Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 81-96. p.
Tér és Társadalom XXII. évf. 2008 s 3: 81-96
A GAZDASÁGI SZEREPL ŐK HATÁRON
ÁTNYÚLÓ TEVÉKENYSÉGE
(Cross-Border Activities in Business)
GROSZ ANDRÁS — TILINGER ATTILA
Kulcsszavak:
határtérség határon átnyúló együttműködés vállalkozások gazdasági kapcsolatok szlovák—
magyar
A tanulmány legfontosabb célja a gazdasági szereplők szlovák—magyar határtérségben való interakcióinak
feltárása. A határtérségek területi különbségein és a külföldi m űködőtőke beruházásoknak köszönhet ő gaz-
dasági fejlődésen túl a szomszédos országban való cégalapítás lehetőségei is a vizsgálat tárgyát képezik.
A szerz ők megvizsgálják az intézményi-gazdasági szerepl ők közötti együttm űködés mértékét, mélységét, és
arra keresik a választ, hogy a két oldal mennyire integrálódott egymással. Végül a kutatás arra is fényt
derít, hogy a befektetési kedv folyamatos növekedése a határon átnyúló gazdasági mozgások felélénkülésé-
ben is tükröz ődik, melyet az intézményi-vállalati szint ű fejlesztések egyértelm űen dinamizálnak. A határon
átnyúló együttm űködési kapcsolatokban a 2004-es EU-csatlakozás egyértelm űen jelentős fordulópont volt,
míg a Schengeni tagság nem hozott érzékelhet ő változásokat. A jöv őben komoly hatása lehet az euró beveze-
tésének, különösen a két ország közötti id őbeli különbségnek a gazdasági integrációs folyamatokra.
Bevezetés
Jelen tanulmány célja, hogy megpróbálja feltárni a határon átnyúló gazdasági
kapcsolatokat, együttm űködési irányokat a szlovák—magyar határ vonatkozásában.
A legfontosabb kutatói kérdések, amelyek a vizsgálatainkat vezették a következ ők
voltak: Milyen mértékben, mélységben sikerült integrálódnia a két határtérség gaz-
daságának egymással? Mely térségekben alakultak ki egybefügg ő határrégiók, illet-
ve milyen akadályai tapasztalhatók az integrációnak? A határ egyik oldalán lév ő
gazdasági szerepl ő milyen mértékben használja a határ túloldalát, és erre milyen
igényei, lehetőségei vannak? Milyen típusú fejlesztési eszközökkel, beavatkozások-
kal lehetséges az integrálódási folyamat el ősegítése, gyorsítása? Munkánkat termé-
szetesen részben a témával foglalkozó korábbi szakirodalom feldolgozásával kezd-
tük, de fő irányát elsősorban a határtérségben m űködő különböző gazdaságfejlesz-
téssel, vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó szervezetek (kereskedelmi és iparkama-
rák, vállalkozásfejlesztési alapítvánnyok, inkubátorházak és egyéb intézmények)
vezetőivel, illetve nemzetközi kapcsolatokért felel ős munkatársukkal folytatott
személyes interjúk képezik. Az interjúk felépítése általában a következ ő struktúrát
követte: 1) az intézménynek a szlovák—magyar határtérséghez viszonyuló általános
helyzetképének megismerése; 2) a Magyarországon működő szlovák vállalkozások,
valamint a Szlovákiában működő magyar vállalkozások tevékenységének feltárása;
3) az integrálódási folyamatot ösztönz ő fejlesztések realitása mind intézményi,
Grosz András – Tilinger Attila: A gazdasági szereplők határon átnyúló tevékenysége.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 3. 81–96. p.
82 Grosz András — Tilinger Attila TÉT XXII. évf. 2008 s3
mind vállalati szinten. Természetesen a két ország rendszerváltás utáni történelmét
figyelembe véve mindezeket megpróbáljuk egy id őbeli síkban elhelyezni.
Természetesen számos korábbi munka született már a térség gazdaságával kap-
csolatban. Mindazonáltal a dél-szlovákiai térség gazdasági szerkezetének átalakulá-
sával, integrálódásával és versenyképességével foglalkozó m űvek esetében a hatá-
ron átnyúló gazdasági kapcsolatok vagy egyáltalán nem jelennek meg, vagy csak
nagyon korlátozottan (Lelkes 2003; 2008; Ádám 2004; 2005; Hováth 2004; Morvay
2004; Réti 2004a; 2004b; 2005). A hazai oldalon inkább a határ menti térség egy-
egy szakaszára koncentrálnak ezek a munkák (p1. A Kárpát-medence régió sorozat-
ban megjelent eddigi monográfiák: Beluszky 2007, Rechnitzer 2007). A határon
átnyúló gazdasági kapcsolatok vizsgálata sok esetben nem a teljes határszakaszra
(pl. Reiter—Semsey—Tóth 2004), hanem annak csak egy, sz űkebb a tényleges üzleti
kapcsolatok által generált igények mentén meghatározott részére fókuszálnak
(Győr-Moson-Sopron megyében... 2000; Cégkatalógus... 2005; A határ menti vál-
lalkozások... 2006; Helyzetkép... 2006). Viszonylag sz űk tehát azon irodalmak köre,
amelyek a szlovák—magyar határ menti térség határon átnyúló gazdasági folyamata-
it is megpróbálják feltárni (Réti 1999; Ádám 2003; Lelkes 2005).
Gazdasági szerkezetváltás a két országban
Bár a két országban a rendszerváltás és az Európai Unióhoz történ ő csatlakozás is
egy idő pontban történt, Magyarország és Szlovákia gazdasági folyamatait illet ően
eltérő fejlő dési pályáknak lehetünk tanúi. Míg a kilencvenes évek végéig egyértel-
műen hazánk számított a közép-európai országok közül a gazdasági szerkezetváltás
terén is az egyik legfontosabb mintatanulónak, addig az elmúlt évek egyre nyo-
masztóbb makrogazdasági problémái okán mind több vonatkozásban találkozha-
tunk hazánkkal, mint az egyik legproblémásabb országgal (infláció, államháztartási
hiány, államadósság, az euró várható bevezetése...). Ezzel szemben Szlovákia a
Csehországtól való 1993-as szétválása után energiáit els ősorban saját identitásának
keresésére és politikai stabilitásának biztosítására fordította. 1998-tól azonban, még
inkább a 2000-es évektől kifejezetten befektet őbarát vállalkozói környezet kialakí-
tásával kívánja ledolgozni a többi KKE-i országtól való gazdasági lemaradását.
Utóbbit oly sikeresen, hogy mára egyértelm űen a nemzetközi szervezetek „bezzeg"
országává vált (óriási gazdasági növekedés, hatalmas külföldi m űködőtőke befekte-
tések, stabil makrogazdasági környezet és az euró várható 2009-es bevezetése).
Mindkét ország esetében rendkívül fontos szerepet kapott a gazdasági szerkezet-
váltásban és a gazdaság versenyképességének javításában a külföldi m űködőtőke és
az általuk meghonosított új technológiák, szektorok, legyen szó akár a privatizáció
eredményeként, akár új zöldmez ős beruházásként megvalósított befektetésekr ől.
