Tér és Társadalom 12. évf. 1998/4. 21-27. p.
Tér és Társadalom XII. évf. 1998 s 4: 21 27
-
KELET-KÖZÉP-EURÓPA ÉS MAGYARORSZÁG
AGRÁRGAZDASÁGA AZ EURÓPAI UNIÓHOZ
VALÓ CSATLAKOZÁS ELŐTTI
(The Agriculture of Central Europe and Hungary Before the
Accession to the European Union)
BUDAY-SÁNTHA ATTILA
Az Európai Unióhoz való csatlakozás idejének közeledtével az EU-n belül — f őleg
Ausztriában — egyre inkább feler ősödnek azok a hangok, amelyek a csatlakozás
idejének későbbi időpontra halasztását, és a mez őgazdaságnak nyújtott támogatások
(kompenzációk) — a belép ők számára hátrányos módon — egyenl őtlen elosztását
szorgalmazzák. A tanulmány arra kíván rámutatni, hogy a belép ők esetében nem egy
homogén agrártérségr ől van szó, hanem eltérő adottságú országokról. A felmerül ő
problémákat országonként kell vizsgálni és kezelni. A gazdaság fejl ődése, az élet-
színvonal növelése nemcsak a veszélyesnek tartott munkaer őmozgást fékezné, de a
növekvő belső fogyasztás az élelmiszer feleslegek kialakulását is megakadályozná.
Eltúlzott veszélyek
Hosszú előkészítő időszak után ebben az évben megkezd ődtek a csatlakozási tár-
gyalások négy kelet-közép-európai (Lengyelország, Csehország, Magyarország,
Szlovénia) és egy balti térségben elhelyezked ő országgal (Észtország). Ezzel egyi-
dej űleg felerősödtek az EU-n belül azok a tiltakozások és félelmek, amelyek ezen
országok csatlakozásának várható negatív következményeit hangsúlyozzák.
Ezek közül a legfontosabbak a következ ők:
— A belépő országok gazdasági elmaradottsága következtében ezeknek az or-
szágoknak a felzárkóztatási igénye elvonja a fejlesztési forrásokat az eddig
ebben részesülő EU-n belüli területektől.
— A munkajövedelmek nagymértékű eltérése olyan volumenű munka-
erőmozgást indít el keletről nyugati irányba, melynek következményei a je-
lenlegi tagországokban alig lesznek kezelhet őek.
— A csatlakozó országok nagy agrárpotenciálja egy kínálati többletet fog ered-
ményezni, mely az EU túltermelési válságát tovább mélyíti.
A közép-európai országok csatlakozási folyamatát hosszú távú politikai érdekek
határozzák meg, így a felmerül ő kérdésekre adandó válaszok is attól függ ően kerül-
nek megfogalmazásra. Elöljáróban azonban ki kell hangsúlyoznunk, hogy az EU és
a NATO bővítése a kölcsönös szükségszer űség, az előnyök és a hátrányok, a vár-
ható költségek és a haszon együttes mérlegelése alapján valósul meg. Európa két
integráló politikai és gazdasági tényezője Oroszország és az Európai Unió. A szov-
jet birodalom szétesésével a két nagy rendszer közötti kis államok politikai és gaz-
Buday-Sántha Attila :
Kelet-Közép-Európa és Magyarország agrárgazdasága az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt
Tér és Társadalom 12. évf. 1998/4. 21-27. p.
