Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 151-184. p.
Tér és Társadalom XXII. évf. 2008 s 3: 151-182
A SZLOVÁKIAI REGIONÁLIS FEJLESZTÉS-
POLITIKA S ANNAK KÖZÉPTÁVÚ
DÉL-SZLOVÁKIAI HATÁR MENTI VETÜLETE AZ
UNIÓS TÁMOGATÁSPOLITIKA TÜKRÉBEN
(Regional Development Policy in Slovakia and Its Medium
Term Appearance in Southern Slovakia's Border Regions
Regarding the Development Assistance Policy
of the European Union)
LELKES GÁBOR
Kulcsszavak:
regionális politika intézményrendszer Dél-Szlovákia
A tanulmány a regionális fejlesztéspolitika szlovákiai feltételrendszerét vizsgálja, kiemelve a magyar
kisebbség által lakott dél-szlovákiai határ menti sajátosságokat, mely régiót a többségi nemzet fejlesz-
téspolitikai döntéshozói sokszor hátrányosan diszkriminálnak, els ősorban a többségében szlovák nemze-
tiségű lakosság által lakott régiók fejlesztését kezelik prioritásként. Az elemzés az uniós csatlakozást
megelőző és az azt követ ő 4 év idősíkjában mozogva áttekintést ad a politikai környezett ől a regionális
intézményrendszeren át a térségfejlesztési stratégiákig, kiemelve a szlovák—magyar határ stratégiai
megjelenését az érintett határ menti önkormányzati kerületek gazdasági és szociális fejlesztési program-
jaiban. A tanulmány továbbá felvázolja az uniós támogatáspolitika szlovákiai megjelenését, számba veszi
az előző, valamint a jelenlegi programozási időszak alapfeltételrendszerét.
A területfejlesztés politikai keretei
A regionális politika cél-, eszköz- és intézményrendszerének EU-kompatibilis ki-
építése az 1998-ban hivatalba lépett Dzurinda-kormány egyik legnagyobb érdemé-
nek tekinthető . Az 1998-ban felállt kormányzat úgy döntött, hogy a komplex regio-
nális politika működési, pénzügyi és egyéb feltételeinek a kialakítását prioritásnak
tekinti, kormányprogramjában els ődleges célként fogalmazta meg az uniós normák-
nak megfelelő területfejlesztési törvény kidolgozását, a decentralizáció intézménye-
sítését, a regionális önkormányzatok megszervezését és a regionális finanszírozás
reformját. Az 1998-ban megalakult új kormányon belül kormány-alelnöki funkció
alakult a régiófejlesztés területének az irányítására, majd 1999-ben létrejött az Épí-
tésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium, mely az állami közigazgatásban a
központi szerv lett a regionális politikát, az építéspolitikát, a lakáspolitikát és a terü-
letfejlesztést illet ő en. Az Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium a terüle-
ti politika szervez ő intézménye, amely kidolgozza az általános szervezeti és intéz-
ményi kereteket, biztosítja a területi fejlesztéshez a programokat és a forrásokat.
Lelkes Gábor: A szlovákiai regionális fejlesztéspolitika s annak középtávú dél-szlovákiai határ menti
vetülete az uniós támogatáspolitika tükrében. - Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 151-184. p.
152 Lelkes Gábor TÉT XXII. évf. 2008 s3
Továbbá 1999-ben létrejött még a Szlovák Köztársaság Kormányának a Regionális
Politikáért Felelős Tanácsa (mely monitoring, tanácsadói és kezdeményez ői szerep-
pel rendelkezik a kormány regionális fejlesztéspolitikájával kapcsolatosan), valamint
az Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium mellett megalakult a Régiófej-
lesztési Végrehajtó Ügynökség és a Nemzeti Monitoring Bizottság (az uniós források
monitoringja és a megfelel ő regionális politika kialakítása végett).
1999-2001 között a Dzurinda-kormány számos, a régiófejlesztés szempontjából
alapvető jelentőségű dokumentumot és törvénytervezetet fogadott el, ill. készített
elő, amelyeknek köszönhet ő en a regionális politika vagy területfejlesztés er ős hatású
közpolitikává vált (Hardi—Mezei 2003), közelebb hozva az 1998 el őtt elérhetetlen-
nek tűnő EU-tagságot:
1999-ben a parlament elfogadta a Szlovák Köztársaság Regionális Fejlesztésé-
nek Integrált Tervét, mely a középtávú regionális fejlesztési célkit űzéseket
foglalta össze, és meghatározta azokat a régiókat, amelyek els őbbséget élvez-
nek az el ő csatlakozási támogatások tekintetében i ;
— 2000. szeptember 13-án a kormány a 725/2000 számú határozatában elfogadta
a Szlovák Köztársaság Regionális Politikájának Alapelvei c. stratégiai doku-
mentumot, mely a regionális politika típusát, céljait, eszközeit, a területi egy-
ségeket és az intézményi keretet határozta meg kapcsolódva a közigazgatás
tervezett reformjához;
— 2001 márciusában a 240 sz. határozatában a kormány elfogadta a Nemzeti Re-
gionális Fejlesztés Tervet, mely stratégiai dokumentum átfogó képet nyújt
Szlovákia és azon belül az egyes régiók jelenlegi gazdasági és szociális hely-
zetérő l, a további fejlesztési lehet ő ségek gátjairól, valamint terveket tartalmaz
az akadályok leküzdésére a fejlesztési prioritások és stratégiák meghatározá-
sán keresztül;
— a regionális politika alakításával kapcsolatosan mérföldk őnek számít a
193/2001 Ti. számú törvény, amelyben törvényi keretek közé lettek foglalva
az ipari parkok alapításánál nyújtható állami támogatások;
— a 302/2001 T.t. számú törvény alapján 2002. január 1-jétő l a kerületek új jog-
állást kaptak, az európai szokásoknak megfelel ően a középszint is önkormány-
zati rendszerűvé vált;
— az uniós fejlesztéspolitikai gyakorlat átvételével kapcsolatban lényeges mér-
földkőnek számít a 416/2001 T.t. számú törvény, amely jelentő s jogkörök átvi-
telét tette lehet ővé az államigazgatási szervekt ől (főleg a járási és kerületi hi-
vataloktól) a települési és a kerületi önkormányzatokhoz;
a regionális politika alapelveinek, valamint az Európai Unió strukturális és
kohéziós politikájának szlovákiai érvényesítését az 503/2001 T.t. számú, a Re-
gionális Fejlesztések Támogatásáról szóló alapvet ő fontosságú törvény tette
lehető vé (a nevezett törvény a közigazgatási reformról és a kerületi önkor-
mányzatok, valamint a községek régiófejlesztési kompetenciáiról szóló törvé-
nyekhez kapcsolódott, melyekkel egyetemben lehet ővé tette az áttekinthet ő
Lelkes Gábor: A szlovákiai regionális fejlesztéspolitika s annak középtávú dél-szlovákiai határ menti
vetülete az uniós támogatáspolitika tükrében. - Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 151-184. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s3 A szlovákiai regionális fejlesztéspolitika...153
régiófejlesztési támogatási rendszer kialakítását; továbbá kimondta a Regioná-
lis Fejlesztést Támogató Ügynökség létrehozását, mint az uniós források irá-
nyításáért felel ős intézményt);
— az országban tapasztalható nagymérték ű gazdasági és szociális területi egyenl őt-
lenségek kezelése szempontjából továbbá nagy jelent őséggel bírt az 565/2001
Ti. számú törvény, mely a magas munkanélküliséggel sújtott régiókba történ ő
beruházások állami ösztönzésének a feltételrendszerét fogalmazta meg.
Az EU-val folytatott el őcsatlakozási tárgyalások keretében Szlovákia 2001. már-
cius 30-án nyitotta meg a regionális politikáról és a strukturális eszközök koordiná-
lásáról szóló fejezetet. A több mint egy évig tartó tárgyalások során elfogadásra
kerültek mindazon dokumentumok és törvények, amelyek nélkül az ország nem
juthatott volna hozzá az uniós forrásokhoz (a Szlovák Köztársaság Vidékfejlesztési
Terve, a Nemzeti Környezetvédelmi Akcióterv stb.). A regionális politikáról és a
strukturális eszközök koordinálásáról szóló fejezetet Szlovákia és az EU 2002. július
29-én zárták le.
2003-ban a kormány elfogadta az ország els ő Nemzeti Fejlesztési Tervét a 2004-2006
uniós programozási idő szakra vonatkozólag. A dokumentum megfogalmazza az or-
szág középtávú stratégiai fejlesztési prioritásait és az azok eléréséhez vezet ő utat,
meghatározza a 2004-2006 id őszak operatív programjait és azok pénzügyi kereteit.
2005 októberében a kormány jóváhagyta a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisz-
tériuma által kidolgozott feltétel- és szabályrendszert, melynek alapján individuális
állami támogatás nyújtható a munkahelyteremt ő beruházóknak.
A kormány számára a 2005 év az EU 2007-2013 programozási id őszakára történ ő
stratégiai tervezés id őszakát is jelentette, ami végett fokozott ütemben folytatta az
ország új, középtávú stratégiai fejlesztési tervének, a Szlovák Köztársaság Nemzeti
Stratégiai Referencia Kerete 2007-2013 dokumentumnak a kidolgozását, melynek
az első változatát 2005 októberében fogadta el a kormány. A dokumentum elfoga-
dását követő en számos hazai és uniós észrevétel született a tervdokumentummal
kapcsolatosan, amelyek bedolgozását követ ően 2006 tavaszán a kormány a
457/2006 sz. kormányrendeletben ismételten elfogadta az ország 2007-2013 prog-
ramozási idő szakra vonatkozó új, középtávú stratégiai fejlesztési tervét. A stratégiai
tervdokumentum tartalmazza az ország gazdasági és társadalmi felemelkedése végett
prioritásként kezelend ő területeket és aktivitásokat 2007-2013 közt (melyek számára
a forrásokat a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap biztosítják majd).
A 2006 nyarán bekövetkezett kormányváltás után a hatalmat megszerz ő Fico-
kormány ezen stratégiai tervdokumentumot átdolgozta, majd a kormány által 2006
telén elfogadott dokumentum került Brüsszelbe, s szolgált kiindulási pontként az
Európa Bizottsággal való tárgyalásokon a 2007-2013 programozási id őszak támo-
gatási céljainak és feltételeinek véglegesítésére.
A szlovákiai régiók fejlő dése szempontjából a Szlovák Köztársaság Nemzeti Straté-
giai Referencia Kerete 2007-2013 stratégiai dokumentum mellett a második legmeg-
határozóbb stratégiai dokumentumnak a Szlovák Köztársaság Nemzeti Stratégiai
Lelkes Gábor: A szlovákiai regionális fejlesztéspolitika s annak középtávú dél-szlovákiai határ menti
vetülete az uniós támogatáspolitika tükrében. - Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 151-184. p.
154 Lelkes Gábor TÉT XXII. évf. 2008 s3
Vidékfejlesztési Terve 2007-2013 számít, mely a vidéki térségek társadalmi és gazdasá-
gi felemelkedését hivatott koordinálni a 2007-2013 uniós programozási id őszakban.
A területfejlesztés regionális intézményrendszere
Bár a területfejlesztés regionális intézményrendszere sokszerepl ős, a legmeghatá-
rozóbb regionális szerepl őknek a regionális és a helyi önkormányzatok számítanak.
Mindkét önkormányzati szinten az elmúlt fél évtizedben kiépült az EU-konform
intézményrendszer, megalakultak az önkormányzati képvisel őtestületek területfej-
lesztési bizottságai, valamint az önkormányzati hivatalok területfejlesztési szakosztá-
lyai. Az 503/2001 Tt. törvény értelmében mind a 8 regionális önkormányzat rendelke-
zik az önkormányzati képvisel őtestület által jóváhagyott területfejlesztési stratégiával,
amely kötelez ő érvényű az adott regionális önkormányzat számára (1. ábra). A helyi
önkormányzatok többsége szintén rendelkezik a törvény által el őírt stratégiai fej-
lesztési tervekkel (a stratégiai tervek hiánya leginkább az aprófalvakban fordul el ő,
ahol a szűkös pénzforrások nem teszik lehet ővé ezen dokumentumok kidolgozását).
A fentiekben említett két szerepl ő — a regionális és a helyi önkormányzatok — mel-
lett a régiók felemelkedésében fontos szerepet játszanak még a különféle tanácsadó
és közvetítő szervezetek és intézmények, amelyek információátadással jelent ősen
növelhetik a régió lakosságának, vállalkozásainak és intézményeinek versenyképes-
ségét, elősegíthetik egy-egy régión belül az életszínvonal min őségbeli növekedését.
Szlovákiában számos köz- és magánintézmény igyekszik ezen említett szolgáltatá-
sokat nyújtani a régiók irányába, melyek közül a területfejlesztést leglényegesebben
elősegítő intézményeknek a Regionális Fejlesztési Ügynökségek Integrált Hálózata
és a Szlovák Nemzeti Kis- és Középvállalkozás-fejlesztési Ügynökség számítanak.
1. ÁBRA
Az önkormányzatok területfejlesztési intézményrendszere
(Regional Development Institutional System of Self-governments)
Területi szint Testület
NUTS3
[=5 képviselőtestület területfejlesztési bizottsága
önkormányzati hivatal területfejlesztési szakosztálya
NUTS5 képviselőtestületek területfejlesztési bizottsága
önkormányzati hivatalok területfejlesztési szakosztálya
Forrás: Saját szerkesztés.
