Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 43-62. p.
Tér és Társadalom XXII. évf. 2008 s 4: 43-62
BALATON RÉGIÓ
(Balaton Region)
BUDAY-SÁNTHA ATTILA
Kulcsszavak:
Balaton régió üdülőövezet idegenforgalom átfogó fejlesztés
A tanulmány Szerz ő több évtizedes kutatásai alapján a Balatonnal kapcsolatos gondok természeti,
je
társadalmi és gazdasági okaira keresi a választ. A minden részletre kiterjedő, a különböző ágazatok
hatását és azok kölcsönhatását egyaránt értékelő, komplex, térségi szemlélet ű vizsgálatok hozzásegítenek
ahhoz, hogy a Balaton és üdülőkörzete állapotának, fejlődésének alakulását jobban megismerjük, és
lehetőségeink szerint azon változtatni tudjunk. A tanulmány nemcsak a szakemberek, de minden, a Balaton
sorsáért aggódó ember számára is hasznos, információ gazdag olvasmányt jelenthet.
A Régió lehatárolása
A Balatonnak és környezetének lehatárolása napjainkig vita tárgyát képezi, mert
az történhet természet- és gazdaságföldrajzi, fejlesztési és ágazati (funkcionális)
szempontból is. Létezik egy vízrajzi lehatárolás, amely a vízgy űjtő területet veszi
alapul. Ez az 5755 km2 terület mélyen belenyúlik Somogy és Zala megyékbe, és
Veszprém megye jelent ős részét is érinti. Ennek igazgatási és gazdasági szempontból
az akadálya, hogy a vízgyűjtő terület tótól távol fekvő településeinek, népességének
és gazdaságának a Balatonhoz való kapcsolódásának mértéke elhanyagolható.
A vízgyűjtő területen belül a hetvenes években határolták el az üdül őövezetet
(üdülőkörzetet), amely lényegében a Balaton régió területét jelenti (1. ábra). Ez a
3769 km2-nyi terület történelmileg három megyéhez, 1997-t ől három régióhoz tar-
tozik, és tervezési régióstátussal rendelkezik. A régió 164 települése (16 város és
148 község) 14 kistérségbe van besorolva (1. táblázat). A 164 település közül 52 a
part menti, 112 pedig az ún. háttértelepülések közé tartozik. A tervezési régió célját,
indokát jelentő tó a térség tengelyében helyezkedik el, és mindenkori állapota és
annak reális, illetve túlzó megítélése befolyásolja az egész térség életét és jöv őjét.
1. TÁBLÁZAT
A Balaton régió népességének alakulása
(Number of Population in the Selected Holiday Region of the Lake Balaton)
1990 2001 2005
Megnevezés
ezer fő % ezer fő % ezer fő %
Városok 137 54 135 53 135 53
Falvak 118 46 120 47 118 47
Régió összesen 255 100 255 100 253 100
Forrás: Hablicsek (2003, 10); A Balaton Üdül őkörzet... (2006, 55).
Buday-Sántha Attila : Balaton régió
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 43-62. p.
44 Buday-Sántha Attila TÉT XXII. évf. 2008 s4
1. ÁBRA
A Balaton és kiemelt üdül őkörzete
(The Lake Balaton and its Selected Holiday Region)
' --`-',--...1-----7
1.41,f'
79vt•TsorY T '-"°""
T Bzerma
ipetend Vöröstó
Z
a y
-kap
g9bsd axlatct= EO rgc.e Öv
Forrás: A Balaton Régió... (2005, 18).
A Balaton helyzetének megítélése
A Balatonról ma kett ős kép él a köztudatban. Az egyiket az irodalmi munkák,
idegenforgalmi reklámanyagok tükrözik, amelyek — sok esetben nem nélkülözik az
olyan túlzásokat, hogy páratlan, egyedülálló, magyar tenger — a tó selymes vizét, a
gyerekek számára ideális homokos fürd őhelyeket, a vízi sportok lehet őségének a
gazdagságát, a táj szépségét, változatosságát, a felkínált ételek és borok finomságát,
a térség gazdag kulturális örökségét emelik ki. És ez igaz is, mert a Balaton nem
egy tó a tavak sorában, hiszen könnyen felmeleged ő, sekély vize fürdésre kiválóan
alkalmassá teszi, élővilága rendkívül gazdag, a táj változatos vulkanikus kúpjaival
sok tekintetben egyedi. A környezetében kiváló élelmiszerek és borok termelhet ők,
amelyek a változatos gasztronómiai kínálat alapját jelenthetik. A térség kulturális
öröksége is gazdag, bár els ősorban a nemzeti vonatkozásai jelent ősek.
A balatoni táj nem meghökkent ő természeti adottságai, egyedi építészeti értékei,
hanem elsősorban szelídsége, harmóniája, emberlépték űsége miatt megragadó.
A maga kis városaival, falvaival, a hegyre felkapaszkodó sz őlőivel, gyümölcsösei-
vel, kápolnáival, templomaival tipikus közép-európai táj, amely egy történelmi
örökséget (templomok, várromok, kastélyok) hordó agrár tájból az elmúlt másfél
Buday-Sántha Attila : Balaton régió
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 43-62. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s4 Balaton régió 45
évszázad alatt alakult át idegenforgalmi tájjá, ahol az épített környezetét már a tu-
risztikai célok alakították és alakítják. Ez az a Balaton kép, ami miatt érdemes még
nagy távolságról is idejönni és azt a kikapcsolódás, üdülés helyéül választani.
A térség egyedi jellegét adó el őnyök azonban könnyen hátránnyá válnak. A se-
kély, könnyen felmeleged ő víz egyben a tó nagyfokú érzékenységét is jelzi minden-
féle szennyezéssel szemben. A környezet kultúrtáj jellege, agrár és idegenforgalmi
jellegű hasznosítása nagy terhelést (kemikáliákkal szennyezett eróziós hordalék,
települések szennye, szennyvize) jelenthet erre az érzékeny tóra. Ma már történelmi
visszatekintéssel tudjuk értékelni azt a folyamatot, mely során — f őleg a hatvanas
évek elejétől kezdve — egyre nagyobb mértékben elszennyez ődött, majd pedig a
különféle intézkedésekre bekövetkezett terhelés csökkenésének hatására ismét tisz-
tulni kezdett a tó vize. Kezdetben a tó sorsáért való aggódás indította el, majd pedíg
a szenzációkeltés er ősítette fel azt a folyamatot, melynek hatására a Balaton min-
denféle bajt hordozó állatorvosi lóként jelenik meg a köztudatban. A Balaton
egyenlővé vált a feliszaposodással, az algásodással, a nád- és halpusztulással, az
alacsony és nagy vízállással, a kultúrálatlan környezettel, a vendégek megvágásá-
val, a bűnözés megjelenésével. Mindebben volt igazság, de a túl egyoldalúra sike-
rült kép erő sen beivódott nemcsak a hazaiak, de a külföldiek tudatába is, és ez a
térséget minden tekintetben er ősen leértékelte. Az így kialakult negatív kép ponto-
san annak a harmóniának, nyugalomnak, biztonságnak mond ellent, amely ennek a
térségnek az értékét jelenti, illetve jelentheti.