A gazdasági növekedés egyértelm ű motorja a külföldi beruházásoknak köszönhet ő
exportorientációjú feldolgozóipar (különösen a járm űiparban és az elektronikai
iparban). Els ősorban hazánk politikai és gazdasági stabilitásának köszönhet ően Ma-
Grosz András – Tilinger Attila: A gazdasági szereplők határon átnyúló tevékenysége.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 3. 81–96. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s3 A gazdasági szereplők határon ... 83
gyarország a kilencvenes évek végéig KKE-ban élen járt a külföldi m űködőtőke
vonzásban. Ezzel szemben Szlovákiában a külföldi befektetések kezdetben csak
rendkívül korlátozottan jelentek meg, els ősorban a kedvez őtlen politika környezet-
nek köszönhetően, azonban az 1990-es évek végén bekövetkezett politikai irányvál-
tás és gazdaságpolitikai koncepcióváltás hatására a t őkebeáramlás hihetetlen mér-
tékben felgyorsult.
Ennek következtében hazánk gazdasági stabilitása, makrogazdasági mutatói az
1990-es évek közepéig—végéig, els ősorban a külföldi tőkebeármalásnak köszönhet ő
exportvezérelt feldolgozóipar termelékenységének és versenyképességének javulása
miatt egyértelműen kedvezőbbek voltak. Az elmúlt években tapasztalható hihetetlen
dinamikát (8-10%-os GDP b ővülés) produkáló szlovák fejl ődéssel kapcsolatban
sokszor hallani az egykulcsos adórendszer jótékony hatásáról és gazdaságélénkít ő
szerepéről. A valóságban azonban látni kell, hogy az sokkal inkább köszönhet ő a
nagy külföldi befektetői boomnak, különösen a gazdaság szerkezetében meghatáro-
zó autóiparnak és az ahhoz kapcsoldó beszállító háttériparnak. Szlovákiát a három
nagy autógyár (Volswagen, Hyundai-Kia, Peugeot-Citroen) letelepedésének és ter-
melésük felfutásának köszönhet ően ma már egyre többen kelet-közép-európai Det-
roitként emlegetik, és korábbi elemzések 2007-re az autóiparnak a teljes kivitelhez
való hozzájárulását 40-45%-ra becsülték (Tornay 2004). A teljes ipari termelés
egyötödét és a kivitel negyedét a három szlovákiai autogyár adja. Ezek a nagy mul-
tinacionális cégek, csakúgy, mint az elektronikai ipar terén m űködők többsége is,
még a mára sok helyen példaértékűnek tekintett egykulcsos adóreform bevezetése
előtt döntöttek szlovákiai beruházásaikról, els ősorban az alacsony termelési költsé-
gek, a vállalkozásbarát kormányzati politika és az állami támogatások, kedvezmé-
nyek hatására (Új csodafegyvere... 2008). Az interjúink során megkérdezett szakér-
tők közül többen azt mondták, hogy tulajdonképpen Szlovákia gazdasága 5-10 éves
késéssel reprodukálja a magyarországi folyamatokat, amennyiben els ősorban a költ-
séghatékonyságra épít ő, viszonylag alacsony hozzáadott érték ű tevékenységek lete-
lepítésével járó külöfóldi t őkebefektetéseket és egyértelm űen az extenzív iparfej-
lesztés sajátosságait vizsgáljuk. Jóval rosszabb a helyzet például Szlovákiában, ha
az egyébként hazánkban sem túlságosan magas K+F ráfordításokat vizsgáljuk. Míg
Magyarországon 2006-ban éppen a GDP 1%-át tette ki, addig Szlovákiában a fél %-ot
sem érte el, ráadásul a hazainál még alacsonyabb az üzleti szféra által finanszírozott
kutatás-fejlesztés.
Mindazonáltal ezen kés ői fejlődés eredményeként Szlovákia a gazdasági-
társadalmi fejlettséget legjobban reprezentáló egy főre jutó GDP tekintetében 2006-ban
már utolérte Magyarországot, a 2007-re vonatkozó becsléseket figyelembe véve
pedig már meg is el őzte hazánkat, nem beszélve a várható 2008-as folyamatokról,
amelyek az előrejelzések szerint már igen komoly különbségekhez vezetnek (1. ábra).
Míg 1997-ben még szinte azonos szinten állt a két ország az EU27 átlagához viszo-
nyítva (alig meghaladva annak 50%-át), addig a 2003-ban megmutatkozó legna-
gyobb (közel 8 százalékpontos) különbség három év alatt ledolgozásra került, az
idén pedig már majdnem hasonló mérték ű különbség várható, de Szlovákia javára.
Grosz András – Tilinger Attila: A gazdasági szereplők határon átnyúló tevékenysége.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 3. 81–96. p.
84 Grosz András — Tilinger Attila TÉT XXII. évf. 2008 s3
Ugyanezen folyamatok figyelhet ő k meg a termelékenység alakulásában is, és mára
már az átlagfizetés vásárlóerejében is beérte hazánkat északi szomszédunk a 2002-es
több mint 10 szAzalékpontos különbség ellenére (Új csodafegyvere... 2008) (2. ábra).
1 ÁBRA
A vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó GDP
és a termelékenység alakulása, 1997-2008 (EU27=100)
(Development of GDP per Capita in PPP and Productivity)
80
75
70
•
65
•
60 •
♦ * GDP (HU)
55 —.---- • ♦ m m GDP (SK)
Ira Termelék. (HU)
50 NE Go
Termelék. (SK)
45
1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
* Termelékenység: egy foglalkoztatottra jutó GDP vásárlóer ő-paritáson.
** A 2007-2008 évekre vonatkozó adatok csak el őrejelzések.
Forrás: KSH alapján saját szerkesztés.
2. ÁBRA
Az összehasonlító árszintek alakulása, 1995-2006 (EU27=100)
(Development of Prices in Purchasing Power Parity)
1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006
*A háztartások fogyasztásának közvetett adókat tartalmazó összehasonlító árszintjei.
Forrás: KSH alapján saját szerkesztés.
Grosz András – Tilinger Attila: A gazdasági szereplők határon átnyúló tevékenysége.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 3. 81–96. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s3 A gazdasági szereplők határon ... 85
Területi különbségek a határtérségben
Akár a magyarországi vagy a szlovákiai, akár pedig a közös határtérséget vizsgál-
juk, a gazdasági szerkezetváltás lefolyásában és a gazdasági-társadalmi fejlettség
terén igen komoly területi különbségeknek lehetünk tanúi. Magyarországon egyér-
telműen a főváros, Budapest és agglomerációja a rendszerváltást követ ő időszak
legnagyobb nyertese, illetve a Közép-magyarországi régió mellett az ország nyugati
határ menti térsége, valamint az észak-dunántúli térség (a Bécs—Budapest közötti
közlekedési tengely mentén) (Rechnitzer—Smahó 2006). E térségek voltak a külföldi
működőtőke letelepedésének els őszámú célpontjai, és itt zajlott le a leggyorsabban
a gazdasági szerkezetváltás. Ezzel szemben a magyarországi fejl ődési dinamika az
ország többi területén (Északkelet-Magyarország, Dél-Magyarország) sokkal korlá-
tozottabban volt csak érzékelhet ő, bár az elmúlt években már tapasztalható a keleti
autópályák továbbépítésének kedvez ő hatása. De mindenképpen kiemelend ő, hogy
ha a szlovák—magyar határ menti térséget nézzük, akkor a magyar oldalon Gy őr-
Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Pest megye, valamint Budapest az ország
legfejlettebb, legdinamikusabb és legversenyképesebb térségei. Az Ipolytól keletre
Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemlén megyék gazdasága, mely korábban a tradicionális
nehézipar kiemelked ő központjainak adott helyett, nagyon sokáig az ipari válságtér-
ségek jegyeit mutatta, és még csak most kezdenek el kilábalni ezekb ől a problé-
mákból, de sok szempontból még ma is periférikus sajátosságúak.
