Tér és Társadalom 11. évf. 1997/4. 69-84. p.
Tér és Társadalom 1997 s 4: 69-84
SIKERES VÁLLALATOK - SIKERES TELEPÜLÉS:
SZENTGOTTHÁRD
(Prosperous Enterprises in a Flourishing Town: Szentgotthárd)
PALKOVITS ISTVÁN
Régi-új fejl ődési perspektívák
A rendszerváltással megindult dinamikus változási folyamatok egyik gócpontja
közismerten a nyugati határmente: e térség, illetve e sávon belül egyes települések
váltak az ország térszerkezetében bekövetkezett átrendez ődés egyik nyertesévé. Bár
a periféria bezártságában megélt évtizedek mély nyomai néhány év alatt el nem
tűnhettek, e települések a kilencvenes években újra felértékel ődő földrajzi
helyzetüknek köszönhet ően - differenciált mértékben - újfajta modernizációs
impulzusokat kaptak, melyek nyomán közülük néhány alapvet ően új fejlődési
pályára léphetett. Szentgotthárd, a magyar-osztrák-szlovén hármashatár mentén
fekvő, 9015 lakosú kisváros a változások jellege és nagyságrendje okán rendkívül
fontos eleme e dinamikus zóna új területi rendszerének, azok karakterisztikussága
miatt pedig egyben egyik legszemléletesebb példája annak, hogy mit jelent ma
Magyarországon a siker egy települést illet ően, annak milyen tipikus hozadékai és
árnyoldalai vannak az átmeneti gazdaság körülményei között.
Az utóbbi években Szentgotthárd rohamos fejl ődést mutat és kedvez ő fekvésénél
fogva ma már nevezetes tényez ő a megyében, melynek ipari központjává készül
válni. E kijelentés jól summázza a város mai helyzetét és a benne zajló folyamatok
irányát, habár egy évszázada vetették papírra (Borovszky 1898). A mondat - és
születési időpontja - által sugallt párhuzam arra enged következtetni, hogy a mai
változások nem teljesen esetlegesek és "szervetlenek", hanem valamifajta mélyen
gyökerező, objektív meghatározottságokon alapulnak. A város történetének
áttekintése alapján általánosan is feltételezhet ő, hogy itt egy megszakított fejl ődés
szerves folytatásáról van szó, egy visszatért lehet őségről, mely a jelek szerint nem
marad kihasználatlan.
Ennek fényében, a mai folyamatokra tekintettel érdemes kiemelni a történeti
múltból néhány mozzanatot ezek nyilvánvaló párhuzamai vagy máig ható
következményei és tanulságai miatt. A ciszterci monostorhoz köt ődő jobbágyfalu,
majd mezőváros, a XVIII. századtól már jelent ős kézműves jellegű település, a
XIX sz. közepétő l adminisztratív funkciókat (kerület, majd járási székhely) is kap,
de ami igazán szembeszökő, az a dualizmus kori fejl ődés. Az 1872-ben megnyílt
Szombathely-Graz vasútvonal közlekedési kapcsolatot létesített a hazai és a stájer
gazdasághoz, a század végén alapított - zömében külföldi tulajdonú - vállalatokkal
(dohány-, óra-, selyem-, tégla-, kaszagyár, nyomda stb.) a gyáripar is meger ősödik a
200 fős kézműves réteg mellett; nem kevésbé jelent ős al- és főgimnáziumának
megalapítása sem, s a gazdasági és szellemi prosperitás árnyékában nem véletlen,
hogy lakossága egy nemzedéken belül megduplázódik. Ezekben az években a város
kisugárzása messzire hat, 86 település politikai, igazgatási, gazdasági, kulturális
központja (KSH VMI 1983).
Palkovits István: Sikeres vállalatok – sikeres település: Szentgotthárd
Tér és Társadalom, 11. 1997. 4. 69–84. p.
70 Palkovits István TÉT 1997 s4
A virágzás éveinek Trianonnal vége szakad: a vonzáskörzet felére csökken, a
kézművesek száma a megrendel őkével arányosan ugyancsak megfelez ődik és a
gyáriparra is kihat a munkaer ő "elcsatolása", a fejl ődés lelassulása törvényszer ű. A
II. világháború után a vasfüggöny mellett a lehet őségek még inkább beszűkülnek:
ipari üzemei ugyan a foglalkoztatást biztosítják a környék számára is, de
intézményhálózata és központi funkciói leépülnek, ha végül az id őközben
átmenetileg a járási székhely címet is elveszt ő (1969) nagyközség bizonyos
funkcióit (1971 - részleges középfokú központ) és városi rangját (1983) formálisan
vissza is kapja. A városiasodás, a valódi fejl ődés azonban az új címek ellenére ez
utóbbi időszakban is erőtlen: számos - korábban m űködött - központi funkciója
hiányzik (járásbíróság, szülészet, stb.). A gazdasági bázis alapját továbbra is a
századfordulón alapított - id őközben a Rába MVG illetve a Magyar Selyemipari
Vállalat leányvállalatává vált - két nagyvállalat, a Selyemgyár és a Kaszagyár jelenti
(kilenc kisebb, helyi jelentőségű üzem mellett), a kisiparosok száma a száz évvel
korábbinak felét sem teszi ki, népessége pedig csak a 80-as évek végén éri el újra az
1941-es - mai városterületre visszaszámított - lakosságszámot.
A rendszerváltás el őestéjéhez tehát kedvez őtlen pozícióba érkezett a város. Az
azóta történtek fényében joggal merül fel tehát a kérdés, hogy e helyzet mennyiben
volt egy "vihar el őtti csend", e mögött voltak e rejtett er ők, felhalmozódott
készségek, képességek, azaz kódolva volt-e a siker ezen évek jellemz őiben. A
választ a statisztikai mutatók - mint az alábbi példák is igazolják - meglehet ősen
egyöntetűen terelik nemleges irányba (Csapó-Rechnitzer-Palkovits 1997).
A népességszám növekedése a nyolcvanas évek végéig elmaradt a vasi városok
átlagától. E mögött nagyobbrészt a - mélyebb problémákra utaló - alacsony
élveszületés és magas halálozás miatt tartósan jelent ős természetes fogyás állt,
amelyet a vándorlási folyamatoknak a - vonzáskörzet falvaiból történ ő jelentős
beköltözésbő l fakadó - pozitív mutatói némileg ellensúlyoztak.
A népességi jellemz ő kbe épült "kódok" talán legmélyebb rétegét, jelen esetben a
problémák hosszabb távú felhalmozódásának jeleit a várható élettartam mutatók
hordozták és hordozzák ma is: ezek értékei Szentgotthárdon, mind a n ők
(67,7 év-7,1 év), mind a férfiak (62,0 év-4,9 év) esetében jóval alacsonyabbak a
megye városainak átlagánál, s mindegyik város értékénél kisebbek. A humán
erőforrások mutatói közül talán a legfontosabb az iskolázottság: a szentgotthárdi
népesség átlagos iskolai végzettsége minden korosztályban jóval alacsonyabb, mint
a városok átlaga, s minél magasabb iskolai végzettséget nézünk, annál
kedvezőtlenebb képet fest a település. (S őt: a határmentiség ellenére még a
nyelvtudás terén sem jók a mutatók.)