A bajok eredete
A bajok alapvet ő okát a fejl ődés megkésettségében, komplexitásának hiányában,
szabályozatlanságában, sok esetben spontán jellegében kereshetjük. A Balaton sor-
sát hosszú idő n keresztül az agrár érdekek (földnyerés) befolyásolták, melynek ha-
tására a nagy kiterjedésű mocsarak lecsapolásával (Nagyberek, Tapolcai-medence,
Kis-Balaton, Zala-völgye), 1863 óta vízszintjének szabályozásával területének kö-
zel 40%-át, víztömegének pedig kb. 50%-át elvesztette. A Balaton térsége egy ki-
mondottan agrártájból — ahol a tó haszna (nád, hal) nem volt arányban azzal a kár-
ral, amilyen közlekedési akadályt a tó jelentett — a 19. század végét ől kezdve kez-
dett átalakulni üdül őtájjá. Ebben a lassú átalakulással járó folyamatban a robbanás-
szerű változás a hatvanas években, a tömegturizmus megjelenésével következett be,
mely során az üdül ővendégek száma néhány év alatt pár tízezerr ől több százezerre
nőtt, és vele együtt a növekv ő munkahely kínálat miatt megn őtt a térség állandó
lakossága is. A növekv ő kereslettel a fejlesztési lehet őségek nem tudtak lépést tar-
tani, és különösen a hatvanas években bekövetkezett vendégszám növekedés követ-
keztében a szolgáltatások terén olyan súlyos hiányok jelentkeztek, amelyek köz-
egészségügyi veszélyekkel is jártak. A térség infrastrukturális elmaradottságát jól
mutatja az, hogy a történelmileg legnagyobb településén, Keszthely belvárosában is
csak 1941-ben épült ki a vízvezeték, és 1957-ben is csak három településen (Keszt-
Buday-Sántha Attila : Balaton régió
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 43-62. p.
46 Buday-Sántha Attila TÉT XXII. évf. 2008 s4
hely, Siófok, Balatonfüred) volt, összesen csak 16 km hosszú szennyvízvezeték,
amellyel a szennyvizet a nádasokba vezették. A fejlesztés így az igények után fu-
tott. Elsődleges feladatot az egészséges vezetékes vízellátás kiépítése és a kereske-
delmi szolgáltatások fejlesztése jelentette. A part menti települések vízellátását is
csak a nyolcvanas évek elejére tudták megoldani, míg ezeknek a településeknek a
csatornázottsága és szennyvíz kezelése csak 2007-re készült el teljes egészében, de
a tóra hatást gyakorló ún. háttértelepüléseken még napjainkig sem épült ki mindenütt.
Meleg nyári napokon a nyolcvanas években az üdül őkkel egy millió főre felszaporo-
dó népességű, part menti települések szennyvize, — amely közvetlenül, illetve szik-
kasztókból a talajvízzel került a tóba — jelentette a legnagyobb veszélyt a tóra. A
helyzetet tovább rontotta, hogy az ipartelepítéssel egyidej űleg gyorsan növekv ő
népességű városokból a patakok (Marcali, Tapolca) és a Zala (Zalaegerszeg,
Zalaszentgrót) már er ősen szennyezett vizet szállítottak a tóba. A fejlesztéseknél
nemcsak a komplex szemlélet (vízellátás — csatornázás, szennyvíztisztítás), de a
térségi szemlélet sem érvényesült, ezért épülhetett Keszthelyen Tejüzem és Vágó-
híd tisztító nélkül, és ezért létesülhettek hígtrágyás állattartó telepek a tó közvetlen
közelében. Sajnos a térség fejlesztése során nem törekedtek az ágazati fejlesztések
összehangolására és a tó védelmét figyelmen kívül hagyták, ez súlyos gazdasági (pl.
állattartó telepeket fel kellett számolni) és környezeti következményekkel járt.
A következetes szabályozás hiánya, főleg az üdülők létesítése területén hozzájárult,
hogy korábbi mez őgazdasági, főleg szőlőterületeken megfelel ő infrastruktúra nélkül
üdülőtelepek alakuljanak ki, illetve a parti területeken a magántulajdonosok legáli-
san, illetve illegálisan (pl. nádasok feltöltése) olyan területek birtokába jussanak, és
azokon olyan tevékenységeket végezzenek, amelyek a közösségi célú fejlesztések
számára akadályt képeznek és a víz min őségére káros hatást gyakorolnak.
Térség gazdasága
A térség rendkívül változatos domborzati jellege, talajainak eltér ő minősége alap-
ján mozaikszerűen változó, de összességében csak közepes min őségű mezőgazda-
sági területnek tekinthet ő. A kimondottan kiváló (pl. Balatonkenese, Siófok térsége)
és kedvezőtlen (pl. Nagyberek) termőhelyek mellett szinte minden növény számára
található olyan terület, ahol versenyképes termelésre lehet őség nyílik. A térség egé-
szében a természeti feltételek főleg a szőlő- és gyümölcstermesztés számára kedve-
zőbbek az átlagosnál. A sz őlő- és bortermelés a Balaton-felvidék meredek fekvés ű,
sekély termőrétegű, sülevényes talaján nem csak lehet őség, hanem kényszer is, mert
versenyképes termelésre csak ezzel az ágazattal nyílik lehet őség akkor, ha nem a
mennyiség, hanem kimondottan a minőség áll a termelés központjában.
Mivel a térség az építőanyagokat (kő, murva, homok) leszámítva nem rendelkezik
számottevő nyersanyag forrással és olyan nagyváros sincs a térségben, amely az
ipar számára vonzer őt jelentene, ezért a part menti települések ipari fejl ődése nem
volt jelentős. Számottev ő ipar csak Keszthelyen (élelmiszeripar és textilipar), Bala-
Buday-Sántha Attila : Balaton régió
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 43-62. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s4 Balaton régió 47
tonfiireden (hajóépítés) és Balatonfűzfőn (vegyipar, papíripar) alakult ki. Az ipari
fejlődés — szerencsére — a vízgy űjtő parttól távolabb fekv ő városokra (Marcali,
Tapolca, Zalaszentgrót, Zalaegerszeg, Nagykanizsa) koncentrálódott, és a rendszer-
váltás óta a part menti ipar többsége is leépült (pl. Keszthelyen a tejüzem és vágó-
híd bezárt, Balatonfüreden a hajógyártás megsz űnt).
