
Correspondence and Distance Forms, 2001)
ffi 20 Eves Es fiatalabb
El 21.25 éves
IN 26-31 éves
al] 32 éves és idősebb
Forrás: OFI 2001.
Lakóhely és a képzés helye
A társadalmi egyenl őtlenségek sajátos és jelent ős dimenziója ragadható meg ak-
kor, ha a lakóhely és a képzési kínálat összefüggéseit vizsgáljuk.
Számos kutatás nyomán megállapítható, hogy a hozzáférhet ő, a lakóhelyen vagy a
környéken hozzáférhet ő képzés növeli a képzés iránti igényeket (Forray 1988). Azt
a kevésbé elméleti összefüggést is ki lehet emelni, hogy a távolabbi képzés elérése
több személyes és anyagi ráfordítást kíván, mint a közeli. Személyes ráfordításnak
tekintjük az ismeretlen környezetet, elszakadást a családtól, barátoktól. Az anyagi
ráfordítás pedig a lakhatás, az utazás, az étkezés és egyéb járulékos költségekben
mutatkozik.
Ugyanakkor van egy ezzel ellentétes értelmezési lehet őség is. A távolabbi és von-
zó képzés a társadalmi emelkedést jelentheti, az elszakadás a lakóhelyt ől sok eset-
ben — kiváltképpen amikor a lakóhely képzési szerkezete nem elég attraktív — az
életpálya, a karrier tágasabb lehet őségeit nyújtja, azaz a földrajzi mobilitás egyúttal
társadalmi mobilitást, de legalábbis annak lehet őségét is magában hordozza.
Az adatokat úgy csoportosítottuk, hogy külön választottuk a lakóhely megyéjében
működő felső oktatásba való jelentkezést a megye régiójába történt jelentkezést ől,
végül a régión kívüli jelentkezések alkotják a harmadik csoportot. Ezt abból a meg-
fontolásból tettük, hogy — különösen a fels őoktatási integráció egyik elvi indoka
miatt — a régió az a nagyobb területi egység, amely keretet adhatna a térség fels őok-
Forray R. Katalin - Híves Tamás : Jelentkezés a felsőoktatásba, 2001
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 99-115. p.
108 Gyors ténykép TÉT XVI. évf. 2002 s 1
tatási igényeinek realizálására. Ez más oldalról azt is biztosíthatná, hogy az adott
régió jobb, kiegyenlítettebb ellátottságra tehetne majd szert a fels őfokon képzett
munkaerőből.
Ha az első jelentkezések megyei és régiók szerinti megoszlását vizsgáljuk, akkor
csaknem azonos létszámok és arányok mellett a megyei intézmények kis mérték ű
preferenciája mutatkozik meg. Az arányok csak a f ővárosi jelentkezések esetében
térnek el, ahol az összes jelentkezés aránya magasabb, mint az els őké. Nehéz azon-
ban értelmezni a többes jelentkezéseket. Feltételezhet ő az a stratégia, hogy a válasz-
tások bizonytalansága miatt jelölnek többen legalább másodikként f ővárosi intéz-
ményt.
Mindegyik megyében magasabb a helyben tanulni kívánók aránya az els ő jelent-
kezések alapján, mint az összes jelentkezésben. Ezt úgy értelmezzük, hogy a to-
vábbtanulni kívánók egyértelm űen a helyben történ ő tanulást részesítik el őnyben.
Még erősebb ez a tendencia a regionális megoszlásokat vizsgálva. A jelentkezések
fele irányul régión kívüli intézménybe, ám ez az arány úgy jön létre, hogy a f őváro-
siaknak csak egynegyede, a Pest megyeieknek alig harmada kíván a Központi
régión kívül tanulni. A skála másik végpontján elhelyezked ő megyékből a fiatalok
80%-a (Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Veszprém, Zala megyék), s őt közel 90%-a
(Komárom-Esztergom megye) a régión kívül szeretne továbbtanulni. Arra is érde-
mes figyelni, hogy a nagy egyetemi központok közül (Budapesten kívül) Baranya,
Csongrád és Hajdú-Bihar megyék képesek ott tartani továbbtanulni kívánó fiataljai-
kat, viszont a miskolci és a veszprémi egyetem ezt a szerepet nem látja el. Felt űnő,
és Győr felsőoktatásának er ősödését jelzi, hogy a megyében csaknem ugyanolyan
magas a helyi felsőoktatásba jelentkez ők aránya, mint a legnagyobb egyetemi
székhelyeken (43%).
