Tér és Társadalom 24. évf. 2010/2. 107-119. p.
Tér és Társadalom XXIV. évf. 2010 s 2: 107-119
CIVIL SZERVEZETEK ÉS A CIVIL ELIT SZEREPE
A TÁRSADALMI FOLYAMATOKBAN
(The Role of the Civil Organisations and the Civil Elite
in the Social Processes)
REISINGER ADRIENN
Kulcsszavak:
civil/nonprofit szervezet részvételi demokrácia aktív demokrácia állampolgári részvétel
társadalmi részvétel civil elit
A tanulmány célja, hogy rövid áttekintést adjon a civil/nonprofit szervezetek egyik legfontosabb társa-
dalmi szerepéről, a részvételi (aktív) demokráciában való részvételük formáiról és módszereir ől. Továbbá
ismerteti azokat a feltételeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy ezeket a szerepeket hatékonyan tudják a
gyakorlatban a szervezetek megvalósítani. Végül kitér arra, hogy ezekben a folyamatokban a civil elitnek
milyen szerepe van.
Bevezet ő
A civil/nonprofit szervezetek gazdaságban, társadalomban betöltött szerepér ől
könyvtárnyi szakirodalom áll rendelkezésre, azonban az, hogy a szervezeteknek
milyen fontos szerepe van a részvételi (aktív) demokrácia kibontakozásában, csak
az utóbbi években kerül egyre gyakrabban a szektort érint ő tanulmányok közép-
pontjába. A szektor ezen funkciója egyre meghatározóbbá vált/válik az elmúlt
években a demokrácia építésében, így mára kijelenthet ő, hogy egy demokratikus
berendezkedés ű országban a társadalmi szerepl ők hatékony együttműködésének
alapját a civil/nonprofit szervezetek képezik.
A tanulmány els ődleges célja, hogy — a szektor egy meghatározó társadalmi funk-
ciójaként — bemutassa a civil/nonprofit szervezetek részvételi (aktív) demokráciá-
ban betöltött szerepét, ennek feltételeit. Kitérünk arra is, hogy mely szervezetek
lehetnek azok, amelyek tevékenységük és szektorban betöltött szerepük által képe-
sek lehetnek arra, hogy más szervez ődések számára utat mutassanak a részvételi
(aktív) demokrácia kibontakozásának folyamatában. A civil/nonprofit szervezetek
szerepének bemutatása el őtt röviden ismertetjük, hogy mit értünk civil/nonprofit
szervezeten, részvételi (aktív) demokrácián és társadalmi részvételen.
Reisinger Adrienn : Civil szervezetek és a civil elit szerepe a társadalmi folyamatokban.
Tér és Társadalom 24. évf. 2010/2. 107-119. p.
108 Reisinger Adrienn TÉT XXIV. évf. 2010 s2
Fogalmi meghatározások
Civil/nonprofit szervezetek
A civil társadalom meghatározására többféle megközelítés született az elmúlt év-
századokban, évtizedekben, alapvet ően minden fogalmi meghatározásban közös,
hogy olyan társadalmi szervez ődésekről van szó, amelyeket az államapolgárok ön-
ként, az államtól függetlenül hoznak létre érdekeik érvényesítése érdekében (Bartal
1999; B őhm 2002; Anheier 2005). A civil társadalom fenti fogalmi megközelítésé-
vel még ma is sokan azonosítják a nonprofit szektort, ami azonban ebben a formá-
ban nem állja meg a helyét, ugyanis a civil társadalmon belül a nonprofit szektor csak
azokat a formalizált, intézményesült szervezeteket foglalja magában, amelyeknek
hivatalos, jogilag definiált státusza van (Kuti 1998; Bartal 2005). Ebb ől következik,
hogy a nonprofit szektor bizonyos értelemben sz űkebb kategória, mert nem foglalja
magában a civil társadalom egészét, de egyben tágabb kategória is, mert a nonprofit
szervezetek között találhatóak olyan szervezetek is, amelyeket nem egyéni kezdemé-
nyezés, hanem állami vagy önkormányzati akarat hoz létre. Ilyen szervezetek ma
Magyarországon a közalapítványok, köztestületek és közhasznú társaságok, mely
utóbbiak 2007. július 1-eje óta nem alapíthatóak, illetve 2009. június 30-áig át kellett
alakulniuk nonprofit gazdasági társasággá, vagy meg kellett sz űnniük. Ezen szerveze-
tek elsősorban alapítóik miatt nem tartoznak sem a civil társadalom, sem — ahogy a
későbbiekben látni fogjuk — a nonprofit szektor fogalmi kategóriájába. Ennek ellenére
a magyar jog a nonprofit szervezetek közé sorolja ezeket a szervezeteket. Több szak-
irodalom a fentiek miatt kvázi nonprofit szervezetekként említi őket és a magyar
nonprofit szektor dualitásáról beszél (Bartal 1999; Harsányi 1999; Nárai 2008).
Hazánkban az 1990-es évek els ő felétől vált általánossá a civil szektor elnevezésére
a nonprofit kifejezés. A nonprofit elnevezés a szektor legf őbb jellegzetességét ragadja
meg: az ide tartozó szervezetek nem profitorientáltak, ezért nem tartoznak a piaci szek-
torhoz. Ez nem jelenti azt, hogy ezen szervezetek nem végezhetnek olyan vállalkozási
és egyéb tevékenységet, amelyb ől nyereségük származna, azonban ezt a nyereséget
nem oszthatják fel, csak céljaik megvalósítása érdekében használhatják fel (Kuti 1998).
