Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 31-41. p.
Tér és Társadalom 1996 s 2-3: 31-41
SZÜLETŐ VÁROS: KÁPOSZTÁSMEGYER
(The springing town: Káposztásmegyer)
RIGÓCZKY CSABA
Az alábbiakban Budapest egy különleges városrészét az Újpesthez (IV. kerület) tartozó
áposztásmegyert szeretném bemutatni. A káposztásmegyeri lakótelep igen figyelemre
éttó, több szempontból is egyedinek mondható.
1. 1980-as évek elején kezd ődött meg az építkezés, mikorra már nyilvánosságot
kaptak a lakótelepekkel szembeni lakossági ellenérzések, az építészek véleménye
pedig megoszlott, egy részük a telepszer ű építkezés beszüntetése, más részük annak
megreformálása mellett tört lándzsát.
2. A közlekedési infrastruktúra és a kereskedelmi infrastruktúra messze az igények
alatt marad. Ez utóbbi sajátos piaci folyamatokhoz, a kisvállalkozások különleges
szerepéhez vezetett.
3. Káposztásmegyer területileg, közlekedés-földrajzilag és funkcionálisan is
elszigetelt. Nem káposztásmegyeiek csak nagyon ritkán keverednek a városrészbe,
így az zártabb, kompaktabb egységnek t űnik.
4. Mivel a városrész 10 év körülinek mondható, kis túlzással azt állíthatjuk, hogy
egyidős a rendszerváltással. Ez nemcsak gazdasági de politikai értelemben is érdekes
jelenségeket takar.
5. A lakótelepeken a fiatalok aránya átlag felettinek mondható. Ez különösen igaz a
Káposztásmegyeri lakótelepre.
6. A közelmúltban fogadták el a városrész részletes rendezési tervét, mellyel az 1990-
es évek legnagyobb építkezése veszi kezdetét.
1. Az 1980-as évek elejére széleskör ű társadalmi elégedetlenség kapott hangot, a
akótelepekkel kapcsolatban, és a különböz ő szakterületek m űvelői is határozottan a
akótelep építés hátrányaira világítottak rá. Perényi Imre, a magas állami kitüntetésben
észesült építész 1983-ban er ős hangvételben támadta a lakótelep-építés koncepcióját, és
állította, hogy "kétségkívül városaink lakótelepszer ű fejlesztést eredményez ő extenzív
zakasza lezárult." Szirmai Viktória Csinált városok című könyvében Le Courbusier-ig
isszamenőleg vizsgálja a semmib ől épített városokat, és álláspontja nem nagyon
ptimista. Rávilágít arra is, hogy a lakótelepi lakások kis alapterületének oka eredend ően
a korábbi elképzelés, hogy a napi funkciók (pl. étkezés) mind nagyobb hányada fog a
özös helységekben történni, az épületek túlzott s űrűsége pedig az új és újabb
akarékossági intézkedéseknek köszönhet ő.
Az 1980-as népszámlálás 35. kötetének tanulsága szerint a főváros népességének 35,4%-
élt lakótelepen (552351 lakos). Tizenkét lakótelep népessége haladta meg a 10000 főt,
özülük pedig három 30000-nél is nagyobb volt (Óbuda: 47442, Füredi út: 34978,
,.
jpalota: 57042). Vidéki városainkban tizenöt lakótelep volt népesebb 10000 f őnél, de a
öbbi, abszolút népességszámban kisebb egységet sem szabad figyelmen kívül hagyni,
Rigóczky Csaba :
Születő város : Káposztásmegyer
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 31-41. p.
32 Rigóczky Csaba TÉT 1996 s 2-3
mert arányuk a város lakosságához képest ugyancsak jelent ős. Országos átlagban a városi
lakosság lakótelepeken él ő aránya a budapestit is meghaladó 40,3% volt.