Lelkes Gábor: A szlovákiai regionális fejlesztéspolitika s annak középtávú dél-szlovákiai határ menti
vetülete az uniós támogatáspolitika tükrében. - Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 151-184. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s3 A szlovákiai regionális fejlesztéspolitika...155
A szlovákiai régiók fejlesztésében a legjelent ősebb intézményi háttérrendszerrel
az Szlovák Köztársaság Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztériuma által
támogatott Regionális Fejlesztési Ügynökségek Integrált Hálózata rendelkezik.
A hálózat kiépítése 2000 szeptemberében kezd ődött el (a 738/2000 számú kor-
mányhatározat alapján), melyet 2007 júniusában az ország 34 városában 34 iroda
képviselt, ebből 13 a magyarlakta dél-szlovákiai régió városaiban volt (2. ábra).
A hálózatba tartozó regionális fejlesztési ügynökségek (RFÜ) jogi személyek társu-
lásaként jöttek létre, s nonprofit szervezetként m űködnek. Az RFÜ-k rendkívül fon-
tos szerepet töltenek be az ügynökségekhez tartozó térség gazdasági fejl ődésében, a
helyi és regionális partnerségek kialakításában, a fejlesztési programok megtervezé-
sében, koordinálásában.
2. ÁBRA
A Regionális Fejlesztési Ügynökségek Integrált Hálózatába tartozó dél-szlovákiai
regionális fejlesztési ügynökségek területi fekvése a számottev ő magyar kisebbség-
gel rendelkez ő 16 dél-szlovákiai járásban
(Location of Regional Development Agencies — Belonging to the Integrated
Network of Regional Development Agencies in Slovkia — in Southern Slovakian
Districts Inhabitated with Large Number of Hungarian Minority)
s a Regionális Fejlesztési ügynökségek Integrált Hálózatához
tartozó regionális fejlesztési ügynökségek
Megjegyzés: A 16 dél-szlovákiai járás: Szenc (SC), Galánta (GA), Dunaszerdahely (DS), Vágsellye
(SA), Nyitra (NR), Érsekújvár (NZ), Komárom (KN), Léva (LV), Nagykiirtös (VK), Losonc (LC), Ri-
maszombat (RS), Nagyrőce (RA), Rozsnyó (RV), Kassa környék (K0),Tőketerebes (TV), Nagymibály (Ml)
Forrás: Saját szerkesztés.
Fő tevékenységüket tekintve az RFÜ-k információs pontokat jelentenek az uniós
forrásokkal kapcsolatosan, valamint szerepet vállalnak:
— a regionális fejlesztési stratégiák és koncepciók kialakításában;
— nem beruházási (pl. helyi és térségi fejlesztési tervek, területrendezési tervek,
vállalkozói tervek elkészítése stb.) és beruházási (pl. vállalkozói házak építése,
idegenforgalmi infrastruktúra rekonstrukciója stb.) programok, projektumok és
tevékenységek megtervezésében és megvalósításában;
— workshopok és konferenciák rendezésében;
— információs és tanácsadói szolgáltatásokban nonprofit szervezetek, vállalko-
zók, községek és városok számára uniós és egyéb pályázatokkal és progra-
mokkal kapcsolatban;
— vállalkozói tervek elkészítésében.
Lelkes Gábor: A szlovákiai regionális fejlesztéspolitika s annak középtávú dél-szlovákiai határ menti
vetülete az uniós támogatáspolitika tükrében. - Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 151-184. p.
156 Lelkes Gábor TÉT XXII. évf. 2008 s3
A Szlovák Köztársaság Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztériuma által tá-
mogatott Regionális Fejlesztési Ügynökségek Integrált Hálózata mellett az elmúlt fél
évtizedben az önkormányzati kerületek is elkezdték kiépíteni a maguk saját regionális
fejlesztési ügynökségi hálózatát, amely intézmények a minisztériumi regionális fej-
lesztési ügynökségekhez hasonlóan jogi személyek társulásaként vannak létrehozva
(az alapítók közt ott szerepel az adott kerületi önkormányzat), s nonprofit szerve-
zetként működnek.
A Szlovák Nemzeti Kis- és Középvállalkozás-fejlesztési Ügynökség a mai formá-
ban 1997-ben alakult három intézményi alapítóval: a Szlovák Köztársaság Gazda-
sági Minisztériuma, a Szlovákia Vállalkozóinak Szövetsége és a Szlovák Vállalko-
zók Uniója hozta létre a vállalkozás- és innováció-ösztönzési tevékenységet kifejt ő
szervezetet. A Szlovák Nemzeti Kis- és Középvállalkozás-fejlesztési Ügynökség
2007 júniusában a dél-szlovákiai tér 6 városában m űködtetett tanácsadói központot,
mely intézményeknek fó küldetése a kis- és középvállalkozások támogatása komp-
lex információs és tanácsadó szolgáltatásokon, valamint oktatási programokon ke-
resztül (3. ábra).
3. ÁBRA
A Szlovák Nemzeti Kis- és Középvállalkozás-fejlesztési Ügynökség által létrehozott
dél-szlovákiai tanácsadói központok a kis- és középvállalkozások m űködésének el ő-
segítése érdekében
(Location of Regional Advisory and Information Centres — Established by National
Agency for Development of Small and Medium Enterprises —in Southern Slovakia to
Support Small and Medium Enterprises)
s tanácsadói központok
Megjegyzés: A 16 dél-szlovákiai járás: Szene (SC), Galánta (GA), Dunaszerdahely (DS), Vágsellye
(SA), Nyitra (NR), Érsekújvár (NZ), Komárom (KN), Léva (LV), Nagykürtös (VK), Losonc (LC), Ri-
maszombat (RS), Nagyrőce (RA), Rozsnyó (RV), Kassa kömyék (K0),Tőketerebes (TV), Nagymihály (MI)
Forrás: Saját szerkesztés.
Eurorégiók — fokozatosan er ősödő intézményi szerepl ők
A határon átnyúló fejlesztési tevékenységet ösztönz ő euroregionális együttműkö-
dési intézmények a határ menti régiók megújítási képességét el ősegítő regionális
intézményi infrastruktúra meghatározó elemeinek számítanak, meghatározó szerep-
Lelkes Gábor: A szlovákiai regionális fejlesztéspolitika s annak középtávú dél-szlovákiai határ menti
vetülete az uniós támogatáspolitika tükrében. - Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 151-184. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s3 A szlovákiai regionális fejlesztéspolitika...157
pel bírnak a határ menti régiók gazdasági és szociális fejl ődésében az államhatáro-
kat átlépő gazdasági és szociális kapcsolatok építésével. Ezen együttm űködési for-
mák Szlovákiában csak az 1998-ban bekövetkezett kormányváltás után indultak
virágzásnak — 1998 el őtt a Szlovákiában uralkodó politikai feszültségek miatt nem
léteztek tényleges euroregionális együttm űködések (Mezei 2006).
2007. július 1-jéig — a regionális fejlesztési minisztérium nyilvántartása alapján —
12 eurorégió működött az országban 2, amelyek közül 8 érintette a szlovák—magyar
határt, s amelyek egy kivételt ől eltekintve3 kétoldalú (szlovák—magyar) együttm ű-
ködési formai kerettel rendelkeztek. A szlovák—magyar határ hosszának csaknem
95%-a le van fedve eurorégiókkal (némely határszakasz többszörösen), kivételt
csupán a fő város környéke képez, míg a legintenzívebb határon átnyúló együttm ű-
ködések a Párkány—Kassa tengelyt jellemzik. A Párkány—Kassa határszakaszon
található euroregionális együttm űködésekre jellemző átlagon felüli aktivitás az érin-
tett régió gazdasági elmaradottságának és a nagy természeti korlátok hiányának a
következménye (a Párkány—Pozsony határszakaszon a Duna folyó elválasztó szere-
pe jelentős, melyet fokoz a határátkelési lehet őségek — hidak — hiánya).
Civil szféra — a „Nagy Bumm"
A civil szféra a területfejlesztés regionális intézményrendszerének fontos szerep-
lője. A célok sokaságának érdekében tömegesen jöttek létre nonprofit szervezetek
az elmúlt tíz évben. (A civil szféra robbanásszer ű fejlődése a Dzurinda-kormány
megalakulását követ ően indult el 1998-ban.)
A civil társadalom részvétele a községek/városok/régiók fejlesztésében 4 és irányí-
tásában egészen napjainkig erőteljes növekedést mutat, sőt a közeljövőben a regio-
nális politikában a civil szerveződések akár a politikai pártok komoly ellenfeleivé
nőhetik ki magukat. Ez a napjainkban egyre kézzelfoghatóbbá váló tendencia össz-
hangban van az EU fejlesztési politikájának új irányaival, melyek a központi, regio-
nális, helyi és uniós kormányzati szervek, a magánszektor, valamint a helyi és or-
szágos szintű civil szervezetek közötti együttműködést, partnerséget hangsúlyozzák
(Tóth 2005).
A civil szervezetek a regionális fejlesztés területén leggyakrabban a következ ő ki-
hívásokkal és lehetőségekkel szembesülnek:
— konzultáció, képzés,
— a monitoring szervezeteiben való részvétel,
— a területfejlesztés irányító testületeiben történ ő részvétel,
— a fejlesztési források megszerzésének a lehet ősége.
2005. december 31-én 27 221 regisztrált civil szervezet volt Szlovákiában, mely
közel 30%-os emelkedést jelentett a 2003-2005 közti id őszakban (1. táblázat).
A civil szektor makrogazdasági szinten jelent ős tényező: szolgáltatásaik összértéke,
valamint önmagában a közösségi fejlesztés értéke azt mutatja, hogy a szektor nem
megfelelő működése, esetleges hanyatlása jelent ős negatív hatással lenne a társa-
Lelkes Gábor: A szlovákiai regionális fejlesztéspolitika s annak középtávú dél-szlovákiai határ menti
vetülete az uniós támogatáspolitika tükrében. - Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 151-184. p.
158 Lelkes Gábor TÉT XXII. évf. 2008 s3
dalmi-gazdasági fejl ődés egészére, ugyanis a nonprofit szervezetek tevékenysége
meghatározó gazdasági hatásokat indukál.
A szlovákiai nonprofit szektor nagy várakozással tekintett az EU-csatlakozás elé
(a fenti számbeli növekedés is ezt támasztja alá), hiszen a csatlakozás kapcsán
számtalan olyan forrás nyílt meg számukra, melyek segítségével jelent ős mértékben
növelhették tevékenységük hatékonyságát és intenzitását. Az elvárások között fon-
tos helyen szerepelt az is, hogy a fenti források végre lehet ővé teszik a szervezetek
hosszú távú és kiszámítható m űködését5, illetve a mindenkori állami szerepl ők nem
„támogatói", hanem végre partneri kapcsolatba kerülnek a nonprofit szervezetekkel.
1. TÁBLÁZAT
Civil szervezetek jogi formáinak megoszlása 2002-2005 közt
(Division of Nonprofit Organizations by Legal Forms in Period 2002-2005)
Jogi forma 2002 2003 2004 2005
Polgári társulások 20 803 20 575 23 789 25 257
Jótékonysági alap 345 440 513 497
Közhasznú szolgáltatásokat nyújtó 215 397 831 1021
Alapítvány 553 249 305 325
Nemzetközi szervezet 122 121
Összesen 21 916 21 661 25 560 27221
Forrás: Slovensko (2006).
Az elmúlt négy év alatt a civil szervezetek hatékonysága és m űködése javult (amit
a források átlátható felhasználása követelt meg 6), valamint beigazolódott, hogy a
civil szervezetek a területfejlesztés lényeges szerepl őinek tekinthetőek, mert
— a civil szervezetek jelent ős része tapasztalatot szerzett a pályázati rendszerekben,
— a területfejlesztés feladatainak jelent ős része állami, önkormányzati feladat-
ként nem végezhet ő el;
a civil szervezetek képesek alternatív források felkutatására és megszerzésére
megfelel ő állami, önkormányzati együttműködés esetén;
— képesek meggyőzni, bevonni és mozgósítani a lakosságot a területfejlesztési
programokban történ ő hatékony és öntevékeny részvételre;
— az EU fejlesztési támogatásainak jelent ősebb része nem szerezhet ő meg a civil
szervezetek nélkül;
— az EU fejlesztési programjainak egyre nagyobb része az alulról építkezés elve
szerint épül fel, amely a civil szervezetek domináns részvételét feltételezi;
a civil szervezetek érdekeltek a területfejlesztési programokban történ ő sikeres
részvételben, mert ez számukra m űködési forrást és legitimációt biztosíthat a
helyi társadalomban.
Az elmúlt években az uniós források mellett lényegesen n őtt a civil szervezetek-
nek nyújtott anyagi támogatás a kerületi és a települési önkormányzatok részér ől,
Lelkes Gábor: A szlovákiai regionális fejlesztéspolitika s annak középtávú dél-szlovákiai határ menti
vetülete az uniós támogatáspolitika tükrében. - Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 151-184. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s3 A szlovákiai regionális fejlesztéspolitika...159
annak ellenére, hogy a közszféra és a civil szféra közti partnerségi együttm űködés
még nem érte el a kívánt szintet.
A dél-szlovákiai tér fejlesztésének civil szerepl ői közt legmeghatározóbb szereppel
a Fórum Intézet bír, amely a Fórum Kisebbségkutató Intézet, a Fórum Információs
Központ és a Fórum Régiófejlesztési Központ konzorciumából án, s mely konzor-
cium célja a magyarlakta régiók fejlesztési lehet őségeinek feltárása, az ágazatok
közti partneri együttm űködés és a projektum menedzsment el ősegítése a dél-
szlovákiai régiók fejl ődési potenciáljának kihasználása és a magyar kisebbség tár-
sadalmi-gazdasági gyarapodásának támogatása érdekében.
