Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 255-258. p. MEGJELENT Erdősi Ferenc Erdősi Ferenc: Kelet-Európa közlekedése Kelet-Európa Studia Regionum közlekedése Dialóg Campus Szakkönyvek Területi és települési kutatások 34. 1~1.1111111P1111~1 (Dialóg Campus Kiadó, Budapest—Pécs, 2009. 544 o.) A könyv bemutatja a kelet-európai közlekedés közelmúltját, általános helyzetét, majd ezekben az országokban a közlekedés szerkezetében, infrastruktúrájában és forgalmi teljesítményében a politikai-társadalmi rendszerváltás nyomán bekövetke- zett változások irányzatait, méretét és okait. Alágazatonként (vasúti-, közúti-, belvízi-, tengervízi- és légi közlekedés) részletesen tárgyalja témáját, különös súlyt helyezve az egyes országcsoportok/országok összehasonlításával nyert következtetésekre, a kelet-európai közlekedés mai helyzetére, fejl ődésének lehetséges irányaira. MEGJELENT Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 255-258. p. MEGJELENT Baranyi Béla (szerk.): Kárpátalja A Kárpát-medence régiói, 11. kötet. Sorozatszerk.: Horváth Gy. (MTA Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus Kiadó, Pécs—Budapest, 2009. 540 o.) A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja (MTA RKK) által útjára bocsátott, a Kárpát-medence régiói című nagyszabású monográfiasorozat döntően a történelmi Magyarországot magában foglaló 14 régió jelenlegi helyzetét, gazdasági-társadalmi viszonyait, térbeli folyamatait elemzi, a fejl ődés különböző té- nyezőit méri fel. A sorozat tizenegyedik kötete ezúttal a ma Ukrajnához tartozó, a schengeni küls ő határokon kívül rekedt Kárpátalja régiót mutatja be komplex módon. Az MTA RKK Debreceni Osztályának vezet ője és a DE AMTC tudományos tanács- adója, Baranyi Béla által szerkesztett könyv külön érdeme, hogy els ő alkalommal rajzol átfogó képet a magyar történelem szempontjából is sajátságos helyzet ű térség- rő l. A maga nemében egyedülálló vállalkozás tárgyát terület- és településfejlesztési szempontból olyan régió képezi, amely potenciálisan kedvez ő gazdasági adottságai, geopolitikai helyzete ellenére még ma is viszonylag szerény szerepet játszik Ukrajna társadalmi-gazdasági életében. Tekintettel az itt él ő jelentős magyar ajkú népességre nem elhanyagolható körülmény a magyar—magyar, de a legalább ennyire fontos interetnikus kapcsolatok ügye sem. Ezért is örvendetes az a példás összefogás, amely a magyarországi szellemi m űhelyek, illető leg a kárpátaljai ukrán tudományosság, döntő en a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar F őiskola oktatóinak és kutatóinak a közreműködésével valósult meg. A hiánypótló mű megjelenése nemcsak jelentő s tudományos teljesítmény, hanem komoly nemzetpolitikai érdek is, különösen ami a kárpátaljai magyarság helyzetét és jöv őjét illeti. MEGJELENT Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 255-258. p. MEGJELENT ,YHE ROIE OF FJ vokoriwnewii THE REGKNIAL RENLIUSTRIALISATICRI Béla Baranyi — István Fodor (eds.): III KIIIGARY The role of environmental industry in the regional reindustrialisation in Hungary. [A környezetipar szerepe a régiók újraiparosításában Magyarországon] (Centre for Regional Studies, Debrecen—Pécs, 2009. 