Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 43-54. p.
Tér és Társadalom 1996 s 2-3: 43 -54
A VÁROS ÉS AZ IFJÚSÁG - BUDAPEST, GY ŐR ÉS
SZARVAS A FIATALOK SZEMÉVEL
(The city and youth — Budapest, Gy őr and Szarvas, as the young perceive
them)
EGEDY TAMÁS
Bevezetés
Talán nincs is ember a Földön, aki ne találkozott volna a várossal, ne halott volna róla,
ne élte volna át személyesen el őnyeit vagy éppenséggel hátrányait. Az embereket vonzza a
város és a városi életmód. Képek, elvárások, célok, vélemények fogalmazódnak meg
bennünk, melyek természetesen id ővel változhatnak, hiszen változik maga a város is. Az
idő előrehaladtával megszerzett benyomásainkból és tapasztalatainkból fokozatosan
kialakítunk magunkban egy képet, mely egyúttal a városhoz f űződő érzelmi viszonyunkat
és értékítéleteinket is befolyásolja (városimage). Ez az image azonban sokkal többet rejt
magában, mint a környezet gondolkodásunkat és érzelmeinket befolyásoló szerepét, hiszen
az ember a valós világ benne kialakult szubjektív képe alapján tájékozódik, él és
cselekszik (Csefalvay 1994; Szakál 1995).
A város tulajdonképpen olyan, mint egy óriási kirakójáték, ahol a várt anyagi és szociális
felemelkedés lehetősége (vagy éppenséggel a lesüllyedés veszélye), a karrierlehet őség, a
"obb ellátottság, a kulturális lehet őségek stb. éppúgy hozzátartoznak a képhez, mint az
egészségtelenebb és veszélyesebb életmód, vagy a nagyobb környezetszennyezés. A ma
városait ismerve tudjuk, hogy bár a mozaikdarabokból kirakható egy kép, de az egyes
darabok aránytalanok.
A kutatás módszere
1996 áprilisában Rigóczki Csaba kollégámmal (ELTE Általános Gazdaságföldrajzi
Tanszék) közösen kérd őíves felmérést végeztünk az ország 3 városának egy-egy
kiválasztott gimnáziumában. Vajon milyennek ítélik meg lakóhelyüket a fiatalok? Hogyan
látják városuk jelenét és jöv őjét? Milyen problémákkal kell szembe nézniük a jelen és a
*övő városaiban a fiataloknak? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a közvélemény-
utatás során.
A felmérést Budapesten, Gy őrben és Szarvason végeztük el. A három település
I ialakulásában és történelmi fejl ődésében lényeges különbségek mutatkoznak, bár hasonló
vonások is felfedezhet ők. Ilyen tényező például, hogy mindhárom város kialakulásában és
életében fontos szereppel bírt és bír ma is a folyó, továbbá - történelme során nagy -
elentősége volt az itt található kit űnő átkel őhelynek.
Budapest három külön fejl ődési utat bejárt városból jött létre és óriási fejl ődésen ment
keresztül, kiterjedt agglomerációs gy űrűvel rendelkezik, kitűnik a tercier és kvaterner
Egedy Tamás :
A város és az ifjúság - Budapest, Győr és Szarvas a fiatalok szemével
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 43-54. p.
44 Egedy Tamás TÉT 1996 s 2-3
funkciók koncentrációjával. Jelent ős innovációs központ, nemzetközi szerepköre er ősödik.
A felmérés itteni célgimnáziuma a 116.000 fős IV. kerület egyik alkörzetében, az 1980-as
évtized során kiépült Káposztásmegyeren található.
A 127.000 lakosú Győr gyorsan fejl ődő megyeszékhely. A korábbi keresked ő, majd
iparváros a Kisalföld, egyben az ország egyik legfejlettebb régiójának közlekedési,
kereskedelmi, ipari és kulturális központja. Gazdasági élete dinamikus, innovatív alapokon
nyugszik, szellemi centrummá alakulása folyamatos.
Szarvas területe régóta lakott vidék volt, kedvez ő földrajzi fekvésnek köszönhette
létrejöttét. A mai Szarvas 1722-ben alakult az elnéptelenedett területen, lényegében
telepített község. Egyik nagy el őnye a rendelkezésre álló óriási földterület volt.
Gazdaságára hosszú id őn keresztül az állattenyésztés és másodlagosan a földm űvelés volt
jellemző . A 19.000 lakosú alföldi kisvárost az urbanizáció szintjében és ütemében id őbeli
lemaradás jellemezte, s mint mez ővárosi múltú alföldi település, kés őbb is csak nehezen
aktivizálódott (Mendöl 1981).
A köZvélemény-kutatást a budapesti Babits Mihály Gimnázium, a gy őri Révai Miklós
Gimnázium, valamint a szarvasi Vajda Péter Gimnázium 17-18 éves tanulói körében
készítettük. Összesen 382 fiatal vett részt a felmérésben, közülük 331 az adott város
lakója. Az ő eredményeik kerültek feldolgozásra: 123 kérd őív Budapestr ő l, 120 Győrből
és 88 Szarvasról. A minta egy bizonyos korosztály egy bizonyos rétegére reprezentatív.
Felmérésünkkel bepillantást szerettünk volna kapni e réteg, a közeljöv ő aktív
nemzedékének véleményébe és gondolkodásmódjába.
A kérd őív felépítése és néhány konkrét eredmény bemutatása
A kérdő ív három részre osztható: szemantikus differenciál, polaritásprofil; pontozásos
táblázat a jelenre és jöv őre vonatkozóan; kérdések a fiatalokhoz.