A 6. ábra érzékletesen jeleníti meg a fenti jellegzetességeket. Ismét, talán a ko-
rábbiaknál is jobban látszik, milyen nagytérségi eltérések jellemzik az ország fels ő-
oktatási szerkezetét, ha ezt a továbbtanulási igények területi irányai szerint vizsgál-
juk. A Dunántúl létszámai eltörpülnek az Alföld, s őt Észak-Magyarország létszámai
mellett.
Megvizsgáltuk ezeket az adatokat abban a metszetben is, hogy a fels őoktatási
képzési helyek mely területekr ől vonzzák a jelentkez őket. Feltételezzük ugyanis —
kiváltképpen annak az ismeretnek a birtokában, hogy a továbbtanulni kívánó fiata-
lok hajlamosak lakóhelyük vagy közvetlen környékük fels őoktatási intézményeit
választani —, hogy a távolabbi lakóhelyr ől jelentkezők a képzési helyek attraktivitá-
sát, vonzását is jelzik. Ez a vonzer ő megtestesülhet egyedi, sajátos képzési irányok-
ban, képzési tartalmakban, a diploma magas presztízsében, de jelezheti az adott
képzésekbe való bejutás kisebb nehézségi fokát is. A statisztikák nem informálnak
arról, milyen okok miatt vonz egy képzési hely, integrált egyetem, f őiskola különö-
sen sok vagy éppen különösen kevés hallgatót. Az adott fels őoktatási hely bizonyos
funkciójára azonban meglehet ős pontossággal utalnak, arra ugyanis, hogy helyi
funkciót lát el vagy éppen országos szerepet tölt be az adott fels őoktatási intéz-
mény, illetve megye fels őoktatási intézményei együttesen.
Forray R. Katalin - Híves Tamás : Jelentkezés a felsőoktatásba, 2001
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 99-115. p.
TÉT XVI. évf. 2002 s 1 Gyors ténykép 109
6. ÁBRA
Jelentkezés a fels őoktatásba lakás és képzési hely szerint, 2001
(Students Applyied to Thrid Level lnstitutions by Home and the Place of Education,
2001)
Forrás: OH 2001.
Ebben az összehasonlításban (jól követhet ő ez az 5. és a 6. táblázat adatain!) az
egyik szélső póluson azok a megyék foglalnak helyet, amelyek fels őoktatásába
jelentkez őknek a fele helybéli, illetőleg megyei lakos. Ezekről azt állapíthatjuk
meg, hogy első sorban helyi — bár itt a helybéliség tágabb területet jelöl, mint a tele-
pülés — igényeket elégít ki. Ilyen a Borsod-Abaúj-Zemplén, a Nógrád és a Tolna
megyei felsőoktatás. A két utóbbi persze nem is léphet fel a regionális vonzás igé-
nyével, de az Észak-magyarországi egyetemi központ „zártsága" annál felt űnőbb,
és önvizsgálatra késztet ő lehet.
A másik szélső póluson azok a megyék helyezkednek el, amelyek fels őoktatásába
jelentkez őknek több mint kétharmada más megyéb ől jelentkezett. Ilyenek a Bara-
nya, Csongrád, Gy őr-Moson-Sopron, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Jász-
Nagykun-Szolnok és Vas megyében m űködő képzési helyek. A csoport néhány
tagjára külön felhívjuk a figyelmet. Gy őr-Moson-Sopron megye felsőoktatása — a
viszonylag alacsony létszámok ellenére — ebben az értelmezésben országos szerep-
körűnek tekinthető. Heves és Vas megye főiskolái (egy-egy egyetemi szakkal)
állják a versenyt egyetemi központokkal. Jász-Nagy-Szolnok megye sz űk körű
felső oktatásának úgy látszik olyan profilt sikerült találnia, amelynek vonzása mesz-
sze túlnyúlik a megyei, s őt a régiós határokon. Legfelt űnőbb a Hajdú-Bihar megyei
felsőoktatás hiánya e listából: a jelentkez ők között alig magasabb a más megyéb ől
ide irányulók aránya (57%), mint a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei fels őoktatás-
ban (52%).
Forray R. Katalin - Híves Tamás : Jelentkezés a felsőoktatásba, 2001
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 99-115. p.