E helyzetet tovább rontották az infrastruktúra komoly hiányosságai is (gáz,
telefon, csatorna), miként felszíni pozitív jelenségei - mint a magas gazdasági
aktivitás vagy a jelent ő s térségi foglalkoztatási szerep - ellenére a helyi gazdaság
struktúrája is rejtett ellentmondásokat, s nem bizonyult bels ő problémáktól
mentesnek a majdan kialakuló új feltételrendszerben. Az önmagában is domináns,
és erő sen koncentrált helyi ipar lényegében kétszerepl ős volt, s a térségi vonzással is
rendelkezett mindkét nagy foglalkozató - az együtt valaha 2.600 f őt, s a helyi
munkaerő mintegy felét alkalmazott Kaszagyár és Selyemgyár egyaránt - elavult
eszközállománnyal, hagyományos technológiákkal és termékszerkezettel m űködött,
zömmel a keleti piacokra termelve.
Palkovits István: Sikeres vállalatok – sikeres település: Szentgotthárd
Tér és Társadalom, 11. 1997. 4. 69–84. p.
TÉT 1997 s4 Sikeres vállalatok, sikeres település... 71
A rendszerváltással feltárult e struktúra sebezhet ősége: mint országszerte
sokhelyütt, itt is mindinkább szembe került egymással a "szocialista" és a
piacgazdasági racionalitás, mely feszültséget azután már csak fokozott és
könyörtelenül felszínre hozott az átmenet nélküli külpiaci liberalizálás. A
változásokat Szentgotthárd gazdasága összeomlásként, és nem átmenetként élte
meg, a két gyár leépülésével - felszámolásával illetve reorganizációjával - megsz űnő
munkahelyek nyomán a munkanélküliségi ráta 18,3%-os szintre ugrott, ami
önmagában válsághelyzetre utal (Bauer 1996). Bár ennek árnyékában - ahogy
országszerte - pozitív, egészséges gazdasági folyamatok is zajlottak, a kétirányú
folyamatot e közbüls ő fázis tüneteinek láttán aligha nevezték volna az érintettek
"teremtő rombolásnak".
A vállalkozások számának kezdettől dinamikus - ha nem is átlag feletti
mint általános pozitív tendencia mellett azonban a kilábalást illet őenv-nöekdése,
néhány specifikus mozzanat játszotta a dönt ő szerepet: a felszámolt Selyemgyár
romjain modern gyárat létesített egy t őkeerős olasz textilipari cég, ugyanezen
ágazatban további két jelent ős befektető is üzemet alapított, de ezek együtt sem érik
el - a foglalkoztatás szempontját kivéve - nagyságrendben és jelent őségben az Opel
mára már a 700 millió DM-t közelít ő beruházási tevékenységét. A vállalkozások
gyarapodásán túl sajátosságai és jelent ősége miatt itt különös hangsúllyal kell
kezelni tehát a vegyesvállalat aktivitását, a külföldi tőke beáramlását, mint a
gazdaság dinamizálódásának - valamint a munkanélküliség csökkenésének, az
infrastruktúra ugrásszer ű fejlődésének és általában a valódi városiasodás
megindulásának - legfontosabb forrását. Szentgotthárd esetében egyértelm űen ez
volt az a tényező, amely a folyamatokat (szerencsés véletlenek közre játszásával is)
felgyorsította.
Az 1. ábra lényegében megválaszolja azt a kérdést, hogy mennyire esetleges és
pusztán szerencsés véletlen Szentgotthárd külföldi t őkén alapuló fejl ődése. A
földrajzi helyzet minden bizonnyal szinte önmagában garancia volt a t őkevonzásra:
a vegyesvállalatok s űrűsödési zónája szinte megrajzolja a határt és a f őközlekedési
utakat és kiemeli a városokat: a határ és az utak mentén lev ő területeket és a
városokat láthatóan megszállták e vállalkozások. Szentgotthárd a határmentiség-
közlekedési lehet őség-városiasság hármas szempont-rendszerében - természetesen
egyszersmind az ország által általában kínált vonzó adottságokat is nyújtva -
meglehetősen jó pozíciót tudhat(ott) magáénak, ami kiegészülve néhány esetleges
pozitív tényezővel, elvezetett a mai gazdasági szereposztáshoz.
Az elmúlt években lezajlott folyamatok áttekintése már bizonyos következtetések
levonására is lehet őséget kínál. Bár a lista ma még inkább hipotetikus, mintsem
kétséget kizáróan igazolt, ez alapján összeállítható egy kép arra vonatkozóan, hogy
a város alapvetően pozitív folyamatai milyen forrásokból táplálkoztak, ezeket
milyen - egymással persze összefügg ő - erők mozdították a vázolt irányba. A
fejlődés első, legáltalánosabb, legmélyebben fekvő összetevője, hogy a Trianonnal
megszakított fejlődés ma folytatódik, a várossal együtt újjászületik a természetes
kisrégiós szerepkör, azaz: mai magára találása, gyors fejl ődése vélhetően legalább
olyan részben múltjából (a száz éve egyszer már tartalommal kitöltött földrajzi-
településhálózati-kulturális-gazdasági adottságaiból) ered, mint a folyamatokat
kétségkívül jelent ősen felgyorsító egyedi gazdasági mozzanatokból.
Palkovits István: Sikeres vállalatok – sikeres település: Szentgotthárd
Tér és Társadalom, 11. 1997. 4. 69–84. p.
72 Palkovits István TÉT 1997 s4
1. ÁBRA
A vegyesvállalatok 10.000 lakosra jutó száma Vas megye településein, 1995
(Number ofJoint Ventures/10.000 Inhabitants in County Vas, 1995)
• 100 felett (19)
▪ 76- 100 (16)
52 51. 75 (38)
12 26- 50 (35)
u 1 - 25 (25)
u 0 (83)
Forrás: Cégközlöny
A második tényező a külföldi t őke, a vegyesvállalatok megjelenése, s a
működésükből eredő dominánsan pozitív hatások érvényesülése. Harmadikként meg
kell említeni a városmenedzsmentet az érdekek és lehetőségek felismerésében, a
közéleti aktivitásban és lobby-képességben megnyilvánuló, tudományosan nehezen
megragadható, de a vállalati interjúkban rendszerint visszajelzett szerepe miatt.
Negyedik elemként nem elhanyagolhatók a határmentiség közvetlen, naponta
érvényesülő előnyei. Miután a városhoz tartozik Vas megye legforgalmasabb
határátkelőhelye (Rábafüzes), a bevásárlóturizmus, a helyi szolgáltatások iránti
addicionálís kereslet jelent ős, s ez - ha viszonylag szűk körben és a statisztikákban
nem is feltétlenül kimutathatóan - komoly helyi jövedelmek forrása. Az ötödik,
kevésbé spontán és ma még kevéssé érzékelhető hatású, végső jelentőségét illetően
nehezen felbecsülhető, de nagyságrendjénél fogva eléggé nem méltatható er ő a
Phare CBC program és annak leendő gyermeke, az - országosan egyedülálló módon
fizikailag is - határon átnyúló Ipari Park, melynek jövőre vonatkozó katalizáló
szerepe rendkívül ígéretes.
Palkovits István: Sikeres vállalatok – sikeres település: Szentgotthárd
Tér és Társadalom, 11. 1997. 4. 69–84. p.
