Tér és Társadalom 24. évf. 2010/2. 93-105. p.
Tér és Társadalom XXIV. évf. 2010 s 2: 93-105
ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÁLLALKOZÓI ELIT
ELVÁRÁSAI A SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEMMEL
ÉS HALLGATÓIVAL SZEMBEN
(The Expectations of the North-Transdanubian Business Elite
towards the István Széchenyi University and its Students)
KOVÁCS ZSOLT — TAMÁNDL LÁSZLÓ — FILEP BÁLINT
Kulcsszavak:
fels őoktatás munkaerőpiac friss diplomások munkáltatói felmérés
Az elitté válás egyik eszköze a fels őoktatás, amelyet manapság egyre több kritika ér. A tömegképzés
kialakulása az elmúlt másfél—két évtizedben hozzájárult ahhoz, hogy a diplomás végzettség egyre több terü-
leten elértéktelenedjen, és mint az elitté válás eszköze egyre inkább háttérbe szoruljon. Ennek okai összetet-
tek, jelen tanulmányban az összesre nem kívánunk kitérni, els ősorban a Széchenyi István Egyetem és a
munkaerőpiac kapcsolatát vizsgáljuk a 2009 nyarán egy 50 elemi; mintán lefolytatott mélyinterjús vizsgálat
alapján. Jelen tanulmányban a témához kapcsolódóan emelünk ki néhány eredményt a kutatásból.
Bevezetés
A jövő értelmiségének és elitjének egyik kiemelt forrása a fels őoktatás, amely a
kilencvenes évek elejét ől jelentős változáson ment keresztül.
Ennek okai igen széles kör űek: rendszerváltás, intézményi autonómia iránti harc,
hallgatói demokratikus képviselet létrejötte, magánegyetemek alakulása, normatív
finanszírozás következményei, tandíj bevezetése, majd eltörlése, a közelmúltban le-
zajlott integráció, a kreditrendszer bevezetése. A hallgatói létszámok megsokszoro-
zódtak, s a kilencvenes évek elejét ől egészen 2005-ig a fels őoktatásban részt vev ő
hallgatók száma közel megnégyszerez ődött, miközben az oktatók létszáma, a kollé-
giumi férő helyek, a tantermek befogadóképessége nem a megfelel ő arányban válto-
zott (ÁSZ 2009).
A központi támogatás normatív jelleg ű, ezért megindult a harc a hallgatókért.
A képzési normatíva lassan és kismértékben történ ő emelése (illetve csökkentése)
arra kényszerítette az intézményeket, hogy minél magasabb hallgatói létszámmal dol-
gozzanak, már-már túllépve kapacitásaikat. A kormányzat, a MAB (Magyar
Akkreditációs Bizottság) követelményrendszerében egyre nagyobb hangsúlyt kap a
minőségbiztosítás, a min őségi oktatás. Ehhez viszont — a teljesség igénye nélkül —
megfelelő oktatói háttér (min ősített oktatók, kutató oktatók), m űszerpark, oktatási
segédletek, jegyzetek, jól felszerelt könyvtár, nyugodt légkör ű helyiségek szükségesek.
A minő ségi oktatás viszont nem csak az akkreditációs folyamat szempontjából fon-
tos tényez ő . Megindult a verseny a felső oktatási intézmények között a hallgatókért.
Kovács Zsolt - Tamándl László - Filep Bálint : Észak-dunántúli vállalkozói elit elvárásai a Széchenyi
István Egyetemmel és hallgatóival szemben. - Tér és Társadalom 24. évf. 2010/2. 93-105. p.
94 Kovács Zsolt—Tamándl László—Filep Bálint TÉT XXIV. évf. 2010 s2
Ez több tényezőnek a közös hatása. Egyrészt elindult egy demográfiai csökkenés,
amely a fels őoktatásba jelentkez ők számának csökkenését jelenti. Ezt er ősíti az is,
hogy míg a felnőttképzésben a kilencvenes években, illetve évtizedünk kezdetén
a felvételi számok nőttek, köszönhetően többek között annak, hogy a korábban a
középiskolában végzettek közül, akiknek nem adatott meg a lehet őség továbbtanul-
ni, azok ezt most megtehették, addig 2004-2005-t ől csökkenő tendencia figyelhet ő
meg, hiszen a társadalomból ez az ún. tartalék elfogyott. A versenyben részt vev ő
intézmények száma szintén megn őtt, ma Magyarországon 71 kisebb-nagyobb állami,
egyházi, illetve magán fels őoktatási intézmény m űködik. Ezt a problémát az évtized
elején végbemenő integrációs törekvések sem tudták megoldani. Így lehetséges az
például, hogy gazdasági képzés több mint 30 intézményben folyik.
Összegezve ezen folyamatokat, látható az az irány, hogy a korábbi alacsony létszámú
elitképzés irányából a fels őoktatás elindult a tömegképzés irányába, s így az elithez
tartozás kialakulásának több fontos tényez ője közül, amelyeket jelen tanulmányban
nem vizsgáltunk, az oktatás és azon belül is a fels őoktatás er ősen háttérbe szorult.
De ki a felelős a kialakult helyzetért, a tömegképzés kialakulásáért, az egyes kép-
zési területek közötti aránytalan hallgatói eloszlásért, egyszóval a diplomák devalvá-
lódásáért? Itt értékvesztés alatt els ősorban az értend ő, hogy a megszerzett diploma
társadalmi státusa csökkent, illetve hatása az egyén társadalmi státusának pozitív
irányú befolyásolására gyengült.
