Tér és Társadalom 11. évf. 1997/3. 107-111. p. Tér és Társadalom 1997 s 3: 107-111 TAPASZTALATOK ÉS MEGFONTOLÁSOK A TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK TOVÁBBFEJLESZTÉSÉHEZ 1 (New Viewpoints and Suggestions for Improving Regional Development Strategies) KOVÁCS GÉZA Üdvözlendőnek tartom, hogy a konferencia rendez ői az új kihívások elé került területi tervezést választották annak témájául. Számos jel arra mutat, hogy az utóbbi időben - nem kismértékben a hazánkban bekövetkezett társadalmi-gazdasági változások következtében - a területi tervezés iránti igény újból er ősödik. Ugyanakkor szükségszerűen változik a területi tervezés szemlélete, problémakezelési módja is. A kép teljességéhez hozzátartozik, hogy a korábbi évtizedekben, a tervgazdasági rendszer keretében területi tervezés hazánkban változó intenzitással folyt. Ennek okát részletesebben lehetne boncolgatni, de elég talán tanulságként azt hangsúlyozni, hogy ebben mindenképpen szerepet játszott a területi tervezés változó intézményesültségi foka és ezzel együtt a kormányzati szerveknél az érdekérvényesít ő képessége is. Kár lenne, ha megismétl ődne ez a hullámzás és az érdekérvényesít ő képesség is csorbát szenvedne. A területi tervezésben makro-, mezo- és mikro-szint ű elemek és intézmények egyaránt jelen vannak. Felértékel ődik a mikro-szféra szerepe a települési és kistérségi regionális tervezési tevékenység révén. Ez összefügg a helyi társadalmak szerepének növekedésével. Emellett a probléma természetéb ől adódóan növekszik a középszint ű szervek - mindenekel őtt a megyei önkormányzatok - tervezési tevékenységének a szerepe is, a maga változatos formalizált és informális rendszerében. A középszintű irányító szervek „kett ős arculattal" vesznek részt a tervez ő munkában: egyrészt, összeköt ő kapocs szerepét töltik be országos és helyi szervek között, másrészt, ütköz ő zónaként is működnek. A helyi szerveknek tervezési tevékenységükben ismerniük kell az országos, benne a kormányzati törekvéseket és azok megyei adaptációját. Ugyanakkor az országos törekvések társadalmunk újszer ű berendezkedéséb ől adódóan több tekintetben települési és megyei törekvések összegezéseként is felfoghatók. Ezek persze feszültségektől, konfliktusoktól terhelten jelennek meg. Napjaink egyik ellentmondása például az, hogy a demokratizálódási folyamat eredményeként megvalósuló döntési decentralizáció nincs összhangban a pénzügyi er ő források decentralizációjával. Sőt, megfigyelhető, hogy szűkös pénzügyi források esetén gyakran erősödik a kísértés a pénzügyi er őforrások túlzott centralizálására. Amennyiben a növekedés, élénkítés beindul (ehhez egyel őre külső impulzusok is kellenek) és tartóssá válik, joggal lehet számolni azzal is, hogy megn ő a települések jövedelemtermel ő képessége. Megfelelő mechanizmusokkal segíteni lehet, hogy a növekvő jövedelmek nagyobb hányada maradjon a helyi szerveknél a települési döntések valóra váltása érdekében. Ez nagyon lényeges, mind a termelés és Kovács Géza : Tapasztalatok és megfontolások a területfejlesztési koncepciók továbbfejlesztéséhez Tér és Társadalom 11. évf. 1997/3. 107-111. p. 108 Kovács Géza TÉT 1997 s3 szolgáltatás, mind a demokratikus folyamatok stabilizálódása és feler ősödése szempontjából. Nagyon fontos az is, hogy az ún. naturális (ökológiai, műszaki, gazdasági, társadalmi) és a pénzügyi folyamatok összhangban legyenek egymással. Amint „A közép és hosszú távú stratégiák összekapcsolásának lehet őségei és korlátai" című OTKA-kutatásomból is kiderült, a pénzügyi folyamatok - rendszerint rövidebb távot magában foglaló, túlzottan költségvetési szemlélet miatt - gyakran inkább keresztezik a távlatosabb, jó irányba haladó naturális folyamatokat, ahelyett, hogy e fejlődést biztosítanák a pénz közvetít ő funkciójából adódóan. Gyakran hangzanak el prognózisokkal, jöv