Tér és Társadalom 15. évf. 2001/1. 131-151. p.

Tér és Társadalom XV. évf. 2001 s 1:131-151

GYORS TÉNYKÉP

GONDOLATOK A VÁROSI TURIZMUS
FEJLESZTÉSÉRŐL, KÉT TESTVÉRVÁROS
VENDÉGKÖRÉNEK ELEMZÉSE ALAPJÁN *
(Reflections on the Future Development of City Tourism —
Based on Visitor SurVeys in Two Twinned Cities)

BAKUCZ MÁRTA
Kulcsszavak:
városi turizmus, vendégkör felmérés, idegenforgalmi marketingtervezés, városi turisztikai
termékcsomag
A turizmus általános gazdaságélénkítő szerepének lokális érvényesüléséhez elengedhetetlen a keresleti
piac igényeinek folyamatos követése, felmérése és elemzése annak érdekében, hogy hatékony tervezésre
és cselekvési program összeállítására kerülhessen sor.
A 2000 nyarán Pécsett, illetve Grazban végzett turista vendégkör felmérés tapasztalatait összegez ő
tanulmány kísérletet tesz arra, hogy adaptálható osztrák módszerekre és eljárásokra hívja fel az
érdekeltek — önkormányzati vezet ők, a helyi turisztikai szakemberek, vállalkozók és a lakosság —
figyelmét, amelyek az itthoni körülmények között hatékonyan m űködő városi turizmus kiépítéséhez
vezethetnének, ezzel együtt a helyi gazdasági fejl ődést is jelentős mértékben el őmozdíthatnák.
A témának az ad különös aktualitást, hogy — bár a Széchenyi Terv egyik f ő fejlesztési célként jelöli meg a
turizmust — kifejezetten a városi turizmus fejlesztésére a 2001-2002-re szóló Nemzeti Fejlesztési Terv
nem irt ki pályázati lehetőségeket.

Bevezetés
A turizmus a magyar gazdaság egyik sikeres területe, melyben jelent ős fejlesztési
lehetőségek rejlenek. Ezt jól igazolja például, hogy ebben szektorban a
valutabevételb ől származó jövedelem 1989 és 1999 között megháromszorozódott.
Szakértők becslése szerint jelenleg a GDP 9%-a ered a turizmusból, és ez a szektor
hozzávetőlegesen 300 ezer embert foglalkoztat.
A Széchenyi Terv — a 2001-2002-es id őszakra szóló Nemzeti Fejlesztési Terv —
egyik fő célként tűzi ki a turizmus fejlesztését, szem el őtt tartva azt, hogy ez egy
olyan speciális gazdasági szektor, amelynek fejlesztése egyidej űleg elősegíti
számos gazdasági stratégiai cél megvalósítását, úgymint a fizetési mérleg javítását,
a munkahelyteremtést, valamint a tegionális fejlesztést. Az el őbbi makrogazdasági
tényezők mellett a turizmus fejlesztésének néhány közvetlen célja is van, amelyek a
szektor folyamatos és nyereséges m űködését hivatottak biztosítani. Ezek: a külföldi
beutazó turizmus hatékonyságának növelése, a hazai turizmus er ősítése és a
szolgáltatások szintjének folyamatos javítása.
Bakucz Márta : Gondolatok a városi turizmus fejlesztéséről, két testvérváros vendégkörének alapján.
Tér és Társadalom 15. évf. 2001/1. 131-151. p.