22 Buday-Sántha Attila TÉT XII. évf. 1998 s4
dasági vákuumba kerültek, amit az EU-val kötött társulási egyezmények enyhítettek,
de nem szüntettek meg. A régió politikai és gazdasági bizonytalansága mindig de-
stabilizáló hatású lesz Európa egészére nézve, részben a belülr ől feszítő gazdasági
gondok miatt, részben pedig azért, mert a nagyhatalmi ambíciók viszonylag kis
kockázattal járó játékterévé válhatnak. A politikai stabilizáció megteremtése tehát
összeurópai érdek. Az élesed ő globális gazdasági versenyben az európai bels ő piac
bővítése a kontinens jövőbeli versenyképességének az alapvet ő feltétele. Kelet-
Közép-Európa és Kelet-Európa gazdasági jelent ő ségét az EU számára jól bizonyítja
az a tény, hogy 1997-ben az EU export többletének 83%-át az ebbe a térségbe irá-
nyuló kereskedelemben érte el. Nem is szólva arról a jelent ős mezőgazdasági ter-
mék és élelmiszer exportról, amely a kilencvenes években az EU fölös készleteit
vezette le, sokszor azon az áron, hogy tovább növelte a gazdasági átmenetben lév ő
országok gazdasági válságát. Így ebben a térségben a gazdasági fejl ődés felgyorsítá-
sa egyben az EU gazdasági fejl ő désének is egy fontos kritériuma. Más oldalról
viszont igaz az, hogy a közép- és kelet-európai államoknak az EU politikai és gaz-
dasági rendszeréhez való integrálódása nélkül egyszer űen nincs lehet őségük egy
tartós gazdasági fejl ődésre, és a fejlett államokhoz való felzárkózásra.
A népességnek a fejlett államok felé irányuló, tehát nyugati irányú mozgása vi-
lágtendencia. Ez a fejl ő dési szakadék növekedése következtében még világszinten
megoldhatatlan gondot jelent, de Európában éppen a társult országok fejl ődésének a
felgyorsításával lehetne azt minimálisra csökkenteni. Az emberek többsége ragasz-
kodik a szül őhelyéhez és csak széls ő séges esetekben hajlandó azt elhagyni.
A csatlakozás ellenzőinek az egyik dönt ő érve a várható agrár túltermelés kérdése.
Ezzel kapcsolatban három megjegyzést szeretnék elöljáróban tenni.
1) A földrajzi közelség és szorosabb együttm űködés miatt az osztrákok és a
németek érthetik meg igazán, hogy bár a csatlakozó országok körét földraj-
zilag és politikailag egységes térségként kezelik, itt teljesen más természeti
adottságú, termelési szerkezet ű országokról van szó.
2) A társult tíz ország agrártermelésében — a jelent ős termeléscsökkenés ellené-
re — bekövetkező idő szakos túltermelés az életszínvonal drasztikus vissza-
esésének a következménye, amelynek javulása esetén a jelenlegi élelmiszer
feleslegek jelent ős része rögtön elt űnne.
3) Az EU és a tíz ország között kötött társulási egyezménynek egyértelm ű
nyert..,-se az Európai Unió. Egyedül Magyarország tudta meg őrizni jelentős
mértékben a mező gazdasági exporttöbbletét, bár ott is az export és import
aránya az 1989 évi 6:1-r ől 3:1-re csökkent. Kis mérték ű exporttöbbletet tud
még felmutatni Bulgária. A többi ország nettó élelmiszerimport őr.
A csatlakozásra kijelölt öt volt szocialista ország közül a legnagyobb bizonytalan-
sággal a lengyel mező gazdaság helyzete ítélhet ő meg, mert az a szétaprózott birtok-
szerkezet, a t őkehiány és a mező gazdasági túlnépesedés (népesség 27%-a a mez ő-
gazdaságból él) miatt mindig a lehet ő ségeinek határa alatt teljesített. Jelent ősebb
fejlesztés esetén els ő sorban tej- és tejtermék, marhahús, sertéshús, cukor, burgonya
és bizonyos zöldség- és gyümölcsfélék (pl. alma, bogyósok stb.) esetében lehetne
jelentős exportőr. Csehország a mez őgazdasági termelés számára kedvez őtlen adott-
Buday-Sántha Attila :
Kelet-Közép-Európa és Magyarország agrárgazdasága az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt
Tér és Társadalom 12. évf. 1998/4. 21-27. p.
