Tér és Társadalom 9. évf. 1995/1-2. 1-3. p. Tér és Társadalom 9. 1995 s 1-3 VÁROSVERSENY, VÁROSPOLITIKA, VÁROSMARKETING* (Urban competion, urban policy and city marketing) ENYEDI GYÖRGY A város- és területmarketing a fejlett piacgazdaságokban is viszonylag új kelet ű. Annak már hosszú múltja van, hogy egy-egy város vagy régió valamely el őnyös vonását hangsú- lyozva vonz látogatókat vagy üzleti befektet őket. A települések egészének általános meg- jelenítése, — els ő renden a befektet ők vonzására — az elmúlt húsz esztend ő terméke. Az 1970-es években jól ismerten alapvet ő szerkezeti és szervezeti változások mentek végbe a fejlett piacgazdaságokban. Ezek közül témánk szempontjából két változás érde- mel kiemelést. Az els ő, a gazdaság szerkezeti átalakulása. Az iparon belül el őtérbe kerül- tek a tudásigényes, fejlett technológiát alkalmazó, a piaci igényekre rugalmasan reagáló iparágak, és visszaszorult a nagy t őke- és anyag-igényű, kötött település ű nehézipar. Ez lehetővé tette a gyártási folyamatoknak részekre bontását és széles településkörben tör- ténő elterjesztését. A gazdaság egészén belül, a foglalkoztatásban a nem-termel ő, a külön- böző rendeltetésű és szintű szolgáltatások kerültek különösen el őtérbe. Mindez megvál- toztatta a gazdaság korábbi telepít ő tényezőit, a gazdaság földrajzi elhelyezkedése mobillá vált — egy új befektet ő a települések széles köréb ől választhatta ki telephelyét. Másfelől globálissá vált a t őkemozgás. A világgazdaságot vezényl ő transznacionális nagyvállalatokat nem kötik nemzeti, helyi vagy társadalmi-politikai kötelékek. A gaz- dasági tevékenység ma szinte bárhová települhet, az egyes helyek jellemz őinek és minő- ségének kis különbségei már meghatározó jelent őségűek lehetnek az elhelyezési dönté- sekben. A gazdasági elhelyezkedés mobilitása és a t őke nemzetközi mobilitása általánossá tette a városok és régiók versenyét. Ezt er ősítette a nemzetállam viszonylagos gyengülése a régiókkal és a városokkal szemben, az autonóm gazdasági döntések fokozódó decentra- lizációja. A rendszerváltozás a magyar városokat is versenybe kényszeríti — egymás között is, a nemzeti határokon kívül is. A város t őkét, magas szintű szolgáltató, oktatási, kulturális intézményeket kíván vonzani, hogy gazdaságát b ővítse, polgárai gyarapodását segítse. A *Tisztelt Olvasó, A TéT jelen számát rendhagyó módon állítottuk össze. Gy őrben rendezte meg az MTANITA Alapítvány, az MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete, az MTA Marketing Bizottsága, a Gy őr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés, valamint a Kisalföldi Vállalkozásfejlesz- tési Alapítvány „A hely eladása (A település és térség marketing alapjai)" című konferenciát 1995. április 4-én. A rangos el őadóktól elhangzott el őadásokból — a téma fontosságára figyelem- mel — egy csokorra valót adunk közre. Enyedi György: Városverseny, várospolitika, városmarketing. Tér és Társadalom, 9. 1995. 1–2. 1–3. p. 2 Enyedi György TÉT 1995 s 1 -2 versenynek persze vannak nyertesei, de a lemaradók sem abszolút vesztesek, a városver- seny nem egy zérus összeg ű játék. A versenyben kevésbé sikeres város gazdaságának is javulhat a teljesítménye, a kisebb vagy kevéssé tudásgazdag város is megtalálhatja a maga szerepét. A városi versenyképesség fokozása a várospolitika els őrendű feladata kell, hogy legyen. A várospolitika alapvet ő célja, hogy a város sikeres legyen. A várospolitika eredmé- nyeit gyakran nagyon szűkkeblűen értelmezik: közm űfejlesztéssel, iskolabővítéssel mérik. A város sikerének az az alapja, hogy gazdasága és mind lakóinak, mind a helyi önkor- mányzatnak ebb ől származó jövedelme b ővüljön. További fontos ismérv, hogy a b ővülő jövedelemből a város lakói jelent ős mértékben részesedjenek (tehát a helyben keletkezett jövedelem ne hagyja el a várost, vagy ne csak néhány állampolgár birtokolja). Végül, abban is lemérhető a város sikere, hogy lakói vonzónak találják környezetét, elégedettek a közszolgáltatásokkal, a kulturális élettel, szívesen azonosulnak a várossal. (A város sikere