Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 231-236. p. Tér és Társadalom 1996 s 2-3: 231-236 A POTENCIÁLIS VÁROSOK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁNAK ÉRTÉKELÉSE, MIN ŐSÍTÉSE (The evaluation and qualification of the state of environment in some potential towns) OLÁH FERENC Előzmények, kutatási cél Egy átfogó kutatás, vizsgálat keretében — el őzetesen kijelölt — 177 település környezeti állapotának felmérését, az összehasonlíthatóság követelménye miatt számszer űsített módon való értékelését, min ősítését, valamint csoportosítását kellett elvégezni. Az egészséges környezet az ember életmin őségének alapvető tényezője (NKTK, 1994). E szempontra alapozva a vizsgálat célja a kiválasztott településeken él ő lakosság számára nyújtott környezeti feltételek kedvez ő, kevésbé kedvező voltának feltárása volt. A hazai igények, kutatások, az ENSZ, az OECD és az Európa Tanács konvenciói, ajánlásai alapján 1994-ben elkészült a Nemzeti Környezet- és Természetpolitikai Koncepció. Erre alapozva még ugyanezen évben megjelent a korábbi "A környezet állapota és védelme" c. KSH. kiadvány korszer űbb változata "Hazánk környezeti állapotának mutatói" címmel. A folyamatot 1995. májusában az "1995. évi 1111. törvény a környezet védelmének általános szabályairól" c. előterjesztés Országgy űlés általi elfogadása, törvényer őre emelése zárta. Módszer Vizsgálatunkban négy — egyenként is összetett — szempont alapján végeztük el a települések aktuális környezeti állapotának felmérését, értékelését. Szempontonként különböző jellegű — statisztikai és/vagy kartográfiai — adatbázist használtunk, az értékelést — alább részletezett módon — pontozásos rendszerben végeztük. A vizsgálatban felhasznált adatsorok — általában — még nem els ődlegesen a környezeti állapot-felmérések szempontjai alapján vannak összegy űjtve. Az adatok hiánya, nehéz összevethető sége azonban már nem olyan mérték ű, hogy körültekintő értékeléssel homályban maradnának a környezet állapotát befolyásoló f ő folyamatok, és alapvet ő tévedések terhelnék a tájegységek, térségek állapotának megítélését (HKÁM 1994). A kép finomítása, az állapotok és állapotváltozások részletesebb megismerése érdekében elengedhetetlen, hogy minél el ő bb megvalósuljon a környezeti állapotjellemzés és értékelés egységes, és az európai gyakorlattal harmonizáló rendszere. Ez — számos más terület mellett — a regionális kutatás és tervezés fejl ődése, a terület- és településfejlesztés hatékony működése érdekében sem nélkülözhet ő. A KTM már 1993-ban rögzítette a környezet állapotára vonatkozó jelentések tartalmát, figyelemmel az OECD-országok paraméter-rendszerére, amely biztosítani hivatott a környezeti állapotok összehasonlíthatóságát. Oláh Ferenc : A potenciális városok környezeti állapotának értékelése, minősítése Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 231-236. p. 232 Oláh Ferenc TÉT 1996 .2-3 Jelen munkánkban a fenti összeállításból az általunk, s a kit űzött cél elérése érdekében legfontosabbnak tekintett mutatók rendszereit választottuk ki, s alkalmaztuk. Természeti környezeti mutató Kiemelten fontos min ősítési szempont, hiszen "... az ország természeti környezete nemzeti örökségünk, pótolhatatlan és megismételhetetlen értékek hordozója" (NKTK 1994). Ez a mutató négy részterület pontszámaiból tev ődik össze: Erdősültség Az egészséges környezethez alapvet ően fontos a települések lakott- és közigazgatási területén lévő zöldterületek és erd ők minél jelentősebb részaránya. Az elérhet ő statisztikai forrásokban csak a városok zöldterületeinek adatai szerepelnek, a vizsgálatunkba bevont nem városi jogállású településeké nem, így csak az erd ősültség mértékével számoltunk. Ennek megfelel ően alakult az adható pontszám is, azaz: - a település közigazgatási területéb ől az erdővel borított terület megközelít ő részaránya 0 5 pont - Felszíni vizek Egy település környezeti állapotának megítélését el őnyösen befolyásolhatja (településkép, optimális légnedvesség, leveg őtisztaság, vízbázis), ha megfelel ő tisztaságú élővízzel (patak, folyó, tó) rendelkezik, s ronthatja, ha az er ősen szennyezett: - a településen, közigazgatási területén milyen vízmin őségi osztályba tartozó felszíni víz található 0 1 0 pont - Felszín alatti vízmin őség védelmi területek Ezek akár karsztterületen, akár porózus, törmelékes üledékes k őzetű területen találhatók, felszíni szennyeződésre kiemelten érzékenyek. Lévén kivétel nélkül - jelenleg és távlatokban is - regionális jelent őségű ivóvízbázisok, szerepeltetésük az értékelési rendszerben különösen fontos. A felszíni vízmin őség védelmi területek ugyan szintén az érzékeny kategóriába tartoznak, viszont regionális jelent őségük kisebb, s az innen kiemelt víz döntően öntözésre, s csak kisebb hányada szolgál ivóvíz biztosítására: - a település közigazgatási területe milyen arányban fed le kiemelt vízmin őség védelmi területet - 0 5 pont - Védett természeti értékek A védett területek természeti környezeti állapotát elvileg optimálisnak kell tekinteni. Azonban más-más tevékenységi körök megengedettek, így más-más folyamatok, hatások jelentkeznek a különböző védettségi szintbe sorolt területeken. Minél magasabb fokú a természetvédelmi oltalom, annál közelebb állhat az aktuális természeti környezeti állapot az elméleti optimális szinthez: - a település területén milyen védettségi fokozatba sorolt védett természeti érték található 0-10 pont Infrastrukturális környezeti mutató A természeti környezeti sajátosságok mellett a települések infrastrukturális ellátottsága is hasonló jelentő séggel bír az értékelési rendszerben. Oláh Ferenc : A potenciális városok környezeti állapotának értékelése, minősítése Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 231-236. p. TÉT 1996 s 2-3 Magyarországi települések... 233 Közmilvesítettség A lakosság életmin őségét alapvetően meghatározza, hogy milyen kommunális infrastrukturális helyzet jellemz ő a településen. Ennek értékelésére szolgál a három részmutató, amelyek mindegyike a közüzemi vízszolgáltatás és -csatomázottság adatain nyugszik: —a közüzemi vízhálózatba bekötött lakások a település lakásszáma százalékában 0-10 pont — a közcsatorna-hálózatra rákapcsolt lakások a település lakásszáma s77glékában 0 - 10 pont — a közcsatoma hálózat hossza a közüzemi vízhálózat hosszának százalékában 0-10 pont Hulladékelhelyezés a település területén Speciális települési környezeti gond a keletkez ő kommunális, mezőgazdasági, ipari hulladékok összegyűjtése, tárolása, kezelése. Nagyon jelentős különbségek származnak abból, hogy szervezett-, rendezett-e a különböz ő típusú hulladékok gyűjtése, tárolása. Természetesen szintén különbséget kell tenni aszerint is, hogy a létesített lerakó felszíni szennyeződés, érzékenység szempontjából milyen típusú, k őzetminőségű területen található: —ha rendelkezik kommunális hulladéklerakóval; a felszíni szennyez ődés-érzékenység szempontjából milyen kategóriájú területen találhatóható 0 - 6 pont —ha területén mez őgazdasági és/vagy ipari hulladéklerakó található; a felszíni szennyeződés érzékenység szempontjából milyen kategóriájú területen található 0- 6 pont —az ipari és/vagy mez őgazdasági veszélyeshulladék-lerakat felszíni szennyez ődés érzékenység szempontjából milyen kategóriájú területen található (ha nincs veszélyes-hulladék lerakat: 5 pont) 0- 5 pont Leveg őmin őségi mutató A települési környezeti állapotfelmérés fontos eleme a leveg őminőség meghatározása. A települések levegőjét elsősorban a közlekedésb ől, valamint a fűtési idényben a háztartásokból származó égéstermékek és por szennyezi. Ilyen tartalmú településsoros adatok természetesen — a mérés hiánya miatt — nincsenek. A leveg őminőségi mutató meghatározásánál ezért alkalmaztam az alábbi számítási, értékelési módszert: —a vezetékes gázszolgáltatásba bekapcsolt lakások aránya 0-10 pont — a településen átvezet ő közút kategóriája alapján 0- 8 pont —ha a településen