Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 157-166. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s 1 Kitekint ő 157
AZ EURÓPAI KÖZÖS KUTATÁSI POLITIKA
REGIONÁLIS DIMENZIÓJA
(Regional Dimension of the European Research Policy)
MIKITA JÓZSEF
Kulcsszavak :
kutatás fejlesztés innováció (K+F+I) EU kohéziós politika EU Kutatási keretprogram
Az Európai Unió (EU) 2007-2013 közötti programozási id őszaka költségvetésének el őkészítése során
nyilvánvalóvá vált, hogy az EU közös támogatási politikái között a kohézió és komplementaritás további
erősítésre szorul. Kétségtelen, hogy a hatályban lévő szerződések értelmében minden szakpolitika saját
célrendszerrel rendelkezik, ugyanakkor világossá vált, hogy a hatékonyabb eredmények elérése érdeké-
ben szükségszer ű az egyes iránymutatásokat logikus egységbe rendezni. Ezt az elképzelést er ősíti meg a
lisszaboni stratégia (2000), illetve annak 2005-ös felülvizsgálata. A korábbiakhoz képest nagyobb hang-
súlyt szükséges fektetni az egyes szektoriális politikák közötti interakciókra, növelni kell a közösségi
cselekvés globális hatását.
Különösen jelent ős szerepet játszik a lisszaboni célok teljesítésében a közös kohéziós illetve kutatási-
fejlesztési-innovációs politikák eszközrendszere. Elengedhetetlen, hogy a Strukturális Alapok és a Kutatási
keretprogram Európa összes, így a kevésbé fejlett régiói számára is lehet őséget nyújtsanak a kutatás-
fejlesztési potenciál növelésére, továbbá szükséges, hogy az egyes pénzügyi eszközök kiegészítsék egy-
mást és egyben erősítsék pozitív hatásukat.
Bevezetés
A kutatás-fejlesztés-innováció (K+F+I) alapvet ően azért fontos, hogy az EU képes
legyen megfelelni az el őtte álló kihívásoknak. Annak érdekében, hogy a kontinens
lépést tudjon tartani legfőbb vetélytársaival, növelni kell a termelékenységet, a fog-
lalkoztatási rátákat, amely hosszú távon egy valódi tudásalapú társadalom megte-
remtését teszi lehet ővé. A kutatás-fejlesztés megoldásokat kínálhat olyan globális
problémák kezelésére, mint az éghajlatváltozás elleni küzdelem, vagy az energia-
erőforrások optimálisabb felhasználása. A lisszaboni stratégia els ődleges célja egy
olyan tudásalapú társadalom kiépítése, amelyben a K+F+I kiemelt szerephez jut.
A közösségi K+F töredezettségéb ől, illetve az erre szánt anyagi források korláto-
zottságából következ ően az EU olyan közös politikát dolgozott ki, melynek célja a
többszintű (európai, nemzeti és szubnacionális) hálózatok kiépítése, valamint a
méretgazdaságosság megteremtése (Korres Chionis Staikouras 2004).
— —
A K+F tevékenység leghatékonyabban regionális szinten értelmezhet ő, hiszen a
fizikai közelség pozitívan hat a helyi szerepl ők közötti együttm űködések kialakítá-
sára. Három fontos elméleti megközelítés magyarázza a kutatás-fejlesztés egy adott
térség gazdasági fejl ődésére kifejtett pozitív hatását. Vhanevar Bush lineáris
Mikita József : Az európai közös kutatási politika regionális dimenziója .
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 157-166. p.
158 Kitekint ő TÉT XXIII. évf. 2009 s 1
modellje szerint az alapkutatás el őkészíti az alkalmazott kutatást, az utóbbi pedig az
innováció elengedhetetlen feltétele és mozgatórugója. Az „innovációs rendszerek"
teóriája az intézményi hálózatok szerepét emeli ki a K+F+I-ben, ezeket tekintve a
gyakorlati alkalmazások legfő bb generálójaként. A közgazdászok és geográfusok
körében népszerű úgynevezett „spill-over" megközelítés az innováció pozitív hatá-
sainak megosztására, és az ebb ől fakadó gazdasági fellendülésre helyezi a hangsúlyt
(Pose—Crescenzi 2008).