TÉT 1997 s4 Sikeres vállalatok, sikeres település... 73
A város gazdasági bázisa
Szentgotthárd gazdasága tehát az utóbbi évtizedben a piacgazdasági átállás pozitív
és negatív hatásait egyaránt megtapasztalva meglehet ősen nagyszabású változásokat
élt meg, míg kiformálódtak mai körvonalai. A komoly ipari hagyományokkal
rendelkező város előtt a századelei virágzás, vonzáskörzetének Trianonnal
összefüggő elvesztése és gazdasági megtorpanása, fejl ődésének negyven évi
ideológiai indíttatású mesterséges visszafogása, majd gazdasági bázisának
rendszerváltást követ ő összeomlása után az utóbbi években ismét kinyíltak a
perspektívák, újra elindulhatott a kivételes adottságai által kijelölt dinamikus
fejlődési pályán.
Szembeötlő, hogy miként a századel őn, ma is az ipar a helyi gazdaság húzóereje, s
napjainkban is döntő szerepet játszanak a folyamatok dinamizálódásában a külföldi
érdekeltségű vállalkozások. Ha ipari központként még nem is jellemezhetjük, a
város mutatói nagy súllyal szerepelnek Vas megye országos viszonylatban
kifejezetten magas gazdasági teljesítménymutatóiban. A megyei GDP-hez való
hozzájárulásról kistérségi-települési szintű számítások hiányában nem állnak
rendelkezésre kész statisztikai információk, de a nagyságrendekre vonatkozóan - a
kompatibilitási problémák ellenére - némi támpontot szolgáltathat annak rögzítése,
hogy önmagában az Opel mintegy 20%-kal l részesül a megyében el őállított
hozzáadott értékbő l. Ehhez hozzáadva a többi iparvállalat és más ágazatok
teljesítményeit, nem túlzás azt állítani, hogy Szentgotthárdon állítják el ő a megyei
hozzáadott érték közel egynegyedét.
Bár e nagyságrendeket elfedi, a város mai gazdaságának jellegér ől átfogó képet
alkothatunk a gazdasági szerepl ők számának és összetételének az áttekintésével is.
Ami a vállalkozások ágazati megoszlását illeti, az alábbi momentumok ragadhatók
meg: az összes vállalkozás számában a szentgotthárdi mutatók lényegében
megfelelnek a városokra jellemzőknek, a legnagyobb különbséget negatív irányban
a mezőgazdaság, pozitív irányban pedig a kereskedelem és a szolgáltatások (előbbi
különösen a jogi személyiség nélküli társas, míg utóbbi az egyéni vállalkozásoknak
köszönhetően) mutatják. Vállalkozási formánként vizsgálva a jogi személyiség ű
szervezeteknél az ipar, a jogi személyiség nélküli társaságoknál (és általában a
társas vállalkozásoknál) a kereskedelem, az egyéni vállalkozásoknál pedig a
szolgáltatások kiemelked ően magas részarányát, els ősorban a mezőgazdaság, a
szolgáltatások, illetve ismét a mez őgazdaság rovására az egyes kategóriákban.
A vállalkozás-s űrűséget, a gazdasági aktivitás - egyfajta - mértékét illet ően
megállapítható: Vas megye viszonylag kedvez őtlen mutatókkal rendelkezik e téren,
és Szentgotthárd is elmarad a magyarországi városok átlagától az egy lakosra jutó
vállalkozások tekintetében, s őt pozíciója a megyén belül sem er ős, minden város és
potenciális város (több egyéb településsel egyetemben) megel őzi a rangsorban. (A
dolog hátterében több tényez ő állhat, mindenekelőtt a gyáripari munkalehetőségek
múltbéli és mai bő sége kínálkozik magyarázatként.) E jellemz ő különböző
mértékben igaz az egyes vállalkozási formákban: minél nagyobb vállalatméretr ől,
illetve minél "komolyabb" jogi formát ölt ő szegmensről van szó, annál jobbak a
sűrűségi mutatók, míg az egyéni vállalkozások száma még az országos települési
átlagot is alig haladja meg, s a 20 fő alatti (főleg a 11-20 közti) szervezeteknél is
alacsony értékek figyelhet ők meg.
Palkovits István: Sikeres vállalatok – sikeres település: Szentgotthárd
Tér és Társadalom, 11. 1997. 4. 69–84. p.
74 Palkovits István TÉT 1997 s4
1. TÁBLÁZAT
A vállalkozások gazdálkodási forma és ágazat szerint Szentgotthárdon (1995)
(Number of Enterprises by Activity and Type of Organisation in Szentgotthárd,
1995)
Jogi Jogi személyiség Egyéni Vállalkozások
személyiség ű nélküli társas vállalkozások Összesen
vállalkozások vállalkozások
Mez őgazdaság, 2 3 6 11
vadgazdálkodás,
erdőgazdálkodás, halászat
Bányászat, feldolgozóipar, 20 8 47 75
villamosenergia-, gáz, hő- és
vízellátás
Építőipar 4 4 26 34
Kereskedelem, közúti járm ű 18 44 140 202
és közszükségleti cikk
javítása
Szálláshely szolgáltatás, 5 4 27 36
vendéglátás
Szállítás, raktározás, posta, 3 4 16 23
távközlés
Ingatlanügyek bérbeadás, 7 12 173 192
gazdasági tevékenységet
segítő szolgáltatás
Összesen 59 79 435 573
Forrás: KSH T-STAR, 1995
A fenti két szempont, a vállalkozások ágazati szerkezete és relatív gyakorisága
együtt vizsgálva még jobban megvilágítja a helyi jellemzőket (2. ábra), s ez
egyszersmind jó alapot nyújt az egyes ágazatok f őbb jellemzőinek kiemelésére is.
A város és környéke természeti adottságai nem kedvez őek a mez őgazdasági
tevékenységhez, s e tény tükröződik az ágazat vállalkozási aktivitásában is. A
vállalkozások lakosságra vetített száma minden egyes kategóriában nemcsak a
települések átlagának felétől de a városi átlagtól is jelentősen elmarad. Az ágazat
legjelentősebb szerepl ője, a Bábolna Rt - az anyacégbe nemrégiben ismét beolvadt -
helyi egysége bár önmagában jelent ős súlyt képvisel, az ipari szervezetek
nagyságrendjét nem éri el, s a település fejl ődési irányára nagy hatással minden
bizonnyal nem lesz. Habár a térség ellátásában nem lényegtelen a szerepük, mind e
szervezet, mind a térségbeli mez őgazdasági szövetkezetek tevékenységét, mind
pedig a magángazdálkodás terjedését az adottságok által behatároltnak tekinthetjük.
A terület magas erdősültségi szintje az erd ő- és vadgazdálkodás számára nyújt
lehetőségeket, a mezőgazdaságilag nehezen hasznosítható, korábban elzárt terület
pedig viszonylagos érintetlenségével az idegenforgalomnál veend ő figyelembe.
Palkovits István: Sikeres vállalatok – sikeres település: Szentgotthárd
Tér és Társadalom, 11. 1997. 4. 69–84. p.