A magyar lakótelepek története összecseng a bécsi városb ővítési és város-felújítási
ciklusok modelljével. Az elmélet szerint egy város fejl ődésében az új városrészeket
(esetünkben lakótelepeket) épít ő növekedési, és a régi városrészeket regeneráló felújítási
szakaszok váltogatják egymást. A ciklus innovációs, fellendülési, fő- és késői szakaszból
áll. Az első szerény méretű lakótelepek az 1950-es években épültek, majd az 1960-70-es
években vált tömegessé az építkezés (a kelenföldi lakótelep el őközművesítési munkálatai
1964-ben kezdődtek, a zuglói 1968-ban az Óbudai 1968 után kezdett épülni). Akkoriban
nagy eredménynek számított, hogy polgárok tömegei jutottak összkomfortos lakáshoz, és a
változások mértéke akkora volt, hogy többhelyütt "modern honfoglalásról" beszéltek. Az
1980-as évek elejére csökkentek az építkezések, Budapest elért a városnövekedési szakasz
késői fázisába, és a lakótelep építés helyett az addig elhanyagolt belvárosi felújításokra, és
a foghíjjak beépítésére került a sor. A társadalmi elégedetlenség f őbb okai közt említhet ő a
túlzott laksűrűség, a kicsi lakás- és helységméretek, a házgyári monotónia, az intézményi
hiányosság, és a zöldterületek hiánya. Az említett újpalotai lakótelepen pl. az intézményi
terület 4,2 m2/fő, ellentétben a 11,4 m2-es igénnyel. A zöldfelület 10,25 m 2/fő a 14 m2-rel
szemben, és annak is nagy része autóparkolóként funkcionál.
Miként illeszkedik Káposztásmegyer a képbe? Ez a városrész az ismertetett ciklusnak a
végső fázisában afféle "utolsó mohikánként" kezdett épülni. Az 1970-es években
népességét 70000 (!) főre tervezték, nagyobb lett volna, mint megyeszékhelyeink jelent ős
része. Németh Károly, vezető politikus egy beszédében azt mondta, "Ott, azon a
Káposztásmegyeren nem lakótelep épül, hanem egy új városrész. (..) A Központi
Bizottság világosan szólt arról is, hogy a kor színvonalán, minden igényt kielégít ő
városnegyed fog megépülni." A jóslat nem teljesedett be. A lakótelepi építkezések
megakadtak. Ma Káposztásmegyer népessége kb. 27450 f ő (pontos adatokkal még az
önkormányzat sem rendelkezik). Az ellátóintézmények hiánya jelent ős. Az eredeti tervek
két építési ütemmel számoltak: Az első ütem 5749 lakása kb. 20700 lakos számára a
tervek szerint el is készült. Ebben a részben körülbelül egyenl ő arányban találhatók a 10
emelet magas, és a három-négy emeletes középmagas házak (2879:2820). Ez utóbbiakról
elmondhatjuk, - amit kevés más magyar lakótelepi házról - hogy szépek. A tervez ők
többfunkciós házakat terveztek, ahol a földszinti részen kirakatokat, üzleteket, presszókat,
műhelyeket lehet kialakítani. Formailag és funkcionálisan is visszahozták a korábban
száműzött utca-élményt, a tagolt homlokzatot, és a "sátortet őt". A házak elé előkerteket a
befelé néző oldalak közé pedig afféle bels ő udvarokat terveztek, így olyan terek alakultak
ki, ahova idegenek nemigen járnak, és melyet a lakók sajátjuknak érezhetnek. Berényi
András - Újpest, é$ így Káposztásmegyer fő építésze - helyesen látja, hogy az emberek
olyan lakásra vágynak, amelyben a városi élet el őnyei az intim kert közelségével
szintetizálódnak. Egy 1987-ben megjelent írásában arra hívja fel a figyelmet, hogy
ugrásszerűen nőtt a hagyományos családi házas telkek iránti kereslet, mégis "Nagy hiba
lenne további területi terjeszkedéssel (term őföldek feláldozásával) kertvárosként tervezni a
fejlő dést (...) a hetvenes évek tömeges lakásépítését elfelejteni, azt teljesen abbahagyni (...)
nem lenne helyes." A kertvárosok iránti igény nem magyar sajátosság, ez az Enyedi
György által relatív dekoncentrációnak nevezett folyamat évtizedekkel ezel őtt
megkezdő dött az USA, és Nyugat-Európa fejlett országainak nagyvárosaiban. A kés őbb
ismertetésre kerül ő felmérés szerint Káposztásmegyer gimnáziumában a 17-18 éves
káposztásmegyeriek közül mindössze ketten szeretnének lakótelepen lakni, az összes többi
Rigóczky Csaba :
Születő város : Káposztásmegyer
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 31-41. p.