110 Gyors ténykép TÉT XVI. évf. 2002 s 1
A budapesti fels őoktatás a középmez őnyben helyezkedik el, a jelentkez ők 37%-a
jelölt meg első helyen fővárosi intézményt. Ebben valószín űleg szerepet játszik az a
társadalmi tapasztalat is, hogy a f őváros elit intézményeit els ősorban lakóinak tartja
fenn, a „kívülről" jövőknek kemény feltételekkel és versenytársakkal kell megmér-
kőzniük. Ezt a szabályt ismerik a f őváros lakói is: 77%-uk budapesti intézménybe
adta be jelentkezését. Az el őnyös gazdasági-kulturális helyzet örökl ődését hangsú-
lyozza, hogy a jelentkez őknek csak 23%-a fővárosi lakos.
5. TÁBLÁZAT
2001-ben fels őoktatási intézménybe jelentkez ők lakás és képzési hely szerint
az első jelentkezés esetén (megye, régió)
(Students Applied to Third Level lnstitutions by Home and the Place of Education)
Első jelentkezés (fő) Első jelentkezés (%)
Állandó
lakás régióba, régióba,
régión régión ..
megyéje megyébe de nem a régióba kívül összes megyébe de nem a régióba
kívül osszes
megyébe megyébe
Budapest 24 888 1140 26 028 8282 34 310 72,5 3,3 75,9 24,1 100,0
Pest 777 9432 10 209 4467 14 676 5,3 64,3 69,6 30,4 100,0
Borsod- 2552 1421 3973 6736 10 709 23,8 13,3 37,1 62,9 100,0
A.-Z.
Heves 1310 287 1597 2940 4537 28,9 6,3 35,2 64,8 100,0
Nógrád 95 456 551 2090 2641 3,6 17,3 20,9 79,1 100,0
Hajdú-
3517 1377 4894 3244 8138 43,2 16,9 60,1 39,9 100,0
Bihar
Jász-Nk.-
619 549 1168 4258 5426 11,4 10,1 21,5 78,5 100,0
Szolnok
Szabolcs-
2826 1902 4728 3609 8337 33,9 22,8 56,7 43,3 100,0
Sz.-Bereg
Bács-
847 1580 2427 4151 6578 12,9 24,0 36,9 63,1 100,0
Kiskun
Békés 1193 1402 2595 2869 5464 21,8 25,7 47,5 52,5 100,0
Csongrád 3282 546 3828 2459 6287 52,2 8,7 60,9 39,1 100,0
Baranya 2514 275 2789 2328 5117 49,1 5,4 54,5 45,5 100,0
Somogy 677 751 1428 2346 3774 17,9 19,9 37,8 62,2 100,0
Tolna 278 805 1083 2122 3205 8,7 25,1 33,8 66,2 100,0
Fejér 1078 248 1326 4606 5932 18,2 4,2 22,4 77,6 100,0
Komá-
246 310 556 3582 4138 5,9 7,5 13,4 86,6 100,0
rom-E.
Veszprém 575 419 994 3939 4933 11,7 8,5 20,2 79,8 100,0
Győr-M.-
2396 211 2607 2948 5555 43,1 3,8 46,9 53,1 100,0
Sopron
Vas 573 570 1143 1922 3065 18,7 18,6 37,3 62,7 100,0
Zala 163 547 710 2944 3654 4,5 15,0 19,4 80,6 100,0
Együtt 50 406 24 228 74 634 71 842 14 6476 34,4 16,5 51,0 49,0 100,0
Forrás: OFI 2001.
Forray R. Katalin - Híves Tamás : Jelentkezés a felsőoktatásba, 2001
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 99-115. p.
TÉT XVI. évf. 2002 s 1 Gyors ténykép 111
6. TÁBLÁZAT
2001-ben fels őoktatási intézménybe jelentkez ők lakás és képzési hely szerint
(Students Applied to Third Level lnstitutions by Home and the Place of Education)
Összes jelentkezés (f ő) Összes jelentkezés (%)
Állandó
lakás régióba, régióba,
régión régión
megyébe de nem a régióba összes megyébe de nem a régióba összes
megyéje megyébe
k ív ül
megyébe
kívül
Budapest 56 164 2216 58 380 15 124 73 504 76,4 3,0 79,4 20,6 100,0
Pest 1418 21 533 22 951 8667 31 618 4,5 68,1 72,6 27,4 100,0
Borsod-
5206 2976 8182 14 465 22 647 23,0 13,1 36,1 63,9 100,0
A.-Z.