Az 1990-es rendszerváltás természetesen Szlovákiában is jelent ős hatással volt a
gazdasági szerkezetváltásra és ezáltal Dél-Szlovákia gazdasági folyamatainak for-
málására. A gazdasági ágak közötti átrendez ődésnek köszönhetően a tercier szféra
vált a legfontosabb ágazattá, melynek súlya a foglalkoztatásban 2000-re megközelí-
tette a 60%-ot, miközben az ipar részesedése továbbra is 30% körül alakult (Ba-
logh—Gulyás—Nagy 2004). Az 1990-es évek végét ől országos szinten egyértelm űen
megfigyelhető gazdasági növekedés ellenére a dél-szlovák területekre inkább a gaz-
dasági stagnálás a jellemz ő, mely igen határozott nyugat—kelet fejlettségi lejt ővel
párosul (Lelkes—Szalay 2004). A Szlovákiába érkez ő külföldi működőtőke a mai
napig erőteljes területi koncentrációt mutat, melyben meghatározó Pozsony szerepe
(Balogh—Gulyás—Nagy 2004). A főváros mellett kiemelend ő még Kassa és az or-
szág nyugati területei (Nagyszombati, Trencsényi és Zsolnai kerületek), melyek
többek között ennek is köszönhet ően jóval kedvezőbb társadalmi-gazdasági hely-
zetben vannak, mint a dél-szlovákiai medencében és a kelet-szlovákiai térség, ahol
egyértelműen a válság és a depresszió jelei mutatkoznak (Lelkes—Szalay 2004). Te-
hát a fejlett ipar betelepülése csak Nyugat-Szlovákiára jellemz ő, keleten továbbra is
óriási a munkanélküliség és nagy a szegénység (Új csodafegyvere... 2008). A keleti
országrészben a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok, együttm űködések gazda-
ságélénkítő szerepe is problematikus, hisz a határ másik oldalán éppolyan periféri-
kus, vagy válsággal küzdő terület található. Dél-Szlovákia kedvez őtlen pozícióját
mutatja, hogy a teljes ipari termeléshez mindössze 12,2%-kal járul hozzá, és járásait
Grosz András – Tilinger Attila: A gazdasági szereplők határon átnyúló tevékenysége.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 3. 81–96. p.
86 Grosz András — Tilinger Attila TÉT XXII. évf. 2008 s3
tekintve mindössze négy sorolható az er ősen iparosodottak közé (egyikük sem hatá-
ros közvetlenül Magyarországgal), míg a többi 13 csak gyengén iparosodott
(Balogh—Gulyás—Nagy 2004).
Tehát, ha a határ térséget vizsgáljuk, elmondható, hogy annak nyugati területein
egyértelműen egyfajta kettő sség tapasztalható: fejlett Pozsony, fejlett iparral ren-
delkező Észak-Dunántúl és Budapest áll szemben a kevésbé prosperáló és inkább
stagnáló dél-szlovákiai medencével (ennek következtében a munkaer ő-piaci mozgá-
sok egyértelműen Szlovákia—Magyarország irányúak). Ezzel szemben a határtérség
keleti felén sokkal kisebbek a különbségek a két oldal között, köszönhet ően annak,
hogy a határ mindkét oldalának gazdasága kevésbé fejlett, a gazdasági szerkezetvál-
tás még nem fejező dött be, és egyaránt tetten a érhet ők periférikus elhelyezkedésb ől
fakadó hátrányok. Irányát tekintve talán a nyugatival ellentétes, inkább a szlovák
oldal felé történ ő mozgások válhatnak a közeljöv őben erősebbé Kassa—Miskolc
vonatkozásában, köszönhet ően előbbi komoly regionális központi pozíciójának.
Mindazonáltal megállapítható, hogy a határ menti térség viszonylag kis népességet
és a határ menti kapcsolatok a gazdasági szerepl ők még kisebb csoportját érintik.
A külföldi m űködőtőke beruházások
A határon átnyúló él ő gazdasági kapcsolatok, gazdasági aktivitás egyik legjelen-
tősebb mutatója a külföldi m űködőtőke-befektetés, azaz a szomszédos országban
történő új cég alapítása, illetve leányvállalat létrehozása. A vállalkozók viszont csak
abban az esetben élnek ezzel a lehet ő séggel, ha valamilyen potenciált, új kihíváso-
kat látnak a határ túloldalán. Egy profitorientált cégnek mérlegelnie kell az alapí-
táshoz kapcsolódó el őnyöket és hátrányokat, illetve számba kell vennie az országok
közötti eltérő gazdasági, pénzügyi és jogi környezetet.
Miért érdemes Magyarországot vagy Szlovákiát választania a külföldi m űködő-
tő kének, különösen az autóipar területén? Milyen közvetlen vagy közvetett gazda-
sági, költség, termelékenységi, értékesítési, logisztikai stb. el őnyökben, valamint
állami támogatásokban, kedvezményekben részesülhetnek a beruházások, amelyek
akár döntő ek is lehetnek egy-egy döntés meghozatala során. A földrajzi közelség, a
gazdasági-társadalmi folyamatok részben közös történelme miatt sok esetben szinte
alig tehetünk különbséget a két ország között, a telephelyválasztás szempontjából
egyre inkább kezd egy viszonylag egységes, nagyobb gazdasági térként viselkedni a
térség. Ugyanakkor természetesen, különösen az állami szerepvállalás, a speciális
kedvezmények és támogatások területén, valamint a gazdasági tevékenységre köz-
vetlenül ható lokális környezet min ősége tekintetében különbségek fedezhet ők fel,
nem csak az egyes országok között, hanem azok különböz ő fejlettségű térségei kö-
zött is. Emellett legalább ilyen hatása van az egyes országok makrogazdasági és
politikai stabilitása folyamatos változásának az elmúlt két évtizedben. Viszonylag
magas azon előnyök száma, amelyek tulajdonképpen mindkét ország esetében meg-
figyelhető k, vagy legalábbis, mindkét ország szeretné saját magának tudni azokat:
Grosz András – Tilinger Attila: A gazdasági szereplők határon átnyúló tevékenysége.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 3. 81–96. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s3 A gazdasági szereplők határon ... 87
— EU-tagság és annak el őnyei, nagy potenciálisan elérhet ő piac;
— hosszú távú politikai stabilitás, mint biztonságos befektetési környezet;
— EU konform kormányzati befektetés-ösztönz ő politika;
— kedvező munkaerőköltség és magas termelékenység/bér arány;
magasan képzett, kreatív és rugalmas munkaer ő;
magasan fejlett, illetve folyamatosan kiépül ő közlekedési és kommunikációs inf-
rastruktúra (az ország bizonyos részeiben csak);
— vállalkozásbarát környezet, liberális szabályozás (inkább Szlovákiára jellemz ő);
— stabil gazdasági helyzet és dinamikus gazdasági növekedés (utóbbi években
szintén inkább csak Szlovákiára jellemz ő).
Szlovákiában ugyanakkor inkább a logisztikai adottságokra, folyamatos infra-
strukturális fejlesztésekre és természetesen a mindenki által ismert és sokat hivatko-
zott speciális adórendszer kínálta kedvez ő lehetőségekre helyezik a hangsúlyt.