ET 1996 s 2-3 Szület ő város: Ká osztásme er 33
iatal kertvárosban képzeli el a jöv őjét. Mindez nem mond ellent annak, hogy a
egkérdezettek kétharmada elégedett a városrésszel.
A második ütem építkezései nem fejeződtek be. Az eredeti tervben itt is egyenl ő lett
olna a magas és a középmagas épületek aránya, azonban a befejezetlenség és az utólagos
ódosítgatás miatt, 1:3 arányról beszélhetünk (1389:485). Az eredeti tervek a betelepül ő
akolság tekintetében is változtak. Eredetileg öröklakásokat terveztek, és kevés
eretekkel számoltak, kés őbb mégis nagycsaládosok kapták meg a lakásokat tanácsi
érlakásként. Ennek számos következménye közül egyik az iskolahiány. Évekig húsz
sztályt kellett buszoztatni, mert nem volt elég iskola. A második ütem része lett volna a
árosközpont is, minek hiánya messzire nyúló következményekkel járt. Ezen a területen
1.nincs orvosi rendelő. A félig kész lakótelep-korzót, az ellátó intézmények hiánya és a
ároskép foghíjjai jellemzik.
2. A kereskedelmi ellátás koncentrációja igen alacsony. Nagyobb élelmiszerbolt csak
ettő van, azok is szó szerint egymás szomszédságában, a városrész peremén. (Van még
ét ABC üzlet, de azok is csak kis alapterület űek.) Hiányoznak a javító, szolgáltató
ntézmények, virág- és könyvesboltok és ruházati áruház is.
1. TÁBLÁZAT
A kereskedelmi és vendéglátó intézmények tervezett és meglév ő területnagysága
(The trade and catering institutes - planned and realised)
kereskedelem vendéglátás
I. ütem 11. összesen I. ütem II. ütem összesen
ütem
ineglévő állapot (m2) 12100 1800 14000 14000 450 1850
akosságszámra vetített normatív szükséglet (m 2) 14000 4050 17050 7250 2350 8200
normatívák szerinti ellátottság (%) 19 19 22
normatív hiány a tervezett állapotra (m 2) 300 2850 3050
orrás: Urbanitás Kit.
A kialakult hiányt a lakótelepi házak földszinti részeiben m űködő kisboltok pótolják.
zek az üzletek már csak méretüknél fogVa is nagyon rugalmasak, és maximálisan
• iacorientáltak. Gyakorta változik egy-egy üzlet kínálata különböz ő, látszólag össze nem
;Ilő termékek kapnak egymás mellett helyet, és a boltok teljes profilváltása sem ritka.
‘okuk esetében pl. teljesen más a kirakat feletti felirat, mint a bolt profilja, ami a
özelmúltban történt váltást, a helyezkedést tükrözi. A kisboltok egymással igen éles
ersenyben állnak, viszonyuk a klasszikus közgazdaságtanban leírt szabad versenyre
mlékeztet. Nyár elején diákjaim segítségével felmértük Káposztásmegyer I. összes
üzlethelységét. A felmérés eredménye: Káposztásmegyer I. lakótelepen a "mini market"-
ek voltak a legnagyobb számban (46). Nagy számuk már lehet ővé teszi a legközelebbi
szomszéd analízis elvégzését. Az el ő zetes számítás nagyfokú, de mégsem 100%-os
szórtságot sejtet, azt a logikus eredményt mutatja, hogy a nagyboltok mellett ezek a "mini
marketek" nem találhatók meg, ugyanakkor a sokemeletes házak "tövében" több, az
alacsonyabbaknál kevesebb van bel ő lük. Eloszlásukban tehát a piac igényei (a vásárlók
száma) határozottan tükröz ő dik. Az élelmiszerboltok mögött második helyen a ruházati
boltok száma áll (24), melyek között a használt árukat kínáló "kilós boltoknak" körülbelül
Rigóczky Csaba :
Születő város : Káposztásmegyer
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 31-41. p.
