Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 61-81. p.
Tér és Társadalom XXIII. évf. 2009 s 4: 61-82
A HAZÁNKBA BEVÁNDORLÓK TERÜLETI
ELHELYEZKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA'
(Examining Regional Distribution of Immigrants in Hungary)
TÓTH GÉZA — KINCSES ÁRON
Kulcsszavak:
bevándorlók útelemzés potenciálmódszer
A tanulmány a hazánkba bevándorlók területi sajátosságait vizsgálja. Feltárjuk a bevándorlás okait,
annak nemzeti különbségeit. Útelemzés segítségével elemezzük a migránsok aránya és a közúti elérhet ő-
ség közötti kapcsolatokat. Vizsgáljuk a bevándorló és a már hazánkban él ő migránsok elhelyezkedésének
kapcsolatát, végül potenciálmódszer segítségével feltárjuk a bevándorlók kistérségi szint ű megoszlásá-
nak térszerkezeti különbségeit.
Bevezet ő
A rendszerváltás óta hazánk nemzetközi vándorlási többlettel rendelkezik. Azaz,
több külföldi érkezik Magyarországra, mint ahány honfitársunk elhagyja azt. A kül-
földiek hatása egyre nagyobb. Míg 30-40 000 f őre tehető az éves természetes
fogyás, addig 10-20 000-es éves, pozitív migrációs egyenleg jellemzi Magyar-
országot. 2008. január 1-jén 174 697 külföldi állampolgár tartózkodott huzamosan
hazánkban, ez a lakónépesség 1,74%-a (1. táblázat). Azaz, száz ember közül majd-
nem kettő külföldi. Az ezredforduló utáni hét évben a külföldiek aránya 61%-kal
növekedett országos átlagban.
1. TÁBLÁZAT
Összefoglaló adatok
(Summary Data)
Magyarországon tartózkodó
külföldi állampolgárok
Év (január 1.) Lakónépesség
az össznépesség
száma
százalékában
2001 10 200 298 110 028 1,08
2002 10 174 853 116 429 1,14
2003 10 142 362 115 888 1,14
2004 10 116 742 130 109 1,29
2005 10 097 549 142 153 1,41
2006 10 076 581 154 430 1,53
2007 10 066 158 166 030 1,65
2008 10 045 401 174697 1,74
Forrás: Saját számítás.
Tóth Géza - Kincses Áron : A hazánkba bevándorlók területi elhelyezkedésének vizsgálata.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 61-81. p.
62 Tóth Géza — Kincses Áron TÉT XXIII. évf. 2009 s4
A külföldiek száma hét év alatt több mint másfélszeresére n őtt. Közülük a Kárpát-
medence országaiból (Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvát-
ország, Szlovénia) érkez ők súlya domináns, és 5%-kal gyorsabban n ő, mint az ezen
országokon kívülről érkezőké. Legtöbben Romániából, Ukrajnából, Szerbiából ér-
keztek hazánkba (2. táblázat). E csoportokon kívül még jelent ős számban élnek az
EU15 országok állampolgárai (f őként németek és osztrákok) is Magyarországon.
A következőkben a szomszédos országok állampolgáraival kiemelten foglalkozunk.
2. TÁBLÁZAT
Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok állampolgárság szerint (január 1.)
(Foreign Citizens Staying in Hungary by Citizenship [1 January] )
Ország 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Ausztria 694 785 750 780 544 1 494 2 225 2 571
Franciaország 511 601 711 765 330 1 316 1 506 1 481
Hollandia 324 346 373 415 236 666 1 096 1 201
Nagy-
624 700 872 963 440 1 451 1 911 2 107
Britannia
Németország 7 493 7 676 7 100 7 393 6 908 10 504 15 037 14 436
Olaszország 542 563 545 551 404 777 1 020 1 207
EU-15 11 723 12 181 11 629 12 143 9 714 18 357 25 394 25 490
Horvátország 917 931 800 902 837 778 813 852
Lengyelország 2 279 2 227 1 945 2 196 2 178 2 364 2 681 2645
Oroszország 1 893 2 048 1 794 2 244 2 642 2 759 2 760 2 787
Románia 41 561 44 977 47 281 55 676 67 529 66 183 66 951 65 836
Szerbia 12 664 11 975 11 693 12 367 13 643 12 111 12 638 17 186
Szlovákia 1 576 2 213 1 536 2 472 1 225 3 597 4 276 4 944
Szlovénia 82 88 65 81 34 79 115 133
Törökország 455 544 469 557 615 756 886 1 120
Ukrajna 8 947 9 835 9 853 13 096 13 933 15 337 15 866 17 289
Egyéb európai 20 584 21 088 21 552 22 915 24 493 24 307 25 314 26 272
Szomszédos
66 359 70 716 71 913 85 293 97 711 99 579 102 769 108 811
országok
Európa 93 197 97 640 98 230 110 915 122 261 130 535 140 827 146 145
Ázsia 12 603 14 401 13 480 14 715 15 121 18 543 19 733 22 356
Amerika 2 488 2 557 2 434 2 535 2 667 2 989 3 075 3 557
Afrika 1 233 1 318 1 281 1 455 1 556 1 800 1 783 1 913
Egyéb és
507 513 463 489 548 563 612 726
ismeretlen
Összesen 110 028 116 429 115 888 130 109 142 153 154 430 166 030 174 697
Forrás: Saját szerkesztés.
Tóth Géza - Kincses Áron : A hazánkba bevándorlók területi elhelyezkedésének vizsgálata.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 61-81. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s4 A hazánkba bevándorlók ... 63
A külföldiek területi elhelyezkedése
2001-ben a lakónépesség 17%-a élt Budapesten, 20%-a megyei jogú városokban,
27%-a egyéb városokban és 36%-a községekben. 2008-ra a városokban lakók ará-
nya 31%-ra n őtt, míg a községeké 32%-ra csökkent, az els ő két kategória hozzá-
vetőleges változatlansága mellett.