A cégalapítás lehetőségei Szlovákiában
Szlovákiában 2004. január elsejével bevezették az egykulcsos adórendszert, ami
azt jelenti, hogy minden adó — többek között a társasági adó mértéke is — egysége-
sen 19%. A politikai szerepl ők e döntésével nemcsak a szlovák gazdasági környezet
vált sokkal versenyképessebbé, hanem a feketegazdaságot visszaszorító hatása is
jelentő snek bizonyul. Magyarországon a társasági adó mértéke általános esetben
igaz kevesebb, 16%, viszont a rendszert meglehet ősen bonyolítják a különböz ő
mértékű kedvezmények és plusz adóterhek. A két állam teljes mértékben eltér ő adó-
rendszere az országok közötti gazdasági mozgásokat jelent ős mértékben feler ősíthe-
tik. Mindezekből arra a következtetésre jutunk, hogy a legfőbb ok, amiért érdemes
egy magyar vállalkozásnak befektetnie Szlovákiában nem más, mint a kedvez őbb
adórendszer.
A jobb gazdasági környezet viszont nemcsak az egyszer űsített és átláthatóbb adó-
zási szisztémát jelenti, hanem magában foglalja az egyszer űbb jogi környezetet, az
egyszerűbb cégalapítási feltételeket és az alacsonyabb adminisztrációs, járulékos
költségeket (pl. az ügyvédi díjat) is. A vállalkozók gyakran élnek azzal a lehet őség-
gel, hogy telephelyüket a jobb adózási feltételek kihasználása végett teszik át a
szomszédos országba. Ez azt jelenti, hogy maga a vállalat magyar marad, viszont az
adózás a szlovák rendszer alapján történik.
A szlovák reláció felé való nyitás másik fontos oka a piacb ővítés lehetősége, hi-
szen a térhódítás és az új piacokra való behatolás a nagyobb árbevétel elérését kí-
nálja a feltörekv ő cégek számára. A terjeszkedés alapfeltétele az úgynevezett piac-
elemzés készítése. Az elemzés segítségével a vállalkozások számára alkalom nyílik
egy előzetes keresletfelmérésre, amely alapján a vállalkozó el tudja dönteni, hogy
érdemes-e az adott szektorba beruháznia. Ráadásul a határ menti b ővítéssel a cégek
tulajdonképpen magyar környezetbe kerülnek, mivel a határszakaszon szinte min-
denki magyarul beszél. Ezt pedig tökéletesen kiegészíti a szlovák munkaer ő kép-
Grosz András – Tilinger Attila: A gazdasági szereplők határon átnyúló tevékenysége.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 3. 81–96. p.
88 Grosz András — Tilinger Attila TÉT XXII. évf. 2008 s3
zettsége, megbízhatósága és olcsósága. A kilencvenes években 20-25%-os munka-
nélküliség volt Szlovákiában, melynek jelent ő s részét mára többek között a magyar
vállalkozók szívták fel. A pozsonyi térségben és Nyugat-Szlovákiában számos mul-
tinacionális vállalat — többek között nagy autógyár — jelent meg, ahol a cégek a be-
szállítók beszállítójává kívánnak válni. Ez a komoly autóipari s űrűsödés a beszállí-
tói kapcsolatok kiépítése szempontjából kap nagyobb hangsúlyt, a határnyitás pedig
a kitelepüléshez ad komoly lehet ő séget a magyar vállalkozások számára.
A Szlovákia felé történ ő gazdasági nyitásnak sajnos beszélhetünk egy negatív ol-
daláról is. A vállalkozóknak nagyon körültekint őnek kell lenniük, mivel előfordul-
hat, hogy Magyarországon rossz szemmel nézik, ha egy üzleti tárgyaláson szlovák
rendszámú autóval jelenik meg valaki. Ezzel más az image, az adott vállalkozóról a
partnerek szemében kialakuló kép. De ez a negatív diszkrimináció a szlovák olda-
lon is ugyanúgy megtörténhet.
Összességében megállapíthatjuk, hogy Szlovákia gazdasága az utóbbi években
rendkívül sokat fejl ő dött, de termelési és fogyasztási szintje még nem éri el hazán-
két. Mivel a gazdaság m ű ködési logikája a szomszédos Szlovákiában kedvez őbb
feltételek mellett alakul, ezért számtalan magyar vállalkozó nyit a határ másik olda-
la felé. A két ország közötti piaci tevékenységek b ő vülése pedig a közös gazdasági
fejlődést irányozza el ő.
A cégalapítás lehetőségei Magyarországon
Az előző ekben a magyar vállalkozások szlovákiai terjeszkedését vizsgáltuk meg,
ahol is arra a megállapításra jutottunk, hogy a hazai cégek számára a szlovák b őví-
tés legnagyobb vonzóereje a kedvez ő bb gazdasági környezet. Ha ez így van, akkor
egy szlovák vállalkozásnak miért érdemes befektetnie Magyarországon? Vonzza-e
a szlovák cégeket egy esetleges magyarországi b ővítés lehető sége? Ha igen, akkor
mi ennek az oka?
Igaz, a szomszédos országunkba irányuló mozgásoknak csak töredékét jelentik, de
a szlovák cégek is próbálják gazdasági tevékenységeiket hazánkba kiterjeszteni.
Ennek első dleges magyarázata a piacb ő vítés igénye, új piacok megszerzése. A piac
nagyobb méretéb ől adódóan jelentős felvevő piacot jelent Magyarország, így a szlo-
vák vállalkoZások — azon termékek esetében, amelyek a magyar piacon is életképe-
sek — a piaci rés kihasználására törekednek. Itt példaként megemlíthetjük, hogy a
komáromi Vállalkozók Házában is m űködnek szlovák tulajdonú vállalkozások,
melyek a magyar piacot próbálják lefedni. A szlovák vállalkozások számára vonzó
lehet az a tény is, hogy vásárlóer őben a magyar piac er ősebb; hazánkban magasabb az
árszínvonal, ezért nagyobb profit érhet ő el. A szlovák—magyar határszakasz észak-
dunántúli részén könnyebben megfogható a piac, kedvez őbb, mint az ország keleti
felében, hiszen Pozsony mellett a gy őri térség jelentő s koncentrációt képvisel. A határ
túloldaláról jellemz ően a magyar anyanyelv űek jönnek át, mely a kapcsolatteremtésre
is könnyebb lehető séget biztosít. Mivel Magyarországon az észak-dunántúli térségben
már egyre komolyabb a szakképzett munkaer ő hiánya, a hazánkban letelepedett kül-
Grosz András – Tilinger Attila: A gazdasági szereplők határon átnyúló tevékenysége.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 3. 81–96. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s3 A gazdasági szereplők határon ... 89
földi vállalatok (pl. Nokia, Suzuki) tömegesen vonzzák a viszonylag olcsó szlovák
munkaerőt. A munkaerő-közvetítő irodák szerepe e téren megkérd őjelezhetetlen.
Ugyanakkor a nagyszámú határ menti ingázó tömeg ellenére nem jellemz ő, hogy
szlovák vállalkozások telepednének hazánkba, melynek oka els ősorban a szlovák
helyzettel összehasonlítva sokkal kevésbé vállalkozásbarát hazai környezet. A szlovák
cégeknek maximum akkor éri meg hazánkba települniük, ha valamely Magyarorszá-
gon működő multinacionális vállalat beszállítójává tudnak válni, ugyanakkor egy
cégnek ahhoz, hogy piacait b ővítse, nincsen szükség új cég alapítására, hiszen a meg-
lévő telephelyekről is elérhető a határ túloldala. Végül fel kell hívnunk arra a figyel-
met, hogy a magyar területek felé való nyitás nemcsak a gyártásban jelenthet kompa-
ratív előnyöket, hanem a forrásszerzés szempontja sem zárható ki.
Befektetési kedv, gazdasági mozgások
Magyarországon kedvez őtlen a gazdasági környezet, a kis- és középvállalatok kö-
rében a befektetési kedv az utóbbi pár évben komolyan visszaesett. Ez csökkenti az
ország tőkevonzó képességét, ami azt jelenti, hogy inkább a magyar vállalkozások
mennek Szlovákiába, mint fordítva. De vajon mely folyamatok vezettek ehhez az
állapothoz?
