Tér és Társadalom 12. évf. 1998/1-2. 87-94. p.
Tér és Társadalom 1998 s 1-2: 87-125
KITEKINT Ő
A DEMOKRÁCIA ALAPJAI, AZ
ÖNKORMÁNYZATOK'
(Local Governments: the Cornerstones of Democracy)
CSEFKÓ FERENC
"Nem láttam csöpögő csapot sehol. egyet sem."
Céltudatosság, alulról építkezés
Működik minden. Látszólag túlbonyolítottan, agyonszervezetten, aprólékos,
fölöslegesnek tűnő részletekre is kitér ő, már-már mosolygást is kiváltó kérdéseket
föltéve, vagy evidenciákat bombasztikus fölfedezésként tálalva, de: hangsúlyozom,
működik, mégpedig olajozottan, gördülékenyen a demokrácia az Államokban.
Mindenki tudja a helyét, azt csinál, ami a dolga, s ami a dolga azt nagyon
pontosan, hallatlan aktivitással, fegyelemmel, felel ősséggel, már-már váteszi
tudattal, elhivatottsággal végzi. Tisztában van saját magával, kompetenciájával. A
meghozott döntéseket követ ően nem vitat elfogadott elveket, tételeket; s nem
vitatkozik azt megel őzően sem parttalanul. Egymásra épülve - egymáshoz
kapcsolódva zökken ők nélkül - illeszkednek a fogaskerekek.
Teszi a dolgát a kukás, a szenátor, a portás, a polgármester, a pincér pontosan
behatárolt, meghatározott keretek között abban a - viszonylag sz űk - területen,
szakmailag felvértezve és hadd tegyem hozzá: a feltételek biztosítása mellett
(információ, infrastruktúra, informatika).
A világról úgy általában talán kevesebbet tudnak, mint mi, s Európa is messze van
(a mi kis hazánkról nem is szólva), a médiák pedig - még ilyen NATO csatlakozásos
időben is - percekben mérhet ően (hetente) adnak csak hírt még a nálunknál sokkalta
fontosabb nemzetekr ől is. A politikai híradásokat messze maga mögé utasítja a
kosárlabda, a kosárlabda még egyszer, aztán az amerikai foci, a jégkorong, kviz
műsorok garmadája stb.
Amit viszont tudniuk kell, azt tudják. Céltudatosan, hosszabb távra szóló, világos
célképzetek, ezen alapuló programok alapján dolgoznak. Végrehajtják, amit
elhatároztak: pontosan úgy és olyan ütemben, ahogy arról meghozták a közös
döntésüket. Ezek lassan születnek, de igen alaposak, körültekint őek, s miután
meghozták, megkérd őjelezhetetlenek - intézményesülnek.
Mert intézmények, szervezetek (állami, önkormányzati, gazdasági, érdek-
képviseleti, civil) megszámlálhatatlan sokasága szövi keresztül-kasul a szövetséget,
az egyes államokat, megyéket, de még a kisebb-nagyobb városokat is.
S megtalálhatóak horizontálisan, vertikálisan a kapcsolódási pontok, az, hogy
kinek kivel, miért, mir ől, mikor és miként kell (el nem hagyhatóan) egyeztetni. Nem
kényszerből, csak, mert tudják, ezzel gazdagszik, teljesedik az ügy, amit meg kell
oldani, a feladat, amit el kell végezni.
Csefkó Ferenc:
A demokrácia alapjai, az önkormányzatok.
Tér és Társadalom, 12. 1998. 1–2. 87–94. p.
88 Kitekint ő TÉT 1998 s 1-2
Építkeznek úgy, ahogy az rendjén való (lenne nálunk is) alulról fölfelé.
Kérdeznek, javaslatokat kérnek, véleményekre kíváncsiak, amiket aztán elemeznek,
összevetnek, összegeznek, beépítenek programokba, tervekbe, s amiken alapulva
hozzák meg döntéseiket, amit aztán "visszacsatolnak" azokhoz (alsóbb szintek, a
polgár), akik majd els ősorban érintve lesznek ezek által, és/vagy végrehajtják az
abban írtakat.