őképekkel, forgatókönyvekkel, koncepciókkal, programokkal, stratégiai tervekkel kapcsolatos fejtegetések, és azt tapasztaljuk, hogy a viták jelent ős része egymás kölcsönös félreértéséb ől származik. Fontos tehát e fogalmak pontos értelmezése. • A prognózisok azt vizsgálják, hogy a múlt és a jelen fejl ődésfolyamatai milyen hosszú időn keresztül, milyen valószín űségi értékek mellett, milyen intenzitással élnek tovább a jövőben. Itt tehát fejl ődési folyamatokról, azok előrejelzéséről van szó. A jövő ilyen értelemben következmény jelleg ű jövőként jelenik meg; • A jöv őképek egy későbbi időpontra, pl. 2000-re, vagy 2020-ra értelmezett "állapot-ábrázolások". Ezek a jöv őképek tehát egy valószín űsített kívánatos és egyben lehetséges jöv őt ábrázolnak, mintegy normatív jöv őként és azt sugallják, hogy a további történelmi fejl ődés tengelyén visszafelé haladva mit kell közben tennünk annak érdekében, hogy az elképzelt, kívánatosnak és egyben lehetségesnek tartott jövő valóra váljon; • Aforgatókönyvek valójában egymás mellé rakott fejl ődési pályákat írnak le a készítőik által elképzelt feltételekkel és következményekkel. Ezek nagyon széles skálán mozoghatnak és csak a munkafolyamat kés őbbi fázisában kerül sor annak eldöntésére, hogy melyeknek, milyen valószín űségű megvalósításával számolhatunk; • Koncepción felfogásmódot, elgondolást értünk. Ez azt jelenti, hogy a koncepció jól összehangolt gondolati rendszeren felépül ő elképzelés, egy adott terület, térség fejlesztésével kapcsolatban; • A programok valójában szándéknyilatkozatok. Körvonalaznak egy elképzelést, cél- és feltételrendszert arra vonatkozóan, hogy ezt szeretnék megvalósítani, ha döntési helyzetbe kerülnek. Így tehát programja pártoknak, mozgalmaknak, s a legkülönböz őbb szerveknek lehet; • A tervek adott céloknak és megvalósítási feltételeiknek körvonalazásán alapuló konzisztens döntési rendszernek az el őirányzatai. Tervük azoknak van, vagy lehet - még ha a szóhasználat esetleg félreérthet ő is - akik döntési helyzetben vannak. A fentieket azért igyekeztem hangsúlyozni, mert a prognózisok, jöv őképek, forgatókönyvek, koncepciók, programok, tervek valójában egymásra épülnek. Meg kell őrizni azonban rugalmas kezelhet őségüket, óvakodni kell attól, hogy valamilyen merev rendszerré váljanak, és attól is, hogy a kidolgozás folyamatában merev előírásokkal próbáljuk őket "egységesíteni". Kovács Géza : Tapasztalatok és megfontolások a területfejlesztési koncepciók továbbfejlesztéséhez Tér és Társadalom 11. évf. 1997/3. 107-111. p. TÉT 1997 s3 Tapasztalatok és megfontolások... 109 Fontos a távlati gondolkodás, a stratégiai koncepciók, programok, tervek kidolgozása. Részint azért, mert ezeknek több tekintetben még híján vagyunk, részint pedig azért, mert átalakuló társadalmunkra egészében is jellemz ő az előrelátás időtartamának túlzott lesz űkülése. Instabil viszonyaink közepette a lakosság körében érthet ően felerősödött a rövidtávú gondolkodás, a pártok esetében pedig a választási ciklusokban történ ő , középtávú gondolkodás. Hosszan lehetne érvelni amellett, hogy társadalmi-gazdasági problémáink ugyanakkor stratégiai gondolkodás, stratégiai koncepciók, programok, tervek nélkül nem oldhatók meg. Ezek képezhetik az alapját annak is, hogy a választási ciklusokkal meg-megújuló kormányzati struktúrák a távlati célokat meg tudják valósítani úgy, hogy a különböző idő szakok kormányzati szerveinek munkája egymásra épül, korrekciós lehető séget és folytonosságot egyaránt biztosítva. Az itteni vitában az is felvet ődött, hogy az "alsóbb szintű egységek" nem tudják kielégítően használni a fels őbb szintű szervek által készített területfejlesztési koncepciókat. Ez részben összefügghet azzal, hogy e munkák valójában még korai szakaszukban vannak. Az elindult regionális koncepció-alkotási folyamat egyben