Az áfa 1988-as bevezetése óta évr ől-évre csak bonyolultabb lett a magyar adó-
rendszer. Az adózás módja rendkívül komplikált, átláthatatlan és sokszor káosz
uralkodik a rendszerben. A hazai gazdasági környezet vállalkozási szinten vonzóvá
tételéhez adóegyszer űsítés kellene, melyre a legalkalmasabb eszköz a szlovák egy-
kulcsos rendszerhez hasonló bevezetése lenne. Az adóreformhoz viszont megtörhe-
tetlen politikai akaratra lenne szükség. Szlovákia kormánya mindezt megvalósította,
mely által vonzó és befektet őbarát lett az ország. Ennek el őnyeit napjainkban is
élvezik a szlovákok. Egyes vélemények szerint, mint arról már korábban szó volt, a
két ország között egy 5-10 éves fáziseltolódás jelentkezik, és Szlovákiára még sok-
kal inkább az alacsonyabb hozzáadott érték ű termelés a jellemz ő . A Szlovákiába
érkező nagy külföldi befektet ői boomnak pedig nem az alacsony, egykulcsos adó-
rendszer az els ő számú hajtóereje, hanem az alacsony költségtényez ők. Összességé-
ben a gazdasági környezet tekintetében jelenleg Magyarország mindenképpen hát-
rányosabb helyzetben van Szlovákiához képest.
Kutatásunk arra is kiterjedt, hogy a szlovák—magyar gazdasági kapcsolatok alaku-
lásában voltak-e olyan mérföldkövek, amelyek jelent ősebb változásokat okoztak a
határtérség integrálódásában. Az elkészített interjúk alapján elmondhatjuk, hogy a
két ország határtérségének fejl ődése folyamatos, töretlen. Jelent ősebb változást csak
az európai unióhoz történ ő csatlakozás eredményezett. A két állam egyidej űleg lett
tag, így ettől fogva a szomszédos országok állampolgárai korlátozás nélkül, szaba-
don űzhetnek vállalkozási tevékenységet, illetve ami talán rövid és középtávon még
fontosabb volt, azonnal megnyitották egymás el őtt munkaerőpiacaikat. Az EU-
tagság tehát kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy a szomszédos ország el őnyeit
maximálisan ki lehessen használni. Igaz, 2004 óta nincs vám, közvetlenebbé vált a
Grosz András – Tilinger Attila: A gazdasági szereplők határon átnyúló tevékenysége.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 3. 81–96. p.
90 Grosz András — Tilinger Attila TÉT XXII. évf. 2008 s3
kereskedés, ami könnyebbséget jelent a kereskedelemben, azonban egyr ől a kettőre
nem omlanak le a falak. Mivel korábban sem volt szigorú határellen őrzés, a
Schengeni Egyezményhez történ ő csatlakozás már nem érinti különösebben a szlo-
vák—magyar határtérséget, esetleges hatását még nem lehet érezni.
A gazdasági mozgások szakadatlan er ősödése figyelhető meg — az el őbb említett
módon —, viszont a határ túloldalára befektet ők száma így is kevés, tömeges áttele-
pülés nincs és nem is volt. A térség eredeti t őkefelhalmozása most zajlik, ami azt je-
lenti, hogy nem áll elegend ő pénz a vállalkozások rendelkezésére. A szlovák—magyar
tőke nem versenyképes, nincsenek dömpingszer ű beruházások. De amint meger ősöd-
nek a kis- és középvállalkozások, egyre több külföldi t őkeinvesztíció lesz. Napjaink-
ban viszont a kedvez ő szlovák gazdasági környezet hatására ezek a mozgások inkább
— Szlovákia felé — egyirányúak. Jelenleg magyar állampolgárok cégalapításával és
autóvásárlásával közel harminc szlovák cég foglalkozik, jellemz ően a határ menti
régiókban, Pozsonytól egészen Kassáig. Cégalapítástól autóbérlésig mindenre kész
megoldásokat kínálnak, s őt olykor-olykor egymásra is licitálnak.
Annak ellenére, hogy a magyar—szlovák kapcoslatokban tradicionálisan jelen
vannak a politikai életben tapasztalható negatív folyamatok, köszönhet ően annak,
hogy Szlovákia és Magyarország is rendkívül nyitott gazdaság, a konkrét gazdasági
kapcsolatokra ezen politikai fejlemények csak korlátozottan és közvetetten képesek
hatni. A gazdasági szféra jóval rugalmasabb a politikánál, a cégek a vállalati nyere-
ség és az üzleti érdek alapján mozognak. A két ország közötti feszült állapot mini-
mális szintű visszatartó ereje els ősorban mikro- és kisvállalkozási szinten jelentke-
zik, nagyvállalatok szintjén nem.
Határon átnyúló gazdasági kapcsolatok
A következőkben elsősorban azt szeretnénk bemutatni, hogy milyen kapcsolatok
jellemzik egyfelől a határ menti térségben működő gazdaságfejlesztési, vállalkozás-
fejlesztési szervezeteket, másfel ől pedig magukat a vállalkozásokat. Milyen terüle-
teken működnek a határ egyik oldaláról a másikon gründolt vállalkozások, milyen
problémákkal szembesülnek, és milyen területeken várnak segítséget?
Az intézmények kapcsolatrendszere
A következőkben a kutatásunkba bevont szervezeteket vállalati kapcsolatrendsze-
rükön keresztül vizsgáljuk meg, azaz konkrétan ismernek-e, vagy kapcsolatban
vannak-e olyan magyar vállalkozásokkal, amelyek szlovák telephelyek iránt érdek-
lődnek, illetve magyar telephelyek iránt érdekl ő dnek-e szlovák vállalkozások.
A felkeresett intézmények jelent ős része kapcsolatban van hasonló cégekkel, azon-
ban a vállalkozások többsége magyar, akik szlovák vállalkozást alapítanak, fordítva
csak jóval kisebb számban fordulnak el ő. Ezek alapján tehát elmondható, hogy a
szlovák érdeklődés nagyon gyenge, és a kedvez őbb adózási feltételek végett érthet ő
módon a magyar érdekl ődők vannak túlsúlyban.
Grosz András – Tilinger Attila: A gazdasági szereplők határon átnyúló tevékenysége.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 3. 81–96. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s3 A gazdasági szereplők határon ... 91
Nem véletlen, hogy a nyugati határ mentén a külföld felé nyitni szándékozó vál-
lalkozók kamarai megkeresései els ősorban Ausztria irányába jellemz őek, ugyanak-
kor már megfigyelhető, hogy főként új cég-, leányvállalat alapítása, telephelyáttétel,
vegyes vállalkozás létrehozása és kooperációs partner keresése ügyében Szlovákia
iránt is egyre élénkebb az érdekl ődés. A szlovák megkeresések száma ezzel szem-
ben nem túl jelentős, hisz ők inkább a saját kamaráikon keresztül intézik ügyeiket,
és Magyarországra telepedéskor már minden kapcsolódó tudás birtokában vannak,
amelyekre már az el őzetes helyzetfelmérések és -elemzések során szert tesznek.
A hazai kamarákkal els ősorban együttműködési partnerek keresése, mint egyfajta
határon átnyúló szolgáltatás érdekében lépnek kapcsolatba.
A vállalati után a szervezetek intézményi — azaz valamely szlovák kereskedelmi
és iparkamarával, vállalkozásfejlesztési alapítvánnyal, egyéb gazdasági társaságokat
menedzsel ő szervezettel, önkormányzattal, regionális szervezettel, intézménnyel
való — kapcsolatrendszerét vettük górcs ő alá.