232 o.) A világban zajló és Magyarországot is hátrányosan érint ő gazdasági válságfolyama- tok ismételten a tudományos és a szakmai érdekl ődés homlokterébe helyezték az újra- iparosítás kérdéseit, különös tekintettel a kelet-közép-európai térség rendszerváltó or- szágaira. Ez ugyanis az a térség, amelynek országaiban a korábbi politikai és gazdasági- társadalmi rendszerváltó folyamat eredményeként különösen intenzív dezindusztria- lizációs folyamat zajlott le. Az ipar er őteljes leépülése komoly gazdasági-társadalmi és szociális problémákat eredményezett az európai közösséghez nemrég csatlakozott or- szágokban, köztük hazánkban is. A fölöttébb aktuálissá vált újraiparosítás kérdéskörén belül — a globális klímaváltozás folyamataival összefüggésben — különös hangsúlyt kap- nak napjainkban a környezetipar szerepével kapcsolatos kérdések. A környezetipar kérdéseivel összefügg ő, a legújabb kutatási eredményeket összegz ő tanulmánykötet — a külföldi szakmai közönségnek szólóan is — ezúttal angol nyelven jelent meg a magyar regionális (területi) tudományok bázisintézményének, az MTA Regionális Kutatások Központja fennállásának 25 éves jubileuma, valamint a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából. Az MTA RKK Dunántúli Intézete és a Debreceni Osztály, valamint a Pécsi Tudományegyetem, a Budapesti M űszaki és Gazdaság- tudományi Egyetem és a Debreceni Egyetem témában érintett kutatói, neves szakem- berei közreműködésével, a Baranyi Béla és Fodor István professzorok által szerkesz- tett tanulmánykötet jelent ős mértékben hozzájárulhat a magyar régiók újraiparosításá- val kapcsolatban felmerülő feladatok szakmai megalapozásához és megvalósításához, nem utolsó sorban pedig a hazai tudományos közönség érdekl ődése mellett, a környe- zetiparral kapcsolatos magyar tudományos eredmények határon túli megismertetésé- hez is. A könyv az érdeklődők, különösképpen a téma elméleti és gyakorlati kérdései- vel foglalkozó szakemberek figyelmébe egyaránt ajánlható. MEGJELENT Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 255-258. p. MEGJELENT Hardi Tamás — Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén A szlovák—magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata : ,zscalata (Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2009. 283 o.) A tanulmányok szerz ői: Csizmadia Zoltán, Grosz András, Hardi Tamás, Kovács András, Lampl Zsuzsa, Lelkes Gábor, Mezei István, Reisinger Adrienn, Tóth Péter Az esettanulmányok szerz ői: Kulcsár Mária, Tuba Lajos, Jenei Sarolta, Tillinger Attila. A kötet angol és szlovák nyelv ű összefoglalót is tartalmaz. Jelen kötet egy szlovák—magyar határtérség-kutatás eredményeit mutatja be, mely munka a Magyarország—Szlovákia—Ukrajna Szomszédsági Programban, az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával valósult meg. A kutatásban két intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet (Gy őr) és a szlovákiai Fórum Kisebb- ségkutató Intézet (Somorja) vett részt. Vizsgálataink célja a határtérségben él ők mindennapi mozgásának feltárása, értelmezése volt. Feltételeztük, hogy az uniós és a schengeni csatlakozás el ősegíti a határtérségek integrációját, a határon átnyúló interakciók fejl ődését, bővülését, végs ő soron a kedvező pozíciójú térségekben határon átnyúló régiók létrejöttét. Az Európai Unió bels ő határai mentén egyre fontosabb kérdés, hogy az államok integrációja mellett vajon megvalósul-e a határ menti térségek összekapcsolódása is? A lehető ség adott: a határok ma már problémamentesen átjárhatók, a lakosság és gaz- dasági szerepl ők mozgása szabaddá, akadálymentessé vált. Az integráció kérdése különös dimenziót kap a határtérségekben. Itt a másik állam és annak polgárai „test- közelben" vannak, létrehozható a földrajzi logikán alapuló egységes tér a minden- napokban is. Kérdés azonban, hogy ez hogyan hat a határ mentén él ők életére? Hasz- nálják vajon a határ másik oldalát? Mindennapi életük részévé válhat a szomszédos ország határtérsége? A munkahelyek, gazdasági lehet ő ségek kihasználásában mi lesz erősebb: a nemzetállami beidegz ődés vagy a földrajzi közelség logikája? A kötet fejezetenként, ingyenesen letölthet ő : a http://www.foruminst.sk honlapról.