Ezen a kritériumon kívül további öt olyan megkülönböztet ő eleme van a nonprofit
szervezeteknek, amely elválasztja a piaci, az állami, illetve az informális szférától
őket. Ez a felosztás tulajdonképpen Anheier és Salamon (1995) operacionális-
strukturális definíciójának felel meg. Ez a meghatározás az 1990-es években a John
Hopkins University által folytatott nemzetközi összehasonlító kutatások eredmé-
nyeként jött létre. A definíció egy fogalmi készlet, amely a szektor f őbb jellemz őit
tartalmazza, melyek a következ ők:
— M űködési autonómia és szervezeti elkülönülés a kormányzati szektortól, azaz a
nonprofit szervezetek magán és nem állami kezdeményezésre jönnek létre.
Mindez nem zárja ki, hogy a szektort az állam pénzügyileg vagy egyéb más
módon támogassa.
Reisinger Adrienn : Civil szervezetek és a civil elit szerepe a társadalmi folyamatokban.
Tér és Társadalom 24. évf. 2010/2. 107-119. p.
TÉT XXIV. évf. 2010 s2 Civil szervezetek és a ... 109
Intézményesültség, önálló jogi személy: ez azt jelenti, hogy a szervezeteket
hivatalos nyilvántartásba kell venni, a szervezeteknek vezetésük, m űködési
szabályzatuk van, illetve a folyamatos m űködés jellemző rájuk.
— Minden nonprofit szervezetnek rendelkeznie kell az önkéntesség minimális
szintjével, ami vonatkozik a tevékenységre és az adományokra is.
— Közhasznúság: a szervezetek tevékenysége a társadalmi közösség érdekeit
szolgálja.
— Nem végezhetnek pártpolitikai tevékenységet, nem vehetnek részt kampányok-
ban, illetve ideológiai meghatározottságuk miatt nem tartoznak a nonprofit
szektorba az egyházak sem (de az azokhoz kapcsolódó vallásilag elkötelezett
szervezetek igen).
Mivel a civil és a nonprofit szektor elhatárolása nem egyszer ű, így tanulmá-
nyunkban a civil/nonprofit kifejezést használjuk. Civil/nonprofit szervezetek alatt
értünk minden olyan szervez ődési formát, amelyet részben vagy egészben állam-
polgári akarat hozott létre önkéntesen egyéni-, közösségi- vagy közcélok megvaló-
sítása érdekében.
A részvételi (aktív) demokrácia és a társadalmi részvétel
A világ demokratikus berendezkedés ű államainak működési alapja a képviseleti
demokrácia rendszere, melynek értelmében az állampolgárok adott id őszakonként
választások formájában képvisel ő t választanak maguknak, rájuk bízva, hogy felel ő-
sen döntsenek az országot, adott területi egységet érint ő kérdésekben (Sartori
1999). A képviseleti demokrácia egyik fontos jellemz ője, hogy az állampolgárok
számára csak behatárolt és korlátozott mérték ű politikai beleszólásnak enged teret
(Kulcsár 1997), ezért is illetik a közvetett jelz ővel. A képviseleti demokrácia rend-
szere a 20. század második felében került abba a helyzetbe, hogy nem minden eset-
ben volt képes az érdekeket, különösen a helyieket megfelel ően érvényesíteni
(Nizák—Péte?fi 2005; Ugrin—Varga 2007). Megjelent az állampolgárok részér ől az
az igény, hogy ő k is szeretnének közvetlenül beleszólni saját környezetük fejl ődé-
sébe, nem csak a választások és egyéb népszavazások alkalmával, hanem a köztes
időszakokban is.
A részvételi demokrácia m űködése azon az elven alapul, hogy az állami szerepl ők
mellett a társadalom és a gazdaság szerepl ői is részt vesznek a környezetüket alakító
folyamatokban, teszik ezt önként és teljes jogú félként (Sartori 1999). Danesh
Chekki (1979) a részvételi demokráciát az emberek uralmaként értelmezi, olyan
értelemben, hogy az állampolgárok olyan tetteket hajtanak végre, melyekkel szán-
dékosan képesek befolyásolni a hatalmon lév ők döntéseit, vagyis a közösség hata-
lommal való felruházásáról beszélhetünk.
Egyetértve több szerz ővel (Kulcsár 1997; Sartori 1999; Nizák—Péterfi 2005;
Ugrin—Varga 2007) a jövő demokrácia formája a képviseleti és a részvételi demok-
rácia között található. Ezalatt azt értve, hogy a képviseleti rendszer megtartása
Reisinger Adrienn : Civil szervezetek és a civil elit szerepe a társadalmi folyamatokban.
Tér és Társadalom 24. évf. 2010/2. 107-119. p.
110 Reisinger Adrienn TÉT XXIV. évf. 2010 s2
elengedhetetlen, viszont szükség van ennek kiterjesztésére, illetve szélesebb körben
történő alkalmazására a részvételi elv alapján úgy, hogy teret kapnak az állam-
polgárok (közvetlenül és civil/nonprofit szervezeteken keresztül is) a döntések el ő-
készítésében és a megvalósításban is, de a döntés joga továbbra is a képvisel ők
kizárólagos joga marad. Nizák Péter és Péterfi Ferenc (2005) megfogalmazásában
ez a képviseleti demokrácia kib ővítését jelenti részvételi elemekkel. A cél az, hogy
minél több szerepl ő, minél több kérdésben fejtse ki a véleményét, járuljon hozzá a
döntések meghozatalához és vegyen részt a megvalósításban.