TÉT 1997 s 4 Sikeres vállalatok, sikeres település... 75
2. ÁBRA
A vállalkozások gazdálkodási forma és ágazat szerint Szentgotthárdon (1995)
(Enterprises by Activity and Type of Organisation in Szentgotthárd, 1995)
s Jogi szen-Élyiségű vállalkozások u Jogi szendyiség nélküli társas vállallcozásek s Egyéni vállalkozások
MEZŐGAZDASÁG (Szetg) IJ
(Városok)
IPAR (Szentg) s
(Városok)
ÉríTŐIPAR (Szaitg )
(Városok) s
KERESICEDELEM(Szentg )
(Városok)
VENDÉGLÁTÁS (Sz.)
(Városok) s
SZÁLLÍTÁS (Sz)
(Városok)
SZOLGÁLTATÁS (Sz)
(Várasok)
0 5 10 15 20 25 30
Forrás: KSH T-STAR 1995.
A gazdaság hagyományosan vezet ő szektora az ipar, mely területen - ha az összes
vállalkozást illető en épp csak átlag feletti is a mutató - az e tevékenységre leginkább
jellemző jogi személyiség ű társaságok száma kiemelked ően magas, s ehhez járul
még nagyságrendjük. A legnagyobb cégek által képviselt tevékenységek között van
a hagyományos textilipar (fő képvisel ői: egy 2 milliárd forintos beruházással
létesített 260 fős olasz szövő gyár a Selyemgyár helyén, egy 170 fő s, frottír-
termékeket el őállító osztrák cég és egy 250 fő s svájci-osztrák fehérnem űüzem,
melyek mindegyike lényegében bérmunkára alapíttatott, s eddig csak az utóbbinál
vált jelentő s súlyúvá a hazai piac), az Opel beruházással (a gyárnak a motorgyártás
és összeszerelés mellett elindított hengerfejgyártó tevékenységével már mintegy
1.000 főre emelkedett foglalkoztatottjával) és a 280 fő s Kaszagyárral dominánssá
vált gépipar, a faipar (egy 100 fő sre csökkent létszámú bútorüzem) és az -
egyébként a városi átlagtól jelent ősen elmaradó súlyt képező - építőipar. Az ágazat
jövőbeli fejlő dése szempontjából különösen figyelemre méltó a nemrégiben
hivatalosan is felavatott ipari park, mely a hozzá kapcsolható állami és európai
fejlesztési források segítségével jó perspektívákat nyújt, motorjává és szervez őjévé
válhat a helyi iparfejlesztésnek.
Palkovits István: Sikeres vállalatok – sikeres település: Szentgotthárd
Tér és Társadalom, 11. 1997. 4. 69–84. p.
76 Palkovits István TÉT 1997 s4
A Szentgotthárdi Ipari Park 101 hektáros területén, mely a fizikailag is határon
átnyúló Szentgotthárd-Heiligenkreutz Nemzetközi Ipari Innovációs Park
magyarországi része, a már m űködő nagyvállalatok mellett a kis- és
középvállalkozások letelepedését ösztönzik. A jelenleg már a harmadik fázisába
lépett projekt - különösen az infrastruktúra biztosítása és a humán er őforrások
megteremtése terén - er őteljesen épít a Phare CBC programra, s nagyságrendjére
jellemző, hogy az öt évesre tervezett folyamat során a tervek szerint mintegy
3 milliárd forint beruházás történik a városban.
Ahogy az ipari fejlődésben döntő szerepet játszott a határ menti fekvés, úgy
képeződik le ennek hatása a kereskedelem terén. A helyi forgalom - fel nem mért, de
feltehetően - nagy hányadát az EU csatlakozás ellenére is jelent ős osztrák
bevásárlóturizmus teszi ki t, mely pótlólagos kereslet látványosan kimutatható a
kereskedelmi üzletek s űrűségében. Szinte minden területen van némi pozitív eltérés
Szentgotthárd javára, a ruházati üzletek száma messze meghaladja a városi szintet,
hasonlóan az iparcikk és kultúrcikk üzletekhez, ugyanakkor megjegyzést érdemel,
hogy a helyi lakosság kiszolgálására hivatott olyan egységek, mint az általános
áruházak vagy a nagy szupermarketek terén jogos elvárások merülhetnek fel. (Külön
felvetődő kérdés, hogy a nagy nemzetközi üzletláncok egységeik
telephelyválasztásánál milyen szempontok szerint döntenek rendre a szomszédos
kisváros, Körmend mellett Szentgotthárddal szemben.)
Ugyancsak a bevásárlóturizmussal van összefüggésben a vendéglátóipari
egységek (különösen a melegkonyhás üzletek és cukrászdák) relatíve magas száma.
Összevetve ezt az idegenforgalmi szálláshelyek kínálatával és forgalmával - különös
tekintettel a külföldiekre -, ahol is az adottságokhoz képest meglehet ősen alacsony
értékek tapasztalhatók (a panziók és a fizet ővendéglátás mutatóin kívül)
megállapítható, hogy a nagyszámú vendég huzamosabb tartózkodásra történ ő
megnyerésében még van el őrelépési lehetőség. Ehhez természetesen megfelel ő
szolgáltatásokra, programokra van szükség, mint azt egy tervezett üdül őközpont
nemrégiben felmerült ideája is felismerte.
A szolgáltatásokat illetően ugyancsak nincs átlag feletti aktivitás, sem a szállítás
(kivéve a jogi személyiség ű vállalatokat, vagyis a nagy szállítmányozó cégeket),
sem a gazdasági jellegű szolgáltatásokat nézve. Ez utóbbi funkciók er őtlensége
különösen tekintetbe veendő egyfelől a kisrégiós szerepkört megcélzó település
szemszögéből, másrészt egy er ős szolgáltató szektorral megálmodott ipari park
összefüggésében.
A gazdasági szereplők és a városfejlődés
A gazdaság helyzetének és trendjeinek fenti, jobbára adatszer ű áttekintése után, a
folyamatok mélyebb dimenzióira tekintve - abból a tételb ől kiindulva, hogy
piacgazdasági körülmények között a területi fejl ődés alapvetően a gazdasági
szereplők magatartásától, döntéseit ől függ - feltétlenül indokolt a helyi gazdaság
legnagyobb súlyú aktorainak motivációit és elvárásait számbavenni ahhoz, hogy
tisztában legyünk a gazdaság önmozgásaival és ezek várható következményeivel. A
helyi vállalatvezetőkkel e témakörben kezdeményezett mélyinterjúk egyrészt
körvonalaztak egy viszonylag egységes, általánosítható képet a vállalkozások és a
Palkovits István: Sikeres vállalatok – sikeres település: Szentgotthárd
Tér és Társadalom, 11. 1997. 4. 69–84. p.
TÉT 1997 s4 Sikeres vállalatok, sikeres település... 77
város kapcsolatáról, másrészt kit űnik azokból, hogy milyen erők alakították ki a
város mai gazdasági arculatát. A beszélgetésekben érintett témák közül az itt
elemzett kontextusban különösen az alábbi kérdéskörök bizonyultak relevánsnak és
eredményeztek fontos információkat:
• A vállalatok letelepedésének okai, a külföldi t őke bejövetelének motivációi
• A város vonzó és negatív jellemz ői egy vállalkozás és egy vállalkozó
(menedzser) szempontjából
• Elvárások a várossal szemben a vállalat részér ől
• A vállalkozás kapcsolata a várossal
• A város mai sikerességének megítélése, a város és a vállalat sikerességének
összefüggése.