A gazdasági kamarák számos intézménnyel ápolnak kifejezetten jó kapcsolatot.
A legfontosabb együttm űködő partnereik els ősorban a szlovák gazdasági kamarák
(pl. pozsonyi, nyitrai). Ezek a kapcsolatok az általános jelleg ű szakmai találkozók-
tól kezdve, a célirányos vállalkozói partnerközvetítésen keresztül a közös projektek
megvalósításáig rendkívül szerteágazóak. Ilyen közös projektre lepet példa a Komá-
rom-Esztergom megyei és a nyitrai kamarák közös Interreg III/C projektje a határ
menti együttműködések elősegítése érdekében, mely során egy régiós Befektet ői
Kézikönyv is született, vagy a Komárom-Esztergom megyei, a Heves megyei, a
Nógrád megyei kereskedelmi és iparkamarák és a Besztercebányai regionális gaz-
dasági kamara együttm űködése a regionális üzleti- és beszállítói hálózatfejlesztés és
közös gépipari klaszteresedés el ősegítése érdekében (Cégkatalógus... 2005). A gaz-
dasági kamarák mellett természetesen más intézményekkel és szervezetekkel is
kapcsolatban állnak, így vállalkozásfejlesztési alapítványokkal, szakképzési intéz-
ményekkel, az ITDH pozsonyi kirendeltségével, a Magyar—Szlovák Tagozattal,
vagy hazánkban a Szlovák Köztársaság Magyar Nagykövetségével. Számos közös
határon átnyúló projektet (Interreg és Phare CBC) valósítottak meg a vállalkozásfej-
lesztési alapítványok és a hasonló tevékenységet végz ő szlovák szervezetek is (pl.
Kisalföld Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és a regionális tanácsadó és információs
központok együttműködése). Még szorosabbak az intézményi együttm űködések a
közvetlen határ menti szervezetek esetében, ahol sokszor személyes kapcsolatok is
erősítik azokat (p1. Komáromi Vállalkozók Háza és az észak- és dél-komáromi Vál-
lalkozásfejlesztési Alapítvány). A fels őoktatási szférában ugyanakkkor egyel őre
jóval mérsékeltebb a határon átnyúló együttm űködések intenzitása. Els ősorban a
személyes oktatói kapcsolatok a jellmez őek és a hallgatócsere, míg a kutatás-
fejlesztés vagy az oktatás terén a kooperáció nem nevezhet ő jelentősnek.
Grosz András – Tilinger Attila: A gazdasági szereplők határon átnyúló tevékenysége.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 3. 81–96. p.
92 Grosz András — Tilinger Attila TÉT XXII. évf. 2008 s3
A Magyarországon m űködő szlovák gazdasági társaságok
A vizsgálat során készített interjúk alapján azt mondhatjuk, hogy a Magyarorszá-
gon működő szlovákiai gazdasági társaságok jellemz ően a kereskedelem területén
vannak jelen. Ezen kívül tipikus területek még a szolgáltatás, az információs tech-
nológia és az üzleti partnerközvetítés, de a gépipari cégek jelenléte is domináns.
A hazánkban tevékenykedő gazdasági társaságok els ősorban vegyes vállalkozások.
A foglalkoztatottakat tekintve, nyílván a kit űnő helyismeret végett magyar munka-
erőt is alkalmaznak, de különösen a határhoz közeli térségben meghatározó a szlo-
vákiai foglalkoztatottak aránya (pl. egy szlovák tulajdonban lév ő esztergomi szállo-
dában a személyzet szlovák állampolgár).
A szlovák vállalatok magyarországi kapcsolatait számos tényez ő befolyásolja.
A kooperációkészség többek között függ az adott vállalattól, a menedzsment szem-
léletétől, a cég küldetésétől, valamint a piaci stratégiától. A szlovák vállalkozások
helyismerethiánya két széls őséges lehetőséget szül: az adott cég vagy teljesen el-
zárkózik a külvilágtól, vagy fokozottan a kapcsolatokat keresi. A szlovák cégek
hazánkban leggyakrabban igénybevett szolgáltatásai közé tartozik a partnerkeresés,
tanácsadás, tájékoztató rendezvényeken való részvétel, kiállítás látogatás, üzletem-
ber találkozó, alapítással kapcsolatos egyéb szolgáltatások, ügyvédi tevékenység,
valamint székhely/telephely biztosítás. A piacaikkal kapcsolatos információkat a
cégek jellemz ően önállóan, maguk gyűjtik össze.
Az észak-dunántúli térség Magyarországon letelepedett szlovák vállalataira jel-
lemző , hogy szervezett formában általában nem m űködnek együtt a kamarákkal.
A cégek nem veszik igénybe a kamarák segítségét, ezen intézmények szerepe csu-
pán az információnyújtás erejéig terjed (pl. a Gy őr-Moson-Sopron Megyei Keres-
kedelmi és Iparkamarát egy szlovák termékforgalmazó cég kereste fel a hazánkban
dolgozó alkalmazottak képzésének segítésével kapcsolatban). A megkeresések nagy
része adójogi vagy egyéb, els ősorban a mindennapos működéssel kapcsolatos in-
formációkra irányul. Speciális esetekben az adott vállalkozásokat célirányosan más
szervezetekhez irányítják. A kooperációnak különösebb akadálya — nyelvi korlátja —
nincs, mivel a kamarában többek között angolul, németül és franciául is beszélnek.
Mindezek ellenére a gy őri kamaránál szlovák megkeresések nem jellemz őek. Ha-
sonló a helyzet a Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál is.
A kamara és a cégek között gyenge a kapcsolat, mivel a kamarára nincs igazán
szükségük. Az infrastruktúrát, a szakember-szükségletet a vállalkozások képesek
saját maguk megoldani. Az intézmény által nyújtott szolgáltatások közül a legnép-
szerűbb a különféle rendezvényeken való részvétel.
Konkrét vállalati kapcsolatról nem csak a kamarák, de a Kisalföld Vállalkozásfej-
lesztési Alapítvány sem tud beszámolni. A cégek csupán érdekl ődés szintjén tár-
gyalnak az alapítvánnyal. A vállalatok jellemz ően három fő területen veszik igény-
be az intézmény segítségét: a magyarországi gazdasági helyzet felmérésére, part-
nercég keresésre, valamint a hazai támogatási rendszerr ől való informálódásra.
Ezen kívül az alapítvány szolgáltatásai közé tartozik a szlovákiai partnerkeresés,
Grosz András – Tilinger Attila: A gazdasági szereplők határon átnyúló tevékenysége.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 3. 81–96. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s3 A gazdasági szereplők határon ... 93
ami a piacra jutást segíti. Az alapítvány—cég együttm űködést akadályozó tényező-
ként lehet említeni, hogy a vállalkozások sokszor más csatornákon szerzik be az
információt, például ügyvédi irodákon keresztül.
A komáromi Vállalkozók Házába Szlovákiából jellemz ően a szlovák alapítók ma-
gyarországi cégei települtek. Az intézmény—cég kapcsolatot itt csak az ingatlan
hasznosítás, bérlés, valamint eseti tanácsadás jellemzi, akadályozó tényez ő nincs.
A cégek számára a Vállalkozók Háza közkedvelt telephely, mivel a bérleti díj a
piaci árnál alacsonyabb, a szolgáltatása pedig az átlagosnál b ővebb.