Szemantikus differenciál, polaritásprofil
A szemantikus differenciál és az eredményekb ől létre hozott polaritásprofil a perception
kutatások kedvelt eszköze, melynek során ellentétes tulajdonság-párok között kell
elhelyezni a vizsgált várost vagy városrészt (Csefalvay 1990, 1994). A módszer
eredménye - mint néhány hasonló módszeré - er ősen függ a vizsgálati személyek korától,
képzettségi szintjétő l, szociális és szakmai helyzetét ől stb. A kapott eredmény az egyes
ember életének elő rehaladtával változik, a fiatalok inkább emocionális alapsémák szerint
döntenek, míg az id ősebb korosztályok jelen- és jöv őorientáltan, inkább racionális alapon
viszonyulnak a valósághoz és élik meg környezetüket. Mindezek megnehezítik az
eredmények felhasználhatóságát, általánosíthatóságát (Hofmeister 1994).
A kiválasztott tulajdonság-párokat az értékelés után csoportosítottuk a város
atmoszférája, a társadalmi mili ő , a városszerkezet és a környezet szerint (1. ábra). Győr és
Budapest profilja rendkívül hasonló, de Gy ő r esetében a zajos-csendes tulajdonságpár
kivételével mindenhol "pozitívabb". Mind Gy ő r, mind Budapest esetében kiemelhet ő a
város beépültsége, városias jellege és élénksége, ugyanakkor mindkét várost inkább
szennyezettnek és zajosnak ítélik meg a diákok. Emellett Budapest zsúfoltságával, és rossz
közbiztonságával is kit ű nik. A szarvasi fiatalok városukat idegenszeret őnek és szépnek
tartják, ugyanakkor átlagosnak, és inkább szegénynek. Egyik várost sem tartják
rendkívülinek az ott él ő fiatalok, értékre is igen közel helyezkednek el egymáshoz.
Egedy Tamás :
A város és az ifjúság - Budapest, Győr és Szarvas a fiatalok szemével
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 43-54. p.
TÉT 1996 .2-3 A város és az ifjúság... 45
L ÁBRA
Budapest, Gy őr és Szarvas image-e szemantikus profilok mentén
(The image of Budapest, Gy őr and Szarvas, by semantic-profiles)
2 1 0 1 2
rgan mas - vonzó
" yos -s • _3111" élénk
' agas .- 1"---
. rendkívüli
gyhangú változatos
om
Ofttor vidám
izonytalan stabil
zárkózott ► nyitott
rugalmatlan rugalmas
onzervatív
on ' ‚ii?''111 haladó szellemű
idegengyűlölő idegenszerető
közbiztonság rossz közbiztonság jó
szegény '111111 gymiag
ronda szép
jellegtelen izgalmas
Zsúfolt —411110 tágas
falusias városias
0111.>
elavult -41110, modern
beépítetlen _rn.....- beépült
szennyezett ,- tiszta
.*a '- csendes
Budapest Győr Szarvas
Egedy Tamás :
A város és az ifjúság - Budapest, Győr és Szarvas a fiatalok szemével
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 43-54. p.
46 Egedv Tamás TÉT 1996 s 2-3
A kívülállók valószínű leg teljesen máshogy nyilatkoztak volna. Egy városlakó ugyanis
teljesen máshogy éli meg lakóhelyét, a valóság más elemei kerülnek el őtérbe nála, más
információszűrőt használ (saját image), mint egy odalátogató turista (idegen image).
Érdekes emellett az is, hogy a válaszok alapján a budapestiek nem érzik sem sokkal
stabilabbnak, sem nyitottabbnak városukat, mint a szarvasiak.
Pontozásos táblázat a jelenre és jövőre vonatkozóan
A kérdőív következő részében a tanulóknak különböz ő folyamatokat kellett pontozni
aszerint, hogy azok mekkora problémát jelentenek városukban jelenleg, illetve mekkorát
fognak jelenteni majd a közeli és távoli jöv őben (10 illetve 30 és 50 év múlva). Felvet ődik
a kérdés, vajon van-e értelme 50 évre el őretekinteni, mikor a szakemberek is csak
körülbelül 2020-ig gondolkodnak "távoli jöv őben", próbálnak meg prognosztizálni egyes
folyamatokat? Mi viszont arról az oldalról próbáltunk közelíteni a problémához, hogy a
vizsgált 17-18 éves fiatalok megközelít őleg 50 év múlva lesznek öregek, vagyis a kérdést
a következőképpen is megfogalmazhatnánk: "milyen lesz városod, mire megöregszel?".
Így a tanulók számára jobban érzékelhet ővé válik az id ő, a nagy ugrás a jöv őbe. A fent
említett pontozáshoz egy 1-t ől 10-ig terjedő skála állt a fiatalok rendelkezésére, ahol 1
"nem jelent problémát", 10 pedig "rendkívül súlyos probléma" értékítéletnek felelt meg. A
viszonylag széles skála megválasztásával a megfelel őbb differenciálási lehet őséget
próbáltuk biztosítani. Az alábbiakban csak néhány érdekesebb megállapítást szeretnénk
bemutatni.
A munkanélküliség a rendszerváltás utáni magyar társadalom egyik súlyos, kezelend ő
problémái közé tartozik. A nehézipar strukturális válsága, a nyílttá vált munkanélküliség, a
gazdaság konjunkturális válsága és a modernizációs hatások mind id őben és térben, mind
pedig mértékükben eltér ő módon jelentkeztek az ország különböző adottságú területein,
így a munkanélküliség jelent ős regionális különbségeket mutat hazánkban (Dövényi 1993).
