Tér és Társadalom 10. évf. 1996/4. 27-38. p.

Tér és Társadalom 10. 1996 s 4: 27-38

KÖZÉP- ÉS KELET-EURÓPA ÁTALAKULÁSI,
INTEGRÁCIÓS DILEMMÁI
ÉS A MEZŐGAZDASÁG FENNTARTHATÓ
FEJLESZTÉSE
(The dilemmas of integration in the transition of Central and Eastern
Europe and sustainable development in agriculture)

SOMOGYI SÁNDOR

Bevezet ő

Berend akadémikus állapította meg egy újságcikkében, hogy Nyugat-Európában a
gazdasági fejl ődéshez kötődött a nemzetekké válás. Régiónkban — egy gazdaságilag
fejletlen közegben — értelmiségiek hozták köztudatba a nemzeti eszméket, de úgy t űnik
keveset tettek a gazdasági felzárkózást, szervezettséget támogató eszmék terjesztéséért.
Így történhetett meg, hogy hallunk földrajzi, szellemi és politikai, de nem elegend őt a
gazdasági Közép- és Kelet-Európáról (KKE), fejlesztési, környezeti problémáiról,
életminőségérő l. Gazdasági lemaradásunk evidens. Mint minden kevésbé fejlett régió-
ban a mezőgazdaság és élelmiszertermelés itt is fontos része a nemzetgazdaságoknak. A
fejlettebbeknél ezen ágazatok relatív fontossága már lecsökkent. Ugyanakkor szinten
tartásuk magas támogatásokat igényel. Ezeknek a támogatásoknak köszönhet ően világ-
piaci versenypozícióik is jobbak.
Ilyen feltételek között KKE gazdaságáról, élelemtermelésér ől, világpiaci pozíciókról
nehéz átfogóan, elfogadható id ődimenzióban gondolkodni és ugyanakkor a jövőbe tekin-
teni.
Itt történelmi hagyománya van a jobb teljesítményt gátló politikai, nemzeti, vallási és
nem utolsó sorban gazdasági érdekütközéseknek.
A nagyhatalmi rendezések sem voltak egyértelm űen pozitívak. Az itt felmerül ő
problémákat saját érdekeik diktálta kritériumok alapján ítélték és oldották meg. Pl. az
első világháború utáni igazságosnak vélt, nemzetállamokat formáló, határátszabások
ebben a régióban megbontották az addig kialakult infrastrukturális és gazdasági kapcso-
latokat, növelték a térség dezintegráltságát, kiélezték a nemzeti és egyéb ellentéteket és
növekedett a térség gazdasági függ ősége a nagyhatalmaktól.
Az itteni népek elvesztek az érdekellentétek „dajkálásában", ahelyett, hogy készültek
volna az integrációra, gazdasági függ őségük csökkentésére. A szinergetikai hatások
ennélfogva inkább negatívak mint pozitívak.
Somogyi Sándor : Közép- és Kelet-Európa átalakulási, integrációs dilemmái és a mezőgazdaság fenntartható fejlesztése
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/4. 27-38. p.

28 Somogyi Sándor TÉT 1996 s 4

Ilyen feltételek, feszültségek mellett törvényszer űen jelentkezett a fejlesztési kény-
szer, a kevésbé fejlettekre jellemz ő természeti er őforrások terhére történ ő gazdálkodás
és a környezetszennyezés. Felzárkózásunk a fejlettekhez emiatt kétszeres terhet jelent.
Nem csak a fejlesztési kényszer szívja el a rendelkezésre álló eszközöket, de a környe-
zetvédelmi beruházásokat is fedezni kell ahhoz, hogy a nemzetgazdaságok
eurokonformmá váljanak.

A régió társadalmi-gazdasági pozícióiról

Ez a régió soha sem volt a kapitalista fejl ődés folyamán a gazdasági fejl ődés
metacentruma és nem is válhatott azzá. Gazdaságilag a perifériához vagy félperifériához
tartozott. A gazdasági következmények közismertek.
Régiónkra jellemző, hogy a viszonyok a harmonizáció-diszharmonizáció és az integ-
ráció-dezintegráció skáláin mozognak. Érdekek, ellenérdekek véget nem ér ő harca zajlik
szemeink előtt és ennek vagyunk részesei.
A fejlettek nem ideológiai, hanem gazdasági okokból segítették az életképtelen terv-
gazdálkodási és hiánygazdálkodási modell bukását. Azt remélték — tekintettel az ameri-
kai és európai piac telítettségére —, hogy rövid távon új piacot nyitnak maguknak, ami
átlendítheti a recessziótól szenved ő gazdaságuk lendkerekét a holtponton.
Az események megmutatták, hogy a régióban, igazán m űködőképes — a fogyasztó tár-
sadalomra jellemző — piac nincs. Mélyreható változásokra van szükség. Nincs elegend ő
tőke a piac motorjainak beindítására. Ugyanakkor a gyenge infrastruktúra, feszültségek,
bizonytalaniág, a szocializmusból visszamaradt korai jóléti társadalmi viszonyok és
demotiváltság nem nyújtanak megfelelő feltételeket a harmonikus fejl ődésre.
Teljes társadalmi katarzisra és újraszervez ődésre van szükség ahhoz, hogy a gazda-
sági átállás olyan gyors legyen mint azt sokan gondolták néhány éve, s elérjük, hogy ne
csak az olcsó munkaer ő hanem a szervezettségünk is komparatív el őnyt jelentsen.
Ellentétek, válságok, ellentétes folyamatok korát éljük. Sokszor felmerül a kérdés a
nehezen áttekinthet ő helyzetben, hogy van-e kiút? Van.
Keresni kell az együttm űködést, közös érdekeket, célokat. Ez annál inkább is szük-
ségszerűség, mert enélkül nem lehet megvalósítani a fenntartható fejl ődést, ami viszont
az itteni népek életminőségének is kulcskérdése.