Miközben építkeznek, persze közben vitáznak, érveket az érvek ellenében, s
odafigyelnek a másikra, arra, amit mond, arra válaszolnak, amit kérdeznek, nem
beszélnek egymás mellett, egymás mellé - el. Igaz, az üléseiket, programjaikat is
rendkívül gondosan szervezik, készítik el ő, megtervezik annak menetét, célját
határozzák meg, összefoglalnak, értékelnek (röviden, tömören, a lényeget kiemelve,
csak a lényeget, s arra összepontosítva lépnek egyet tovább és így tovább).
S, hogy ne feledkezzek meg a legfontosabbról, miközben az intézményesített
egyeztetések zajlanak, m űködik a formalizált, demokratikus döntéshozatali
mechanizmus, közben lobbyznak. Lobbyzik mindenki, igaz ezt (is) a nyilvánosság
el őtt, minden szinten, szinte mindenki próbál kijárni annak a csoportnak az
érdekében, amely őt lobbyztatóként bejegyeztette, megbízta. A lobbysták és
szerveik épp úgy átszövik (és keresztbe) az állami döntéshozók szerveit, mint az
intézményesült szervezeteket. Rosszul fogalmaztam: ez épp úgy intézményesült
(sőt), mint az előbbiekben említett fórumoké.
A program elemei
A fentebbi, kissé talán idillikusnak tűnő kép rögzült bennem arról a szakmai
tanulmányútról, amit az országos önkormányzati szövetségek vezet ő inek
társaságában tettünk az Amerikai Egyesült Államokban ez év áprilisában. A b ő két
hetes út célja els ősorban az USA önkormányzatai érdekképviseleti
tevékenységének, az ottani szövetségi munkának a tanulmányozása volt, s
természetesen az is, hogy mit tudunk mi abból hasznosítani, amit ott láttunk-
hallottunk.
Az USAID támogatásával a Nemzetközi Városi és Megyei Igazgatási Szövetség
(ICMA — International City/County Management Association) szervezésében
megvalósított program is "jól meg volt szervezve", azaz: ez is m űködött.
Önmagában egy címszavas leltár is példázhatja: egy egészen kicsi (Magyarországon
aprófalunak címkézett) városkától kezdve Washingtonon át New Yorkig bezárólag
egy-két állam fó- vagy nagyvárosa, az ENSZ, a Capitolium, a Fehér Ház. Ami a
legfontosabb: szenátorok, képvisel ők, polgármesterek, minisztériumi tisztvisel őkkel
való találkozások, a helyi és központi törvényhozás munkájának közvetlen
"megtapasztalása", és közben a szakmai programok: reggelt ől estig, ahol els ősorban
gyakorlatban dolgozó el őadók saját tapasztalataikat osztották meg velünk.
Kisebb részben az USA önkormányzati rendszerét, míg nagyobb arányban az
önkormányzati szövetségeket, az általuk nyújtott szolgáltatásokat, azok
hatékonyságát, els ődleges elvnek magukénak valló érdekképviseletet és -védelmet, a
kormányzatok és az önkormányzatok közötti együttm űködések alapjait volt
alkalmunk megismerni a b ő két hét alatt.
Csefkó Ferenc:
A demokrácia alapjai, az önkormányzatok.
Tér és Társadalom, 12. 1998. 1–2. 87–94. p.
TÉT 1998 s 1-2 Kitekint ő 89
A hatékonyabb, eredményesebb önkormányzati szövetségi munka alakítása (e ta-
pasztalatok hazai adaptálása) érdekében szervezett fórumok, eszmecserék
módszertanilag is megalapozottak voltak. Ez els ősorban annak volt köszönhet ő,
hogy az ICMA velünk lévő képviselői, meghívottai szisztematikusan és
koncepciózusan vezetve a programot, törekedtek arra, hogy a megszerzett
ismeretekb ől vonjuk le a magunk számára a megfelel ő következtetéseket a
csoportos munka eredményeképpen.
Arra persze itt nincs lehet őség, hogy részletesen ismertessem az itt jelzett program
tartalmi elemit, magát az önkormányzati rendszert, néhány általam fontosnak tartott
területre azonban igyekszem ráirányítani a figyelmet.