tanulási folyamat is, és ennek eredményeként valószín ű, hogy a későbbiekben a különböző szintű területfejlesztési programok közötti kapcsolat harmonikusabb lesz, természetesen a rugalmasság meg őrzésével. Ugyanakkor lehet őségeket kell keresni ahhoz is, hogy a hiányzó, jelen esetben országos szint ű információkat tudományos kutatómunkával, más jelleg ű dokumentumok szakért ői elemzésével próbáljuk beszerezni. Ez utóbbiak felvetik a tudományos kutatások és tudományos kutatóintézetek szerepét a térségi fejlesztési koncepciók és programok, valamint tervek kidolgozásában. Tapasztalataink szerint a tudományos kutatómunka nagyobb mértékben tudná segíteni a stratégiai koncepciók és tervek kidolgozását, ha az elemzéseit, következtetéseit közelebb vinné a gyakorlati igényekhez. Anélkül természetesen, hogy a kutatók a döntéshozók felel ősségét átvállalnák. Minthogy a döntések valójában alternatívák közüli választást jelentenek, célszer ű erősíteni a tudományos kutatómunkában az alternatívák felvázolását, a meghozott döntések várható pozitív hatásainak kimutatását. Ide kívánkozik annak felvetése is, hogy a mező gazdasági K+F-bázisok összeomlásának következményeihez hasonlóan nagy bajok származnának abból, ha a kibontakozó és fellendül ő területfejlesztési koncepció, program, valamint tervalkotási tevékenységben aktívan közrem űködő tudományos bázisok megszűnnének. A területfejlesztési koncepciók, programok, tervek kidolgozásának napjainkban különösen fontos és újszer ű elemét képezik a kistérségi fejlesztési koncepciók, kistérségi fejlesztési koncepciók önálló formában kerülnek kidolgozásra, tehát nem egy hierarchizáltan merev településhálózat-fejlesztési koncepció lebontásának, gyakran "maradék-elv alapján" történ ő körvonalazásának eredményeként. G. Fekete Éva elő adása összhangban van az én ilyen irányú tapasztalataimmal is, amelyet a zselici kistérségi fejlesztési koncepció kidolgozása kapcsán szereztem. E munkában ott egy gondolkodási keret felvázolásaként m űködtem közre. Abban a gondolkodási keretben egyaránt szerepeltek globális, több országra kiterjed ő nagytérségi, országos, megyék közötti, valamint megyei összefüggések, amelyek a külső környezetét alkották Zselic térségének, e térségekre gyakorolt, hol Kovács Géza : Tapasztalatok és megfontolások a területfejlesztési koncepciók továbbfejlesztéséhez Tér és Társadalom 11. évf. 1997/3. 107-111. p. 110 Kovács Géza TÉT 1997 s3 közvetlenebb, hol áttételesebb hatásukkal. A zselici természeti táj kínálta adottság lehetővé tett egy környezetbarát, a fenntartható fejl ődést preferáló modellben való gondolkodást. A történelmi hagyományokat Össze lehet kapcsolni a modernizációval, mérlegelték Kaposvár modernizálódó fejl ődésének térségekre gyakorolt hatását, az Alpok-Adria térség informális struktúrájában rejl ő lehetőségeket, kapcsolatok elmélyítését a volt Jugoszlávia térségével, a volt németajkú települések külföldre került lakóinak vállalkozói t őkével való megjelenését és sok más tényez őt is. Pozitív fejlesztése Bányának - egy korábban pusztuló kis lélekszámú falunak - a Bányai Panoráma Egyesület által épített közösségi háza rendszeres intellektuális eszmecserék színhelye, ilyen értelemben egy innovációs góc szerepét tölti be. Ezeken az eszmecseréken rendszeresen részt vesznek a települések polgármesterei, jegyzői, valamint a megye önkormányzatának elnöke, tisztségvisel ő szakértői, olimpikonok, különböző egyetemek professzorai, akadémiai bizottságok tagjai, országgyűlési képviselők, a térség fejlesztésében érdekelt vállalkozók, a Somogyiak Baráti Körének akadémikus elnöke, erd őmérnöki diplomával rendelkez ő és az előző kormányban környezetvédelmi államtitkári teend őket ellátó alelnöke és más szakértői. Ugyancsak nagyon fontos tényező az, hogy az egyesület elnökasszonya e térség szülöttje, aki