34 Rigóczlo, Csaba TÉT 1996 s 2-3
ugyanakkora az aránya, mint az új divattermékeket áruló butikoké. A javítóm űhely
kategória (19) igen összetettnek tekinthet ő (a ruházati, bőripari, elektrotechnikai stb.
szolgáltatást végző vállalkozások valamennyien ide kerültek besorolásra). A presszók-
kocsmák száma - többek meglepetésére, és egyesek bánatára - csak a negyedik helyen áll
(17). Étterem (nem gyorsbüfé) csak egy van a lakótelepen, az is külön
"kocsmahelységgel". Érdekes, hogy csak egyetlen eggyel van kevesebb (16) a
"szépségszalonokból".
2. TÁBLÁZAT
Káposztásmegyer I. lakótelep szolgáltató intézményeinek száma (db)
(Service units in Káposztásmegyer I. housing estate)
"mini market" 46
ruhabolt 24
javító műhely 19
presszó-kocsma I7
szépségszalon I6
játék - szuvenír 7
videotéka 6
papírbolt 6
újságos 4
díszhal kereskedés 4
virágbolt 3
fényképész 3
gyógyszertár 3
cukrászda 3
posta-bank-biztosító 3
háztartási bolt 2
híradástechnikai szaküzlet 2
autósbolt 2
játékterem 2
könyvesbolt 1
egyéb 4
Forrás: TZSU, 1995.
Akik sok éve ismerik a városrészt megfigyelhették, hogy a boltok mai aránya
folyamatosan alakult ki, ugyanabban a helységben 3-4 különböz ő típus is váltotta egymást.
A folyamatot szigorúan a piac vezérelte. Mára egyfajta rugalmasság alakult ki, de a
vállalkozók rugalmassága még mindig nagy, így a fent vázolt kép pillanatfelvételnek
tekinthető. A lakótelepen piac egyáltalán nincs, helyette szombatonként egy spontánul
kialakult, ázsiai állapotokat idéz ő, illegális, de megtűrt "lengyel piac" m űködik, ahol
teherautó platóról árulják a húst, a tejterméket, a pékárut, a bort, a zöldséget, a háztartási
cikkeket.
A helyi lakosság egyébként elégedetlen a kialakult helyzettel, főképp a "mini marketek"
tekintetében, mert a kisboltokban a kínálat alacsonyabb, az árak viszont magasabbak, mint
ha élelmiszer-áruházakban vásárolhatnának. Egy érdekességre azonban hadd hívjam fel a
figyelmet: szinte minden lakótelepi háznak megvan a maga vegyesboltja, és a sok kisbolt a
törzsvásárlókkal emberközeli, kisvárosi hangulatot teremt. Mindenki ismer mindenkit, és
Rigóczky Csaba :
Születő város : Káposztásmegyer
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 31-41. p.
TÉT 1996 s 2-3 Szület ő város: Káposztásmegver 35
egyfajta közösségi élet formálódott a boltok falai között. Többek között ezzel is
magyarázható, hogy a helyiek közmondásszer ű en emlegetik: „Káposztás' olyan, mint egy
nagy falu".
3. A városrész területileg, közlekedés-földrajzilag és funkcionálisan is elszigeteltnek
mondható. Területi szempontból minden irányból széles, gazos, járhatatlan pusztaság
határolja. Dél fel ő l a metrónak fenntartott sáv, a mögött a Vác-Budapest vasútvonal
választja el Rákospalota kertvárosától. A vasúton egyetlen átjáró van, azon sem halad
tömegközlekedési eszköz, és fő útvonalat találni csak hosszú séta után lehet. Kelet felé
szintén széles beépítetlen sáv, majd a Szilas-patak (mindössze két híddal), annak
túloldalán pedig Újpest kertvárosi része következik. Keletr ől a városhatár, északról pedig
egy erdősáv, pusztaság, a 2-es főút és a Duna határolja.