Önkormányzatok
Kezdjem talán azzal, hogy a szövetségi államok önkormányzati rendszere
államonként igen eltér ő képet mutat szerkezetében, felépítésében, a feladat- és
hatáskörgyakorlás, -telepítés rendjében, tényleges mozgásterükben, az állam
központi szerveitő l való pénzügyi, politikai függés mértékében, jövedelmi
helyzetükben, gazdagságukban, "szegénységükben", s ebb ől fakadóan az állami
támogatás nagyságrendjében, adópolitikájukban, a helyi társadalmi, szociális,
foglalkoztatási gondok súlyosságában és az ezekb ől vállalt önkormányzati
felelősségben stb.
De eltérő ek a strukturális viszonyok is, mint ahogy pl. a megyék is eltér ő
kompetenciával rendelkeznek az egyes államokban épp úgy, mint a szövetségi
rendszerben. Az USA-ban nem tesznek különbséget a települések között
nagyságrendjük alapján: nincsenek falvak, minden település vagy kicsi, vagy
nagyváros. Így tehát kaptafa megoldásokról nem szólhatunk, van azonban néhány
olyan vonás, ami általánosságban is jellemző, s jelentős tanulságokkal szolgálhat
számunkra.
Az Államok és az Államok parlamentjei, szenátusai, kormányai döntéshozatali
mechanizmusához szervesen illeszkednek az önkormányzatok. Kiépültek azok a
formális és informális csatornák, amelyeken keresztül az önkormányzati
vélemények, javaslatok, érdekek eljutnak a törvényhozókhoz, a végrehajtó
hatalomhoz.
Az előbb említett szervek igénylik és tiszteletben tartják az önkormányzati szférá-
tól érkező javaslatokat. S, bár ez a fajta lobby tevékenység nem azonos a más
szférák lobbyjaival, de politikai súlya igen lényegesnek t űnik. Nem kevés szenátor,
képviselő indult önkormányzatból, lett polgármesterb ől, vagy szövetségi
tisztségviselőből országos politikus.
A másik az önkormányzati döntések társadalmi elfogadottságának prioritása. A
képviseleti demokrácia törvényei szerint m űködnek ugyan, de a helyi társadalom
akarata, a civil szervezetek bekapcsolása, a polgári közvetlen részvétel igénylése és
alkalmazása fontos vezérl őelve a működésüknek. Csak egyetlen példával
illusztrálva ezt: az egyik állam (Main) legnagyobb városának (Port Landnak) a
képviselőtestülete éppen ott létünk alatt egy 6-8 órás lakossági közmeghallgatás
(3 perces, nyugodt, higgadt, szinte valamennyi érvet és érdeket felszínre hozó
ho77Aszólások által kitöltött fórum) eredményét mintegy szentesítve döntött éjjel 2
óra körül, hogy ott, a város összes éttermében (is!) betiltják a dohányzást.
(Közintézményekben egyébként sehol sem lehet dohányozni.)
Csefkó Ferenc:
A demokrácia alapjai, az önkormányzatok.
Tér és Társadalom, 12. 1998. 1–2. 87–94. p.
90 Kitekint ő TÉT 1998 s 1-2
A harmadik, e vonatkozásban kiemelend ő tétel a professzionizmusuk. Szóval
profik, úgy is végzik munkájukat. Viszonylag jól elkülönül a helyi politikai és a
szakmai vonal. Jól működő managementek, városigazgatók irányítják, szervezik a
meglehetősen széles körű szolgáltatási rendszereket - nagy önállósággal. A
polgármester els ő ember, akit a valóban nagy tekintély ű lakók közül választanak
általában jóval rövidebb id őre, mint nálunk, s akik zöme e tevékenységéért nem
vesz fel tiszteletdíjat - igaz a képvisel ők sem kapnak olyan kvázi fizetéseket, mint
nálunk, hanem csupán költségtérítés jelleg ű javadalmakat.