Az egyes régiók gazdasági teljesítménye szempontjából létfontosságú, hogy a helyi
döntéshozatal, a vállalkozási szféra mennyire képes a felhalmozott „tudásból", a
„tudományból" olyan versenyel őnyt formálni, amely fenntartható és pozitív ösztönz ő
lehet más régiók számára is. Az európai régiók történelmi hagyományaikból és eltér ő
gazdasági fejlettségükb ől következően nem képesek a tudást és technológiát ugyan-
olyan szintű hatékonysággal befogadni, ami nyilvánvalóan meghatározza növeke-
dési kilátásaikat, sok esetben tovább mélyítve a régiók között meglév ő jelentős jó-
létbeli különbségeket.
Az EU kutatás-fej lesztés-innováció, valamint kohéziós politikái az alábbi prioritá-
sokat tűzték ki célul a lisszaboni stratégia kontextusában:
- Közös Európai Kutatási Térség (EKT) megteremtése, amely el ősegíti a kutatási
potenciál növekedését az Unió összes régiójában, valamint csökkenti a fejlett-
ségbeli különbségeket;
- A kutatás-fejlesztési és innovációs teljesítmény javítása, ezen keresztül a gaz-
dasági növekedés és munkahelyteremtés el ősegítése;
- Az európai vállalkozások támogatása, különös hangsúlyt fektetve a kis- és
közepes vállalkozásokra (KKV);
- A 27 tagú Európai Unió gazdasági és társadalmi kohéziójának meger ősítése a
Közösség fenntartható fejl ődésének érdekében;
- A nemzeti, regionális innovációs stratégiák kimunkálása (Competetive... 2007).
A közösségi kohéziós politika és a K+F
A 2007-2013 közötti idő szakra kidolgozott operatív programokban a tagállamok
kiemelt hangsúlyt fektetnek a kulcsfontosságú lisszaboni prioritások elérésére. A for-
ráselkülönítési rendelkezések értelmében (earmarking) a régi tagországok (EU15)
kötelesek a rendelkezésre álló források 60%-át a konvergenciarégiók, illetve 75%-át
a regionális versenyképességi és foglalkoztatási régiók esetében a lisszaboni célok-
kal összefüggő finanszírozásra, tehát kutatás-fejlesztésre, illetve innovációhoz kap-
csolódó célokra fordítani. Az újonnan csatlakozott tagállamok (EU12) maguk
választhatják meg a célösszeget, ugyanakkor mindannyian részt vesznek a
forráselkülönítés gyakorlatában (Member States... 2007).
Mikita József : Az európai közös kutatási politika regionális dimenziója .
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 157-166. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s 1 Kitekint ő 159
A lisszaboni stratégiával összefügg ő célkitűzések már a korábbi programozási pe-
riódusokban is fontos szerepet játszottak a Strukturális Alapok elosztásánál, a tény-
leges számszerűsített előirányzat azonban kötelez ővé teszi ezen célok teljesítését.
Az 1. táblázat a Strukturális Alapok 2007-2013 programozási tervid őszakra vonat-
kozó azon költségvetési tevékenységeit tartalmazza, melyek szervesen kapcsolódnak
a tág értelemben vett kutatás-fejlesztés-innovációhoz. Ezek között négy nagyobb
kategória különböztethet ő meg: Kutatás és technológiafejlesztés, innováció és vál-
lalkozások; Információs társadalom; A munkavállalók, vállalkozások és vállalkozók
alkalmazkodóképességének növelése; Az emberi t őke fejlesztése.