132 Gyors ténykép TÉT XV. évf. 2001 s 1

A hazai turizmus szakembereinek figyelembe kell venni a tervezésnél azt, hogy
Magyarország a két kiemelt fontosságú idegenforgalmi területen kívül (Budapest és
a Balaton) más, kifejezetten üdülésre alkalmas hellyel nem rendelkezik. Ezért a
történelmi emlékekkel és a kulturális lehet őségek széles skálájával rendelkez ő
városok turizmusban betöltött szerepe megn ő, és így magukban hordozzák a
nemzetközi turistaforgalomba való eredményes bekapcsolódás lehet őségét is.
A városok — vonzásadottságaik révén — élményszerzést, környezetváltozást
kínálnak, és magas szintű szolgáltatások igénybevételét teszik lehet ővé. Ezért a
turista szemében a város egy szabadid ős termék, amelyet arra használ fel, hogy
városi élményei, tapasztalatai b ő vüljenek. Így — marketingszempontú
megközelítéssel — a városnak egy olyan sajátos és komplex termékcsomaggá kell
válnia, amely értékesít ői és vásárlói szemszögb ől is a multifunkcionalitás jegyeit
hordozza (Michalkó 1999).
Egy történelmi városnegyedet el lehet adni kulturális értékként, de gasztronómiai
helyszínként is. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy ezt a „városterméket"
fogyasztják a turisták mellett a szabadidejüket tölt ő helyi lakosok is. Az ebb ő l eredő
lehetséges konfliktusokat fel kell ismernie és figyelembe kell vennie a városi
turizmus tervezésével foglalkozó szakembereknek, szervezeteknek és
intézményeknek. A városi idegenforgalom mint városi funkció, adottságai miatt
különösen ígéretes terepnek bizonyult piactervezési elképzelések alkalmazására
(Asworth—Voogd 1997). Ez általában úgy valósul meg, hogy a helyhatóságok
egyfajta koordináló szerepet töltenek be az idegenforgalomban, és a magánérdekek
képviselő ivel társulási viszonyra lépnek. Ahhoz, hogy ez a „public-private
partnership" (a köz- és a magánszféra szövetsége) jól m űködjön — a turizmus iránti
kereslet kiszámíthatatlansága és a termék nem anyagi természetéb ől adódó
sajátossága miatt — a helyhatóságoknak marketingeszközökhöz kellett
folyamodniuk, ami új típusú menedzselési módszerek, új piacorientált filozófia és
az azt megtestesít ő szervezeti képző dmények kialakítását igényelte.
Egy ilyen vev ő központú városi turizmus kialakítását vette célba a pécsi
önkormányzat, amikor 1997-ben a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi
Karán működő Turizmus Tanszékkel együttm űködve elkészítette Pécs város
vendégkörének felmérését és az arra épül ő turizmusfejlesztési koncepciót. Ezt —
első sorban pénzügyi források hiánya miatt — operatív terv kidolgozása nem
követette. A jelenlegi városi önkormányzat stratégiai jelent őségű kérdésként kezeli
Pécs turizmusának fejlesztését, amely szorosan köt ődik a dél-dunántúli
megyeszékhelyek közötti — az idegenforgalmi piac bizonyos exkluzív
szegmenseiben a jöv őben betölthet ő szerepek (konferenciaközpont-vásárközpont)
elosztásáért folyó — verseny problémaköréhez.
Ahhoz, hogy a turizmus általános gazdaságélénkít ő szerepe lokálisan érvénye-
sülhessen, szükséges a keresleti piac igényeinek folyamatos követése, felmérése és
Bakucz Márta : Gondolatok a városi turizmus fejlesztéséről, két testvérváros vendégkörének alapján.
Tér és Társadalom 15. évf. 2001/1. 131-151. p.

TÉT XV. évf. 2001 s 1 Gyors ténykép 133

elemzése, hogy az új évezred elején végre hatékony tervezésre és cselekvési
program összeállítására kerülhessen sor. Sikerre a jöv őben az a turizmus számíthat,
amely messzemen ően kielégíti a turista sokrét ű igényeit, hasznot hoz a helyi
vállalkozóknak, el őnyöket jelent a lakosságnak, és óvja a természeti és épített
környezetet.
Egy ilyen hatékonyan működő városi turizmus kiépítésének el ősegítése érdekében
végeztünk 2000 nyarán egy felmérést, amely részben a Pécsre látogató turistákat
kérdezte ki a városban tartózkodásuk tapasztalatairól, másrészt a helyi lakosság
véleményét kérte ki arról, hogyan látják városuk versenyhelyzetét a szabadid ős és
üzleti turizmus vonatkozásában néhány más magyar „versenytárs" várossal
összehasonlítva. A felmérés els ő részét — a pécsivel nagyjából azonos id őpontban —
Grazban is lefolytattuk, azzal a céllal, hogy a városi turizmusban sikereket elér ő
második legnagyobb ausztriai város, tartományi székhely vendégkörét is
megvizsgáljuk, s a hasonlóságokat, különbségeket összevetve a hazaival
megállapíthassuk, hogy mely pontokon találhatunk adaptálható módszereket,
eljárásokat, amelyek az itthoni körülmények között sikerrel bíztathatnak.
Miért Grazra esett a választás, hogy a városi turizmusban elért eredményeinek
adaptálhatóságát elemezzük? Azért, mert mindkét város természeti-, épített és
kulturális környezete alapjaiban hasonló, s így, adottságaikat tekintve, a turisták
fogadására rendkívül alkalmasak. Pécsett azonban — Grazhoz képest — számottev ő
lemaradás tapasztalható az idegenforgalmi infrastruktúra fejlettsége terén, és a
nemzetközi hírű kulturális, tudományos és az üzleti jelleg ű rendezvényekkel
bővített kínálat is gyengébb. Ahhoz, hogy ebb ől a grazi előnyből mi is profi-
tálhassunk, a jó ötletek könnyebben átvehet ővé váljanak, segítséget nyújt a két
város közötti — immár több mint 10 éve fennálló — testvérvárosi kapcsolat, amely az
együttműködéshez kommunikációs csatornát biztosít, els ősorban kulturális és
oktatási területen, s reményeink szerint a jöv őben egyre intenzívebben a gazdasági
szférában is.
A felmérőlapok segítségével begyűjtött információk egyaránt szolgálhatják
mindkét város általános és idegenforgalmi marketingjének pontosabb orientálását,
valamint az eredmények elemzésére támaszkodva a városok, s els ősorban Pécs
környezeti, ellátási, információs és szolgáltatási hátterének célirányos fejlesztését.

A felmérés módszerei, a felmért minta statisztikai jellemvonásai
A felmérés id őszaka

A kérdő íves felmérés Pécsett 2000. július 26. és október 29. között zajlott,
Grazban pedig — szervezési problémák miatt — egy kicsit kés őbb, augusztus 31-én
indult, és ugyancsak október végén zárult. A Pécsett beérkezett felmér őlapok száma
(júliusban 47, augusztusban 72, szeptemberben 64, októberben 43) igazolja, hogy a
Bakucz Márta : Gondolatok a városi turizmus fejlesztéséről, két testvérváros vendégkörének alapján.
Tér és Társadalom 15. évf. 2001/1. 131-151. p.