A Fórum Intézet a 10 éves fennállása alatt számos projekttel segítette a szlovákiai
magyar közösség fejlődését, amelyek közt kiemelend ő a szlovákiai magyar
nonprofit intézményrendszer feltérképezése és megszervezése a modern kor köve-
telményrendszerének megfelel ően, felismerve a civil szervezetek regionális fejlesz-
tésben betöltött jelent ős szerepét (a szlovákiai magyar regionális civil társadalom
alacsony fejlettséget mutatott a regionális fejlesztési aktivitások terén egészen a
kilencvenes évek végéig, a Fórum Intézet fellépéséig).
A Fórum Intézet ezen tevékenységével kapcsolatosan megemlítend ő a Nonprofit
lx1 c. kiadvány, mely a megjelenését követ ően eltelt fél évtized óta máig a szlová-
kiai magyar civil szervezetek "Bibliájának"számít. A Nonprofit 1x1 c. kötet a szer-
vezet megalakulásától, mindennapi gondjain és teend őin keresztül, egészen a meg-
szűntéig kíséri nyomon az intézmény életét (bemutatva a jól szervezett tevékenység,
a hosszú távú stratégiai tervezés, a m űködő belső és külső kommunikáció, a csa-
patmunka, az adománygy űjtés, a megfelelő gazdálkodás sok-sok eszköztárát).
A Nonprofit 1x1 kiadvánnyal egy id őben jelentetett meg a Fórum Intézet egy to-
vábbi nagyon fontos és hiánypótló kiadványt a szlovákiai magyar civil szféra szá-
mára, mégpedig A szlovákiai magyar szervezetek adattára c. kötetet. Ezen kiadvány
több mint 650 szlovákiai magyar nonprofit szervezet adatait tartalmazza, kiegészít-
ve a Szlovákiában, illetve Szlovákiából elérhet ő adományozó intézmények prog-
ramjaival és elérhet őségi adataival. A kötetben nagyon részletes adománygy űjtési
útmutató is található, amely a pályázásban próbál segíteni a szervezeteknek.
Egyéb szerepl ők
Az eddig említett szervezetek és intézmények mellett számos további szervezet m ű-
ködik, amelyek aktívan részt vesznek a helyi és regionális fejlesztési projektumok
megtervezésében és végrehajtásában, ill. szorosan együttm űködnek a fent említett
intézményekkel, nonprofit szervezetekkel, vállalkozókkal és önkormányzatokkal.
Az elmúlt évtized kisebb-nagyobb intézményi szerepl ői közt említést kell tenni
egy jelentősebb intézményi hálózatról, amelyet a magyarországi Új Kézfogás Közala-
pítvánnyal (UKKA) szerz ődéses kapcsolatban álló vállalkozásfejlesztési központok
alkottak, s mely központok az UKKA programjait képviselték megbízásos alapon
több mint fél évtizeden keresztül. (Az UKKA 2006 decemberében megsz űnt, felada-
Lelkes Gábor: A szlovákiai regionális fejlesztéspolitika s annak középtávú dél-szlovákiai határ menti
vetülete az uniós támogatáspolitika tükrében. - Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 151-184. p.
160 Lelkes Gábor TÉT XXII. évf. 2008 s3
tait 2007-től a Corvinus Támogatásközvetít ő Zrt. vette át, mely intézmény némileg
módosított célkitűzések mellet tovább halad majd az UKKA által megkezdett úton.)
Az UKKA programjainak célja a szlovákiai magyar közösség gazdasági helyzeté-
nek javítása, a szlovákiai magyar kis- és közepes vállalkozások m űködési feltételei-
nek javítása, a szlovákiai magyar vállalkozások hazai és nemzetközi piacra jutási
képességének növelés, a tulajdonszerzéshez támogatás nyújtása, a tudásalapú szlo-
vákiai magyar társadalom létrejöttének és a technológia transzfernek az el ősegítése,
addicionális források bevonásának el ősegítése (különös tekintettel az EU-
forrásokra) a szlovákiai magyar társadalom fejl ődése érdekében, valamint a határ
menti magyarlakta régiók és Magyarország közötti gazdasági együttm űködés előse-
gítése volt. Az UKKA támogatási rendszerénél a határon túli magyarság helyben
maradása és boldogulása érdekében az alábbi prioritásokat tartotta szem el őtt:
— versenyképesség el ősegítése,
— közösségi hatás er ősítése,
— munkahelyteremtés,
— törekvés a hozzáférhet ő források bevonásának összehangolására,
— intézményi rendszer építése.
Az UKKA által megvalósított projektek közt kiemelend ő egy innovatív kutatás-
fejlesztési-képzési projektum, amely 2003-2004 között valósult meg, s célja a dél-
szlovákiai fejlesztési er őforrások feltárása, a lehetséges stratégiai kitörési pontok
meghatározása és területfejlesztési szakemberképzés volt. A projektum els ő szaka-
szában fiatal szlovákiai magyar területfejlesztési szakemberek szakmai továbbképzé-
sen vettek részt a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjá-
ban (MTA RKK), majd az MTA RKK munkatársaival közösen keresték Szlovákia, s
azon belül Dél-Szlovákia térszerkezetében rejl ő fejlődési irányvonalakat, fejlesztési
lehetőségeket. A kutatások eredményeképpen feltárt hatalmas ismeretanyag — mely
alapot kínál települések és kistérségek stratégiai területfejlesztési programjainak elké-
szítéséhez — Dél-Szlovákia címmel megjelent kiadványban vált hozzáférhet ővé a
nagyközönség és a területfejlesztésben érintett szakemberek számára (a kötet az MTA
RKK és a Dialóg Campus könyvkiadó gondozásában jelent meg 2004 őszén).
Térségfejlesztési keretek
A regionális fejlesztés kereteit Szlovákiában a regionális fejlesztés támogatásáról
szóló 503/2001 T.t. számú törvény határozza meg, mely 2002 január 1-jén lépett
hatályba. Ezen törvény, mely az ország területfejlesztési politikájában mérföldk ő-
nek számít, a regionális fejlesztéssel kapcsolatos támogatási célokat az alábbi négy
pontban fogalmazza meg:
— a Szlovák Köztársaság kiegyenlített gazdasági és szociális fejl ődésének a biz-
tosítása,
— a régiók közt fennálló gazdasági és szociális fejlettségbeli különbségek mér-
séklése és megszűntetése,
Lelkes Gábor: A szlovákiai regionális fejlesztéspolitika s annak középtávú dél-szlovákiai határ menti
vetülete az uniós támogatáspolitika tükrében. - Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 151-184. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s3 A szlovákiai regionális fejlesztéspolitika...161
— az alacsony gazdasági teljesítmény ű és életszínvonalat biztosító régiók újabb
keletkezésének a megakadályozása,
— a régiók tartósan fenntartható gazdasági és szociális fejl ődésének biztosítása.
Az 503/2001-es törvény a regionális fejlesztéssel kapcsolatban az alábbi támoga-
tási területeket nevezte meg prioritásként:
— a gazdaság és a vállalkozói környezet támogatása azok termelési kapacitásá-
nak növekedése érdekében, a gazdasági szerkezet javítása, új munkahelyek te-
remtése, a veszélyeztetett munkahelyek stabilizálása;
— a humán erőforrás fejlesztése annak érdekében, hogy a regionális munkaer őpi-
acon a kereslet és a kínálat közt egyensúly alakuljon ki, a n ők és a férfiak
egyenlő munkavállalási esélyének a biztosítása;
— a regionális fejlődést elősegítő kutatások tartós fejlesztése, az új technológiák
és innovációk bevezetésének hangsúlyozott támogatása;
— az államok közti, a határon átível ő és az interregionális együttm űködések tá-
mogatása a regionális fejlesztés terén a régió tartósan fenntartható fejl ődése
érdekében;
— az idegenforgalom fejlesztése;
— a régió szociális infrastruktúrájának fejlesztése;
— a régió technikai infrastruktúrájának fejlesztése;
— a kultúra, kulturális tevékenységek és szolgáltatások fejlesztésének támogatá-
sa, beleértve a m űvészeti tevékenységeket, a kulturális örökség ápolását, a
műemlékek felújítását és revitalizációját;
— a régió szolgáltatási színvonalának fejlesztése;
— az életkörnyezet javítása és fejlesztése, az azt károsító tényez ők minimalizálása;
— a természeti er őforrások hatékony felhasználásának támogatása.
A fent említett törvény kimondja, hogy a regionális fejlesztés els ő számú célterü-
leteit a szlovák kormány határozza meg a regionális fejlesztési minisztérium ajánlá-
sa alapján, amely a támogatott régiók kiválasztásánál az alábbi két szempontot veszi
figyelembe:
— gazdaságilag gyenge régiók, melyek gazdasági és fejlettségi szintje elmarad az
országos átlagtól, amit els ősorban az alábbi mutatók értéke jelöl: a munkaer ő-
piac, a gazdaság szerkezete és termelési szintje, a kerületi önkormányzatok, a
községek és a lakosság bevétele, valamint a településs űrűség,
— gazdaságilag kedvez őtlen szerkezet ű régiók, melyekben a szerkezetváltás nega-
tív következményei felhalmozódtak, melynek következtében az ágazatok telje-
sítménye és a vállalkozások száma csökken, míg a munkanélküliség növekszik.
A tárgyalt törvény kimondja, hogy az EU alapjaiból folyósított támogatási eszkö-
zöknél a regionális fejlesztés érdekében a régiók fejlettségi szintje a NUTS2 szin-
ten8 értékelődik, s azon területek minősülnek gazdaságilag gyengének, amelyekben
a bruttó hazai termék (GDP) egy lakosra es ő vásárlóerőn mért paritása nem éri el az
EU hasonló mutatójának 75%-át az elmúlt 3 év alatt.
Lelkes Gábor: A szlovákiai regionális fejlesztéspolitika s annak középtávú dél-szlovákiai határ menti
vetülete az uniós támogatáspolitika tükrében. - Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 151-184. p.
162 Lelkes Gábor TÉT XXII. évf. 2008 s3
4. ÁBRA
A Regionális Fejlesztések Támogatásáról szóló 503/2001 T. t. számú törvény által
meghatározott területi megközelítés ű stratégiai alapdokumentumok
(Strategical Development Documents Based on the Act No. 503/2001 about
Supporting Regional Development)
Nemzeti fejlesztési terv
a Szlovák Köztársaság Építésügyi és Regionális FejleSztési Minisztériuma készíti el együttm űködve a szociális és gazdasági
partnerekkel, a kormány hagyja jóvá
-5.-
Regionális operatív program
a NUTS 2 szintre készítik el az érintett kerületi önkorinaMyzatok együttm űködve a szociális s gazdas ági partnerekkel, a
kormány hagyja jóvá
-*-
Önkormányzati kerület gazdasági és szociális fejlesztési programja
a NUTS 3 szintre készíti el az érintett kerületi önkormányzat együttm űködve a szociális és gazdasági partnerekkel, a kerületi
önkormányzat hagyja jóvá
A--
Település gaZdasági és szociális fejlesztési programja
a NUTS 5 szintre készíti el az érintett települési önkormányzat együttm űködve a szociális és gazdasági partnerekkel, a telepü-
lési önkormányzat hagyja jóvá
Forrás: Saját szerkesztés.
A 503/2001 T.t. számú törvény továbbá tartalmazza, hogy a regionális fejlesztés
támogatása a programozás keretén belül az alábbi dokumentumok alapján megy
végbe: nemzeti fejlesztési terv, közösségi támogatási keret, operatív programok (re-
gionális operatív programok, ágazati operatív programok), önkormányzati kerüle-
tek gazdasági és szociális fejl ődésének programjai, községek gazdasági és szociális
fejlődésének programjai, egységes programdokumentumok, Kohéziós Alap stratégi-
ai programdokumentuma, Európai Közösségek Kezdeményezése program (4. ábra).
A fentiekben tárgyalt törvény mellett a regionális fejlesztés második legjelent ő -
sebb keretelemének a Szlovákia Területfejlesztési Koncepciója 2001 (SZTK 2001)
stratégiai dokumentum számít, amely felvázolja, illetve kijelöli a területfejlesztési
intézkedéseket — az ország területfejlesztési politikájának célkit űzéseit, elveit és
prioritás-rendszerét, megteremtve a területi szempontok konzekvens érvényesítésé-
nek lehetőségét, mind az ágazati szakpolitikák, mind az országos és területi prog-
ramok kidolgozásában (5. ábra). A kiemelt stratégiai célok szinte mindegyikére
jellemző, hogy az intézkedések megvalósítása hosszabb id ősíkot igényel. Az SZTK
Lelkes Gábor: A szlovákiai regionális fejlesztéspolitika s annak középtávú dél-szlovákiai határ menti
vetülete az uniós támogatáspolitika tükrében. - Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 151-184. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s3 A szlovákiai regionális fejlesztéspolitika...163
2001 által felvázolt koncepció kötelez ő érvényű intézkedéseit az 528/2002 számú
kormányrendelet tartalmazza.
5. ÁBRA
Szlovákia jöv őbeni társadalmi-gazdasági pozíciójának víziója az európai térszerke-
zetben várható fejlődési folyamatok alapján
(Future Social and Economic Position of Slovakia Regarding Development
Processes in the European Space Structure)
Alk
.1 íftl"
'n11113.1G1
Forrás: Szlovákia Területfejlesztési Koncepciója (2001).