Jelentős törésvonal húzódik Balassagyarmat és Mez őhegyes között, mely a legmagasabb
munkanélküliséggel rendelkez ő megyéket választja le. A munkanélküliségi ráta értékeit
megvizsgálva megállapítható, hogy mindhárom városban alatta marad az országos
átlagnak. Köztudott, hogy Budapesten és a nyugati határvidék megyéiben kedvez őbbek a
munkanélküliségi mutatók, Békés megye viszont az észak-magyarországi régió után a
legmagasabb rátájú megyék közé sorolható. Szarvas kedvez őbb helyzete többek között
azzal magyarázható, hogy a munkanélküliek tömege els ősorban az elmaradottabb észak-,
észak-keleti és dél-teleti régiókra, illetve a kisebb településekre (1000 f ő alatti falvakra)
koncentrálódik (Bereczki 1989).
A felmérés eredményei nem tükrözik a tényleges helyzetet. A fiatalok ugyanis súlyos
problémának látják városukban a munkanélküliséget, különösen Budapesten, ahol a
valóságban a legalacsonyabb. Mindez a sajtóban, televízióban elhangzó hírek, információk
sajátos interpretálásából származik. A fiatalok manapság naponta hallanak a
munkanélküliségről, különösen a nagyobb városokban rendszeresen találkozhatnak
hajléktalan, munkanélküli emberekkel. Mindhárom városban optimisták a tanulók a
munkanélküliség jövőbeli alakulását tekintve. A távoli jöv őben sikerül visszaszorítani a
munkanélküliséget, s egyre kisebb gondot jelent majd.
Az elöregedést a válaszok alapján a budapestiek látják legnagyobb problémának
városukban, s szerintük ez hosszú távon sem fog jelent ősen változni. Győrben és
Egedy Tamás :
A város és az ifjúság - Budapest, Győr és Szarvas a fiatalok szemével
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 43-54. p.
TÉT 1996 .2-3 A város és az ifjúság... 47
Szarvason ugyanakkor csak közepesen súlyos problémának tekintik. Különbség a két
város fiataljainak véleményében, hogy míg Szarvason a probléma jelent ősége nem fog
változni, addig Győrben egyre inkább emelkedik majd. Az id ős népesség aránya az elmúlt
évtizedek alatt jelent ősen megnőtt a három városban (1. táblázat). Legrosszabb a helyzet
Szarvason, ahol az öregek aránya már lényegesen meghaladja az országos átlagot. (A
város társadalma sokáig labilis típusú volt, vagyis a település növekv ő népességszám
mellett is kedvezőtlen korösszetétellel rendelkezett.) A kilencvenes években a társadalmi
típus hanyatlóvá vált, azaz a népesség számának csökkenése mellett a korstruktúra is
erősen elöregedő volt (Valér 1993). A város intézményeiben egyre több a teljesen elesett,
állandó ápolásra szoruló idős ember, ami egyre jelent ősebb költségráfordításokkal jár. Az,
hogy a szarvasi fiatalok mégis kisebb problémaként jelölik meg az öreg népesség
arányának emelkedését, mint a budapestiek, talán a vidéken még jobban meglév ő
hagyománytiszteletre és az id ősebbekkel szemben tanúsított nagyobbfokú toleranciára
vezethető vissza (Czibulka 1996).
1. TÁBLÁZAT
A 60 év felettiek aránya Budapesten, Gy őrben és Szarvason (1949-1995) (%)
(The share of population over 60 years in Budapest, Gy őr and Szarvas)
1949 1960 1970 1980 1990 1995
Budapest 11,4 15,1 18,7 20,2 21,6 21,7
Győr 10,6 12,4 14,4 13,5 15,9 17,1
Szarvas 15,6 17,7 21,3 20,7 21,8 25,7
Forrás: saját adatgy űjtés
A túlzsúfoltság a tipikus nagyvárosi problémák közé tartozik. Egy kritikus pont elérése
után olyan túlnépesedés jöhet létre a városban, ahol az ember térigény-szükséglete már
nem elégítő dik ki. E folyamat következményeit, vagyis az agresszív megnyilvánulások
számának emelkedését, az egyének közötti szociális interakciók csökkenését, az
elmagányosodást a tömegben, az állandó stressz-szituációkat összefoglaló néven
crowding-effektusként is említi a szakirodalom (Kalin 1972, Atteslander 1975).
Budapesten rendszeresen találkozhatunk ezzel az effektussal. Nem véletlen tehát, hogy a
túlzsúfoltságot itt értékelik legnagyobb problémaként a fiatalok, s őt ennek emelkedésére
számítanak a jöv őben. Győ rben a tanulók megítélése szerint ugyancsak n őni fog a
zsúfoltság, s a távoli jövőben majdnem el fogja érni a budapesti szintet, míg Szarvason
sem jelenleg, sem a jöv ő ben nem jelent majd problémát. Ismerve azonban a megindult és
folyamatban lev ő szuburbanizációt és dezurbanizációt, nem valószín űsíthető, hogy a
fiatalok által prognosztizált változások be fognak következni.