Továbbá, a fentiek értelmében a gyakorlatban a képviseleti demokrácia részvételi
elemekkel történ ő megvalósítására használható lenne az aktív demokrácia kifejezés,
amely olyan demokráciaformát jelöl, amelyben az állampolgárok aktívan részt
vesznek az őket érint ő folyamatokban együttműködve az általuk választott képvise-
lőkkel és egyéb helyi szerepl őkkel.
Mind a magyar, mind a külföldi szakirodalmakban találkozhatunk az állampolgári
részvétel kifejezéssel, melynek tartalmi háttere sok esetben nem egyértelm ű, hiszen
sokszor használják ezt a fogalmat a civil/nonprofit szervezetek részvételére is.
Az állampolgári részvétel helyett célszer űnek tartjuk a társadalmi részvétel kifeje-
zést használni. Véleményünk szerint ez a kifejezés jobban érzékelteti, hogy nem
csak az állampolgárok, hanem a civil/nonprofit szervezetek részvételér ől is szó van.
A civil/nonprofit szervezetek társadalmi részvétele
A részvétel formái
Arnstein 1969-ben alkotta meg a közösségi részvétel létráját, melyben 8 fázisban
különíti el a részvétel mélységét a teljes passzivitástól az aktív jelenlétig. A létra
alsó két szintje fejezi ki a helyi szerepl ők teljes passzivitását, majd a következ ő
három szint jelenti a részleges részvételt. Ennek tartalmi elemei között az informá-
lás és a felmerült problémák kooperatív megoldása található. Arnstein a társadalmi
részvétel legitimációjaként értelmezi az informálás szerepét, hiszen információk
biztosítása nélkül nem lehet részt venni semmiben, így a helyi és központi állam
egyik nagyon fontos szerepe, hogy információkhoz jutassa a lakosságot és a többi
helyi szerepl őt. A közeledés szerepét úgy értelmezte Arnstein, hogy bár a szerep-
lőknek nincsen döntési joguk, de véleményezhetik a döntések el őkészítése során az
előzetes információkat. A partnerség már ennél magasabb fokú együttm űködést
jelent, azonban igazán a 8. létrafok fejezi ki az állampolgárok „uralmát", ahol egyik
szereplőnek sincs abszolút kontrollja, minden helyi szerepl ő ugyanolyan jogokkal
és kötelezettségekkel rendelkezik. A szerz ő elgondolásában egy társadalomban
mindhárom szint megvalósulhat, azonban több szerz ővel egyetértve (Kulcsár 1997;
Sartori 1999; Nizák—Péterfi 2005; Ugrin—Varga 2007) az állampolgárok és ci-
vil/nonprofit szervezetek döntésekben való részvétele gyakorlati megvalósításának
nincsenek meg a feltételei.
Reisinger Adrienn : Civil szervezetek és a civil elit szerepe a társadalmi folyamatokban.
Tér és Társadalom 24. évf. 2010/2. 107-119. p.
TÉT XXIV. évf. 2010 s2 Civil szervezetek és a ... 111
Chanan (1997) a részvétel két formáját részben más megközelítésb ől mutatja be.
Az egyik forma szerint a társadalom szerepl ői aktív résztvev ői a közügyeket meg-
határozó folyamatoknak, ebben az esetben a részvétel teljes kör űként értelmezhet ő .
A másik forma Chanan szerint a partnerség, mely intenzív együttm űködést jelent a
közösségi szektor és a többi helyi szerepl ő között. Chananhoz hasonlóan több szerz ő
(Burns—Hambleton—Hogget 1994; Gramberger 2001; Kweit M.—Kweit R. 2007) is
azon a véleményen van, hogy a partnerség a társadalmi részvétel egyik még meg-
valósítható és magas hatékonyságot biztosító formája. A partnerségi kapcsolatok
jelentőségét az adja (Gerston 2002), hogy gyakorlatilag minden társadalmi és gaz-
dasági szerepl ő kapcsolatban van egymással a világban közvetlenül vagy közvetve,
minden szereplő az általa képviselt kapcsolatok révén egy-egy rendszer részét jelenti.
A rendszerek jöv ője attól függ, hogy egymással a szerepl ők milyen formában és
milyen mélységben képesek közös ügyek érdekében együttm űködni.
Egy másik részvételi megközelítés ötszint ű modellben vázolja fel a részvételi
lehető ségeket (Building new... 2006). Az 1. táblázat az öt szintet mutatja be az
adott részvételi forma célja és a résztvev őknek tett ígéretek alapján.
1. TÁBLÁZAT
A társadalmi részvétel módjai
(Forms of the Social Participation)
Cél Ígéret
Allampolgárok, szereplők infor-
I. Informálás Információk biztosítása.
mációval történ ő ellátása.
A visszajelzések dön-
Elérni, hogy a kiadott informáci-
2. Konzultáció tésre gyakorolt hatásá-
ókkal kapcsolatosan visszajelzé-
ról informálják a sze-
sek is történjenek.
replőket.
A vélemények megje-
A fejlesztések során közvetlenül lennek az alternatívá-
3. Bevonás
az érintett szerepl őkkel dolgozni. ban, és történik visz-
szajelzés róluk.