A külföldiek esetén Budapest er őteljesen felülreprezentált (35%) volt már 2001-ben
is, mely egybeesik a nemzetközi trendekkel, azaz a migráció els ődleges célterületei a
fővárosok. Ezt a hatást az európai kontinensen kívülr ől érkezettek határozottabban
mutatják (az ázsiaiak 77%-a lakik a f ővárosban). A munkaképes korúak aránya még
nagyobb az összes várost figyelembe véve, még a falvakban a nyugdíjasoké jelent ős.
A vizsgált hét év alatt egyrészt Budapest vonzó hatása er őteljesen fokozódott a
külföldiek kőrében (43%), méghozzá a megyei jogú városok arányainak vissza-
szorulásával (22%-ról 17%-ra), a kisebb városok és községek konstans rátái mellett.
A külföldiek területi elhelyezkedésének okai
A neoklasszikus elmélet szerint makroszinten a t őke és a munkaerő taszító és vonzó
tényezői határozzák meg az áramlást. Mikroszinten pedig egyrészt a jövedelmek
regionális különbségei jelentik a motivációt a mozgásra (Hatton—Williamson 2005),
ahol nagyobb eltérés található a jövedelmek között, ott mobilabb a lakosság. A másik
motiváló tényező a migránsok egyéni képességei, valamint az életkörülmények javítása
(Borjas 1996). Véleményünk szerint a külföldiek eloszlásában a szakirodalom által
meghatározott legfőbb gazdasági motiváló tényez ők mellett fontos szerep jut a fő-
városi térségnek, mint jelent ős migrációs centrumnak, valamint a határ menti terüle-
teknek a vándorlók állampolgárság szerinti országainak közelsége miatt.
A fenti általános megállapítások mellett a Magyarországot érint ő migráció esetén
— a szomszédos állampolgárok nagy száma miatt — a földrajzi helyzetnek is nagy
jelentősége van. Ezt támasztja alá az I. ábra. A Balaton környéke, Budapest, Pest
megye, az ukrán, román-és végül a szerb határ menti kistérségek esetén 2001-ben
nagyobb volt a külföldiek aránya, mint máshol A horvát, szlovén, szlovák és osztrák
határ közelében nem alakultak ki hasonló külföldi koncentrációk, ami egyrészt e
csoportok magyarországi kisebb számával, másrészt az ukrán, szerb és román határ
mentén előfordulónál kisebb gazdasági „potenciál-különbségek"-kel magyarázha-
tók. 2001-ről 2008-ra éppen a fenti térségekben (centrum és határtérségek) és szom-
szédságukban növekedett a külföldiek százalékos aránya a lakónépességen belül.
Magyarországon a nemzetközi migránsok területi elhelyezkedésére a következ ő
jellemző globális szabályszerűséget találtuk. A külföldiek domináns része Budapest-
re és vonzáskörzetébe került, kisebb hányada a határ menti kistérségekben, illetve a
Balaton környékén él. Az EU15 országok állampolgárai Budapest és vonzáskörzete
mellett a nyugati országrészt, főként Győr-Moson-Sopron és Somogy megyét része-
sítik előnyben.
Tóth Géza - Kincses Áron : A hazánkba bevándorlók területi elhelyezkedésének vizsgálata.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 61-81. p.
64 Tóth Géza — Kincses Áron TÉT XXIII. évf. 2009 s4
1. ÁBRA
Külföldiek aránya 100 lakosra, 2001. jan. 1.; 2008. jan. I.
(Share of Foreigners per 100 Residents, 1 January 2001; 1 January 2008)
I I - 0.64
0.65 - 1.09
111. 1.10 - 1.73
1.74-
I I - 0.64
0.65 - 1.09
1.10 - 1.73
MI 1.74 -
Forrás: Saját szerkesztés.
A román állampolgárok elhelyezkedése a leginkább megosztott; a román határ
mentén, a fő városban, és Nyugat-Magyarországon is jelent ő s számban élnek.
A szerbek a közös határunk és Budapest által meghatározott ék alakban tömörülnek.
A szlovákok Észak-Magyarországon és Budapest környékén koncentrálódnak, míg
az ukránok számára Budapest mellett szintén a küld ő országukhoz közeli kistérsé-
gek a legvonzóbbak. Összefoglalva elmondható, hogy a szomszédos országokból
Magyarországon tartózkodó külföldiek számára Budapest és Pest megye egyöntet űen
vonzó célpontot jelent, emellett el őnyben részesítik az állampolgárságuknak meg-
felelő országhoz közelebb es ő kistérségeket, főként a román, ukrán és szerb határ
közelében. Fontos megjegyezni azt is, hogy ott is mutatnak letelepedési érdekl ődést
a külföldiek, ahol szükséges a „humán er őforrás injekció", mint a Dél-Dunántúl
vagy Északkelet-Magyarország.
Tóth Géza - Kincses Áron : A hazánkba bevándorlók területi elhelyezkedésének vizsgálata.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 61-81. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s4 A hazánkba bevándorlók ... 65
Korábban a telephelyelméletek a határrégiókat tradicionálisan hátrányos területként
szemlélték, els ősorban a nemzetközi kereskedelmi áramlatokat elválasztó határok és a
lehetséges katonai inváziók miatti fenyegetettség következtében (Anderson—O'Down
1999). A nemzeti határok negatívan hatnak a regionális gazdaságra, mivel mester-
ségesen vágják szét a térben összekapcsolódó régiókat, s növelik a tranzakciós költ-
ségeket. Az eltér ő adók, a különböző nyelvek, kultúrák (a szóban forgó határok
esetén ez utóbbi két eset nem állja meg a helyét) és üzleti gyakorlatok gátolják a
határon átnyúló kereskedelmet — ezek a határrégiók potenciális politikai és szociális
instabilitásának az alapjai —, mely akadályozza a hazai és külföldi gyártók letelepe-
dését ezekben a régiókban (Hansen 1977).
Ennek a kedvez őtlen képnek a megváltoztatása, a nagyobb nemzetközi gazdasági
integrációnak köszönhet ően — a kereskedelmi korlátok és a nemzeti határok elimi-
nálása segítségével — új növekedési perspektívát jelent a határrégiókban, els ősorban
a nagy potenciális piacok földrajzi megközelíthet ősége miatt, amint az megtörtént
1993-ban Európában az egységes piac realizálásával, és a NAFTA megalkotása
után Észak-Amerikában (Nijkamp 1998; Van Geenhuizen—Ratti 2001).