Minél nagyobbak a városok, annál nagyobb szerepet játszanak a globális környezet
alakításában. A város terjeszkedése során az ember mez ő gazdasági területeket betonoz le,
természetes él ő helyeket korlátoz vagy semmisít meg. Egyre jobban koncentrálódnak a
környezeti ártalmak, s egyre n ő az emberre leselked ő veszélyek száma (Fodor 1992). A
tanulók megítélése szerint els ő sorban Budapesten, illetve Gy őrben súlyos probléma a
környezetszennyezés és 10-15 év múlva várható annak tet őződése. A távoli jövőt tekintve
optimisták a fiatalok, ha optiminnusnak nevezhet ő, hogy szerintük nem lesz nagyobb
probléma a környezetszennyezés a jelenleginél. Ezt az optimizmust lehetne talán
Egedy Tamás :
A város és az ifjúság - Budapest, Győr és Szarvas a fiatalok szemével
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 43-54. p.
48 Egedy Tamás TÉT 1996 .2-3
kihasználni a fiatalok aktivizálásánál. Szarvason közepes problémaként tekintenek a
környezetszennyezésre, mely a távoli jöv őben egyre súlyosbodó gondot jelent majd.
A levegőszennyezés - a motorizáció el őrehaladtával - korunk városainak egyik
legsúlyosabb problémájává lépett el ő. Így látják ezt a budapesti és gy őri fiatalok is, akik
szerint a leveg ő minősége a jövőben sem fog számottevően javulni, bár remélhet őleg
romlani sem. Szarvason közepes problémának érzik a leveg őszennyezést, hosszú távon
annak romlásával számolnak, ami többek között a városon keresztülhaladó f őútvonal
számlájára írható. A tanulók részér ől már ilyen kisvárosban is felvet ődik a forgalom
elterelésének gondolata, s ezzel a település belvárosának tehermentesítése. A hasonló
probléma Győrben - a nemrég átadott elkerül ő szakasszal - már részben megoldódott.
Kétségtelenül Budapesten a legrosszabb a helyzet. A fővárosban forgalomban lev ő autók
felelősek elsősorban a rossz leveg őminőségért: a leveg őt szennyező nitrogén-oxidok több
mint 40%-a, a szénhidrogéneknek és a szén-monoxidnak pedig több, mint 70%-a a
közlekedésb ől származik, melyek felhígulását ráadásul a belváros er ős beépítettsége, a
szűk utcák és a magas házak hátrányosan befolyásolják. Megemlítend ő még az ólom,
továbbá a szálló por, melynek mértéke szinte állandóan meghaladja az egészségügyi
határértéket.
A városok növekedésével és a gazdasági-technikai fejl ődés előrehaladtával az elmúlt két
évszázadban az ember annyira átalakította környezetét, hogy már külön városi
ökoszisztémáról kell beszélnünk (Hofmeister 1994; Sukopp-Wittig 1993). Ennek a
messzemenően mesterséges ökoszisztémának meghatározó elemei a városi zöldterületek,
parkok és ligetek, amelyek a városökológiai vizsgálatoknak, a várostervezésnek és a
városrendezésnek is fontos célterületei (Perényi 1976, Nagy 1995, Lichtenberger-
Csefalvay-Paal 1995). A zöldterületek egyik legfontosabb feladata az urbanizációs
ártalmak csökkentése, mérséklése. Meg kell említeni ezen területek rekreációs jelent őségét
is, ugyanis alapvető en befolyásolják az ember közérzetét, így alkotó és munkakedvet is.
Budapest helyzetét kiemelve megállapítható, hogy a zöldterületek aránya az elmúlt
évtizedben növekedett - 1985-ben 59 km' (11%), míg 1994-ben 74 km' (14%) volt.
Ugyanakkor például az egy lakosra jutó gondozott parkterület nagysága egyes
kerületekben lesújtó helyzetet mutat: a felmérés kerületében is elmarad ez az érték (9
m2/fő) a fővárosi átlagtól (13 m'/fő ). A fiatalok a zöldterületek problematikájáról
hasonlóan nyilatkoznak, mint a leveg őszennyezéséről, annyi különbséggel, hogy ezt
valamivel kisebb problémának látják. A tendencia is rendkívül hasonló, Gy őrben és
Budapesten nem számítanak a probléma súlyosságának csökkenésével. A gy őriek szerint
városukban a helyzet a jöv őben romlani fog, s bár jelenleg az egy főre jutó zöld- és
parkterület a két városban nem tér el lényegesen egymástól, 10-15 év múlva a
zöldterületek hiánya és min ősége okozta nehézségek meg fogják haladni a fő városi szintet.
Szarvason a probléma nem jelent ős, bár a levegőszennyezéshez hasonlóan, annak
emelkedésével számolnak. A jelenlegi kedvez ő helyzethez az is hozzájárul, hogy a város
zöldterületeinek állapota jó és nagy gondot fordítanak intenzív kezelésükre.
Az egészségtelen életmódot és azon belül is a dohányzást és az alkoholizálást értékelték
a fiatalok a legsúlyosabb problémának az összes felvetett folyamat közül. Egyre
súlyosbodó problémák ezek, s egyre szélesebb körben érintik a mai fiatalokat. Az egészség
és a sport leértékel ő dött a tanulók szemében, szerepüket átvette a diszkó, és a mértéket
gyakran nem ismerő szórakozás... A fiatalok szerint a fent említett folyamatok egyre
kisebb problémát fognak jelenteni a jöv őben. (remélhető leg nem azért, mert a
társadalomban általánosan elfogadottá válnak...) Mindez nem mondható el a
Egedy Tamás :
A város és az ifjúság - Budapest, Győr és Szarvas a fiatalok szemével
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 43-54. p.
TÉT 1996 .2-3 A város, és az ifjúság... 49
drogfogyasztásról. A fiatalok ezt jelenleg nem értékelik annyira súlyos problémának, mint
a dohányzást vagy az alkoholfogyasztást, de a jöv őben jelentős emelkedésével számolnak.