erőteljes por, füstkibocsátással járó iparág található: - 2 pont A négy vizsgálati szempont alapján legkedvez őbb környezeti állapotú település maximum 95 pontot kaphatna. Eredmények A részpontszámok összesítése után kialakult egy sorrend a vizsgált települések között (1. ábra). A legalacsonyabb pontérték — 18 pont és a legmagasabb — 69 pont egy-egy — — településen jellemz ő érték. Ezen széls ő értékek közelébe szintén csak néhány település került. A többség — 138 település a 26 50 pont közötti intervallumban található. A 177 — - vizsgált település kategorizálását az alábbi módon végeztem el, alkalmazkodva az egyik kiindulási feltételhez, amely szerint 5 — lehet őleg megközelítően azonos számú elemet tartalmazó — csoportba kell őket besorolni (2. ábra). Oláh Ferenc : A potenciális városok környezeti állapotának értékelése, minősítése Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 231-236. p. 234 Oláh Ferenc TÉT 1996 .2-3 Az első csoportba a legkedvezőbb környezeti állapottal jellemezhet ő 29 település került, 69 és 51 pont közötti összesített értékkel. Területi elhelyezkedésüket vizsgálva kit űnik, hogy egynegyedük a budapesti agglomeráció részét képezi, ezen belül is többségük a budai oldalon található. Összességében jellemz ő, hogy többségüknél mind a négy értékelési szempont alapján az átlagnál több ponttal rendelkeznek (2. ábra). Kivétel nélkül magas pontértéket kaptak az infrastrukturális közm űellátottság alapján. Néhány település kivételével a legkevesebb pontot a hulladékelhelyezés, -kezelés révén kapták, s ez jelzi az egyébként országosan is egyik legsúlyosabb problémát a települési környezetek vonatkozásában. Szintén koncentráltabb a Duna-menti agglomerációs sávban és a Balaton környékén a kedvez őbb környezeti állapotú települések el őfordulása. Az előbbi térségben lévő négy település közös sajátossága, hogy szintén a hulladékelhelyezés, -kezelés, valamint a leveg őminőség alapján az átlag alatti pontértékkel bírnak (2. ábra). Ez azért figyelemreméltó, mert többféle szempontból is kiemelt térségben — a Dunakanyar, az Almás-Táti-Duna-völgy területén — találhatók, s ez a negatív sajátosságuk hosszabb távon csökkentheti pl. az idegenforgalmi vonzerejüket is. Szembetűnő még, hogy az Észak-magyarországi-Középhegység területén — jelent ősebb iparral vagy múlttal rendelkez ő — öt település került az els ő kategóriába. Kifejezetten alföldi település kett ő szerepel ebben a csoportban. A második csoportba tartozik 43 település, 41-50 pont közötti összesített értékekkel. A települések több, mint harmada itt is koncentráltan — az agglomerációban s annak közvetlen szomszédságában, vonzásában — található (2. ábra). Figyelmet érdemel még a Kisalföld északnyugati része, valamint a Közép-Tiszántúl területe. Természeti környezeti állapotuk nem rosszabb, mint az els ő csoportba tartozó településeké, viszont szélesebb skálán helyezkednek el, nagyobb a differencia. Hulladékelhelyezés és leveg őminőség tekintetében nincs számottev ő különbség a két csoport települései között. Második csoportba kerülésüket els ősorban a közművesítettségi mutató átlagosan alacsonyabb pontértékei indokolják. A harmadik kategória 32 települése 36-40 pont közötti értékkel rendelkezik. Ebben a csoportban már jelent ősebb a területi dekoncentráció (2. ábra). Csak a Dunántúl legdélebbi — főleg baranyai — részét, a Csepel-Mohácsi-sík vizsgált településeit, valamint a Nyírség északnyugati, s a vele szomszédos tokaji-hegységi térséget jellemzi a vizsgálati cél szempontjából még elfogadhatónak min ősített környezeti állapot. Viszonylag még magasabb a közm űvesítettségi mutató, ugyanakkor alacsony pontértékeket kaptak a hulladékelhelyezés terén. Az utolsó két kategória 73 települése (2. ábra) mind infrastrukturális, mind természeti környezeti mutatóik alapján — és els ősorban az 5. csoport települései — a legrosszabb adottságokkal rendelkeznek. Néhány kivételt ől eltekintve a hulladékelhelyezés, -kezelés területén