Így már a 19. század vége óta világossá vált, hogy a térség fejlesztése a Balatonra
épülő idegenforgalomra alapozódhat, csak az idegenforgalom és az arra épül ő szol-
gáltatások fejlődése emelheti ki a közepes adottságokkal rendelkez ő agrártérséget
alulfejlett állapotából. Az elmúlt száz év azonban azt is bizonyította, hogy mivel az
idegenforgalom 90%-ban a part menti településekre és ott is f őleg a városokra kon-
centrálódik, a térség és a népessége túl nagy és az idegenforgalom túl idényszer ű
ahhoz, hogy egyetlen gazdasági ágazat a terület hasznosítását, a népesség foglalkoz-
tatását meg tudná oldani. Az agrárgazdaság (mez ő- és erdőgazdaság), valamint az
idegenforgalom együttélése látszólag rendkívül kedvez ő, hiszen az idegenforgalom
helyi piacot biztosít az agártermékek számára, a színvonalas agrártermelés viszont
az ápolt kultúrtájjal megfelel ő hátteret, kiegészít ő szolgáltatásokat (éttermek, szál-
lodák részére friss zöldséget, gyümölcsöt, bortúrát) nyújt az igényes idegenforga-
lom részére. Sajnos ez a természetes együttélés a sz őlő- és bortermelést leszámítva
a kívánatos módon sohasem valósult meg, és csak a sz őlő- és borágazat volt az,
amely a múltban és napjaikban is szervesen kapcsolódni tudott az idegenforgalom-
hoz. A mezőgazdasági termelés nem tudott az id őjárástól erősen függő szezonális
kereslethez igazodni, és a térségben nem épült ki az a logisztikai bázis (h űtőházak,
raktárak, nagybani piac), amely az er ősen változó keresletet kiegyenlíteni és kielé-
gíteni tudta volna. Ebben nem kevés szerepe volt a szolgáltatások, mindenekel őtt a
vendéglátás igénytelenségének, amely a min őségi áruellátás javítása érdekében (pl.
friss élelmiszerek) sohasem törekedett tartós termel ői kapcsolatok kialakítására.
Ennek az eredménye volt az, hogy a Balaton mellett megtermelt zöldséget és gyü-
mölcsöt többnyire a budapesti nagybani piacon értékesítették, illetve exportálták,
vagy konzerv- és édesipari üzemeknek adták át, míg a térség ellátásához szükséges
árut Budapestről és az Alföldről szállították a Balaton mellé. Ebb ől adódóan a térség
agrárgazdasága az idegenforgalom fejl ődésének nem az el őnyeit, hanem inkább a
hátrányait érezte, amely a szezonális munkaer ő nagyobb drágaságában és a termelést
terhelő fokozott környezetvédelmi követelményekb ől adódó nagyobb termelési költ-
ségekben mutatkozott meg. Kedvez őtlen jelenség, hogy a rendszerváltás óta a nagy-
üzemek felszámolása, a földek privatizálása, a fóldspekuláció megjelenése következ-
tében a területek m űvelési színvonala romlott, nagyszámú ültetvény (gyümölcsösök,
szőlők) a szakszerűtlen használat miatt tönkre ment. A létrejött kisgazdaságok több-
sége nem képes fejlesztésre, korszer ű termelésre, és ez a táj állapotán is meglátszik.
Buday-Sántha Attila : Balaton régió
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 43-62. p.
48 Buday-Sántha Attila TÉT XXII. évf. 2008 s4
A régió helyzete ma
A három évtizedes gyors fejl ődés után — amely azonban els ő sorban a városokat és
a part menti településeket érintette — a rendszerváltást követ ően a régió válságba
került. A válság a természeti környezet állapotában, a térség gazdasági teljesítmé-
nyének, a népesség foglalkoztatási helyzetének, jövedelmének alakulásában egy-
aránt megmutatkozott. A víz min ő sége a nyolcvanas évek intézkedéseinek hatására
(Kis-Balaton I. üteme, csatornázás, szennyvíztisztítás fejlesztése, patakmedrek er-
dősítése, a patakok vizének víztározókba való ülepítése, torkolati részükön sz űrő-
mezők létesítése, hígtrágyás állattartó telepek felszámolása, a talajba injektált fo-
lyékony műtrágyák elterjesztése stb.) bekövetkezett általános javulása után ismét
romlani kezdett, és 1994-re történelme során a legrosszabb vízmin őséget érte el
(2., 3. ábra). Az egész tó a felszaporodó algák miatt hipertróffá vált, amit az évente
rendszeressé váló halpusztulások (keszeg, busa, angolna) is jeleztek. Mindez arra
utalt, hogy az el őző évtized fejlesztései csak a romlási folyamat lelassítására voltak
elegendőek, de kedvez ő hatásuk rövid idö alatt kimerült.
2. ÁBRA
Klorofill-a éves átlagok
(Clorophill A-Annual Averages)
— 1 Siólaki medence 2 Szemesi medence — 3 Sztgligeti medence 4 Keszthelyi medence
Forrás: Katona—Őrsi (2006, 4. ábra).
A kialakult helyzetet drámaian tárgyaló hazai és külföldi sajtó hatására a balatoni
üdülés vonzása csökkent. A térség gazdasági alapját jelent ő turizmus természeti
bázisának romlása csak elmélyítette a rendszerváltással szükségszer űen jelentkez ő
gondokat. Nagyon lényeges, hogy a határnyitással, illetve a német újraegyesítéssel a
Balaton megsz űnt a német turisták legális találkozóhelyének lenni, ami a külföldi
turisták 60%-át adó német turisták számának kezdetben rohamos, majd lassuló, de
napjainkig tartó csökkenésével járt együtt.
Buday-Sántha Attila : Balaton régió
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 43-62. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s4 Balaton régió 49
3. ÁBRA
A Balaton vízmin őségének alakulása
(Changes of the Water Quality of the Lake Balaton)
2004
1998
1996
1994
1992
1982
1974
Medencék Keszthely Szigliget Szemes Siófok
ECD
Oligtróf Mezótró Eutróf Hipertróf
szerinti
minősítés >8P9II 8-25pg/1 25-754/1 >75pg/1
Forrás: Katona—Őrsi (2006, 26).
A határok megnyitásával nemcsak a hazai, de a korábbi szocialista országok turis-
táinak célterületeivé az addig nehezen elérhet ő tengerpartok, európai és tengerentúli
országok, fürd ő helyek váltak. Ezáltal a balatoni turista-fogadás feltételei nemzetkö-
zi összehasonlításban kerültek mérlegre, és gyakran könny űnek találtattak, mert
kiderült, hogy a hazai szolgáltatások színvonala többnyire nem éri el a nemzetközi
szintet és azt is viszonylag drágán, eléggé megbízhatatlan módon nyújtja. A lakos-
sági jövedelmek csökkenése, a munkahelyek megsz űnése és a váratlanul tömegessé
váló munkanélküliség az üdülési szokások megváltoztatására kényszerítette az ala-
csonyabb jövedelmű lakosság széles rétegeit. Ezt gyorsította fel a szakszervezeti és
ifjúsági üdültetés lényegében véve teljes megsz űnése, melynek következtében több
millióval csökkent az üdül ő k száma. A túlnyomórészt kereskedelmi szálláshelyekre
alapozott üdül ő népesség pedig rendkívül érzékenyen reagál az id őjárás alakulására,
és emiatt az üdülési szezonon belül is kiszámíthatatlanul változott a szolgáltatásokat
igénybe vevők száma (2., 3. táblázat). A balatoni turizmus image-nek nem tett jót a
szakképzetlen vállalkozók (vendégl ő sök, panziótulajdonosok) tömeges megjelenése,
Buday-Sántha Attila : Balaton régió
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 43-62. p.
50 Buday-Sántha Attila TÉT XXII. évf. 2008 s4
akik a váratlanul lecsökkent és az id őjárás miatt bizonytalanná vált keresletet maga-
sabb árakkal próbálták ellensúlyozni. Különösen a külföldiek számára volt ijeszt ő a
közrend romlása miatt a hazai és külföldi b űnözők tömeges megjelenése, amit a lopá-
sok, betörések, autólopások növekv ő száma jelzett.