A kérdésre nem könny ű választ adni, mivel a fels őoktatás speciális terület, és az
ezt a területet alakító tényez ők, szerepl ők véleményünk szerint mind tehetnek a
kialakult helyzetről. A szereplőket az 1. ábrán tüntettük fel:
Oktatási kormányzat: szerepe és súlya egyértelmű a fels őoktatásban. A fels ő-
oktatási intézmények bizonytalan finanszírozása, az intézmények nagy száma
és azok minő sítési rendszere, a hallgatói felvételi döntések kisebb mérték ű
befolyásolása az új felvételi rendszer által, az egységes oktatási rendszerre,
illetve a fels őoktatásra vonatkozó stratégiának a hiánya mind olyan tényez ők,
amelyek a fent leírt folyamatokat közvetve er ő sítik. Ezt támasztja alá a 2009
júniusában publikált Állami Számvev őszéki jelentés is: „az OKM a stratégiai
célkitűzések hiányában nem készítette el a fels őoktatás rendszerre fejlesztési
terveit, beleértve a középtávú fejlesztési tervet. A stratégiai megalapozottság
hiányát jelzi, hogy az új Ftv-t már a hatálybalépés évében (2006.), majd azt
követően 2007. és 2008. években is módosították." (ÁSZ 2009, 13)
Felsőoktatási intézmény: a finanszírozási és jogszabályi környezetnek meg-
felelően elmozdultak a tömegképzés irányába, és egy extenzív fejlesztésbe
kezdtek, melynek forrásai a 21. század els ő évtizedének második felére ki-
merültek. Az expanzió hatására a korábbi oktatási színvonalat nem tarthatták,
mivel kapacitásuk mind a humán er őforrás, mind pedig a tárgyi feltételek
terén nem követték a hallgatói létszám növekedését. Bizonyos képzési terüle-
teket és szakokat, amelyek divatossá váltak, a szerényebb piaci és társadalmi
igények ellenére bevezettek, s képeztek, képeznek szinte öncélúan diplomá-
sokat a társadalom költségein.
Kovács Zsolt - Tamándl László - Filep Bálint : Észak-dunántúli vállalkozói elit elvárásai a Széchenyi
István Egyetemmel és hallgatóival szemben. - Tér és Társadalom 24. évf. 2010/2. 93-105. p.
TÉT XXIV. évf. 2010 s2 Észak-dunántúli vállalkozói elit .... 95
Hallgató: a pályaválasztásuk során jellemz ően ritkán veszik figyelembe a
munkaerő -piaci trendeket, és a kisebb ellenállás irányába haladva választanak
olyan szakot, amely elvégzése számukra kevesebb er őfeszítésbe kerül.
A kreditrendszerb ől adódóan szinte csak saját anyagi lehet őségeik szabnak
gátat a tanulmányaik folytatásának, így egy 6 féléves képzést akár 12 félévig
is elnyújthatnak. A rugalmas óraválasztásnak köszönhet ően az intézményben
töltött idejüket a minimálisra csökkentik, így az egyetemen, f őiskolán eltöl-
tött éveik alatt a közösségi, tudományos, kulturális és sport tevékenységek
adta lehető ségeket csak korlátozottan használják ki, nem fejlesztve ezzel saját
társadalmi t őkéjüket.
- Hallgatók szülei: elsősorban a hallgatók orientálásában, illetve nem-
orientálásában van óriási felel ő sségük.
- Munkáltatók: szerepük abban rejlik, hogy munkaer ő igényeiket megfogal-
mazzák közép, illetve hosszú távon, és ne csak rövid távon. Ez az elvárás a
gyorsan változó gazdasági környezetben eléggé kétségesnek t űnik. Azonban
egy él ő és folyamatos kapcsolat a fels őoktatási intézményekkel segíthet visz-
szajelzéseket adni az intézményekben folyó képzések min őségéről, a végzett
hallgatók munkaerő-piaci sikerességér ől. Ezen visszajelzések ma még eléggé
esetlegesek, s azok felhasználása az intézmények részér ől még kérdéses.
1. ÁBRA
A fels őoktatás problémája: a diplomák értékvesztése
(The Problem of Higher Education: the Diplomas are Loosing their Value)
Oktatási
kormányzat
Munkáltatók Hallgató
Hallgatók szülei Diplomák Felsőoktatási
devalválódása intézmény
Forrás: Saját szerkesztés.
Kovács Zsolt - Tamándl László - Filep Bálint : Észak-dunántúli vállalkozói elit elvárásai a Széchenyi
István Egyetemmel és hallgatóival szemben. - Tér és Társadalom 24. évf. 2010/2. 93-105. p.
96 Kovács Zsolt—Tamándl László—Filep Bálint TÉT XXIV. évf. 2010 s 2
Jelen tanulmány a fent felsorolt tényez ők közül a fels őoktatási intézmény és a
munkáltatók kapcsolatával foglalkozik, melynek alapja egy 2009 nyarán lefolytatott
kutatás. A Széchenyi István Egyetem és az Educatio Kht. együttm űködésében le-
folytatott vizsgálat egy olyan munkáltatói mélyinterjúkon alapuló kutatás, amely az
intézményi tényez ők és a regionalitás szerepét elemzi a pályakezd ők munkavállalási
jellemzőiben. A felsőoktatás területén, illetve a Széchenyi István Egyetemen vég-
zett korábbi vizsgálatok szempontjait vettük figyelembe a kutatás kiindulásakor
(Rechnitzer—Hardi 2003; Rechnitzer—Smahó 2008), illetve olyan tudományos érte-
kezéseket elemeztünk, amelyek a fels őoktatás és a régiók kapcsolatát vizsgálták
itthon és külföldön (Majó 2000; Boucher—Conway—Meer 2003; Kasza 2007; Kuráth
2007). A vizsgálat eredményeként — a munkáltatói kutatásoktól elvárhatóan — rész-
letes képet kapunk a Széchenyi István Egyetem (SZE) vonzáskörzetébe tartozó
munkáltatók végzett hallgatókkal kapcsolatos igényeir ől és tapasztalatairól, az in-
tézményi együttműködés iránti igényeir ől, illetve ehhez kapcsolódóan a regionális
szempontok súlyáról.