Az érdekkülönbségek természetesen ott is markánsan megmutatkoznak akár az
egyes államok, akár az önkormányzatok között. Ezek szervezeti feloldásának
meghatározó lehet őségét adják az önkormányzati szövetségek. A települések közötti
érdekellentétek (hozzánk hasonló) példázatát mutatta az az eset, amikor az egyik
nagyvároshoz tartozó kis sziget önkormányzata pontosan az anyagiak, azaz a
számára kedvez őbb adórendszer miatt (hogy ne kerüljön az adóbevételük a nagy
kalapba), nemrégiben kivált a százegynéhány lelkes (lelkes) település. (Amikor ott
jártunk, a városka lakói társadalmi munkában éppen játszóteret épített.) Bizakodnak.
A szövetségek általánosítható jellemz ő vonásai
Az önkormányzati szövetkezés területére érve el őször is talán azt a summás
megállapítást lehet tenni, hogy tevékenységük ismertebb és elismertebb az
önkormányzatok (s megkockáztatom: a polgárok) el őtt, mint az itthoniaké. Ezt
bizonyítja önmagában az a tény, hogy mint Magyarországon, az USA-ban, s az
egyes államokban a szövetségekbe való belépés önkéntes, ennek ellenére alig
található olyan önkormányzat, amelyik ne lenne valahol tag (Nálunk majd ezerre
tehető ezek száma.) Azaz kiépült (és egyúttal beépült) a korábban jelzett
döntéshozatali mechanizmusba, az önkormányzati érdekképviseleti rendszer.
Azonnal idekívánkozik egy fontos szervez ődési elv. Az, hogy szemben a mi hét
országos szövetségünkkel az Államokban három-négy országos szövetség van. Tény
viszont, hogy közülük épp úgy vannak önkormányzat-típusonkéntiak, vegyesek, jogi
személyeket, vállalkozásokat, avagy éppen magánszemélyeket tömörít ők - azaz
vegyes profilúak.
Az önkormányzatok a saját államon belüli szövetségeik mellett tagjai, vagy azok
lehetnek a szövetségi szint ű szervezeteknek, s egyszerre több önkormányzati
szövetségnél is tagi viszonyt létesíthetnek.
De talán nem is ezek a leglényegesebbek, hanem az általuk vallott
(és megvalósított) alapértékek: a hatékony érdekképviselet, a kor színvonalának
megfelelő igen széles körű szolgáltatási, informatikai, biztosítási, oktatási,
tanácsadói stb. rendszer.
Következő jellemző vonásként a tagi körrel való állandó rendszeres
kapcsolattartást (Internet), javaslatokra, véleményekre alapozott munkát kell
említeni.
JellemZő a széles körű bizottsági, munkacsoporti hálózat (melyben folyamatosan
részt vehetnek maguk az önkormányzatok), s a nagy létszámú el őkészítő,
végrehajtó, szervez ő apparátus említend ő.
Csefkó Ferenc:
A demokrácia alapjai, az önkormányzatok.
Tér és Társadalom, 12. 1998. 1–2. 87–94. p.
TÉT 1998 s 1-2 Kitekint ő 91
Általánosítható vonása a működésüknek, hogy stabil anyagi körülmények között
differenciált és nem túl nagy tagdíjakkal, hanem egyéb bevételi forrásokkal
gazdálkodnak (p1. szolgáltatások, éves konferenciák, oktatás, továbbképzés stb.).
S végül, de valóban nem utolsósorban, amir ől már más vonatkozásban szóltam, az
alulról építkezés elvének valóra váltása a napi gyakorlatban, a törvényhozási
folyamat befolyásolásában.
Önkormányzati szövetségek az USA-ban
Nos, a következő kben nézzük meg, hogy néhány önkormányzati szövetség
szervezeti-m űködési rendjében miként jelennek meg az el őzőek, milyen
azonosságokkal és eltérő sajátossággal bírnak egymáshoz képest.
Az 1924-ben alapított Országos Városszövetség (National League of Cities) 49
állami önkormányzati szövetséget, valamint 1400-nál több különféle nagyságrend ű
települést tömörít közvetlenül (így több mint 17 ezer önkormányzatot képvisel).