A teljes fejlesztési folyamatban
A vélemények lehető
partneri együttm űködés (alterna-
4. Együttm űködés legmagasabb szintű
tívák kidolgozása, alternatívák
figyelembe vétele.
közül megvalósítható kiválasztása).
Teljes mértékben a
A végső döntés is az érintett sze-
5. Felhatalmazás szereplők véleménye,
replők kezében van.
döntése a mérvadó.
Megjegyzés: A modell kidolgozása az IAP 2 (International Association for Public Participation)
szervezet nevéhez fűződik.
Forrás: Building new... (2006).
Reisinger Adrienn : Civil szervezetek és a civil elit szerepe a társadalmi folyamatokban.
Tér és Társadalom 24. évf. 2010/2. 107-119. p.
112 Reisinger Adrienn TÉT XXIV. évf. 2010 s2
A 2. táblázat a fentiekben tárgyalt részvételi formák alapján mutatja be a civil/
nonprofit szervezetek lehetséges szerepeit az egyes területi szinteken. A szerepek
felsorolása részben szakirodalmi, részben saját gondolatokon alapul, a területi szin-
tek megjelölése szintén saját véleményt tükröz.
2. TÁBLÁZAT
Civil/nonprofit szervezetek szerepe az aktív demokráciában helyi, területi és nemzeti
szinten
(The Role of the Civil/Nonprofit Organisations in the Active Democracy at Local,
Spatial and National Level)
Szerepek Helyi Területi Nemzeti
A döntések minőségének javítása
Legitimáció megteremtése
Átláthatóság megteremtése
A helyi szerepl ők közötti kapcsolatépítés
A helyi szerepl ők közötti kapcsolattartás
Jövőképelemekkel stratégiák kidolgozásához való
hozzájárulás
A stratégai tervezés biztonságának növelése
Helyi lakosok közösségbe szervezése
Lehetőséget teremtenek emberek számára, hogy
fontosnak érezzék magukat
Érdekérvényesítés eszközeinek megtanítása szer-
vezeti keretek között állampolgároknak
Bizalom építése
Megtanítani az embereknek, hogyan kell közösségi
szinten gondolkodni
Fejlesztési alternatívák közös kidolgozása
Fejlesztési dokumentumokhoz helyi elképzelések,
vélemények összegy űjtése
Fejlesztési dokumentumok kidolgozásában való
részvétel aktív szerepl őként
Felmérni, hogy a tervezett változtatások milyen
hatással lehetnek az érintettekre
A fejlesztési célok megvalósításában való részvétel
A fejlesztési folyamatok értékelése
Állampolgárok és állami, önkormányzati szerepl ők
közötti kommunikációs csatorna
Forrás: Részben Fennell et al. (2008) (els ő öt szerep), illetve Rechnitzer (1998) (6.-7. szerep)
alapján saját szerkesztés.
Az egyes részvételi formák megismerése után elmondható, hogy a társadalmi
részvétel gyakorlati megjelenésében nem az a lényeg, hogy minden állampolgárt és
minden szervezetet mindenbe be kell vonni, hanem az, hogy a meghatározó ügyek-
ben és a fejlesztési kérdésekben legyen kommunikáció, hallgassák meg a szerepl ő-
ket, és legyenek egyértelm ű kapcsolatok, együttműködési formák.
Reisinger Adrienn : Civil szervezetek és a civil elit szerepe a társadalmi folyamatokban.
Tér és Társadalom 24. évf. 2010/2. 107-119. p.
TÉT XXIV. évf. 2010 s2 Civil szervezetek és a ... 113
Részvételi módszerek
A társadalmi részvétel eszközeit és technikáit a szakirodalom két nagy csoportba
sorolja (Platajner—MendeS' 2005):
— Tradicionális/hagyományos technikák,
— Új/modern technikák.
A hagyományos technikák csoportjába alapvet ően az eddigiekben is viszonylag
széles körűen alkalmazott eszközök tartoznak, melyek els ő sorban az önkormányzati
működéshez kötő dnek, illetve ide sorolják a hagyományos politikai részvételi mó-
dokat is, mint pl. a helyhatósági választásokat, a népszavazásokat. A hagyományos
tecnhikák legismertebb formái a következ ők:
Közmeghallgatás,
Lakossági fórum,
Közgyűlésen való részvétel,
— Önkormányzati bizottságban való részvétel,
Önkormányzat munkájában szakért őként való részvétel,
— Tiltakozások szervezése, azokon való részvétel.
A modern technikák alakalmazásának hátterében az áll, hogy a mai társadalmi,
gazdasági komplexitás megkívánja, hogy az állampolgárok, civil/nonprofit szerveze-
tek a fentieknél több lehet őséget kapjanak a részvétel során. Legyenek olyan közös-
ségi terek, amelyek alkalmasak arra, hogy a helyi szerepl ők egymással szoros együtt-
mű ködésben valósítsanak meg fejlesztési célokat. Az ebbe a csoportba sorolható
technikák az aktív demokrácia eszközeiként alkalmazhatók. Módszerei a következ ők:
Fórumok,
Konferenciák,
Workshopok,
Kerekasztal-beszélgetés,
- Kérdőívek, interjúk,
- Képzések,
— Kutatások,
— Véleményezés,
Fejlesztési dokumentumok elkészítésében való részvétel,
— Civil Fórumok,
Állampolgári Tanács,
— Jövőműhely.
Reisinger Adrienn : Civil szervezetek és a civil elit szerepe a társadalmi folyamatokban.