A vállalati szféra és a város viszonyát els ő megközelítésben, de annál lényegibb
információkat hordozva a vállalkozások letelepedésének okai, főleg a külföldi t őke
bejövetelének motivációi jellemzik. A gazdasági szerepl őktől származó - interjúk
során nyert - információk alátámasztják az 1. ábra által általánosan sugalltakat:
Szentgotthárd esetében a külföldi t őke legfőbb telephelyválasztási szempontjai
sokkal inkább az objektív földrajzi adottságokhoz kötődnek (a határhoz közeli
elhelyezkedéshez illetve a jó - közúti és vasúti - megközelíthet őséghez), mintsem a
város és polgárai által kifejlesztett/elsajátított és felhalmozott értékek, képességek és
készségek kínálta komparatív el őnyökhöz. Ehhez (a négy legnagyobb közül) három
egység esetében - az általános logisztikai el őnyökön túl - hozzájárult még az a
szerencsés helyzet is, hogy a határ túloldalán néhány tucat kilométeren belül
található az adott vállalatcsoportnak egy másik gyára, amelyek eléggé közel vannak
ahhoz, hogy ebből akár a szállítás, akár a menedzsment terén további telephelyi
előnyöket, telepítési nyereséget realizálhassanak.
A másik fontos telephelyválasztási szempont a munkaerő kínálata: a viszonylag
alacsony bérköltség az ország(csoport) választásnál volt dönt ő, Szentgotthárdon
specifikusan, viszont a hagyományos munkahelyek "jó id őpontban" történt
leépülése nyomán keletkezett bőség volt vonzó, sokkal inkább, mint a helyi ipari
hagyományok, termelési tapasztalatok. Az egyidej űleg, párhuzamosan
megnövekedett munkaer ő kereslet és kínálat találkozása szerencsés egybeesésnek
mondható, egyben tanulságul is szolgálhat, amennyiben egy pesszimista, de
lehetséges forgatókönyvnek számolnia kell a még nem kell ően stabil helyzetű
Kaszagyár esetleges felszámolásánál felszabaduló közel háromszáz f őnyi munkaerő
jellemezte hasonló szituáció lehet őségével.
A harmadik csoportnak, az "egyéb" szempontoknak is számottevő a hozzájárulása
az események alakulásához. Ezen belül külön említést érdemel a korábbi üzleti
kapcsolatok megléte, de e tényez ő általában nem önmagában, hanem más, véletlen
tényezők felmerülése által "aktiválva" nyert jelent őséget. Így az Opel-gyár
magyarországi letelepedésének bázisául és az országon belüli telephelyválasztás
alapjául a Rába MVG és a GM közti korábbi kapcsolat szolgált, de a két cég
vegyesvállalatának legmegfelel őbb telephelyéül a történetesen nem sokkal korábban
- más célra - Szentgotthárdon épült új üzemcsarnok kínálkozott, mely mivel
berendezés nélkül állt, alacsony költséggel használatba vehet ő és bővíthető volt.
Palkovits István: Sikeres vállalatok – sikeres település: Szentgotthárd
Tér és Társadalom, 11. 1997. 4. 69–84. p.
78 Palkovits István TÉT 1997 s4
A telephelyválasztással nyilván szorosan összefügg az a kérdés, hogy melyek a
város vonzó illetve negatív jellemz ői egy vállalkozás és egy vállalkozó (menedzser)
szempontjából, vagyis miért vonzó a település egy vállalkozás számára és mely
területeken lehetne fokozni e vonzer őt. Az erre irányuló kérdésre adott válaszoknál -
ha végül összekapcsolódik is a két aspektus - célszer ű szétválasztani a logika
kedvéért a vállalatot és vezet őjét, a magánembert. A határhoz közeliség, a jó
közlekedési és infrastrukturális feltételek, valamint külföldi szemszögb ől a
bérköltség alacsony szintje feltétlenül vonzó telepít ő adottságok egy vállalkozás
számára. A másik oldalon viszont a kisvárosi jellegnek vannak bizonyos üzleti
hátrányai (beszerzéseknél a sz űk kínálat, a lehetséges helyi alvállalkozói kör er ősen
behatárolt), melyeket azonban egyre inkább elhomályosít a munkaerőhiány még
akutabb jelentkezése.
A külföldi cégek versenye els ő körben a régi foglalkoztatók körében okozott -
főleg minőségi - munkaerőhiányt, mára viszont már minden szerepl őt érintően
"beállt" a munkaer őpiac, menedzseri vélekedések szerint a mai munkanélküliek
túlnyomó része nem bekapcsolható a versenyszférán belül a foglalkoztatásba. E
helyzet eddig konkrét, eltervezett fejlesztéseket önmagában még nem hiúsított meg,
de egyre nagyobb er őfeszítéseket igényel a vállalatok számára a felvétel, a
fluktuáció pótlása. (A munkaerő szűkösségének nem elhanyagolható tényez ője,
hogy Szentgotthárd esetében a határok miatt a vonzáskörzet nem egy kör, hanem
csak egy körcikk, mely korlát csak az ország - és Szlovénia - EU csatlakozását
követően tud oldódni.)
Különösen nehéz a vezet ői posztok betöltése, ami a megfelel ő helyi kínálat mellett
a jelöltek letelepítésének nehézségeivel magyarázható, s itt már a magánemberként
megfogalmazódó negatívumok találkoznak a vállalatiakkal. Régi probléma a lakás-
és telekhiány, az ingatlanárak spekulációs okokkal magyarázható magas szintje, ami
alapvetően behatárolja a betelepülést. Ugyancsak ez ellen hat a rekreációs és
kulturális lehetőségek viszonylagos sz űkössége, ami az említett réteg esetében
komoly szempont a munkahellyel kapcsolatos döntéshozatalban (felmerül ugyan a
kisvárosi életmód pozitív összefüggésben is, de a két igény nem feltétlenül ellentétes
egymással).
Mindazonáltal - minden bizonnyal a kapcsolatok gyengeségével magyarázható, s
ez nem elhanyagolható jelenség - sehol nem fogalmazódtak meg lényegbe vágó
elvárások a várossal, a városvezetéssel szemben, ahol igen, ott a megnevezett kisebb
ügyekben (pl. útépítés) a pozitív hozzáállásnak gesztus értéke lehet. E tény egyfel ől
az együttgondolkodás hiányát is takarhatja, az érdekek és tevékenységek
elkülönítését, másfel ől a megfogalmazott - esetleg ütköz ő - elvárások hiányában
nincs nyomás, esetleg anyagi konzekvenciákkal járó cselekvési kényszer a városon,
harmadsorban - pozitív megközelítésben - kiolvasható bel őle a város
infrastrukturális ellátottságával való elégedettség.
E ponton felmerül egy jelent és jöv őt illetően rendkívül fontos kérdés: a
vállalkozás jelenlegi kapcsolata a várossal. Ha e viszonyrendszer sokrétű, intenzív
és kooperatív, az rendkívül gyümölcsöző lehet a településfejl ődésben, ennek
egysíkú volta ugyanakkor az er őforrások kihasználatlanságát, elpazarlódását jelenti,
vagyis - másik oldalról közelítve - komoly kihasználatlan fejl ődési potenciált.
Szentgotthárd esetében egyik véglet sem állítható, de az teljesen egyértelm ű, hogy a
Palkovits István: Sikeres vállalatok – sikeres település: Szentgotthárd
Tér és Társadalom, 11. 1997. 4. 69–84. p.