Munkájában a polgármesterek és a helyi képvisel ők egyaránt részt vesznek.
Öt központban, négy irodába szervez ődve végzik a munkát, amit központonként
6-8 állandó bizottság segít. Az öt központ: politikai és szövetségi kapcsolatok,
programszervez ő, közügyek, oktatási és információs er őforrások, valamint a kutatás
és programfejlesztés.
Közülük jelentőségét tekintve az els ő a legfontosabb, mivel ez a szervezeti egység
felelő s az állásfoglalások kialakításáért, az érdekképviseleti programokért. (A többi
központ tevékenységét a nevük jelzi.)
Az irodák közül a Konferencia Tervezési és Igazgatási emelend ő ki, amelynek
alapfeladata az évi két alkalommal megrendezend ő konferencia szervezése, mely fó-
rumok fogadják el az alapvet ő programot, állásfoglalásokat, a törvényhozással
összefüggő dokumentumokat. E tanácskozások a tagok számára is "fizet ősek",
melynek eredménye, hogy pl. 1997-ben csak innen 2,9 millió dollár bevételük
keletkezett (az összes bevétel 25%-a). A szövetség széles kör ű oktatási,
továbbképzési programokon túl még a beszerzésekhez, bérletekhez,
magánbiztosítási programokhoz is segítséget nyújt.
A Polgármesterek Konferenciája (United States Conference of Mayors) az
előzővel majdnem egyidőben 1932-ben alakult, legfőbb feladatául a maga számára
szabva, hogy erő sítse a szövetségi kormány és a városok közötti kapcsolatokat,
biztosítsa, hogy a szövetségi kormány politikája megfelel a városok igényeinek
(és nem fordítva).
A harmincezernél nagyobb lakosságszámú, több mint ezer tagot tömörít ő
szövetség a polgármesterek szervezete. Itt is igen nagyszámú bizottságban,
tanácsadó testületben, munkacsoportokban, speciális csoportokban van alkalmuk és
lehető ségük folyamatosan dolgozni a polgármestereknek. A szolgáltatások közül az
elemzések, az oktatás, kutatás, szaktanácsadás emelhet ő ki.
A stratégiai jellegű kérdésekben az Éves Konferencia dönt, állásfoglalásaikat
eljuttatják az USA elnökének, s a Kongresszusnak is.
Az állami szintű szervezetek közül a Virginai Önkormányzati Szövetségr ől szólok
(Virginia Muncipial Legue). Ennek az 1905-ben alapított szervezetnek nemcsak
városok és kisvárosok (200), hanem a 15 megye is tagja. Ugyancsak több bels ő
Csefkó Ferenc:
A demokrácia alapjai, az önkormányzatok.
Tér és Társadalom, 12. 1998. 1–2. 87–94. p.
92 Kitekint ő TÉT 1998 s 1-2
szervezeti egységre tagozódik. p1. környezetmin őségi bizottság, pénzügyi bizottság,
általános törvények bizottsága, humán fejlesztési és oktatási, közbiztonsági
bizottság. Ezek a fiataloktól az id ősekig, a bűnmegelőzéstől a légi közlekedésig, az
információszabadságtól a szociális szolgáltatásig mindennel foglalkoznak. A
stratégiai alapkérdésekben, saját törvényhozási programjukban az éves kongresszus
dönt.
Alapfeladata a szövetségeknek az érdekképviselet, a kormány tevékenységének
figyelése, s - figyeljük mi is - együttm űködés az Országos (Szövetségi) Város-
szövetséggel, valamint tanácskozások, oktatás, információk biztosítása (többféle
kiadványban is), kutatások, felmérések, az önkormányzati jogok tiszteletben
tartására való ügyelés, jogi tanácsadás, csoportbiztosítási programok.
A jelentős nemzetközi (köztük európai) kapcsolatokkal is rendelkez ő szakmai
szervezettel, az ICMA-val zárjuk e részt, mely 1924-ben szakmai és oktatási
szövetségként alakult.
Tagjainak száma több mint 8000 - közöttük köztisztvisel ők, önkormányzati
alkalmazottak, kutatók épp úgy találhatók, mint "egyszer ű" polgárok. Célja az
önkormányzati rendszer javítása a szakért ői igazgatáson keresztül.