Az a tény, hogy a drogproblémákat mindhárom városban már jelenleg is közepesnek ítélik
meg arra utal, hogy a drogfogyasztás a középiskolások körében már régen nem nagyvárosi
probléma, eljutott a vidéki kisvárosokba is.
A kérdő ív második egységét összefoglalva - figyelembe véve az itt nem elemzett
eredményeket és azt is, hogy válaszaik alapján a lányok általában pesszimistábbak (vagy
reálisabbak, kritikusabbak és jobban aggódnak a jöv őért?), mint a fiúk - megállapíthatjuk,
hogy a fiatalok inkább optimisták a jöv ő városát és a benne folyó életet tekintve.
Kérdések a fiatalokhoz
Az első kérdés arra vonatkozott, hogy összességében elégedett-e a diák városával. A
kérdés roppant egyszer űnek tűnik, jelentő sége azonban túlmutat rövidségén és
tömörségén. Itt szeretnék ismételten utalni arra a korábbi megállapításra, hogy a fiatalok
környezetüket els ő sorban emocionális alapon élik meg, és értékelik. Nem szabad
elfelejteni, hogy ezek a fiatalok röviddel életük egy fontos fordulópontja, az érettségi el őtt
állnak. A várossal való általános elégedettség, egyértelm űen befolyásolhatja a diák jöv őre
vonatkozó elképzeléseit, a továbbtanulási, lakóhely-választási és letelepedési preferenciáit.
A várossal való elégedettség terén jelent ő s különbségek mutatkoznak az egyes vizsgált
települések között. A gy őri fiatalok dönt ő többsége (89%) elégedett a várossal. Ugyanez
mondható el Szarvasról is, ahol azonban az érték már nem éri el ezt a magas arányt (83%).
Budapest esetében már jelent ő sen megoszlik a diákok véleménye, a megkérdezetteknek
mindössze 70%-a mondott igent a kérdésre. Mindez talán azzal hozható összefüggésbe,
hogy habár a város el ő nyei koncentráltabban vannak jelen a f ő városban, azonban ugyanez
elmondható a hátrányokról is. A fiatalokban már egyértelm űen tudatosult, hogy a
nagyvárosi életnek árnyoldalai is vannak.
A második kérdés szorosan kapcsolódik az el őzőhöz, ugyanis arra kérdez rá, hogy a
fiatal - elégedettsége mellett vagy ellenére -, jelenlegi városában tervezi-e leélni életét. Az
eredmények egyértelm ű en azt mutatják, hogy a településsel való elégedettség
befolyásolhatja a fiatalokat, de önmagában kevés ahhoz, hogy helyben is tartsa őket. A
szarvasi megkérdezettek 65%-a, a gy ő rieknek 60%-a, a budapestieknek pedig csak az
54%-a nyilatkozott úgy, hogy nem jelenlegi városában tervezi leélni életét. Ijeszt ően
magas számok ezek, mikor az önkormányzatok és a városok jöv őjéért aggódó
lokálpatrióták rendszeresen azt hangsúlyozzák, mennyire fontos lenne a fiatalság, a fiatal
értelmiségiek meg ő rzése, megtartása. Az elkövetkezend ő években a megkérdezettek
véleménye természetesen módosulhat, illetve módosulni is fog - például az egyik diák "az
állástól függő en" megjegyzéssel egészítette ki válaszát -, de amennyiben a fenti tendenciák
valósulnának meg, különösen Szarvas esetében számolhatunk hátrányos folyamatok
megindulásával.
A negyedik kérdés eredményei ugyanis azt tükrözik, hogy a máshol letelepedni kívánók
körében nem a kisvárosok szerepelnek, mint céltelepülések. Bár a budapestiek számára
vonzónak tűnik a kisváros, mint olyan, de - ismerve az Alföld hátrányosabb helyzetét -
nem valószínűsíthet ő, hogy a kés őbbi elköltözés esetén alföldi kisvárosra esne a
választásuk. Konkrétabban megvizsgálva azok válaszát, akik nem az adott városban
képzelik el jöv őjüket kiderül, hogy a szarvasiak els ő sorban a középvárosokat (61%), a
Egedy Tamás :
A város és az ifjúság - Budapest, Győr és Szarvas a fiatalok szemével
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 43-54. p.
50 Egedy Tamás TÉT 1996 s 2-3
győriek a nagyvárosokat, metropoliszokat (53%), a budapesti fiatalok pedig ugyancsak a
középvárosokat, illetve második helyen a kisvárosokat preferálnák új lakóhely választása
esetén. Hogy a fiatal korosztályt mennyire vonzza a nagyvárosi élet "varázsa", mutatja a
győri példa, illetve Szarvason is a második legtöbb szavazatot kapta a nagyváros-
metropolisz kategória. Megjegyzend ő ugyanakkor, hogy több budapesti tanuló nem
utasítja el kategorikusan a nagyvárost. Többen szeretnének egy másik nagyvárost vagy
világvárost jövő beli lakóhelyként kipróbálni. Egy fiktív migrációs folyamatot vázolhatunk
fel a fiatalok körére az egyes településtípusok között.
A lakóhely típusát tekintve a fiatalok egyértelm űen a kertváros mellett teszik le a voksot.
Budapest és Szarvas esetében a válaszolók több, mint 90%-a kertvárosi jelleg ű
városrészben szeretne élni, mely az emberek többsége számára a csendet, nyugalmat,
harmóniát és egészséges életet testesíti meg, a város adta lehet őségek keretein belül.