134 Gyors ténykép TÉT XV. évf. 2001 s 1

városi idegenforgalmi főidény nem kötődik kifejezetten a nyári hónapokhoz, hanem
magában foglalja a kora őszi időszakot is. A felmérési időszak mindkét városban
kiterjedt a hétköznapokra és a hétvégékre is.

A felmérés reprezentativitásának biztosítása, mintavételi módszerek

A vendégkörfelmérés feladata kett ős:
— olyan mintasokaságot kiválasztani, amely összetételénél fogva képes
bemutatni a várost felkeres ő turisták lehetséges igényeit,
— és a potenciális trendek felismerésével alapot adni a f ő piaci szegmensek
kiválasztására.
E két cél elérése érdekében f ő mintavételi módszerként' alkalmaztuk a két
város jellemző kereskedelmi szálláshelyeit felkeres ő vendégek elérését,
felajánlva számukra a kiválasztott szálláshelyeken elhelyezett kérd őívek
kitöltésének lehet őségét. Ezzel a módszerrel Pécsett a szálláshelyek min őségi és
mennyiségi összetételének 2 megfelelő arányú „turistasokaságot" sikerült
felmérnünk, míg Grazban a városi turistahivatal vezet ője tudatosan a min őségi
(négy csillagos) szállodák vendégeit vonta be a megkérdezettek körébe. Ez a
különbség ugyan egyensúlytalanságot okozott a két városban kitöltött kérd őívek
számában (Pécsett 226, Grazban 43), és egyben megkérd őjelezte az adatok
reprezentativitását és összehasonlíthatóságát, de meggy őződésünk szerint a
kapott adatokból mégis következtethetünk a f őbb trendekre és problémákra
mindkét városban, így például a felmérésbe bevont szálláshelyekkel
kapcsolatban a magasabb kategóriájú szállodák hiányára Pécsett. Kiegészít ő
felmérési módszerként Pécsett — az adatgy űjtés hatékonyságának fokozása
érdekében — alkalmaztuk a központi helyen található Baranya megyei
Tourinform irodába betér ő , információkat keres ő látogatók megkérdezését diák
kérdez őbiztosok segítségével.
Az összevethet őség érdekében mindkét mintavételi városban ugyanazt a
többnyelvű (magyar—angol—német) kérd őívet tettük hozzáférhet ővé a turisták
számára.

A felmért minta alapvet ő jellemz ői

A Pécsett kitöltött kérdőívek 51% belföldi és 49% külföldi, míg Grazban 31%
hazai és 69% külföldi turista véleményét tükrözik. Ebb ől az aránybeli különbségb ől
már lehet arra következtetni, hogy Graz valamilyen szempontból nagyobb vonzer őt
tud gyakorolni a külföldi városlátogató turistákra, mint Pécs.
A kérdőíveket kitölt ő vendégek Pécsre összesen 14 országból, Grazba 9 országból
érkeztek. Érdekes megfigyelnünk a hasonlóságokat és a különböz őségeket a küldő
országok között a turistáik számát tekintve. Mindkét városban az odalátogató
Bakucz Márta : Gondolatok a városi turizmus fejlesztéséről, két testvérváros vendégkörének alapján.
Tér és Társadalom 15. évf. 2001/1. 131-151. p.

TÉT XV. évf. 2001 s 1 Gyors ténykép 135

külföldiek körében egyaránt a német vendégek voltak többségben, de arányuk
Pécsett csak az összes felmért turista 28%-át tette ki, még Grazban a 33%-át. Ezt a
különbséget az tette még hangsúlyosabbá, hogy az utóbbi százalékarány magasabb
volt, mint a Grazba érkez ő hazai turisták aránya (31%), azonban Pécset
messzemenő en a hazai turisták túlsúlya (51%) jellemezte a vizsgált id őszakban.
Külön figyelmet érdemel az „egyéb" kategória részletesebb elemzése, amely
Grazban dominánsabb (24%-os) jelenlétet mutatott, szemben a pécsivel (15%), és
összetétele is más volt (1. ábra).
1. ÁBRA
A külföldi vendégek megoszlása küld ő országonként
( Foreign Visitors by Countries)

Aviagált időszakban (2000. jíi. 26.- okt. 29.) a Pécsre
Atizsgált icEszaldam(2000. aw, 10. -akt 29.) a Gazta látagab5 és a
látogató és a felmérésre véle« adó tuistakeenstaiség
felmkésre MiiaSzt actitirialák nenzeliség szerinti ntgcszlása
«rinli megoszlása fó
fó
140
120
100
93
60
40
20
0 1