1. TÁBLÁZAT
Az innovációhoz kapcsolódó tevékenységek a Strukturális Alapokban, 2007-2013
(Innovation-related Activities in Structural Funds Programmes, 2007-2013)
2007-2013
Kód
Kutatás és technológiafejlesztés, innováció (K+F+I)
1 Kutatóközpontokban végzett kutatási és technológiafejlesztési tevékenységek
Kutatási és technológiafejlesztési infrastruktúra, adott technológiára szakoso-
2 dott központok
3 Technológiaátadás és együttm űködési hálózatok fejlesztése
4 Kutatási és technológiafejlesztési támogatás, különösen a KKV-k számára
Vállalatok és vállalatcsoportok számára nyújtott magas szint ű támogatási
5 szolgáltatások
6 A környezetbarát termékek és gyártási eljárások el őmozdítása a KKV-k számára
A kutatáshoz és innovációhoz közvetlenül kapcsolódó vállalatokba történ ő
7 beruházás
A KKV-k kutatási, innovációs és vállalkozási tevékenységét ösztönz ő egyéb
9 intézkedések
11 Információs és kommunikációs technológiák
12 Információs és kommunikációs technológiák (transzeurópai hálózatok — IKT)
13 Szolgáltatások és alkalmazások az állampolgárok számára
14 Szolgáltatások és alkalmazások a KKV-k számára
15 A KKV-k számára az IKT-hez való jobb hozzáférést biztosító egyéb intézkedések
Az egész életen át tartó tanulási rendszerek és stratégiák kidolgozása a vállal-
62 kozásokban
63 Az innovatív és termelékenyebb munkaszervezés kidolgozása és terjesztése
64 Az ágazatok és vállalkozások átszervezéséhez kapcsolódó konkrét foglalkozta-
tási, képzési és támogatási szolgáltatások kialakítása
68 Az egyéni vállalkozáshoz és új vállalkozások indításához nyújtott támogatás
74 Az emberi erőforrások fejlesztése a kutatás és innováció terén
Forrás: Infoview (2008).
Megállapítható, hogy az el őbbi tevékenységi lista mennyiségileg és min őségileg
egyaránt jelentősen kibővült az előző, 2000-2006-os tervezési időszakhoz képest, ami-
kor összesen 13, konkrétan az innovációhoz kapcsolódó tevékenységi területet jelöltek
ki, és finanszírozhattak a tagállamok a kohéziós politikára szánt költségvetésb ől.
Mikita József : Az európai közös kutatási politika regionális dimenziója .
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 157-166. p.
160 Kitekint ő TÉT XXIII. évf. 2009 s 1
2005-ben a Hampton Courtban tartott csúcsértekezletet követ ően kijelölt függet-
len szakértő i csoport (Aho csoport, Esko Aho Finnország korábbi miniszterelnöke
nyomán) a 2006. tavaszi Európai Tanács el őtt ismertette az Európai Bizottsággal
arra vonatkozó tanácsait, hogy a felülvizsgált lisszaboni stratégiával összefüggésben
az EU kutatási és innovációs teljesítményének meger ősítése milyen módon gyorsít-
ható fel. Külön kiemelte a Strukturális Alapok fontosságát, és támogatta az új prog-
ramozási időszakra lefektetett azon elképzelést, melynek értelmében a tagállamok
kohéziós költségvetésük meghatározott százalékát fordítsák innovációs célokra
(Creating... 2006).
Az Unió tagállamai az Operatív Programok el őkészítésekor, a kohéziós célok
függvényében, illetve a kötelez ő forráselkülönítést figyelembe véve meghatározzák
saját célrendszerüket, rögzítik a támogatni kívánt tematikákat. A 2. táblázat tagál-
lamra lebontva tartalmazza a közösségi támogatás 2007-2013-as id őszak kutatás-
fejlesztés-innovációra fordítandó abszolút és relatív pénzösszegeit.
Az innovációt tágabban értelmezve az EU15 esetében a legjobb teljesítménnyel
Dánia büszkélkedhet, a kohéziós politikára szánt összeg közel 70%-át fordítja erre a
célra. Szintén átlépik az 50%-os küszöböt, tehát a kiválóan teljesít ők közé sorolhatók
az alábbi tagállamok: Finnország (60,2%), Ausztria (57,9%), Svédország (51,9%),
Hollandia (51,1%), valamint az Egyesült Királyság (50,1%). A régi tagállamok közül
Görögország teljesít a legrosszabbul, teljesítménye alig haladja meg a 20%-ot. Az
újonnan csatlakozott tagországok közül (EU12) Szlovénia a legjobban teljesít ő
(31,4%), míg Bulgária és Málta rendelkezik a legalacsonyabb százalékos aránnyal
(mindkét ország esetében 14,9%). Magyarország a tervezési dokumentumokban a
rendelkezésre álló pénzösszeg 21,7%-át fordítja a kutatás-fejlesztés-innováció finan-
szírozására, amellyel kevéssel az EU12 átlag alatt (22,9%) helyezkedik el, ugyanak-
kor jelentősen elmarad az összes tagállamot aggregáló átlagértékt ől (28,9%).