Tér és Társadalom 24. évf. 2010/2. 107-119. p.
114 Reisinger Adrienn TÉT XXIV. évf. 2010 s2
A civil/nonprofit szervezetek társadalmi részvételének feltételei
A helyi szerepl ők pozitív attit űdje
Kiemelten fontos szempont, hogy a társadalmi szerepl ők részvétele csak akkor lehet
sikeres, ha két oldalról, vagyis fentr ől és lentről egyszerre indul meg az ez irányú
akarat. Ez azt jelenti, hogy a központi állami szerepl ők felismerik, hogy fejleszteni az
érintett szint ű szerepl ők bevonása nélkül nem lehet, másrészt felismerik, hogy
az állampolgárok és civil/nonprofit szervezetek bevonása nem arról szól, hogy kész
koncepciókkal állnak a döntéshozók az érintettek elé, hanem arról, hogy a köz-
ügyekben és a fejlesztésben már az elképzelések kidolgozása el őtt aktívan számolnak
a helyi szereplők jelenlétével. Másrészt az állampolgároknak is fel kell ismerni, hogy
életük és környezetük hatékonyabb alakulásához nem csak egyéni szinten kell gon-
dolkodni, hanem közösségi szinten is, és ki kell használniuk minden lehet őséget, hogy
az őket érintő közügyekben, fejlesztési feladatokban véleménynyilvánítóként és meg-
valósítóként is részt vegyenek. E kétirányú felismerés nem történhet külön, hiszen, ha
nincs állami akarat, akkor hiába vannak alulról jöv ő kezdeményezések, azok vagy
egyáltalán nem, vagy csak nagy nehézségek árán jutnak célba, illetve, ha van állami
akarat, de helyi szint ű nincs, akkor nehéz motiválttá tenni az embereket. Így az egy-
más felé közeledő feleknek közel egy id őben kell elindulniuk egymás felé és az
egymás felé tartó úton találkozni, majd egymást er ősítve haladni tovább.
Alapvetően az államnak nagy szerepe van abban, hogy ezek a folyamatok elindul-
janak, hiszen a hatékony megvalósuláshoz szükség van a részvétel jogi kereteinek
megalkotására és annak betartatására is. Szükség van olyan intézmények felállítására
vagy meglévők átstrukturálására, amelyek az elejét ől kezdve képesek a társadalmi
részvételi technikák alkalmazását koordinálni. Az állampolgárok és civil/nonprofit
szervezetek véleményének összegy űjtése megfelelő intézményi hátteret és megfelel ő
szaktudással rendelkez ő szakembereket kíván.
Erős civil/nonprofit szektor, civil barát önkormányzatok
A részvétel jelent őségének civil és állami/önkormányzati oldali felismerése mel-
lett egy er ős és működőképes civil/nonprofit szektor jelenlétére is szükség van.
A következ ő belső (szervezeten belüli) és küls ő (szervezeten kívüli) tényez őkkel
jellemezhető az erős civil/nonprofit szektor:
— Belső tényezők: megfelel ő bevételi szerkezet, hatékony irányítási, menedzser
funkciók, megfelel ő érdekérvényesít ő-képesség, megfelel ő foglalkoztatási
(foglalkoztatottak, önkéntesek) szerkezet, széles kör ű kapcsolatrendszer,
együttműködési-hálózatok, világos jöv őkép, rugalmasság (bels ő , külső kör-
nyezetre történ ő reagálás), hatékony programok.
Reisinger Adrienn : Civil szervezetek és a civil elit szerepe a társadalmi folyamatokban.
Tér és Társadalom 24. évf. 2010/2. 107-119. p.
TÉT XXIV. évf. 2010 s2 Civil szervezetek és a ... 115
— Külső tényezők: megfelelő jogszabályi háttér, megfelel ő politikai környezet,
civil barát önkormányzatok, társadalmi elfogadottság, gazdasági elfogadottság,
társadalmi tőke magas szintje.
Egy országban minél több szervezet jellemezhet ő a fenti tényez őkkel, annál sikere-
sebb lehet a civil/nonprofit szektor m űködése. Fontos kiemelni, hogy a szervezetek
elsődlegesen saját működésükért felel ősek, míg a külső tényezők alapvetően a többi
társadalmi, gazdasági és állami, önkormányzati szerepl ő döntéseitől függ. Így a sikeres
civil/nonprofit szektor nemcsak a szervezetek tevékenységét ől, hozzáállásától függ,
hanem a többi szerepl ő által a szervezetek sikeressége irányába tett lépésekt ől is.
B őhm Antal (1999) alapvet ően az állampolgárok aktivitásának szerepére hívja fel
a figyelmet a szektor m űködésével kapcsolatban. Azokban az országokban alakul-
hat ki erős civil/nonprofit szektor, ahol az állampolgárok képesek az államtól füg-
getlen szervezeteiket létrehozni, és nagy arányban tagként vagy egyéb formában
tevékenykedni bennük. Ahol az állampolgárok életére az egyéni stratégiák kialakí-
tása és a privát szférába való visszavonulás a jellemz ő , ott kevésbé lehet hatékony a
szektor működése. A szerz ő szerint ez utóbbi jellemzi főként a volt szocialista or-
szágokat, ahol jelenleg is a szektor formálódásának lehetünk tanúi.
