Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. Tér és Társadalom 1996 s 2-3 Ezek a fiatalok_ Az MTA Regionális Tudományos Bizottsága, MTA Földrajztudományi Bizottsága, MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Intézete 1996. május 16- 17-én Győrben konferenciát rendezett a területi tudomány fiatal kutatói, oktatói számára. A célunk az volt, hogy egyrészt áttekintsük a kutatói szakmai utánpótlását, másrészt ismereteket szerezzünk arról, hogy fiatal kollégáinkat milyen kérdésekkel foglalkozzanak és végül a szakma különféle korosztályainak a találkozóját lehet ővé tegyük. Az érdeklő désben nem volt hiány, hiszen közel ötvenen vettek részt a konferencián és 23 elő adás hangzott el a feszített és vitában gazdag két nap alatt. Sajnos a céljaink közül az utolsónak - rajtunk kívül álló okok miatt - nem tudtunk kell ően eleget tenni, mivel a területi tudomány id ő sebb generációit csak néhányan képviseltük, így a kapcsolatépítés és kommunikáció inkább a fiatalok között szervez ődött. Az elő adások - és azok többségét most bemutató Tér és Társadalom tematikus szám - a területi tudomány alapkérdéseihez kapcsolódtak, így a hagyományos terület és- elepülésszerkezet, valamint gazdaság elemzést ől kezdve a primer felvételekre épít ő szociálgeográfiai vizsgálatokon keresztül a területi tervezést megalapozó kutatási redményekig. Kitapinthatók voltak a különféle iskolákat, azáltal más-más elméleti bázisra épül ő és utatás módszertant képvisel ő egyetemi tanszékek és kutatóhelyek közötti különbségek. z előbbiekhez kapcsolódó fiatalok a klasszikus gazdaság és településföldrajz újbóli daptációit végezték el, míg a kutatóintézetekben dolgozó kollégáknál a térfolyamatok gy-egy elemének összetettebb vizsgálatára törekedtek, vagy annak kísérleteir ől adtak zámot. A témaválasztásban meglév ő különbségek mellett a módszertani közelítésekben és az redmények értelmezésében is eltéréseket észleltem a két csoport között. Míg az egyetemi ollégák főleg a klasszikus leíró, az arra épül ő egyszerű statisztikai elemzést alkalmazták, ddig a másik csoport tagjainál a nagyobb számú primer felvételek mellett az összehasonlító elemzések is megjelentek. Viszont egyáltalán nem volt példa a területi udomány külföldi centrumaiban egyre határozottabban terjed ő modellek alkalmazására, Iletve az összefüggések és törvényszer űségek matematikai leírására, s ezáltal az összetett datbázisok kezelésére. Ugyancsak hiányoltam, hogy a fiatal generáció képvisel ő közül agyon kevesen alkalmazták a földrajzi információs rendszer (GIS) által nyújtható lemzési lehet őségeket, s el őadásaik illusztrációja, megjelenítése kezdetleges, s őt ondhatni korszerűtlen volt. Milyen tehát a területi tudomány új generációja? Milyenek ezek a fiatalok? ehetségesek és lelkesek, a többségük jól felkészültek, ráéreztek a területi tudomány zépségére és nehézségeire. Fél ő, hogy programjaik csupán egy-egy diszciplínához ötődnek, így a térfolyamatok komplexitását kés őn ismerik fel, ami jelentősen sökkentheti a kutató megújítási és alkalmazkodási képességüket. Ugyanakkor igénylik unkájukhoz a tapasztalatok átadását, számítanak a különféle szakmai körök folyamatos Ezek a fiatalok... Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. Bevezet ő 1996 s 2-3 vélemény alkotására. Ez a fórum - s terveink szerint az 1998-ban megrendezésre kerül ő folytatása is - jól szolgálta a területi tudományt, annak szakmai köreinek b ővítését. A Tér és Társadalom ezen számában közölt tanulmányok egy generáció tükörképét nyújtanak adalékot, amit ma is, de évek múltán szintén érdemes lesz forgatni éppen a tanulságok és a próbálkozások számbavétele miatt.' Rechnitzer János főszerkesztő Kedves fiatal kollégák, barátaink! Ez a Tér és Társadalom szám egy válogatás a konferencián elhangzott, illetve azt követően beérkezett tanulmányok anyagából. A válogatás - mint minden esetben = ezúttal is szubjektív volt, melynek minden felel ősségét a szerkeszt ők vállalják magukra. A beküldött, de meg nem jelent cikkek közlésére a Tér és Társadalom kés őbbi, nem tematikus számaiban lesz lehet őség. A megjelent tanulmányok szerzőitől is szeretnénk elnézést kérni, hiszen terjedelmi korlátok miatt szinte minden esetben valamilyen mértékben rövidítenünk kellett a beküldött anyagokon. Igyekeztünk megragadni a munkák fő mondanivalóját, s úgy hozzányúlni a cikkekhez, hogy az lehet őleg ne sérüljön, de a szerz ők, lehet hogy ezt néha másképpen értékelik. Több esetben nem volt lehet őség arra, hogy az összes ábrát, táblázatot, mellékletet megjelentessük, itt a szelekció alapját a mondanivaló fontossága jelentette. Mivel fiatal, sok esetben kezd ő kutatók korai próbálkozásáról van szó, tudjuk mennyire fontos a szakmai folyóiratban való megjelenés ténye is, ezért reméljük a szerkesztés során elkövetett esetleges hibákat megbocsátják nekünk a szerz ők. További eredményes kutatómunkát kívánnak: a felelős szerkeszt ők