persze csak részben függ a helyi várospolitikától.) Ebb ől következik, hogy a várospoliti- kának három alapvet ő dimenziója van. Az első a hatékonysági dimenzió, mely a gazdaság bővülését segíti el ő a legkülönböző bb eszközökkel, a második a kiegyenlít ő dimenzió, mely a városi javakat és szolgáltatásokat a polgárok széles körének nyújtja és méisékeli a végleges társadalmi leszakadás veszélyét, a harmadik dimenzió a negatív externáliák (mint a szennyezett környezet, közlekedési cs őd vagy rossz közbiztonság) elleni küzdelem. A városmarketing a gazdaság b ővülését szolgáló várospolitikai dimenzió egyik legfon- tosabb eszköze. A gazdaság b ővüléséhez el őnyös a meglév ő fejlesztési források gyarapí- tása, befektet ők, képzett munkaer ő, turisták, szolgáltatási intézmények vonzásával, letele- pítésével. Ennek érdekében egy meghatározott társadalmi csoport számára meg kell jele- níteni a város arculatát. A várost el kell adni a vonzásra kiszemelt csoport számára. Ezt a marketinget elvben különböz ő szervezetek végezhetik, de az esetek többségében az önkormányzatok tekintik feladatuknak. A marketing során ugyanis a város egészét kell megjeleníteni, nem elégséges csak közm űvesített telkeket vagy egy gyógyforrás gyógyhatását ismertetni. A városmarketingrő l beszélve a marketing megszokott szakkifejezéseit használjuk, de ezeket jórészt idéz őjelbe tehetnénk. A város sajátos áru: egyidej űleg adjuk el számos vá- sárlónak, különböz ő célokra — anélkül, hogy bármelyiküknek is tulajdonába kerülne. Többnyire gazdasági telephelyet kínálunk, de egyúttal a hely történelmét is, a helyhez tapadó értékeket és érzelmeket, a helyi társadalmat is, szokásaival és kultúrájával. Az áru nem módosítható, a város olyan amilyen, s megváltoztatása hosszú id őt igényel. A hely arculatának megrajzolásakor abból a mentális konstrukcióból kell kiindulni, amellyel a megcélzott csoport a városról rendelkezik. Ez az elképzelt városkép nyilván pontatlan, és eltér ő egy olasz befektet ő vagy egy magyar turista esetén. Ezt a képet kell manipulálni (e szónak esetünkben nincs pejoratív értelme) a promóció által sugallt képhez közelítve. Fontos — és nehéz — megtalálni, hogy a város miben különbözik a hasonló mé- retű és funkciójú többi várostól? Számolni kell az ún. regionális árnyékkal — a városról ki- Enyedi György: Városverseny, várospolitika, városmarketing. Tér és Társadalom, 9. 1995. 1–2. 1–3. p. TÉT 1995 s 1-2 Városverseny, várospolitika, városmarketing 3 manipulálni (e szónak esetünkben nincs pejoratív értelme) a promóció által sugallt képhez közelítve. Fontos — és nehéz — megtalálni, hogy a város miben különbözik a hasonló mé- retű és funkciójú többi várostól? Számolni kell az ún. regionális árnyékkal — a városról ki- alakult képet er ősen befolyásolja, hogy régiójáról milyen képzetek élnek. Szeretném arra is felhívni a figyelmet, hogy a városmarketing célcsoportjai közül nem szabad kifelejteni a helyi lakosságot. Számukra is meg kell jeleníteni a várost, mint olyan helyet, ahol érdemes élni, érdemes életterveket kialakítani, amivel érdemes azonosulni, érdemes a jövője építésében részt venni. A helyi társadalom különböz ő csoportjainak városképe fon- tos útbaigazítást adhat a várospolitika számára is. E tanácskozást azért rendeztük, hogy a hazánkban kevéssé ismert város- és regionális marketingr ő l a gyakorlatban is használható ismereteket nyújtsunk a meghívott — f őleg ön- kormányzati és vállalkozásfejlesztési — szakért őknek. A rendezők — az MTANITA Ala- pítvány és az MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete — a regionális és a településfejlesztést megalapozó kutatásokkal és oktatással foglalkoznak. Tanácskozásunk első részében a város- és regionális marketing eljárásait, sajátosságait ismertetjük. A má- sodik részben esettanulmányokat, gyakorlati eredményeket mutatunk be. A résztvev ők számára — egyéni megkeresés alapján — szívesen adunk további tanácsokat. Győr látképe (MTI FOTÓ — Járai Rudolf) Tér és Társadalom 9. évf. 1995/1-2. 4. p. Székesfehérvár — Ikarusgyár (MTI FOTÓ — Hámor Szabolcs)