Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 189-206. p. TÉT XXIII. évf. 2009 s4 Kitekint ő 189 A FELSŐFOKON TANULÓ FÉRFIAK ÉS N ŐK TÉRBELI KÖTŐDÉSE EGY REGIONÁLIS MINTÁBAN Local and Regional Attachment of Boys and Girls in Choosing Higher Education Institution and the Place of Residence) FÉNYES HAJNALKA Kulcsszavak: regionális egyetem területi köt ődés nemi különbségek A tanulmány a fels őoktatási hallgatók területi kötődésének nemi különbségeit vizsgálja. A lokális köt ődés kutatása viszonylag kevéssé népszer ű a hazai szociológusok körében, és a fogalom pontos definiálása is nehézségekbe ütközik A térhez való viszony nemi különbségeinek vizsgálatára még kevesebb példát találunk, és a felsőoktatási hallgatók körében alig van ilyen kutatás. Mindezek miatt úgy gondoljuk, hogy munkánk hiánypótló szerepet tölt be, még ha elemzésünk a téma csak egy kis szeletét mutatja is be. Elsőként a lokális kötődésről írunk, majd bemutatjuk hipotéziseinket. Külön részben írunk a vizsgálati térségről (a „Partiumi" régióról), majd ismertetjük a területi köt désre vonatkozó eddigi eredményeket, ő melyek a „Regionális egyetem" kutatásból születtek. Ezt követi az empirikus vizsgálat a fiúk és lányok térbeli kötődésének különbségeir ől, majd pedig az összegzésben ellen őrizzük hipotéziseink helytálló vagy nem helytálló voltát. A lokális köt ődésről és identitásról általában Lokális identitás alatt az egyének vagy csoportok térhez való köt ődését értjük (Pálné Kovács 2000). A lokális identitás a társadalmi identitástudat része, az egyén egy földrajzi kategóriákkal meghatározható csoport tagjának érzi, vallja magát. A lokális csoporthoz tartozás feltételezi, hogy az egyén a csoport hagyományait, értékrendjét elfogadja és azonosul vele (Murányi—Szoboszlai 2000). Az emberek hajlamosak olyan közösségi szervezetekbe tömörülni, ahol kialakul a valahová tar- tozás érzése, és kialakul a közösség kulturális identitása is. Sokszor a globalizáció negatív hatásaival szemben alakul ki a területi identitás, így a lokális identitás ki- emelt jelentőséggel bír. A globalizációval szembeni egyetemes reakció a helyi iden- titás erősödése (kis közösségek önvédelme), ilyenkor a kultúra önvédelmi mecha- nizmusa lép működésbe (Petrás 2005a). A térségi kötődés eleme a rokonsághoz, szomszédsághoz, ismeretségi körhöz, közösséghez való köt ődés, és a közös kultúra is összekapcsolja az ott lakókat (Nagy É. 2005). A lokalitás meghatározó eleme emellett a magán közösségi élet, az üzleti hálózat és a hivatalos közélet is. A szomszédsági lét nem feltétlenül esik egybe a település határaival, de érzelmi és szimbolikus jelentése jórészt az egész lokalitásra Fényes Hajnalka : A felsőfokon tanuló férfiak és nők térbeli kötődése egy regionális mintában. Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 189-206. p. 190 Kitekint ő TÉT XXIII. évf. 2009 s4 kiterjed. „A helyi identitás fontos elemei a helyi hagyományok, a rokoni, kulturális vagy etnikai összetartozás, valamint a sorsközösség, a történelmi változások közös átélésének tudata." (Petrás 2005a, 20) A lokális közösség, lokális társadalom, helyi közösség, helyi társadalom fogalmak között átfedések vannak. Helyi társadalom kialakulásához szükséges, de nem elégséges feltétel az egy térben élés, a földrajzi összetartozás (Nagy É. 2005). A lokalitás az emberi élet természetes jelensége. Az emberi társadalom els ő tele- pülésformája a község, az együttm űködő szomszédság lakóhelye. „A középkori nyugaton a lokalitás nem pusztán lakóhelyi közösség, hanem önálló, érdekeit a makrotársadalommal szemben kollektívan képvisel ő egység: helyi társadalom. ... A de- mokratikus önkormányzatiság lokalizáló folyamata csak akkor jár együtt a valódi helyi társadalom kialakulásával, ha a helyi lakosok felismerik érdekeiket és együtt- működnek közös céljaik megvalósításában." (Petrás 2005a, 14) A szocialista dikta- túrák megpróbálták felszámolni a civil társadalom évszázados hagyományát, azon- ban a rendszerváltás után ez újra el őtérbe került. A területi köt ődés típusai Magyarországon az Európai Unióhoz, az országhoz, a régióhoz, a megyéhez, a kistérséghez és végül a településhez való köt ődés. Nagy G. D. (é. n.) vizsgálata szerint a szegediek területi köt ődésein belül a megye és régió-tudat nem válik el, a régióhoz és megyéhez köt ődés mintázata hasonló vonásokat mutat. A faktorelemzés eredményei szerint a két köt ődés szorosan kapcsolódik, a válasz- adók nem tudnak különbséget tenni a kett ő között. (A mi vizsgálatunkban is keve- redik a két köt ődés-típus.) A szegediek megyéhez és régióhoz köt ődése közepes erősségű, a városhoz való köt ődésük valamivel erősebb, ettől elválik az országhoz való kötődés, ami szintén elég erős, és végül jelen van egy elég gyenge európai kötődés is (Nagy G. é.n.). A lokalitást mérhetjük szociometriai módszerekkel (ki kivel van kapcsolatban), azzal, hogy milyen a lakosok lokális köt ődése (mit jelent a településhez, helyi közösséghez tartozni), milyen a helyi hagyományok er őssége, a közös múlt ismerete, milyen a település gazdasági helyzete, milyenek a földrajzi és regionális adottságok, és végül, hogy milyen a környező települések közti együttm űködés (Petrás 2005a). Hipotézisek és eddigi eredmények Napjainkban fontossá vált a közösségben élés (rokoni és baráti kötelékek), mint társadalmi funkció vizsgálata (melyek a térkapcsolatok fontos elemei) a hazai föld- rajzban. A nemek földrajza a nemek egymáshoz való viszonyát vizsgálja a tér, tér- használat vonatkozásában (Timár 1993). A hagyományos szerepek diktálta munkamegosztás szerint a férfiak világa a ke- nyérkereső munka (nyilvános szféra), a privát szféra, a biológiai reprodukció és a háztartási munka viszont a n ők színtere. Jellemz ő tehát a nők nyilvános szférából való kirekesztése. Ennek megfelel ően fontos a lakó- és munkahely szétválása, és a munka Fényes Hajnalka : A felsőfokon tanuló férfiak és nők térbeli kötődése egy regionális mintában. Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 189-206. p. TÉT XXIII. évf. 2009 s4 Kitekint ő 191 és a tér nemek szerinti megosztottsága. Az 1960-as években Észak-Amerikában fel- erő södött a szuburbanizációs folyamat, melynek hatására egyes kutatók megalkották a „feminin szuburbia" és „maszkulin város" modellt, ami azonban Észak-Amerikában is csak a fehér középosztályi családokra volt érvényes (Timár 1993). Magyarországon „nem m űködött a 'gyenge n ő' védelmét szolgáló, 'maszkulin nyilvános világtól' távoltartó 'édes otthon' ideológiája" (Timár 1993, 12). A szocia- lizmusban teljes foglalkoztatás volt, az urbanizáció megkésettsége volt a jellemz ő, nem vált szét az amerikaihoz hasonló módon a városi tér. Ekkoriban a kétkeres ős csa- ládmodell dominált. A nők nagy arányban vettek részt a munka világában, bár a háztar- tási feladatok nagy része is rájuk hárult. A nemek elválasztását itt a munkahelyek egy- máshoz viszonyított térbeli elkülönülése okozta. A térhasználatot inkább befolyásolta a termelésben elfoglalt helyük különböz ősége, mint a kenyérkeres ő és háztartási munka elkülönülése. A férfiak és nők többsége más munkahelyen, más gazdasági ágazatban és területileg is máshol dolgozott. A nők inkább a lakóhelyhez közelebbi munkahelyeket választották, családi feladataik megkönnyítése érdekében (Timár 1993). A második gazdaság megjelenésével a háztáji munka bizonyos szinten összekap- csolta a férfiak és n ők munkájának helyét, és az otthon is termelési szintérré vált. A szocializmusban a nyilvános és privát szféra hagyományos kettéválása csak a gyes bevezetése után a központtól távol es ő új lakótelepeken valósult meg (Timár 1993). A rendszerváltás után megjelen ő magas munkanélküliséggel a „n őknek otthon a helyük" ideológia terjedését figyelhetjük meg, és sorozatban zártak be a gyermek- intézmények. Napjainkban megfigyelhet ő a szuburbiákra (kertes házakba) való ki- költözés, ami a nőkre a korábbinál nagyobb terheket ró, megn ő az ingázási távolság, a gyermeket nagyobb távolságra kell vinni orvoshoz, iskolába, a gyógyszertár, a patyolat is messzebb van. A n ők sokszor növekv ő mennyiségű otthon végzett mun- kával próbálnak segíteni a család rosszabbodó anyagi helyzetén (Timár 1993). Visszatérve saját vizsgálatunkhoz, mivel hazánkban napjainkban is er ősen érvé- nyesülnek a hagyományos nemi szerepek (lásd Pongrácz 2005), ezért azt feltételez- zük (első hipotézis), hogy a nőknek összességében erősebbek a családi, rokonsági és lokális kötelékei, így a fels őfokú intézmény választásakor l, illetve a tervezett lakó- helyet tekintve a fels őoktatásban tanuló lányok térbeli — els ősorban a településhez, de a kistérséghez, megyéhez, régióhoz való — köt ődése is erősebb lesz, mint a fiúké. Érdekes jelenség azonban, hogy a férfiak és n ők a települési hierarchiában eltér ő arányokat mutatnak, a nagyobb településeken nagyobb a n őtöbblet. Ennek hátteré- ben egy sajátos (els ősorban házassági) migrációs folyamat húzódik. A városokban már 35 év felett, míg a falvakban csak 55 év felett jelentkezik a n őtöbblet. A fiatal nők kevésbé választják a falusi létformát annak számos hátránya miatt. Az aprófal- vakra jellemz ő , hogy csekély a lakosságszám, az urbánus központoktól nagy a távolság, a közellátások, a források hiánya jellemz ő. Emellett rosszak a foglalkozta- tási lehetőségek, nagy a munkanélküliség, sok nő inaktivitásra kényszerül, több id őt töltenek a n ők házimunkával. A falusi n őknek az iskolához, egészségügyi ellátás- hoz való hozzáférése rosszabb, mint a városban lakóké, és a gyermekintézmények kiépítettsége is kisebb mérték ű (Timár é.n.). Fényes Hajnalka : A felsőfokon tanuló férfiak és nők térbeli kötődése egy regionális mintában. Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 189-206. p. 192 Kitekint ő TÉT XXIII. évf. 2009 s4 Ennek alapján azt is feltételezhetjük (második hipotézis), hogy a tervezett lakó- helyet tekintve a lányok inkább maradnának a fels őfokú intézmény székhelyén, mint esetleg az eredeti falusi lakóhelyen. (Korábbi adataink szerint a fels őfokon tanuló lányok állandó lakhelye nagyobb arányban falu, mint a fiúké [Fényes— Pusztai 2006].) Emellett az is valószín ű, hogy a városokba való migráció a lányok- nál inkább kistérségen, illetve megyén belül jelentkezik, míg a fiúk — ha már költöz- nek — inkább távolabbi városokba mennek. (Ezt adatainkkal úgy tudjuk vizsgálni, hogy a lakóhely és a fels őoktatási intézmény székhelyének különbsége esetén a lányok inkább kistérségen, illetve megyén és régión belül maradnak, míg a fiúk távolabbi térségekb ől is érkeznek.) Harmadik hipotézisünk szerint az egyetemi-f őiskolai évek alatti ideiglenes migrá- cióban nem számítunk jelent ős nemi különbségekre a családalapítás általános kitoló- dása miatt. A tanulmányok alatti külföldi munkavállalásban és tanulmányútban, illetve a tanulmányaik abbahagyása esetén a tervezett külföldi munkában vagy tanulásban nem lesz számottev ő eltérés a férfiak és n ők között. (Itt jegyezzük meg, hogy ezen tevé- kenységek, illetve a tevékenységek tervezése csak kevés diáknál fordul el ő, és ez is okozhatja, hogy nem lesz szignifikáns különbség a férfiak és n ők között.) Első hipotézisünk alapján azt is feltételezhetjük, hogy „A fels őfokú intézményvá- lasztásban fontos az intézmény közelsége", a „Fontos, hogy családhoz, szül őkhöz közel éljen", és a „Fontos ott élni, ahová emlékek, kapcsolatok kötik" mondatokkal a lányok nagyobb arányban értenek majd egyet (negyedik hipotézis). Végül ötödik hipotézisünk szerint a lakóhelyhez kapcsolódó attit űdök (a közös érdekérvényesítés, a közös tradíciók, a közös hang megtalálása, a könny ű megköze- líthetőség, a szórakozási lehet őségek, a jó elhelyezkedési lehet őségek, a jó lehető- ség a családalapításhoz és a vagyonszerzéshez) a lányoknak fontosabbak lesznek, mivel a lokális kötődésük is feltehet őleg erősebb. Az eddigi eredmények részben alátámasztják hipotéziseinket, például Bíró Zsuzsanna és Nagy Péter (2007) vizsgálata szerint a két világháború közötti böl- csészkarokon a lányokra inkább jellemz ő volt a lokális kötődés, majdnem két és félszer annyi férfi szerzett lakóhelyén kívül diplomát, mint n ő (a lakóhely székhelye nem egyezett meg az iskola székhelyével). Nagy G. D. (é.n.) már idézett vizsgálatá- ban is a nők kötődése valamivel erősebb a megyéhez és a régióhoz (a szegediek körében), mint a férfiaké. További eredménye, hogy a megyéhez és a régióhoz er ő- sebben kötődők között a magasan iskolázottak alulreprezentáltak, és felülreprezen- táltak az idősebbek. Horváth (2009) vizsgálata szerint is az id ősek jobban kötődnek lakóhelyükhöz, mint a fiatalok, de nemek szerint furcsa módon nem tapasztalt elté- rést a fels őtárkányi identitást vizsgálva. Fényes Hajnalka : A felsőfokon tanuló férfiak és nők térbeli kötődése egy regionális mintában. Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 189-206. p. TÉT XXIII. évf. 2009 s4 Kitekint ő 193 Az adatbázis, a vizsgálati térség jellemz ői és a „Regionális egyetem" kutatás célkitűzései Az elemzésben a Kozma Tamás vezette „Regionális egyetem" kutatás egyik adat- bázisát használtuk fel: az ISCED51-et (els őéves nappali tagozatos főiskolások és egyetemisták, N=1587 fő), mivel a területi kötő dést ebben az adatbázisban tudtuk leginkább teljes körűen vizsgálni. (Készült egy negyedéves adatbázis is, de ott ke- vesebb lokális kötő désre vonatkozó kérdést tettünk fel.) A minta regionális, a „partiumi" térségre (Magyarország egy határ menti régiójára) vonatkozik. Három ország (Magyarország, Románia és Ukrajna) magyar tannyelv ű felsőfokú intézmé- nyeiben folyt a lekérdezés, az adatfelvétel 2003 és 2005 között zajlott. A „partiumi" térségbe a kutatás munkadefiníciója szerint Magyarország két megyéje (Hajdú- Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg), Románia négy megyéje (Bihar, Szatmár, Máramaros és Szilágy), és Ukrajnából a kárpátaljai rész tartozik. 