A pilot kutatás célja volt továbbá egy olyan kutatási program-modell felépítése,
amely részletezi és illusztrálja azokat a lépéseket és módszertani megfontolásokat,
amelyek mentén a jöv őben a felsőoktatási intézmények a számukra releváns mun-
káltatói környezetben diplomás pályakövetési vizsgálatokat végezhetnek. Mind-
emellett a kutatás célja volt elméletibb irányultságú következtetések levonása is a
munkaerő-piaci kutatások és a regionalitás kapcsolatát illet ően. A pályakövetés mun-
kaerő-piaci vonatkozásainak jelent őségét mutatja az a tény, hogy Magyarországon az
ez idáig felsőoktatási intézményi körben lezajlott pályakövetéses vizsgálatok moti-
vációiban a munkaer őpiacról szerzend ő információk fontossága kiemelked ő jelen-
tőséggel bír (Horváth 2008). A képzési területi szempontok beemelésének indokolt-
ságát a vizsgálatba alátámasztja az a tény is, mely szerint az intézményi pályaköve-
téses vizsgálatokon belül a munkaer ő-piaci státusra vonatkozó kérdések arányát
erősen befolyásolja az intézmény szakterülete, piaci orientáltsága.
Módszertan
A Széchenyi István Egyetem Karrier és Öregdiák Irodája az Educatio Kht.-val
közösen egy 50 elemű mélyinterjús pilot kutatást végzett 2009 nyarán. A felmérés
indításakor a célok megfogalmazása után a módszertan, illetve a minta felállítása
során a következ ő tapasztalatokat gy űjtöttük össze. A minta kialakításakor alap-
vetően a Széchenyi István Egyetem eddig meglév ő kapcsolatrendszeréb ől indultunk
ki, amely 383 partnert tartalmazott. Ezekkel a cégekkel az intézménynek már volt
legalább egyszer valamilyen kapcsolata, így ez a kapcsolatfelvételt és a válaszadási
hajlandóságot is pozitívan befolyásolta, egy-két esetet leszámítva szinte mindenhol
pozitívan fogadták megkeresésünket. A minta kialakításánál alapvet ően egy korábbi
felmérés eredményeib ől indultunk ki, amelyet a 2008-ban végzett hallgatók körében a
Kovács Zsolt - Tamándl László - Filep Bálint : Észak-dunántúli vállalkozói elit elvárásai a Széchenyi
István Egyetemmel és hallgatóival szemben. - Tér és Társadalom 24. évf. 2010/2. 93-105. p.
TÉT XXIV. évf. 2010 s2 Észak-dunántúli vállalkozói elit .... 97
végzés pillanatában készített a Karrier és Öregdiák Iroda. Ez alapján jól látható, hogy
a Széchenyi István Egyetem alapvet ően egy erős, regionális hatásokkal és szerepkör-
rel működő intézmény: hallgatóinak több mint 2/3-a a Nyugat-dunántúli régióból,
illetve a Balaton vonalától északra fekv ő közép-dunántúli területről érkezik (2. ábra).
Ezért a minta kialakításánál a Nyugat-dunántúli és Közép-dunántúli régió munka-
erő -piaci arányait vettük kiindulási alapul. Továbbá ezt a szempontot támasztja alá
a felmérés egy másik eredménye, mely szerint a végzettjeink túlnyomó többsége
(kb. 63%) Gy őrben, illetve a régióban kíván elhelyezkedni.
2. ÁBRA
Az Egyetem hallgatóinak megoszlása állandó lakhely szerint 2008-ban
(The Distribution of the Students According to their Place of Residence)
Hallgatók száma (tó)
9150
• 75
• 15
Forrás: Felmérés a Széchenyi István Egyetem végz ős hallgatóinak körében (2008).
A régió értelmezésekor azzal a problémával találkoztunk, mint amivel a korábbi
pályakövetéses vizsgálatokkor, hogy az Egyetem alapvet ően regionális hatásokkal
bíró szervezet a beiskolázást, illetve a végzett hallgatók elhelyezkedését illet ően, de ez
nem vetíthető egy statisztikai-tervezési régióra, mint pl. a Nyugat-dunántúli régió,
hanem sokkal inkább a Balaton vonalától északra fekv ő területek által meghatározott
régió az, amely az intézménnyel ténylegesen interakcióban áll. Ezért a minta kialakí-
tásakor a Nyugat-dunántúli és Közép-dunántúli régió foglalkozás-statisztikai adatait
vettük figyelembe. A kis elemszám miatt a minta reprezentativitásában a gazdasági
szektorok, illetve ágazatok szerinti bontást érvényesítettük. További szempontokat,
mint p1. területi elhelyezkedés, szervezet mérete a reprezentativitásba a kis elemszám
miatt nem építettük be, viszont igyekeztünk a teljes spektrumot mind méret, mind
elhelyezkedés szerint lefedni. A képzési terület szerinti bontást szintén nem alkalmaztuk
Kovács Zsolt - Tamándl László - Filep Bálint : Észak-dunántúli vállalkozói elit elvárásai a Széchenyi
István Egyetemmel és hallgatóival szemben. - Tér és Társadalom 24. évf. 2010/2. 93-105. p.