Az SZTK (2001) nemzetközi viszonylatban az alábbi térségfejlesztési prioritásokat
fogalmazta meg:
— kapcsolatok er ősítése az egyik legjelent ősebb európai urbanisztikai tengelyre
Stuttgard—Ulm—München—Salzburg/Linz—Bécs/Pozsony—Budapest—Belgrád,
mindenekelőtt Pozsony térségében és a Duna mentén,
— települési központok fejlesztése a Katowice—Bécs és Katowice—Budapest ten-
gelyek mentén,
— települési kapcsolatok er ősítése a Vág menti települési sáv és a vele párhuza-
mosan futó csehországi települési sáv közt,
— Pozsony—Nagyszombat települési központ fejlesztése az európai jelent őségű
Bécs—Pozsony—Győr agglomeráció részeként,
— Kassa—Eperjes települési központ fejlesztése, mint a Kárpátok eurorégió centruma,
— nemzetközi hálózati együttműködések létrehozása a városok, régiók és a terü-
leti fejlesztésben érdekelt többi intézmények közt, felhasználva a települések
és települési rendszerek euroregionális és határon átnyúló kapcsolatait,
— a multimodális tengelyek mentén fekv ő települések fejlesztése, legfőképp az
észak—dél és kelet—nyugat irányú tengelyek metszéspontjaiban találhatókat.
Lelkes Gábor: A szlovákiai regionális fejlesztéspolitika s annak középtávú dél-szlovákiai határ menti
vetülete az uniós támogatáspolitika tükrében. - Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 151-184. p.
164 Lelkes Gábor TÉT XXII. évf. 2008 s3
Országos viszonylatban az SZTK 2001 az alábbi térségfejlesztési prioritásokat
tartalmazza (6. ábra):
Kassa—Eperjes agglomeráció fejlesztése kapcsolatban a Nagymihály-
Varannó—Homonna települési központtal és összeköttetésben az Észak-Vág
menti és dél-szlovákiai fejlesztési tengelyekkel,
nemzetközi viszonylatokban versenyképes településszerkezet kialakítása,
Zsolna—Turócszentmárton, Besztercebánya—Zólyom, Losonc—Rimaszombat
települési központok létrehozása (a Losonc—Rimaszombat települési központ
lényeges szereppel bír majd az egész középdél-szlovákiai tér fejlesztésében),
Pozsony—Nagyszombat—Nyitra települési központ fejlesztése köt ődésben az
európai jelentőségű agglomerációk policentrikus rendszeréhez,
Pozsony, mint európai specifikus központ fejlesztése,
Kassa, mint nemzetközi központ és mint a Kárpátok eurorégió centrumának
fejlesztése,
az első kategória els ő alcsoport kategóriájú centrumok fejlesztése: Beszterce-
bánya, Nyitra, Eperjes, Zsolna,
- az első kategória második alcsoport kategóriájú centrumok fejlesztése: Nagy-
szombat, Trencsén, Turócszentmárton, Poprád,
a második kategória els ő alcsoport kategóriájú centrumok fejlesztése:
Dunaszerdahely, Bártfa, Komárom, Liptószentmiklós, Nagymihály, P őstyén,
Privigye, Igló, Csaca, Homonna, Léva, Losonc, Érsekújvár, Vágbeszterce, Ró-
zsahegy, Zólyom,
az első kategóriájú települési központok fejlesztése:
— Pozsony—Nagyszombat települési központ, mint a legjelent ősebb szlo-
vákiai agglomeráció, mely európai jelent őségű;
az első kategóriájú fejlesztési tengelyek támogatása:
- Vág menti fejlesztési tengely (Pozsony—Nagyszomba—Trencsén—Zsolna),
- zsolnai—tátraalji fejlesztési tengely (Zsolna—Turócszentmárton—Poprád-
Eperjes),
- zsolnai—kiszucai fejlesztési tengely (Zsolna—Csaca—szlovák—cseh határ),
kassai—eperjesi fejlesztési tengely (Eperjes—Kassa—szlovák—magyar határ),
- nyitrai— Vág menti fejlesztési tengely (Nagyszombat—Nyitra-
Garamszentkereszt—Zólyom),
- zólyomi—turóci fejlesztési tengely (Zólyom—Besztercebánya-
Turócszentmárton),
- zólyomi—dél-szlovákiai fejlesztési tengely (Zólyom—Losonc-
Rimaszombat—Rozsnyó—Kassa),
- kelet-szlovákiai fejlesztési tengely (Kassa—Nagymihály—Szobránc-
szlovák—ukrán határ),
- erdőháti fejlesztési tengely (Pozsony—Malacka—szlovák—cseh határ);
— a második kategóriájú fejlesztési tengelyek támogatása:
— csallóközi fejlesztési tengely (Pozsony—Dunaszerdahely),
Lelkes Gábor: A szlovákiai regionális fejlesztéspolitika s annak középtávú dél-szlovákiai határ menti
vetülete az uniós támogatáspolitika tükrében. - Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 151-184. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s3 A szlovákiai regionális fejlesztéspolitika...165
- Nyitra menti fejlesztési tengely (Trencsén—Nagytapolcsány—Nyitra-
Érsekújvár—Komárom),
- Garam menti fejlesztési tengely (Tolmács—Léva—Zselíz—Párkány),
- dél-szlovákiai fejlesztési tengely (Érsekújvár—Zselíz—Ipolyság—Losonc),
- nógrádi fejlesztési tengely (Losonc—Fülek—szlovák—magyar határ),
- sárosi fejlesztési tengely (Eperjes—Bártfa),
- liptói-árvai fejlesztési tengely (Rózsahegy—Alsókubín—Trsztená-
szlovák—lengyel határ).
6. ÁBRA
Szlovákia fejlesztési tengelyei az SZTK (2001) alapján
(Development Axes in Slovakia Regarding the Strategy Conception of the Space
Development Policy of Slovakia, 2001)
1 IcatagórI4ejú -tan9alv
1 . IcartagórIaJG -caregalv - javaslat
3. kat a g ó rl álü teng a ly
. kat.c g 60-i nja:s qa-a3aly- - javaslat
3. katr g ni "aj ne g I v
3 . kat«póri ajCt tangal3r - javaslat
Forrás: Szlovákia Területfejlesztési Koncepciója (2001).
A szlovák—magyar határ megjelenése a határ menti önkormányzati
kerületek gazdasági és szociális fejlesztési programjaiban
Pozsonyi kerület
A gazdasági és szociális fejlesztési programban a magyar—szlovák határ menti
együttműködés, mint lehetőség/eszköz a regionális fejlesztésre, konkrétan nincs
megemlítve. A programdokumentum azonban a kerület 15 prioritása közé sorolta a
Lelkes Gábor: A szlovákiai regionális fejlesztéspolitika s annak középtávú dél-szlovákiai határ menti
vetülete az uniós támogatáspolitika tükrében. - Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 151-184. p.
166 Lelkes Gábor TÉT XXII. évf. 2008 s3
nemzetközi és a határon átnyúló együttm űködéseket, mely prioritás két intézkedésre
van bontva: határon átnyúló partnerség-építés a szomszédos országokkal, valamint
feltételek megteremtése pozsonyi székhellyel m űködő nemzetközi intézmények
létrehozására.
Nagyszombati kerület
A gazdasági és szociális fejlesztési program a magyar—szlovák határ menti együtt-
mű ködést alprioritásként kezeli a „Határ menti, transznacionális és interregionális
együttmű ködés" prioritás keretén belül, részletesen a határmentiséget, mint lehet ő-
séget/eszközt a regionális fejlesztésre. A magyar—szlovák határ menti együttm űkö-
dést három alprioritásban határozza meg (melyek egészen az intézkedések és aktivi-
tások szintjére vannak szétbontva):
- a határ menti régiók szociális és gazdasági együttm űködése — mely az alábbi
intézkedéseket öleli fel: kis- és középvállalkozások együttm űködése, városok
és falvak együttműködése, határon átnyúló intézményi együttm űködés, vidék-
fejlesztés;
- határon átnyúló infrastruktúra — mely az alábbi intézkedéseket öleli fel:
environmentális befektetések, együttm űködés a természetvédelemben, közle-
kedési és telekommunikációs infrastruktúra fejlesztése;
- határon átnyúló programozás támogatása.
Nyitrai kerület
A gazdasági és szociális fejlesztési programban a kerület számára meghatározott
hét fejlesztési stratégiai terület egyike a „Nemzetközi együttm űködés", azonban a
szlovák—magyar határ menti együttm űködés konkrétan nincs megemlítve az említett
területen. A nevezett stratégiai területen belül mindössze árnyalt megfogalmazás
szintjén kerül megemlítésre a Duna menti együttműködés erősítése (elsősorban gaz-
dasági területen). A szlovák—magyar határ felmerül több szakpolitikai kérdésben:
- Garamszentkereszt—Léva—Párkány gyorsforgalmi út és erre kapcsolódva Pár-
kánynál egy új dunai híd megépítése,
- a kerület idegenforgalmi látványosságainak népszer űsítése magyar nyelven.
Besztercebányai kerület
A gazdasági és szociális fejlesztési programban a kerület fejlesztési prioritásai —
összesen hét — között nem szerepel sem a nemzetközi együttm űködés, sem a határ
menti együttműködés. A szlovák—magyar határ érint őlegesen egy-egy szakpolitikai
célkitűzés keretén belül van megemlítve:
— szlovák—magyar határ—Ipolyság—Zólyom vasútvonal modernizálása,
— a határon átnyúló munkaer őpiac létrehozása,
— az idegenforgalmi fejlesztések során szoros kapcsolat Magyarországgal.
Lelkes Gábor: A szlovákiai regionális fejlesztéspolitika s annak középtávú dél-szlovákiai határ menti
vetülete az uniós támogatáspolitika tükrében. - Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 151-184. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s3 A szlovákiai regionális fejlesztéspolitika...167
Kassai kerület
A gazdasági és szociális fejlesztési programban a kerület öt stratégiai fejlesztési
területe között nem szerepel sem a nemzetközi együttm űködés, sem 'a határ menti
együttműködés. A szlovák—magyar határ érint őlegesen egy-egy szakpolitikai célki-
tűzés keretén belül van megemlítve:
— a „Mezőgazdaság és vidékfejlesztés" stratégiai fejlesztési területnél említésre
kerül, a tokaji borvidék fejlesztésénél fontos a magyarországi tokaji borvidék-
kel való együttműködés,
— a „Közlekedés és telekommunikáció" stratégiai fejlesztési területnél említésre
kerül Kassa—Miskolc gyorsforgalmi útszakasz megépítésének szükségessége,
valamint a hajózási feltételek javítása a Tiszán,
— a „Szociális tőke és intézményi együttm űködés megerősítése" stratégiai fej-
lesztési területnél említésre kerül a szlovák—magyar határ menti eurorégiók
fontos szerepe a regionális fejlesztések terén,
— a „Kis- és középvállalkozások gazdasági aktivitásának növelése" stratégiai fej-
lesztési területnél kiemelésre kerül, hogy a határ menti területek idegenfor-
galmi fejlesztésénél fontos az együttm űködés és koordináció a szomszédos ré-
giók idegenforgalmi szereplőivel.
Az uniós támogatási programok
Az Európai Unió deklarált célja az egyes országok és régiók között fennálló fej-
lettségi különbségek mérséklése és a kevésbé fejlett térségek felzárkóztatásának
elősegítése. E cél érdekében az EU forrásokat biztosít, melyek többsége az alábbi
három nagyobb csoportba sorolható:
— előcsatlakozási alapok,
— Strukturális Alapok, Kohéziós Alap és egyéb uniós alapok,
— közösségi kezdeményezések.
Az előcsatlakozási alapok azon pénzügyi eszközök együttes elnevezése, amelye-
ket az Európai Unió a társult országok csatlakozásra való felkészülésének támoga-
tására állított fel. 1990-t ől kezdődően a Phare9 volt az az uniós támogatási forma,
amely Szlovákia társadalmi-gazdasági fejlesztéséhez el őször adott pénzügyi segít-
ispA to, sApARD"
séget, majd a kés őbbiekben további két uniós forrás is—segí-
tette az ország regionális fejlesztését és a területfejlesztést intézményesíteni. Szlová-
kia az EU-csatlakozást megel őzően az előcsatlakozási alapokból mintegy 1 milliárd
euró támogatást kapott olyan alapvet ő problémák megoldására, mint a közlekedési és
környezetvédelmi infrastruktúra, a munkahelyek teremtése, a határ menti együttm ű-
ködés — a határ menti területek gazdasági és kulturális kapcsolatainak er ősítése és a
területfejlesztési elképzelések kölcsönös összehangolása —, de jelent ős összegekkel
támogatták például a vidéken él ő gazdáknak a mez őgazdasági gépek vásárlását is.
Lelkes Gábor: A szlovákiai regionális fejlesztéspolitika s annak középtávú dél-szlovákiai határ menti
vetülete az uniós támogatáspolitika tükrében. - Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 151-184. p.
168 Lelkes Gábor TÉT XXII. évf. 2008 s3
Az ország uniós csatlakozását követ ő en a 2004-2006 rövidített programozási id ő-
szakban a területfejlesztési politika egyik alapdokumentuma a Nemzeti Fejlesztési
Terv lett. A Nemzeti Fejlesztési Terv komplex áttekintést nyújt az 1. célkit űzés ez
szerintámogalvkréió.ANemztFjlséiTrvagtoáb
az egyes régiók szükségleteit, a fejl ődésüket gátló tényez őket, csakúgy mint azt, hogy
ezeken miként lehet az egyes fejlesztési stratégiákat alkalmazva túllépni (különös
tekintettel a munkanélküliséget csökkentő nemzeti stratégiákra). A dokumentum straté-
giai célként azt fogalmazta meg, hogy a tartósan fenntartható fejl ődés dinamikája mel-
lett az ország 2006-ban meghaladja az egy f őre es ő GDP-ben az uniós átlag 54%-át.
A Nemzeti Fejlesztési Terv az alábbi négy prioritást fogalmazta meg:
1) az ipar és szolgáltatások versenyképességének a növelése,
2) a szakképzett és rugalmas munkaer őn alapuló foglalkoztatottság növelése,
3) multifunkciós mez őgazdaság és vidékfejlesztés,
4) a közlekedési, a környezeti és a települési infrastruktúra fejlesztése.