Az erős civil/nonprofit szektor egyik meghatározó küls ő tényez ője a civil barát
önkormányzatok m űködése. Megállapítható, hogy a szervezetek m űködésének
egyik fontos eleme, hogy olyan helyi társadalmi, gazdasági környezet vegye őket
körül, melyben működésük biztosítása megoldott, és a szervezetek valóban céljaik
elérése és nem a mindennapi megélhetés érdekében tevékenykedhetnek.
Bizalom
Az aktív demokrácia működésének alapját képezi az állami, piaci és társadalmi
szereplők bizalma egymás és az országban zajló folyamatok irányába. A bizalom
annyit jelent, ha bízunk valakiben vagy valamiben, akkor cselekedeteink során nem
kell állandóan azzal foglalkozni, hogy mi történik, ha a másik fél nem úgy cselek-
szik, ahogy azt megígérte. Így lehet ővé válik, hogy a bizalommal teli gazdasági és
társadalmi folyamatok során teljes mértékben az adott folyamatokra koncentráljunk,
így hatékonyabb lesz a megvalósítás folyamata és a végeredmény is.
Fontos kérdésnek tartjuk annak vizsgálatát, hogy milyen szerepe lehet a civil/
nonprofit szervezeteknek a bizalom építésében? A civil szektor egy neves kutatója,
Henry Hansmann (1991) 1980-ban alkotta meg Bizalomelméletét a szervezetek
létjogosultságára vonatkozóan. A piacok normális m űködéséhez korrekt szerz ődéses
kapcsolatok kellenek, ebben az esetben mindkét fél, eladó és vev ő is pontos infor-
mációkkal rendelkezik. Az elmélet szerint a legtöbb jószág esetében ez teljesül is.
Viszont egészen más a helyzet a közjavak esetében, ahol gyakran megjelenik a
potyautas probléma, vagyis azok is igénybe vehetnek bizonyos szolgáltatásokat,
akik nem is fizettek érte, illetve a közjavaknál sok esetben nehéz eldöntetni, hogy
tényleg azt kapja-e az ember a pénzéért, amit elvárhatna. Itt sokkal er őteljesebben
Reisinger Adrienn : Civil szervezetek és a civil elit szerepe a társadalmi folyamatokban.
Tér és Társadalom 24. évf. 2010/2. 107-119. p.
116 Reisinger Adrienn TÉT XXIV. évf. 2010 s 2
jelentkezik az információhiány, ami a profitorientált szerepl őket arra csábíthatja,
hogy becsapják a vevőket. Ez a csábítás kisebb lehet azoknál a szervezeteknél, ame-
lyek működésük során nem a profitot, hanem a köz javának szolgálatát helyezik
középpontba, vagyis a civil/nonprofit szervezeteknél. Sok esetben a bizalom építé-
sét is éppen az segíti el ő , ha az emberek látják és tudják, hogy bizonyos szolgáltatá-
sok igénybevétele során nem a becsapás ténye érvényesül, hanem a korrekt tranzak-
ciós folyamat. Természetesen a civil/nonprofit szervezetek önmagukban nem ele-
gendőek ahhoz, hogy a bizalmat magas szintre lehessen visszaállítani, de példát
mutathatnak, illetve ezáltal is er ő síthetik a társadalmi összetartozás érzését, a társas
kapcsolatok hatékonyságát.
A civil elit szerepe a részvételi (aktív) demokráciában
Mielőtt rátérnénk arra, hogy miért tartjuk fontosnak a civil elit szerepét az aktív
demokráciában, röviden ismertetjük, hogy mit értünk civil elit alatt a tanulmányban.
Az elit fogalmát már számos szerz ő meghatározta, jelen tanulmány szempontjából
Mills (1972) és Bourdieu (1986) megközelítését emelnénk ki. Mills azt hangsúlyozza,
hogy az elit mindig döntéshozatali pozícióban van, míg Bourdieu-nél az elit cso-
portjába (a társadalom domináns csoportjai) azok tartoznak, akik a legtöbb t őkefajta
birtokában vannak társadalmi, gazdasági, kulturális és szociológiai értelemben is.
Ezek alapján a civil elit értelmezésünkben a civil/nonprofit szektornak egy olyan
részét képezi, amely a szektorban betöltött szerepéb ől adódóan képes vezet ő, irányt
mutató, segít ő és támogató szerepet betölteni el ő segítve a többi szervezet hatéko-
nyabb működését. Cziboly Ádám (2008) a civil szféra elitjeként kétfajta szervezet-
típust említ meg: az erny ő szervezeteket, illetve azokat a szervezeteket, amelyek
külföldi tőkéből jöttek létre és/vagy amelyek külföldi támogatásban részesülnek.
Véleményünk szerint a civil/nonprofit szféra elitje ennél tágabb kört magában fog-
lalhat, ennek feltétele, hogy a szervezetek maguk is képesek legyenek felismerni,
hogy melyek azok a szervezetek a környezetükben, amelyek a fentiekben bemuta-
tott szerepkörrel rendelkeznek.