Ugyanakkor kevesen gondolnak arra, hogy a kertváros kisebb koncentráltságával és
kompaktságával számtalan gazdaságossági problémát vethet fel. Gy őr esetében a
válaszadók harmada belvárosi lakást szeretne. A kevésbé forgalmas belvárosi részek
előnyöket is hordoznak magukban (rövid elérési id ő, magasabb ellátottsági szint), továbbá
a győri city sem beépítettségében, sem frekventáltságában nem hasonlítható össze a
budapestivel.
Az ötödik és hatodik kérdés a városok jelenlegi és jöv őbeli népességére vonatkozott.
Nem titkolt célunk az volt, hogy képet kapjunk a fiatalok tájékozottságáról, illetve arról,
hogy mennyire "érzik" a város nagyságát. A budapestiek a kérdést többféleképpen
értelmezték, egyesek Budapestre, mások a kerületre írtak adatot, így kézzel fogható
eredmény híján kénytelenek vagyunk Gy őrre és Szarvasra hivatkozni. Gy őr esetében a
fiatalok átlagosan 153000 főben határozták meg a megyeszékhely népességét, ami kicsit
túllicitálta a 127000 fős valós értéket. Lefelé nem tévedtek nagyot a tanulók, 100000 f ő
alatti érték nem szerepelt, viszont akadt diák, aki 400000-es nagyvárost varázsolt Gy őrből.
A jövőre vonatkozó becslések szélesebb skálán mozogtak. Százezert ől félmillióig
terjedtek az értékek, átlagosan 191000 főben határozták meg a város lakosságának számát
három évtized múlva.
A szarvasi fiatalok lényegesen nagyobb tájékozottságról adtak tanúbizonyságot a
népességet illet ően. Az átlagos 20800 fős lakosság egészen jól közelíti a város tényleges
állandó népességét, a győrihez hasonló széls őségek nem fordultak el ő. 30 év múlva a
fiatalok véleménye szerint 25500 fős város lesz, bár volt, aki 50000-re taksálta a jöv őbeli
lakosságszámot. A növekedési ráták ismerve hazánk népesedési mutatóit, enyhén
fogalmazva is túlzottan optimistának mondhatók.
A kérdőív egyik legizgalmasabb részéhez érkeztünk az utolsó néhány kérdéssel, ugyanis
itt a diákók írásos formában fejthették ki véleményüket, konkrét javaslatokkal, ötletekkel
is előállhattak. A kilencedik kérdés a városi élet előnyeire és hátrányaira kérdez rá a
fiatalok körében. A számtalan vélemény közül szeretnék kiemelni néhány tipikusan
el őfordulót, illetve az egyes városoknál kiemelve a csak ott elhangzottakat. Mindhárom
város fiataljai kiemelték a város el őnyei között a jobb ellátottságot, illetve azt, hogy
minden helyben elérhet ő. Ez utóbbit els ősorban a vásárlási lehetőségekre vonatkoztatták,
egyedül Szarvason emelték ki a fiatalok, hogy közel van minden fontos intézmény.
Ugyanez mondható el a jobb szórakozási, kulturális és munkalehet őségek kiemelésérő l.
Elmondható, hogy a városi tanulók általában a nyüzsgéssel, modernséggel azonosítják a
városi életet (Id. a polaritásprofilt: élénkség.).
Egedy Tamás :
A város és az ifjúság - Budapest, Győr és Szarvas a fiatalok szemével
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 43-54. p.
ÉT 1996 .2-3 A város és az i úsá 51
Mind Budapesten, mind Gy őrben a közlekedést, illetve annak szervezettségét, valamint
az információáramlást a város előnyei között tüntették fel. Utóbbi jelent őségének
felismerése már a fiatalok szintjén jelentkezik, és kifejezésre jut. Nemcsak egy város
gazdaságának és boldogulásának, hanem a benne él ő egyének mindennapi életének és
evékenységének a motorja és mozgatója az információ. (Egyes kutatók az információra és
annak áramlására, mint a jelenkori emberi természetes szelekció egyik legfontosabb
ényezőjére tekintenek.)
A diákok csak Budapesten emelték ki a szolgáltatások magasabb színvonalát, illetve a
városias szellemet. Ezzel szemben Gy őrben a város érdekes mivoltát éts a
karrierlehetőséget jelölték meg többen pozitívumként. Egy gy őri fiatal a város el őnyei
között említette, hogy arctalannak lehet maradni.
Szarvas esetében a kisváros tipikus el őnyei jutottak kifejezésre a nagyvárossal szemben.
Az itteni fiatalok egyfajta egészséges lokálpatriotizmussal szemlélték ezt a kérdést, s
mintha sokkal jobban tudatosulna bennük a helyi értékek jelent ősége, mely egyértelm űen a
város elő nyére válik. Egyedül Szarvason emelték ki a fiatalok a vízpart jelentőségét, mint
elő nyt. (Korábbi vizsgálatok eredményei is kimutatták, hogy a gy őriek köztudatában már
csak nagyon szerényen élnek az olyan szlogenek, mint a "nyugat kapuja" vagy a "vizek
városa", Szakál 1993) Ugyanez mondható el a sok értékes m űemlékre is, holott
kétségtelen, hogy Gy ő r és Budapest ilyen téren jóval gazdagabb, mint Szarvas. A város
előnyei között említették még a szarvasiak a szép környezetet, a kisebb szennyezettséget és
a tiszta leveg őt is.