A szigorú értelemben vett kutatás-fejlesztés-innováció esetében az EU15-ök között
a legmagasabb hányadossal Luxemburg rendelkezik (34,2%), míg a leggyengébb
teljesítmény ebben az esetben is Görögországé (7,3%). A kohéziós költségvetésük
jelentős hányadát költik K+F-re a következ ő EU15-ös tagállamok: Ausztria (31%),
Finnország (29,3%), Svédország (24,9%), Egyesült Királyság (22,8%), valamint
Olaszország (22%). Az EU12-k közül kiemelkedik Szlovénia (23,8%), Észtország
(19,2%), valamint Lettország (16,4%) teljesítménye. Az országcsoport legrosszabb
teljesítménye Bulgáriához és Romániához fűző dik (5,8% mindkét tagállam esetében).
Hazánk (8,7%) az újonnan csatlakozó tagállamok átlaga (11,9%) alatt teljesít.
Mikita József : Az európai közös kutatási politika regionális dimenziója .
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 157-166. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s 1 Kitekint ő 161
2. TÁBLÁZAT
A Strukturális Alapokból innovációs célra fordított közösségi támogatás, 2007-2013
(Community Spending on Innovation-related Activities from the Structural Funds,
2007-2013)
Közösségi Innovációs Ezen belül:
Támoga- célra fordí- Infor-
Inno- Emberi
tolt Közös- Vállal- mációs
Ország tás, váció K+F tőke-
ségi Támo- kozások társa-
millió (%) (X9) fejlesz-
gatás, (%) dalom
euró tés (%)
millió euró (%)
Ausztria 1 204,5 697,2 57,9 31,0 12,8 1,5 12,5
Belgium 2 063,5 917,6 44,5 15,3 16,5 0,3 12,4
Bulgária 6 673,6 994,4 14,9 5,8 5,0 1,1 3,0
Ciprus 603,5 148,2 24,5 10,2 10,0 2,5 1,8
Cseh Köz-
26 302,6 6 409,7 24,4 14,3 2,7 3,5 3,8
társaság
Dánia 509,6 355,4 69,8 31,1 5,7 4,9 28,1
Egyesült
9 890,9 4 976,4 50,3 22,8 10,4 3,2 14,0
Királyság
Észtország 3 403,5 885,5 26,0 19,2 2,7 2,2 1,9
Finnország 1 596,0 961,5 60,2 29,3 11,5 8,9 10,6
Francia-
13 449,2 4 608,4 34,3 16,7 6,4 3,9 7,2
ország
Görög-
20 210,3 4 138,0 20,5 7,3 3,4 6,9 2,9
ország
Hollandia 1 660,0 847,5 51,1 17,0 5,1 4,0 24,9
Írország 750,7 201,1 26,8 15,3 5,6 2,1 3,8
Lengyel-
ország 65 221,9 15 790,3 24,2 13,1 4,5 4,2 2,4
Lettország 4 530,4 1 067,0 23,6 16,5 2,3 3,8 1,1
Litvánia 6 775,5 1 672,8 24,7 14,6 4,0 2,9 3,2
Luxemburg 50,5 19,0 37,7 34,2 1,0 2,5
Magyar-
24 921,1 5 369,6 21,5 8,7 7,6 3,0 2,3
ország
Málta 840,1 125,0 14,9 6,8 2,6 3,2 2,3
Német-
25 488,6 11 289,4 44,3 18,0 17,8 1,3 7,2
ország
Olasz-
27 845,0 9 888,4 35,5 22,0 4,5 5,3 3,7
ország
Portugália 21411,6 6 171,2 28,8 16,5 7,0 2,9 2,4
Románia 19 213,0 3 441,2 17,9 5,8 5,4 1,8 4,9
Spanyol-
34 657,7 11 488,9 33,1 16,3 9,0 2,8 5,0
ország
Svédország 1 626,1 843,5 51,9 24,9 11,8 4,4 10,8
Szlovákia 11 360,6 2 666,1 23,5 10,5 1,9 9,5 1,5
Szlovénia 4 101,0 1 289,0 31,4 23,8 3,7 2,1 1,9
Határokon
átnyúló
7 823,8 2 121,3 27,1 16,0 2,9 6,4 1,9
együttmű-
ködés
TOTAL 344 184,9 99 383,6 28,9 14,5 6,4 3,8 4,2
EU 12 173 947,0 39 858,7 22,9 11,9 4,5 3,7 2,8
EU 15 162 414,1 57 403,6 35,3 17,3 8,6 3,7 5,8
EU 27 336 361,1 97 262,3 28,9 14,5 6,5 3,7 4,2
Forrás: Infoview (2008).