2. TÁBLÁZAT
Kereskedelmi szálláshelyek forgalma a Balaton régióban * (ezer fő)
(Turnover of Commercial Accommodations in the Balaton Region fin ThousandJ)
Megnevezés 1980 1986 1990 2000 2005
Vendégek száma 825 1 008 725 823 976
ebből: külföldi 473 686 561 419 386
Vendégéjszakák 5 341 3 735 3 941
6 188 7 897
száma
ebből: külföldi 3 358 5 492 4 280 2 457 2 189
*Fizetővendéglátás nélkül
Forrás: Statisztikai Évkönyv (1980, 350); Idegenforgalmi Évkönyv (1986, 240-256);
Statisztikai Zsebkönyvek (1999, 258; 2005, 291).
3. TÁBLÁZAT
A kereskedelmi szálláshelyeket igénybe vev ő külföldi turisták aránya
(Average of Foreign Tourists Using Commercial Accommodations)
Megnevezés 1980 1986 1990 2000 2005
Külföldi turisták aránya (%) 57 68 77 51 40
Külföldi vendégéjszakák aránya (%) 54 70 80 66 56
Forrás: KSH adatok alapján saját számítás.
A turizmus visszaesése azért is volt aggasztó, mert a rendszerváltást követ ően az
üzembezárások hatására az ipari foglalkoztatás is csökkent, a mez őgazdaságban
pedig a nagyüzemek felszámolásával jelent ős számú, főleg szakképzetlen munkaer ő
szabadult fel.
A gazdaságilag kedvező tlen folyamat az ezredfordulóra javulni kezdett. Ebben
döntő jelentő sége volt annak, hogy a jelent ős infrastrukturális fejlesztések (főleg a
csatornázás és szennyvíztisztítás), továbbá a Kis-Balaton II. ütemének részleges
üzembe helyezésének hatására a víz min ősége gyorsan javult, és a régen megcél-
zott, a hatvanas évek vízmin őségi állapotát megközelítő vízminőség alakult ki. Ez-
zel egyidej űleg jelentős szállodai és fürdő fejlesztéseket hajtottak végre, és folya-
matosan javultak a gyógyvizekre épül ő turizmus feltételei is (p1. Hévíz, Zalakaros,
Kehidakustány, Tapolca). Erre szükség is volt, mert az idelátogatók már az igénye-
sebb szálláshelyeket (három és négy csillagos szállodákat) keresik, míg a magán
szálláshelyek, panziók, kempingek, egy, illetve két csillagos szálláshelyek iránti
kereslet jelent ősen lecsökkent (4. ábra). Az is világossá vált, hogy a balatoni turiz-
mus idényszerűségét és idényen belül az időjárásnak való kitettségét csak a meleg-
vizes fürdő helyek számának növelésével és a szolgáltatások színvonalának, min ő-
ségének a javításával lehet elérni.
Buday-Sántha Attila : Balaton régió
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 43-62. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s 4 Balaton régió 51
4. ÁBRA
A vendégéjszakák száma a szállodák típusai szerint
(Number of Guest Night by Type of Hotel)
3500
egv csillagos
3000
2500
2000
1500
1000
500
0
2000 2001 2002
Forrás:A Balaton üdülőkörzet... (2006, 25).
Az üdülési feltételek lényeges javulása sem állította meg a külföldi látogatók
számának csökkenését, de a belföldi turisták száma ismét növekedésnek indult. Ez
mindenekelő tt az üdülési csekk bevezetésének volt köszönhet ő, de szerepet játszott
benne az életszínvonal ismételt lassú emelkedése, valamint az is, hogy a külföldi
utazások magasabb költségei és fáradalmai után az érdekl ődés ismét a könnyen
megközelíthet ő Balaton felé fordult. A belföldi vendégek számának növekedése
azonban eddig csak részben tudta pótolni a külföldiek számának csökkenését, mert
a magyar vendégek rövidebb ideig veszik igénybe a szálláshelyeket. A magyar tu-
risztikai kínálat a rendszerváltással a turizmus nemzetközi kínálati piacára került és
csak akkor tud versenyben maradni, ha elérhet őségében, természeti feltételeiben,
szolgáltatásainak színvonalában felveszi a versenyt más üdül őhelyekkel. A rend-
szerváltással a turizmus — minden nehézsége ellenére — a térség számára felértéke-
lő dött, mert a turizmus és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások képesek a térség gaz-
dasági teljesítményének a növelésére, a foglalkoztatási helyzet javítására. Számot-
tevő ipar vonzására a régió a jöv őben sem lesz képes, az agrártermelés pedig a
nagyüzemek felszámolása óta válságban van. A térségben egyetlen pozitív jelként a
korábbí nagyüzemi ültetvények bázisán kialakult, kimondottan min őségorientált
10-100 hektáros szőlő - és borgazdaságokat tekinthetjük, amelyek borai jól tükrözik
a térség kiemelked ően jó termőhelyi potenciálját. Sajnos ezek a gazdaságok a térség
szőlő termelésének legfeljebb 20%-ával rendelkeznek, és ez nem elegend ő ahhoz,
hogy a régióban a versenyképes sz őlő - és bortermelés feltételei létrejöjjenek. A siker-
hez a termelők nagyobb mértékű együttműködésére, kevesebb számú, nagyobb területű
gazdaságokra és egy egységes bormarketingre lenne szükség, mert elképzelhetetlen,
hogy a térségben jelenlév ő kis termőterületű borrégió termelői egymással versenyezve
a nemzetközi piacokra ki tudjanak lépni és ott sikeresen helyt is tudjanak állni.
Buday-Sántha Attila : Balaton régió
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 43-62. p.
52 Buday-Sántha Attila TÉT XXII. évf. 2008 s 4
A fejlesztés indokai, gondjai
Egy térség fejlesztése akkor lehet sikeres, ha a fejlesztés komplex módon, a gaz-
dasági, szociális és ökológiai szempontok figyelembevételével, az ágazatok közötti
együttműködés által kiváltott szinergikus hatások kihasználásával megy végbe.
A jelenleg jelentkez ő gondok a következőkben foglalhatók össze:
A Balaton vize jó min őségű, de állapota labilis, folyamatosan jelent ős szeny-
nyezésnek van kitéve (4. táblázat). Ennek ellenére nem látszanak — az elég
vontatottan végbemen ő csatornázástól eltekintve — azok a programok, ame-
lyek a jelenlegi jó vízminőségi állapot fenntartását, folyamatos javítását (nem
kampányszerű beavatkozásokkal) biztosítanák. (Pl. meder kotrása, az erózió
veszélyes területek erd ősítése, a Balatonba futó vizek el őülepítése stb.)