TÉT XII. évf. 1998 s4 Kelet-Közép-Európa és Magyarország... 23
ságai miatt, magas fogyasztási szint mellett élelmiszer importra szorul. Jelent ősebb
exportra elsősorban tej- és tejtermék, marhahús, cukor, sörárpa és komló esetében
nyílik lehetősége. A szlovén mezőgazdaság sem képes fedezni a bels ő fogyasztást,
exportra elsősorban tej és tejtermékek, bor és baromfihús kerülhet. Magyarország
agrárpotenciálja jelenleg 50-60%-ban van csak kihasználva. A piactól függ ően búza,
kukorica (állatlétszámtól függ), sertés- és baromfihús, valamint napraforgómag és
olaj, bor, zöldség- és gyümölcs terén produkálhat jelent ősebb volumenű exportot. A
társult európai országok közül Szlovákia nagy mez őgazdasági többletekkel területi
adottságai miatt sem rendelkezhet, többlete búzából, sertéshúsból, burgonyából
képződhet. Románia rendkívül alacsony technológiai színvonala miatt kukoricából
és napraforgómagból és -olajból, borból, valamint él őjuhból rendelkezhet felesleg-
gel. Bulgária esetében a termelés a klasszikus kertészeti termékek, a sz őlő, a bor, a
zöldség és a gyümölcsfélék, valamint a dohány esetében haladja meg a bels ő keres-
letet. Az egyetlen balti állam, az eddig nem említett Észtország tej- és tejtermék
felesleggel rendelkezik. Összefoglalóan az öt csatlakozni kívánó ország esetében
piaci feszültséget a tej- és tejtermék, a marhahús és sertéshús, valamint az alma
kínálatának növekedése okozhat, de ez is nagymértékben attól függ, hogy a bels ő
fogyasztás hogyan alakul.
A magyar agrárgazdaság a csatlakozás előtt
A magyar mezőgazdaság az 1989-ben kezd ődő átszervezése óta tartós válságban
van. Ennek okai részben küls ő, részben pedig bels ő tényezőkben kereshet ők. A
külső okok között elsőként a keleti piacok elvesztését kell megemlíteni, amelyet a
zöldség- és konzerv-, a sz őlő-, bor-, valamint a sertéshús- és baromfihús-termelés
azóta sem tudott kiheverni. A bels ő okok között is első helyre kell tenni az életszín-
vonal drasztikus csökkenését (a magyar népesség ma a hetvenes éveknek megfelel ő
életszínvonalon él), amely a fogyasztás 15-20%-os visszaesésével járt (1. táblázat).
Alapvetően ez az oka annak, hogy bármely, a termelés növelésére irányuló kísérlet
kereslet hiányában piaci zavarokat okoz. A bels ő okok között kell megemlíteni a
részben nyugati ösztönzésre végrehajtott privatizációt, amely a kb. 2,4 millió 3-4
ha-os tulajdonossal átláthatatlan földtulajdoni viszonyokat hozott létre és szinte alig
átlátható agrárpiacot teremtett, ahol a rosszul felszerelt, gyakran képzetlen termel ők
nagy tömege jelent meg.
1. TÁBLÁZAT
Az egy f őre jutó éves fogyasztás (kg)
(Yearly Consumption perPerson in Kilogrammes)
Megnevezés 1986-90 1991-95 1995 1997
Húsfélék 77,2 68,5 63,1 60,0
Ebből: sertéshús 42,1 32,5 27,4 25,0
Tej- és tejtermék 188,0 149,4 133,4 136,0
Tojás 19,6 18,9 16,7 16,2
Gyümölcs 74,5 69,7 58,3 -
Forrás: A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számokban. Budapest, FM. 1997. 13. o.
Buday-Sántha Attila :
Kelet-Közép-Európa és Magyarország agrárgazdasága az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt
Tér és Társadalom 12. évf. 1998/4. 21-27. p.
24 Buday-Sántha Attila TÉT XII. évf. 1998 s4
A kialakult állapot sok tekintetben hasonlít az I. világháború utáni helyzethez,
amikor a belső és külső piacvesztés és a modernizációt gátló t őkehiány együtt oko-
zott gondokat. Tulajdonképpen ezzel, valamint a korábbi évtizedekben az ágazatnak
a térség országai közül kiemelked ő színvonalával, kifejezett export őr jellegével
magyarázható, hogy a termelés visszaesése a régióban a legnagyobb volt (2. táblá-
zat).