Mikita József : Az európai közös kutatási politika regionális dimenziója .
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 157-166. p.
162 Kitekint ő TÉT XXIII. évf. 2009 s 1
A kutatási keretprogram a területi kohézió szolgálatában
Az Európai Unió K+F és innovációs politikájának legfőbb eszközrendszere a több
éven keresztül futó keretprogramok, melyek az 1980-as évekt ől kezdve egyre
nagyobb költségvetéssel rendelkeznek. A támogatási összeg 2013-ra elérheti a
9 milliárd eurót, amely 75%-kal meghaladja az el őző programozási időszak utolsó
évében nyújtott támogatást (Energising... 2007).
A keretprogramokban eleinte a regionális dimenzió nem kapott különösebb jelen-
tőséget. A projektekben való részvétel nagymértékben függ a helyi adottságoktól,
hiszen a részvételt leginkább a K+F létesítmények, fels őoktatási intézmények, illetve
a vállalati szféra koncentráltsága határozza meg. Ilyen módon az elmaradottabb
régiók rendkívüli hátrányt szenvedtek, és nem profitálhattak a keretprogram nyújtotta
lehetőségekből. Ennek következménye, hogy a korábbi els ő célkitűzésbe tartozó
régiók a Hatodik keretprogram (2002-2006) összes résztvev őjének mindössze 18%-át
adták (Healy—Roy 2006).
Időközben az egymást követ ő keretprogramokban mindinkább felismerték az EU
K+F politikájának területi dimenzióját. 2001-ben a Bizottság közleményt adott ki,
amelyben hangsúlyozta a gazdasági élet regionális és helyi szerepl őinek döntő szerepét
az Európai Kutatási Térség (EKT) megteremtésében, valamint kiemelte, hogy az EKT-ét
az Unió valamennyi régiója számára elérhet ővé kell tenni (The Regional... 2001).
3. TÁBLÁZAT
EU 7. Keretprogram „Kapacitások" specifikus program, 2007-2013
(EU RTD 7th Framework Programme, Capacities Specific Programme, 2007-2013)
EU 7. Keretprogram 2007-2013
Specifikus program Költségvetés (millió euró)
Kooperáció 32 413
Ötletek 7 510
Emberek 4 750
Kapacitások 4 097
JRC 1 751
Összesen 50 521
Kapacitások
Intézkedés Költségvetés (millió euró)
Kutatási infrastruktúra 1 715
Kis- és középvállalkozások javát szolgáló
1 336
kutatás
Tudás Régiói 126
Kutatási potenciál 340
Nemzetközi együttm űködés 180
Tudomány a társadalomban 330
A kutatási politikák koherens fej lesztésé-
70
nek támogatása
Összesen 4 097
Forrás: CORDIS DG RTD (2007).
Mikita József : Az európai közös kutatási politika regionális dimenziója .
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 157-166. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s 1 Kitekint ő 163
A jelenleg futó hetedik keretprogram (2007-2013) „Kapacitások" specifikus
programján belül 2 tevékenységi terület van közvetlenül összhangban a közösségi
kohéziós politika célrendszerével (3. táblázat).