A közlekedési elszigeteltség jelent ős. Az építkezés kezdetén azt tervezték és ígérték,
hogy a metró végighalad a lakótelepen, ez a terv azonban nem valósult meg. Már 1983
tavaszán nyilvánvaló volt, hogy a metró késve épül meg, és a szkeptikusok azt állították,
hogy átadása az ezredforduló el őtt nem is várható. A metrónak fenntartott terület (a
végállomás, a remiz, a szerel őcsarnok területét is beleértve) ma beépítetlen, poros, gazos
üresség. Ezen az önkormányzat által hozzáférhetetlen területen m űködik a már említett
illegális "lengyel piac". Metró helyett az annak kijelölt, és részben kiépített vonalon a 14
'elű villamos közlekedik, és köti össze a városrészt Újpest - Központ végállomással, ám ez
a villamosjárat is csak a lakótelep pereméig halad. Ezen kívül egyetlen autóbuszjárat a
piros húszas köti össze Káposztásmegyert a Keleti pályaudvarral, ám ez is elkerüli a fontos
közlekedési csomópontokat, és igen lassú. A lakótelepen belül két körjárat a 124-es, és a
126-os kanyarog afféle f űzfaexpesszként. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy
enetidőben számítva a városrész messzebb van a Deák-tért ől, mint Budakalász. A
enetrendek olyanok, hogy annak aki 11 óra után érkezik haza, és nem akar taxira költeni
-2,5 km gyaloglásra is vállalkoznia kell. (A villamosvonal meghosszabbításával
emélhetőleg ez a probléma egy éven belül enyhülni fog.)
Funkcionális értelemben a lakótelepnek nincsenek a telepen túlmutató vonzer ővel bíró
ntézményei, pl. áruházai, közép- vagy nagyvállalatai. Két középfokú intézménye a
imnázium és a kultúrház is a városrész szélén kaptak helyet. A lakótelepnek tehát átmen ő
orgalma nincs, és bejárókkal is ritkán találkozhatunk.
4. Az 1989-es fordulat óta a városoknak és a falvaknak is megn őtt a mozgástere. Az
•nkormányzatok, és a civil szervezetek izmosodása az identitástudat, és az oly sokszor
mlegetett egészséges lokálpatriotizmus meger ősödéséhez vezetett. A lakótelepeken
'Italában gyenge a lakhellyel való azonosulás, Káposztásmegyeren azonban a zártság, az
mberléptékű házak nagyobb aránya, és a vegyesboltoknál említett intim mili ő
llensúlyozza a negatív anomáliát. Az identitástudat er ősödését szolgálja az is, hogy a
akácok többségét a lakók megvásárolták. Azóta igen érdekes jelenségnek lehetünk tanúi.
lakók egyre több helyen gondózásukba veszik a lépcs őházakat, a lifteket, a házak el őtti
is előkerteket, erélyesen fellépnek a falfirkáló, rongáló gyerekekkel szemben, és szemmel
áthatóan jobban vigyáznak a házra, mint máskor. A civil szféra er ősödését jelzi, hogy
aját részönkormányzat alakult. A részönkormányzat deklaráltan az Újpesti Önkormányzat
latt kOván dolgozni és valóban ez tűnik az egyetlen racionális lehet őségnek mégis sokan
gy vélik, hogy a városrész el őbb-utóbb elszakad a IV. kerülett ől. 1996 nyarán alakult
eg a "Káposztásmegyerért egyesület", amely az összetartozást hivatott er ősíteni. Az
lapítók célja, hogy a káposztásmegyeriek pártállástól függetlenül fogjanak össze. Újpest
Rigóczky Csaba :
Születő város : Káposztásmegyer
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 31-41. p.
36 Rigóczkv Csaba TÉT 1996 s 2-3
főépítésze szerint: "Rajtunk - a város polgárain (legyünk bármilyen "csapat mezében") - és
senki máson nem múlik, hogy az adott lehet őségen belül lépéseinket milyen irányba
tesszük. Nem várhatjuk, hogy városunk szebb, otthonosabb, emberszabásúbb, tisztább,
barátságosabb legyen, nekünk kell azzá tenni. (...) (Bocsáss meg nekem Madách mester): a
gép nem forog, ha az alkotó pihen." 6
5. A lakótelepeken a fiatalok az országos átlagnál jóval nagyobb arányban
reprezentáltak. Káposztásmegyer népessége is jóval fiatalabb az átlagosnál. A 19 évnél
fiatalabbak aránya 49% szemben a 24%-os budapesti átlaggal. (A f őiskolai/egyetemi
végzettség 23%, a fővárosi 10,6%-kal szemben) A relatív fiatalság az el őrejelzések szerint
még évtizedekig megmarad, s őt a kerület vezetői a fiatalok magas arányának "visszatér ő
hullámzásával" számolnak. Ezen visszatér ő hullámra viszont csak akkor lehet számítani,
ha a szülőképes korú- n ők nem költöznek el, tágabb értelemben, ha a fiatalok sajátjuknak
érzik a városrészt. Egy kérd őíves felmérés keretében Egedy Tamással azt vizsgáltuk meg,
hogy a fiataloknak milyenek a városrésszel szembeni érzelmeik, és miket tartanak a
legsúlyosabb városi gondoknak.