2. TÁBLÁZAT
A mez őgazdasági termelés volumenének alakulása (1988-1995)
(The Change in Agricultural Production Between 1988 and 1995)
Ország %-os viszonyszám
Szlovénia 100,8
Lengyelország 92,0
Cseh Köztársaság 77,3
Bulgária 76,7
Szlovák Köztársaság 70,0
Magyarország 63,2
Észtország 56 5
,
Litvánia 46,4
Lettország 45,5
Forrás: OECD; Benet Iván: Rendszerváltás és agrárgazdaság. Magyar
agrárgazdaság jelene és kilátásai. Budapest, Magyar Tudományos Aka-
démia 1997. 172. o.
A nagyobb gond, hogy a kialakult stagnáló állapotból a mez őgazdaság nem tudott
kikerülni. Az utóbbi négy évben ugyan a növénytermesztés hozamai a csapadéko-
sabb időjárás hatására növekedtek, de a növekedés megalapozottságának hiányát
mutatja, hogy a műtrágya hatóanyag felhasználás 1991 óta nem éri el 1 ha-ra vetítve
az 50 kg-ot. Ennek a hatása egyébként a min őség romlásában meg is mutatkozott.
Az állattenyésztés viszont a baromfihús termelés kis mérték ű növekedését leszámít-
va rendkívül alacsony szinten stagnál (1. ábra, 3. és 4. táblázat).
1. ÁBRA
A mez őgazdasági termékek bruttó termelése (1986-1990-es évek átlaga=100)
(The Production of Agricultural Goods, 100 = Yearly Avarage Production Between
1986 and 1990)
Forrás: Magyar Statisztikai Zsebkönyv. 1997. Budapest, KSH. 1998. 176. o.
Buday-Sántha Attila :
Kelet-Közép-Európa és Magyarország agrárgazdasága az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt
Tér és Társadalom 12. évf. 1998/4. 21-27. p.
TÉT XII. évf. 1998 s4 Kelet-Közép-Európa és Magyarország... 25
3. TÁBLÁZAT
Fontosabb növények termésmennyisége és termésátlaga
(The Overall Production of Major Plants and Their Avarage Production per Acre)
Megneve- Összes hozam (1000 t) Átlaghozam kg/ha
zés 1986-90 1991-95 1997 Ausztria 1986-90 1991-95 1997 Ausztria
1996 1996
Búza 6214 4380 5270 1301 4880 4250 4210 5010
Kukorica 6225 4981 6811 1474 5630 4410 6440 7670
Gabona 14282 11455 13723 4476 - - -
összesen
Napraforgó 745 741 545 - 2030 1750 1669 -
Cukorrépa 4513 3705 3756 2890 38400 31450 37970 -
Forrás: Tények és adatok a mezőgazdaságról és a falusi életkörü ményekr ől Budapest, KSH.
1997. 30. o.; Magyar Statisztikai Zsebkönyv '97 Budapest, KSH. 1998. 177. o.
4. TÁBLÁZAT
Állatállomány létszáma és termelése
(The Total Number of Life Animals)
Megnevezés Mérték- 1986-90 1991-95 1997 Ausztria
egység 1997
Szarvasmarha ezer db 1650 1083 871 2198
Ebből: tehén ezer db 658 468 414x" 820"
Sertés ezer db 8178 5149 4931 3680
Ebből: anyakoca ezer db 658 424 379x" 381
Juh ezer db 2165 1347 858 384
Tyúkállomány ezer db 55093 33582 30983 -
Vágóállat összesen: ezer t 2273 1604 1466 -
Tehéntej összesen: millió I 2748 2094 1854 3200"
1 tehénre jutó tejtermelés 1/db - 4935 % 4852 4429
x 1990 xx 1995 ""1996
Forrás: Tények és adatok a mez őgazdaságról és a falusi életkörülményekr ő l. Budapest, KSH.