TÉT 1997 s4 Sikeres vállalatok, sikeres település... 79
foglalkoztatás jelenti a legfontosabb érintkezési pontot a cégek és a település - és
vonzáskörzete - között. Ugyancsak e munkaer őhöz kötődően, az utánpótlás
biztosítása érdekében a foglalkoztatók valamilyen módon kapcsolódnak a
szakképzéshez is (ez jellemz ően a tanműhelyeken és a szakmai gyakorlatokon
keresztül történik), de ez inkább a meglev ő hagyományos rendszerek kihasználása,
semmint ösztönzés a folyamatos, piaci folyamatokat, netán globális trendeket
követő modernizálódásra.
A szerencsés kivételt a legnagyobb szerepl ő jelenti: az oktatást illet ően kiemelt
szerepet játszik az Opel Kft, amennyiben a szakképzésben már folyik az igényeinek
megfelelő szakmáknak a - gyár támogatásával megvalósuló - képzése, s a helyi
felsőfokú oktatás terén is megtették - a vállalat formális részvétele nélkül, de jórészt
igényeire alapozva - az els ő lépéseket ezirányban, alapvet ő jelentőségű fejlődést
kezdeményezve ezáltal az oktatás hagyományos rendszereiben (a tervek, illetve a
győri Széchenyi F őiskolával kötött megállapodás szerint m űszaki jellegű f őiskolai
diplomát adó távoktatási centrum, majd kihelyezett tagozat jöhet létre a városban).
A másik kézenfekvő és megkerülhetetlen közös ügy a helyi adó befizetése, amely
nagyságrendje révén országosan is ritka súllyal (a költségvetés húsz százalékával)
járul hozzá az önkormányzat fejlesztési elképzeléseinek megvalósításához. E -
zömmel természetesen az Opel-t ől származó - források jelent ős része önkormányzati
közvetítéssel ugyancsak a helyi életmin őség javítását szolgálja, de magának a
vállalatnak a kulturális szférában betöltött szerepe is rendkívül fontosnak
értékelhető távlatilag: amellett, hogy a dolgozók szabadid ős tevékenységét
támogatja (sportszer, terembérlet, stb.), létszámánál fogva önmagában egy stabil
keresletet jelent - a megvásárolt jegyekkel, bérletekkel - a helyi kulturális
rendezvényekre, jó alapot nyújtva e funkciók meger ősödéséhez.
A fentieken túl e kérdéssel összefliggésben ugyancsak fontos kiemelni azokat a
területeket, ahol nincs vagy, csak gyenge kapcsolat van a két szféra között, ezek
hangsúlyozása a helyi gazdaság (és általában a település fejl ődési pályája) bizonyos
gyenge pontjaira hívja fel a figyelmet.
Mindenekelőtt a helyi gazdasági kapcsolatokat, együttm űködéseket kell kiemelni:
ezek meglehet ősen gyengék, a vállalatok nem rendelkeznek kapcsolódási pontokkal
a helyi gazdasághoz, a helyi piachoz. Ha a helyi gazdaság kifejezés alatt helyi
tulajdonú, helyi döntés ű, helyi kapcsolathálózatba szervez ődő gazdaságot
(Enyedi 1996) értünk, akkor Szentgotthárd csak korlátozott értelemben bír ilyennel.
Bár az Opel-nek vannak beszállítói (még inkább "kiszervezett" alvállalkozói), ezek
súlya csekély, a többi cég esetében pedig elhanyagolható, lényegében szigetként
(kevés beszállítóval, csekély helyi kereslettel, a helyi piacokkal minimális
kapcsolattal) működnek.
Az önkormányzattal és a nem üzleti szervezetekkel egyébként viszonyukat
általában korrektnek értékel ő cégek kisebb támogatási, szponzorálási igényekt ől
nem zárkóznak el, de ezeknek inkább csak szimbolikus jelent őségük van.
Egy kisváros fejlődését alapvet ően befolyásolhatja az irányító szellemi-gazdasági
elit aktivitása, tevékenysége, mely területen Szentgotthárd esetében sajátos a
helyzet: a folyamatokat nagymértékben meghatározó gazdasági szervezetek
döntéshozói vagy ezek hazai képvisel ői szinte teljeskörűen más településen élnek,
semmilyen közéleti, helyi politikai aktivitást nem mutatnak a városban (sem
Palkovits István: Sikeres vállalatok – sikeres település: Szentgotthárd
Tér és Társadalom, 11. 1997. 4. 69–84. p.
80 Palkovits István TÉT 1997 s4
"magánemberként", sem hivatalból cégvezet őként). E helyzet egyrészt azt jelenti,
hogy jelentő s szellemi és anyagi kapacitások vannak kihasználatlanul, másrészt
nemhogy a helyi kötő dések, a lokálpatriotizmus pozitív energiái jellemeznék a
vállalati döntéseket, hanem jobb esetben a közömbösség, a másik fél érdekeinek
figyelmen kívül hagyása, rosszabb esetben azzal ellentétes magatartás is
előfordulhat.
A település és a vállalat kapcsolatának további érdekes metszetét képezi a két
entitás fejlő désének egymáshoz való viszonya, azaz az összefüggés a város és a
vállalat sikere-sikertelensége között. A gazdasági szerepl ők álláspontja a kérdés
egyik aspektusában közös, amennyiben a várost egyöntet űen sikeresnek ítélik meg
(helyenként árnyoldalakkal) saját szerepüket is belelátva e fejl ődésbe. Hogy
mennyiben, milyen szempontból ezt nehezen tudják megfogalmazni, leggyakrabban
a nagy gazdasági szervezetek jelent ős számát, a külső jeleket, építkezéseket illetve a
bevásárlóturizmus forgalmát említik. A pozitív kép, a fejlődésre történő asszociáció
mindenesetre fontos momentum, s ha ez kifele is él vagy megteremthet ő, annak
gazdasági elő nyökre lefordítható hozadékai is lehetnek.
A dolog visszafelé - a város sikerének pozitív hatása a vállalati eredményességre -
ma még csak csekély mértékben m űködik: egyes esetekben - természetesen nem a
külföldi leányvállalatoknál - ugyan már tudatosan használják a város nevét, mintegy
márkanév gyanánt, de a cégek nagyobb része (különösen a piactól elszakítottak,
bérmunkát végz ő k) ebben nem érzékel összefüggést. Mindazonáltal a két dolog
összekapcsolódásában és tudatos összekapcsolásában komoly perspektívák
rejtőzhetnek.
A dinamikus gazdasági folyamatok hatása a település fejl ődésére
Szentgotthárd gazdasága az átmenet során lezajlott jelent ős átalakulás után egy
többé-kevésbé el őre meghatározott fejl ődési pályára állt, melynek főbb ágazati
jellemzői a döntő mértékű ipari túlsúly, a mez ő gazdaság - adottságok által
meghatározott - alárendelt szerepe és alacsony fejl ődési potenciálja, a kereskedelmi
tevékenység bevásárlóturizmusra épül ő mennyiségi boom-ja és az idegenforgalmi
fejlődés elvi lehető ségének kinyílása, de gyakorlati mozdulatlansága. Bár ez utóbbi
két szektor a jövőben dinamikus eleme lehet a város gazdaságának, súlyukat
tekintve ma nem ezek állnak a figyelem fókuszában.