98 Kovács Zsolt—Tamándl László—Filep Bálint TÉT XXIV. évf. 2010 s2
a minta kialakításakor, mivel míg az Egyetem oldaláról egyértelm űen meghatározható
a képzési területi arány, addig ez vállalati oldalról már nem értelmezhet ő .
A kérdőív kialakításakor azt négy fő részre osztottuk. Az els őben a szervezetre
vonatkozó általános adatokat rögzítettük, majd ezt három tematikus rész követte.
Az els ő célja a munkaer őpiac regionális szempontjainak vizsgálata;
a második rész a Széchenyi István Egyetem, illetve a partnere közötti
együttműködés mennyiségi és minőségi szempontjait;
míg a harmadik rész a munkáltatóknak az intézményben végzett hallgatókkal
szembeni elvárásait vizsgálta.
A megkérdezettek körének kialakításakor az Educatio Kht. iránymutatását vettük
alapul, amely az MKIK GVI kutatás által használt definíciót javasolta: a megkérde-
zett „a személyzeti ügyekért felel ős vállalatvezető vagy — kisebb cégek esetében —
az általános vállalati vezet ő" (Diplomás... 2007, 16) (1. táblázat).
1. TÁBLÁZAT
Megkérdezettek csoportosítása
(The Grouping of the Interviewees)
Megkérdezettek csoportosítása Megkérdezettek száma (f ő)
Szervezet/telephely vezet ője 33
Személyzeti vezet ő 15
Egyéb 2
Végösszeg 50
Forrás: Saját szerkesztés.
A megkérdezettek közül 33-an a szervezet vezet ői csoportjába tartoznak (szerve-
zet általános, gazdasági vezet ői), 15-en a szervezeten belül a munkaügyi területért
felelősek, illetve két esetben nem sikerült a megfelel ő vezető személyt elérnünk,
ezért munkatársuk volt segítségünkre.
A kutatás fókuszpontjai, eredményei
A vizsgálat els ő felében arra kerestük a választ, hogy tudják-e a megkérdezett
szervezetek értelmezni a regionális munkaer őpiacot, mint egységet. A megkérdezet-
tek 70%-a úgy gondolja, hogy létezik és értelmezhet ő a regionális munkaer őpiac
fogalma. Abban viszont már nagyon eltér ő képet mutatnak, hogy ki hogyan értel-
mezi azt, mit jelent a régió számára, egyáltalán saját szervezete esetében releváns-e.
Több esetben megfogalmazódott az a vélemény, hogy a mai statisztikai régiók gaz-
dasági és munkaerő-piaci szempontból nem értelmezhet őek a gazdasági szervezetek
számára, saját szempontjukból az általuk használt régió fogalom határa a saját ható-
körük határa. A válaszadók többsége érzékel régión, illetve országon átnyúló mun-
kaerő-piaci kapcsolatokat. Ezeket véleményük szerint els ősorban a hiányszakmák,
fizetési igények mellett a helyi gazdasági er ő motiválja, tehát, hogy a működő tőke
mennyire van koncentrálva. Nyílván ez meghatározza a munkaer ő-keresletet is.
Kovács Zsolt - Tamándl László - Filep Bálint : Észak-dunántúli vállalkozói elit elvárásai a Széchenyi
István Egyetemmel és hallgatóival szemben. - Tér és Társadalom 24. évf. 2010/2. 93-105. p.
TÉT XXIV. évf. 2010 s2 Észak-dunántúli vállalkozói elit .... 99
Az országok közötti kapcsolatokat természetesen a térség határmentisége (Szlová-
kia, Ausztria) nagyban el ősegíti és erősíti. Szervezeten belül viszont már inkább
csak a multinacionális szervezetekre jellemz ő a régiókon, illetve határokon átnyúló
munkaerő-piaci kapcsolat, els ősorban a speciális ismeretek hiányából adódóan. A
regionális szerepl ők kapcsolatai közül a szakmai kamarákkal, illetve az egyéb
szakmai szövetségekkel állnak szorosabb kapcsolatban, míg a Regionális Fejlesztési
Ügynökségekkel csak 12%-uknak van kapcsolata.
A multinacionális vállalatok hatását gazdasági és társadalmi szempontból pozití-
van és negatívan is értékelték a megkérdezettek. Pozitív hatásuk els ő sorban, hogy
beruházásokat, technológiai korszer űsítéseket hajtanak végre. Ezek a vállalatok a
helyi és nemzetközi jogszabályok szerint m űködnek. Adófizet ők, amelyből a helyi
önkormányzat és az állam is profitálnak. Er ős az érdekérvényesít ő szerepük.
Ugyanakkor negatív hatásként emelték ki, hogy 1-2 kivételt ől eltekintve nem fi-
zetik meg a kvalifikált munkaer őt. Szerintük ezeknél a multiknál nem érvényesül-
nek gyakran az alapvet ő munkavállalói jogok. Negatívum továbbá az is, hogy jogo-
sulatlan gazdasági el őnyt élveznek a hazai versenytársakkal szemben, illetve az
esetek többségében az anyavállalatok elszívják a leányvállalatoktól a profitot,
vagyis az nem itthon hasznosul, ami nem kedvez a magyar gazdaságnak.