Útelemzés alkalmazása a külföldi népességcsoportok
területi elhelyezkedésének vizsgálatára
Jelen elemzésünkben a Magyarországon él ő legjelentősebb külföldi népességcso-
portok (Románia, Szerbia, Szlovákia, EU15, Ukrajna) területi elhelyezkedésének
okait vizsgáltuk meg. Mint láttuk, a szakirodalom általában a megélhetést, a fizeté-
sek különbségeit emeli ki, de jelent ős szerepet kap a települések elhelyezkedése is,
s ezt a földrajzi faktort fogjuk körüljárni kicsit részletesebben.
Vizsgálatunkban útmodell segítségével a külföldiek kistérségenkénti, 2001 és
2008 közötti átlagos arányát igyekeztünk tényez őkre bontva megvizsgálni. Elemzé-
sünkben elsősorban arra törekedtünk, hogy a kistérségek közúti elérhet őségi viszo-
nyainak és a bevándorlók arányának összefüggését feltárjuk.
Az útmodellekben a független változók és a függ ő változó közötti nulladrend ű li-
neáris korrelációt bontjuk két részre. Az egyik rész az a hatás, amelyet a független
változóink közvetlenül fejtenek ki a függ ő változóra, a másik rész pedig az a hatás,
amelyet a független változók más, közbüls ő változókon keresztül gyakorolnak
(Székhelyi—Barna 2008).
Az útelemzés nem más, mint egymásra épül ő többváltozós lineáris regressziós
becslések (OLS-ek) sorozata. Els ő lépésben megnézzük, hogy az els ődleges változók
együttesen hogy hatnak a másodlagos csoporthoz tartozó indikátorokra; ez annyi reg-
resszió, ahány másodlagos változó van. Második lépésben megnézzük, hogy az els őd-
leges és a másodlagos változók együttesen hogy hatnak a harmadlagosakra. Végül
egy olyan regressziót futattunk, ahol az összes változó együtt szerepel. A szignifikáns
indikátorok hatását a felderített utakkal együtt elemezzük (Németh 2008).
Tóth Géza - Kincses Áron : A hazánkba bevándorlók területi elhelyezkedésének vizsgálata.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 61-81. p.
66 Tóth Géza — Kincses Áron TÉT XXIII. évf. 2009 s4
Elemzésünkben a következ ő mutatókat használtuk:
— Elérhető ség
- A kistérségközpontok közúti távolsága a legközelebbi „megfelel ő" határ-
átkelőtől, percben (HATAR)
- A kistérségközpontok közúti távolsága Budapestt ől, percben (ELBP)
— Gazdasági helyzet
- Személygépkocsik ezer állandó lakosra jutó számának átlaga, 2000-2007
(SZGK)
- Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak 1000 állandó lakosra jutó számának
átlaga, 2000-2007 (ELEL)
- Egy adózóra jutó jövedelem átlaga, 2000-2007 (JOVA)
- 1000 lakosra jutó működő vállalkozások számának átlaga, 2000-2006
(VALL)
— Társadalmi helyzet
- Természetes szaporodás/fogyás 1000 lakosra, 2000-2007 (FOGY)
- 1000 lakosra jutó vándorlási egyenleg, 2000-2007 (VAND)
- Ismertté vált közvádas b űncselekmények 1000 lakosra jutó számának átla-
ga, 2001-2007 (BUNC)
- Közép- és fels őfokú végzettséggel rendelkez ők aránya a lakónépességb ől,
%, 2001 (FPFE)
— A migránsok korábbi területi elhelyezkedése
— Az adott országból érkez ő migránsok lakónépességhez viszonyított aránya,
2000 (ARANY)
Ezeket az értékeket tekintettük független változóknak, amelyek a függ ő változót
alkotó kistérségi adott állampolgárságú külföldiek arányát magyarázzák.
A migránsok területi elhelyezkedésével kapcsolatban tehát összességében négy
változócsoportot állítottunk össze. Az egyes változócsoportokban vizsgálataink
során több mutató is szerepelt, melyek az el őzetes számítások eredményeként kerül-
tek ki a rendszerünkb ől.
Az egyes változócsoportokkal kapcsolatban a következ ő hipotéziseket tettük.
Elérhetőség: minél közelebb fekszik az adott kistérség Budapesthez, illetve a
megfelelő határszakaszhoz, annál magasabb a külföldiek aránya.
Gazdasági helyzet: minél kedvezőbb egy-egy kistérség gazdasági ereje, annál na-
gyobb a külföldiek aránya.
Társadalmi helyzet: minél kedvező bb a demográfiai helyzete és magasabb a
népesség végzettsége, illetve alacsonyabb a b űnözés, annál magasabb a külföldiek
aránya a kistérségben.
A migránsok korábbi területi elhelyezkedése: minél nagyobb volt a migránsok
aránya korábban, annál nagyobb lesz a vizsgált id őszakban is.
Tóth Géza - Kincses Áron : A hazánkba bevándorlók területi elhelyezkedésének vizsgálata.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 61-81. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s4 A hazánkba bevándorlók ... 67
Feltételezéseink szerint az els ődleges magyarázó tényez ők (elérhetőség) befolyásol-
ják a másodlagos tényezők különbségeit, melyeket részletesen feltár Hardi Tamás a
témáról szóló cikkében (Hardi 2008) (gazdasági helyzet, társadalmi helyzet), melyek
viszont hatással vannak a harmadlagos tényez őre (a migránsok korábbi területi el-
helyezkedése). Feltételezzük azt is, hogy az els ődleges és másodlagos magyarázó
tényezők a migránsok arányára nemcsak közvetetten (a harmadlagosakon „keresz-
tül"), de önállóan is hatnak.