Ennek érdekében képzési programokat szervez, kiadványokat jelentet meg,
támogatja a szakmai projekteket, információkat gy űjt, elemzi az Önkormányzatok
működését, s szaktanácsadást nyújt a kialakulóban lév ő demokráciáknak mindenütt
a világban, így nekünk magyaroknak, a magyar önkormányzatoknak, azok
szövetségeinek is.
Az egyes szövetségeknél nem említettem külön, de mindenütt m űködik egy jól
felkészült apparátus a döntések el őkészítésére, végrehajtására, a szolgáltatások
szervezésére. Ennek vezet ője a mi ügyvezet ő igazgató fogalmunknak felel meg,
kifejezetten és kizárólagosan szakember, megbízatását az operatív döntéshozó
szervezett ől kapja.
A különböző típusú, nagyságrendű szövetségek között, ha nem is viták nélkül, de
normális munkakapcsolat alakult ki, ahol tudnak és lehetséges, ott
érdekkompromisszumok alapján (is) közösen lépnek fel, lobbyznak. Ez annak
ellenére működik, hogy az USA-ban nincs egy olyan eserny ő szervezet, mint nálunk
az Önkormányzati Szövetségek Tanácsa (ÖSZT) - ahol viszont ez meglehet ősen
döcögve működik.
Következtetések
Az előzőekben egy-egy kérdés kapcsán már igyekeztem jelezni azokat a legfőbb
tanulságokat, amelyekre érdemes odafigyelni, hasznosítani a tapasztalatokat, a jöv őt
illető feladatok meghatározásához. Az alábbiakban néhány kérdéskörre exponálva
foglalok össze néhányat.
Kezdem a legfontosabbal, a szövetségek közötti kapcsolatok jöv őjével. A
magyarországi hét szövetség (gondoljunk ebb ől a szempontból releváns 3-4
USA-beli szövetségre) véleményem szerint sok. Mindenképpen szükséges lenne az
anyagi és szellemi er őforrások koncentrálása érdekében is számukat csökkenteni.
Természetesen nem er őszakkal, avagy valamilyen állami befolyásolással, hanem a
tagok, az önkormányzatok, szövetségek okos, Önkéntes belátására bízva ezt a
tisztulási, egységesülési folyamatot.
Csefkó Ferenc:
A demokrácia alapjai, az önkormányzatok.
Tér és Társadalom, 12. 1998. 1–2. 87–94. p.
TÉT 1998 s 1-2 Kitekint ő 93
Ennél lényegesebb a tartalmi munkában való együttm űködés, koordináció, az
Önkormányzati Szövetségek Tanácsa m űködésének, döntéshozatali mechaniz-
musának reformja, a szövetségek szövetkezési folyamatának er ősítése. Mindezekre
nem csupán formai okból, hanem éppen a hatékonyabb önkormányzati
érdekképviselet szempontjából van (lenne) szükség - ahogy ezt az USA példái
illusztrálják.
A tervszerű, tudatos, előrelátó munka, a tiszta, világos célmeghatározás, az alulról
építkezés elvének gyakorlattá tétele, a tagokkal való folyamatos, rendszeres
kapcsolattartás, profi, magas színvonalú szolgáltatások (oktatás, továbbképzés,
konferenciák) nyújtása az amerikai út meghatározó, adaptálható tapasztalata.
Nemcsak az események után kell/ene kullognia a szövetségeknek, de ahogy azt
láttuk, saját önkormányzat-fejlesztési programot szükséges kimunkálni, s általában
is erősítendő (rendszeresebbé kellene tenni) a szövetségek és a parlamenti
képviselők, frakciók, és a kormányzati szervek (parlament, bizottságok, kormány,
minisztériumok) közötti kapcsolatokat - erre kiépített intézményes struktúrák
segítségével.
Természetesen föl kell lépni a lobbysták színpadán, amihez egy komplex
szemléletű lobby-rendszer kidolgozására lenne szükség. (E munkában csak
érintőlegesen szóltam a lobbyzásról, úgy gondolom azonban, hogy megérne külön e
témával részletesen is foglalkozni.)