A Szlovákiában m űködő magyar gazdasági társaságok
A Szlovákiában működő magyar cégek jellemz ően a kereskedelem (pl. szállítmá-
nyozás), szolgáltatás (pl. karbantartás, javítás, ipari takarítás), vendéglátás, ipari
tevékenység területeken működnek. De gyakran előfordul, hogy a Szlovákiában
letelepedett multinacionális autógyártó cégek beszállítóinak beszállítóivá kívánnak
válni. Általánosságban elmondható, hogy a gazdasági társaságok ügyvezet ője ma-
gyar, a vállalkozótársa viszont gyakran szlovák nemzetiség ű. Alkalmazottként jel-
lemzően szlovákiai munkaerőt foglalkoztatnak. Mivel kevés magyar beszél szlová-
kul, ezért nagyrészt szlovákiai magyart, illetve a helyi viszonyokat, helyi piacokat
jól ismerő szlovák állampolgárt keresnek.
A szlovákiai magyar vállalkozások m űködését elsősorban a szlovák kereskedelmi
és iparkamarák, vállalkozásfejlesztési alapítványok és hasonló szervezetek tudják
leginkább segíteni. Ennek ellenére a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és
Iparkamara több ilyen céggel is napi kapcsolatban van. A Kamarát leggyakrabban
cégalapítás, határon átnyúló szolgáltatás, információ, tájékoztatás, m űködéssel kap-
csolatos, jogi-, adójogi kérdések, adózási szabályok, könyvel ő-, ügyvéd-, adóta-
nácsadó biztosítás témakörben keresik fel. A kereskedelmi képviselettel, illetve
kirendeltséggel kapcsolatba lép a Kamara, a vitás ügyekben pedig segítséget nyújt.
Ezzel szemben a Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamarára nem
jellemző a Szlovákiában működő gazdasági társaságokkal való kapcsolat. Viszont a
győri Kisalföld Vállalkozásfejlesztési Alapítványnak ugyancsak van kapcsolata
hasonló cégekkel. Az Alapítvány szerint általában az a jellemz ő ezekre a társasá-
gokra, hogy megmarad a magyar anyacég, és kapcsolt vállalkozásként m űködnek
tovább Szlovákiában. Az alapítvány—vállalat konzultáció legtöbbször a szlovák—
magyar viszony összehasonlításában és a pályázati kérdésekben merül ki. Habár
ezek a vállalkozások a magyar intézmények szolgáltatásait kevésbé veszik igénybe,
hátországi visszacsatolásra mindig szükség van.
A kamara—cég együttm űködést akadályozó tényez őként léphet fel a győri Kamara
mérete. Az intézmény kicsi, kevés az ember, nincs megfelel ő kapacitás, a szlovák
környezetet ezért nem nagyon ismerik. A vállalkozások éppen ezért inkább a szlovák
kamarákkal lépnek kapcsolatba. A Komárom-Esztergom Megyei Kamara szerint vi-
szont az együttműködések legnagyobb hátráltató tényez ője az információhiány.
A cégek nem elég informáltak a kamarák szolgáltatásairól, így nem is nagyon veszik
Grosz András – Tilinger Attila: A gazdasági szereplők határon átnyúló tevékenysége.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 3. 81–96. p.
94 Grosz András — Tilinger Attila TÉT XXII. évf. 2008 s3
igénybe azokat. Ebben a földrajzi távolság is közrejátszhat, példaként említve a
nyitrai Kamarát, ami a határtól meglehet ősen távol helyezkedik el, a vállalatok zöme
pedig 20-30 km-en belül van a határhoz. Mindezeken túl a gy őri székhelyű Kisalföld
Vállalkozásfejlesztési Alapítvány a szlovák szervezetek szakmai lemaradására hivat-
kozik. Bár az európai uniós programokat ismerik ezek az intézmények, a szakmai
hozzáértés kevésbé van meg, hiányzik a szervezetek közötti összhang, mert kés őbb
kezdték a tevékenységüket. Nyelvi korlát nincs, szinte mindenki beszél magyarul.
Intézményi—vállalati szint ű fejlesztések
Intézményi és vállalati szinten egyaránt az integrálódási folyamat el ősegítéséhez
szükséges fejlesztéseknek mindenképpen van realitása. Az európai uniós tagállami
együttműködés és fejl ődés csak előremenekülve lehetséges. A két ország között
nem csak a hosszú közös határszakasz miatt, hanem a nemzetiségi hovatartozás
végett is speciális kapcsolat van.
Az intézményi fejlesztés területén a rendszeresen ülésez ő kormányközi bizott-
ság/testület hatékony m űködése teremthetne lehet őséget az el őrehaladás kérdései-
nek folyamatos vizsgálatára. Határ menti együttm űködésre jelenleg is vannak pél-
dák, azonban ezek nem szervezett és nem összefogott kezdeményezések. Az integ-
rálódást nemcsak kutatóhelyek, innovációs centrumok együttm űködésének ösztön-
zése, hanem klaszterek kialakítása is segítheti. A fejlesztések optimális összehango-
lása érdekében elkerülhetetlen vegyes kereskedelmi és iparkamarák alakítása. Az
intézményrendszer minél magasabb szinten való kiépítettsége pedig a vállalatok
kooperatív magatartását ösztönzi.
A gazdasági szerepl ők számára a vállalkozói partnerinformáció értéke felbecsül-
hetetlen. A közvetlen kapcsolat, az els ő kézből kapott tudás a 21. század globalizá-
lódott világában egy vállalkozás m űködésének alapkelléke. A cégek tevékenységét
segítő intézmények mindehhez információs napok, rendezvények, táj ékoztatók
szervezésével tudnak leghatékonyabban hozzájárulni. A megfelel ő információhoz
való jutás el ősegítésére kitűnő példát találunk: a határ mindkét oldalán olyan adat-
bázis kiépítésére került sor, amely a vállalatok számára hasznos információkat tar-
talmazott, többek között a törvényi el őírásokat és a támogatási rendszert; az adatbá-
zisokat pedig egymás rendelkezésre bocsátották. Itt azonban egy óriási problémával
kell szembesülnünk Az összeállított adatbázis tartalma nem statikus, hanem dina-
mikus, azaz folyamatosan változik. Pénz pedig csak az információk egyszeri össze-
gyűjtésére volt. A friss, naprakész információk megszerzéséhez új projektre lenne
szükség. A folyamatos nyomon követés elengedhetetlen, a vállalkozók azonban az
ilyen jellegű szolgáltatásokért nem fizetnek. A megfelel ően kvalifikált szakember-
gárda és az adatbázis önmagában nem elegend ő, a vállalatoknak tudniuk kell err ől a
lehetőségről, a médiában meg kell jelentetni, reklámozni kell, viszont ez sem in-
gyenes, pénzügyi forrás, anyagi támogatás kell hozzá.
Grosz András – Tilinger Attila: A gazdasági szereplők határon átnyúló tevékenysége.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 3. 81–96. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s3 A gazdasági szereplők határon ... 95
Az információ egymaga nem elégséges, a kis- és középvállalatokat jellemz ő biza-
lomhiányt is oldani kell. Olyan közös tréningekre van szükség, ahol fizikailag össze
vannak zárva a vállalkozók. Ez az egyedi élményen keresztül való kapcsolatépítés a
közös élményen keresztüli nyitottság irányába terelné a cégeket. A közös szlovák—
magyar projektek leggyakoribb hibája, hogy mindkét oldalon mindkét cég külön-
külön valósít meg egy-egy projektet, az együttm űködés csupán a beszámoló erejéig
terjed. Éppen ezért közös fejlesztéssel járó projektek véghezvitelére lenne szükség,
nem kizárva az ipar és a környezetvédelem területén megvalósítandó határ menti
nagyprojekteket sem.