A „tudás régiói" (Regions of Knowledge) alapvet ő feladata er ősíteni az európai
régiók kutatási potenciálját, különösképpen a regionális hatóságokat, egyetemeket,
kutatóközpontokat és vállalkozásokat tömörít ő „kutatásorientált regionális csopor-
tosulások" (regionális klaszterek) ösztönzésének és fejl ődésének támogatása révén.
A 2003-ban kísérleti jelleggel indult kezdeményezés lehet ővé teszi a régiók számára a
K+F-be való befektetési potenciál meger ősítését, továbbá ösztönzi az új regionális
klaszterek kiépítését, ezzel is hozzájárulva az európai régiók jóléti színvonalának
emelkedéséhez (Capacities PART3... 2007).
A „kutatási potenciál" (Research Potential) tevékenység az EU konvergencia- és
legkülső régióiban ösztönzi a meglévő vagy kialakulóban lév ő kiválóságok fejlesz-
tését, segíti ezen régiók felkészülését a közösségi kutatási tevékenységben való si-
keres részvételre. A kib ővült 27 tagú EU teljes kutatási potenciáljának felszabadítá-
sának érdekében különös figyelmet szükséges szentelni azon régiókra, amelyek
elmaradottságukból következ ően nem képesek kiaknázni a bennük rejl ő lehetősége-
ket. A cselekvés nagymértekben épít olyan korábbi és jelenlegi intézkedésekre,
mint az ötödik keretprogramból ismert, az-akkori csatlakozó és tagjelölt országok
számára létrehozott európai kiválósági központok és a tudásátadást célzó Marie
Curie ösztöndíjak (Capacities PART4... 2007).
Lehetséges szinergizmusok a közös kutatási-fejlesztési-innovációs
(K+F+I) politika és a kohéziós politika között
Az Európai Unió kutatás-fejlesztés-innovációs, valamint kohéziós politikái kü-
lönböző módon járulnak hozzá a foglalkoztatás és a gazdasági növekedés közös
céljainak eléréséhez. A kutatáspolitika a nemzetközi szint ű kiválóságok segítésére
fókuszál, az innováció legfontosabb célja, hogy a felhalmozott tudást üzleti lehet ő-
ségekké alakítsa, gyakorlati megoldásokat biztosítson a társadalom számára. A
kohéziós politika esetében a szolidaritás, a méltányosság és az igazságosság elvei
alapján az els ődleges cél a regionális egyenl őtlenségek, fejlettségbeli különbségek
csökkentése, valamint az elmaradottabb régiók felzárkóztatása (Korres—Chionis-
Staikouras 2004).
Fontos megemlíteni, hogy a K+F+I, illetve kohéziós politikáknak eltér ő rendelke-
zések szolgálnak jogalapul az alapszerz ődésekben. A legáltalánosabban értelmezett
cél mindkét eszközrendszernél azonos (a foglalkoztatás és gazdasági növekedés
erősítése), ugyanakkor a speciális célkit űzések a Szerz ődéssel összhangban kerültek
meghatározásra. Az eltér ő jogalapból következően a K+F+I politika finanszírozási
eszközei tématerületekre irányulnak, míg a kohéziós politika esetében a földrajzi
értelemben vett terület (a régió) a legfontosabb alapegység. A K+F eszközrendszere
Mikita József : Az európai közös kutatási politika regionális dimenziója .
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 157-166. p.
164 Kitekint ő TÉT XXIII. évf. 2009 s 1
tehát tematikus szakosodást hoz létre, míg a regionális politika integrált szemléletet
eredményez (Energising... 2007).
A kutatási keretprogramok alapvet ően európai szintű, tehát transznacionális, ver-
senyeztetésen alapuló pályázati felhívásokkal m űködnek. A pályázatok elbírálásá-
ban a Bizottság által kiválasztott független szakért ők vesznek részt, a pályázatok
kiválasztásának egyetlen kritériuma a kiválóság, vagyis nem léteznek nemzeti kvó-
ták. A kohéziós politika végrehajtása a Bizottság és a tagállamok közös kompeten-
ciája, amely a többszintű kormányzás (multi-level governance) elveit követi. A ki-
választási folyamat els ősorban a regionális partnerségen alapul. Ezen támogatási
eszközök összehangolt felhasználását az is megkönnyíti, hogy a jelenleg futó prog-
ramok időben teljes egészében lefedik egymást (2007-2013) (Policy... 2006).