Osztálc Mm:t

Forrás: Vendégkör felmérés 2000.
A Pécset meglátogatók nemzetiség szempontjából jobban szóródtak, azaz a
felmérésbe belekerültek kelet-, nyugat- és észak-európaiak, valamint tengerentúliak
is, míg a grazi „egyéb" kategória egy-egy ír, dán, spanyol, olasz, magyar, amerikai
és kanadai vendéget reprezentál. Ebb ől nem lehet komolyabb következtetést
levonni két okból:
— Az egyik a két városban összegy űjtött és értékelésre alkalmas felmér őlapok
mennyiségi különbsége,
— a másik pedig az elemzésükben már korábban említett, a felmérésbe bevont
szálláshelyek különböz ő vendégköre.
Kiemelt figyelmet érdemel a két város idegenforgalmi vendégkörének azonos
eleme, a német turisták köre, akiknek a városlátogatást eredményez ő motivációival
és az ehhez kapcsolódó igényeikkel a kés őbbiekben foglakozunk. Mindenesetre
nemzetiségi szempontból ők azok, akiknek Pécsre „vonzásához" leginkább
gondolhatnak a grazi gyakorlat bizonyos elemeinek adaptálására a városi turizmus
szakemberei.
Bakucz Márta : Gondolatok a városi turizmus fejlesztéséről, két testvérváros vendégkörének alapján.
Tér és Társadalom 15. évf. 2001/1. 131-151. p.

136 Gyors ténykép TÉT XV. évf. 2001 s 1

A belföldi vendégek megoszlása lakóhelyük szerint

A Pécsre érkezett hazai vendégek igen széles települési kört reprezentáltak. A 115
felmért magyar turista 47 településr ől érkezett, a legtöbben azonban Budapestr ől
(24 fő) és a Dunántúlról (67 fő) jöttek. A fővárosból érkezett vendégek mellett
jelentős szegmenst alkottak a nagyvárosokból (Debrecen, Miskolc, Szeged) és a
városi turizmus szempontjából versenytárs településekr ől (Eger, Kecskemét,
Sopron, Székesfehérvár) érkezett vendégek. Területi szempontból túlsúlyban voltak
a Zalaegerszeg—Balaton—Székesfehérvár—Budapest (Pest megye)—Kecskemét-
Szeged vonal által lehatárolt országrészb ől érkezettek (93 fő). A vendégkör eszerint
történő megoszlásának — feltételezésünk szerint — egyértelm űen a közlekedési
szempontból vett megközelíthetőség az oka. A közlekedési infrastruktúra — s itt
elsősorban az úthálózat elkövetkez ő évtizedben történ ő fejlesztésére gondolunk —
nagymértékben hozzájárulna Pécs városi turizmus terén elért eredményeihez.
A grazi felmérésben részt vett hazai (osztrák) turisták területi megoszlásáról
határozott jellegzetességeket kimutatni nem tudtunk.

A felmért vendégkör szociológiai, demográfiai jellemz ői

A kiválasztott felmérési id őszakban a választott módszerrel elvégzett kutatás
mintasokasága elképzelésünk szerint képes reprezentálni a Pécset felkeres ő turisták
megoszlását, Graz esetében pedig rámutat bizonyos trendekre.
A Pécsett és Grazban választ adó turistákat — koruk szerint — három csoportra
osztottuk: fiatalokra (0-29 év), aktív középkorúakra (30-49 év) és az id ősödő (50
év feletti) korosztályra (2. ábra). Meggyőződésünk szerint a városi turizmushoz
kapcsolódó igények a kor alapján leginkább eszerint különböztethet őek meg.
Kiugró azonosságként értékelhetjük, hogy felmérésünk eredményei szerint mindkét
városban a külföldr ől érkező turisták közül a német 50 év feletti korosztály igényeit
kell a turizmus szakembereinek leginkább szem el őtt tartaniuk. Ugyancsak ezt a
korosztályt kell megcélozniuk a nemzetiség szempontjából „egyéb" gy űjtő
kategóriába sorolt külföldi vendégek esetében is. Eltérés mutatkozott a két városban
végzett felmérés szerint a hazai turisták korosztályi súlyának megítélésében, mivel
Grazban a három említett kategória között nem volt kiugró különbség — bár a
középkorúak enyhe többségben voltak —, míg Pécset a fiatal korosztályhoz tartozó
hazai turisták látogatták meg a legtöbben, valószín űleg a kifejezetten részükre
szervezett nyári programoknak köszönhet ően. Itt kell megemlítenünk, hogy a
tanulmány elején már érintett 1997-es, pécsi turisztikai vendégkörre vonatkozó
felméréshez képest örvendetes javulás állapítható meg a fiataloknak felkínálható
szálláshely férőhelyek tekintetében, melyek száma jelent ősen növekedett az
egyetemi kollégiumok nyáron kft. formában diákszállóként történ ő működésének
következtében.
Bakucz Márta : Gondolatok a városi turizmus fejlesztéséről, két testvérváros vendégkörének alapján.
Tér és Társadalom 15. évf. 2001/1. 131-151. p.