1. ÁBRA A „Regionális egyetem" kutatás során definiált „Partium" térség (The "Partium" Region Described in the "Regional University" Research Project) ›\)' I •t6 /r a' t/ , A j tr" # P""`", 4 ".1 1 P '''-'1 'L\ 4'Z‘C) (-- -.1' < lb. ."......« SZABOLCS - SZATMÁR- BEREG '\ T.% r'1. \ 1 .., 1, .....r Cl=t!.- „..../ , s."'s mr. N, •\ .../ "/ '.- x., I.,. VI :8. i .... (C) ',,'2,tr \ ,.. l ' . .ik SZATMÁR 1 , `I MA R A MA R DS r.,- ------- r ' —' \ r" ,...,_, '',..""/"...... ,-- / 1 HAJDÚ — BIHAR s4 l'....1.‘ ., ..,../ '''.........,,_..1.,....- .1) I f z / rst ,,,f ..„.., I 1 s1 C;i2 r '' .., ..... ,...( 8=';'‘,"° \--, SZ ILAGY íj ) .... , ›, I BIHAR L -s1 Is / 7 ,.! `' ' \*55. ( , lv._.---- ,Ij, ...- ,c, s i?' 1 s ) ▪ •...,.—,S Forrás: Saját szerkesztés. Fényes Hajnalka : A felsőfokon tanuló férfiak és nők térbeli kötődése egy regionális mintában. Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 189-206. p. 194 Kitekint ő TÉT XXIII. évf. 2009 s4 „A régió olyan társadalmi-gazdasági területegységet jelent, amely az őt alkotó ' részek' szoros együttm űködésére és érdekazonosságára épül, de határozott földrajzi határokkal nem minden esetben definiálható." (Süli-Zakar 2005, 12) Egy régióhoz tartozó területet különböz ő dolgok fognak egységbe, ilyenek a társadalmi-gazdasági folyamatok, az itt él ő lakosság regionális identitástudata és a valós önállóságú intézmények rendszere (Süli-takar 2005). Emellett összeköti az ott lakókat a közös történelmi múlt, a gazdálkodási mód és szerkezet, az ezekre épül ő erős összetarto- zás, az infrastruktúra többé-kevésbé egységes rendszere, és a népesség tudatában megjelenő régió-tudat is. „Partium" egy határokon átnyúló régió, Magyarország, Románia és Ukrajna határai mentén helyezkedik el, többnyire a periférián. Ha azonban együttesen vizsgáljuk, akkor földrajzi egységet alkot, amelyet átszelnek az államhatárok (Kozma 2005a). A „Partium" elnevezés még nincs formalizálva, de történeti utalásokat hordoz, és a köznyelvben is használatos, bár politikai elismerést még nem nyert (Kozma 2005b). Lakossága körülbelül 4 millió fő , amelyb ől 1,7 millió magyar anyanyelv ű (Teperics 2006). A régió magyarországi része periférikus és városhiányos terület. A régió két nagyvárosi központja Debrecen és Nagyvárad, alközpontjai pedig Nyíregyháza, Ungvár és Szatmár (Kozma 2005a). A „partiumi" térséget az új határok meghúzását követ ően a szétszabdalt közleke- dési utak, a településszerkezet hiányosságai, a népesség kicsi megtartóereje, a tele- pülések agrárjellege és a forráshiány jellemzik. Fontos szerepe van a határokat át- szelő kapcsolatok kiépítésében (összeköt ő régió), bár az együttm űködések a kit űzött célokat csak részben tudták elérni, fennmaradt a régió országokon belüli perifériás helyzete (Süli-Zakar 2006). A „Partiumi" régió speciális vizsgálatát indokolja, hogy például a fels őoktatást tekintve ez egy viszonylag egységes térség. Bár a „Regionális egyetem" kutatás egyik hipotézise az volt, hogy a „Partiumi" régió államai és fels őoktatás-politikái között jelentős különbségek lesznek, az eredmények szerint nincs „nyugati" (nyugat- európai) vagy „keleti" (szovjet típusú) fels őoktatás, megfigyelhető, hogy az európai kontinentális és az angolszász modell válik inkább szét. Ukrajna, Románia és Ma- gyarország fels őoktatása ugyanúgy a kontinentális típusba tartozott (a bolognai rend- szer bevezetése el őtt). Emellett Kozma (2006) szerint az 1989/1990-es rendszervál- tást hasonlóvá tette a térség fels őoktatás-politikáját, az oktatáspolitika a rendszer- váltás részévé vált. A „Partiumi" régió fels őoktatási intézményei a rendszerváltástól az uniós csatlakozásig hasonló történelmi utat jártak be. Az intézmények közti kap- csolatok szorosabbá váltak, és a II. világháború után szétszabdalt gazdasági, társa- dalmi és oktatási kapcsolatrendszer újjáéledt. A „regionális egyetem" olyan intézmény, amely helyi vagy térségi kezdeménye- zésre alakult, következésképp a helyi-térségi gazdaság és társadalom igényeihez alkalmazkodik (Kozma 2002). „A regionális egyetem vagy f őiskola nem országos vagy nemzetközi, hanem térségi vagy helyi; nem a nemzetközi tudományosságot tanítja, hanem a helyben szükséges szakmákat; nem a társadalmi elitet szolgálja, Fényes Hajnalka : A felsőfokon tanuló férfiak és nők térbeli kötődése egy regionális mintában. Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 189-206. p. TÉT XXIII. évf. 2009 s4 Kitekint ő 195 hanem a helyi gazdaságot és társadalmat; nem nemzetközi kutatásokat végez, hanem a helyi szükségletekre alkalmazott fejlesztéseket." (Kozma 2006, 18) A „Regionális egyetem" kutatás a magyar tannyelv ű felsőoktatást vizsgálta a „Partiumi" térségben. A régió fels őoktatásában négy intézmény játszik fontos szere- pet: a Nyíregyházi F őiskola, a Debreceni Egyetem, a nagyváradi Partium Keresztény Egyetem és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar F őiskola. A „Regio- nális egyetem" kutatás központi kérdése, hogy a fels őoktatási intézmények kliensei- nek milyen a térbeli kötődése, milyen az egyetemek és f őiskolák vonzáskörzete. Az 1990-es években a „Partiumi" térségre jellemz ő volt a fels őoktatási expanzió, mellyel új oktatási igények születtek. A „regionális egyetem" koncepció szerint regionális szellemi központok kialakítására van szükség, melyek a fels őoktatási intézményhálózatot koordinálják, szükségesnek látszik, hogy a harmadfokú képzést regionálisan szervezni lehessen. A „regionális egyetem" koncepciónak vannak külföldi előzményei, amerikai és európai példák mutatják a koncepció létjogosultságát (Kozma 2002). A kutatás hipotézise szerint kialakulóban van egy határokon átnyúló, „Partiumi" tanulási régió, ahol a hallgatók a hagyományos képzés mellett újfajta képzéseket és szervezeteket céloznak meg, pl. feln őttképzéseket, szakmai képzése- ket, és az itt lév ő felsőoktatási intézményekre hosszabb távon az egységesülés jel- lemző (Kozma 2005a). A felsőoktatási intézmények (ezen belül is az alföldi f őiskolák) térségben betöltött szerepét vizsgálta Petrás (2005b; 2006) is. Eredményei szerint az oktatási intézmé- nyek fontos szerepet töltenek be az egyének települési azonosságtudatában, a kis- városi főiskoláknak helyi társadalomformáló hatása van, emellett a helyi gazdaságra is pozitív hatással vannak. Összességében elmondható, hogy a „Partium" nem egyszer űen az ország keleti elmaradott térsége, hanem jellemz őek rá közös kulturális szokások, összeköti a tér- séget a közös múlt és a rendszerváltás után az újjáéled ő kulturális és gazdasági kap- csolatok is. Az iskolák és a református gyülekezetek hálózata fontos szerepet ját- szott a régió kultúrájának és identitásának kialakulásában. Napjainkban megválto- zott a határ két oldalán fekv ő régiók kapcsolata a NATO b ővülés és az EU-hoz való csatlakozás révén, mégis a hét szomszédos ország, Ausztria kivételével centralizált nemzetállamként működik, a regionális és helyi kezdeményezéseknek csekély teret hagynak, a határon átnyúló együttm űködésekkel szemben nacionalista gyanakvással élnek (Süli-Zakar 2009). A rendszerváltással megnyílt lehet őségek kihasználása lassan halad, mivel a határ menti régiók nem rendelkeznek elegend ő önállósággal az együttműködési programok kidolgozásához, és gyakran kedvez őtlen gazdasági régiókról van szó, ezért különösen fontos az infrastruktúra és a modernizációt segít ő felsőoktatás fejlesztése. Pozitív tendencia, hogy az oktatásban a határon átnyúló együttműködések szerepe n őtt, a „regionális egyetemek" meger ősödése jellemző, az utóbbi években nőtt a helyben maradók aránya a térség fels őoktatási intézményei- ben (a fiatal értelmiséget ide vonzották) (Süli-Zakar 2009). A nemzeti kisebbségek felsőoktatási igényét különösen Románia és Ukrajna befogadta, és kisebbségi intézmények jöttek létre a rendszerváltás után (a Partium Keresztény Egyetem és a Fényes Hajnalka : A felsőfokon tanuló férfiak és nők térbeli kötődése egy regionális mintában. Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 189-206. p. 196 Kitekint ő TÉT XXIII. évf. 2009 s4 beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar F őiskola). Ezek hozzájárultak a városhiányos, depressziós térségek gazdasági fejl ődéséhez, a határon átnyúló együttműködések erősödéséhez. A szimbolikus javak cseréje — köztük az oktatás is — megvalósult, melyet a "regionális egyetemek" bonyolítottak le (Kozma 2006). Sajnos azonban a fels őoktatási intézmények száma és hatóköre jóval elmarad a kívánatostól. Vannak finanszírozási problémák is. Az együttm űködést nehezítik a határ két oldalán fekv ő területek gazdasági, intézmény-ellátottsági különbségei, az eltérő mértékű függetlenség és hatáskör (Süli-Zakar 2009). A „Regionális egyetem" kutatás eddigi eredményei a térbeli köt ődésről A kutatás megkezdését megel őző vizsgálatok szerint az Észak-alföldi régiót (melybe Jász-Nagykun-Szolnok megye is beletartozik) a gimnáziumi képzés túl- súlya jellemezte a szakképzéssel szemben. A régióban két nagy fels őoktatási intéz- mény van (a Debreceni Egyetem és a Nyíregyházi F őiskola), és az innovációs szint alacsony a térségben. Jellemz ő az is, hogy a határon átnyúló kapcsolatok növelték a tanulási igényeket és átformálták a képzési kínálatot (a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar F őiskola és Partium Keresztény Egyetem létrehozásában a Debreceni Egyetem és a Nyíregyházi F őiskola is szerepet játszott). Hajdú-Bihar megyében a felsőoktatási hallgatókhoz képest alacsonyabb a középiskolába járók aránya, ezért felmerült, hogy a Debreceni Egyetem nem csak regionális szerepkört tölthet be. Azonban a 2002-es el őzetes eredmények szerint a Debreceni Egyetemre inkább az Észak-Alföldről, a Nyíregyházi Főiskolára pedig a régió északkeleti részéről érkeznek hallgatók, tehát a két fels őoktatási intézmény inkább regionális szerepkörűnek látszott (Kozma 2002). Kérdés tehát, hogy a vizsgálati térségben lév ő felsőoktatási intézmények valóban betöltik-e a lokális társadalmi igények kielégítésével kapcsolatos funkciót. A "Regio- nális egyetem" kutatás els ő eredményei szerint (Kozma—Pusztai 2006) a térség magyarországi egyetemi hallgatóinak 70%-a, a f őiskolai hallgatóknak 80%-a Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében érettségizett. 10% feletti arány- ban érkeztek még ide hallgatók az Észak-magyarországi régióból. Legszélesebb vonzáskörzete a Debreceni Egyetem bölcsész és természettudományi karának volt, a többi egyetemi kar 3-4 megyére kiterjed ő vonzáskörzettel bír, a főiskolai karokra beiratkozottaknak pedig több mint fele azonos megyében érettségizett. A határon túli intézmények is főként a saját régióból gyűjtötték össze az érettségizett hallgató- kat. Összességében tehát az els ő- és negyedéves egyetemista és f őiskolások adatai alapján kimutatható, hogy a régió fels őoktatási intézményeire jellemz ő a helyi von- záskör, regionális jelleg, egyedül a Partium Keresztény Egyetemnek és a Debreceni Egyetemnek tágabb valamivel a vonzáskörzete (kett ős arculatú intézmények, egy- részt regionális igényeket elégítenek ki, másrészt a speciális szakterületeken széle- sebb vonzáskör jellemzi őket). Fényes Hajnalka : A felsőfokon tanuló férfiak és nők térbeli kötődése egy regionális mintában. Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 189-206. p. TÉT XXIII. évf. 2009 s4 Kitekint ő 197 Emellett a „Regionális egyetem" kutatás fels őfokú szakképzésben (AISZF) tanu- lókra vonatkozó adatai alapján kimutatható volt, hogy ha van helyben fels őfokú oktatási lehet őség, a hátrányos helyzet ű rétegek nagyobb arányban próbálják meg a továbbtanulást, a félharmadfokú képzésben való részvétel lehet ősége bizonyos mér- tékig kompenzálja az elmaradott térségb ől való származás okozta területi hátrányo- kat (Pusztai 2006). Juhász (2006) a kistérség szerepét vizsgálta az iskolaválasztásban a „Regionális egyetem" kutatás negyedéves adatbázisa segítségével. Eredményei szerint a hallga- tók jelentős része a debreceni és nyíregyházi kistérségb ől származik (309 fő a 952-ből). A többség az Észak-alföldi és kisebb részben az Észak-magyarországi régióból jön ide tanulni. Keller (2008) a határon innen és túl tanuló erdélyi és kárpátaljai diákok lokális kötődését és migrációs terveit vizsgálta. Kimutatta, hogy a helybeli oktatási lehet ő- ségek fékezik a migrációs hajlamot. A szül őföldön maradók magasabbra értékelték a közös lakóhelyen él ők együttműködése köré tömörülő szempontokat, a mobil hallgatók azonban alulértékelik ezeket. Eredményei szerint a tervezett elvándorlás (a „Hol élne 10 év múlva?" kérdésre adott válaszok alapján) összefügg a lokalitáshoz fűződő attitűdökkel. Fináncz (é.n.) az EU-s csatlakozással kapcsolatos attit űdöket és a lokális köt ődés összefüggéseit vizsgálta. Eredményei szerint a régióhoz nem köt ődők optimistábbak voltak az uniós csatlakozás általános hatásaival kapcsolatban, a községben lakók pedig pesszimistábbak voltak a városokban lakóknál. További eredménye, hogy a fiúk optimistábbak voltak az EU-s csatlakozás hatásait illet ően, annak ellenére, hogy a regionális kötődésben nem volt szignifikáns különbség nemek szerint. Ennek okát abban látja, hogy a lányok többen laktak falun, és a falusiak negatívabban ítél- ték meg az EU-s csatlakozást. Nagy É. (2003) a lokális kötődést és a kulturális fogyasztási lehet őségek kapcso- latát vizsgálta. Megfigyelhet ő, hogy a településhierarchiában lefelé drasztikusan csökkennek a kulturális fogyasztási lehet őségek. Négy mobilitási csoportot alkotott a „Hol fog élni 10 év múlva?" kérdésre adott válaszok és a középiskola székhelye és a fels őoktatási intézmény székhelye eltérései alapján: a lakóhelyhez köt ődő , az elvágyódó, a határon túlról érkez ő és a régióhoz köt ődő típust. Eredményei szerint a mobilitási csoportoknak eltér a kulturális fogyasztása, emellett a helyi szórakozási lehetőségek a régióhoz, lakóhelyhez köt ődőknek fontosabbak voltak, továbbá meg- figyelhető volt, hogy a diákok összességében el őnyben részesítik a lokális kulturális fogyasztást (Nagy É. 2003). A fiúk és lányok térbeli köt ődésének különbségei Ahogy láttuk, a vizsgálati térség fels őoktatási intézményei jórészt betöltik regio- nális szerepkörüket, a hallgatók nagy aránya érkezik a mintaterületen belülr ől. A „Partiumi" térségben lakó hallgatók els ő sorban a térségben tanulnak fels őfokon, Fényes Hajnalka : A felsőfokon tanuló férfiak és nők térbeli kötődése egy regionális mintában. Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 189-206. p. 198 Kitekint ő TÉT XXIII. évf. 2009 s4 a térségben elérhet ő intézményeket preferálják, a két nagyobb fels őoktatási intéz- mény (Nyíregyházi F őiskola, Debreceni Egyetem) valóban regionális intézménynek tekinthetői. A térségben él ők között egyfajta regionális identitástudat is jelen van (Kozma 2006). A két világháború közötti bölcsészkarokon Debrecen vonzáskörzete f őleg a szom- szédos megyék, Északkelet-Magyarország és Székelyföld volt. A nemi különbségeket tekintve a debreceni lakosú n ők 4,7%-a, a férfiak 10,3%-a nem helyben diplomázott, tehát a n őknek erősebb volt a lokális kötődése. Bíró és Nagy eredményei szerint minél nyugatabbra volt az egyetem, annál több volt a nem helyben diplomázó n ő, kivéve Budapestet, ahol a legkisebb volt a fels őfokú végzettséget nem helyben megszerz ő lányok aránya (Bíró—Nagy 2007). A továbbiakban az összes vizsgált fels őoktatási intézmény, majd pedig a debreceni, nyíregyházi, hajdúböszörményi és a határon túli intézmények hallgatóinak állandó lakhely szerinti megoszlását tekintjük át, külön a fiúkra és a lányokra. Ezután a kérd ő- ív adta további lehet őségek szerint vizsgálunk néhány kérdést, mely a diákok területi kötődéséhez kapcsolódott. A felsőoktatási intézmények vonzáskörzete nemi különbségeinek vizsgálata nem azonos a diákok térbeli köt ődése nemi különbségeinek vizsgálatával. Korábbi kuta- tásainkból (Fényes—Pusztai 2006) tudjuk, hogy a lányok rosszabb anyagi helyzet- ben vannak a vizsgált térség fels őoktatási hallgatói körében, és ez is okozhatja a lakóhelyhez közeli fels őoktatási intézmény választását, nem csak az er ő sebb lokális kötődés. Vizsgálatunkban ezt a hatást nem tudjuk kisz űrni, erre egy további több- változós elemzésben kerülhet majd sor. 1. TÁBLÁZAT A térség fels őoktatási intézményei hallgatóinak állandó lakhelye nemek szerint, megyei és országos bontásban (%) (The Permanent Residence of the Students in the Higher Education Institutions of the Region According to Gender, County and Country [%]) Fiúk Lányok Összesen Megye (ország) (N=432=100%) (N=928=100%) (N=1360=100%) Hajdú-Bihar 37,5 33,3 34,6 S zabolcs-Szatmár- 17,1 24,8 22,3 Bereg Borsod-Abaúj- 6,9 8,6 8,1 Zemplén Jász-Nagykun- Szolnok 1,8 3,3 2,9 Békés 1,8 2,6 2,3 Heves 1,6 1,8 1,8 Románia 13,9 12,2 12,7 Ukrajna 13,4 8,8 10,3 Egyéb 6,0 4,6 5,0 Forrás: „Regionális egyetem" kutatás (2003-2005). Fényes Hajnalka : A felsőfokon tanuló férfiak és nők térbeli kötődése egy regionális mintában. Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 189-206. p. TÉT XXIII. évf. 2009 s4 Kitekint ő 199 Az 1. táblázatban a térség összes fels őoktatási intézményébe járó hallgatók állandó lakhelyét vizsgáljuk. Amint látható, a fiúk aránya a lányokhoz képest nagyobb a Hajdú-Bihar megyéb ől érkezők között, a lányok aránya viszont a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyéből érkezők körében magasabb, mint a fiúké. (Bár mindkét nem inkább Hajdú-Biharból érkezik a térség fels őoktatási intézményeibe.) Románia és Ukrajna szerepel még 10% feletti értékekkel (feltehet őleg ezen hallgatók többsége a Partium Keresztény Egyetemen és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar F ő- iskolán tanul). Három megyéb ől (Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés) 2-10% között jönnek hallgatók, és a lányok arányaiban valamivel többen ér- keznek ezekb ől a megyékb ől, tehát úgy tűnhet, hogy területi mobilitásuk valamivel nagyobb. Ha azonban a többi, még távolabbi megyéket is tekintjük (az „egyéb" kategóriát) a fiúk valamivel nagyobb arányban érkeznek innen. Összességében a régió fels őoktatási intézményeinek vonzáskörzete (a régiós kö- tődés) hasonlóan alakul a két nemnél. Megfigyelhet ő azonban, hogy míg a fiúk inkább Hajdú-Bihar, addig a lányok inkább Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéb ől ér- keznek a régióba tanulni (az egymáshoz viszonyított arányokat tekintve), valamint az is látható, hogy a régión kívüli megyékb ől a közelebbi megyék esetén inkább a lányok, a távolabbiak esetén pedig inkább a fiúk jönnek nagyobb arányban. A következőkben (2. táblázat) a debreceni székhely ű intézmények (Debreceni Egyetem, Kölcsey Ferenc Református Tanárképz ő Főiskola [KFRTF]) vonzáskör- zetét tekintjük át megyei (országos, néhol kistérségi) és nemi bontásban (a Hajdú- böszörményi Főiskolát, mely a Debreceni Egyetem része, külön vizsgáljuk majd). 2. TÁBLÁZAT A Debreceni Egyetem (Hajdúböszörményi Kar nélkül, KFRTF-fel együtt) hallgatói- nak állandó lakhelye nemek szerint megyei és országos bontásban (%) (The Permanent Residence of the Students of Debrecen University and the Ferenc Kölcsey Teacher Training College, (Hajdúböszörmény Faculty Ommited) Accord- ing to Gender, County and Country [%] ) Fiúk Lányok Összesen Megye (Ország) (N=285.100%) (N=531=100%) (N=816=100%) Hajdú-Bihar 53,9 45,8 48,6 ebből a Debre- 40,4 30,7 34,1 ceni kistérség Szabolcs-Szatmár- 20,9 24,2 23,2 Bereg Borsod-Abaúj- 8,3 8,8 8,6 Zemplén Jász-Nagykun- 2,9 4,9 4,1 Szolnok Békés 2,9 3,7 3,3 Ukrajna 1,8 2,6 2,3 Budapest 1,1 1,3 1,2 Egyéb 8,2 8,7 8,7 Forrás: „Regionális egyetem" kutatás (2003-2005). Fényes Hajnalka : A felsőfokon tanuló férfiak és nők térbeli kötődése egy regionális mintában. Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 189-206. p. 200 Kitekint ő TÉT XXIII. évf. 2009 s4 Amint látható, hipotézisünkkel szemben a fiúk nagyobb arányban érkeznek Hajdú- Bihar megyéből, illetve a Debreceni kistérségb ől Debrecenbe tanulni, mint a lányok (majdnem 10%-os a különbség), lokális köt ődésük tehát erősebbnek tűnik, a lányok aránya viszont magasabb a fiúkénál a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéb ől érkezők között. A szabolcsi lányok nagy aránya a Debreceni Egyetemen azért is meglep ő, mert Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található a Nyíregyházi F őiskola is, ahol a tanulók nagy többsége (80%-a) lány. A hipotézisünknek ellentmondó eredmények hátterében az állhat, hogy a szabolcsi fiúk inkább a Miskolci Egyetemet — illetve ott is a mű szaki képzést — célozzák meg, a Debreceni Egyetemen ezért kisebb az arányuk (2003-ban, amikor a lekérdezés folyt, a vizsgált térségben nem volt M űszaki Egye- tem, csak Műszaki Főiskolai Kar [a Debreceni Egyetemen belül]). Az is látható, hogy a debreceni fels őoktatási intézmények vonzáskörzete 70%-ban (lányok) illetve 75%-ban (fiúk) a „Partiumi" régión belül van. A régión kívüli megyék közül Jász-Nagykun-Szolnok megye esetében kicsit nagyobb a lányok ará- nya, a többi megye esetén azonban elenyész ő a különbség nemek szerint. Következő táblázatunk (3. táblázat) a Nyíregyházi Főiskola vonzáskörzetének nemi különbségeit mutatja. 