Idénymunka és idénymunkások a gyümölcstermesztésben. Hazai munkaerőpiaci folyamatok és közelképek európai összevetésben

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.17649/TET.38.4.3615

Kulcsszavak:

munkaerőhiány az agrárgazdaságban, a szezonális munka globalizációja, migráns szezonális munka, roma foglalkoztatás; a szezonális munka etnicizálódása

Absztrakt

A tanulmány a magyar mezőgazdaság munkaintenzív ágazataiban jelentkező tartós munkaerőhiány problémáját tárgyalja. A magyarországi folyamatok nem választhatók el a szezonális munka 1980-as években megkezdődött globalizálódásától, ami a munkaerőpiac szegmentálódásával és a migráns idénymunkások alkalmazásának elterjedésével járt.

Magyarországon a szezonális foglalkoztatást a rendszerváltást követő években munkaerőtöbblet jellemezte, részint az ágazatból kikerült és munkanélkülivé vált embereknek, részint a már ekkor a határon túlról, elsősorban Erdélyből érkező szezonális munkások növekvő számának köszönhetően. Az uniós munkaerőpiac megnyílása és a 2008-as gazdasági válság átalakította a szezonális mezőgazdasági munkások összetételét: a jellemzően magyar ajkú és nemzetiségű, magasabban kvalifikált erdélyiek Európa más országai felé vették az irányt, helyükre szegénységben élő, képzetlen romák érkeztek a határon túlról. A 2008-2015 közötti években a válságkezelés a rendelkezésre álló hazai szezonális munkaerő számát is jelentősen csökkentette, hiszen az érintetteket a közfoglalkoztatás új rendszerébe terelte.

A 2015-ben elindult újraiparosítás következtében azok a képzetlen emberek is el tudtak helyezkedni a munkaerőpiacon, akik az agrárvállalkozók szezonális munkásai voltak, s ennek eredményeként  az ágazatban nem csupán a munkaerőhiány erősödött, de egyre kevesebb lett a mezőgazdasági munkára alkalmasnak és megbízhatónak tartott munkavállalók száma is. 

Napjainkra a szezonális munkaerő piaca etnicizálódott; az évtizedek óta masszívan újratermelődő szegénység s egyes lokális társadalmak mélyülő szegregálódása az oka annak, hogy a gazdálkodók szinte kizárólag roma munkavállalókra tudnak támaszkodni, s fordítva, a roma családok megélhetési stratégiáiban a mezőgazdaságban végzett időszakos munka alapvető fontosságú maradt.         

A tanulmány két eltérő természeti, klimatikus adottságú és gazdasági helyzetű térségben, a Nagykőrösi és a Bonyhádi járás területén végzett empirikus kutatás eredményei alapján részletesen bemutatja, hogy a gyümölcságazat gazdálkodói miként érzékelik, és milyen okokkal magyarázzák a munkaerőhiányt, valamint elemzi azokat a stratégiákat, gyakorlatokat, amelyek e kihíváshoz való alkalmazkodást szolgálják. A vállalkozók egyfelől igyekeznek megtartani alkalmas, megbízható embereiket minél hosszabbra nyúló foglalkoztatással (ezt segíti a gyümölcsfajták diverzifikációja) és a munkafeltételek javításával, másfelől mérsékelni kívánják munkaerőigényüket a tevékenységek, illetve a termékszerkezet diverzifikációja, valamint egyes termesztési fázisok gépesítése révén.

Szerző életrajzok

Kovács Katalin, HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Regionális Kutatások Intézete

tudományos főmunkatárs

Hamza Eszter, Agrárközgazdasági Intézet, Fenntarthatósá‐ gi Kutatások Igazgatóság, Társadalomkutatási Osztály

 tudományos tanácsadó

Rácz Katalin, Agrárközgazdasági Intézet, Fenntarthatósági Kutatások Igazgatóság

kutatási igazgató

Nigel Swain, Liverpooli Egyetem, Történelem Tanszék

tudományos főmunkatárs

Váradi Monika Mária, HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Regionális Kutatások Intézete

tudományos főmunkatárs

##submission.downloads##

Megjelent

2024-12-30

Hogyan kell idézni

Kovács, K. (2024) „Idénymunka és idénymunkások a gyümölcstermesztésben. Hazai munkaerőpiaci folyamatok és közelképek európai összevetésben”, Tér és Társadalom, 38(4), o. 33–63. doi: 10.17649/TET.38.4.3615.

Folyóirat szám

Rovat

.

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei

1 2 3 4 > >>