4. TÁBLÁZAT
A Balatont érő összes terhelés
(Changes of the Water Quality of the Lake Balaton)
A Balaton nitrogén terhelése (t)
Bemosódás Egyéb Becsült
Közvetlen Légköri
Év Vízfolyások városi közvetlen összes
szennyvíz terhelés
területekről bemosódás terhelés
1975-79 1599 229 118 200 590 2736
1985 2331 72 115 230 561 3309
1990 964 23 104 128 591 1810
1995 1266 35 207 236 1836 3580
2000 699 4 135 200 1448 2485
2004 1032 4 125 157 1448 2766
2004% 37,3 0,1 4,5 5,7 52,4 100,0
Balaton foszfor terhelése (t)
1975-79 157 32 58 18 62 327
1985 171 7 57 70 19 324
1990 72 2 47 38 34 193
1995 77,1 0,8 41,4 70,7 10 200
2000 36 0,3 33 73 12,4 155
2004 36,6 0,5 31 58,2 12,4 139
2004% 26,4 0,4 22,4 41,9 8,9 100,0
Forrás: Katona—Őrsi (2006, 23. melléklet) alapján.
A fejlesztéseknél rendkívül alacsony a különböz ő ágazatok, hatóságok, ön-
kormányzatok és a vállalkozók között az együttm űködési hajlandóság, a kö-
zös fejlesztésekre való törekvés. Itt mindenekel őtt az idegenforgalom és a
mezőgazdaság nagyobb fokú integrációjának, a természetvédelem, a vízgaz-
dálkodás és a gazdaság közötti nagyobb együttm űködési készségnek a hiá-
nyát lehet kiemelni. De összefogás, közös fellépés helyett versenyeznek
egymással a települések, a turisztikai szervezetek és a bortermel ők is.
Az előzőekből adódóan a fejlesztések er ősen szétforgácsoltak, a részérdekek-
től erősen motiváltak és alacsony hatékonyságúak.
Buday-Sántha Attila : Balaton régió
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 43-62. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s 4 Balaton régió 53
A térség gazdasági fejl ő dése lelassult, gazdasági pozíciója az ország más
térségeihez képest fokozatosan romlik. Ezért míg a Balaton régiót és Buda-
pestet is magában foglaló 21 megye rangsorában az 1 f őre jutó GDP alap-
ján a régió 1994-ben még Budapest után a 2. helyet foglalta el, addig ala-
csonyabb gazdasági fejlő dése miatt 2004-re az 5. helyre csúszott vissza
(5. ábra). 1994 és 2004 között a régió súlya az ország GDP termelésében
2,9%-ról 2,5%-ra csökkent (L őcsei—Németh 2006). Ebben az id őszakban a
Balaton régiót magában foglaló három megye GDP termelésében a régió
súlya 35,2%-ról 31,9%-ra mérsékl ődött. Míg 1994-ben az 1 főre jutó GDP
17%-kal meghaladta az országos átlagot, addig 2004-ben annak csak 99%-át
érte el, ami ugyan 26%-kal még mindig magasabb a vidéki átlagnál, de ez
az érték 1994-ben még 45% volt. A pozíció vesztés a régión belül a part
menti települések esetén is érezhet ő, mert míg 1994-ben az 1 főre jutó GDP
62%-kal haladta meg az országos átlagot, addig 2004-ben már csak 27%-kal
(Lőcsei Németh 2006) (5. táblázat).
5. ÁBRA
A megyék és a Balaton régió egy főre jutó GDP értéke (országos átlag=100%), 2000
(GDP per Capita in the Hungarian Counties and the Balaton Region
[National Average=100%J, 2000)
200
150
100
50
csonka megye
Forrás: Oláh (2007, 6).
Buday-Sántha Attila : Balaton régió
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 43-62. p.
54 Buday-Sántha Attila TÉT XXII. évf. 2008 s4
5. TÁBLÁZAT
A térség gazdasági erejének becsült nagysága a Balaton régió területén (GDP, Mrd Ft)
(Estimated Volume of the Economic Capacity of the Area in the Balaton Region)
2004
1994 2000 2004 1994 1994 2000 2004
%-ában
Megnevezés
Egy lakosra jutó GDP
Becsült GDP termelés
az országos átlag
(Mrd Ft)
%-ában
A régióban érintett
megyék együtt az ország 8,2 7,9 7,8 83,2 79,7 78,9
%-ában
A BR tényleges területe 126,4 343,0 507,2 401 117,4 104,0 99,0
Ebből: Somogy 52,6 141,0 213,1 405 108,3 95,2 92,8
Veszprém 42,8 127,0 174,0 407 111,7 108,0 95,7
Zala 30,9 74,9 120,0 388 149,4 118,0 118,6
Parti sáv 99,3 258,0 377,5 380 162,0 138,0 127,0
Háttértelepülések 27,1 84,5 129,7 479 58,4 59,5 60,3
Városok 82,4 216,0 313,7 381 141,9 122,0 114,1
Községek 44,0 127,0 193,5 440 88,7 83,3 81,4
BR tényleges területe
2,9 2,6 2,5
az ország %-ában
BR tényleges területe
a Budapest nélküli ország 4,4 4,0 3,8
%-ában
BR tényleges területe a
35,2 32,9 31,9 - -
három megye %-ában
Forrás: Lőcsei-Németh (2006, 11; 15) 1. és 3. táblázatának adatai alapján.
A térség gazdasági fejlettségét, szociális és kulturális ellátottsági színvona-
lát tekintve rendkívül heterogén (6. ábra). Az idegenforgalom zömmel a
part menti településekre és azon belül a városokba irányul, a régió 164 te-
lepülése közül 31 abba egyáltalán nem tudott bekapcsolódni. Így jelent ős
gazdasági fejlettségi különbség alakul ki a városok és falvak, valamint a
part menti települések és a háttértelepülések között. A gazdasági fejlettség
terén jelentkez ő különbség a szociális jelleg ű ellátás színvonalára is rá-
nyomja a bélyegét. Ebb ől adódóan a háttértelepüléseken él őknek kevesebb
a jövedelme, magasabb a munkanélküliség aránya, alacsonyabb a képzett-
sége és a rosszabb egészségügyi ellátás miatt rövidebb az élettartama.
Buday-Sántha Attila : Balaton régió
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 43-62. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s4 Balaton régió 55
6. ÁBRA
Az egy társas vállalkozásra jutó saját tőke összege (eFt)
(Amount of Capital Assets per Company Uhousand Ft])
80 000
70 000
60 000
50 000
40 000 varszag
s 8K0
30 000
20 000
10 000
2000 2001 2002 2003 2004 2006"
Forrás: A Balaton Régió... (2005, 65).
- A térség gazdaságának és a népesség foglalkoztatásának sajátos jellemz ője,
hogy abban az átlagosnál nagyobb szerepe van a kis- és középvállalkozóknak,
amit az is mutat, hogy a térségben a vállalkozások száma (103 db/1000 lakos)
Budapest után a legmagasabb, és a vidéki átlagot másfélszeresen (62db/1000
lakos) meghaladja. Ez a helyzet már a szocialista id őszakban kialakult, mert
bebizonyosodott, hogy a turizmus idényszerűségéhez a kisvállalkozások tud-
nak leginkább alkalmazkodni. Gondot jelent azonban ezeknek a vállalkozások-
nak a tőkeszegénysége és sok esetben nem kielégít ő szakmai felkészültsége,
piacismerete. Ezzel magyarázható például, hogy a szálláshelyadással, vendég-
fogadással foglalkozó idegenforgalmi vállalkozások száma 2000 és 2006
között 4769-ről 1948-ra csökkent (7. ábra).