A Nemzeti Fejlesztési Tervben megfogalmazott négy prioritás és a technikai se-
gítségnyújtás együttes költsége a 2004-2006 id őszakban 1682,15 millió euró volt
(2. táblázat). Ezen összegb ő l az ERDF (European Regional Development Fund —
Európai Regionális Fejlesztési Alap 13) részesedése 24,65% (414,64M euró), az ESF
(European Social Fund — Európai Szociális Alap) I4 részesedése 15,11% (254,19M euró),
az EAGGF (European Agricultural Guidance and Guarantee Fund — Európai Mez ő-
gazdasági Orientációs és Garanciaalap) 15 részesedése 14,69% (247,03M euró), míg
a FIFG (Financial Instrument for Fisheries Guidance — Halászati Orientációs Pénz-
ügyi Eszköz) I6 részesedése 0,30% (5,04M euró) volt. A Strukturális Alapok össze-
sen a kiadások 54,75%-át tették ki, ami 920,9 millió euró hozzájárulást jelentett. Az
összkiadásoknak 19,97%-át az állami költségvetés állta, míg a községi önkormány-
zatok által nyújtott összeg a kiadások 1,79%-át tette ki (30,18 millió euró). A ma-
gánszféra hozzájárulása összesen 395,17 millió eurót tett ki (23,49%).
A Nemzeti Fejlesztési Tervben a prioritások közötti forrásmegosztás arányai így
mutattak:
— az ipar és a szolgáltatások versenyképességének a növelése — 15,71%,
— a szakképzett és rugalmas munkaer őn alapuló foglalkoztatottság növelése —
19,75%,
— a multifunkciós mez őgazdaság és vidékfejlesztés — 36,48%,
— a közlekedési, a környezeti és a települési infrastruktúra fejlesztése — 26,88%.
A Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozását követ ően a benne meghatározott specifi-
kus célok megvalósításának kapcsán kerültek kidolgozásra az ágazati operatív prog-
ramok (Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program", Humán Er ő forrás Operatív
ProgramI8, Ipar és Szolgáltatások Operatív Program' ) és az Alap Infrastruktúra
9
Operatív Program2° (mely az ország infrastrukturálisan elmaradott és az 1. célkit ű-
zésbe tartozó 7 kerületének a közlekedési, a környezeti és a települési infrastruktú-
rájának fejlesztését tervez ő programdokumentum). A kitű zött célok elérésének cél-
jából mind a négy operatív program prioritásokat állapít meg, illetve egy sor saját
Lelkes Gábor: A szlovákiai regionális fejlesztéspolitika s annak középtávú dél-szlovákiai határ menti
vetülete az uniós támogatáspolitika tükrében. - Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 151-184. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s3 A szlovákiai regionális fejlesztéspolitika...169
intézkedés megtételér ől gondoskodik. A program-kiegészít őkben aztán ezen intéz-
kedéseket egészen a tevékenységek szintjére bontották le, mégpedig pontosan meg-
határozott:
- támogatási csoportokkal és összegekkel,
- lehetséges kedvezményezettekkel,
- célcsoportokkal.
2. TÁBLÁZAT
A Nemzeti Fejlesztési Terv prioritásai és költségvetése az uniós forrásokat illet ően
(millió euró)
(Priorities and Budget Allocations of National Development Plan)
Össz- Európai Közösségek
Kohéziós
Prioritás, id őszak költség- Össze-
ERDF ESF EAGGF FIFG Alap
vetés sen
Prioritás 1- Ipar és
Szolgáltatások 264,29 131,09 131,09 0,00 0,00 0,00 0,00
Operatív Program
Prioritás 2 - Hu-
mán Erőforrás 332,15 249,11 0,00 249,11 0,00 0,00 0,00
Operatív Program
Prioritás 3- Agrár-
és Vidékfejlesztés 613,61 250,56 0,00 0,00 245,52 5,04 0,00
Operatív Program
Prioritás 4 - Alap
Infrastruktúra 452,11 275,26 275,26 0,00 0,00 0,00 509,70
Operatív Program
Technikai segít-
19,99 14,88 8,29 5,08 1,51 0,00 0,00
ségnyújtás
Összesen 1 682,15 920,90 414,64 254,19 247,03 5,04 509,70
Forrás: Národn5›, rozvojov}5plán (2003).
Az 1260/1999/EK tanácsi rendelet 4. cikkelyének rendelkezéseivel, illetve az Eu-
rópa Bizottság egyéb követelményeivel összhangban a SZK Építésügyi és Régiófej-
lesztési Minisztériuma meghatározta a Pozsonyi kerület (NUTS2) azon térségeit,
amelyek eleget tesznek a 2. célkit űzés kategóriájába való besorolás követelményei-
nek. A fentiek szerint kialakított régióba a Malackai, a Bazini és a Szenci járás
egyes területei, illetve a Dunacsúni, a Horvátjárfalui, az Oroszvári, a Pozsony-
szőllősi és a Pozsonybesztercei városrészek lettek besorolva. Ez a Pozsonyi kerület
teljes területének 28,82%-át teszi ki. A 2. célkit űzés hatálya alá tartozó régió fej-
lesztési stratégiájának alapját els ősorban olyan célok képezik, mint a térségen belüli
gazdasági tevékenység diverzifikálása, a fejlesztési er őforrások lehető leghatéko-
nyabb kihasználása, illetve az infrastruktúra fejlesztése. A fent lehatárolt területeken
az utóbbi célok az Egységes Programdokumentum Pozsony 2. célkit űzés program-
dokumentum alapján történtek a 2004-2006 időszakban, míg az adott régió humán-
Lelkes Gábor: A szlovákiai regionális fejlesztéspolitika s annak középtávú dél-szlovákiai határ menti
vetülete az uniós támogatáspolitika tükrében. - Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 151-184. p.
170 Lelkes Gábor TÉT XXII. évf. 2008 s3
erőforrás fejlesztésének kereteit az Egységes Programdokumentum Pozsony 3. cél-
kitűzés programdokumentum adta meg.
A Strukturális Alapok mellett a 2004-2006 közti id őszakban a Kohéziós Alap for-
rásai is jelentősen hozzájárultak az ország egyes régióinak a fejl ődéséhez, a közle-
kedési és a környezetvédelmi infrastrukturális beruházásoknak köszönhet ően — me-
lyek a Kohéziós Alap által alkalmazott elv alapján nagy költségvetés űek (egy beru-
házás költségvetésének el kell érnie legalább a 10 millió eurót 21), valamint a közle-
kedési hálózat fejlesztését illet ően a projektumnak az európai kontinens kohézióját
elősegítő transzeurópai hálózatok fejlesztéséhez kell hozzájárulnia.
3. TÁBLÁZAT
A Kohéziós Alapból megvalósított közlekedési beruházások 2004-2006 közt
(Investments into Transport InPastructure from Cohesion Fund in the Period
2004-2006)
Tervezett költségvetés (millió euró)
Allami
Projektum Kohéziós Össze-
hozzájáru-
Alap sen
lás/hitel
Autópálya útszakasz D l Menguszfalva —
161,7091 28,5369 190,246
Szepesj ánosfalva
Autópálya útszakasz Lejt ős — Kisfarkasd,
17,7905 3,1395 20,93
I. rész Lejt ős — Vágbeszterce
Vasúti vonal modernizációja Nagyszom-
bat — Vágújhely, II. rész Pöstyén — 53,38 9,42 62,8
Vágújhely
Vasúti pálya modernizációja Zsolna —
60,775 10,725 71,5
Csaca, I. rész: Zsolna — Karásznó
Forrás: Szlovák Köztársaság Közlekedési Minisztériuma (2008).
A Szlovák Köztársaság Közlekedési Minisztériuma a Kohéziós Alapból 2004-2006
között az országot közvetlenül érint ő négy multimodális közlekedési folyosóból
kettő folyosót (V/A és VI) érint ő beruházásokat valósított meg — melyek mindegyi-
ke elkerüli a magyar kisebbségi tér leghátrányosabb régióit, hasonlóan a következ ő
programozási id őszakban (2007-2013) tervezett projektumokhoz. A Kohéziós
Alapból Szlovákia 2004-2006 között több, mint 500 millió euróhoz jutott, mely
forrásnak közel felét fordították közlekedési célokra (3. táblázat), a fennmaradó
részt pedig a vízgazdálkodási vállalatok által kidolgozott tervezetek kapták meg.
2000-2006 között négy közösségi kezdeményezés volt érvényben az EU-ban:
— INTERREG Program — a határon átnyúló, transznacionális és interregionális
együttműködést támogató program, melynek célja a közösség területének
harmonikus, kiegyensúlyozott és tartós fejl ődése.
- URBAN Program — a válságban lévő városok és a városi agglomerációk gaz-
dasági és szociális regenerációját els ősegítő program, mely hangsúlyozza a
tartós városi fejl ődés előmozdítását.
Lelkes Gábor: A szlovákiai regionális fejlesztéspolitika s annak középtávú dél-szlovákiai határ menti
vetülete az uniós támogatáspolitika tükrében. - Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 151-184. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s3 A szlovákiai regionális fejlesztéspolitika...171
— LEADER Program — vidékfejlesztés támogatását célul t űző program.
— EQUAL Program — a munkaerőpiacon előforduló diszkrimináció és az egyen-
lőtlenség minden fajtája ellen vívott harcot támogató program.
A 2004-2006 között a négy érvényben lev ő közösségi kezdeményezésb ől kettő lett
meghirdetve Szlovákiában: az INTERREG 11122 és az EQUAL. Az INTERREG III
program kapcsán megemlítend ő, hogy számos civil szervezet bírálta, hogy az
INTERREG IIIA kezdeményezésen belül a Szlovákiát érint ő fejlesztési programok —
INTERREG IIIA Program Szlovákia/Ausztria; INTERREG IIIA Program Szlová-
kia/Lengyelország; INTERREG IIIA Program Szlovákia/Csehország; INTERREG III
A/TACIS Program Szlovákia/Magyarország/Ukrajna — források tekintetében nem
vették figyelembe az egyes határszakaszok hosszát: a szlovák—magyar és a szlovák—
ukrán határhossz többszöröse a szlovák—osztrák határszakasznak, ennek ellenére a
források többszörösét adták az utóbbi határszakaszra (4. táblázat).
4. TÁBLÁZAT
Az ERDF által a megjelölt programok céljainak megvalósítására elkülönített pénz-
eszközök az INTERREG III A programokon belül 2004-2006
(Divisoin of ERDF 's Budget Allocated into INTERREG IIIA Programs in the
Period 2004-2006)
Program Pénzeszközök nagysága
9,50 millió EUR + 25% társ-
INTERREG IIIA Program Szlovákia/Ausztria
finanszírozás
INTERREG IIIA Program Szlová- 9,50 millió EUR + 25% társ-
kia/Lengyelország finanszírozás
4,67 millió EUR + 25% társ-
1NTERREG IIIA Program Szlovákia/Csehország
finanszírozás
INTERREG IIIA/TACIS Program Szlovákia- 9,50 millió EUR + 25% társ-
Magyarország—Ukrajna finanszírozás
Forrás: Szlovák Köztársaság Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztériuma (2007).
Az EU 2007-2013 programozási időszakára vonatkozóan az ország stratégiai fej-
lesztési terve Szlovák Köztársaság Nemzeti Stratégiai Referencia Kerete 2007-2013
címmel került kidolgozásra az EU stratégiai iránymutatásaival összhangban, s még
a Dzurinda-kormány 2006 májusában jóváhagyta, kés őbb azonban a júniusi kor-
mányváltást követően az új kormány átdolgozta a fejlesztési tervet, amelyet aztán
az Európa Bizottság csak 2007 augusztusában fogadott el (5.-8. táblázat).
Lelkes Gábor: A szlovákiai regionális fejlesztéspolitika s annak középtávú dél-szlovákiai határ menti
vetülete az uniós támogatáspolitika tükrében. - Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 151-184. p.
172 Lelkes Gábor TÉT XXII. évf. 2008 s3
5. TÁBLÁZAT
Szlovák Köztársaság Nemzeti Stratégiai Referencia Kerete 2007-2013 által megha-
tározott prioritások rendszere a célterületre
(Strategic and Specific Priorities of the National Strategic Reference Framework
for the Period 2007-2013)
Stratégiai
Specifikus prioritás Alap
prioritás
1.1 Regionális infrastruktúra ERDF
1. Infrastruk- ERDF
1.2 A környezeti infrastruktúra és környezetvédelem
túra és regio- + KF
nális megkö- ERDF
1.3 Közlekedési infrastruktúra és tömegközlekedés
zelíthetőség + KF
1.4 Egészségügyi infrastruktúra modernizációja ERDF
2.1 Társadalom informatizálása ERDF
Tudásalapú 2.2 Kutatás és fejlesztés ERDF
2.
gazdaság 2.3 Felsőoktatási intézmények infrastruktúrája ERDF
2.4 Vállalatok és szolgáltatások versenyképességének
ERDF
támogatása innovációk által
3.1 Modern oktatás a tudásalapú társadalomért ESF
16. mberi
E
erőforrás 3.2 Foglalkoztatottság és társadalmi befogadás növekedé-
ESF
sének a támogatása, kapacitás építés
3. Technikai 4.1 Előkészítés, irányítás, monitoring, értékelés, informálás,
ERDF
segítség- adminisztrációs kapacitások er ősítése ezeken területeken
nyújtás 4.2 Pénzügyi irányítás, ellen őrzés és adminisztrációs kapa-
(horizontális) ERDF
citások erősítése ezeken területeken
Megjegyzés: A konvergencia program célterülete az ország valamennyi NUTS2 szintjét jelenti, leszá-
mítva Pozsony NUTS2 régiót.