A felmérést a Babits Mihály Gimnázium (BMG) 3., 4. osztályosai körében végeztünk el.
(Az összes 17-18 éves gimnazistát megkérdeztük, de az alábbiakban csak a
Káposztásmegyeri lakosok válaszait mutatjuk be.) A válaszolók száma nem meríti ki a
statisztikai sokaság fogalmát, és a gimnazisták sem tekinthet ők az egész Káposztásmegyert
reprezentáló mintának, ugyanakkor a mintavétel jól reprezentálja a feln őttkor küszöbén
álló, a jövőben valószínű leg felsőfokú végzettséget szerz ő csoportot, kiket jó lenne a
városrésznek megtartani (A BMG felvételi aránya 62%). A jöv őben tervezzük tágítani a
vizsgált személyek körét.
Az első kérdéscsoport egy polaritás-profil elkészítésére vonatkozott. -2 és +2 között
(tehát egy ötfokú skálán) kellett jelölni, hogy ellentétes tulajdonságokra nézve milyennek
ítélik Káposztásmegyert. A kérdések a szubjektív véleményre vonatkoztak, mely
érzelmeken múlik (pl. szép, gazdag, vidám). A válaszok végül is Káposztásmegyer
városimage-ére mutatnak rá a fiatalok szemszögéb ől. Az eredmény határozottan optimista
képet mutat. A tulajdonságok többségét pozitívnak találták, a kérdések majd fele a 0,4-es
érték felé kúszik, a stabilitás és a rugalmasság pedig a nagyon magas, 1-es értéket is
meghaladja. Említésre méltó negatív értéket az unalmasság, jellegtelenség (izgalmas
ellentéteként), és a zárkózottság vett fel (1. ábra).
A második kérdéscsoportban a városi problémákat kellett pontozni a gyerekeknek 1-t ől
10-ig, a jelenre és a jöv őre vonatkoztatva. Jelen id őben az egészségtelen életmódot, azon
belül az alkoholizálást és a dohányzást, illetve a környezetszennyezést, a parkok hiányát
érzik legnagyobb gondnak. A "második vonalban" nagyon kicsi a különbség. A
szegénységet, a munkanélküliséget, a rossz közbiztonságot, a családok széthullását a
fiatalok még nem érzik olyan súlyos gondnak, mint a feln őttek. Az elvándorlás, a más
városokkal való összeköttetés és a helyi közlekedés 3-as, illetve alacsonyabb értéket vett
fel és ez nagyon jó eredmény. A szórakozási és a kulturális lehet őségre vonatkozó két
kérdés is alig haladja meg a 3-as értéket. (Ez utóbbi látszólag ellentmond az el őző
feladatban az "unalmasságról" mondott véleménynek, a valóságban azonban a "nem gond
a közlekedés" érzéssel magyarázható.) A közlekedés kérdésköre különben is érdekes,
hiszen a feln őtteknek ez az egyik legsúlyosabb problémája (2. ábra).
Rigóczky Csaba :
Születő város : Káposztásmegyer
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 31-41. p.
TÉT 1996 .2-3 Szület ő város: Káposztásmegver 37
`0 (0
0) ti)
<0
5 re n d kív ü li
0) Zi u) u)
O u) M 03 u) u)
0) Y
m co 29- -6 ,,,, 0., mi .0 E 0 • ,,, : m
E E -o
O. 10 .-• -0 ,t (9 0 C
r',i g c0 7 TO C '
' i '1 0 co co 0 co .0 '3', : ° 2 ti S .N '< .9 > -0 3 c ,
oo...
N ..... mi
>. >, 2
,....N
0) ,_, ,_ a, . ; 73 '' 2 ,!.... ,) ..