Figyelni kell arra is, hogy ugyan a lobby tevékenység erősítendő, de nem más
társadalmi, gazdasági alrendszerek, csoportok kárára, hanem velük (pl. kamarák,
szakszervezetek) együttm űködve.
A tagi kör bevonására (ahogy ezt láttuk az ICMA-nál) kiváló alkalmat nyújt az
internet, élni kell vele, ehhez viszont kompatibilis informatikai rendszer kiépítésére
(és folyamatos töltésére) lenne szükség. Ennek révén profi, szakért ői munkatársi
gárdával biztosíthatók az önkormányzatok, azok csoportjainak folyamatos bevonása
a döntéshozatalba, a jogszabály-véleményezésekbe, magába a munkába.
A magyar önkormányzati rendszer (is) kiépült, ha tetszik feln őtt korba lépett,
jelentősebb strukturális változtatásra nincs szükség. Viszont szükség lenne saját
törvényhozási programra, arra, hogy az évi egy-két alkalommal rendezend ő,
döntéshozó konferenciákon, kongresszusokon az önkormányzatok határozzák meg a
stratégiai kérdéseket, az adott évben követend ő önkormányzat-politikát, az
önkormányzati szféra igényeit, elvárásait a - mindenkori - kormányzattal szemben.
Ehhez persze működtetni kellene egy széles kör ű (munka)bizottsági rendszert,
amely központja lehetne a folyamatos munkának, érdekképviseleti tevékenységnek -
ahogy ezt úgyszintén tapasztalhattuk.
A szolgáltatások terén az USA példái az oktatás, továbbképzés, szaktanácsadás,
biztosítás, informatika, helyi rendeletalkotás, adatbázis használat, -elemzés, kutatás,
gyakorlati példatárak, minták, kiadványok megjelentetése, tematikus tanácskozások
stb. terén hasznosulhat.
Az önkormányzati szövetségeink közötti viszony sok esetben objektív
érdekkülönbségeken alakul így vagy úgy. (Ezt itt a vége felé járva azért
hangsúlyozom, mert éppen ezen a tanulmányúton, majd az ezt követ ő egyesülési
kísérletek során kerültek felszínre azok a súlyos érdekkülönbségek, amelyek lehet,
hogy hosszabb távra szólóan is meghatározzák a hazai szövetségeink közötti
viszonyt.)
Csefkó Ferenc:
A demokrácia alapjai, az önkormányzatok.
Tér és Társadalom, 12. 1998. 1–2. 87–94. p.
94 Kitekint ő TÉT 1998 s 1-2
S, hogy ez ne jelentsen megoldhatatlan gondokat, hogy biztosítódjék az egységes
fellépés lehetősége, ahhoz az együttm űködés alapkérdéseiben a részletekig men ő
egyeztetési mechanizmus kimunkálása, s az együttm űködés ÖSZT-beni radikális
reformjára van szükség.
Mindezekhez azonban az együttm űködési készség deklarálásán túl szükséges az,
amit a tengeren túl olyan imponálóan csinálnak, nevezetesen az er őforrások
(szellemiek-anyagiak) összefogása, koordinálása, új anyagi források szerzése (pl.
alapítványok, magánszféra, piaci szolgáltatások, képzések, továbbképzések,
konferenciák bevételei, biztosítás stb.). Azonban kell még valami, ez a biztonságos,
ellenőrzött pénzügyi gazdálkodás, a szakért ő, profi, adminisztratív személyzet, aki
előkészíti, koordinálja, szervezi a szövetségek közötti munkát, biztosítja,
végrehajtja a fentebb érintettek megvalósítását.
"A helyi önkormányzatok a demokrácia alapkövei" - olvashattuk Main Állam
Városszövetsége székházának falán. Tegyünk azért, hogy ez nálunk is így legyen. S,
higgyünk abban, hogy tehetünk érte mi is, hogy rajtunk múlik: helyi politikusokon,
polgárokon egyaránt.
Jegyzet
Tanulmányút: 1998 tavasza — USA