Speciális igényeik közé tartozik az idegen nyelv tudása, továbbá fontos a megbíz-
ható és alapos, magas szint ű tudás és tapasztalat, a tudás növelésével kapcsolatosan
az új dolgok iránti nyitott attit űd. Minden nagyvállalat azt szeretné, ha az ő speciális
igényeihez igazodna az intézmény. Ezért fontosnak tartják a fels őoktatási intézmé-
nyekkel kialakítandó kapcsolatot, hiszen az oktatás annál jobb lesz, minél gyakor-
latorientáltabb képzést tud biztosítani. Továbbá fontos szempont a mobilitás, flexi-
bilitás vállalaton belül és kívül is.
A mikro-, kis- és középvállalkozások gazdasági és munkaer ő-piaci szerepükr ől
egységesen úgy vélekednek, hogy a magyar gazdaságban fontos szerepet játszanak,
főleg foglalkoztatási szempontból, viszont korlátozottak a lehet ő ségeik, megélheté-
sük eléggé nehézkes. Több állami támogatásra lenne szükségük, hogy meger ősöd-
jenek, és min ő ségi terméket állítsanak el ő és minőségi szolgáltatásokat nyújtsanak.
Ez a munkahelyek megtartása szempontjából is nagy jelent őséggel bír. Érdekeik és
igényeik homlokegyenest mások, mint a multinacionális vállalatoknak. Magasan
kvalifikált munkavállalókra van szükségük, de őket a multik elvonzzák „szakmun-
kás munkára" kétszer annyi pénzért. 2-3 év kiképzés után a frissen felvett munka-
társak nagy része továbbmegy a KKV-tól a f őleg Budapesten lév ő cégekhez, ezért a
munkatárs kiválasztásakor egyre fontosabb szempontot jelent a helyi köt ődés, pl.
család. A KKV-k saját véleményük alapján nem tudnak annyit fizetni a kvalifikált
munkaerőnek, mint egy multi, ezért a munkaer őpiacon hátrányt szenvednek. Kép-
zési igényeiket igazából nehezen tudják meghatározni. Viszont fontos szempont az
elméleti tudás mellett és helyett az önállóság, gondolkodás, bátorság, felel ő sség-
vállalás, feladatmegoldó képesség. Minőségi oktatást várnak el, nem a papír a kérdés,
tehát nem a megszerzett diploma megnevezése a lényeg, hanem a vele megszerzett
tudás és gyakorlat.
Kovács Zsolt - Tamándl László - Filep Bálint : Észak-dunántúli vállalkozói elit elvárásai a Széchenyi
István Egyetemmel és hallgatóival szemben. - Tér és Társadalom 24. évf. 2010/2. 93-105. p.
100 Kovács Zsolt—Tamándl László—Filep Bálint TÉT XXIV. évf. 2010 s2
A felmérés során megvizsgáltuk a Széchenyi István Egyetem és gazdasági partne-
rei, mikro-, kis-, közép- és nagyvállalatok, nonprofit szervezetek és költségvetési
szervek közötti kapcsolatrendszert, els ősorban a munkaerő-piaci szempontok alap-
ján (2. táblázat). Megállapítható, hogy az Egyetem kapcsolatban áll a felkeresett
partnerek 96%-ával, ez természetesen a mintaválasztásnak is köszönhet ő . A meg-
kérdezettek átlagosan 3,84 számú kapcsolatot tartanak fenn az intézménnyel.
A kapcsolatok fajtái közül a végzett hallgatók foglalkoztatását, gyakornokok foga-
dását, közös képzési és kutatási programok lebonyolítását lehet kiemelni.
2. TÁBLÁZAT
Kapcsolatok típusa és sokfélesége
(The Type and Variety of the Relationships)
Válaszok száma a szervezeti
Kapcsolatok típusa méret bontásában (db)
mikro kis közép nagy összes
végzett hallgatókat alkalmaz 7 4 11 13 35
gyakornoki programjában részt vesz-
3 3 10 13 29
nek az intézmény hallgatói
Karrier Irodával áll kapcsolatban 4 2 8 11 25
egyéb kapcsolat 6 5 3 5 19
diákmunkában alkalmaz hallgatókat 2 3 5 8 18
szakértői munkákkal bízza meg —
2 3 5 8 18
munkakapcsolat
formális, intézményvezet ők közötti
2 4 4 7 17
kapcsolat
támogatja, pl. szakképzési támogatás,
0 1 5 8 14
ösztöndíjprogram, közös pályázatok
közös kutatási programokban vesz
0 2 5 4 11
részt
közös képzési programokban vesz
0 0 3 3 6
részt
Kapcsolattartás formáinak száma
2,89 4,50 3,47 4,44 3,84
átlagosan
Forrás: Saját szerkesztés.
Az intézményről elsősorban még mindig személyes úton kapják a partnerek a leg-
több információt, amely az Egyetem vezet őin, munkatársain keresztül valósul meg.
76%-uk nyitott továbbá a meglév ő együttműködések fejlesztésére, illetve újak ki-
alakítására els ősorban a gyakornoki programok, közös egyetemi el őadások, tan-
anyag és tantervek fejlesztése, közös kutatási programok keretein belül.