3. TÁBLÁZAT A Nyíregyházi Egészségügyi F őiskola és a Nyíregyházi Tanárképz ő Főiskola hallgatóinak állandó lakhelye nemek szerint megyei bontásban (%) (The Permanent Residence of the Students of the College for Health Workers and the Teacher Training College of Nyíregyháza According to Gender and County [%]) Fiúk Lányok Összesen Megye (N=32=100%) (N=124=100%) (N=156=100%) Szabolcs-Szatmár- Bereg 46,9 59,7 57,1 ebből a Nyíregy- 28,1 32,3 31,4 házi kistérség Hajdú-Bihar 18,7 18,5 18,5 Borsod-Abaúj- 21,8 16,1 16,6 Zemplén Egyéb 12,6 5,7 7,8 Forrás: „Regionális egyetem" kutatás (2003 2005). - Amint látható, a lányok nagyobb arányban jönnek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből, illetve a Nyíregyházi kistérségb ől ide tanulni, mint a fiúk. A Hajdú- Bihar megyéb ő l érkezettek között hasonlóak a nemi arányok, a Borsod-Abaúj- Zemplén megyéből, illetve a más — régión kívüli — megyékb ől viszont a fiúk jönnek ide nagyobb arányban. Itt tehát érvényesül hipotézisünk, miszerint a lányok inkább a közeli kistérségb ől, megyéb ől érkeznek, míg a fiúk inkább a távolabbi térségek- bő l. A két nyíregyházi intézménybe összességében a fiúk 34,4%-a, a lányok 21,8%-a érkezik a régión kívülr ől. Összességében a diákok 75,6%-a lakik az általunk defini- ált régión belül, hasonlóan a debreceni intézményekhez. Fényes Hajnalka : A felsőfokon tanuló férfiak és nők térbeli kötődése egy regionális mintában. Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 189-206. p. TÉT XXIII. évf. 2009 s4 Kitekint ő 201 A 4. táblázatban a Hajdúböszörményi Főiskola diákjai állandó lakhelyének nemi különbségeit vizsgáljuk. 4. TÁBLÁZAT A Debreceni Egyetem Hajdúböszörményi F őiskolai Kar hallgatóinak állandó lakhelye nemek szerint megyei bontásban (%) (The Permanent Residence of the Students of Hajdúböszörmény College of Debrecen University According to Gender and County ) Fiúk Lányok Összesen Megye (N=2=100%) (N=93=100%) (1s1=95.100%) Hajdú-Bihar 100 46,3 47,4 ebből a Hajdúbö- 50 11,8 12,6 szörményi kistérség Szabolcs-Szatmár- Bereg 29,3 28,6 Egyéb 24,4 24 Forrás: „Regionális egyetem" kutatás (2003 2005). - Látható, hogy összesen két fiú tanul itt, akik Hajdú-Bihar megyéb ől érkeztek, így e képzőintézmény esetében nem érdemes a nemi különbségeket vizsgálni. A lányok 46,3%-a érkezik szintén ebb ől a megyéből, 11,8%-uk a hajdúböszörményi kistér- ségből. A hallgatók többsége (76%-a) a régióból érkezik, tehát a f őiskola betölti regionális szerepkörét, hasonlóan a nyíregyházi és a debreceni intézményekhez. A vizsgált két határon túli intézmény esetén az intézmények területi elhelyezkedésével összhangban a Partium Keresztény Egyetem hallgatói 100%-ban Romániából, illetve a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar F őiskola hallgatói 99%-ban Ukraj- nából érkeznek (a beregszászi f őiskolán egy diák a debreceni kistérségb ől érkezett). (Az adatok részletesebb bemutatására jelen tanulmány keretein belül nem kerül sor.) A továbbiakban néhány — szintén a diákok térbeli köt ődését mutató — változót vizsgálunk meg nemi bontásban az els őéves ISCED51 adatbázis alapján. Összhangban hipotézisünkkel nincs szignifikáns különbség nemenként a „Dolgo- zott-e külföldön"? „Tanult-e külföldön?" kérdésnél, illetve a fiúk és lányok ugyan- olyan arányban akarnak tanulmányaik abbahagyása esetén külföldön dolgozni. A külföldi tanulmányút tervezésénél a lányok vannak el őnyben, bár ahogy látható, összességben ilyen tervei a diákok kis százalékának voltak (5. táblázat). Az ideig- lenes migrációnál tehát — hipotézisünkkel összhangban — nem kaptunk jelent ős ne- mi különbségeket. Következ ő vizsgálatunk szerint — negyedik hipotézisünkkel szemben — a fels őfokú intézményválasztásnál az intézmény közelségét hasonló arányban tartották fontos- nak a fiúk és a lányok. Ugyancsak hasonló arányban mondták azt mindkét nem képviselői, hogy fontos, hogy családjukhoz, szüleikhez közel éljenek. (Mivel az eredmények nemek szerint nem különböznek szignifikánsan, az adatok bemutatásá- tól eltekintünk.) Szintén hipotézisünknek ellentmondó eredmény, hogy a fiúk nagyobb arányban szeretnének ott élni, ahová emlékek, kapcsolatok kötik őket (6. táblázat). Fényes Hajnalka : A felsőfokon tanuló férfiak és nők térbeli kötődése egy regionális mintában. Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 189-206. p. 202 Kitekint ő TÉT XXIII. évf. 2009 s4 Ennek magyarázata az lehet, hogy ezek inkább „puhább" kérdések, a diákok attit űd- jére vonatkoznak, és itt még nem válik el élesen a két nem területi köt ődésének jel- lege. A következő kérdésnél (Hol szeretne élni 10 év múlva?) viszont már feltehet ő- leg a tényleges területi köt ődést tudjuk vizsgálni. 5. TÁBLÁZAT A „ Tanulmányai abbahagyása esetén külföldre menne tanulni" válasz választása nemenként (Choosing the Answer "In Case of Dropping out I Would Go abroad to Study" According to Gender) Fiú Lány Összesen Választotta (%) 3,8 8,4 6,9 Nem választotta 96,2 91,6 93,1 (%) N (fő) 468 971 1439 Chi négyzet ** szinten szignifikáns Forrás: „Regionális egyetem" kutatás (2003-2005). 6. TÁBLÁZAT Az „ Ott éljen, ahová emlékek, kapcsolatok kötik" válasz választása nemenként (Choosing the Answer "I Would Live where I am Attached to by Memories and Re- lations" According to Gender) Fiú Lány Összesen Választotta (%) 12,2 7,1 8,7 Nem választotta (%) 87,8 92,9 91,3 N (fő) 376 830 1206 Chi-négyzet ** szinten szignifikáns Forrás: „Regionális egyetem" kutatás (2003-2005). 7. TÁBLÁZAT A „Hol szeretne élni 10 év múlva?" kérdésre adott válaszok nemi bontásban (%) (The Responses to the Question "Where Would You Like to Live in Ten Years?" According to Gender [%]) Össze Lány sen Ez a kérdés számomra nem lényeges 36,5 28,1 30,9 Ugyanabban a házban/lakásban, ahol most 6,2 3,2 4,2 Ugyanazon a településen, ahol most 23,5 24,3 24,1 Ugyanazon a településen, ahol tanul 10,2 15,9 14 Sem ott, ahol jelenleg tanul, sem ott, 23,7 28,5 26,9 ahol jelenleg lakik N (fő) 452 945 1397 Chi-négyzet *** szinten szignifikáns Forrás: „Regionális egyetem" kutatás (2003-2005). Fényes Hajnalka : A felsőfokon tanuló férfiak és nők térbeli kötődése egy regionális mintában. Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 189-206. p. TÉT XXIII. évf. 2009 s4 Kitekint ő 203 Látható, hogy nemek szerint szignifikáns különbség van a fenti kérdésre adott válasznál. Bár a településhez (állandó lakóhelyhez) való köt ődés nemenként hasonló arányokat mutat, a fels őoktatási intézmény székhelyén a lányok nagyobb arányban telepednének le (ez összhangban van második hipotézisünkkel, miszerint a lányok eredeti falusi lakóhelyüket felcserélnék az intézmény székhelyével). A lakás/vagy házhoz való köt ődés mindkét nemnél gyenge, ahogy ez várható is a többségben családalapítás el őtt álló fiataloknál. Érdekes, hogy lakóhelyér ől és tanulási helyéről elvándorolna a lányok 28,5%-a, míg a fiúknak csak 23,7%-a, viszont a fiúk nagyobb részének ez a kérdés (mármint a tervezett lakóhely elhelyezkedése) nem lényeges. Összességben a lányoknak valamivel fontosabb, hogy hol fognak élni, és jobban kötődnek az iskola székhelyéhez, mint a fiúk. Hipotézisünkkel szemben azonban valamivel nagyobb közöttük az elvándorlás tervezése, bár lehet, hogy ennek hát- terében az áll, hogy azok a fiúk, akiknek ez a kérdés most még nem lényeges, való- jában inkább elvándorolnak majd, mint a lányok. Az elvándorlással összefüggésben lehet az, hogy a fiúknak és lányoknak mi a fon- tos a lakóhelyükkel kapcsolatban. A következ ő kérdés ezt vizsgálja (8. táblázat). 8. TÁBLÁZAT "Fontos a lakóhelyén..." kérdésre adott válaszok átlaga (1-10) nemenként (The Average of the Responses (1-10) to the Question "It is Important at You Residence..." According to Gender) Fiú (N) Lány (N) ANOVA Szórakozási lehet őségek 8,24 (466) 8,69 (977) *** Könnyű megközelíthet ő ség 8,24 (465) 8,52 (976) Közös hang megtalálása 7,28 (465) 7,64 (973) ** Közös érdekérvényesítés 6,32 (463) 6,77 (970) ** Közös tradíciók tartsák össze 5,76 (461) 6,13 (975) Jó elhelyezkedési lehetőség ** 4,97 (463) 4,41 (978) a fiataloknak Jó lehetőség a családalapításhoz 4,98 (463) 5,02 (978) NS Jó lehetőség a vagyonszerzéshez 4,05 (464) 3,8 (977) NS Forrás: „Regionális egyetem" kutatás (2003 2005). - Adataink szerint a településhez kapcsolódó attit űdök alapján a diákoknak a közös tradícióknál fontosabbak a terület nyújtotta lehet őségek. Látható, hogy a legfonto- sabb tényez ők a könnyű megközelíthetőség és a szórakozási lehet őségek, illetve ennél valamivel kevésbé fontos, de fontos a közös érdekérvényesítés, a közös tradí- ciók, a közös hang megtalálása. Látható az is, hogy ez az öt tényez ő a lányoknak fontosabb, mint a fiúknak. Ez az eredmény összhangban van ötödik hipotézisünk- kel, miszerint a lányoknak fontosabb a lokalitás, és olyan településen akarnak majd élni, ahol a fenti a szempontok érvényesülnek. A fenti öt szempontnál kevésbé fontos szempont a jó elhelyezkedési esély a lakó- helyen, ami viszont a fiúknak fontosabb, összhangban a hagyományos nemi szere- pekkel (a férfi szerepe a megélhetés biztosítása), emellett kimutatható az is, hogy minkét nem hasonló arányban tarja fontosnak a jó lehet őséget a családalapításhoz és vagyonszerzéshez, de ezeket az els ő öt tényez őnél kisebb mértékben. Fényes Hajnalka : A felsőfokon tanuló férfiak és nők térbeli kötődése egy regionális mintában. Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 189-206. p. 204 Kitekint ő TÉT XXIII. évf. 2009 s4 Összegzés Kutatásunk els ő lépcs őjében a vizsgált térség fels őfokú intézményei vonzáskörze- tének nemi különbségeit vizsgáltuk. A vonzáskörzet vizsgálata nem teljesen azonos a térbeli kötődés vizsgálatával, a fels őfokú intézmények választásánál a fiúk és lányok nem csak térbeli köt ődésük eltérése miatt döntenek az egyik vagy másik intézmény mellett. Ebben az intézmények típusa, elérhet ősége és a hallgatók anyagi helyzete is közrejátszik. Hipotézisünkben a lányok er ősebb térbeli kötődését feltételeztük, de a vonzáskörzetek vizsgálatánál azt is számításba kell vennünk, hogy a térségben tanu- ló lányok anyagi helyzete rosszabb, mint a fiúké (lásd Fényes—Pusztai 2006), tehát ez is okozhatja a lakóhelyhez közeli intézmények választását. Ezt a hatást jelen elemzésünkben nem tudtuk elkülöníteni, erre csak egy többváltozós vizsgálatban kerülhet majd sor. Összességében a régió fels őoktatási intézményei betöltik regionális szerepkör ű- ket, de megfigyelhet ő , hogy míg a fiúk aránya a Hajdú-Bihar, addig a lányok aránya a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéb ől érkez ők között magasabb (az egymáshoz viszonyított arányokat tekintve). A jelenség oka lehet, hogy a szabolcsi fiúk inkább a Miskolci Egyetemet (főleg a Mű szaki Egyetemet) célozzák meg, mivel a vizsgálati térségben nem volt Műszaki Egyetem, csak Műszaki Főiskolai Kar. (A Hajdú-Bihar megyei fiúk viszont inkább Debrecenbe mennek tanulni, és a régión belül maradnak.) Hipotéziseinkkel összhangban megfigyelhet ő az is, hogy a régión kívüli megyék közül a lányok inkább a közelebbi megyékb ől, míg a fiúk a távolabbi megyékből érkeznek a térségbe tanulni. A két nyíregyházi intézménybe, hipotézisünkkel összhangban, a lányok a fiúknál nagyobb arányban érkeznek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéb ől, illetve a Nyíregy- házi kistérségb ől, tehát jobban köt ődnek a megyéhez és a kistérséghez, mint a fiúk. Borsod-Abaúj-Zemplén megyébő l, illetve a más — régión kívüli — megyékb ől viszont a fiúk jönnek ide nagyobb arányban. A Hajdúböszörményi Fő iskola diákjainak több mint 98%-a lány, így itt nem volt érdemes a nemek területi köt ődésének különbségeit vizsgálni, viszont fontos ered- mény, hogy a hallgatók többsége a régióból érkezett, tehát a f őiskola betölti regionális szerepkörét. A két határon túli intézmény esetén a diákok majdnem 100%-a romániai, illetve ukrajnai lakóhellyel rendelkezett (esetükben nem rendelkeztünk megyei vagy kistérségi adatokkal), így itt sem volt érdemes a nemi különbségeket vizsgálni. A külföldi munkavállalás vagy tanulás terve hasonló mértékben jellemz ő mindkét nemre, és tanulmányaik abbahagyása esetén hasonló arányban akarnak külföldön dolgozni, külföldi tanulmányutat viszont a lányok terveztek kicsit gyakrabban. Ezek az eredmények az ideiglenes térbeli elmozdulásra vonatkoznak, ahol nem számítot- tunk nagy nemi különbségekre (a harmadik hipotézis igazolódott). Negyedik hipo- tézisünkkel szemben azonban nem volt különbség nemek szerint azok arányában, akik a fels ő fokú intézményválasztásnál az intézmény közelségét tartották fontosnak, és nem volt nemek szerint különbség a „fontos, hogy a családjához, szüleihez közel Fényes Hajnalka : A felsőfokon tanuló férfiak és nők térbeli kötődése egy regionális mintában. Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 189-206. p. TÉT XXIII. évf. 2009 s4 Kitekint ő 205 éljen" változónál sem. Emellett kimutatható volt, hogy a fiúk nagyobb arányban szeretnének ott élni, ahová emlékek, kapcsolatok kötik őket. A fenti attitűdökben tehát várakozásainknak ellentmondó eredményeket kaptunk. A „Hol szeretne élni 10 év múlva?" kérdés azonban már a konkrét tervekre vonat- kozik, és itt jelent ős különbségek mutatkoztak nemek szerint. Bár a tervezett lakó- hely vonatkozásában a mostani lakóhelyhez való köt ődés nemenként hasonló ará- nyokat mutat, a fels őoktatási intézmény székhelyén a lányok nagyobb arányban telepednének le, összhangban második hipotézisünkkel. Emellett a lányoknak va- lamivel fontosabb volt, hogy hol fognak élni (a fiúk több mint harmadának ez a kérdés nem lényeges), viszont nem akar lakni sem a mostani lakóhelyén, sem az iskola székhelyén a lányok majdnem harmada (a fiúknak csak negyede választotta ezt a lehetőséget). A hipotézisünknek ellentmondó eredmény hátterében az állhat, hogy azok a fiúk, akiknek ez a kérdés most még nem lényeges, valójában inkább elvándorolnak majd, mint a lányok. Ötödik hipotézisünkkel összhangban a lakóhelyhez köt ődő attitűdök a lányoknak fontosabbak voltak, öt tényezőt ők említettek gyakrabban, és csak a jó elhelyezkedési esélyt tartották fontosabbnak a fiúk (ami a hagyományos nemi szerepek továbbélését jelzi). A lányoknak fontosabb a lakóhelyükön a közös érdekérvényesítés, a közös tradíciók, a közös hang megtalálása, a könny ű megközelíthetőség és a szórakozási lehetőségek, olyan településen akarnak élni, ahol a fenti szempontok érvényesülnek. Összességében a „Regionális egyetem" kutatás lehet őségein belül számos változó mentén tudtuk vizsgálni a fiúk és lányok térbeli köt ődését, és néhány hipotézisünk- nek ellentmondó eredmény mellett összességében kimutatható volt, hogy a lányok valamivel jobban kötődnek a lakóhelyükhöz, illetve az iskola székhelyéhez, mint a fiúk (bár a lányok rosszabb anyagi háttér-mutatóinak hatását ebben a vizsgálatban nem tudtuk kiszűrni). Az eredmények összhangban vannak más kutatások eredmé- nyeivel, bár a hazai szakirodalomban viszonylag kevés vizsgálat nézte a térbeli kötődés nemi különbségeit. Reméljük, hogy eredményeink hozzájárulnak ennek a kérdéskörnek az alaposabb vizsgálatához. Jegyzetek 1 Tanulmányunk empirikus részében a fels őfokú intézmények vonzáskörzetének nemi különbségeit is vizsgáljuk. A vonzáskörzet vizsgálata nem azonos a térbeli köt ődés vizsgálatával, hiszen az intéz- ményválasztásban egyéb tényez ők (anyagi helyzet, elérhet őség), illetve a fels őfokú intézmény jellege is közrejátszik. Erre az eredményeknél és az összegzésben még kitérünk. 2 Romániában forradalomnak, illetve Ukrajnában nemzeti újjászületésnek is nevezik ezt az id őszakot. 3 Bár a Partium Keresztény Egyetemnek és a Debreceni Egyetemnek valamivel tágabb a vonzáskörzete, mint a térségben lév ő többi főiskolának. Fényes Hajnalka : A felsőfokon tanuló férfiak és nők térbeli kötődése egy regionális mintában. Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 189-206. p. 206 Kitekint ő TÉT XXIII. évf. 2009 s4 Irodalom Bíró Zs.H.—Nagy P.T. (2007) Nemi esélyek és nemi döntések a két világháború közötti bölcsészkarokon. — Educatio. 4.565-590. o. Fináncz J. (é.n.) Európai Unióval kapcsolatos attitűdök a regionális kötődés tükrében. http://dragon.unideb.hu/nevtud/Regionalis/Kapcsanyag/EUs_attitudok.pdf Fényes H.—Pusztai G. (2006) Férfiak hátránya a fels őoktatásban egy regionális minta tükrében. — Szocio- lógiai Szemle. 1.40-59. o. Horváth T. (2009) A fels őtárkányi identitás elemzése. Szakdolgozat. Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszék, Debrecen. Juhász A (2006) Regionális egyetem, lokális identitás. — Juhász E. (szerk.) Régió és oktatás. A „Regio- nális egyetem" kutatás zárókonferenciájának tanulmánykötete. Doktoranduszok Kiss Árpád Közhasz- nú Egyesülete, Debrecen. 383-390. o. Keller M. (2008) Lokális köt ődés és tanulmányi célú migráció. — Educatio. 3.449-452. o. Kozma T. (2002) Regionális egyetem. Kutatás közben. No. 233. Oktatáskutató Intézet, Budapest. Kozma T. (2005a) Fels őfokú képzés és regionális rendszerváltozás. — Pusztai G. (szerk.) Régió és okta- tás. Doktoranduszok Kiss Arpád Közhasznú Egyesülete, Debrecen. 23-31. o. Kozma T. (20056) Kisebbségi oktatás Közép-Európában. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest. Kozma T. (2006) Regionális átalakulás és térségi visszhang. A „partiumi" fels őoktatás esete. — Juhász E. (szerk.) Régió és oktatás. Doktoranduszok Kiss Árpád Közhasznú Egyesülete, Debrecen 13-25. o. Kozma T.—Pusztai G (2006) Hallgatók a határon. Észak-alföldi, kárpátaljai és partiumi f őiskolások továbbtanulási igényeinek összehasonlító vizsgálata. — Kelemen E.—Falus I. (szerk.) Tanulmányok a neveléstudomány köréb ől. Műszaki Kiadó, Budapest. 423-453. o. Murányi I.—Szoboszlai Zs. (2000) Identitás-jellemez ők a Dél-alföldi régióban. — Tér és Társadalom. 1. 28-50. o. Nagy É.(2003) „Kultúr-tér" — avagy a lokális szempontok helye és szerepe a kulturális fogyasztás fo- lyamatában. — Educatio. 2.297-322. o. Nagy É. (2005) A regionális identitás megjelenésének vizsgálata. — Pusztai G. (szerk.) Régió és oktatás. Európai dimenzióban. Doktoranduszok Kiss Árpád Közhasznú Egyesülete, Debrecen. 66-77. o. Nagy G.D. (é.n.) A szegediek területi köt ődései. http://www.sze.hu/mtdi/gyoreuropa/R%E9sztematik% E 1 k/Nagy%20G%E 1 bor%20D%E 1 niel%20dolg.doc Pálné Kovács I. (2000) Régiók Magyarországa: utópia vagy ultimátum? — Horváth Gy.—Rechnitzer J. (szerk.) Magyarország területi szerkezete és folyamatai az ezredfordulón. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs. 73-93. o. Petrás E. (2005a) Lokalizáció: globális alternatíva? http://dragon.unideb.hu/nevtud/Regionalis/ Kapcsanyag/lokaizacio.pdf Petrás E. (2005b) Lokalizáció és lokális identitás a globalizáció korában. — Szociológiai Szemle. 4.85-98. o. Petrás E. (2006) Intézmény és lokalitás: A kisvárosi f őiskolák helyi társadalomformáló hatása. — Juhász E (szerk.) Régió és oktatás. A „regionális egyetem" kutatás zárókonferenciájának tanulmánykötete. Doktoranduszok Kiss Arpád Közhasznú Egyesülete, Debrecen. 391-402. o. Pongrácz T.-né (2005) Nemi szerepek társadalmi megítélése. Egy nemzetközi összehasonlító vizsgálat tapasztalatai. — Nagy I.—Pongrácz T.-né—Tóth I.Gy. (szerk.) Szerepváltozások. Jelentés a n ők és férfiak helyzetéről 2005. TARKI — Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenl őségi Minisztérium, Buda- pest. 73-86. o. Pusztai G. (2006) Egy határ menti régió hallgató-társadalmának térszerkezete. — Juhász E. (szerk.) Régió és oktatás. A „regionális egyetem" kutatás zárókonferenciájának tanulmánykötete. Doktoranduszok Kiss Árpád Közhasznú Egyesülete, Debrecen. 43-56. o. Süli-Zakar I. (2005) Régió, regionalizmus és regionalizáció. — Pusztai G. (szerk.) Régió és oktatás. Európai dimenzióban. Doktoranduszok Kiss Árpád Közhasznú Egyesülete, Debrecen. 12-22. o. Süli-Zakar I. (2006) Partium — A határokkal szétszabdalt régió. — Juhász E. (szerk.) Régió és oktatás. A „regionális egyetem" kutatás zárókonferenciájának tanulmánykötete. Doktoranduszok Kiss Árpád Közhasznú Egyesülete, Debrecen. 25-42. o. Süli-Zakar L (2009) Eurometropoliszok és eurorégiók együttm űködése az EU keleti perifériáján. — Pusz- tai G.—Re'bay M. (szerk.) Kié az oktatáskutatás? Tanulmányok Kozma Tamás 70. születésnapjára. Csokonai Kiadó, Debrecen. 120-131. o. Teperics K. (2006) A Partium régió fels őoktatásának demográfiai helyzete. — Juhász E. (szerk.) Régió és oktatás. A „regionális egyetem" kutatás zárókonferenciájának tanulmánykötete. Doktoranduszok Kiss Árpád Közhasznú Egyesülete, Debrecen. 337-345. o. Timár J. (1993) A n ők tanulmányozása a földrajzban. — Tér és Társadalom. 1-2.1-18. o. Timár J. (é.n.) Társadalmi nemek, aprófalu- és közösségtanulmányok. http://www.hermes.btk.pte.hu/letoltes/ij en/bib/kozossegtan/KT_2j av_kiad_07_Timar.pdf.