Ezen szervezetek éppen a helyi folyamatok nagyobb mérték ű ismeretének birto-
kában játszhatnak jelent ős szerepet a társadalmi részvétel folyamatában. Az el őző
fejezetben kiemelésre kerültek, hogy melyek azok a feltételek, amelyek szüksége-
sek ahhoz, hogy az aktív demokrácia minél szélesebb kör ű eszközrendszere meg-
valósulhasson a gyakorlatban. Meglátásunk szerint éppen a szektor elitjének számító
szervezetek lehetnek azok, amelyek képesek lehetnek utat mutatni a többi szerve-
zetnek, alapozva tevékenységüket arra a tudástöbbletre, amellyel azáltal rendelkez-
nek, hogy pl. vezetőik olyan tulajdonságokat birtokolnak, amelyek képesek a szer-
vezeteket elindítani az érdekérvényesítés útján. Úgy gondoljuk, hogy ezen szerveze-
tek vezető szerepe gyakorlati megvalósulásának egyik sarokköve, hogy a szektor
szervezetei hajlandóak legyenek elismerni létjogosultságukat és azt, hogy ezek a
Reisinger Adrienn : Civil szervezetek és a civil elit szerepe a társadalmi folyamatokban.
Tér és Társadalom 24. évf. 2010/2. 107-119. p.
TÉT XXIV. évf. 2010 s2 Civil szervezetek és a ... 117
szervezetek lehetnek azok, amelyek segítésével hatékonyabbá tehetik kapcsolatai-
kat, több információhoz juthatnak és biztosabbá tehetik gazdálkodásukat.
A társadalmi részvétel minél magasabb szint ű megvalósításában így véleményünk
szerint meghatározó szerep jut a civil elitnek. Ezen szervezetek pozíciójukból adó-
dóan magasabb színvonalon tudják a saját és a szektor érdekeit képviselni. Ha ők
birtokában vannak a részvétel alapvet ő ismereteinek, átadhatják ezt a tudást mind a
helyi döntéshozók, mind az állampolgárok és a civil/nonprofit szektor felé.
Összegzés
Ahhoz, hogy a fenti folyamatok m űködőképesek legyenek, a tanulmányban bemu-
tatott feltételeknek teljesülniük kell, vagy legalábbis el őremozdulás szükséges
annak érdekében, hogy a változások elindulhassanak. B őhm (1987), Boda (2008) és
Battistoni (2000) véleményét támasztjuk alá, mely szerint a helyi szerepl őket —
mind a társadalmi, gazdasági, mind az önkormányzati oldalt — képessé kell tenni
arra, hogy felismerjék, együtt van szükség rájuk a hatékony részvételi folyamatok
érdekében. Az aktív demokrácia egyik alapja, hogy a helyi és területi szerepl ők
egymással intenzív kommunikációt tartsanak fenn, képesek legyenek egymással
partnerségben együttm űködni. A képessé tevés azon szakemberek feladata lehet
többek között, akik megfelel ő eleméleti és gyakorlati tudás birtokában rendezvé-
nyek, fórumok, oktatás keretei között át tudják adni az érintett szerepl őknek az
aktív részvételt megalapozó ismereteket. Ehhez természetesen az szükséges, hogy
az emberek, szervezetek képvisel ői el is menjenek ezekre a találkozókra. A motivá-
ció alapja lehet olyan kiadványok széles körű elterjesztése, amelyek a helyi fejlesz-
tés gyakorlatának sikeres példáit mutatják be közérthet ő módon.
Úgy gondoljuk, hogy az emberek közötti bizalom visszaállítása jelentheti a rész-
vételi aktivitás növekedésének bázisát. Ennek véleményünk szerint két útja van:
egyrészt a történelmi sajátosságok miatt szükség van arra, hogy az emberek a de-
mokrácia tanulása során saját maguk által megtapasztalva jöjjenek rá arra id ővel,
hogy mit jelent megbízni a társadalmi, gazdasági szerepl őkben. Másrészt szükséges
lehet például civil/nonprofit szervezetek kezdeményezésével olyan találkozók szerve-
zése, ahol a felek kötetlen beszélgetések során megismerhetik egymás gondolatait,
továbbá tanulhatják saját tapasztalatok alapján az egymás közötti kommunikációt.
Ennek egyik feltétele, hogy az emberek a mindennapi problémájukat háttérbe
szorítva, vagy éppen ezen beszélgetések keretében el őtérbe helyezve szükségét
érezzék az egymással folytatott érdemi közösségi kommunikációnak.
Összességében úgy gondoljuk, hogy egy ország demokratikus m űködéséhez mind
társadalmi, mind gazdasági értelemben szükség van arra, hogy a részvételi demok-
rácia megvalósításában minden érintett szerepl ő részt vegyen az állami, önkor-
mányzati szerepl ők mellett. Így egyrészt hatékonyabb döntések születhetnek, más-
részt az emberek közösségi integrációja is el ősegíthető .
Reisinger Adrienn : Civil szervezetek és a civil elit szerepe a társadalmi folyamatokban.
Tér és Társadalom 24. évf. 2010/2. 107-119. p.
118 Reisinger Adrienn TÉT XXIV. évf. 2010 s2
Irodalom
Anheier, 1-1.K.—Salamon, L.M. (1995) Szektor születik. Nonprofit Kutatócsoport, Budapest.
Anheier, H.K. (2005) Nonprofit Organizations. Routledge, London and New York.
Arnstein, Sh.R. (1969) A Ladder of Public Participation. — Journal of the American lnstitute of Planners. 4.
216-224. o.
Bartal A.M. (1999) Nonprofit alapismeretek kézikönyve. Ligatúra Kiadó, Budapest.
Bartal A.M. (2005) Nonprofit elméletek, modellek, trendek. Századvég Kiadó, Budapest.
Battistoni, R.M. (2000) Service Learning and Civic Education. — Mann, Sh.—Patrick, J.J. (eds.) Educa-
tion for Civic Engagement in Democracy: Service Learning and Other Promissing Practices.