Heves 2624 657 3281 6895 10 176 25,8 6,5 32,2 67,8 100,0
Nógrád 177 962 1139 4908 6 047 2,9 15,9 18,8 81,2 100,0
Hajdú-
7497 2607 10 104 6943 17 047 44,0 15,3 59,3 40,7 100,0
Bihar
J.-Nk.-
1262 1239 2501 10 255 12 756 9,9 9,7 19,6 80,4 100,0
Szolnok
Szabolcs-
4988 4527 9515 8760 18 275 27,3 24,8 52,1 47,9 100,0
Sz.-Bereg
Bács-
1455 3548 5003 9445 14 448 10,1 24,6 34,6 65,4 100,0
Kiskun
Békés 1924 3069 4993 6471 11 464 16,8 26,8 43,6 56,4 100,0
Csongrád 6248 981 7229 5035 12 264 50,9 8,0 58,9 41,1 100,0
Baranya 4959 407 5366 4678 10 044 49,4 4,1 53,4 46,6 100,0
Somogy 983 1726 2709 5056 7 765 12,7 22,2 34,9 65,1 100,0
Tolna 383 1993 2376 4811 7 187 5,3 27,7 33,1 66,9 100,0
Fejér 1863 703 2566 10 467 13 033 14,3 5,4 19,7 80,3 100,0
Komárom-
445 720 1165 7854 9 019 4,9 8,0 12,9 87,1 100,0
E.
Veszprém 1287 873 2160 8836 10 996 11,7 7,9 19,6 80,4 100,0
Gy őr-M.-
4772 441 5213 6771 11 984 39,8 3,7 43,5 56,5 100,0
Sopron
Vas 916 1149 2065 4227 6 292 14,6 18,3 32,8 67,2 100,0
Zala 318 1130 1448 6959 8 407 3,8 13,4 17,2 82,8 100,0
Együtt 104 889 53 457 158 346 156 627314 973 33,3 17,0 50,3 49,7 100,0
Forrás: OFI 2001.
A felvettek
Az alábbiakban a fels őoktatásba felvételt nyertek területi megoszlását a jelentke-
zők és felvettek lakóhelye, illetve a fels őoktatási képzési hely székhelye szerint
elemezzük. El őre kell bocsátanunk, hogy elemzésünk nem terjed ki valamennyi
jelentkez őre, mivel csak azokat tudjuk vizsgálni, akikr ől rendelkezésünkre áll a
lakóhely szerinti adat is. Ilyen módon most 235 ezer jelentkezés (ez természetesen
ezúttal nem ugyanennyi személyt jelent) és 102 ezer felvett diák adatait vizsgáljuk.
A felvettekről az OFI-tól kapott adatok már tartalmazzák a nyári pótfelvételik során
a fels őoktatásba jelentkez ők és bejutottak számát is.
Ennyi bizonytalanság ellenére úgy véljük, hogy az adatok, illetve a megoszlások
további információkat adnak részint az igények és esélyek területi különbségeir ől,
Forray R. Katalin - Híves Tamás : Jelentkezés a felsőoktatásba, 2001
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 99-115. p.
112 Gyors ténykép TÉT XVI. évf. 2002 s 1
részint a fels ő oktatási képzési helyek iránti igények tükrében ezeknek a fiatalokra
gyakorolt vonzerejér ől.
Az adatok szerint a jelentkezések 43%-a realizálódott. Másképpen fogalmazva —
ha az els ő fordulóban jelentkez ő k számához viszonyítjuk — mintegy 60%-os realizá-
lásról beszélhetünk. Az els ő fordulóban jelentkez ő k meghatározott feltételek között
jelentkezhetnek csak ismét, de valószín űleg közel ugyanazok, mint az els ő körben.
A felvettek lakóhely szerinti (megyei) arányai meglehet ősen közel esnek egymás-
hoz (7. ábra). Ez arra utal, hogy a fiatalok, bárhol éljenek is az országban, nagyjá-
ból hasonlóan vannak tisztában tudásukkal, lehet ő ségeikkel, amikor választanak a
továbbtanulás iránya és helyszíne szerint. Történik ez annak ellenére, hogy tudjuk, az
egyes középiskolák színvonala között nagyok lehetnek a különbségek (7. táblázat).