Az útelemzés kezd ő lépéseként, egyszerű többváltozós lineáris regresszióval az
összes független változóval egyszerre, kistérségi adatok alapján igyekeztünk f őbb
állampolgárságok szerint megmagyarázni a külföldiek arányait. Eredményeinket a
3. táblázat foglalja össze. Ebb ől egyrészt megállapíthatjuk, hogy a vizsgálatba bevont
változóink együttesen 0,83 és 0,99 közötti R 2 értékkel magyarázzák a megfelel ő
állampolgárságú külföldi lakosság lakónépességen belüli arányát, másrészt állam-
polgárságok szerint jelent ős eltéréseket találunk a magyarázó változók súlyában.
Harmadrészt leszögezhetjük, hogy a legjelent ősebb magyarázó ereje minden eset-
ben a régebben érkezett migránsok kistérségenkénti arányának van. Azaz, az újon-
nan érkez ők a már meglévő struktúra szerint oszlanak meg.
3. TÁBLÁZAT
Regressziós eredmények
(Regression Results)
Függő
Megnevezés EU15 Szerbia Románia Szlovákia Ukrajna
változó
13 1 HATAR -0,212 -0,014 0,006 -0,123 -0,022
132 ELBP 0,034 0,008 -0,065 0,016 0,016
13 3 SZGK -0,058 0,039 0,170 0,100 0,023
134 ELEL 0,077 -0,017 -0,023 0,044 0,027
13 5 JOVA -0,413 0,006 0,051 0,032 0,053
13 6 VALL -0,096 -0,016 -0,138 -0,182 0,025
13 7 FOGY 0,006 0,001 0,038 -0,014 -0,001
138 VAND 0,150 0,007 0,044 -0,031 0,004
P9 BUNC -0,016 -0,003 -0,015 0,086 -0,018
13io KPFE 0,215 -0,022 -0,059 0,095 -0,016
13 11 ARANY 0,838 0,983 0,863 0,817 0,971
R2 0,830 0,990 0,920 0,820 0,960
Forrás: Saját számítás.
Az útelemzés segítségével azonban csak a kistérségek földrajzi elhelyezkedésével
(megfelelő határtól és Budapestt ől való távolság) igyekszünk megmagyarázni a
külföldiek arányát, kimutatni a földrajzi helyzet szerepének nagyságát. Az elhe-
lyezkedés közvetlenül és a többi változón keresztül közvetetten is kifejtheti hatását,
melyet számszerűsíteni is fogunk. Mivel két független, els ődleges változónk van,
így a kétváltozós lineáris regressziók (3-it bontja fel az eljárás additív módon közve-
tett és közvetlen részekre. Útelemzésünk sematikus rendszerét a 2. ábra szemlélteti.
Tóth Géza - Kincses Áron : A hazánkba bevándorlók területi elhelyezkedésének vizsgálata.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 61-81. p.
68 Tóth Géza — Kincses Áron TÉT XXIII. évf. 2009 s4
2. ÁBRA
A magyarázó változók csoportjainak oksági viszonyrendszere
(Causality Relations of the Groups of Explanatory Variables)
A
migránsok
korábbi
(helyezkedése
Első dleges Másodlagos magyarázó Harmadlagos
magyarázó tényez ők tényezök magyarázó tényez ő k
Forrás: Saját szerkesztés.
Következő lépésként az elérhet őség és a migráns csoportok lakónépességhez ké-
pesti arányai közötti kapcsolatokat vizsgáljuk kistérségi szinten, kezdetben függet-
lenül azok közvetett vagy közvetlen szerepét ől.
A 4. táblázat az „egyszerű" kétváltozós regresszió meredekségeit szemlélteti, az
R pedig ennek a sztochasztikus viszonynak az er ősségét méri. Az R 2 mutatja meg,
hogy a földrajzi helyzet mekkora százalékban magyarázza a megfelel ő állampolgár-
ságú külföldiek kistérségi eloszlásának szóródását. Így számszer űsíteni tudjuk,
hogy a földrajzi elhelyezkedés önmagában 22-30%-ban megmagyarázza a vizsgált
állampolgárságú külföldiek kistérségi varianciáját, tehát a külföldiek magyarországi
lakóhely választásában jelent ős szerep jut a földrajzi helyzetnek. A korrektség okán
meg kell jegyeznünk, hogy a 3. táblázat alapján ennél is nagyobb a szerepe a kül-
földiek tudatos lakóhely választásának. Hiszen nagy valószín űség szerint azokban a
kistérségekben telepednek le, ahol honfitársaik már nagyobb számban élnek, segítve
őket a vándorlás folyamatában, a beilleszkedésben, az adminisztratív tevékenységek
megoldásában, a munkahely keresésében, a lakhatás kérdésében.
A 4. táblázat megfogalmazásában a legközelebbi megfelel ő határ az EU15 orszá-
gok vizsgálata során az osztrák határ, míg a többi esetben az állampolgárságoknak
megfelelő határok. Ha a regresszióban ezekhez a változókhoz tartozó meredekségek
negatívak, az azt jelenti, hogy átlagosan a határtól távolodva csökken a vizsgált
külföldi állampolgárságú csoport aránya, ha pozitív, akkor pedig növekszik. Hason-
lóan, ha a Budapest elérési idejéhez tartozó béták negatívak, akkor a f ővárostól
Tóth Géza - Kincses Áron : A hazánkba bevándorlók területi elhelyezkedésének vizsgálata.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 61-81. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s4 A hazánkba bevándorlók ... 69
távolodva átlagosan csökken a külföldiek lakónépességen belüli aránya, pozitív
meredekségek esetén viszont n ő . Mint a 4. táblázat adatain is látható — a Romániá-
ból bevándorlók kivételével —, valamennyi esetben a határátkel őktől mért távolság
szerepe jelentősebb, mint a Budapestt ől mért távolságé, melyet a standardizált j3-k
közötti különbség mutat. Azaz a f őváros centrum jellege mellett a határoknak is
jelentős szerepe van a migráció földrajzában.
4. TÁBLÁZAT
Kétváltozós regressziós eredmények az elérhet őségek és a migránsok arányai között
(Binary Regression Results between Availabilities and Migrants' Proportions)
ő
Állampolgárok népes- Legközelebbi megfelel Budapest elérési
őhely elérési
ségen belüli arányai határátkel ideje, 2008
ideje, 2008
EU 15
13 -0,509 0,141
R2 0,221
Románia
13 -0,193 -0,488
R2 0,259
Szerbia
-0,575 0,203
R2 0,284
Szlovákia
13 -0,516 0,076
R2 0,236
Ukrajna
-0,489 0,228
R2 0,303
Forrás: Saját számítás.