TÉT XV. évf. 2001 s 1 Gyors ténykép 137

2. ÁBRA
A választ adó turisták kor szerinti csoportosítása
(Tourists by Age)

A Pécsett választ adó turisták kor szerinti csoportosítása A C razban valaszt adó turisták kor szerinti csoportosítása

O 0-29 év

Magyar
s 30-49 év
Egyéb

Német
50 év fölön
Osorák

Forrás: Vendégkör felmérés 2000.
A nemek aránya közel azonosan alakult a felmérésben részt vev ő belföldi turisták
esetében Pécsett és Grazban, de a korábban már elemzett többségben lev ő német és
az egyéb nemzetiségű külföldi turisták esetében mindkét városban a férfiak voltak
többségben. Igy magától értetődik, hogy az ő motivációikra és igényeikre a fogadó
turizmussal foglakozó szakembereknek különösen figyelniük kell.
A foglalkozások körét átfogva kilencféle csoportba sorolták be magukat a
válaszadók. Míg Pécs vendégkörét els ősorban az alkalmazotti/hivatalnoki réteg és a
diákság képviselte, addig a grazi válaszadók között a vezet ő beosztású
alkalmazottak/hivatalnokok voltak többségben, de az alkalmazotti/hivatalnoki réteg
is jelentős arányban képviselte magát.
Az eredményeket szemléltető ábrán láthatjuk, hogy foglakozási szempontból
mindkét város felmért vendégköre a különböz ő társadalmi csoportokat igen széles
skálán képviseli, és a kiugró szegmensek nagyjából azonosak, csak súlyuk eltér ő (3.
ábra). A felmérésben Pécsr ől a legtöbben az 5000-50 000 lakosú kisvárosokból
érkezett vendégek nyilatkoztak, míg Grazzal kapcsolatban ugyanez a lakosság
nagysága szerinti szegmens a második helyre szorult. Grazot legtöbben az 1
milliónál több lakossal rendelkez ő külföldi nagyvárosokból, illetve az osztrák
fővárosból, Bécsből látogatták meg (4. ábra).
Összefoglalva a Pécsett és Grazban felmért vendégkör szociológiai, demográfiai
szempontú áttekintését, megállapíthatjuk a közös pontokat:
- mindkét város vendégköre az alkalmazotti /hivatalnoki réteg irányában
differenciált,
— a külföldiek közül elsősorban az 50 év feletti német turistákat vonzzák,
- a kisvárosokból (lakosság 5000-50 000 között) érkez ő turisták jelent ős
szegmenst alkotnak.
Bakucz Márta : Gondolatok a városi turizmus fejlesztéséről, két testvérváros vendégkörének alapján.
Tér és Társadalom 15. évf. 2001/1. 131-151. p.

138 Gyors ténykép TÉT XV. évf. 2001 s 1

3. ÁBRA
A választ adó turisták foglalkozás szerinti csoportosítása
(Tourists by Occupation)

A Gazban választ adó turisták foglalkozás szerinú csoportosítása
ó
15

sSvájci
10
E1Egyéb

5 uNémet

• Osztrák
,
°ó'
3 'E, ;„, 5
E E
:á v=
2 21 r,
• 5°,4 =
‹) 2 • T4
z e
<

fó A Pécsett választ adó turisták foglakozás szerinti csoportosítása

El Egyéb

Német

s Osztrák
u Magyar

-Nd
To 0 " 2 .9 79
-e, .7,
_S -2
2M§ 7 > M úv
z2
"
Forrás: Vendégkör felmérés 2000.

A felmért vendégkör városi tartózkodásának értékelése

A megkérdezettek pécsi illetve grazi tartózkodásának kategóriába sorolása egy
ponton megegyezett; mindkét helyen a vendégek többsége (Graz: 67%, Pécs: 47%)
rövid üdülés céljából töltött el néhány napot (5. ábra).
A TourMIS3 által 1999-ben végzett felmérés ugyancsak megállapítja az
Ausztriába érkez ő városlátogatókkal kapcsolatban, hogy a rövid látogatás a
legtipikusabb. Ugyanezt támasztja alá az idegenforgalmi szakemberek által közölt
adat, amely szerint a Grazban eltöltött átlagos vendégéjszakák száma 1,9, Pécsett
Bakucz Márta : Gondolatok a városi turizmus fejlesztéséről, két testvérváros vendégkörének alapján.
Tér és Társadalom 15. évf. 2001/1. 131-151. p.

TÉT XV. évf. 2001 s 1 Gyors ténykép 139

pedig 1,6 (Hardt Stremayr, ill. Varga Csaba 4 közlése szerint). Mindkét városban
ennek az átlagértéknek, mint az egyik turizmusból adódó legfontosabb
nyereségforrásnak a növelését szeretnék elérni els ősorban a szállodaipar
szakemberei.
4. ÁBRA
A választ adó turisták lakóhely szerinti csoportosítása
(Tourists by their Permanent Residence)

A Pécsett választ adók lakóhely szerinti csoportosítása
ró

50
40
30
20
10
0
5 000 lakos alatt 5 000-50 000 50 000-100 000 100 000-500 000 500 000-1 000 000 1 000 000 felett
Magyar u Német u Osztrák s Egyéb

fő A Grazban választ adók lakóhely szerinti csoportosítása
12
10

8
6
4

2
111 1111.11111111111 1 1 1 1 1 1111111111 1 1 1 1 1 1 1111111 111
5 000 lakos alatt 5 000-50 000 50 000-100 000 100 000-500 000 500 000.1000 000 I 000 000 felett

