A versenyképesség és pályázati forrásallokáció kistérségi szinten

Absztrakt

Az Európai Unió 2007 és 2013 közötti programozási időszaka minden eddiginél nagyobb figyelmet szentel a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erısítése érdekében a területi különbségek mérséklésének. A kohéziós törekvéseket kiegészíti a versenyképesség erősítésére való törekvés, melyek együttesen járulnak hozzá a fejlesztéspolitika céljainak eléréséhez. A versenyképesség és a kohézió ugyanakkor eltérő célokat szolgál, és eltérő fejlettségő térségek fejlesztéséhez rendelhető hozzá. Óvatosan kell eljárni a fejlesztési források térbeli allokálása során, hiszen abban az esetben, ha a fejlesztési források döntően a relatíve fejlett térségekbe kerülnek, az nem az eredeti cél, a konvergencia irányába hat, hanem tovább növelheti a területi különbségeket.
Tanulmányunkban empirikusan, többváltozós adatelemzési módszerek segítségével megvizsgáltuk, hogy az I. Nemzeti Fejlesztési Terv pénzügyi forrásai hogyan oszlottak el a térben kistérségi szinten, illetőleg hogy ezen térszerkezet mennyiben feleltethető meg a versenyképességi típusok térbeli eloszlásának. A két eloszlás egyezősége vagy éppen különbözősége alapján következtetéseket vontunk le arról, hogy az adott pályázati forrás a versenyképességet vagy éppen a kohéziót erősítette, másképpen, hogy a területi különbségek növekedése vagy éppen csökkenése irányába hatott.
Elemzéseink eredményeképpen megállapítható, hogy a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program forrásaiból a versenyképesebb térségek nagyobb mértékben részesültek, ugyanakkor ezzel párhuzamosan relatíve nagymértékű kohéziós alapú forrásallokálás ment végbe a gyengébb  versenyképességű térségek felzárkóztatása érdekében. A teljes NFT forrásallokációja dominánsan konvergencia központú volt, tehát a kevésbé versenyképes térségek felzárkóztatására irányult, mindemellett van a Tervnek egy szignifikáns része, amely versenyképesség-központú forráselosztást valósított meg.