A felmérés 3. nagy fejezeteként vizsgáltuk a szervezeteknél a diplomások arányát,
illetve a friss diplomásokról alkotott képet, alkalmazásuk el őnyeit, hátrányait, a
velük szemben támasztott elvárásokat, a munkáltató szervezethez kerülés (bekerü-
lés) módjait, csatornáit. A megkérdezettek közül egy kivételével mindenki elég
Kovács Zsolt - Tamándl László - Filep Bálint : Észak-dunántúli vállalkozói elit elvárásai a Széchenyi
István Egyetemmel és hallgatóival szemben. - Tér és Társadalom 24. évf. 2010/2. 93-105. p.
TÉT XXIV. évf. 2010 s2 Észak-dunántúli vállalkozói elit .... 101
nagy pontossággal meg tudta határozni a szervezetnél dolgozó diplomások számát.
12%-uknak viszont már problémát okozott a Széchenyis diplomával rendelkez ők
számának meghatározása. Alapvet ően megfigyelhet ő, hogy a mintába került szer-
vezeteknél a kisebb szervezetekt ől a nagyobbak felé haladva csökken a diplomás
alkalmazottak száma.
A szervezeteknek csak 8%-ára jellemz ő , hogy nem fogadnak pályakezd ő diplo-
másokat, 80%-ukra nagyon jellemz ő, 12%-ukra pedig kevésbé jellemz ő . A válasz-
adók többsége kiemelte, hogy érdemes diplomás pályakezd őket foglalkoztatni.
A foglalkoztatás el őnyei közül kiemelkedik az a szempont, mely szerint a pálya-
kezdőknek még nincsenek berögz ődött rutinjai, teljesen szabadon formálhatóak az
adott cég, szervezet elvárásainak, feltételeinek, kultúrájának megfelel ően. Jellemző
rájuk a rugalmasság, mobilitás. Kiemelked ő szempont továbbá a friss szakmai
tudás, a fiatalos lendület, motiváció és bizonyítási vágy (3. ábra), amely által ma-
gának a szervezetnek is új lendületet adhat a friss diplomás.
3. ÁBRA
Friss diplomások előnyei, az adott válaszok arányában
(The Advantages of Employing New Graduates, in the Ratio of the Given Answers)
45%
40%
35%
30%
25%
20%
15%
10% III Friss diplomások el őnyei
5%
1%
0% mi
40 `k-` g;\ e,"
` 'e,‘, z,`
' e40
4,
" ,N.' .i° \é,
` t)"' '.'
e. .<.,' ,...°
e›' .,..,,
0 z
. \ `l.,
'.
s ‹,., ,..0
'0
'1) ,''
4 skS ' '0 21.
\'2, •<`30
,.0` '
. , :‘ 2 '
, sp• q. C , ,.Z) 4';" \
, s, -''
`l•' 4‚ .<5 . , 'D Ct; -
5'‘'
•,2'
•l(s
Forrás: Saját szerkesztés.
Hátrányként alapvet ően a szakmai tapasztalat és a gyakorlat hiányát emelték ki
jelentős mértékben, míg a többi szempont csak sokkal kisebb súllyal szerepelt
(4. ábra). A formálhatósággal szemben hátrány, hogy relatíve sok energiát igényel a
cég részér ől az új munkatárs betanítása, amely sokszor nem térül meg, hiszen erre a
korcsoportra jellemz ő a magasabb fluktuáció. Hátrányként említették továbbá a
Kovács Zsolt - Tamándl László - Filep Bálint : Észak-dunántúli vállalkozói elit elvárásai a Széchenyi
István Egyetemmel és hallgatóival szemben. - Tér és Társadalom 24. évf. 2010/2. 93-105. p.
102 Kovács Zsolt—Tamándl László—Filep Bálint TÉT XXIV. évf. 2010 s2
túlzott bérigényt, a vállalkozói szemlélet hiányát, a csapatmunkában való dolgozás
képességének, illetve a szakmával szembeni alázatnak a hiányát.
4. ÁBRA
Friss diplomások hátrányai az adott válaszok arányában
(The Disadvantages of Employing New Graduates, in the Ratio of the Given
Answers)
45%
40%
40%
35%
30%
25%
20%
15%
10%
0% s Friss diplomások hátrányai
,\' 02' 'a - „ s2k- j - ''\ , iP '\''l' 4. , ' t?;*
. 'Zo' - \f ' ti<‘ i‘e sfia`' ' 1"' : Nt."-}1> „..\-" 4'' s \ 54? 2 :"7>
4 , s sO ,
\'` `C` .C" ..C,
\i‘ \''L '- ' s> ' (•• ? ' s25" sS ''k:9 , z,‘',
. *? > sk.0 4 . , ,,,é •0 " •s£‘s4 <9s
' s<>'Z's\
a 0a >t,5 's)
.c. `7,‘ e, z. -t.''
'
,?)‹ % \ 2.
•4 .42.'''' 'es- 2'
' ^' • ,•31' '."
(7., *_¢, ..,...4b 'o` (.:-'2' s S'b
o'‘' *
o'" -(. ' ,,k-
2
é% '
42, •s•.• b
..) S'1..2'
4- ,•2"
' ..\"1
<9° • •Cs
'C'''\'&
'
Forrás: Saját szerkesztés.
3. TÁBLÁZAT
A diplomás pályakezd ők bekerülésének módjai
(The Way of Employment of the Graduated Entrants)
Felvétel módja Válaszok aránya
egyéb meghirdetés alapján 31%
gyakornoki programon keresztül 23%
személyes kapcsolatokon keresztül 17%
karrier irodán keresztül 10%
egyéb úton 6%
munkaerő közvetítő cégeken keresztül 5%
egyéb intézményi koordinátorok segítségével 4%
intézményi közös projektek alapján 3%
Forrás: Saját szerkesztés.