11111 Osztrák Német D Egyéb u Svájci

Forrás: Vendégkör felmérés 2000.
Felmérésünk adatai szerint mindkét városba a rövid látogatásra érkez ő turisták
első sorban városnézés céljából jöttek (Graz: 57%, Pécs: 47%), de jelent ős
motívumként szerepel mindkét helyen a rokonok vagy ismer ősök meglátogatása,
illetve a város kulturális eseményein való részvétel is. Ez utóbbit a városi turizmus
szakembereinek mindenképpen ajánlatos figyelembe vennie, amikor a külföldi és a
hazai turisták számára egyaránt jól eladható programkínálat kialakításán
fáradoznak. Igazolásként erre egy negatív példa szolgál, a 2000. év nyarán Grazban
tartott „Kert Kiállítás" (Gartenschau). Az ötlet rendkívül újszer ű volt, és úgy tűnt,
hogy az esemény turisták tömegeit fogja vonzani, de az elvárt 1 millió helyett 450
ezer (ebb ő l 65 ezer külföldi) látogatót könyvelhettek el a rendez ők az októberi
Bakucz Márta : Gondolatok a városi turizmus fejlesztéséről, két testvérváros vendégkörének alapján.
Tér és Társadalom 15. évf. 2001/1. 131-151. p.

140 Gyors ténykép TÉT XV. évf. 2001 s 1

záráskor, féléves nyitva tartás után. A program a szervez ők szempontjából
egyértelműen veszteségesnek bizonyult a következ ő okokból:
— a létesítmény kialakítása rendkívül költséges volt, a jelent ős szponzori
(Raiffeisen Bank) támogatás ellenére is,
— a felkínált „termék" nem volt megfelel ő, piacképes,
— és ebből következően az érte kért ár sem volt reális.
5. ÁBRA
Tartózkodás oka
(The Reason of Staying)

A megkérdezettek pécsi tartózkodásának kategóriába sorolása

100 D Egyéb
80
Német
60
40
s Osztrák
20 u Magyar

A megkérdezettek grazi tartózkodásának kategóriába sorolása

u Svájci
u Egyéb
s Német
Osztrák

.9
-c3
fi s'

N .0
<

Forrás: Vendégkör felmérés 2000.
Bakucz Márta : Gondolatok a városi turizmus fejlesztéséről, két testvérváros vendégkörének alapján.
Tér és Társadalom 15. évf. 2001/1. 131-151. p.

TÉT XV. évf. 2001 s 1 Gyors ténykép 141

A kedvezőtlen tapasztalatok után biztos, hogy ez a rendezvény nem válik
hagyomány-teremtő vé Grazban. Azonban a fő programot kísérő kulturális
események („Comm.gr.2000, a Művészet — Tudomány — Kommunikáció" kiállítás,
Paul Gauguin festményeinek bemutatása) jelent ős érdeklődésre tartottak számot a
városba látogató turisták körében.
Felmérésünkben a válaszadó turisták 1-5-ig terjed ő skálán értékelték grazi
illetve pécsi tartózkodásukat általában. Ez az eredmény mindkét városban
átlagosan 4 egész körüli. Sokkal nagyobb szóródást tapasztalhattunk azonban a
válaszadó turisták véleményében a felmér ő lapunkban megadott 12 szempont
szerint (6a., 6b. ábra).
A felmérésnek ez a része arra kérdezett rá, hogy a vizsgált id őszakban a
turisták hogyan értékelték Pécset, illetve Grazot a megadott szempontok
alapján, 1-5-ig terjed ő érdemjegyekkel, ahol az „1" azt jelentette, hogy a város
„egyáltalán semmit sem ajánl" számukra, míg az „5" a maximumot jelentette.
Az egyes szempontok értékelésének átlaga Graz esetében mindenütt 4,0 feletti,
kivéve a város által kínált árszínvonal megítélését, amely jóval szigorúbb a
többinél, mindössze 3,4 pont. Pécs esetében a szálláshelyek, a szórakozási
lehető ségek, a turisták életét kellemessé, könnyebbé tev ő dolgok elérhetősége,
valamint a város megközelíthet ősége maradt az átlagpontszámok alapján 4,0
alatti. Érdekes egybeesés, hogy Pécsett sem találták az árszínvonalat vonzónak,
sem a külföldi, sem az odalátogató hazai turisták. A pécsi adatok feldolgozása
során használt faktoranalízis meger ősítette az átlagpontszámok alapján kialakult
képet, mivel kimutatta, hogy az egyes vélemények a város által kínált
szálláshelyek min ő sége és választéka, a vonzó árszínvonal, s legintenzívebben a
város megközelíthet ő sége tekintetében szóródtak. Az elemzésben összeállított
mátrix az egyes változók közötti kapcsolat szorosságát mutatja be, azt, hogy
gyenge vagy er ős a köztük levő kapcsolat a korrelációs együtthatók alapján. Így
egyértelmű en látszik, hogy Pécs város légköre és egyéni arculata között szoros
összefüggés van, amihez kapcsolódik még a város fekvése is. Ez a három
tényező mutatkozott dönt ő fontosságúnak a turisták úti cél választásánál, Pécsre
jövetelüket megel őző en. A város légkörét és egyéni arculatát a Pécsre látogató,
a külföldiek között legjelent ő sebb szegmenst alkotó német vendégek is nagyon
pozitívan értékelték. Véleményüket, igényeiket a városi turizmus tervezésével
foglalkozó szakembereknek fokozottan figyelemmel kell kísérnie, nemcsak
számbeli fölényük, hanem a mindkét város értékelésénél megmutátkozó, a
hazainál is kritikusabb szemléletmódjuk miatt. Az ő értékelésük szerint Graz
egyértelmű versenyelő nnyel rendelkezik Pécshez viszonyítva a városi turizmust
elősegítő és szolgáló infrastrukturális háttér, valamint a vásárlási lehet őségek
szempontjából.
Bakucz Márta : Gondolatok a városi turizmus fejlesztéséről, két testvérváros vendégkörének alapján.
Tér és Társadalom 15. évf. 2001/1. 131-151. p.
142 Gyors ténykép TÉT XV. évf. 2001 s 1