- Már évszázados, megoldatlan gond a balatoni turizmus idényszer űsége, a
turisztikai idény rövidsége és a turisták alacsony költése. Ez nagyrészt össze-
függ a turisztikai szállás és programkínálat nem kielégít ő színvonalával és hi-
ányosságaival (pl. vitorláskiköt ők, horgásztanyák stb.).
- Az előző ekben említett gondot növeli az, hogy sem a lakosság, sem pedig az
idegenforgalmi szolgáltatásokban dolgozók szakmai felkészültsége, nyelv-
tudása, mentalitása sok tekintetben nem felel meg a nemzetközi turizmus
követelményeinek.
Buday-Sántha Attila : Balaton régió
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 43-62. p.
56 Buday-Sántha Attila TÉT XXII. évf. 2008 s4
7. ÁBRA
Az idegenforgalomban és vendéglátásban érdekelt vállalkozások számának alakulása
2000-2006. szeptembere között
(Number of Companies Engaged in Accommodation and Catering Sector,
2000-2006 ISeptemberJ)
5000,
4500,
4000,
3666,
— 3479,
3500,
3172
3000,
2500,
986, a
2000,
1500.
1000,
500,
00 01 02 03 04 05 06 szept
Év
Forrás: Balaton Régió... (2005, 67).
A térség lakosságának szerkezetében kedvez őtlen változások jelentkeznek.
A népességet az idősebb korúak betelepülése tartja fenn. A munkahelyek
idényszerű jellege és a magasan kvalifikált munkahelyek kínálatának hiá-
nya miatt a szakképzett fiatalok elköltöznek, és ez egy kedvez őtlen kor-
struktúrájú lakosság kialakulását eredményezi, és az id őszakos (üdülési
idényen kívüli) munkanélküliséget magasan tartja.
A jövőt tekintve nagy gondot jelent a mez őgazdasági területek szétforgá-
csolása, jelent ős földspekuláció jelenléte. A tőkeszegény, kis területeken
megfelelő szakértelem nélkül gazdálkodók nemcsak fejlesztésre, versenyké-
pes termelésre képtelenek, de a környezetkímél ő termelés feltételeinek meg-
teremtésére sem (erózió elleni védelem, szakszer ű tápanyaggazdálkodás,
korszerű növényvédelem). További gondot jelent, hogy örökléssel a sz őlőte-
rületek további felaprózódása várható, ami a termelésben nem érdekelt tu-
lajdonosok esetén a földterület kivonására, telkek létesítésére vonatkozó tö-
rekvéseket erősíti, ami értékes termőhelyeket tehet tönkre.
A térség megközelítése mind közúti, mind pedig vasúti szállítás esetében
Dél-Dunántúl és Észak- és Nyugat-Dunántúl irányából rendkívül nehézkes.
A vasúti infrastruktúra a tó körül lényegesen elmarad a 21. században kívána-
tostól. További gondot okoz az északi part nehéz közúti megközelíthet ősége.
A hulladéklerakók elhúzódó beruházása miatt több térségben megoldatlan
a települési hulladékok szakszerű kezelése, lerakása.
Buday-Sántha Attila : Balaton régió
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 43-62. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s 4 Balaton régió 57
A fejlesztés szempontjai
Mivel a térségben végbemen ő mindenirányú fejlesztés a Balatonhoz kapcsolódik
és a tó minőségének a meg őrzésével, javításával egyidej űleg kell megtörténnie,
nagyon fontos annak tisztázása, hogy minek tekintjük a Balatont. Eddig minden
fejlesztés a Balatont szolgájának tekintette. Az idegenforgalom tóra alapozott fej-
lesztésével profitot lehet termelni, de nem különbözött ett ől az önkormányzatok, a
szolgáltatók, üdülő vendégek és a helyi lakosság mentalitása sem, akik a Balaton-
ban a haszonszerzés lehet őségét látták, és a tavat olyan tárgyként kezelték, amely-
nek az ő igényeiket ki kell elégítenie. „Ha kell, akkor még a kormányt is bepereljük,
ha a kevés eső miatt alacsony a vízszint, ha pedig a sok es ő miatt az magas, akkor
pedig azért, mert veszélyezteti az ingatlanainkat". A lényeg az, hogy sem a gazda-
ság szerepl ői, sem az üdülő k, sem pedig a helyi lakosság nem úgy tekintett a tóra,
mint egy érzékeny, sérülékeny természeti képz ődményre, amelyet meg kell védeni
mindenféle károsodástól, terhelést ől. A másik véglet a természetvédelem megköze-
lítése, amely a Balatont és környezetét egy természetes tájnak tekinti, és a gazdaság
és a helyi lakosság érdekeit is er ő sen sértve közpénzen mocsarak létesítésével, a
helyi lakosság kitiltásával valami ősi állapot kialakítására törekszik, és még olyan, a
tó életét javító munkálatok elvégzését is korlátozza, mint a tó kotrása, a meredek
hegyoldalak erdősítése, vagy az avas nád rendszeres eltakarítása.
A Balaton a siófoki zsilip megépítése, partvonalainak kialakítása óta nem tekint-
hető természetes, csak egy még nagyfokú önszabályozó rendszerrel rendelkez ő ter-
mészetszerű tónak, hiszen a vízszint magasságát, a partvonalának jellegét, hosszát,
a tóba jutó terhelés mértékét, él ővilágának gazdagságát a környezetében él ő ember
tevékenysége határozza meg. Ennek a ténynek a nehéz elfogadását tükrözi a víz-
szint ingadozás példája, amely pedig a tó természetszer űségének egyik jele, és a
partvonalak kiépítéséig fontos szerepe volt abban, hogy a tó a felesleges terhelését ől
meg tudott szabadulni (8. ábra). Ahelyett, hogy ennek a fontosságát elismernénk,
már 100 éve az állandó vízszint tartása érdekében kutatják a vízpótlás lehet őségeit a
Dunából, Drávából, Murából, Marcalból, holott arra 100 évb ől 96 évben a vízfeles-
leg miatt nincs szükség.
A Balaton régió egy természetszer ű állapotban lév ő tóra épülő üdülőtáj, ahol a
szabályozás jelent ős részének átvételével rendkívüli mértékben megn őtt az ember
felelőssége. Elsődleges feladat a szennyezés csökkentése érdekében a Balatonba
jutó vizek minőségének a meg őrzése (települések csatornázása, szennyvizek tisztí-
tása, településekr ől elfolyó csapadékvizek tisztítása, a hulladékok szakszer ű kezelé-
se); a Balaton hordalék termel ődésének a csökkentése (a befutó vizek ülepítése —
Kis-Balaton I-II., víztározók, torkolati sz űrőmezők); a szőlőkben a teraszok kialakí-
tásával, a sz őlő k és gyümölcsösök sorainak gyepesítésével, a meredek területek —
pl. Zala völgye, Balaton-felvidék — erd ősítésével az erózió mérséklése; a parttól
távol az átmen ő forgalmat lebonyolító utak építésével, a Balaton felvidéki gyepek
erdő sítésével a porterhelés csökkentése és a balatoni avas nád rendszeres eltávolítá-
Buday-Sántha Attila : Balaton régió
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 43-62. p.
58 Buday-Sántha Attila TÉT XXII. évf. 2008 s4
sával, a tóba került iszap kotrásával a tó bels ő tápanyagterhelésének a mérséklése.