Forrás: Szlovák Köztársaság Nemzeti Stratégiai Referencia Kerete 2007-2013 (2007).
Lelkes Gábor: A szlovákiai regionális fejlesztéspolitika s annak középtávú dél-szlovákiai határ menti
vetülete az uniós támogatáspolitika tükrében. - Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 151-184. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s3 A szlovákiai regionális fejlesztéspolitika...173
6. TÁBLÁZAT
Szlovák Köztársaság Nemzeti Stratégiai Referencia Kerete 2007-2013 által megha-
tározott prioritások rendszere a „Regionális versenyképesség és foglalkoztatottság"
célterületre
(Priorities of the National Strategic Reference Framework for the Regional
Competitiveness and Employment Programme)
Stratégiai
Specifikus prioritás Alap
prioritás
1. Infrastruktúra és regionális elérhet őség ERDF
2. Tudásalapú gazdaság ERDF
3.1 Modern oktatás a tudásalapú társadalomért ESF
3. Emberi
erőforrás 3.2 Foglalkoztatottság és társadalmi befogadás tá-
ESF
mogatása, kapacitás építés
Megjegyzés: A „Regionális versenyképesség és foglalkoztatottság" célterület a Pozsony NUTS2 régiót jelenti.
Forrás: Szlovák Kőztársaság Nemzeti Stratégiai Referencia Kerete 2007-2013 (2007).
7. TÁBLÁZAT
A pénzügyi forrásosztás az EU kohéziós politikájának céljai szerint a 2007-2013
programozási időszakban
(Financial Allociation for Slovakia for Programming Period 2007-2013 According
to EU Cohesion Policy Objectives)
Pénzügyi forrásosztás az EU kohéziós politiká-
EU kohéziós politi- EU jának céljai szerint Szlovákia esetében (EUR)
kájának céljai alapjai
2004 árszint aktuális árszint
SA +
9 638 999 602 10 911 601 421
KA
Konvergencia
SA 6 214 921 468 7 012 862 858
KA 3 424 078 134 3 898 738 563
398 057 758 449 018 529
(108 782 757 + a (122 603 156 + a
Regionális ver-
Konvergencia célból Konvergencia célból
senyképesség és SA
átutalás a kutatásra és átutalás a kutatásra és
foglalkoztatottság
fejlesztésre fejlesztésre
289 275 001) 326 415 373)
Európai Területi
SA 201 606 786 227 284 545
Együttműködés
SA +
Összesen 10 238 664 146 11 587 904 495
KA
Megjegyzés: SA - Strukturális Alapok, KA - Kohéziós alap.
Forrás: Szlovák Köztársaság Nemzeti Stratégiai Referencia Kerete 2007-2013 (2007).
Lelkes Gábor: A szlovákiai regionális fejlesztéspolitika s annak középtávú dél-szlovákiai határ menti
vetülete az uniós támogatáspolitika tükrében. - Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 151-184. p.
174 Lelkes Gábor TÉT XXII. évf. 2008 s3
8. TÁBLÁZAT
Szlovák Köztársaság Nemzeti Stratégiai Referencia Kerete 2007-2013 által megfo-
galmazott stratégiai célok mérhető mutatói és azok értéke 2013-ban
(Measurable Indicators of Strategic Objectives Defined in the National Strategic
Reference Framework for the Period 2007-2013)
Szlovák Köztársaság Nemzeti
Stratégiai Referencia Kerete A mutató értéke A mutató értéke
2007-2013 által megfogalmazott 2005-ben 2013-ban
stratégiai célok mérhető mutatói
854,3 kg0E/1000 663,4 kg0E/1000
A gazdaság energetikai szükséglete
EUR EUR
Együttes innovációs index 22. hely az EU25-ben 22. hely az EU25-ben
Egy főre jutó GDP vásárlóer ő
Az EU15 szintjé- Az EU15 szintjének
paritáson számolva az EU15 vi-
nek 53,7%-a több mint 60%-a
szonylatában
Munkatermelékenység az EU 15 Az EU15 szintjé- Az EU15 szintjének
viszonylatában nek 60,9%-a több mint 70%-a
Foglalkoztatottság mértéke (15- Az EU15 szintjé- Az EU15 szintjének
64) az EU15 viszonylatában nek 57,7%-a 63,4%-a
Megjegyzés: OE — oil equivalent.
Forrás: Szlovák Köztársaság Nemzeti Stratégiai Referencia Kerete 2007-2013 (2007).
A stratégiai tervdokumentum tartalmazza az ország gazdasági és társadalmi fel-
emelkedése végett prioritásként kezelend ő területeket és aktivitásokat a felvázolt
időszakra, melyek számára a forrásokat a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap
biztosítja majd, s amely alapok a 2007-2013 közötti programozási id őszakban há-
rom új célkitűzést támogatnak: a konvergenciát, a regionális versenyképességet és
foglalkoztatást, valamint az európai területi együttm űködést (6. táblázat). A tervdo-
kumentum a 2007-2013 programozási id őszakra stratégiai célként a régiók, a szlo-
vák gazdaság és a foglalkoztatottság versenyképességének és teljesít őképességének
jelentős emelését célozta meg a fenntartható fejl ődés feltételeinek betartása mellett.
Ezen cél elérése végett els őszámú célterületként a régiók növekedési centrumainak
a támogatását jelöli meg, abból a feltételezésb ől kiindulva, hogy a gazdasági-
társadalmi felemelkedés a régiók centrumából majd fokozatosan kiáramlik a régiók
marginális tereibe 23 . A stratégiai cél elérése végett a dokumentum kiemeli a régiók
szerepkörének megnövelését, és a partnerségek létrehozásának a szükségét a forrá-
sok hatékony felhasználása végett.
Lelkes Gábor: A szlovákiai regionális fejlesztéspolitika s annak középtávú dél-szlovákiai határ menti
vetülete az uniós támogatáspolitika tükrében. - Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 151-184. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s3 A szlovákiai regionális fejlesztéspolitika...175
9. TÁBLÁZAT
A 2007-2013 uniós programozási időszak operatív programjai
(Operational Programmes of Programming Period 2007-2013)
Operatív Program Irányító Hatóság
SzK Közlekedés, Posta és Telekommu-
1. Közlekedés
nikációs Minisztériuma
2. Környezetvédelem SzK Környezetvédelmi Minisztériuma
SzK Építésügyi és Regionális Fejlesztési
3. Regionális fejlesztés
Minisztériuma
4. Társadalom informatizálása SzK Kormányhivatala
5. Egészségügy SzK Egészségügyi Minisztériuma
Foglalkoztatás és társadalmi SzK Munka-, Szociális- és Családügyi
6
befogadás Minisztériuma
7. Oktatás SzK Oktatásügyi Minisztériuma
8. Kutatás és fejlesztés SzK Oktatásügyi Minisztériuma
Versenyképesség és gazdasági
9 SzK Gazdasági Minisztériuma
növekedés
SzK Építésügyi és Regionális Fejlesztési
10 Pozsonyi kerület
Minisztériuma
SzK Építésügyi és Regionális Fejlesztési
11. Technikai segítségnyújtás
Minisztériuma
Forrás: Szlovák Köztársaság Nemzeti Stratégiai Referencia Kerete 2007 2013 (2007).
-
A tervdokumentum alapján 11 operatív program került kidolgozásra, melyb ől egy
operatív program a technikai segítségnyújtásra irányul (9. táblázat). Az operatív
programok tartalmazzák az állam legfontosabb prioritásait, valamint a programozás
végrehajtásának módját. Az EU egyetlen kikötéssel él a támogatás-felhasználás
programozása tekintetében: a „konvergencia" célkit űzés kedvezményezettjei közé
tartozó országok és régiók a támogatások 60%-át, a „versenyképesség és foglalkoz-
tatás" célkit űzés keretei közt támogatható országok és régiók pedig a támogatások
75%-át kötelesek a lisszaboni stratégiában megfogalmazott uniós prioritások, azaz a
növekedés és a foglalkoztatás fellendítésére fordítani.
Az uniós források szétosztásával kapcsolatosan a területi koncentráció elvét kö-
vetve a SZK Nemzeti Stratégiai Referencia Kerete 2007-2013 az ország településeit
három kategóriába sorolta be (10.-12. táblázat):
— innovációs növekedési pólusok (82 város kapott besorolást ezen kategóriába),
— kohéziós növekedési pólusok (891 város és község kapott besorolást ezen ka-
tegóriába),
— községek, amelyek nem növekedési pólusok (1918 község kapott besorolást
ezen kategóriába).
Lelkes Gábor: A szlovákiai regionális fejlesztéspolitika s annak középtávú dél-szlovákiai határ menti
vetülete az uniós támogatáspolitika tükrében. - Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 151-184. p.
176 Lelkes Gábor TÉT XXII. évf. 2008 s3
10. TÁBLÁZAT
Az ország településeinek osztályozása a területi koncentráció elve alapján — I.
(Division of Municipalities Based on the Principle of Territorial Concentration — I.)
Települé-
Népesség száma sek szá-
ma
Év 2001 2004
1 Innovációs növekedési pólusok 2 673 296 2 642 677 82
2 Kohéziós növekedési pólusok 1 794 183 1 819 978 891
Innovációs és kohéziós növekedési pólu-
4 467 479 4 462 655 973
sok összesen (1+2)
Községek, amelyek nem növekedési pólu-
3 sok, ugyanakkor az innovációs növekedési 257 153 266 413 415
pólusok vonzáskörzetében fekszenek
Községek, amelyek nem növekedési pólu-
4 sok, ugyanakkor nem fekeszenek innová- 654 823 655 754 1 503
ciós növekedési pólusok vonzáskörzetében
Összesen 5 379 455 5 384 822 2 891
Forrás: Szlovák Köztársaság Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztériuma (2007).
11. TÁBLÁZAT
A területi koncentráció elve alapján végrehajtott osztályozása az ország települése-
inek növekedési pólusokra és nem növekedési pólusokra — II. (%)
(Division of Municipalities Based on the Principle of Territorial Concentration into
Developing Poles and Non-developing Pole — II.)
Települé-
Népesség
sek rész-
részaránya
aránya
Év 2001 2004
1 Innovációs növekedési pólusok 49,7 49,1 2,8
2 Kohéziós növekedési pólusok 33,4 33,8 30,8
Innovációs és kohéziós növekedési pólu-
sok összesen (1+2) 83,0 82,9 33,7
Községek, amelyek nem növekedési pó-
lusok, ugyanakkor az innovációs növeke-
3 dési pólusok vonzáskörzetében fekszenek 4,8 4,9 14,4
Községek, amelyek nem növekedési pó-
lusok, ugyanakkor nem fekeszenek inno-
vációs növekedési pólusok vonzáskörze-
4 tében 12,2 12,2 52,0
Összesen 100,0 100,0 100,0
Forrás: Szlovák Köztársaság Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztériuma (2007).
Lelkes Gábor: A szlovákiai regionális fejlesztéspolitika s annak középtávú dél-szlovákiai határ menti
vetülete az uniós támogatáspolitika tükrében. - Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 151-184. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s3 A szlovákiai regionális fejlesztéspolitika...177
Az előző beosztás alapján a legkedvez őbb fejlesztési körülményekkel az innová-
ciós növekedési pólusok rendelkeznek majd a 2007-2013 programozási id őszakban.
A második legkedvez őbb fejlesztéstámogatási környezetet a kohéziós növekedési
pólusok mondhatják a magukénak, míg a legkevesebb támogatást azon községek
kapják majd, amelyek nem növekedési pólusok.
12. TÁBLÁZAT
A területi koncentráció elve a Szlovák Köztársaság Nemzeti Stratégiai Referencia
Kerete 2007-2013 specifikus prioritásainak végrehajtásával kapcsolatosan
(The Principle of Territorial Concentration in Relation to Specific Priorities of the
National Strategic Reference Framework for the Period 2007-2013)
Kohé-
Innová- Községek,
ziós
ciós amelyek
növe-
Specifikus prioritás növeke- nem növe-
kedési
dési kedési
pólu-
pólusok pólusok
sok
1.1 Regionális infrastruktúra
1.2 Környezeti infrastruktúra és környezet-
védelem egész Szlovákia
1.3 Közlekedési infrastruktúra és tömegköz-
lekedés egész Szlovákia
1.4 Egészségügyi infrastruktúra modernizációja
2.1 Társadalom informatizálása egész Szlovákia 24
2.2 Kutatás és fejlesztés
23 Felsőoktatási intézmények infrastruktúrája
2.4 Vállalatok és szolgáltatások versenyképessé-
gének a támogatása innovációk által
3.1 Modern oktatás a tudásalapú társadalomért egész Szlovákia
3.2 Foglalkoztatottság és társadalmi befogadás
támogatása, kapacitás építés egész Szlovákia
Megjegyzés: x — a megvalósítandó projektek helyszíne .
Forrás: Szlovák Köztársaság Nemzeti Stratégiai Referencia Kerete 2007-2013 (2007).
A Nemzeti Stratégiai Referencia Keret 2007-2013 dokumentumban a stratégiai
prioritások mellett megfogalmazásra kerültek a horizontális prioritások is, amelyek
ugyanolyan fontosak, mint a stratégiai prioritások, de átfogó jellegüknél fogva nem
valósíthatók meg külön intézkedések révén, és megvalósításukra nem különíthet ő el
keret (13. táblázat). A horizontális prioritásokat egyrészt a programozási folyamat
egészében, másrészt valamennyi támogatott programban érvényesíteni kell.
A Nemzeti Stratégiai Referencia Keret 2007-2013 az alábbi négy horizontális prio-
ritásokat tartalmazza:
— marginalizált roma közösségek,
— esélyegyenlőség,
— tartósan fenntartható fejl ődés,
— információs társadalom.