is igen súlyos problémát jeleznek a rendkívül alacsony pontértékek. Talán csak a levegőminő ségi mutató értékében kisebb a lemaradásuk az els ő három csoport településeitől. Itt is megfigyelhet ő azonban, hogy ezen települések jobb légállapota csak a nyári, nem fútési félévben jó. A téli id őszakban magas a füstgázok és a koromszennyező dés mértéke, hiszen alig néhány település rendelkezik vezetékes gázszolgáltatással, s ezekben is alacsony a hálózatra rákapcsolt lakások aránya. Oláh Ferenc : A potenciális városok környezeti állapotának értékelése, minősítése Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 231-236. p. TÉT 1996 .2-3 Magyarországi települések... 235 L ÁBRA A vizsgált települések elhelyezkedése rangsorban (lhe potential iowns irt Hungary by rank) `4, • 1-177. A vingeflat eredményeként kialakult serreed 2. ÁBRA A települések környezeti állapotának értékelése f7he environmental porential of settlemenrs - main groups) Csoport Ponthatár Elemszám ide O 51-69 29 D 41-50 43 3 6 36-40 32 4 O 31-35 36 o 18-30 37 Oláh Ferenc : A potenciális városok környezeti állapotának értékelése, minősítése Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 231-236. p. 236 Oláh Ferenc TÉT 1996 s 2-3 E két csoport településeinek térbeli elrendez ődésében megfigyelhet ő sajátosságok: Az alföldi vizsgált települések döntő többsége, mintegy kétharmada, ide tartozik. A budapesti agglomeráció délkeleti helyzetű települései — néhány kivétellel — szintén itt találhatók. A Dunántúlon a vizsgált Fejér és Somogy megyei települések többsége került e kategóriákba. Összegzés A fenti eredmények hangsúlyozottan csak az aktuális környezeti állapotról tájékoztatnak. Egyes településekre vonatkozóan, egyes vizsgálati szempontok alapadataiban a közeljövőben is történhetnek — reményeink szerint csak pozitív — változások, s ezek következtében a jelenlegit ől különböző is lehet egy-egy település környezeti állapotának megítélése, pozíciója. Szükség szerint egy-egy települést kiragadva, a jelen vizsgálatban alkalmazott áttekint ő jellegű értékelésnél szélesebb, pontosabb adatbázisra támaszkodva tovább finomítható az értékelési rendszer és az általa mutatott állapot is valóságh űbb lehet. A környezet védelmér ől rendelkező 1995. évi UH. törvény előírja a Nemzeti Környezetvédelmi Program kidolgozását. A Programnak tartalmaznia kell — számos más eleme mellett — az ország aktuális környezeti állapotának bemutatását, az elérni kívánt állapotot, az ehhez szükséges kutatásokat, konkrét tevékenységeket is. Jelen munka talán ehhez is szolgáltathat némi támpontot, kiindulási alapot. Irodalom Az 1995. évi Llll. törvény a környezet védelmének általános szabályairól, 1995. Budapest. (in. Bándi Gy.: Környezetvédelmi kézikönyv, KJK. 239-288. o.) Hazánk környezeti állapotának mutatói. 1994. Budapest. KTM. 67 o. Magyarország Nemzeti Atlasza. 1989. Kartográfiai Vállalat, Budapest. 395 o. Nemzeti Környezet- és Természetpolitikai Koncepció. 1994. Budapest. KTM. 97. o. Megyei Statisztikai Évkönyv 1994, 1995. KSH. Megyei Igazgatóságok, 19 megyei kötet Abstract The purpose of a comprehensive research, survey was to carry out the evaluation, qualification and classification of the state of environment in 177 — preliminary selected — settlements, for the criterion of comparability, in a numeric way. We have to emphasise that the fmdings only inform us about the present state of the environment. In the basic data of some aspects of the survey, in some settlements changes can take place in the near future. As a consequence of this, the perception and position of the state of the environment in an individual settlement can be different from what they are like today. Focusing on the individual settlements and building on a database which is wider and more precise than the comprehensive evaluation applied in this survey, if necessary, the evaluation system can be further improved and the situation which it reflects can be more accurate.