Kovács Zsolt - Tamándl László - Filep Bálint : Észak-dunántúli vállalkozói elit elvárásai a Széchenyi
István Egyetemmel és hallgatóival szemben. - Tér és Társadalom 24. évf. 2010/2. 93-105. p.
TÉT XXIV. évf. 2010 s2 Észak-dunántúli vállalkozói elit .... 103
A friss diplomások számára meghirdetett pozíciókat legjellemz őbben a válasz-
adók egyéb meghirdetés útján töltik be (3. táblázat). Ennek oka, hogy több olyan
szervezet is szerepel a mintában, melynek törvényi kötelessége hivatalosan meghir-
detnie pozícióit. Második helyen a gyakornoki program szerepel, amely lehet őséget
biztosít mind a hallgató, mind pedig a munkáltató számára, hogy kölcsönösen meg-
ismerjék egymást, így a diplomaszerzést követ ően már könnyebb a felvételi döntés.
Ki kell emelnünk, hogy a vállalatok, cégek egyre inkább hajlanának efelé, hiszen a
javasolt együttműködési lehetőségek között kiemelten említik az Egyetemmel
közös gyakornoki programokat.
4. TÁBLÁZAT
Pályakezdőkkel szemben támasztott elvárások
(The Expectations towards the Entrants)
Elvárások Válaszok aránya (%)
szaktudás 15,2
megbízható nyelvtudás 13,6
jó kommunikációs készség 12,0
csapatmunka 8,0
motiváció 6,4
nyitott gondolkodás, új ismeretek iránti igény 5,6
jó problémamegoldó képesség 4,8
terhelhetőség 4,0
precizitás, pontosság 4,0
önmagát fejleszteni tudó munkatárs 3,2
önállóság 3,2
rugalmasság 2,4
pozitív hozzáállás 2,4
szorgalom 2,4
kreativitás 1,6
lojalitás 1,6
alkalmazkodó képesség 1,6
határozottság 1,6
kapcsolatteremt ő készség 1,6
alázat 1,6
mobilitás 0,8
konfliktuskezelési képesség 0,8
stressz-t űrő képesség 0,8
megjelenés 0,8
Forrás: Saját szerkesztés.
Kovács Zsolt - Tamándl László - Filep Bálint : Észak-dunántúli vállalkozói elit elvárásai a Széchenyi
István Egyetemmel és hallgatóival szemben. - Tér és Társadalom 24. évf. 2010/2. 93-105. p.
104 Kovács Zsolt—Tamándl László—Filep Bálint TÉT XXIV. évf. 2010 s2
A diplomás pályakezdő kkel szemben támasztott elvárásokat a 4. táblázat tartal-
mazza. Jól látható, hogy a válaszok alapján a megfelel ő szakmai ismeretek, ahogy a
legtöbbször fogalmaztak ,jó szakmai alap" szükséges, továbbá használható nyelv-
tudás, jó kommunikációs készség, csapatmunka, motiváció és nyitott gondolkodás,
az új ismeretek utáni igény jelennek meg. Ezen felül a válaszok között elhangzott
rengeteg készség és képesség, melyeknek viszont csak kisebb súlyt adtak.
Ha összehasonlítjuk az elvárásokat a pályakezd ők előnyeivel és hátrányaival,
akkor látható, hogy a szakmai tudás, mint elvárás az el őnyök között megjelenik,
azaz e feltétel talán többé-kevésbé teljesül. A nyelvtudás esetében már nem ilyen
egyértelmű a helyzet. Bár komoly elvárásként fogalmazódik meg, az el őnyök között
csak igen kis súllyal szerepel, ami azt jelenti, hogy a diplomás pályakezd ők nyelv-
tudásával a munkáltatók nem igazán vannak megelégedve. A kommunikációs kész-
séggel csak mint elvárás találkozunk, se el őnyként, se hátrányként nem említik a
válaszadók, míg a csapatmunkában való együttm űködés képessége, ha kis súllyal is,
de a hátrányok között jelenik meg, amely szerint ezen készséget legtöbben nem
birtokolják. A motiváció, friss és nyitott szemlélet egyértelm ű előnyük a diplomás
pályakezdőknek, amelyet el is várnak t őlük.
A munkáltatók továbbá kiemelték el őnyként a pályakezd ők formálhatóságát,
rugalmasságát, amit alátámasztanak válaszaik, amelyeket arra a kérdésünkre adtak,
hogy kész munkaer őt várnak-e, vagy inkább saját maguk tanítják be őket. A válasz-
adók 90%-a nyilatkozott úgy, hogy nem vár kész munkaer őt, bár sokszor elhang-
zott, hogy jó lenne, de a gyakorlatban ez nem m űködik, ezért inkább készek betaní-
tani, s csak 10%-uk véli úgy, hogy vagy nem szeretné, vagy nincs ideje és energiája
betanítani az új munkatársat, ezért olyant keres, aki nagyon rövid id őn belül 100%-os
munkatársként tud teljesíteni.
A Bolognai-rendszerre való átállásról és annak tapasztalatairól a szervezetek kép-
viselő i válaszaik alapján öt csoportba sorolhatók. A legnépesebb csoport, a válasz-
adók 64%-a, nem rendelkezik tapasztalattal, nem tudott érdemben válaszolni a kér-
désre. Ötödük teljesen negatívnak látja a rendszert, és úgy gondolják, hogy a mos-
tani végzettek mind szakmai, mind gyakorlati szempontból gyengébbek el ődeiknél.