Szentgotthárdon az elmúlt években tehát küls ő tőke által gerjesztett, ipari
túlsúllyal jellemezhető fejlő dés zajlott le (és várhatóan folytatódik), aminek számos
jellegzetes következménye van. A külföldi vállalatok tevékenységéb ől eredő
hatások jó része közismert általános jelenség, de a helyi konkrét megjelenési formák
sok esetben árnyaltabbá és tényszer űbbé teszik az egyes tételeket. Bár a folyamatok
fonák oldala is mindinkább láthatóvá válik, az alábbiakban összegezhet ő pozitív
hozadékokat látványosságuk és azonnal érzékelhet ő eredményeik miatt jóval
gyakrabban emelik ki.
Palkovits István: Sikeres vállalatok – sikeres település: Szentgotthárd
Tér és Társadalom, 11. 1997. 4. 69–84. p.
TÉT 1997 s4 Sikeres vállalatok, sikeres település... 81
• Általánosságban elmondható, hogy a multinacionális vállatok integrálják a
helyi gazdaságot a világgazdaságba. Szentgotthárd esetében ez még inkább
kézzel fogható, egyszersmind szimbolikus is, amennyiben a külföldi
vállalatokra épülő ipari park határon átnyúló, fizikai (földrajzi) kapcsolatot is
eredményez az EU-val.
• A foglalkoztatásban játszott szerepük a lakossági életszínvonal folyamatos
esése közepette kiemelked ően fontos volt az elmúlt években. Itt egy hirtelen
támadt válságszituációt sikerül ily módon kezelni, amennyiben a
munkanélküliség a közel húsz százalékos magasságból mára egy elviselhet ő -
sőt gyakorlatilag alig csökkenthető - szintre (6,3%) csökkent.
• A foglalkoztatás magas szintje nem csak a munkanélküliség problematikája
miatt lényeges, ennek jövedelmekre, pótlólagos keresletre gyakorolt hatásai a
szociális szempontokhoz fogható fontosságúak. A szentgotthárdi lakosság -
bevallott - jövedelmének országos átlaghoz viszonyított nagysága a gazdaság
talpraállásától folyamatos emelkedést mutat (3. ábra), de ezek szintje
továbbra is viszonylag alacsony. Ennek oka vélhet ően a helyi gazdaság
ágazati struktúrájában gyökerezik: bár a vegyesvállalatoknál a
foglalkoztatottak átlagkeresete általában némileg magasabb az átlagnál,
Szentgotthárdon a foglalkoztatásban er ős textilipar viszonylag kedvezőtlen
mutatóit a gépipar magasabb bérszínvonala a jelek szerint városi
összesítésben nem tudja ellensúlyozni.
3. ÁBRA
Az adóköteles jövedelem egy lakosra jutó nagyságának alakulása, 1990-1995.
(országos átlag = 100%)
(Changes in Personal incomes/inhabitant between 1990 and 1995)
(National Average=100%)
105
100
95
90
Vas megye
85 Szentgotthárd
80
1990 1991 1992 1993 1994 1995
Forrás: PM
Palkovits István: Sikeres vállalatok – sikeres település: Szentgotthárd
Tér és Társadalom, 11. 1997. 4. 69–84. p.
82 Palkovits István TÉT 1997 s4
• Az infrastruktúra fejlődését el ő mozdíthatják befolyásukkal és
hozzájárulásukkal: jó példa erre a telefon és a gáz rendszerének gyors
kiépülése az Opel közreműködésével.
• Kiemelt jelentőségű a humán infrastruktúra, az oktatás fejlődése, mely szféra
az utóbbi idő ben Szentgotthárdon - az új gazdasági bázis inspirációi és
közvetve finanszírozása alapján - ugyancsak dinamizálódni látszik.
• A helyi adók néhány település esetében jelentő s önkormányzati bevételeket
jelentenek, mely összegek az adómentességek megsz űnésével és a
kapacitások kiépülésével - esetleg a helyi adók adórendszeren belüli
átértékel ő désével - még fokozódhatnak. Szentgotthárd e hatás iskolapéldája,
amennyiben a városok közt példátlanul magas arányt jelent költségvetésében
ez a forrás.
• A külföldi vállalatok a piacgazdasági ismeretek és készségek terjeszt ői
lehetnek az ilyen irányú tapasztalattal nem rendelkez ők körében.
Valószínű leg a munkakultúrát, bizonyos menedzseri módszereket tekintve a
dolog működik is, bár az igazán tudás-igényes funkciókba itt jellemz ően nem
nyílik bepillantás. A helyi cégek stratégiája, kutatás-fejlesztési tevékenysége,
marketingje külföldrő l irányított, e tevékenységek - ha az adott cég befolyása
alatt állnának is - a nagyobb központokat preferálják.
• A vegyesvállalatok nagy száma, különösen pedig a legnagyobb cégek
letelepedése er ő sítheti a településsel szembeni befektet ői bizalmat, pozitívan
járulhat hozzá arculatához. Ez amellett, hogy valószín űleg megkönnyíti az
ipari parkkal kapcsolatos tervek megvalósítását, pozitív hatással lehet a
város, mint potenciális kisrégiós központ tekintélyére, s őt az egyes helyi
vállalatoknak a siker oldalvizén történ ő előnyszerzésére (a Szentgotthárd
név, mint a minő ség védjegye) is alkalmas lehet.
• A rövidtávon is kimutatható gazdasági mutatók mellett a folyamatok
tükröződnek a - jellemző en lassabban reagáló - demográfiai jelenségekben is.
A népességi jellemző k zöménél az elmúlt néhány év kevés még a lényegi
javuláshoz, de a vándorlási különbözetnek - a munkaer ő mobilitás útjában
található ma még igen jelent ő s akadályok ellenére - mindinkább pozitívvá
váló tendenciája már a kedvez őtlen trendekkel ellentétes.
A fenti pozitív jelenségek mellett megindult fejl ődés még nem tekinthető a város
életébe szervesen beépültnek, néhány nyitott kérdés megfogalmazható a folyamatok
fent vázolt alakulásával összefüggésben.
• A tapasztalatok szerint a vegyesvállalati kör nem igényli és inspirálja igazán
a város és a térség szellemi er őforrásait, ami vélhet ően összefüggésben áll a
tercier funkciók helyi er őtlenségével. E téren természetesen jelent ős
elmozdulást jelentene a fels őfokú képzés vagy a vezet ői réteg letelepedése a
városban.
• Óriási a vegyesvállalati túlsúly, melynek nyilvánvaló pozitív vetületei mellett
figyelemmel kell lenni a "fiók-gazdasággá" válás veszélyeire, melyre az
alacsonyan képzett, alacsonyan fizetett munkaer ő dominanciája jellemző,
valamint az az állapot, hogy a gazdasággal kapcsolatos alapvet ő fontosságú
döntések a régión kívül születnek, jelent ő s bizonytalansági faktort alkotnak a
helyi gazdaság jövőjét illetően.
Palkovits István: Sikeres vállalatok – sikeres település: Szentgotthárd
Tér és Társadalom, 11. 1997. 4. 69–84. p.