1997. 31-32. o.; Ausztria állatállománya. Agrár Európa. 1998. 3., 4.; Mez őgazdasági Sta-
tisztikai Zsebkönyv. Budapest, KSH. 1997.
A termelés stagnálása, a lehet ő ségekhez képest rendkívül alacsony színvonala
megnehezíti a csatlakozási tárgyalásokat, mert ezt a termelési szintet nem lehet
bázisként elfogadni. Ez azt jelentené, hogy a bels ő fogyasztás növekedése esetén
tejet, tojást, húst, gyümölcsöt kellene importálni, miközben a magyar földek beve-
tetlenül állnának, illetve a falusiak jelent ős része munkanélküli lenne. Ezért a tár-
gyalások során tejb ő l, marhahúsból, cukorból a hazai ellátási szintet kell megcéloz-
ni, ez az EU piacait nem zavarná. Az ország adottságai a gabona- és az olajosmag
termelésre, valamint sz őlő , gyümölcs- és zöldségtermelésre kiválóak. A gabona
50%-át kitev ő kukoricából, napraforgómagból, csonthéjas- és bogyós gyümölcsök-
ből, minő ségi borból az EU nem önellátó, így a termés az Unión belül elhelyezhet ő,
a megjelenő többlettermés nem okoz piaci zavart. A búzatermelés pedig olyan mi-
nőség elő állítására képes, amelyhez hasonló az Európai Unió tagállamaiban nem
Buday-Sántha Attila :
Kelet-Közép-Európa és Magyarország agrárgazdasága az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt
Tér és Társadalom 12. évf. 1998/4. 21-27. p.
26 Buday-Sántha Attila TÉT XII. évf. 1998 s4
érhető el. A sertés- és a baromfihús termelés alakulását az ágazat korszer űsítésének
üteme határozza meg, hosszú ideig nem remélhet ő, hogy a termelés a nyolcvanas
évek színvonalát eléri.
A magyar mezőgazdaság jövőorientált fejlődési pályára állítása egyszerre feltéte-
lezi a földtulajdon és a bérleti viszonyok rendezését, a társult gazdálkodás támoga-
tását, valamint a piaci viszonyok rendezését és a t őkeellátottság javítását. A törté-
nelem kerekét nem lehet visszaforgatni. A jöv ő egyértelm űen a nagyméret ű, haté-
kony, integrált termelést folytató gazdaságoké.
Ez nem ideológiai kérdés, ez a versenyképesség kérdése. Mindaddig, amíg a ma-
gyar politika ezt nem vállalja fel, versenyképes termelésre képes mez őgazdaság sem
alakulhat ki. Ez az a kérdés, amivel az EU-nak is szembe kell néznie. Nem a magyar
mezőgazdaság jelent az EU parasztságára veszélyt, hanem az újabb WTO megálla-
podás következtében élesed ő verseny, amely az észak- és dél-amerikai, Ausztrál és
új-zélandi versenyt fogja növelni.
A magyar mezőgazdaság a termelésének kb. 1/3-át képes exportálni. Ez nem ha-
ladja meg az EU jelenlegi importjának 2-3%-át. Így tehát magyar export dömpingt ő l
nem kell tartani. Sokkal inkább veszélyes lesz az EU-ra és Magyarországra nézve is,
ha nem tudja a mezőgazdasági termelését korszer űsíteni, és hatékonyabbá tenni a
tengeren túli versennyel szemben.
Magyarország a föld kérdését leszámítva nem kíván semmi agrár kedvezményt.
Célja, hogy tiszta versenyviszonyok közé kerüljön. A földkérdésben a derogációt is
csak az tenné szükségessé, hogy a válság miatt a földek olyan mértékben elértékte-
lenedtek, hogy a földpiac szabaddá tétele spekulációs célú földvásárlásokat eredmé-
nyezne. Nem fogadható el viszont az, hogy a kompenzációt ne terjesszék ki a ma-
gyar mezőgazdaságra, mert az olyan mérték ű jövedelemtorzulást okozna, hogy a
hegy tetején jövedelmező bb lenne termelni, mint a termékeny síkságon.