z
cs
a9?sgww
ze s? ,1 3 1 3 19 ZV
E
S)

fi
1399s9wq31
N !Mi¥, S. V
tsD
0) fi
•s..

•••••sss••••s
N sogysipsq
4ssolei !Xiay
fi
fi

¢1¢1113.18 Q>
s u?,(33 soA V N
Q)
N

:0
359A7RJ soien V
11••••••s••1s11~•~1ffl
..CL)
0.0
f-T4
.4 s sl 1 ,z Q 13 s w
50.1¥A V 1:1

o99sglatp?io E
z
11M11•1~~1111~~11ffl
loglop orral
?qqaXuugv?ssawwial
ta 3 0 1? NVI, !.."1 V
•
plIOnt1125.19 9ZUOA V N

,p3?sowyai
s!IYJI1 W1,1 V bA
Forrás: Vendégkör felmérés 2000.

el?wseign s? a9?sgw w
)1a,(iwisviiezs

N O
Bakucz Márta : Gondolatok a városi turizmus fejlesztéséről, két testvérváros vendégkörének alapján.
Tér és Társadalom 15. évf. 2001/1. 131-151. p.

TÉT XV. évf. 2001 • 1 Gyors ténykép 143

Az ételek és az italok

min ősége

A vásárlási lehet őségek

A helyi lakosság

barátságos

A város egyéni arculata

A város fekvése

1`11.. A város

t•I megközelithet ősége

.4% .0,
;..
bfl

S< 0) A turisták életét

,.d kellemessé/könnyebbé
tevő dolgok elérhet ő sége
20,

ts)

A vonzó árszinvonal

ts) 0)
E
A kulturális lehet őségek Z
E=11111111111s=1•111111111111111
Forrás.: Vendégkör felmérés 2000.

A város légköre

.cn
A szórakozási lehet ő ségek
N

151
A szálláshelyek min ősége

és választéka
Bakucz Márta : Gondolatok a városi turizmus fejlesztéséről, két testvérváros vendégkörének alapján.
Tér és Társadalom 15. évf. 2001/1. 131-151. p.

144 Gyors ténykép TÉT XV. évf. 2001 s 1

Az utóbbi elmarasztaló kritikája int ő jel lehet a várostervez ők számára, hogy az
elmúlt évek külvárosi bevásárlóközpontok építésére koncentráló fejlesztései után
hasznosnak bizonyulna „visszafordulni" a belvárosba, és ott — lehet őleg helyi
önkormányzati, esetleg állami célirányos pénzügyi támogatással — a régi, patinás
üzletek nyereséges működtetését kellene elősegíteni. A grazi városi önkormányzat
speciális projektje jó példa erre, amely középpontba helyezi a belvárosi üzletek
tulajdonosainak, illetve bérl őinek vállalkozói érdekeit, segítve őket minél több
vásárló, köztük a külföldi és a hazai turisták megnyerésében, ezzel egyidej űleg
ösztönzi a keresked őket a felbecsülhetetlen érték ű belvárosi épített környezet
ápolására, fenntartható lépték ű fejlesztésére.
7. ÁBRA
Az öt város rangsora a csomagtúrák választott célállomása szerint
(The Rank of the Five City According to the of Chosen Destination of Packagetour)

5
4 -

3
2-
1-
0
Pécs Sopron Eger Debrecen Szeged

Forrás: Vendégkör felmérés 2000.
A pécsi adatokat értékel ő faktoranalízis alapján megállapíthatjuk, hogy a városba
látogató turisták tudatában er ősen kötődik egymáshoz a szálláshelyek
minősége/választéka és a szórakozási lehet őségek színvonala, a vásárlási
lehetőségek, valamint az ételek és az italok min ősége, ami a városi infrastruktúra
turista vonzerőként betöltött szerepére utal.
Mindenképpen Pécs turizmusban betöltött szerepének er ősítésére bátorít a
következő eredmény, amelyet a felmérésben részt vett turisták megkérdezése után
kaptunk arra vonatkozóan, hogy a felsorolt, általunk turisztikai szempontból
potenciális versenytársnak tartott magyar városok közül melyiket választanák
kiegészítő csomagtúra célállomásaként budapesti látogatásukat követ ően (7. ábra).
Felmérésünk második nagy kérdéscsoportja azt vizsgálta, hogy a pécsi, illetve
grazi városlátogatásra vonatkozóan melyek voltak a turisták részére leglényegesebb
megfontolások a célállomás kiválasztásakor. A felsorolt 20 állítás mindegyikével
kapcsolatban kértük a véleményüket, hogy azok „teljesen", „többnyire", „egy
kicsit" avagy „egyáltalán nem" vonatkoztak rájuk. Az összesít ő diagramok
Bakucz Márta : Gondolatok a városi turizmus fejlesztéséről, két testvérváros vendégkörének alapján.
Tér és Társadalom 15. évf. 2001/1. 131-151. p.