P
.Ó._
303 n3 c
>, w, cri .
c u)
2 0
. .... ' 3
‘6> cm '"' ,,, E ,.,
)
c) .. C ,.
c . N E cr°>.,' -c: n 2 2 ) ,9- 2) a ..1 ,') .2> 2 2 ,,
i, al C 0 7
c ' u) co `O
, -
,o
d O •TD
-C 45
cm
a>
.._ > cu 0c ,a) ,a)
...,
N 0
4.0 ,1) 23 ,'3
i) 2 0
lo
ES a) 4 >. a)
0 N -c3 '1) N •O 0) .c
0 ei) O >. r 1=
N ui "0 0 2
N C "" .1.-
n •-•
, 0 2 Cl) o C O `a:I -.- 01
n
C •0 N O. 4‘3 .. 43) -C ."" 0
. 0
N 4:1 CO
CU '0 0
C V) Y -1[
0
O LO N. CN (') V LO
CNI NI C \ CV
Rigóczky Csaba :
Születő város : Káposztásmegyer
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 31-41. p.
TÉT 1996 s 2-3 Szület ő város: Káposztásmegver 39
A városi problémák jöv ő beni alakulására vonatkozóan a gyerekek nem számítanak nagy
változásokra. Említésre méltó változást csak néhány esetben tapasztaltunk. F őképp az
infrastrukturális kérdésekben várnak javulást, úgy gondolják az életmód is javulni fog,
ugyanakkor a drogfogyasztás, a b űnözés erősödését jósolják, valamint, az elvándorlás
problémaköre is elmozdul a mostani szerintük nagyon alacsony szintr ől (3. ábra). A
kérdéssorra a 13-14 évesek is válaszoltak, ezek elemzése azonban meghaladja a jelenlegi
keretünket.
6. Káposztásmegyer fejl ő désére tehát szó szerint igaz a megállapítás, hogy a városrész
"kicsit félbemaradottnak hat. (...), tehát az évtizedek múlva újra visszatér ő ciklus
j ószerivel a régiben abbamaradt munkák folytatásával kezd ődhet."' Valóban
újrakezdő dnek az építkezések. Idén került elfogadásra Káposztásmegyer részletes
rendezési terve, annak reményében, hogy az évtized egyik legnagyobb városépítészeti
vállalkozása veszi kezdetét.
A részletes tervb ől, most csak néhány jelent ősebb elemet emelünk ki.
Káposztásmegyeren egy forradalmian újszer ű beruházás veszi kezdetét. A tervek mérete és
sokoldalúsága oda mutat, hogy Káposztásmegyer - amely már most is határozottan
elkülönülő ökológiai egység - egy sokfunkciós városrész lesz - város a városban. A
korábbi tervekkel ellentétben "kertváros" és "vállalkozói negyed" épül. A vállalkozói
negyed nevű részben három zóna különül el: legtávolabb a kettes f őút mentén a zajos, sok
alkalmazottat foglalkoztató 1-2 ha-os üzemek kaphatnak helyet, a teherautó- és
kamionforgalom szigorú szabályozása mellett. A második zónába a középvállalkozások
települhetnek 3000-4000 m2 -es telkekre, a legbels ő , harmadik zóna pedig az 1200-1500
m2 -es családi kisvállalkozásoké, melyeknek környezeti és építészeti szempontból szigorú
feltételeknek kell megfelelniük. Teherautóforgalmat sem vonzhatnak, szigorúan
meghatározott a m űhely, a garázs és a lakások helye, mérete, homlokzata. Ezen városrész
13,75haterületen remélhet ő leg a funkcionális gyarapodás, és a munkahelyteremtés mellett
bevételekhez is juttatja az önkormányzatot. A vállalkozói negyed ingatlanjai bizonyára
nagyon értékesek lesznek, és kedvez ő eséllyel, jól menő vállalkozásoknak adnak majd
teret, (a városrész határában fog futni az M0-ás körgy űrű). Az autópálya-építést sokan
ellenezték, mert környezeti ártalomtól tartanak, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy
gazdasági szempontból a városrészre nagyon is kedvez ő hatással lehet. Határozat született
arról is, hogy a terület értékesítéséb ő l befolyó bevételek Káposztásmegyer
közintézményeinek építésére fordítódjanak (áruház, sportpálya, templom). Az üzleti
érdekek érvényesítésére a f ő városi és a kerületi önkormányzat "zászlaja alatt" a napokban
részvénytársaság alakult (Észak-pesti Ingatlan- és Térségfejlesztési Rt).