A kredit rendszer áltál „megsz űnt", de legalábbis felpuhult a képzés id őbeli korlátja,
ami a munkahelyen is érz ődik, hiszen nehezebben tudják a határid őket betartani.
A BSc-s képzésekkel kapcsolatban a m űszaki képzésterületet leszámítva további
negatív véleményeket fogalmaztak meg. A BSc/Ba képzések tantervéb ől hiányolják
a kötelez ő szakmai gyakorlatot, kivétel egy-két képzés, amely ezt tartalmazza.
Az új képzéseken végzett hallgatókat mind szakmailag, mind pedig gyakorlati tapasz-
talat szempontjából rosszabbnak ítéli az egyik markánsan negatív véleményt meg-
fogalmazó. A megkérdezettek 6%-a egyetért a rendszer alapelveivel, de a megvalósí-
tással már nem, s a hibákat nem igazán a bolognai folyamatnak, mint inkább a magyar
oktatási rendszer gyengeségeinek tudják be. Mindössze 6%-uk nem érzékel különbsé-
get a régi és az új rendszer között, illetve 4% abszolút pozitívan értékeli a változást.
Ez az általánosan elmondható hiányos ismeret, illetve negatív megítélés visszaköszön
a már említett Állami Számvev őszéki jelentésb ől: „a bolognai képzési rendszer elfo-
gadottsága munkaadói oldalról bizonytalan és ismerethiányos" (ÁSZ 2009, 17).
Kovács Zsolt - Tamándl László - Filep Bálint : Észak-dunántúli vállalkozói elit elvárásai a Széchenyi
István Egyetemmel és hallgatóival szemben. - Tér és Társadalom 24. évf. 2010/2. 93-105. p.
TÉT XXIV. évf. 2010 s2 Észak-dunántúli vállalkozói elit .... 105
Irodalom
ÁSZ (2009) Jelentés a felsőoktatási törvény végrehajtásának ellenőrzéséről. Állami Számvevőszék,
Budapest.
Boucher, G.—Conway, Ch.—Meer, van der E. (2003) Tiers of Engagement by Universities in their
Region's Development. — Regional Studies. 9.887-897. o.
Diplomás pályakezd ők és egyetemi, f őiskolai karok vállalati szemszögb ől — 2007. (2007) GVI Kutatási
Füzetek. 1. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemz ő Intézet, Budapest.
Horváth D. (2008) Hazai gyakorlatok a diplomás pályakövetésben. — Fábri L—Horváth T.—Kiss L.—
Nyerges A. (szerk.) Diplomás pályakövetés 1. Hazai és nemzetközi tendenciák. Educatio Társadalmi
Szolgáltató Kht. — Országos Fels őoktatási Információs Központ, Budapest. 9-51. o.
Kasza G. (2007) Változó regionális szerepben a fels őoktatás. — Felsőoktatási Műhely. 1.59-68. o.
Kuráth G. (2007) A hazai fels ő oktatási intézmények regionális hatásának vizsgálata a beiskolázási mar-
ketingmunkában. — Tér és Társadalom. 4.95-129. o.
Majó Z. (2000) A felsőoktatás és a munkaerőpiac kapcsolata. — Farkas B.—Lengyel I. (szerk.) Versenyképes-
ség — regionális versenyképesség. SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei. JATEPress, Szeged.
169-186. o.
Rechnitzer J.—Hardi T. (szerk.) (2003) A Széchenyi István Egyetem hatása a régió fejl ődésére. Tudomá-
nyos Füzetek V. kötet. Széchenyi István Egyetem Gazdaság és Társadalomtudományi Intézete, Gy őr.
Rechnitzer J.—Smahó M. (szerk.) (2008) Unirégió. Egyetemek a határ menti együttm űködésben. MTA
RKK, Pécs—Győr.
Tamándl L. (2008) Diplomás Pályakövet ő Rendszer felmérései. Felmérés a végz ős hallgatók körében 2008.
Széchenyi István Egyetem Karrier és Öregdiák Iroda, Gy őr.
THE EXPECTATIONS OF THE NORTH-TRANSDANUBIAN BUSI-
NESS ELITE TOWARDS THE ISTVÁN SZÉCHENYI UNIVERSITY
AND ITS STUDENTS
ZSOLT KOVÁCS — LÁSZLÓ TAMÁNDL — BÁLINT FILEP
The higher education is one of the factors on the way to become elit, but nowadays it' s
receiving more and more criticism. Mass education, devalued degrees have made this factor
less influential. In our essey we are dealing with this phenomenon through the results of an
concrete research. The investigation completed through the cooperation between the
Széchenyi István University and the Educatio Kht. is based on depth interwievs conducted by
employers. The study in question analyses the role of the institutional factors and the role
of the regionality concerning the features of employment of the entrants. As a result of the
investigation — as expected from employer's research — we are given a full picture concerning
the employer's — functioning in the university area — requirements and experiences related
to the entrants, conceming the requirements of the institutional cooperation, moreover conceming
the importance of the regional aspects. The aim of the pilot research is to build up a research
program model that specifies and illustrates those steps and methodological considerations
that are aimed to give a hand for the higher education institutions to make career examinations
in the employer environment relevant to them. Ön the other hand the intention of the research
is to make more theoretical conclusions concerning the relationship of the labour market and
the regionality.