Könyvjelző
Tér és Társadalom 3. évf. 1989/4. 137-138. p.
TÉT 1989.4 Könyvjelz ő 137
ÉLNI KAPOSVÁRON (VÁROSTÁRSADALMAK)
Hidy Péter — Kovács Erzsébet: Vita Kiadó, 1989, 186 o.
Több intézmény — az MSZMP Társadalomtudományi Intézete, a M űvelődéskutató Intézet
és az MM Vezetőképző és Továbbképző Intézete — vállalkozott arra 1986-ban, hogy „integrált
műhelymunkát" kezd városok, mindenekelőtt a kisvárosok helyi társadalmainak vizsgálata
céljából. Időközben az MTA Regionális Kutatások Központja is vállalkozott a kutatásokra. A
vizsgálat-sorozat szemlélete, módszerei alapvet ően szociológiaiak. A vállalkozás további sajá-
tossága „ , hogy a lehető legnagyobb mértékben támaszkodunk a helyi szakemberek közre-
működésére. Olyan társadalomkutatási modellt próbálunk kialakítani, amelyben a vizsgált kö-
zeg — itt: a helyi társadalom — nemcsak »elszenved ője« a vizsgálatoknak, s nem is csak az
eredményekkel ismerkedhet, hanem aktív résztvev ője—alakítója magának a megismerési fo-
lyamatnak is".
A nyert eredmények közzétételét biztosítandó indították útjára a szerkeszt ők — Bánlaky Pál,
Bőhm Antal, Csefkó Ferenc, Hidy Péter — a VárosTársadalmak c. sorozatot. A szerkeszt ők
szándéka szerint a sorozatban megjelennek egyes városokról szóló elemzések, egy-egy problé-
makört több város vagy egy régió városhálózata alapján vizsgáló kötetek. Legtöbbjük m űhely-
munkaként lát majd napvilágot.
A sorozat első kötete Kaposvár társadalmát elemzi; e vizsgálatban Kaposvár egy helyi társa-
dalom „kerete", indokolt, hogy önmagában, belső tagoltságában, s ne a hálózat elemeként ke-
rüljön sor vizsgálatára. Az elemzések területi alapegységei a népszámlálási körzetek (34 db).
A könyv első részében Kaposvárra és 34 körzetére vonatkozó infrastrukturális, lakásfelszerelt-
ségi, demográfiai adatokat közölnek a szerz ők; ezen adatok alapján — faktorelemzés segítségé-
vel — a népszámlálási körzeteket öt típusra (övezetre) bontják. A — címlapon nem szerepl ő
— Sz. Keczeli Ágnes viszont 17 városrendezési körzetet ismertetve ad „szubjektív kalauzt"
a városhoz.
Mindez előkészítője a kérdőíves (szociológiai) felmérés elemzésének. A vizsgált témakörök
puszta felsorolására kell szorítkoznunk: a városlakók tájékozottsága településükr ől (a város-
lakók háromnegyede a város vezetőit név szerint nem ismeri, róluk semmit sem tud!) „ematív"
állapota — kívánságai, vágyai köt ődése a városhoz s ennek motivációi, a város sorsának,
az életesélyeknek a megítélése; a lakosság anyagi állapota, kohéziója (társas állapot), a városla-
kók időmérlege, térhasználata; infrastruktúra, annak lakossági megítélése és használata. A ku-
tatók érdeklődtek az iránt, miként ítéli meg a városlakó a várost, amelyben él, miként ítéli meg
az egyes társadalmi csoportokat, rétegeket, ezek viselkedését, presztízsüket, tekintélyüket; ve-
zetőiket. E kérdések igen összetetten, sokoldalúan, rendkívül adatgazdagon kerülnek meg-
válaszolásra (mellékletként a kérd őívek feldolgozott adatai, táblázatokba rendezve kerültek a
kötetbe).
Ismerjük ezek után Kaposvár társadalmát? Jellegzetes csoportjait, törekvéseiket külön és
együtt; alkalmasságukat az önkormányzásra, érdekeik képviseletére, a — remélt — demokrati-
kus lehetőségekkel való élésre? Érzi, érti a kívülálló Kaposvár szellemét, lelkét? Kaposvár „gé-
niuszát", Hamvas Bélával szólván? Alig-alig vagy nem. De m űhelymunkáról van szó; a szerz ők
csak arra vállalkoztak, hogy kérd őíves felvételük anyagát, a közvetlen következtetéseket, ered-
ményeket adják közre. (A tanulmány — a szerz ők megfogalmazása szerint is —, „... kérd őív
Könyvjelző
Tér és Társadalom 3. évf. 1989/4. 137-138. p.
138 Könyvjelz ő TÉT 1989.4
alapján készült vázlat".) S ha vitatjuk is azt az állítást, hogy a könyv alapján „ ... fogalmat
tudunk magunknak alkotni a kaposváriságról", nem vitatjuk azt, hogy sokkal többet tudunk
a városról, mint ezideig. Ez nem kevés. S feltámad az igény a fenti kérdések válaszaira is. Folyt.
köv.?
— byp —
Felhívás
A hazai regionális kutatások témaválasztékából — immár közel fél évszázada —
majd teljesen hiányzik a politika térbeliségének vizsgálata. Hiányoznak a politika-
földrajzi elemzések, esettanulmányok, az elméleti-módszertani igény ű publikáci-
ók. Nyilvánvaló okokból hiányoznak. A monolitikus, a „demokratikus centraliz-
mus" elve alapján szervezett, a hatalmi csúcson hozott döntések kritikátlan
végrehajtására sivárított „politikai élet" — vizsgálhatatlan. A négykilences tiszta-
ságú választási eredmények — vizsgálhatatlanok. A politika regionális jellemz ői
(a helyi és az országos-megyei politikai-hatalmi központok viszonya — engedelmes
végrehajtó, túllihegő, taktikázó, passzív rezisztenciába húzódó stb. —, a helyi hata-
lom jellege — diktatórikus, bürokratikus, feudális-dzsentroid-basáskodó, felvilá-
gosult abszolutista stb. —, a „másként gondolkodás" rejtekhelyei a honban és így
tovább) ugyan mindezek ellenére fellelhet ők voltak, de vizsgálatukra legfeljebb a
szociológia-politológia módszerei voltak alkalmasak, de a politikai tér képét — tér-
képét! megrajzolni nem lehetett — az informális világról teljeskör ű statisztikai
—
adatok nem árulkodnak.
A politikai pluralizmus csíráinak jelentkezése s remélt szárbaszökkenése megte-
remti az előfeltételeit, lehetőségét, értelmét a politikai földrajz művelésének. A
TÉT szerepet kíván vállalni e tudományterület újrahonosításában, korlátozott
(szakmai) eszközeivel hozzájárulni a születő demokratikus társadalom kialakításá-
hoz azzal, hogy bővíti ismereteinket a politizáló társadalomról. Kérjük olvasóin-
kat, segítsenek ebbéli törekvéseinkben. Írjanak a TÉT számára a POLITIKAI FÖLD-
RAJZ témakörébe vágó tanulmányokat, a kérdéskör szemléleti-elméleti
kérdéseiről, empirikus politika-földrajzi vizsgálatok eredményeir ől. A TÉT 1990.
évi számaiban soron kívül helyet biztosítunk az id őszerű, színvonalas politika-
földrajzi tanulmányoknak.
A szerkesztőség