A térségbe érkez ő turistákat nem az id őjárás miatt természetszer űleg kialakuló ala-
csony vagy magas víz vonza vagy taszítja, hanem az iszapos strand, a rothadó nád-
dal, haltetemekkel szennyezett víz riasztó hatású a számukra.
8. ÁBRA
Természetes vízkészlet-változás alakulása a Balatonon 1921-2004
(Change of the Total Stock of Water in the Lake Balaton, 1921-2004)
Forrás: Katona Őrsi (2007, 7. ábra).
—
A térség gazdasági alapját jelent ő idegenforgalom alapvető problémája az idegen-
forgalom szezonális jellege, a turisták rövid tartózkodási ideje és fajlagosan alacsony
költése. Erre megoldásként mindig a min őségi turizmus fejlesztését javasolják, a „mi-
nőség" fogalmának pontos definiálása nélkül. Ha ezen kizárólag a nagy anyagi er ővel
rendelkez ő rétegeket értik, akkor az ilyen irányú javaslatok elfogadhatatlanok, mert
azok száma a tó nyújtotta potenciál kihasználására sohasem lesz elegend ő . A Balaton
korábban is és ma is els ősorban a magyar lakosság pihenő és fürdőhelye volt és lesz,
és annak igényeit kell kielégítenie. A turizmus min őségi fejlesztése — a magasabb
fokozatú szálláshelyek számának növelése mellett — azt jelentheti, hogy a vendégfo-
gadás feltételeinek és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásoknak a színvonala a kempin-
gektől kezdve az öt csillagos szállodáig meg kell, hogy feleljen a nemzetközi köve-
telményeknek. Így a térségben egyaránt szerepe van az ifjúsági, a fürdésre alapozott
hedonista, a gyógy- és családi turizmusnak és az ún. elit igények kielégítésének is,
csak ezek tudatos, egymást nem zavaró módon történ ő elkülönült fejlesztésére kell
törekedni. Ez azért is fontos, mert a térségben él ő, turizmushoz kötődő vállalkozások
döntő többségét a fagylaltostól, büfést ől és szobakiadótól kezdve az éttermi szolgálta-
tásokig nem a magas jövedelm ű, hanem a kispénzes turisták költései tartják életben.
Buday-Sántha Attila : Balaton régió
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 43-62. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s4 Balaton régió 59
Az elmúlt évtizedekben a vállalkozások nehézségeit éppen a szerényebb igény ű turis-
ták számának radikális csökkenése okozta. Ezzel egyidej űleg igényesen b ővíthető a
turisztikai kínálat (horgászat-horgásztanyák, vitorlázás-vitorláskiköt ők, lovagoltatás-
lovásztanyák, golfozás-golfpályák, szervezett bortúrák, kerékpáros turizmus). Ezt
egészítheti ki a háttértelepülésekre telepíthet ő terepmotorozás és kerékpározás, h őlég-
ballonozás, vitorlásrepülés stb. A fejlesztés fontos részét képezi — f őleg a déli parton —
a melegvizes, illetve hévizes fürd őhelyek (pl. Csisztapuszta, Nagyberény, Balaton-
szárszó) koncentrált fejlesztése. Ezek együttesen képesek az üdülési szezon meghosz-
szabbítására, az id őjárás érzékenységének a csökkentésére és a háttértelepüléseknek
az idegenforgalomba való nagyobb mérték ű bekapcsolására, és ezzel a part menti és
háttértelepülések közötti fejlettségbeli és jövedelem különbségek mérséklésére. Ennek
megvalósítására azonban a települések nagyobb mérték ű együttműködésére és a je-
lenlegi versenyhelyzettel szemben, a települések közötti partneri viszonyok kialakítá-
sára lenne szükség. Ez az együttm űködés lehetővé tenné, hogy eddig a településeken
végrehajtott kisstíl ű, párhuzamos fejlesztésekkel szemben több település érdekeit
szolgáló oktatási, egészségügyi, kulturális és üdültetési kapcsolatok alakuljanak kí,
amelyek egyszerre szolgálják a helyi lakosság és az üdül ők érdekeit is.
A turizmus szempontjából kiemelked ő szerepe van a térség gyors megközelíthet ő-
ségének is. Ez a déli part esetében Budapest irányából mind közúton, mind pedig
vasúton (főleg, ha ez utóbbi végre eléri a 21. századi színvonalat) jól megoldható,
de az északi part megközelítése már sokkal nehézkesebb, ahhoz a veszprémi f őút-
vonal, valamint a Veszprém—Tapolca közötti közút fejlesztésére lenne szükség. Az
északi part vasúti közlekedése is elmaradott (rossz pálya, diesel vontatás, nehézkes
kapcsolat a déli vonallal). Ma ennél is nagyobb gondot okoz a Balaton észak
(Győr), északnyugat (Sopron), dél (Pécs, Kaposvár) irányú megközelíthet ősége,
ahonnan a térségbe a legtöbb turista érkezik, és a nyugati turisták megközelítési útvo-
nalát is jelenti. A déli parton külön gondot okoz, hogy a települések közötti összeköt ő
utak hiányában a települések közötti forgalom a part menti utakon bonyolódik le.
Minden irányból, a jelentéktelen távolságok ellenére mind a közúti, mind pedig a vas-
úti megközelítés nehézkes, indokolatlanul sok id őt vesz igénybe. E téren határozott
javulás a külföldi turisták számára el őnyt nyújtó légi közlekedés terén következett be
a Balaton nyugati részén a sármelléki repül őtér üzembe helyezésével, amit a
szentkirályszabadjai (északi part), illetve a siófoki (déli part) repül őtér fejlesztése egé-
szít ki, várhatóan jelent ős mértékű konkurenciát is teremtve egymásnak.
Az idegenforgalom és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások (pénzügyi, egészség-
ügyi, sport stb.) komplex fejlesztése növelheti a térség vonzerejét és teremthet olyan
munkahelyeket, amelyek a szakképzett és magasan kvalifikált fiatalok számára is
vonzerőt jelentenek, ami által mérsékl ődhet a térségb ől történő elvándorlás.
Buday-Sántha Attila : Balaton régió
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 43-62. p.
60 Buday-Sántha Attila TÉT XXII. évf. 2008 s4
A területi irányítás korszerűsítése
A Balaton régió fejlesztésében visszatér ő gondot okoz az elegend ő tőkének és egy
átfogó fejlesztési szemlélet érvényesülésének a hiánya. Ezen a pályázati rendszer
sem segített, mert az egyes önkormányzatok anyagi lehet őségei erősen eltérőek, és
így számottev ő pályázati pénzekhez csak néhány fejlettebb település jutott. További
gondot jelent, hogy a pályázatok is csak egy-egy település gondjainak megoldását
segítik, kevésbé a térség egészének összehangolt fejlesztését. Ezért lenne fontos,
hogy a Balatoni Fejlesztési Tanács jelent ő sebb fejlesztési forrásokkal is rendelkez-
zen, amellyel az általa elkészített fejlesztési tervek megvalósítását is el ő tudná segí-
teni. Meg kell jegyezni, hogy a térségre vonatkozó fejlesztési tervek is sokszor irre-
álisak, helyi érdekek által meghatározottak (lásd egyidej űleg 3 repül őtér fejlesztése,
vagy a nagyberényi gyógyvíz Siófokra szállítása, egyidej űleg 5-6 gyógyvizes fut--
dőhely fejlesztésre kijelölése stb.), miközben nincsenek megoldva olyan alapvet ő
feladatok, mint pl. a balatoni kerékpárút, a hulladékkezelés, a színvonalas horgász-
helyek, vitorláskikötők létesítése, a vasútvonal restaurációja, a történelmi, kultúrtör-
téneti értékekkel rendelkez ő fenékpusztai térség rendezése, restaurációja stb.