Az útelemzés további részében a 13 értékeket bontjuk fel közvetlen és közvetett
utakra. Ehhez el őször azt vizsgáljuk, hogy az els ődleges tényezők (elérhetőség)
közül melyek és miként befolyásolják a másodlagosakat (gazdasági helyzet, társa-
dalmi helyzet). A határtól mért távolságokkal kezdjük az elemzésünket:
Az osztrák határtól mért távolság — a közvádas bűncselekményeken kívül — vala-
mennyi vizsgált másodlagos tényez őre szignifikáns hatással van (a 3-7. ábrák esetén
a nem szignifikáns értékeket nem jelöltük). Az el őjel legtöbb esetben negatív, tehát a
határhoz közelebb nagyobb a fejlettség, jobb az ellátottság, iskolázottság stb. Pozitív
előjel csak a természetes szaporodásnál/fogyásnál figyelhet ő meg, mely hazánk
jelenlegi demográfiai folyamataival összhangban van. A leger ősebb kapcsolatot a
személygépkocsival való ellátottság és az osztrák határtól való távolság vonatkozá-
sában láthatjuk (3. ábra).
Tóth Géza - Kincses Áron : A hazánkba bevándorlók területi elhelyezkedésének vizsgálata.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 61-81. p.
70 Tóth Géza — Kincses Áron TÉT XXIII. évf. 2009 s 4
3. ÁBRA
Az osztrák határtól mért távolság szerepe az EU15 országaiból 2001-2008 között
bevándorlók népességhez viszonyított arányának magyarázatában
(The Role of Distance from the Austrian Border in Explaining the Ratio of Immigrants
from EU-15 Countries in 2001-2008 to Total Population)
Eu 1 5 orsgaból
érk ezők,
•
-20%
lz 8
° ,213 . vé
-0.212
Forrás: Saját szerkesztés.
A román határtól mért távolság a vándorlási egyenleg, a bűncselekmények és a
végzettség vonatkozásában inszignifikáns, s a többi másodlagos mutató tekinteté-
ben is más hatással bír, mint azt az el őzőekben láthattuk (4. ábra). Az osztrák határ-
tól mért távolsággal ellentétben az el őjelek itt zömében pozitívak, vagyis a társa-
dalmi-gazdasági helyzet a határtól távolodva javul, a határ egyértelm űen periféria-
ként fogható fel. A határtól mért távolság ebben a vonatkozásban a gépjárm űsűrű-
séggel van a legszorosabb kapcsolatban. Azonban a természetes szaporodás a határ-
tól távolodva csökken.
A szerb határtól mért távolság csak három másodlagos mutatóra gyakorol szigni-
fikáns hatást (5. ábra). A határtól távolodva javul az élelmiszerüzletekkel való ellá-
tottság, az egy adózóra jutó jövedelem és a természetes szaporodás.
Tóth Géza - Kincses Áron : A hazánkba bevándorlók területi elhelyezkedésének vizsgálata.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 61-81. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s4 A hazánkba bevándorlók ... 71
4. ÁBRA
A román határtól mért távolság szerepe a Romániából 2001-2008 között
bevándorlók népességhez viszonyított arányának magyarázatában
(The Role of Distance from the Romanian Border in Explaining the Ratio
of Immigrants from Romania in 2001-2008 to Total Population)
0,440
0,305w
0,277, 0 215
0,12%, 0,397
0.051
0,174
száma
•
Romámából
0,863
0,268, érkezők,
,jermészet 200 Á
00
Ir porodásito0
0 267
Isme
közv
0.059
0.489
Forrás: Saját szerkesztés.
A szlovák határtól mért távolság a személygépkocsi ellátottságra, az egy adózóra
jutó jövedelemre, a vállalkozáss űrűségre és a természetes szaporodásra hat szignifi-
kánsan (6. ábra). E határtól távolodva n ő a gépjármű-, illetve vállalkozáss űrűség,
csökken a termelékenység és a természetes szaporodás.
Végül az ukrán határtól mért távolság szintén 3 másodlagos változóra gyakorol
szignifikáns hatást (7. ábra). A gépjármű és a vállalkozássűrűség a határtól távo-
lodva növekszik, illetve a természetes szaporodás csökken. A határtól mért távolság
ez utóbbi mutatóra a leger ősebb. A szerb, szlovák és ukrán határtól mért távolság a
természetes szaporodással volt a legszorosabb kapcsolatban.
Tóth Géza - Kincses Áron : A hazánkba bevándorlók területi elhelyezkedésének vizsgálata.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 61-81. p.
72 Tóth Géza — Kincses Áron TÉT XXIII. évf. 2009 s4
5. ÁBRA
A szerb határtól mért távolság szerepe a Szerbiából 2001-2008 között bevándorlók
népességhez viszonyított arányának magyarázatában
(The Role of Distance from the Serbian Border in Explaining the Ratio
of Immigrants from Serbia in 2001-2008 to Total Population)
0,2N,
Budapes
való táv
0,23 '
,. -
Műkődé válla ik.
erb
határtól • száma luga s 0,983 Szerbiából
való távolság 0,267.
érkezők, 20011
• érkezők,
Természetes 2001-i008
zeporodás/fogy
Vándorlási
egyenleg
Ismertté vált
kozy b ű ncs,
Közép- es fels őf
végz rend
-0,535
Forrás: Saját szerkesztés.
Az elsődleges és a másodlagos mutatók közötti kapcsolat szorossága a determiná-
ciós együttható segítségével megvizsgálható, azaz, hogy az elérhet őségi mutatók
mennyiben magyarázzák a társadalmi-gazdasági mutatók átlagtól való eltérését.
Megállapíthatjuk, hogy az egyenl őtlenségi mutatók elsősorban a vándorlási egyen-
leg, a gépjárműellátottság és a termelékenység szóródását magyarázzák (mind-
három esetében a szóródás több mint egyharmadát értelmezi az elérhet őség). Ezzel
szemben a bűncselekményeknél a súlyozott determinciós együttható csak 5%, mely
a vizsgált mutatók közül a legalacsonyabb.