Lelkes Gábor: A szlovákiai regionális fejlesztéspolitika s annak középtávú dél-szlovákiai határ menti
vetülete az uniós támogatáspolitika tükrében. - Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 151-184. p.
178 Lelkes Gábor TÉT XXII. évf. 2008 s3
13. TÁBLÁZAT
Szlovák Köztársaság Nemzeti Stratégiai Referencia Keretének horizontális prioritá-
sai, azok céljai és alkalmazásának módjai
(Horizontal Priorities of the National Strategic Reference Framework for the
Period 2007-2013)
Horizontális Horizontális Horizontális
prioritások prioritások célja prioritások érvényesülése
a marginalizált roma közössé-
gek foglalkoztatottsági és
marginalizált átfogó megközelítés (több operatív
iskolázottsági szintjének n ő
közösségek program segítségével)
velése, valamint életkörülmé-
nyeik javítása
az esélyegyenl őség biztosítása
esélyegyenl őség a diszkrimináció minden for- az összes projektnél alkalmazott elv
májával szemben
a gazdasági növekedés kör-
tartósan fenntart- elv a Szlovák Köztársaság Nemzeti
nyezeti, gazdasági és társa-
Stratégiai Referencia Keretének
ható fejlődés dalmi fenntarthatóságának
szintjén
biztosítása
integrált megközelítés (a közigazga-
információs társa- a befogadó információs társa- tás információs rendszereinek fej-
dalom dalom fejlesztése lesztése és e-szolgáltatások beveze-
tése az operatív programokban)
Forrás: Szlovák Köztársaság Nemzeti Stratégiai Referencia Kerete 2007-2013 (2007).
A Nemzeti Stratégiai Referencia Keret 2007-2013 dokumentum mellett a regio-
nális fejlesztés kereteit illetően további meghatározó dokumentum a Szlovák Köz-
társaság Nemzeti Stratégiai Vidékfejlesztési Terve 2007-2013, amelyhez az
EAFRD (European Agricultural Fund for Rural Development — Európai Mez őgaz-
dasági Vidékfejlesztési Alap) biztosítja a forrást. Ezen tervdokumentum els ősorban
a vidéki térségek folyamatosan fenntartható fejl ődésére irányul, ezért a dokumen-
tum prioritásai, a vidékfejlesztési támogatási programok a mez őgazdasági termelés
és erdőgazdálkodás versenyképességének javítására, a talajjal való ésszer ű gazdál-
kodás támogatására, a környezet javítására, a vidéki életfeltételek javítására és a
gazdasági tevékenységek diverzifikálására összpontosítanak. Ezen programdoku-
mentum különösen fontos szerepet tölthet be a szlovákiai magyar kisebbség által la-
kott tér fejlesztésében, ugyanis a dokumentum prioritásai els ősorban a periférikus
vidéki régiók támogatását célozzák, mely kategóriába tartozik a szlovákiai magyar
kisebbségi tér döntő hányada. A vidékfejlesztési stratégia ezen irányultságának ki-
emelése azért fontos, mivel a Nemzeti Stratégiai Referencia Keret 2007-2013 doku-
mentum stratégiája a településfejlesztés terén csupán az innovációs és kohéziós növe-
kedési centrumok, valamint a szegregált települések támogatása (abban a reményben,
hogy a centrumok fejl ődése idővel kiváltja a periférikus települések fejl ődését is).
Lelkes Gábor: A szlovákiai regionális fejlesztéspolitika s annak középtávú dél-szlovákiai határ menti
vetülete az uniós támogatáspolitika tükrében. - Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 151-184. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s3 A szlovákiai regionális fejlesztéspolitika...179
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Stratégiai Vidékfejlesztési Terve 2007-2013 do-
kumentumban négy fejlesztési tengelyt határoztak meg:
— 1. fejlesztési tengely: Versenyképesség javítása 25
— 2. fejlesztési tengely: Életkörnyezet és táj javítása 26
273—.fejlsztéingy:Vdkleftéjavíás
— 4. fejlesztési tengely: LEADER stratégia alkalmazása 28.
A 2007 2013 programozási időszakban Szlovákia vidékfejlesztési programjára
-
mintegy 1,9 milliárd euró jut, melynek megoszlása az alábbi arányban várható: ver-
senyképesség javítása (20%), életkörnyezet és táj javítása (63,5%), vidéki életfelté-
telek javítása (12,5%), LEADER stratégia alkalmazása (2,5%), technikai segítség-
nyújtás (2%).
A 2007-2013 programozási id őszakban a Nemzeti Stratégiai Vidékfejlesztési
Terv 2007-2013 dokumentum mellett a vidéki terek fejlesztése szempontjából meg-
határozó programdokumentumnak számít még a Halászati Operatív Program,
amelyhez a forrást az EFF (European Fisheries Fund — Európai Halászati Alap)
biztosítja. Ezen tervdokumentum stratégiai céljai az ország halgazdaságának és
alcva-kultúrájának modernizációjára és restrukturalizációjára, a halgazdaságok és
akvakultúrák termékeinek feldolgozásával foglalkozó vállalatok versenyképességé-
nek növelésére és a halászati termékek piacának fejlesztésére irányulnak.
A 2007-2013 közötti időszakban az Európai Bizottság döntése értelmében fontos
újításként a kohéziós politika fó programjaiba kerültek az eddig közösségi kezde-
ményezésként működő határon átnyúló együttm űködési programok (INTERREG).
2007-től a határon átnyúló együttműködési programok kiemelt célkit űzésként sze-
repelnek — mint 3. célkitűzés az Európai Területi Együttm űködés (ETC)29 megneve-
zés alatt. A célkit űzés alatti támogatásra jogosult területek:
— határon átnyúló együttm űködés a Közösség NUTS3 szintű szárazföldi vagy
—
tengeri határok mentén fekv ő régiói, illetve az ENPI program esetén az EU-val
szomszédos (nem tagállam) országok NUTS3 szint ű régiói is,
— transznacionális együttműködés a Bizottság a transznacionális térségek listá-
—
ját programok szerint határozza meg a részt vev ő országokkal egyeztetve
— interregionális együttműködés a Közösség egész területe. Szlovákia esetében
—
az ország valamennyi NUTS3 régiójának van legalább egy nemzetközi határa
valamely szomszédos országgal, így az összes NUTS3 régió részt vehet az EU
által támogatott határmenti együttm űködésekben.
Az ETC programok közt kiemelked ő fontosságúak a határon átnyúló együttm ű-
ködési programok, melyek fó célja a határok elválasztó jellegének csökkentése, a
határon átnyúló infrastruktúrák és együttm űködések fejlesztése, ill. a határ menti
közösségek kapcsolatainak erősítése. Az egyes programok regionális fejlesztési jelle-
gűek, de a regionális fejlesztésnek kizárólag azon területeit ölelik fel, ahol a nemzeti
határokon átlép ő együttműködések a főáramú fejlesztésekhez képest hozzáadott érté-
ket hordoznak, illetve olyan közös problémákat céloznak megoldani, melyek gátolják
a részt vevő országok kapcsolódó területei tekintetében az egymásra ható fejlesztések
Lelkes Gábor: A szlovákiai regionális fejlesztéspolitika s annak középtávú dél-szlovákiai határ menti
vetülete az uniós támogatáspolitika tükrében. - Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 151-184. p.
180 Lelkes Gábor TÉT XXII. évf. 2008 s3
összehangolását, kölcsönös kihasználását. Ez lehet őséget nyújt a határ menti területek
olyan fejlesztésére, mely enyhíti a helyi népesség helyenként fennálló gazdasági és
társadalmi elszigeteltségét. A 2007-2013 programozási id őszakban Szlovákia és a
szomszédos államok közt öt határon átnyúló együttm űködési program került meghir-
detésre, amelyek közt a dél-szlovákiai régiót a NUTS3 beosztás alapján négy érinti: a
szlovák—cseh határon átnyúló együttműködési program, a szlovák—osztrák határon
átnyúló együttműködési program, a szlovák-magyar határon átnyúló együttm űködési
program, valamint a szlovák—ukrán, ukrán—magyar és román—ukrán határon átnyúló
együttműködést segítő Magyarország—Szlovákia—Románia—Ukrajna Európai Szom-
szédsági és Partnerségi Eszköz Határon Átnyúló Együttm űködési Program.
Összefoglalás
Az elmúlt tíz évben Szlovákiában a regionális fejlesztéspolitikát illet ően hatalmas
változások mentek végbe, melynek köszönhet ően többek között Dél-Szlovákia tár-
sadalmi és gazdasági környezete is jelent ősen javult. A fejlesztéspolitikai reformok
ereménnyeképpen napjainkra a fejlesztéspolitikai döntéshozatal közel került a lako-
sokhoz, kis túlzással a szubszidiaritás eszméjének gy őzelme valósult meg, a telepü-
lések és régiók lényegesen befolyásolhatják a környezetük fejl ődési irányát, a regi-
onális térszerkezet formálódását.
A fejlesztési döntéshozatal decentralizációjával a dél-szlovákiai fejlesztési politi-
kában megjelent a szlovák—magyar határ fokozatos légiesedése, a dél-szlovákiai
lokális és regionális önkormányzatok jelent ős része a fejlesztési döntéshozatalukban
figyelmet szentel a szomszédos magyarországi települések és régiók sajátosságai-
nak, s számos esetben közös fejlesztési lépések is megfogalmazódnak. Az uniós
eszmék — és az 1999-2006 között tapasztalt szlovák—magyar nemzeti közeledés —
ráébresztették a fejlesztéspolitika lokális és regionális szerepl őinek nagy részét arra,
hogy sikeres fejlesztéspolitikát nem lehet elszigetelten, országos keretek közt meg-
valósítani, hanem a határokon átnyúló térben kell gondolkodni. Az utóbbi fejlesz-
téspolitikai megközelítéshez a 2007-2013 id őszakban lényeges forrást biztosít a
dél-szlovákiai régiók számára több határon átnyúló együttm űködési program.
Az elkövetkező tíz évben az ország településeinek és régióinak fejlesztéséhez ha-
talmas segítséget nyújtanak majd az uniós fejlesztési források, a régiók akár több
évtizedes területi hátrányokat dolgozhatnak le a Nemzeti Stratégiai Referencia Ke-
retben és a Nemzeti Stratégiai Vidékfejlesztési Tervben megfogalmazott prioritá-
soknak köszönhető en. A magyarlakta települések és régiók társadalmi-gazdasági
felemelkedésének fejlesztéspolitikai stratégiai hátterére azonban sok esetben árnyé-
kot vet a szlovák kormányok és önkormányzati régiók nacionalista fejlesztéspoliti-
kai térszemlélete, amelynek lényege a többségében szlovákok által lakott települé-
sek és régiók prioritásainak támogatása, az amúgy is gazdaságilag fejlettebb és jobb
alapinfrastruktúrával rendelkez ő régiók pozitív diszkriminálása az elmaradottabb
dél-szlovákiai régiókkal szemben.
Lelkes Gábor: A szlovákiai regionális fejlesztéspolitika s annak középtávú dél-szlovákiai határ menti
vetülete az uniós támogatáspolitika tükrében. - Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 151-184. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s3 A szlovákiai regionális fejlesztéspolitika...181
Jegyzetek
A dokumentum az ország regionális tagolásánal (Pozsony kerület; Délnyugat Szlovákia — Nagyszom-
bati kerület, Nyitrai kerület; Északnyugat Szlovákia — Trencséni kerület, Zsolnai kerület; Kelet Szlo-
vákia — Besztercebányai kerület, Eperjesi kerület, Kassai kerület) nem az uniós statisztikai hivatal — az
Eurostat — által használt NUTS2 regionális tagoltságot alkalmazta (Pozsony kerület; Nyugat Szlovákia
— Nagyszombati kerület, Nyitrai kerület, Trencséni kerület; Közép Szlovákia — Zsolnai kerület, Besz-
tercebányai kerület; Kelet Szlovákia — Eperjesi kerület, Kassai kerület), ami az 1999-2001 id őszakban
számos problémát okozott az EU-val folytatott tárgyalások során, s végülis 2002-ben a kormány
elegett tett az uniós kérelemnek, s az uniós NUTS2 szintekhez igazította az ország regionális politikai
tagoltságát.
2
Az eurorégiók meghatározásánál bonyolító tényez ő, hogy több szervezet használja az eurorégió megje-
lölést, holott ténylegesen nem azok. Ennek az az oka, hogy nincs szabályozva, mely szervezetek jogo-
sultak a nevet használni, emiatt baráti társaságok, egyesületek is felveszik, használják a megnevezést.
A 12 eurorégió a szlovákiai régiófejlesztési minisztérium által regisztrált eurorégiós együttm űködés.
A kivételt a Kárpátok Eurorégió képezi, mely öt állam határ menti régióit öleli fel.
4
A fenti területeken az alábbi jogi formában m űködnek a civil szervezetek: polgári társulások (a jogi
forma kereteit a 83/1990 T.t. számú törvény határozza meg), alapítványok (a jogi forma kereteit a
34/2002 Tt. számú törvény határozza meg), jótékonysági alapok (a jogi forma kereteit a 147/1997 T.t.
számú törvény határozza meg), közhasznú szolgáltatásokat nyújtó szervezetek (a jogi forma kereteit a
35/2002 T.t. számú törvény határozza meg).
5
A fenti területeken az alábbi jogi formában m űködnek a civil szervezetek: polgári társulások (a jogi
forma kereteit a 83/1990 T.t. számú törvény határozza meg), alapítványok (a jogi forma kereteit a
34/2002 Tt. számú törvény határozza meg), jótékonysági alapok (a jogi forma kereteit a 147/1997 T.t.
számú törvény határozza meg), közhasznú szolgáltatásokat nyújtó szervezetek (a jogi forma kereteit a
35/2002 T.t. számú törvény határozza meg).