A koherens K+F+I támogatási stratégia kimunkálásában a legnagyobb feladat a
tagállamokra és a régiókra hárul, hiszen ezek tudják megítélni a beruházási igénye-
ket és felvázolni az egyes projekteket. A közpénzekkel való hatékony és eredmé-
nyes gazdálkodás értelmében nincsen mód arra, hogy ugyanazon támogatható költ-
séget különböz ő közösségi forrásból fedezzenek, tehát nem lehetséges a „dupla
finanszírozás" (double financing).
A „társfinanszírozás" (co-financing) elve azt jelenti, hogy az EU támogatási esz-
közei az esetek nagy többségében nem helyettesíthetik a tagállami, regionális,
avagy a pályázó entitás (kutatóintézet, KKV, helyi hatóság) hozzájárulását. Pontos
szabályok léteznek erre vonatkozóan mind a Strukturális Alapok, mind pedig a Ku-
tatási keretprogram esetében. A Strukturális Alapok 2007-2013 id őszakra vonatkozó
szabályzata világosan kimondja, hogy nincs lehet őség a társfinanszírozásra szánt ösz-
szeget más EU-s pénzügyi eszközb ől fedezni. Ugyanez az elv vonatkozik a Kutatási
keretprogram végrehajtására is. Lehet őség nyílik ellenben arra, hogy a Strukturális
Alapok, a Kutatási keretprogram és más további uniós források ugyanazon kutatási-
innovációs projekt különböz ő aspektusait vagy fázisait támogassák, feltéve, hogy ez
megfelel az adott finanszírozási forrás támogatási kritériumának. Ezt nevezzük „ki-
egészítő" finanszírozásnak (complementary financing) (Practical... 2007).
Rendkívül fontos ugyanakkor, hogy a szinergiák ne kizárólag a projektfinanszíro-
zásra koncentráljanak, a kutatási és innovációs kapacitások kiépítésében és fejlesz-
tésében is elengedhetetlen a komplementaritás. Ennek formája a Bizottság által is
gyakran emlegetett tudásátadás (knowledge transfer). Mindkét közösségi támogatási
rendszer lehet őséget nyújt arra, hogy az Európai Unió régiói megosszák egymással
kutatási és innovációs tudásukat. A bevált gyakorlati megoldások régióközi partner-
ségek, illetve az európai szint ű nyílt koordináció (open method of coordination)
keretében való megosztása fontos szerepet játszik az egész EU kutatási és innovációs
teljesítményének javításában.
A közelmúltban számos tanácsadói testület és intézményi szerepl ő foglalkozott az
eszközrendszerek komplementaritásának kérdésével. Az Európai Unió Tudományos
és Műszaki Bizottsága (CREST) iránymutatásokat fogadott el, az Európai Kutatási
Tanácsadó Bizottság (EURAB) közleményt adott ki a témában. Az Európai Parla-
ment ITRE bizottságának megbízásából 2006-ban tanulmány készült az egyes
Mikita József : Az európai közös kutatási politika regionális dimenziója .
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 157-166. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s 1 Kitekintő 165
pénzügyi eszközök lehetséges optimális felhasználásáról. A testület meger ősítette
zárójelentésében, hogy a lisszaboni célok miel őbbi teljesítésének érdekében a
komplementaritás elvének hatékonyabb alkalmazása javasolt a kétféle pénzügyi
eszközrendszer végrehajtásában. Kiemelte, hogy az eredményesebb m űködés eléré-
sében a kutatási keretprogram és a kohéziós politika végrehatásában részt vev ő
nemzeti és regionális szerepl ők között hatékonyabb együttm űködés és koordináció
szükséges (Competetive... 2007).