Az EU érdeke, hogy Magyarországon lezajlódjon egy földkoncentráció, és ezzel
csökkenjen az életképtelen kisgazdaságok száma. További érdeke, hogy csökkenjen
a mezőgazdasági terület. Ezt egy intenzív erd ősítéssel, kb. 700 ezer ha beerd ősítésé-
vel lehetne elérni. További önérdekű támogatást jelentene a területek egy részén az
extenzívebb állattartás fejlesztése (pl. juh, kecske, húsló, szarvasmarha stb.), több-
célú víztározók létesítésének a támogatása. Els ősorban ezek azok a területek, ame-
lyeket célszerű lenne az Európai Uniónak még a csatlakozás el őtt határozottan tá-
mogatni, mert úgy biztosítana munkahelyeket és helyi jövedelmet, hogy az a ver-
senyző termékek területén nem jelentene piaci többletkínálatot. Itt természetesen
ismét el őtérbe kerülhet az az ellenérv, hogy a kelet-közép-európai országok, így
Magyarország csatlakozása mennyi fejlesztési forrást köt le. Erre csak azt felelhet-
jük, hogy a történelemben nincs sok példa arra, hogy egy gazdaságilag fejletlenebb
és fejlettebb régió kapcsolatából ne a fejlettebb húzna nagyobb hasznot. Az átmeneti
zavarok is nagymértékben mérsékelhet ő k, ha az egyes országokkal kapcsolatos
kérdéseket külön-külön, és nem együttesen vizsgálják és próbálják meg a feszült-
ségpontokat kezelni.
Buday-Sántha Attila :
Kelet-Közép-Európa és Magyarország agrárgazdasága az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt
Tér és Társadalom 12. évf. 1998/4. 21-27. p.
TÉT XII. évf. 1998 s4 Kelet-Közép-Európa és Magyarország... 27
Jegyzet
A tanulmány az OTKA T16201 nyilvántartási számú pályázat támogatásával készült.
Irodalom
A magyar mez őgazdaság és élelmiszeripar számokban. (1997) Budapest, Földművelésügyi Minisz-
térium.
Ausztria állatállománya (1998) — AgrárEurópa. 3., 4.
Benet I. (1997) Rendszerváltás és agrárgazdaság. A magyar agrárgazdaság jelene és kilátásai. Buda-
pest, Magyar Tudományos Akadémia.
Inotai A. (1998) Magyarország, az Európai Unió és a 10 társult ország közötti külkereskedelem jellem-
zői és új irányzatai. 1989-1997. Budapest, OMFB, MTA Világgazdasági Kutató Intézete.
Magyar Statisztikai Zsebkönyv '97. (1998) Budapest, KSH.
Mez őgazdasági Statisztikai Zsebkönyv (1997) Budapest, KSH.
Tények és adatok a mez őgazdaságról és a falusi életkörülményekről. (1997) Budapest, KSH.
Varga Gy. (1998) Tárgyalások, súlypontok. — Magyar Mez őgazdaság. 29.
THE AGRICULTURE OF CENTRAL EUROPE AND
HUNGARY BEFORE THE ACCESSION TO THE
EUROPEAN UNION
ATTILA BUDAY-SÁNTHA
As the date of the EU accession approaches, one can more and more often hear
opinions within the EU — and especially in Austria — that the date of the accession
should be postponed to a later date, and that agricultural assistance (compensations)
should be unequally distributed — to the detriment of the newly joining countries.
The essay draws the attention to the fact that the accession countries do not make a
homogeneous agrarian region, they are countries with different endowments. The
emerging problems should be examined and tackled separately in the individual
countries. The development of the economy and the raise in the living standards
would not only slow down the movement of labour (which is considered as a
danger), but the increase of domestic consumption would aiso prevent the
production of food surplus.