A kertváros nevű terület 47,7 ha térületére maximum háromszintes saját lakókerttel
rendelkező épületek épülnek. 1778 db az átlagosnál értékesebb lakást terveznek.
Építészeti, környezeti, és városképi szempontból ugyancsak rendkívül részletesek a tervek.
A szigorú tervezés ugyanakkor a tervezhet ő ség elméleti kérdéseit is felveti. Mennyit ér a
terv? Erre a kérdésre a fő építész a már említett cikkben megadta válaszát: " Egy terv
önmagában nem vállalkozhat arra, hogy feszültségeket oldjon fel, gondokat orvosoljon,
arra viszont igen, hogy tanácsokat, útmutatásokat adjon mindazoknak a szakembereknek,
kiknek kötelessége, és felel ősége a gyógyító beavatkozás."
Rigóczky Csaba :
Születő város : Káposztásmegyer
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 31-41. p.
40 Rigóczkv Csaba TÉT 1996 s 2-3
69sooyail.ods
sgigz!ioyome
P9w4e19
uoie469szs96e
esgunto9zs Imeso
ewgzs
miopuenio
•zsc26enei
'IBSSOJQA sew
••I !s?zole,9zs
s9zouoq
69sHoj.gsz
69sAu9Bazs
eAueN Alayelunw
o o o o o o
o o o L.n o o o
Eti ri csi O O
Rigóczky Csaba :
Születő város : Káposztásmegyer
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 31-41. p.
ET 1996 s 2-3 Szület ő város: Ká osztásme er 41
A tervek csak kereteket adnak, megmutatják miként fokozható a regionális potenciál, de
áposztásmegyer jöv ője attól függ, hogy a kerület vezet ői miként gazdálkodnak a
eglévő belső (endogén) erőforrásokkal, és miként fejlesztik a ma még hiányzókat.
echnitzer János rendszerezése alapján "az alábbi tényez őcsoportokhoz köthetők az
ndogén források, mint a regionális potenciál meghatározói:
• tőkepotenciál (rendelkezésre álló termel őbázisok és vagyon),
• munkaerő adottsága, iskolázottsága, képzettsége,
• infrastruktúra felszereltsége,
• földrajzi helyzet,
• környezeti állapot és min őség,
• piaci kapcsolatok (keresleti tényez ők),
• szocio-kulturális adottságok,
• döntési, intézményi és hatalmi rendszer.
...) ezen endogén tényez ők (...) bizonyos társadalmi, gazdasági körülmények között
egindíthatnak aktivizációs folyamatokat, kiválthatják, vagy magukban hordozhatják az
adott régió megújításának lehet őségét." Mint az eddigiekb ől kiderült a városrész ma még
csak néhány erőforrás terén jelent ős, a következő évtizedek azonban Budapest egyik
legdinamikusabb városrészévé tehetik Káposztásmegyert.
Irodalom
Gséfalvay Z. (1994) A modern társadalomföldrajz kézikönyve. Ikva Kiadó, Budapest. 366. o.
Enyedi GY. (1988) A városnövekedés szakaszai. Akadémiai Kiadó, Budapest. 124. o.
In város születik (film)
Perényi I. (1983) Lakótelep-építés vagy komplex városfejlesztés. In Városépítés 2.sz.
Rechnitzer J. (1993) Szétszakadás vagy felzárkózás. MTA RKK, Győr. 208. o.
Szirmai V. (1988) Csinált városok. Gyorsuló Idő Sorozat, Magvető Kiadó, Budapest. 240. o.
Városok évkönyve.(1987) Magyar Urbanisztikai Társaság,
Abstract
Nowadays Káposztásmegyer is a part of the Hungarian capital, struggling with a lot of
problems, but achieving some advantages, too. It's position is positive looking at the
people, the local society (e.g. age-structure), or it's achitectural profile, but negative if we
see the infrastructural level, the isolation from the inner part of the capital. The
improvemens in the near future may result a sudden development, some other people wait
stagnation, the third opinion says that great mass of environmental pollution will come.
The truth is: Káposztásmegyer is the city of the fututre, if we see the things on an
optimistic way, or the pessimistic.