7. ÁBRA
Bejutás a felsőoktatásba 2001-ben
(The Rate of Students Applied to Third Level lnstitutions in 2001)
s 46 - 49
Eij 44 - 46
2 42 - 44
3 40 - 42
Ej 37 - 40
Forrás: OFI 2001.
Legmagasabb arányban (a jelentkezések 48-49%-a) a Csongrád, Gy őr-Moson-
Sopron és Vas megyében lakók jutottak be a megcélzott fels őoktatási képzési hely-
re, s alig elmaradva t ő lük (46%) a budapestiek. Legkisebb arányban pedig
(37-39%) a Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei
lakosok. A kedvező tlenebb arányokhoz tartoznak még (40-41%) a Borsod-Abaúj-
Zemplén és Tolna megyében él ő fiatalok. Rangsorba állítva a megyéket a bejutottak
aránya szerint, az eltérések nem nagyok, de statisztikailag jelent ősek, és a kirajzo-
lódó tendencia is figyelmet érdemel.
Forray R. Katalin - Híves Tamás : Jelentkezés a felsőoktatásba, 2001
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 99-115. p.
TÉT XVI. évf. 2002 s 1 Gyors ténykép 113
7. TÁBLÁZAT
A fels őoktatásba jelentkez ők és felvettek száma és aránya 2001-ben (f ő)*
(The Number and Rate of Students Applied and Admitted to Third Level Institutions
in 2001)
Lakóhely Fő Bejutási arány (%)
Bács-Kiskun Jelentkez ő 10 555
Felvett 4633 43,9
Baranya Jelentkez ő 12 597
Felvett 5496 43,6
Békés Jelentkező 8341
Felvett 3557 42,6
Borsod-Abaúj-Zemplén Jelentkező 18 420
Felvett 7454 40,5
Budapest Jelentkező 46 333
Felvett 21 078 45,5
Csongrád Jelentkező 8792
Felvett 4262 48,5
Fejér Jelentkező 9268
Felvett 3900 42,1
Győr-Moson-Sopron Jelentkez ő 8389
Felvett 4023 48,0
Hajdú-Bihar Jelentkező 12 140
Felvett 5145 42,4
Heves Jelentkez ő 7139
Felvett 3006 42,1
Jász-Nagykun-Szolnok Jelentkez ő 9189
Felvett 3546 38,6
Komárom-Esztergom Jelentkez ő 6263
Felvett 2711 43,3
Nógrád Jelentkez ő 4535
Felvett 1690 37,3
Pest Jelentkez ő 21 352
Felvett 9293 43,5
Somogy Jelentkez ő 10 972
Felvett 4731 43,1
Szabolcs-Szatmár-Bereg Jelentkez ő 12 512
Felvett 4914 39,3
Tolna Jelentkez ő 5425
Felvett 2208 40,7
Vas Jelentkez ő 5105
Felvett 2448 48,0
Veszprém Jelentkez ő 9329
Felvett 3891 41,7
Zala Jelentkez ő 8352
Felvett 3531 42,3
Összes: Jelentkez ő 235 008
Összes: Felvett 101 517 43,2
* Jelentkezésben a pótfelvételik adatai is szerepelnek.
Forrás: OFI 2001.
Forray R. Katalin - Híves Tamás : Jelentkezés a felsőoktatásba, 2001
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 99-115. p.
114 Gyors ténykép TÉT XVI. évf. 2002 s 1
Hivatkozunk arra, hogy a jelentkez ők saját megyéjüket (vagy a f ővárosban él ők
Budapestet) részesítették el ő nyben választásaikkal. Most azt találtuk, hogy a nagy
felsőoktatási központokban él ők (különösen a fővárosiak) nagyobb arányban jutot-
tak be a választott képzési helyre, mint a központoktól távolabb él ők. A lakóhely
még olyan aggregált szinten is, mint a megye el őnyös vagy hátrányos pozíciókat
jelöl ki, azaz a lakóhely által reprezentált el őnyök és a hátrányok halmozódnak.