Miután megvizsgáltuk az els ődleges és másodlagos magyarázó tényez ők kapcso-
latát, figyelmünket fordítsuk arra, hogy ezek a változók milyen hatással vannak a
harmadlagos változókra.
Tóth Géza - Kincses Áron : A hazánkba bevándorlók területi elhelyezkedésének vizsgálata.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 61-81. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s4 A hazánkba bevándorlók ... 73
6. ÁBRA
A szlovák határtól mért távolság szerepe a Szlovákiából 2001-2008 között
bevándorlók népességhez viszonyított arányának magyarázatában
(The Role of Distance from the Slovak Border in Explaining the Ratio
of Immigrants from Slovakia in 2001-2008 to Total Population)
-0,19
0,172
YS"&vák ábol
-
bÓl 0,817
-0 340 érkez ők,
2000
2001-008
•
0,268
0,335
-0,535
-0.123
Forrás: Saját szerkesztés.
2000-ben az EU15 országaiból érkezettek lakónépességhez viszonyított arányára
egyrészt közvetlenül hat az osztrák határtól mért távolság, illetve ugyanennek a
hatásai az élelmiszerüzletek fajlagos adatán és a vállalkozáss űrűségen keresztül.
E három útvonal közül a közvetlen a leger ősebb. Az előjel ebben az esetben nega-
tív, vagyis már a 2000-es évet tekintve is csökkent az EU15 országaiból érkez ők
aránya a határtól távolodva.
A Romániából 2000-ben érkez ők arányára egyrészt közvetlenül szignifikáns hatás-
sal bír a román határtól mért távolság, valamint ennek hatása érezhet ő még a gépjár-
mű és élelmiszerüzlet ellátottságon és a termelékenységen keresztül is. A vizsgált utak
közül a határtól való távolság közvetlen hatása a leger ősebb és negatív előjelű, vagyis
a távolság növekedésével a Romániából érkez ők aránya már 2000-ben is csökkent.
Tóth Géza - Kincses Áron : A hazánkba bevándorlók területi elhelyezkedésének vizsgálata.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 61-81. p.
74 Tóth Géza — Kincses Áron TÉT XXIII. évf. 2009 s 4
7. ÁBRA
Az ukrán határtól mért távolság szerepe az Ukrajnából 2001-2008 között
bevándorlók népességhez viszonyított arányának magyarázatában
(The Role of Distance from the Ukrainian Border in Explaining the Ratio
of Immigrants from the Ukraine in 2001-2008 to Total Population)
0.662
0,373,
Egy
jutó j
0,232 0.362
0,971 Pói
-0,437,,
Tern* 1008
zaporo 0,200
Vándorlási -0.240
egyenleg
Ismertté vált
kózv. büncs.
Közép- és felsőt
végz rend.
-0,549
Forrás: Saját szerkesztés.
A Jugoszláviából 2000-ben érkez ő k arányára csak a szerb határtól való távolság
hat szignifikánsan, a másodlagos tényez őkön keresztül nincs szignifikáns kapcsolat.
A határtól mért távolság növekedésével a migránsok aránya csökken.
A Szlovákiából 2000-ben érkező k arányára egyrészt közvetlenül hat a határtól
mért távolság, másrészt pedig a természetes szaporodáson/fogyáson keresztül. A két
jelzett útvonal közül a közvetlen bír jelent ősebb erővel, s előjele ennek is negatív,
vagyis a távolság növekedésével itt is csökken a bevándorlók aránya.
Végül az ukrán határtól mért távolságnak közvetlen szignifikáns hatása van az
Ukrajnából 2000-ben betelepül ő k lakossághoz viszonyított arányára (a közvetlen
hatás valamennyi határszakaszt figyelembe véve itt a leger ősebb), illetve a hatás
közvetetten érezhet ő a gépjármű-, illetve vállalkozáss űrűségen és a természetes
szaporodáson/fogyáson keresztül.
Tóth Géza - Kincses Áron : A hazánkba bevándorlók területi elhelyezkedésének vizsgálata.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 61-81. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s4 A hazánkba bevándorlók ... 75
A harmadlagos változóknak a függ ő változókra gyakorolt hatását tekintve meg-
állapítható, hogy ez valamennyi esetben szignifikáns, s a leger ősebb standardizált
13-együtthatót mutatja. Vagyis a bevándorlók arányát leginkább befolyásoló tényez ő
modellünk alapján a korábbi bevándorlók területi elhelyezkedése. A legmagasabb
standardizált Í3-együtthatót a Szerbiából bevándoroltaknál figyelhetjük meg.
A teljes modellt tekintve, a határtól való távolság közvetlenül a bevándorlók 2001
és 2008 közötti átlagos arányára csak az EU15 és a Szlovákiából bevándorlók ese-
tében bír szignifikáns hatással. Nem mondható viszont ez el a Budapestt ől mért
távolságra, az ugyanis közvetlen hatásait tekintve egyik esetben sem szignifikáns.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a Budapestt ől mért távolság nincs hatással a
bevándorlók lakónépességhez viszonyított arányára. Annak hatása viszont nem
közvetlenül, hanem inkább csak a társadalmi-gazdasági tényez őkön keresztül érvé-
nyesül. Így a cikkünkben külön nem részletezzük útelemzésünknek ezt a részét, de
a későbbi eredményeink miatt ezeket a számításokat is feltüntettük a 3-7. ábrákon.
A modellünk „út-erősségének" feltárása után rátérünk az elérhet őségek migránsok
elhelyezkedésére gyakorolt tényleges hatásainak feltárására. Kérdés, hogy az egyes
állampolgárságok szerinti bevándorlók arányára az elérhet őségi mutatók szerepe
közvetlenül vagy csak más tényez őkön keresztül, közvetve érvényesül-e.