6
Fontos megjegyezni, hogy az uniós csatlakozás után lett általános a projektek utólagos támogatása. Ez
nagy vitát váltott ki a civil szervezetek körében, ugyanis a források utólagos szétosztása több esetben
lehetetlenné tette a civil szervezet m űködését.
Alapvető feladatuk a pályázatok fogadása, el őminősítése, elszámolása és ellen őrzése, amiért a sikeres,
tehát elfogadott pályázatok után díjazásban részesülnek az éves egyszeri és egységes juttatáson felül.
Miután a központ maga is sikerérdekelt vállalkozásként tevékenykedik, magának is évente pályáznia
kell, hogy elláthassa ezt a tevékenységet (a siker mércéje az elfogadott pályázatok száma).
s A regionális folyamatok elemzése megkívánja, hogy megfelel ő szintű területi bontásban adatok állja-
nak a rendelkezésre. E felismerésb ől kiindulva az Európai Unió a közigazgatási egységekre alapozva
létrehozta a Területi Statisztikai Egységek Nómenklatúráját (NUTS, Nomenclature des Unités
Territoriales Statistiques). Az ötfokozatú területi statisztikai rendszerhez illeszkedve Szlovákiában a
NUTS1 szint magát az országot jelenti. A NUTS2 szinten, a tervezési-statisztikai régiók szintjén, 4
(Pozsony, Nyugat-Szlovákia, Közép-Szlovákia, Kelet-Szlovákia), míg a NUTS3 szinten, a fejlesztési
régiók szintjén, 8 (Pozsonyi kerület, Nyitrai kerület, Nagyszombati kerület, Trencséni kerület, Zsolnai
kerület, Besztercebányai kerület, Kassai kerület, Eperjesi kerület) régió lett lehatárolva. A NUTS4
szintnek, a statisztikai kistérségeknek, a járások, a NUTS5 szintnek pedig maguk a települések felel-
nek meg
9
A Phare Előcsatlakozási Programot (Pologne—Hongrie Aid a la Reconstruction Économique) 1989-ben
hozta létre az Európai Közösség, eredetileg azzal a céllal, hogy támogatassa Lengyelország és Ma-
gyarország gazdasági szerkezetátalakítását. A gazdasági és politikai átmenet el ősegítésére 1989-ben
létrehozott Phare programot 1996-ra úgy b ővítették ki, hogy akkor már a közép-európai régió 13 or-
szágában jelen volt.
10
Az ISPA Előcsatlakozási Program (Instrument for Structural Policies for Pre Accession) a környezet-
-
védelmi és a közlekedési infrastruktúra fejlesztését szolgáló nagyberuházásokat támogatta az EU-hoz
csatlakozni kívánó államokban. Az Agenda 2000-ben az Európai Bizottság javasolta, hogy a Phare
programot az EU tagságra váró országok felkészítésére összpontosítsák, a segítséget az acquis
communautaire átvételénél két alapvet ően fontos, kritikus témára — az intézményépítésre és a beruhá-
zások támogatására — koncentrálják.
Lelkes Gábor: A szlovákiai regionális fejlesztéspolitika s annak középtávú dél-szlovákiai határ menti
vetülete az uniós támogatáspolitika tükrében. - Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 151-184. p.
182 Lelkes Gábor TÉT XXII. évf. 2008 s3
A SAPARD Előcsatlakozási Program (Special Accession Programme for Agriculture and Rural
Development) a közép-európai reformországokban els ősorban a magánszektort felölel ő önkormányza-
ti, térségi kezdeményezéseket támogatta az EU Közösségi Agrárpolitikájába való bekapcsolódás céljá-
ból, így járulva hozzá a fenntartható mez őgazdaság és vidékfejlesztés kialakításához.
12
Az Európai Unió közösségi regionális politika támogatási prioritásainak megnevezése a 2006-2007
programozási idészakban, amelyeken belül az alábbi kategóriák használatosak:
1. célkitűzés: A fejl ődésben leginkább elmaradott régiók támogatására irányuló regionális politikai
célkitűzés, amelynek keretében az EU Strukturális Alapjaiból származó kiadások 2/3-át költik el.
2. célkitűzés: A gazdasági és társadalmi szerkezetátalakítás miatt strukturális problémákkal küzd ő ipa-
ri, vidéki, halászati és városi régiók támogatására irányuló regionális politikai célkit űzés.
3. célkitüzés: Az EU regionális politikájának keretében az oktatási és képzési rendszerek modernizáci-
ójához támogatást nyújtó célkitűzés. A támogatás a humán er őforrások fejlesztését célozza.
13
Az Európai Regionális Fejlesztési Alapot az Európai Szociális Alappal együtt 1975-ben a Strukturális
Alapok részeként hozták létre annak érdekében, hogy támogassák az EU szegényebb régióinak infra-
strukturális fejlszetését. Ahogy az EU tagországainak száma gyarapodott, az ERDF a f ő regionális kü-
lönbségek mérséklésének legfőbb eszközévé vált — segítette az elmaradott térségek fejl ődését, gazda-
sági és szociális átalakulását.
14
Az első Strukturális Alap, amelyet EU-költségvetés részeként, a Római Szerz ődés alapján létrehoztak.
Ez az alap az EU munkahelyek létrehozását és védelmét szolgáló politikájának ró fmnaszírozója. Az
Európai Szociális Alap végs ő soron az EU egyes régiói közötti életszínvonalbeli különbségek mérsék-
lését szolgálja.
15
Az agrárpolitika finanszírozására közös pénzügyi alapként 1962-ben lett létrehozva, amelynek Garan-
cia Szekciója az intervenciós politika, Orientációs Szekciója az ágazati struktúrapolitika, szerkezetát-
alakítás anyagi hátterének biztosítását szolgálta.
16
A 'legifjabb' Strukturális Alap — 1993-ban hozták létre a halászattal foglalkozó térségek gazdasági-
társadalmi struktúrájának fejlesztésére, szerkezet-átalakításának támogatására.
Irányító hatósága a Földm űvelődésügyi Minisztérium Sturkturális Politika Osztálya.
Irányító hatósága a Munkaügyi-, Szociális- és Családügyi Minisztérium, HE OP Irányító Szerv Osztálya
19 Irányító hatósága a Gazdasági Minisztérium, a Kis- és Középvállalkozások Fejlesztéséért Nemzeti
Ügynökség — Ágazati Operatív Program Irányító Osztálya
20 Irányító hatósága az Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium AI OP-t Irányító Osztály
21
A Kohéziós Alap a projektumok költségvetésének 85% - át biztosítja.
22
Az INTERREG III. három területen valósul meg:
— a szomszédos határ menti régiók integrált fejl ődésének támogatása (A cél — határon átnyúló
együttműködés);
az egész Unió keretein belüli területi integráció harmonizálása (B cél — transznacionális együtt-
működés);
— a regionális fejl ődés és a kohéziós politika nemzetek feletti/interregionális együttm űködéseken
keresztüli támogatása (C cél — interregionális együttm űködés).
23
A regionális fejlődésnek ezen megközelítését és beépítését a Nemzeti Stratégiai Referencia Kerete
2007-2013 c. tervdokumentumba a szlovákiai civil szféra élesen bírálta, ugyanis az ő megítélésük szerint
a centrumok kiemelt támogatása fokozza a centrum—periféria közti gazdasági-társadalmi szakadékot.
24
A kulturális alapintézmények kivételével, amelyek esetében a források az innovációs és kohéziós
növekedési pólusokban összpontosulnak.
25 . .
Priontása a produktív mez őgazdaság, erdőgazdaság és feldolgozóipar támogatása rákapcsolódva a
modernizációra, innovációra, szerkezeti átalakításra és a tudás átadására az agráriumban, az élelmi-
szeriparban és az erd őgazdaságban.
26
Prioritása a vidéki életkörnyezet javítása és védelme — a biodiverzitás meg őrzése, a víz- és talajvéde-
lem, az éghajlati változások hatásainak mérséklése.
27 .
Priordása a munkahelyteremtés és gazdasági aktivitás támogatása a vidéki térben.
28 Prioritása a vidéki tér fejl ődési potenciáljának mobilizálása, a fejlesztés menedzsmentjének és irányí-
tásának javítása, a helyi kezdeményezések támogatása. (A LEADER, mint Közösségi Kezdeményezés
Szlovákiában új formaként jelenik meg a vidéki közösségek fejlesztésében, ugyanis a 2004-2006 id ő-
szakban Szlovákiában nem volt a támogatási keretek között számos uniós államtól eltér ően.)
29
European Territorial Cooperation — ETC.
Lelkes Gábor: A szlovákiai regionális fejlesztéspolitika s annak középtávú dél-szlovákiai határ menti
vetülete az uniós támogatáspolitika tükrében. - Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 151-184. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s3 A szlovákiai regionális fejlesztéspolitika...183
Irodalom
Hardi T—Mezei I. (2003). A szlovák közigazgatás és területfejlesztés asszimetriái. — Tér és Társadalom.
4.126-154. o.
Koncepcia decentralizácie a modernizácie verejnej správy. (2001) (A közigazgatás decentralizálásának
és modernizációjának a terve) Úrad vlády SR, Bratislava.
Koncepcia územného rozvoja Slovenska 2001. (2002) (Szlovákia Területfejlesztési Koncepciója 2001)
Ministerstvo ivotného prostredia Slovenskej republiky, Bratislava.
Mezei, I. (2006) Chances of Hungarian—Slovak Cross-Border Relations. Discussion Paper. 49. Centre
for Refional Studies of Hungarian Academy of Sciences, Pécs.
Národny rozvojovY plán (2003) (Nemzeti Fejlesztési Terv) Ministerstvo vystavby a regionálneho rozvoja
Slovenskej republiky, Bratislava.
Národny strategicky plán rozvoja vidieka SR na roky 2007-2013. (2006) (Nemzeti Stratégiai Vidékfej-
lesztési Terv 2007-2013) Ministerstvo p ődohospodárstva Slovenskej republiky, Bratislava.
NároclnY strategicky referenénY rámec Slovenskej republiky 2007-2013. (2006) (Szlovák Köztársaság
Nemzeti Stratégiai Referencia Kerete 2007-2013) Ministerstvo vystavby a regionálneho rozvoja
Slovenskej republiky, Bratislava.
Program hospodárskeho a sociálneho rozvoja Banskobystrického samosprávneho kraja. (2007) (Besz-
tercebányai önkormányzati kerület gazdasági és szociális fejlesztési programja) Banskobystricky
samosprávny kraj, Banská Bystrica.
Program hospodárskeho a sociálneho rozvoja Bratislavského samosprávneho kraja. (2007) (Pozsonyi
önkormányzati kerület gazdasági és szociális fejlesztési programja) BratislavskY samosprávny kraj,
Bratislava.
Program hospodárskeho a sociálneho rozvoja Kaického samosprávneho kraja. (2007) (Kassai önkor-
mányzati kerület gazdasági és szociális fejlesztési programja) Ko§icky samosprávny kraj, Ko§ice.
Program hospodárskeho a sociálneho rozvoja Nitrianského samosprávneho kraja. (2007) (Nyitrai ön-
kormányzati kerület gazdasági és szociális fejlesztési programja) Nitriansky samosprávny kraj, Nitra.
Program hospodárskeho a sociálneho rozvoja Trnavského samosprávneho kraja. (2007) (Nagyszombati
önkormányzati kerület gazdasági és szociális fejlesztési programja), TrnavskY samosprávny kraj,
Trnava.
Régiók statisztikai évkönyve. (2007) Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala, Bratislava.
Slovensko 2006 (2007) In§titút pre verejné otázky, Bratislava.
Tóth K. (2005) A magyar intézményrendszer fejl ődése. — Fazekas, J.—Hunófic, P. (szerk.) Magyarok
Szlovákiában (1989-2004). Fórum Kisebbségkutató Intézet — Lilium Aurum Könyvkiadó, Somorja-
Dunaszerdahely.
REGIONAL DEVELOPMENT POLICY IN SLOVAKIA AND
ITS MEDIUM TERM APPEARANCE IN SOUTHERN SLOVAKIA'S
BORDER REGIONS REGARDING THE DEVELOPMENT
ASSISTANCE POLICY OF THE EUROPEAN UNION
GÁBOR LELKES
The study deals with the development of regional development policy-making in Slovakia
within the last 10 years and in relation to the country's EU membership. The essay further
explores the Slovak—Hungarian cross-border corporation attitude in the regional development
strategies of the Southern Slovakia's regional self-governments.
The first steps towards the decentralized coordination of the regional development were
made in 1999 [in the period 1989-1998 regional development was still characterized by top-
down approach]. Since 1999 the country has realised comprehensive reforms in public ad-
ministration with fiscal decentralization, recently local and regional self-governments have
real power to influence the development of their environments. Actors of regional develop-
Lelkes Gábor: A szlovákiai regionális fejlesztéspolitika s annak középtávú dél-szlovákiai határ menti
vetülete az uniós támogatáspolitika tükrében. - Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 151-184. p.
184 Lelkes Gábor TÉT XXII. évf. 2008 s3
ment have recognized that the space does not end at the border — after 2000 in many border
regions there was a boom of cross-border cooperations [intersettlement, interregional and
interinstitutional cooperations].
Slovakia's entry to the European Union made huge effect on the financial resources avail-
able for regional development. During the programming period 2007-2013 Slovakia has the
chance to get approximately 14 billion EUR from the EU on the issues of regional develop-
ment. However to achieve cohesion of Slovakia's regions is necessary to give up the use of
the Slovak nationalistic approach in regional development policy-making, to which the
southern regions inhabited by Hungarians often fali victim (regions and municipalities inhab-
ited by Slovaks, which are already more developed, are the major beneficiaries).