TÉT XV. évf. 2001 s 1 Gyors ténykép... 145

bemutatják nemzeti bontásban, hogy az egyes motivációs elemeket milyen
arányban érezték „teljesen" magukénak a két városban választ adó turisták(8a., 8b.
ábra).
Az ábrák összevetése során számos hasonlóságot láthatunk abból a szempontból,
hogy mind Pécsett, mind Grazban milyen döntést el ősegítő motívumot láttak
legfontosabbnak a városba érkez ő turisták. Véleményük nyolc esetben megegyezett,
ezek sorrendben (tekintet nélkül a választások pontos számadataira) a következ ők:
- pihenés és kikapcsolódás,
- kényelem és kényeztetés,
- kulturális események és látnivalók,
- változás a megszokott körülményekhez képest,
- teljesen felszabadult és könnyed érzés,
- a helyi lakosok életmódja iránti érdekl ődés,
- biztonságérzet,
- a jó ételek és italok fogyasztásának lehet ősége.
Ez utóbbi nagy hangsúlyt kapott mindkét városban a belföldi és a német turisták
választásában is, mindemellett látható határozott igényük a pihenést, kényelmet és
biztonságérzetet is adó városi tartózkodásra. Ez az eredmény ismételten rámutat
arra, hogy egy város turistákra gyakorolt vonzerejét mennyire meghatározzák az
infrastrukturális adottságok (megfelel ő szálláshelykínálat, éttermi választék,
közbiztonság).
A kulturális események és látnivalók biztosítása olyan városi prioritás, amelyet
mint lehetséges vonzer ő forrást a szakemberek a városi turizmus
marketingtervezésénél nem hagyhatnak figyelmen kívül. Felmérésünk adatai is ezt
tükrözik, mivel Pécsett és Grazban is a válaszadó hazai és külföldi (els ősorban
német) turisták jelent ő s része fontosnak tartotta a desztináció választáskor, hogy
városlátogatásuk során kulturális események és látnivalók közül válogathatnak.
Ebben az irányban dolgoztak ki a grazi városi turizmus szakemberei egy átfogó
projektet, amely azt a célt t űzte ki, hogy Grazot 2003-ra Európa kulturális
fő városává fejleszti. A „Kulturstadt 2003" nem egyszeri programcsomagot ajánl a
megjelölt évre, hanem — egy folyamatos és tudatos városimázs-alakító munka
eredményeként — szeretné a várost Salzburghoz hasonló színvonalú kulturális
központtá fejleszteni, illetve fesztiválváros rangjára emelni. Mindezt úgy szeretnék
elérni, hogy a város polgármestere által meghatározott „üzleti-etikai" irányelveket
követik a városversenyre vonatkozóan: „Graz els ősorban partnere és nem
versenytársa a többi osztrák városnak". Ausztriában az önkormányzati vezet őket az
„Österreichischen Stadtebund" (Osztrák Városszövetség) fogja össze, és készteti
szoros együttműködésre annak érdekében, hogy polgáraik jólétét, gazdagodását,
egyszóval a lokális fejlő dést maximálisan tudják szolgálni.
Bakucz Márta : Gondolatok a városi turizmus fejlesztéséről, két testvérváros vendégkörének alapján.
Tér és Társadalom 15. évf. 2001/1. 131-151. p.
146 Gyors ténykép TÉT XV. évf. 2001 s 1

I 1°M! s? 1 31 ,19 9f

tana 4suotzm

s CSI,WIZOICJ9ZS

sa eswviia >13>iatuJaXD

713123A33Z5f13W tuapu!K

Jgtifial so:Ipsmeq sa fiasiialaN

e9P91,191,-!? Pe?••!! •
cfpa~ia )10s051e1 !X1 34 V

J9)13:1
snOluizsou sa smiguattut1(

J.91291 !w-9 )

z
D
gasgtatiai !sgzole.lozs xos

sava pa(uwal
sa linpuqezsm tiasafiai

satla)t zatplaXuatuiot9)1
nolozstiaw e s9zotwA

asallsatalaNgt saualaglatu
9519)1 e ,9 ledelle!ol!zU V

asmOatu Nafiastaiaws!
(9 e9 9 ees.191 9!' y
rn
etlassolezonan
4a9as2PLPI !sVzolet9zs V •
sa 31aÁula9w
i"u:11?.Intin)l

!
I ai!asgwyal samapea.ni v

NaXuawia
uelletiozs sa s9m4pi •woliezi

sgiouods
II • sa 5313t1.131231.111U1M3

913>zaXual sa waiaXuaN

sppaiosatlevi sa sauatud

oc r tr)
Bakucz Márta : Gondolatok a városi turizmus fejlesztéséről, két testvérváros vendégkörének alapján.
Tér és Társadalom 15. évf. 2001/1. 131-151. p.

TÉT XV. évf. 2001 s 1 Gyors ténykép 147

1.1.11 Q 1.1.1P 9f

0zsp 90suolzm

esvielzo,pupzs
sp espiplia 1010440