Közép - és Kelet -Európa gazdasági változásainak néhány jellemzője
KKE; Lengyelország, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Románia,
Bulgária, Litvánia, Lettország, Észtország, fontos földrajzi és demográfiai része Euró-
pának. (Célszerű lett volna Jugoszláviát és Horvátországot is idesorolni, adataikat fel-
használni. Vitathatatlanul komplettebb képet kaptunk volna, de érthet ő okokból integrá-
lódásuk a régióval még nem igazán indult meg, és reális adatokhoz is nehéz hozzájutni.)
Somogyi Sándor : Közép- és Kelet-Európa átalakulási, integrációs dilemmái és a mezőgazdaság fenntartható fejlesztése
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/4. 27-38. p.

TÉT 1996 s 4 Közép- és Kelet-Európa átalakulási, integrációs dilemmái... 29

1. TÁBLÁZAT
Közép- és Kelet-Európa és az EU összehasonlítása
(Comparision of Central and Eastern Europe with the EU)

Népesség Terület CDPicap
(millió) Összes mezőgazdasági % megművelhető % ECU
(millió ha) (millió ha) (millió ha)
Lengyelország 38,5 31,3 18,6 59 14,3 0,37 1 907
Magyarország 10,3 9,3 6,1 66 4,7 0,46 3 150
Csehország 10,3 7,9 4,3 54 3,2 0,31 4 586
Szlovákia 5,3 4,9 2,4 49 1,5 0,28 1 643
Szlovénia 1,9 2,0 0,9 43 0,2 0,13 5 018
Románia 22,7 23,8 14,7 62 9,3 0,41 961
Bulgária 8,5 11,1 6,2 55 4,0 0,48 1 110
Litvánia 3,8 6,5 3,5 54 2,3 0,62 657
Lettország. 2,6 6,5 2,5 39 1,7 0,65 850
Észtország. 1,6 4,5 1,4 31 1,0 0,63 938
KKE 105,5 107,7 60,6 56 42,3 0,40 1786
EU 15 369,7 323,4 138,1 43 77,1 0,21 15 972
KKE/EU 29% 33% 44% 55% 11%

KKE mint régió valamivel több mint egymillió négyzetkilométer, aminek 40%-a m ű-
velhető. Valamivel több mint 100 milliós a lakosság létszáma, így a lakosonkénti meg-
művelhető terület 0,4 ha. Ez kedvez őnek tekinthető, mert az EU lakosonkénti megm ű-
velhető területének a kétszerese. Ugyanakkor a fejenkénti GDP csak 11%-a az EU-beli
GDP-nek,.ami mutatja milyen szint ű a régió gazdasági lemaradása.
Az átalakulás ezekben az országokban a gaZdasági tevékenység csökkenését okozta
(2. táblázat). A GDP csökkenése 1990-1992-ben általános jelenség volt. Évi átlagban
-6,2%; -0,1%; majd -3,5%-ot tett ki. A javulás jelei 1993-tól mutatkoztak. Az 1991-
1992-es árliberalizáció után volt az infláció a legmagasabb. Azóta csökken de lényege-
sen magasabb mint az EU-ban.
A költségvetési hiány, államadósság és munkanélküliség mutatói többé-kevésbé
szintén kedvez őtlenek (3. táblázat).
Somogyi Sándor : Közép- és Kelet-Európa átalakulási, integrációs dilemmái és a mezőgazdaság fenntartható fejlesztése
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/4. 27-38. p.

30 Somogyi Sándor TÉT 1996 s 4

2. TÁBLÁZAT
A GDP alakulása Közép- és Kelet-Európában az el őző év %-ában
(GDP in Central and Eastern Europe in per cent of the previous year)

Ország 1990 1991 1992 1993 1994 1995*