Tekintsük az osztrák határtól mért távolság változóját. Amint a 3. ábrából láthatjuk,
ennek az elsődleges változónak a közvetlen hatása -0,2123. A közvetett utak pedig
egyrészt végigmehetnek az els ődleges, másodlagos és harmadlagos változókon, ekkor
a kiindulástól a függ ő változóig lévő összes utat össze kell adni, a megfelel ő út-
részeket pedig össze kell szorozni, azaz (a szignifikanciáktól most eltekintve):
(-0,4148*-0,1847*0,838)+(-0,2291*0,2976*0,838)+(-0,1749*0,0324*0,838)+
(-0,268*0,6817*0,838)+(0,2714*-0,0822*0,838)+(-0,1653 *0,0435 *0,838)+
(-0,027*0,1306*0,838)+(-0,2125*-0,1349*0,838)=-0,15463.
Továbbá az els ődleges és másodlagos változókon keresztül:
(-0,4148 *-0,058)+(-0,2291*0,07725)+(-0,1749*-0,413)+(-0,2682*-0,0958)+
(0,2714*0,00642)+(-0,1653*0,1496)+(-0,027*-0,0163)+(-
0,2125*0,21524)=0,03599.
Vagy az elsődleges és harmadlagos változókon keresztül:
-0,2126*0,838=-0,1782.
Így a közvetett hatások összesen: -0,15463+0,03599+-0,1782=-0,2968.
A közvetlen hatásokkal együtt: -0,2968+-0,2123=-0,5092. Azaz megkaptuk az ösz-
szes útból a 4. táblázatban szereplő megfelelő parciális meredekséget.
A vizsgált állampolgárságokra, mindkét elérhet őségi mutatóra kiszámoltuk az
összes utat. Eredményeinket az 5. táblázat tartalmazza.
Általánosan megállapítható, hogy az elérhet őségi mutatók hatása valamennyi eset-
ben nem közvetlenül, hanem els ősorban a társadalmi-gazdasági helyzetet leíró
mutatókon keresztül, közvetetten érhet ő tetten.
Tóth Géza - Kincses Áron : A hazánkba bevándorlók területi elhelyezkedésének vizsgálata.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 61-81. p.
76 Tóth Géza - Kincses Áron TÉT XXIII. évf. 2009 s4
5. TÁBLÁZAT
A közvetlen és közvetett utak szerepe a bevándorlók népességen belüli arányának
magyarázatában (standardizált /3-együtthatók)
(The Role of Direct and Indirect Paths in Explaining the Share of Immigrants
in Total Population [standardised/3 coefficients] )
Állampolgárok Legközelebbi megfelel ő
Budapest elérési ideje,
népességen belüli határátkelőhely elérési
2008
arányai ideje, 2008
EU 15
közvetett -0,297 0,106
közvetlen -0,212 0,034
összesen -0,509 0,141
R2 0,221
Románia
közvetett -0,199 -0,424
közvetlen 0,006 -0,065
összesen -0,193 -0,488
R2 0,259
Szerbia
közvetett -0,562 0,195
közvetlen -0,014 0,008
összesen -0,575 0,203
R2 0,284
Szlovákia
közvetett -0,393 0,060
közvetlen -0,123 0,016
összesen -0,516 0,076
R2 0,236
Ukrajna
közvetett -0,467 0,212
közvetlen -0,022 0,016
összesen -0,489 0,228
R2 0,303
Forrás: Saját számítás.
A külföldiek magyarországi elhelyezkedésének vizsgálata
helyzetpotenciál mutató segítségével
Mint láttuk, az adott külföldi állampolgár számára az ugyanolyan állampolgárságú,
Magyarországon él ő honfitársai jelentenek vonzó célpontot. Így a helyzetpotenciál
mutató segítségével képet kaphatunk arról, hogy a különböz ő állampolgárságú kül-
földiek hogyan látják hazánk területét, mint potenciális letelepedési célpontokat.
Tóth Géza - Kincses Áron : A hazánkba bevándorlók területi elhelyezkedésének vizsgálata.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 61-81. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s4 A hazánkba bevándorlók ... 77
A használt elérhet őségi potenciált a Hansen-féle gravitációs modellb ől számoltunk
(Hansen 1959).
A kutatás során az általunk korábban bemutatott módon a gravitációs analógián
alapuló modellt számítottuk lineáris ellenállási tényez ővel (Tóth—Kincses 2007). Az
elérhető célok tömegeit az egyes kistérségek megfelel ő állampolgárságú külföldi
népessége alapján állapítottuk meg. Jelen elemzésben figyelembe vettük az adott
térségen belüli elérhet őségi viszonyokat is, vagyis a térségen belüli elérhet ő célokat.
Modellünk alapján tehát a tér egy i pontjában a potenciál:
P =
B ahol: 13; az elérhető célok tömegei, dii az i és j kistérség-
di
központok közötti távolság percben, míg d i a saját távolság (percekben), amit úgy
számolhatunk ki, hogy az adott kistérség területét körnek tekintve meghatározzuk
annak sugarát, melyet arányosnak tekintünk az egyes kistérségeken belüli közúti
távolságokkal, és e sugár megtételéhez szükséges id őt tekintjük saját távolságnak.
Az EU15, szerb, román, szlovák, ukrán állampolgárok esetén a kiszámolt kistér-
ségi potenciál értékeket térképen ábrázoltuk 2001-ben és 2008-ban (8. ábra).
8. ÁBRA
A potenciálmodellek eredményei
(Results of Potential Models)
Szerb állampolgárok, 2001; 2008
i
- 71.38
71.39 - 100.25
100.26 - 140.64
140.65 - 199.03
199.04 -
- 111.35
111.36 - 150.06
ffi150.07 - 206.14
E 206.15 - 321.91
321.92 -
Tóth Géza - Kincses Áron : A hazánkba bevándorlók területi elhelyezkedésének vizsgálata.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 61-81. p.