A város hátrányai között általában mindenkiben a tömeg, a túlzsúfoltság, a
környezetszennyezés (zaj, szmog stb.), az egészségtelen és túlhajszolt életmód
fogalmazódik meg. A szarvasi fiatalok felrótták a városoknak, hogy kicsi a rendelkezésre
álló élettér, nagyobb a züllés, illetve rosszabb az emberek viszonya. A szarvasi diákok
nagyobb része - fiúk és lányok egyaránt - negatívan viszonyulnak a 620 f ős (3,3%) cigány
kisebbség tagjaihoz. Csak utalásképpen szeretném megemlíteni, hogy Szarvas
polaritásprofiljában mennyire pozitívnak ítélték a város idegenszeretetét... A szarvasiak,
de a győ riek szerint is fejlesztésre szorulna a városban a fels őoktatás, probléma az
egyetem hiánya. A negatívumok között sorolható fel a gy őriek szerint, hogy a városban
általában kevesebb a zöldterület, gyakoriak az undorító kockaházak. A város izgága, szűk,
idegesítő, időnként személytelen, arctalan, szürke és sivár, ahol eltunyul az ember. Egy
fiatal szerint a város nem más, mint öntörvény ű, önz ő emberek halmaza... A budapesti
fiatalok válaszaiban a nagyváros és a crowding-effektus tipikus tünetei tükröz ődnek
vissza: gyakori a színvonaltalanság, sok a szociálisan és egzisztenciálisan lesüllyedt
ember, rossz a közbiztonság (lásd a polaritásprofilt), továbbá a városban tapasztalható
eszültség mellett az emberek elidegenednek egymástól.
S hogy min kellene illetve lehetne azonnal változtatni az egyes városokban? A válaszok
elentő s része a környezetvédelem témaköréhez kapcsolódik: mindhárom város fiataljai
szerint a nagy forgalmat el kellene terelni a városból, illetve ki kellene tiltani az autókat a
centrumból és több kerékpárutat kellene építeni. Több zöldterületre, parkosításra lenne
szükség és sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani a tisztaságra. A válaszok másik
nagy csoportja az infrastrukturális fejlesztésekre vonatkozik: régi épületek és házak
elújítása, elavult és ronda épületek lebontása, lakások építése, utak min őségének
avítása. A fiatalok több kulturális, szórakozási és sportolási lehetőséget igényelnének, a
győriek és budapestiek szerint pedig, emelni kellene a rászorulók szociális juttatásait és
intézeti ellátását.
Egedy Tamás :
A város és az ifjúság - Budapest, Győr és Szarvas a fiatalok szemével
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 43-54. p.
52 Egedy Tamás TÉT 1996 .2-3
Végül néhány konkrét javaslat a diákoktól, az egyes városokra vonatkozóan:
Szarvason a sportra több pénzt kellene áldozni, és jobban odafigyelni az ifjúságra. A
szarvasi fiatalok szerint jobban ki kell használni a meglev ő adottságokat, fejleszteni
kellene például az idegenforgalmat. Az ivóvíz min őségén is javítani kellene, ami az
önkormányzat véleménye szerint még éppen elfogadható. E téren már történtek lépések,
jelenleg is folyik a távvezeték építése, illetve a regionális rendszerhez történ ő csatlakozás.
(E néhány gondolat alapvet ően összecseng az Alföldre megfogalmazott rövid és hosszú
távú célokkal, feladatokkal.) (Erdősi 1993) Győrben a korábban említetteken kívül
szükséges lenne a műemlékházak további felújítása és általában a diákélet élénkítése.
Budapesten is ki kellene tatarozni a várost, továbbá barátságosabbá tenni a lakótelepeket,
parkolókat építeni és fejleszteni a hajléktalan szállásokat.
Amennyire gazdag volt a javaslatok tárháza, annyira szegényesnek mondható a fiatalok
elképzelése a személyes tettekre és vállalásokra vonatkozóan. Sajnálattal tapasztaltuk,
hogy erre a kérdésre adott válaszokat többnyire a sz űkszavúság, pesszimizmus és
lemondás jellemezte. Az egyik leggyakoribb válasz az volt, hogy ő maga semmit sem tud
tenni városáért. (Semmit; semmi különöset; fogalmam sincs; most még semmit, de kés őbb
talán; egy 18 éves diák ehhez kevés; személyesen semmit, egy émber ehhez kevés; egy
személy akarata nem elég; semmit, kicsi és kevés vagyok hozzá.) E szavak írója mindig azt
hangsúlyozza, hogy a fejekben kell végre rendet A fenti körülmények ellenére már ma is
akadnak a fiatalok között tenni akaró, ötletgazdag diákok. Igaz többen csak a
szemétgyűjtést írták, de azok, akik autó helyett kerékpárral vagy tömegközlekedési
eszközzel járnak, lehet őség szerint fákat ültetnének, parkosítanának, parkokat ápolnának,
várostisztító és környezetvédelmi akciókat szerveznének, papírt gy űjtenének vagy éppen
kulturális tevékenységet fejtenének ki.
Összegzés
Talán e rövid tanulmányban bemutatott eredmények is megvilágíthatták számunkra,
hogy a fiatalok és a városokról, illetve azok jelenér ől és jövőjéről megfogalmazott
vélemények mennyire különböz őek, és mégis mennyire hasonlóak. Különböz őek, hiszen
sem az országban, sem az egész világon nincs két teljesen egyforma város, melynek
felépítése és lakóik gondolkodásmódja, véleménye is megegyezne. Ugyanakkor hasonlóak
is, hiszen egyazon korosztály képvisel őiről van szó, akik már csak életkori
sajátosságaikból következ ő en is általában hasonlóan gondolkodnak, hasonlóan érzékelik
és élik meg a körülöttük lev ő világot, ugyanakkor értékrendjük sem tér el jelent ősen. A
fentieket az eredmények is alátámasztani látszottak: lokális szinten értelmezve a
válaszokat inkább különbségek rajzolódtak ki, míg globális szinten vizsgálva a városokról
alkotott véleményeket, egyértelm űen hasonlóságokat állapíthattunk meg.