A part menti települések évszázados törekvései ellenére — amiben a turizmushoz
kapcsolódni nem tudó háttértelepülések már kevésbé érdekeltek — a közigazgatás
kialakult rendszerében egy önálló Balaton megye vagy fejlesztési régió kialakítására
már nincs reális lehetőség. Az adott térségben egyszerre van jelen a fejlesztési for-
rások megszerzésében a közös érdek és a part menti és háttértelepülések eltér ő fej-
lettségéb ől adódó feszültség, ami a térség valamilyen szint ű önállósodása esetén
még élesebben jelentkezne. Másrészt a térség mérete, lakosság száma kicsi, gazda-
sági alapjai — amint azt az elmúlt évtizedek is mutatják — nem elég szilárdak, és a
térségnek nincs egy olyan meghatározó jelleg ű központja, amely a terület egészének
fejlődését alapvet ő módon befolyásolni tudná. Az el őzőeket igazolja, hogy a régió
164 települése közül jelenleg csak 76 település vesz részt a Balatoni Szövetség
munkájában, és az önkormányzatoknak csak 71%-a volt tagja egy vagy több terület-
fejlesztési társulásnak.
A turizmus fejlesztésével kapcsolatos közös érdek a part menti, üdülésben érde-
kelt települések között már a 19. század óta létezik és ezért fürd ő egyesületeket,
települési szövetségeket hoztak létre (6. táblázat). Ez kezdetben egyáltalán nem volt
összhangban a régiót alkotó megyék érdekeivel, és bár ez az érdekellentét enyhült, de
ma is létezik. Mind a megyéken, mind a régión belül nehéz kezelni azt a helyzetet,
hogy egyes térségek nemzetközi szintre fejl ődnek, míg más térségekben az alapvet ő
infrastrukturális feltételek is hiányoznak. Ezen a helyzeten a térség települései
közötti olyan korrekt partneri kapcsolatok kialakítása javíthatna, amely a háttértele-
püléseknek a fejlesztésbe történ ő nagyobb mértékű bekapcsolódásával járna.
Buday-Sántha Attila : Balaton régió
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 43-62. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s 4 Balaton régió 61
6. TÁBLÁZAT
A regionális irányítás szervezetei
(Organisation of Regional Administration)
Megalakulás
Szervezet
ideje
1882 Balaton Egyesület
1898 Balatoni Múzeum Egyesület — Keszthely
1904 Balatoni Szövetség
1931 Magyar Királyi Balatoni Intéz ő Bizottság — Budapest
1974 Balatoni Intéz ő Bizottság — Balatonfiired
1979 A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetének kijelölése
1989 Balatoni Szövetség
1990 Balatoni Gazdasági Kamara — Balatonfüred
1993 Balatoni Regionális Tanács
1994 Balatoni Gazdasági Kör (Kamara jogutódja)
1996 Államtitkár a balatoni ügyek koordinálására
1996 Balaton Kiemelt Üdülőkörzet — Fejlesztési régió
1996 Balatoni Turisztikai Marketing Kht.
1997 Balaton Fejlesztési Tanács
1998 Balatoni Regionális Marketing Iroda
2000 Balatoni Integrációs Fejlesztési Ügynökség — Siófok
2000 Turisztikai Rt. Balatoni Regionális Projekt Iroda —
Balatonfilred
2001 A Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége
2002 Balatoni F őépítészi Hivatal — Keszthely
2003 Balatoni Borrégió
Forrás: Saját szerkesztés.
Irodalom
A Balaton Régió fejlesztési stratégiája 2007-2013. (2005) Balatoni Fejlesztési Tanács. Vitái Pro Kft.
http://www.balatonregion.hu/ufiles/dolc/338/1/1/BFT_Strat_051212.doc
A Balaton üdül őkörzet idegenforgalma 2000-2005. (2006) KSH Veszprémi Igazgatóság, Veszprém.
http://portaLksh.hu/p1s/portal/docs/PAGE/VESZPREM/KIADVANYOK/ELEMZESEK/2006EV/BAL
ATON2005.PDF
Bendefy L.—V. Nagy I. (1969) A Balaton évszázados partvonal változásai. Műszaki Könyvkiadó, Budapest.
Buday-Sántha A. (2007) A Balaton-régió fejlesztése. — Development Issues of the Balaton Region. Saldo
Kiadó, Budapest.
Dombi G.—Egerszegi Z.— Oláh M.— Retz T. (2007) A Balaton Kiemelt Üdül őkörzet hosszú távú területfej-
lesztési koncepciója (2007-2020). Helyzetelemzés. Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség
Kht., Siófok.
Hablicsek L. (2003) A Balaton Régió demográfiai helyzete és népesség-el őreszámítása 1990-2041.
Kézirat. Budapest.
Illés L (szerk.) (1981) Tavunk a Balaton. Natura Kiadó, Budapest.
Katona 0.—Őrsi K. (2006) Jelentés a Balaton vízgy ű jén 2004. évben végzett vízgazdálkodási, környe-
jtő
zetvédelmi tevékenységr ől. Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Közép-
dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel őség, Székesfehérvár.
KSH Statisztikai Évkönyv. (1980) Központi Statisztikai Hivatal, Budapest.
KSH Idegenforgalmi Évkönyv. (1986) Központi Statisztikai Hivatal, Budapest.
KSH Statisztikai Zsebkönyv (1999) Központi Statisztikai Hivatal, Budapest.
Buday-Sántha Attila : Balaton régió
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 43-62. p.
62 Buday-Sántha Attila TÉT XXII. évf. 2008 s4
KSH Statisztikai Zsebkönyv (2005) Központi Statisztikai Hivatal, Budapest.
Lőcsei H.—Németh T. (2006) A Balaton Régió gazdasági ereje. — Comitatus. 7-8.7-22. o.
Lukács K. (1931) A Balaton. Magyar Szemle Társaság, Budapest.
Oláh M. (2006) (Ki)útkeres ő Balaton régió. — Comitatus. 7-8.23-33. o.
Oláh M. (2007) A Balaton Kiemelt üdül őkörzet Magyarországon belüli gazdasági pozíciói és részesedé-
se a fejlesztési forrásokból. Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. Társadalomtudományi
Kutatócsoport, Balatonfüred.
BALATON REGION
ATTILA BUDAY-SÁNTHA
The author of this paper, on the bacis of his decadelong researches, wants to find answers
for the natural, social and economical problems related to Lake Balaton. The detailed and
complex analysis based on the evaluation of different sectorial effects and regional aspects
contribute to a better recognition and possible changes of the status and development of the
Balaton Region. Hence, this work could be a useful and informative literature not only for
experts, but also for all those people who are worried about the fortune of Lake Balaton.