elkötelezettséggel, fantáziagazdagsággal, jó kapcsolatteremt ő és szervező készséggel e tevékenységet állandóan mozgásban tartja. A kistérségi fejlesztési koncepciók esetében egyébként ugyancsak rugalmasan, változatos terekben kell gondolkodni. E kistérségi terek igazodhatnak természeti adottságokhoz, adott infrastrukturális fejlesztési célokhoz, statisztikai körzethatárokhoz, de ez utóbbiakat át is léphetik, mint ahogy a megyei határokat is átléphetik. A nemzetközi kapcsolatok elmélyülésével az országhatárokon is átnyúlhatnak, természetesen változó és tökéletesed ő mechanizmusokkal. A változatos terekben való gondolkodás azt is jelenti, hogy más térségekben más összefüggések kapnak nagyobb hangsúlyt. Így pl. Taszár kistérségi fejlesztésében az utóbbi időben a katonai és civil repülőtér kombinált fejlesztése, nemzetközi és hazai repülőtéri funkciók egyesítése került napirendre. Más jelleg ű kistérség, pl. Ózd is, amely köztudottan válságövezetben fekszik. Figyelembe véve azt, hogy országosan túlméretezett az 1950-es években kiépült hazai kohászati kapacitás, üdvözlend ő az a kistérségi fejlesztési koncepció, amelyet itt Fónagy János úr ismertetett Ózddal kapcsolatban. Eszerint Ózd jöv őjét egy több generációban gondolkodó, "több lábon álló", tehát változatosabb, gazdagabb tevékenységi struktúrát magában foglaló, kellő kisugárzó hatással rendelkez ő városként képzelik el. A tapasztalatok szerint a túlspecializált, alapvetően egyoldalú gazdasággal rendelkező települések rugalmatlanok, ezért törékenyebbek. A funkciókban gazdagabb települések fejl ődési lehetőségei kedvezőbbek. Minden gond ellenére ez jól látható a Mazák György által bemutatott székesfehérvári és veszprémi példáján is, jóllehet pl. Veszprém, mint az egyik hazai "papok városa" a régebbi évtizedek fejlesztési rendjének preferencia- rendszerében inkább hátrányos, mint el őnyös helyet foglalt el. Tanácskozásunkon nem kapott jelent őségének megfelel ő hangsúlyt a piacgazdasági rendszerben való m űködéssel összefügg ő vállalkozói létforma és ezzel kapcsolatban a döntési kockázatok témaköre. A piacgazdaság keretében a vállalkozásoknak nyertesei és vesztesei egyaránt vannak. Japánban például a Kovács Géza : Tapasztalatok és megfontolások a területfejlesztési koncepciók továbbfejlesztéséhez Tér és Társadalom 11. évf. 1997/3. 107-111. p. TÉT 1997 s3 Tapasztalatok és megfontolások... 111 nagyobb vállalatoknak bedolgozó, beszállító kisvállalkozók 20%-a évenként tönkremegy, megsz űnik vállalkozó lenni. Ilyen esetekkel nálunk is fokozottan számolni kell a multinacionális, más szóval globális vállalatok hazai fokozottabb megjelenése esetén általában is és térség-specifikusan is. A kistérségi fejlesztési koncepciók kidolgozásának jelenlegi szakaszában a Zselicben nem törekedtünk arra, hogy mindenre kiterjed ő, részletes kistérségi fejlesztési koncepció készüljön. A kistérségi fejlesztési koncepció a települési sajátosságok bemutatása után arra vállalkozott, hogy "étlap"-szer űen felvázoljon olyan projekteket, amelyek a szakért ők szerint a továbbiakban megfelel ő vállalkozók jelentkezése esetén megvalósíthatók. Ezek vázlatos leírását adják a megvalósítható programok céljának, várható eredménynek, ráfordítási igényeknek. E projektek között nincs fontossági sorrend. Továbbra is fontos figyelemmel kísérni a kistérség környezetének változását is, és annak korrekciós következményeit is kistérségi koncepciók fej lesztésekor. Ez ad a munkának további folyamatosságot. A koncepciók stratégiai tervvé válása sok tekintetben a projekteken keresztül valósul meg. Üdvözlend őnek tartanám, ha e témakörrel kapcsolatos eszmecseréket megismételhetnénk újabb és újabb témák igény szerinti bekapcsolás aival. Jegyzetek Az előadás A területi tervezés új kihívása: a területfejlesztési koncepció c. konferencián hangzott el. (Gy őr, 1997. április 3-4.)