Educational Resorces Information Center, Bloomington, USA. 29-44. o. www.eric.ed.gov Letöltve:
2009. március 6.
Boda Zs. (2008) A civil szervezetek a közösségi döntéshozatalban: participáció és kormányzás. — Bódi F.
(szerk.) A területfejlesztés útjai az Európai Unióban. MTA Politikatudományi Intézet, Budapest.
159-168. o.
Bourdieu, P. (1986) The forms of capital. — Richardson, J. (ed.) Handbook of Theory and Research for
the Sociology of Education. Greenwood, New York. 241-258. o.
B őhm A. (1987) Helyi hatalom — lakossági részvétel. — B őhm A.—Pál L. (szerk.) A helyi hatalom m űkö-
dése. MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete, Budapest. 11-35. o.
B őhm A. (1999) Civil szervezetek a helyi társadalomban. — Comitatus. 3.19-26. o.
Bőhm A. (2002) Helyi társadalom, önkormányzatok, településfejlesztés. Agroinform Kiadóház, Budapest.
Building new communities. (2006) Outer Suburban/Interface Services and Development Committee,
Melbourne. www.parliament.vic.gov/osisdc.au Letöltve: 2009. január 10.
Bums, D.—Hambleton, R.—Hogget, P. (1994) The Politics of Decentralisation: Revitalising Local
Democracy. Macmillan, London.
Chanan, G. (1997) Active Citizenship and Community Involvement: Getting to the Roots. Discussion
Paper. European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions, Dublin.
Chekki, D.A. (1979) Participatory Democracy in Action: International Profiles of Community
Development. Vikas Publishing, Bombay.
Cziboly Á. (2008) Szubkultúrák — A civil szektor kulturális szegmensének értékelése a Civil Éves Jelen-
tésben. — Civil Szemle. 1-2.105-118. o.
Fennell, E.—Gavelin, K.—Wilson, R. (2008) Better together: improving consultation with the third sector.
Involve, Office of the Third Sector. www.involve.org.uk Letöltve: 2009. január 20.
Gerston, L.N. (2002) Public Plicymaking in a Democratic Society. M. E. Sharpe, New York, London.
Gramberger, M. (ed.) (2001) Citizens as Partners. OECD, France.
Harsányi L. (1999) A harmadik szektor. — Tóbiás P. (szerk.) Együttm űködési lehetőségek civil szervezetek és
a helyi önkormányzatok között. Demokratikus Jogokért Fejlesztési Alapítvány, Budapest. 9-23. o.
Hansmann, H. (1991) A nonprofit szervezetek közgazdasági elméletei. — Kuti É.—Marschall M. (szerk.)
A harmadik szektor — Tanulmányok. Nonprofit Kutatócsoport, Budapest. 29-44. o.
Kulcsár K. (1997) Politikai rendszer és politikai kultúra. — Glatz F. (szerk.) A demokrácia intézmény-
rendszere Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest. 11-31. o.
Kuti É. (1998) Hívjuk talán nonprofitnak... Nonprofit Kutatócsoport, Budapest.
Kweit, M.G.—Kweit, R.W. (2007) Participation, Perception of Participation, and Citizen Support.
3.407-425. o. —AmericanPolitcsRe arch.
Mills, C.W. (1972) Az uralkodói elit. Gondolat Könyvkiadó, Budapest.
Nárai M. (2008) A nonprofit szervezetek helye és szerepe a helyi társadalmak életében — A nyugat-
dunántúli nonprofit szektor helyzetfeltárása. Doktori disszertáció, ELTE Társadalomtudományi Kar,
Szociológiai Doktori Iskola, Gy őr—Budapest.
Nizák P.—Péterfi F. (2005) A közösségi részvétel — társadalmi és hatalmi beágyazottság. — Márkus E.
(szerk.) Ismerd, értsd, hogy cselekedhess. EMLA, Budapest.
PhAtajner, Z.—Mendg, I. (2005) Citizens Participation. — How to Improve Development on Local Level?
Fridrich Ebert Stiftung, Zagreb Office, Zagreb. 97-113. o.
Rechnitzer J. (1998) Területi stratégiák. Dialóg Campus, Budapest—Pécs.
Sartori, G. (1999) Demokrácia. Osiris Kiadó, Budapest.
Ugrin E.—Varga Cs. (2007) Új állam- és demokráciaelmélet. Századvég Kiadó, Budapest.
Reisinger Adrienn : Civil szervezetek és a civil elit szerepe a társadalmi folyamatokban.
Tér és Társadalom 24. évf. 2010/2. 107-119. p.
TÉT XXIV. évf. 2010 s2 Civil szervezetek és a ... 119
THE ROLE OF THE CIVIL ORGANISATIONS AND THE CIVIL
ELITE IN THE SOCIAL PROCESSES
ADRIENN REISINGER
There are lot of literature worlwide on the role of the civil/nonprofit organisations in the
economy and the society, but only in the past few years got into the focus of these studies
theimportance of the role of these organisations in the participatory (active) democracy. This
function of the civil/nonprofit organisations are getting more and more important, nowadays
it can be stated that this role is essential to an efficient democracy. The aim of my study is to
give a short summary about one of the most important role of the civil/nonprofit
organisations called the participatory (active) democracy. Further I present those
requirementsw hich are necessary to be able to held on an efficient active democracy. Finally
I show the role of civil elite in these processes.