TÉT 1997 s4 Sikeres vállalatok, sikeres település... 83
• A külföldi cégek, különösen a bérmunkát végz ők - jellegüknél fogva -
döntően hozzájárulnak ahhoz, hogy a gazdaság helyi és regionális szint ű
integrációja gyengén fejlett, bár itt e tekintetben csak árnyalatnyi különbséget
mutatnak ma a hazai vállalatok is.
• Nagy kérdés, hogy miként valósulhat, szervez ődhet meg a mai helyzet
bázisán egy helyi tulajdonú, helyi döntés ű, helyi kapcsolathálózatba
szerveződő gazdaság, és ami ezzel összefügg: fel kell tenni a kérdést, hogy
elegendő-e a néhány községre kiterjed ő munkaerővonzás és a lényegében
egy vállalat által meghatározott kiemelked ő hozzáadott érték ahhoz, hogy
egy várost - utalva a ma is gyakorta emlegetett, Borovszky által is használt
kifejezésre - ipari központnak nevezhessünk.
Összességében Szentgotthárd gazdaságában rendkívül dinamikus változások
zajlottak le az elmúlt években, az új fejl ődési pályában óriási lehetőségek rejlenek,
de annak megítélése, hogy itt igazából sikerr ől van-e szó, vagy csak annak
ígéretéről, egy elkezdett pálya els ő szakaszáról, az ma még, nem egyértelm ű. E
kérdés megválaszolásához nem haszontalan átgondolni Szentgotthárddal
összefüggésben is, hogy melyek a sikeres város ismérvei, a siker elemei, vagy, hogy
- elfogadva Enyedi (1996) megközelítését a problémára vonatkozóan - mennyiben
erős a város az olyan, korábban nálunk alig figyelemre méltatott területeken, mint a
szerkezeti változásokra való képesség, az érték-hozzáadó szolgáltató szektorok
súlya, a tudás alapú termelés jelenléte, a döntési központ funkciók vagy a b ővülő és
mind igényesebb középosztály.
E koordináták között szemlélve a város helyzetét, az - még akkor is, ha a település
méretét és jellegét figyelembe vesszük is "enyhít ő körülményként" - meglehet ősen
vegyes képet fest. A folyamatok iránya pozitív, de a siker beágyazottsága, város
általi „megemésztettsége" és követése még nem teljesen stabil, ennek er ősítése a
következő évek fő célja. Nemcsak a társadalmi folyamatok vizsgálata, de
önmagában a gazdasági folyamatok áttekintése is azt a következetést engedi
levonni, hogy a jelen hiányossága, ugyanakkor a távolabbi jöv ő nagy lehetősége a
humán szféra. Elemi gazdasági érdeke a városnak, hogy meger ősödjenek a többé-
kevésbé már elindult pozitív folyamatok e téren, mint a jelent ős befektetések a
középfokú oktatásba, a fels őfokú oktatás elindítása, a formális és informális
kapcsolatok intenzívebbé tétele a vállalkozói szférával, a helyi értelmiség,
középosztály meger ősítése és a kultúra-fejlesztés.
A meglévő hiányosságok ellenére azonban kétségtelen, hogy elindult egy
perspektivikus pályán a város, amir ől megfelelő irányítás mellett nehéz letérni, s
mindezen felsorolt tevékenységek következetes végigvitele meger ősítheti a
folyamatok pozitív irányát. E jöv őképnek azonban természetesen nem csak
gazdasági elemei vannak, s őt nem is els ősorban azok: a remények szerint
Szentgotthárd fokozatosan egy három országra kiterjed ő mini Eurorégió
sokfunkciós központjává válik, ezáltal fontos alkotóeleme, földrajzi köz(ép)pontja,
magterülete és jelképe lehet egy kiformálódó Szombathely-Zalaegerszeg-Maribor-
Graz Eurorégiónak.
Palkovits István: Sikeres vállalatok – sikeres település: Szentgotthárd
Tér és Társadalom, 11. 1997. 4. 69–84. p.
84 Palkovits István TÉT 1997 s4
Jegyzetek
Az adat forrása: Figyel ő TOP 200, 1997.; illetve KSH
2
Egy a kereskedelmi vonzást vizsgáló felmérés szerint a nagyobb áruházak vásárlóinak több mint
kétharmada osztrák és kimondottan vásárlóturista (zömmel Dél-Burgenlandból és Kelet-
Stájerországból). Az egyötödnyi magyar vásárló a statisztikai kistérségb ől, f
őleg a Vend vidékr ől
érkezett, a megkérdezettek egy-egy huszada Szlovénia illetve már ország állampolgára. (Csapó-
Rechnitzer-Palkovits 1997)
Irodalom
Bauer K. (1996) Szentgotthárd, a dinamikusan fejl ődő határváros. Csapó T. (szerk.). Átalakulás Vas
megyében. Tények - esélyek. MTA RKK Szombathely, 315-317. o.
Borovszky S. (szerk.): Magyarország vármegyéi és városai. Vas vármegye. Apolló Rt, Budapest; Reprint
kiadás Dovin, Budapest 1989. 622 o.
Csapó T.- Kocsis Zs.- Magyar M.- Palkovits I. (1997) Vas megye területfejlesztési koncepciója. Az
MTA RKK NYUTI Közleményei 19. sz., MTA RKK NYUTI, Szombathely, 38 o.
Enyedi Gy. (1996) Regionális folyamatok Magyarországon. Hilscher Rezs ő Szociálpolitikai Egyesület,
Budapest, 138 o.
A megye új városa: Szentgotthárd. KSH Vas Megyei Igazgatósága, Szombathely, 1983. 19 o.
Rechnitzer J. - Csapó T. - Palkovits I. (1997) Szentgotthárd, a dinamikusan fejl ődő kisváros. MTA RKK
NYUTI Közleményei 17. sz. MTA RKK NYUTI Győr-Szombathely, 84 o.
SUCCESSFUL ENTERPRISES IN A SUCCESSFUL
CITY: A CASE-STUDY FROM SZENTGOTTHÁRD
ISTVÁN PALKOVITS
The West Hungarian region was a winner of the transition period as result of its
advanced geographical situation. Szentgotthárd, a small town of 9015 inhabitants is
part of this area as the centre of a small region in the vicinity of the Hungarian-
Austrian border. Local industries evolved in the 19 th century and the economic
prosperity resulted in an expansion and differentiation of local services (public
administration, education, and cultural institutions). The favourable economic and
social trends were hindered by the modification of the national border (1920) and
latter by the foreign policy of the communist era.
1n the transition period, local factors of economic prosperity such as cross-border
co-operation and traditional regional functions revived. The basis of rapid economic
changes was foreign investments in the local industries (textile, machinery, and
metallurgy) that were attracted by infrastructure facilities and skilled labour.
Furthermore, shopping tours of Austrian citizens also had favourable effect on local
services and trading. The prosperity involved advantageous changes in demographic
trends (particularly, in terms of skill and age).
Despite the rapid growth in local economy, the future of Szentgotthárd is full of
question marks. Decisions made on the local industry are made in distant cities with
rno regard to the interests of people living in the region. Local enterprises should be
strengthened to stabilise economic development and make it less dependent on outer
resources in long term. Furthermore, there is a need for better communication
between local people, local authorities and the enterprises to enhance local cultural
facilities and improve the quality of natural and built environment. Perspectives of
local education and social organisations are also significant parts of long-term
development that should be unravelled.