Egyes vélemények szerint hosszú távon az Európai Unió fejl ődésével nemcsak a
vizsgálatunkba bevont Szlovákia és Magyarország között nivellálódnak a különbsé-
gek, hanem a magyar—nyugati színvonal is kíegyenlít ődik. Bár a hétköznapi ember
a bérszínvonal felzárkózásának tulajdonítja a legnagyobb jelent őséget, az országok
szabályozása (pl. adórendszer) közötti különbségek kiegyenlít ődése is legalább ak-
kora fontosságú. Tehát mivel az egyes országok között csak minimális különbségek
lesznek, a határtérségben nem lesz szükség akkora mozgásokra, a kapcsolatok in-
tenzitása csökkeni fog.
Végül, de nem utolsósorban meg kell említenünk, hogy az intézményi és vállalati
szintű fejlesztéseknek csak akkor van jöv ője, ha a két ország gazdasági szerepl ői
felismerik a közös együttm űködési pontokat, érdekeket, és ha egy közös cél érdeké-
ben együtt tudnak dolgozni.
Irodalom
A határ menti vállalkozások humáner őforrás ellátottsága és -gazdálkodása. (2006) Kisalföld Vállalko-
zásfejlesztési Alapítvány, Győr.
Ádám J.I. (2003) A magyar—szlovák gazdasági kapcsolatok fejl ődési lehetőségei az EU-csatlakozás
tükrében. — Réti T. (szerk.) A gazdasági integráció esélyei Szerbia és Szlovákia határ menti régióiban.
Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány, Budapest. 27-34. o.
Ádám J.I. (2004) A határon túli magyarok részvétele a gazdasági átalakulásban — Szlovákia. — Réti T.
(szerk.) Közeledő régiók a Kárpát-medencében: Dél-Szlovákia, Erdély és a Vajdaság gazdasági átala-
kulása. L kötet. Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány, Budapest. 267-302. o.
Ádám J.I. (2005) A dél-szlovákiai régió fejl ődése a helyi kezdeményezések és a határon átnyúló együtt-
működések tükrében. — Réti T. (szerk.) Közeledő régiók a Kárpát-medencében: Dél-Szlovákia, Erdély
és a Vajdaság gazdasági átalakulása. II. kötet. Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közala-
pítvány, Budapest. 21-58. o.
Balogh Cs.—Gulyás L—Nagy Zs. (2004) Ipari terek és vállalkozások. — Horváth Gy. (szerk.) Dél-
Szlovákia. A Kárpát-medence régiói 2. MTA Regionális Kutatások Központja—Dialóg Campus, Pécs—
Budapest. 326-352. o.
Beluszky P. (szerk.) (2007) Közép-Magyarország. A Kárpát-medence régiói 6. MTA Regionális Kutatások
Központja—Dialóg Campus, Pécs—Budapest.
Cégkatalógus. Magyar—szlovák gépipari kaszter. (2005) Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Eger.
Győr-Moson-Sopron megyében és a Dunaszerdahelyi járásban m űködő vállalkozások együttm űködési
programja. (2000) Kisalföld Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Gy őr.
Helyzetkép a határ menti vállalkozások gazdálkodásáról, forrásszerzési lehet őségeiről. (2006) Kisalföld
Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Gy őr.
Horváth Gy. (szerk.) (2004) Dél-Szlovákia. A Kárpát-medence régiói 2. MTA Regionális Kutatások
Kőzpontja—Dialóg Campus, Pécs—Budapest.
Grosz András – Tilinger Attila: A gazdasági szereplők határon átnyúló tevékenysége.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 3. 81–96. p.
96 Grosz András - Tilinger Attila TÉT XXII. évf. 2008 s3
Lelkes G. (2003) Elmaradottság és versenyképességi elemek a dél-szlovákiai térben. — Fórum: Társada-
lomtudományi Szemle. 4.3-18. o.
Lelkes G. (2005) Dél-Szlovákia gazdasági fejl ődése és a határon átnyúló kapcsolatok. — Fórum: Társa-
dalomtudományi Szemle. 1.143-144. o.
Lelkes G. (2008) Régiók és gazdaság. Lilium Aurum Kiadó, Forum Intézet, Somorja.
Lelkes G. —Szalay Z. (2004) Népesség, munker őpiac. — Horváth Gy. (szerk.) Dél-Szlovákia. A Kárpát-
medence régiói 2. MTA Regionális Kutatások Központja—Dialóg Campus, Pécs—Budapest. 237-270. o.
Mézes Zs.L. (2006) A külföldiek munkavállalása Magyarországon. Európai Összehasonlító Kisebbség-
kutatások Közalapítvány, Budapest.
Morvay K. (2004) A külföldi tőkebefektetések és az ipari parkok Dél-Szlovákiában. — Réti T. (szerk.)
Közeledő régiók a Kárpát-medencében: Dél-Szlovákia, Erdély és a Vajdaság gazdasági átalakulása. I.
kötet. Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány, Budapest. 303-330. o.
Rechnitzer J. (szerk.) (2007) Nyugat-Dunántúl. A Kárpát-medence régiói 5. MTA Regionális Kutatások
Központja—Dialóg Campus, Pécs—Budapest.
Rechnitzer J.—Smahó M. (2006) Regionális politika. Egyetemi jegyzet. Széchenyi István Egyetem, Gy őr.
Reiter F.—Semsey I.—Tóth A. (2004) Kelet-Szlovákia régió gazdasági átalakulása. — Réti T. (szerk.) Kö-
zeledő régiók a Kárpát-medencében: Dél-Szlovákia, Erdély és a Vajdaság gazdasági átalakulása. L
kötet. Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány, Budapest. 331-362. o.
Réti T. (1999) Magyar t őkekivitel Romániába és Szlovákiába. — Külgazdaság. 11.27-47. o.
Réti T. (szerk.) (2003) A gazdasági integráció esélyei Szerbia és Szlovákia határ menti régióiban. Euró-
pai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány, Budapest.
Réti T. (szerk.) (2004a) Átalakuló régiók: Dél-Szlovákia és a magyarok által lakott régiók gazdasági
helyzete. Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány, Budapest.
Réti T. (szerk.) (2004b) Közeledő régiók a Kárpát-medencében: Dél-Szlovákia, Erdély és a Vajdaság
gazdasági átalakulása. I. kötet. Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány, Budapest.
Réti T. (szerk.) (2005) Közeled ő régiók a Kárpát-medencében: Dél-Szlovákia, Erdély és a Vajdaság
gazdasági átalakulása. II. kötet. Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány, Budapest.
Új csodafegyvere van a szlovák gazdaságnak. (2008) — FigyelőNet. Március 4.
Tomay I. (2004) Európai Detroit? — Heti Válasz. 27.
CROSS-BORDER ACTIVITIES IN BUSINESS
ANDRÁS GROSZ - ATTILA TILINGER
The most important aim of the study is the exploration of the Slovak—Hungarian cross-
border interactions of economic actors. Out of the cross-border regional differences and the
economic development based on the foreign direct investments, the opportunity of &m' s
establishment in the neighbour countries is also a subject of the analysis. The authors study
the measure and deepness of the cooperation between institutional-economic actors, and try
to find the extent of the integration process among the two sides of the border region. Finally
the study enlightens that the continuous growth of the investments reflects on the vivification
of the economic movements, of which are intensified by the institutional- and corporate-level
developments. EU membership in 2004 was a significant milestone in cross-border coopera-
tion, while the accession to Schengen treaty did not brought perceptible changes. In the fu-
ture the introduction of the euro, especially the time difference between the two countries
regarding to the introduction has serious effects on the integration processes.