A felmérés eredményeit ismerve számos új kérdés fogalmazódott meg bennünk, melyek
további kutatások kiindulópontjai lehetnek. Vajon mekkora befolyással bír a lakóhely
jelenlegi elhelyezkedése a fiatalok jöv őbeli városrészválasztásában? Hogyan vélekednek a
fiatalok más városokról? Hogyan és milyen formában terjeszthet ő ki a vizsgálat más
korcsoportokra és társadalmi rétegekre, illetve milyen eredmények várhatók ebben az
esetben? Ezek a kérdések is jelzik, hogy a téma még számos lehet őséget rejt magában és
kutatása még korántsem zárult le.
Egedy Tamás :
A város és az ifjúság - Budapest, Győr és Szarvas a fiatalok szemével
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 43-54. p.
TÉT 1996 .2-3 A város és az ifjúság... 53
Hogy milyen lesz a jöv ő városa - bár számtalan elképzelés látott már napvilágot tudósok
és laikusok tollából - ma még senki sem tudja. A ma városait ezzel szemben már elég jól
ismerjük, hiszen benne élünk, együtt élünk velük. Az ember és a város évezredek óta
elválaszthatatlanok egymástól, s a jöv őben is összefonódik majd történetük. Érdemes hát
törekednünk arra, hogy városainkat szebbé, jobbá és lakhatóbbá tegyük, mert ahogy azt
John Ruskin angol esztéta is megfogalmazta, nemcsak a jelenben, hanem a jöv őben is:
"Kedves városok kellenek...".
Irodalom
Atteslander. P. (1975) Dichte und Mischung der Bevölkerung. Raumrelevante Aspekte des Sozialverhaltens.
Berlin, New York
Bereczki A. (1989) Békés megye gazdaságilag elmaradott térségei. Alföldi tanulmányok, XIII. 169-181.o.
Budapest Statisztikai Zsebkönyve (1995)
Czibulka Z. (1996) Az id ő skorúak életmódja, életkörülményei a statisztikai adatok tükrében. Demográfia, 1. 20-
32. o.
Cséfalvay Z. (1990) Térképek a fejünkben. Akadémiai Kiadó, Budapest
Cséfalvay Z. (1994) A modern társadalomföldrajz kézikönyve. IKVA Könyvkiadó, Budapest
Dövényi Z. (1993) A munkanélküliség regionális kérdései Magyarországon. Társadalmi és területi
egyenlőtlenségek Magyarországon (szerk.: Enyedi Gy.) Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. 143-
174. o.
Dövényi Z. (1993) Munkanélküliség az Alföldön. Alföldi Társadalom, IV.
Dövényi Z. (1987) Az alföldi kisvárosok néhány problémája. MTA FKI, gépelvény, Budapest
Erdő si F. (1993) Az Alföld infrastruktúrájának jellemz ői és főbb fejlesztési feladatai. Tér és Társadalom, 3-4.
13-34. o.
Fodor I. (1992) Mennyit ér az ember egészsége? Környezet és fejl ődés 4-5. 84-87. o.
Hohneister B. (1994) Stadtgeographie. Westermann Schulbuchverlag GmbH, Braunschweig
Kulin K. (1972) Populationsdichte und soziales Verhalten. Bern, Frankfurt a. M.
Lichtenberger, E.-Cséfalvay Z.-Paal (1995) Várospusztulás és felújítás Budapesten. Magyar Trendkutató
Központ, Az átmenet trendjei 2.
Mendöl T.(1981) Szarvas földrajza. (Az 1928-as tanulmány új kiadása), Békéscsaba
Nagy K. (1995) Közparkok és közterek használatának mai jellemz ői. ÖKO, 4.39-49. o.
Perényi 1. (1976) Város, ember környezet. Műszaki Könyvkiadó, Budapest
Sukopp, H.-Wittig, R. (1993) Stadtökologie. Rudolf Físcher Verlag
Szakál Gy. (1993) Ember és környezet viszonya a gy őri polgárok tudatában. Műhely 1. sz. 43-49. o.
Szakál Gy. (1995) Az image mint a városmarketing eszköze. Tér és Társadalom, 1-2. 25-31. o.
Tóth J. (1989) Településrendszerünk fejl ődésének új szakasza és az Alföld. Alföldi tanulmányok, XIII.
105-116. o.
Valér É. (1993) Az Alföld településállománya, változásai és fejl ődési tendenciái. Alföldi tanulmányok, XV. 199-
215. o.
Egedy Tamás :
A város és az ifjúság - Budapest, Győr és Szarvas a fiatalok szemével
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 43-54. p.
54 Egedv Tamás TÉT 1996 .2-3
Abstract
We can clearly see from the results of the study how different and still similar are the
opinions of the young about towns and cities, their present and future. They are different,
since neither in Hungary nor in the whole world can we fmd two towns that are absolutely
identical in structure, the thinking and opinions of their population. At the same time they
are similar, as it is about the representatives of the same generation who, deriving from
their age, have a similar way of thinking, perceive and experience the world surrounding
them in a similar way and their value system does not vary much, either. Evaluating the
responses at local levei, differences were more striking, whereas looking at the opinions
about towns and cities at the global levet, similarities could clearly be observed.