Következtetések
Az Európai Unió számára jelenleg az egyik legfontosabb kihívás a lisszaboni straté-
gia által lefektetett célok teljesítése, különös tekintettel a gazdasági növekedés és mun-
kahelyteremtés kérdéseire. Ezen célok elérésében a szakpolitikák közül kiemelt jelent ő-
sége van a kutatás-fejlesztés-innovációnak, valamint a közös kohéziós politikának.
A fenntartható fejl ődésen alapuló európai modell m űködésének alapfeltétele, hogy
Európa kiváló kutatási és innovációs bázissal rendelkezzen. A kohéziós politika
ugyanakkor segítheti az egyes régiókat a kutatási és innovációs kapacitás kiépítésé-
ben, az innováció ösztönzésében és támogatásában, valamint a bevált gyakorlati
megoldások terjesztésében.
Annak érdekében, hogy az elmaradottabb régiók szerepl ői sikeresen vehessék fel
a versenyt Európa fejlettebb térségeivel a Keretprogram „Kooperáció" fejezetében,
elengedhetetlen a kutatási potenciál egy meghatározott fejlettségi szintje. Ebben
nyújthat segítséget a keretprogram „Kapacitások" fejezete, mely a multinacionális
szemléletmód ösztönzésével továbbfejleszti ezt a „kapacitást". A Strukturális Ala-
pok pénzügyi eszközei a keretprogram eszközrendszere által azonosított igények
kielégítésének támogatásában alkalmazhatók.
A szakpolitikák előkészítésében, végrehajtásában részt vev ő európai, nemzeti és
regionális szerepl őknek törekedni kell arra, hogy szinergiák álljanak fenn a gazda-
sági növekedés és a foglalkoztatás meger ősítésére létrehozott pénzeszközök között,
továbbá pozitív összhatásuk a lehet ő legmagasabb szintet érje el.
Irodalom
Capacities, PART 3 Regions of Knowledge — Work Programme 2008. C(2007) 5759. (2007)
Commission of the European Communities, Brussels.
Capacities, PART 4 Research Potential — Work Programme 2008. C(2007) 5759. (2007) Commission of
the European Communities, Brussels.
Competetive European regions through research and innovation. (2007) COM(2007) 474 final,
Commission of the European Communities, Brussels.
CORDIS, DG RTD. (2007) European Commision, Brussels. http://cordis.europa.eu/fp7/home_en.html
Creating an Innovative Europe. (2006) Independent Expert Group on R&D and Innovation appointed
following the Hampton Court Summit and chaired by Mr. Esko Aho. Office for Official Publications
of the European Communities, Luxembourg.
Mikita József : Az európai közös kutatási politika regionális dimenziója .
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 157-166. p.
166 Kitekint ő TÉT XXIII. évf. 2009 s 1
Energising Europe's Knowledge Triangle of Research, Education and Innovation through the Structural
Funds. (2007) Final Report. European Research Advisory Board, Brussels.
Healy, A.—Roy, S. (2006) Where Does the Budget Go? Exploring the Territorial Dimension of EU R&D
Policy. — Scienze Regionali. 2.111-134. o.
Infoview. (2008) DG Regional Policy. Commission of the European Communities, Brussels.
Korres, G.M.—Chionis, D.—Staikouras, C. (2004) Regional systems of innovation and regional policy in
Europe. — Regional and Sectorial Economic Studies AEEADE. 1.25-44. o.
Member States and Region delivering the Lisbon strategy for growth and jobs through EU cohesion
policy, 2007-2013. (2007) COM(2007) 798 final, Commission of the European Communities,
Brussels.
Practical Guide to EU funding opportunities for research, development and innovation; Synergies in
funding opportunities between: 7`h Framework Programme for Research. (2007) Commission of the
European Communities, Brussels.
Policy Department Economic and Scientific Policy. (2006) Synergies between the 7 th Research
Framework Programme, the Competitiveness and Innovation Framework Programme and the
Structural Funds. Network for European Techno-Economic Policy Support, Brussels.
Pose, A.R.—Crescenzi, R. (2008) Research and Development, Spillovers, Innovation Systems and the
Genesis of Regional Growth in Europe. — Regional Studies. 1. 51-67. o.
The Regional Dimension of the European Research Area. (2001) COM(2001) 549 final, Commission of
the European Communities, Brussels.