78 Tóth Géza - Kincses Áron TÉT XXIII. évf. 2009 s4
Román állampolgárok, 2001; 2008
- 330.42
330.43 - 439.12
439.13 - 598.76
ffi 598.77 - 852.38
852.39 -
- 525.07
525.08 - 745.56
745.57 - 1097.16
1097.17 - 1645.15
Ne 1645.16 -
Szlovák állampolgárok, 2001; 2008
- 10.96
Í
10.97 - 14.90
14.91 - 20.65
20.66 - 31.72
31.73 -
- 36.74
36.75 - 51.96
51.97- 75.30
▪ 75.31 - 122.05
▪ 122.06 -
Tóth Géza - Kincses Áron : A hazánkba bevándorlók területi elhelyezkedésének vizsgálata.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 61-81. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s4 A hazánkba bevándorlók ... 79
Ukrán állampolgárok, 2001; 2008
11 - 53.43
53.44 - 72.90
72.91 - 96.93
Ni
= 96.94 - 134.71
134.72 -
- 130.91
130.92 - 182.92
182.93 - 255.73
=
ffil 255.74 - 398.97
398.98 -
EU15 állampolgárok, 2001; 2008
1 - 92.41
I
92.42 -1z7.92
127.93 - 179.21
179.22 - 279.92
279.93 -
-184.86
184.87
1 84.87 - 252.83
252.84 - 339.73
339.74 - 479.33
479.34 -
Forrás: Saját szerkesztés.
Tóth Géza - Kincses Áron : A hazánkba bevándorlók területi elhelyezkedésének vizsgálata.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 61-81. p.
80 Tóth Géza — Kincses Áron TÉT XXIII. évf. 2009 s4
Az ábrákból leolvasható, hogy más-más a kistérségek helyzetpotenciál eloszlása a
különböző országokból érkez ő állampolgárok esetén. A küld ő országok és Budapest
közötti „csatornákat" fedezhetünk fel a Romániából érkezettek kivételével, akik
számára els ődlegesen Budapest és környéke jelent vonzást, de az egész ország terü-
letén megtalálhatóak. Az ukránoknál kelet—nyugat irányú, az osztrákok esetén
nyugat—keleti, míg a szerbeknél és a szlovákoknál észak—déli er ős potenciál-
folyosókat tapasztalhatunk.
Össz egz és
A külföldiek domináns része Budapestre és vonzáskörzetébe telepszik le hazánk-
ban, kisebb hányaduk a határ menti kistérségekben, illetve a Balaton környékén él.
A szomszédos országokból Magyarországon tartózkodó külföldiek számára egyön-
tetűen Budapest és Pest megye jelent vonzó célpontot, emellett el őnyben részesítik
az állampolgárságuknak megfelel ő országhoz közelebb es ő kistérségeket, főként a
román, ukrán és szerb határ közelében.
Az útelemzés során a vizsgálatba bevont változóink együttesen dönt ő részben
megmagyarázzák a megfelel ő állampolgárságú külföldi lakosság lakónépességen be-
lüli arányát. Másrészt viszont állampolgárságok szerint jelent ős eltéréseket találunk a
magyarázó változók súlyában. Elemzésünk egyik legfontosabb megállapítása, hogy a
külföldiek 2001 és 2008 közötti átlagos arányára a legjelent ő sebb magyarázó er ővel
minden esetben a régebben érkezett migránsok aránya hat. Azaz, az újonnan érke-
zők a már meglévő struktúra szerint oszlanak meg.
Az elérhetőségi mutatók hatása valamennyi állampolgári csoport esetében nem
közvetlenül érhet ő tetten, hanem els ő sorban a társadalmi-gazdasági helyzetet leíró
mutatókon keresztül.
A potenciálvizsgálatok során megállapítottuk, hogy a küld ő országok és Budapest
közötti „csatornákat" fedezhetünk fel a Romániából érkezettek kivételével, akik
számára elsődlegesen Budapest és környéke jelent vonzást, de az egész ország terü-
letén megtalálhatóak.
Jegyzet
A tanulmány megjelenését az MTA Bolyai Ösztöndíj támogatta.
Irodalom
Anderson, J.—O'Down, L. (1999) Borders, Border Regions and Territoriality: Contradictory Meaning,
Changing Significance. — Regional Studies. 7.593-604. o.
Borjas, G.J. (1996) Labour economics. McGrawHill, New York. 279-231. o.
Tóth Géza - Kincses Áron : A hazánkba bevándorlók területi elhelyezkedésének vizsgálata.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 61-81. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s4 A hazánkba bevándorlók ... 81
Hansen, N. (1977) Border Regions: a Critique of Spatial Theory and European Case Studies. — Annals
of Regional Science. 11. 1-12. o.
Hansen, W.G. (1959). How accessibility shapes land use. — Journal of the American Institute
of Planners. 2, 73-76. o.
Hardi T (2008) A határtérség térszerkezeti jellemz ői. — Tér és Társadalom. 3. 3-25. o.
Hatton, T.J.—Williamson, J.G. (2005) Global Migration and the World Economy: Two Centuries
of Policy and Performance. MIT Press, Cambridge.
Németh N. (2008) Fejlődési tengelyek az új hazai térszerkezetben. Az autópálya-hálózat szerepe a regioná-
lis tagoltságban. PhD értekezés. ELTE Regionális Tudományi Tanszék, Budapest.
Nijkamp, P. (1998) Moving Frontiers: a Local-global Perspective. Vrije Universiteit of Amsterdam,
Faculty of Business Administration and Econometrics, Amsterdam. Research Memorandum no. 22.
Székhelyi M.—Barna L (2008) Túlélőkészlet az SPSS-hez. Többváltozós elemzési technikákról társadalom-
kutatók számára. Typotex Kiadó, Budapest.
Tóth, G—Kincses, Á. (2007) Elérhet őségi modellek. — Tér és Társadalom. 3. 51-87. o.
Van Geenhuizen, M.—Ratti, R (2001) Gaining Advantage from Open Borders. An active Space for
Regional Development. Ashgate, Aldershot.
EXAMINING REGIONAL DISTRIBUTION OF IMMIGRANTS
IN HUNGARY
GÉZA TÓTH - ÁRON KINCSES
The study examines the regional peculiarities of immigration in Hungary. We reveal the
reasons for immigration and the national differences thereof. We analyse the relations
between the share of migrants and the road availability with the help of a road analysis
method. We examine the relations between immigrants and migrants living already in Hun-
gary, and using a potential method we reveal the Spatial disparities of the distribution of im-
migrants at micro-regional level.