Különösen élesen mutatja ezt a fels őoktatási képzéssel gyengén ellátott Jász-
Nagykun-Szolnok, Nógrád és Tolna megye. Ha általánosnak látszik az a tendencia,
hogy a lakóhelyhez közeli fels őoktatás el őnyt jelent már a jelentkezéseknél is, a
távolabbi nyilvánvalóan hátrányt feltételez. Éppen ezekben a megyékben láttuk,
hogy a fiatalok nagy hányada nem megyei, s őt nem is régión belüli fels őoktatást
választ, hanem távolabbra törekszik — nagy hányadban Budapestre. Így pedig vá-
lasztásaik sokkal kisebb arányban realizálódnak, mint más megyék lakóinál. Célzott
vizsgálatok hiányában csak találgathatunk, de persze szakirodalmi tapasztalatok
alapján: ugyanis sokkal nehezebb pontosan „bel őni" egy távolabbi, kevésbé ismert
felső oktatási intézmény felvételi követelményeit, nehezebb hozzáférni célzott (eset-
leg a képzési hely, az intézmény oktatói által tartott) felvételi el őkészítőhöz, mint a
közelben él őknek.
Bár a két északkeleti megye közül az egyik (Borsod-Abaúj-Zemplén) egyetemnek
is otthont ad, más adatokon láttuk, hogy ez az egyetem (még) sok szempontból nem
mű ködik más központokhoz hasonló sokfunkciós szellemi központként. Szabolcs-
Szatmár-Bereg megye hatalmas, integrált f őiskolája pedig valószín űleg még mindig
nem nyújt elegend ő képzést ahhoz, hogy az országossal egyez ő arányban befogadja
a jelentkez őket.
Összegzés
A fels ő fokú továbbtanulási igények (jelentkezések) és realizálásuk területi szerke-
zetét vizsgálva olyan társadalmi eredet ű egyenl őtlenségek mutatkoznak, amelyek
egyaránt összefüggésbe hozhatók az adott térségek gazdasági fejlettségével és a
felső oktatás területi szerkezetével. E feltételek közül az el ő bbiek — az általánosabb
környezeti feltételek — csak hosszabb távon és közvetett módon korrigálhatók. Ám a
felső oktatási alrendszer módosítható közvetlenebb és viszonylag rövidebb távon is.
Nem egyszerű beavatkozást igényl ő feladat persze ez sem. Ahogyan korábban meg-
figyeltük (Forray—Kozma 1999) az ország keleti felének viszonylag fejlettebb okta-
tási szerkezete hozzájárulhat ahhoz, hogy az ország nyugati fele számára képezi ki a
munkaerő t. Most arra is rámutattunk, hogy (változatlanul) a n ők a felsőoktatás
domináns „merítési bázisa". Amiben persze nem az jelenti a problémát, hogy n ők
akarnak továbbtanulni, hanem az, hogy a férfiak még mindig kisebb mértékben. Ez
pedig a fels őoktatásban megszerezhet ő tudás és a gazdaságban és társadalomban
konvertálható oklevél hagyományosnak — legalábbis az elmúlt fél évszázad hagyo-
mányai értelmében — tekinthet ő struktúráinak továbbélésér ől tanúskodik. Tervezett
további kutatásaink ezeknek az összefüggéseknek mélyebb és id őbeni alakulását
célozzák.
Forray R. Katalin - Híves Tamás : Jelentkezés a felsőoktatásba, 2001
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 99-115. p.
TÉT XVI. évf. 2002 s 1 Gyors ténykép 115
Jegyzet
Az elemzést az Országos Fels őoktatási Felvételi Iroda (OFI) adatbázisa alapján végeztük. Köszönetet
mondunk Köblös Istvánnak, az OFI igazgatóhelyettesének, akit ől megkaptuk az általunk kiválasztott
szempontok alapján strukturált adatsorokat.
Irodalom
Barakonyi K. (2000) A korszer ű felsőoktatási menedzsment kiépítése. —Educatio. 2.27-42. o.
Forray R. K. (1988) Társadalmunk és középiskolája. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Forray R. K.—Kozma T. (1999) Regionális folyamatok és térségi oktatáspolitika. Educatio Füzetek,
Oktatáskutató Intézet, Budapest.
Híves T.—Radácsi L (1997) Határmentiség az észak-keleti régióban. — Buda M.—Kozma T. (szerk.)
Határmenti együttm űködés a fels őoktatásban. KLTE, Debrecen. 89-126. o.
Róbert P. (2000) B ővülő felsőoktatás — ki jut be? — Educatio. 2.79-94. o.