Tér és Társadalom 22. évf. 2008/2. 87-102. p.
Tér és Társadalom XXII. évf. 2008 s 2: 87-167
GYORS TÉNYKÉP
INNOVÁCIÓS FOLYAMATOK EGY RÉGIÓBAN
ÉS ANNAK STRUKTÚRÁI
(Innovation Processes in a Region and Their Structures)
CSIZMADIA ZOLTÁN — GROSZ ANDRÁS
Kulcsszavak:
innováció regionális innovációs rendszer Nyugat-Dunántúl
Az innováció az elmúlt évtizedekben bekövetkezett gazdasági-társadalmi változások eredményeképpen az
egyik legfontosabb termelési tényez ővé vált nemcsak a gazdasági fejlődés magterületéhez tartozó orszá-
gokban, de hazánkban is. A felgyorsult technológiai fejl ődés következtében a vállalkozások hosszú távon
fenntartható versenyképességét csak a konkrét új piaci termékekben, szolgáltatásokban, termelési eljárá-
sokban, szervezeti rendszerek bevezetésében, piaci magatartási formákban és értékesítési csatornákban
megnyilvánuló és realizálódó folyamatos kutatás-fejlesztési tevékenység, innovációs aktivitás képes biztosí-
tani. Tevékenységüket természetesen számos különböző szervezet, intézmény próbálja meg segíteni, melyek
működése ideális esetben egy viszonylag koherens rendszert alkotva képezi a regionális innovációs rendszer
kínálati oldalát. Hazánkban a regionális innovációs rendszerek formálása céljával 2005-t ől regionális
innovációs ügynökségek alakultak, köztük a Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs
Ügynökség (RIÜ)' .
A RIÜ elmúlt három éves tevékenysége keretében számos kutatás irányult a Nyu-
gat-dunántúli régió innovációs potenciálj ának és rendszerének feltárására, melyek
között megtalálhatók voltak: 1) a térség K+F tevékenységének szekunder adatokon
alapuló elemzései; 2) a régió vállalkozásai innovációs tevékenységeinek feltérképe-
zése (reprezentatív felmérés segítségével az innovációs tevékenységek típusai, fó-
kusza, hatása, mozgatórugói, legfontosabb együttm űködési partnerek); 3) a térség-
ben működő vállalkozások innovációs szolgáltatások iránti igényei (az elmúlt évek-
ben igénybevett innovációs szolgáltatások köre, illetve a jöv őben várható igények
alakulása); 4) néhány speciális kérdéskör a vállalkozások innovációs tevékenységé-
hez kapcsolódóan (IT szerepe az innovációkban, humán er őforrás szerepe az inno-
vációkban, vagy a szabadalmak alakulása); 5) az innovációs szolgáltatások kínálati
oldalának feltérképezése (szerepl ők céljai, célcsoportjai, szolgáltatásai, párhuza-
mosságok, régióból hiányzó szolgáltatások); valamint 6) a régió innovációs rend-
szerének komplex értékelése, illetve egy ideális regionális innovációs rendszer fel-
vázolása (szerepl ők feladatai, kapcsolatai, intézményrendszere). Ezen kutatások
eredményei bárki számára elérhet ők az „Innováció a Nyugat-Dunántúlon" RIÜ ki-
adványokban. 2 Jelen tanulmány célja az átfogó vizsgálatok legfontosabb tapasztala-
tainak és eredményeinek rövid bemutatása.
Csizmadia Zoltán – Grosz András: Innovációs folyamatok egy régióban és annak struktúrái.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 2. 87–102. p
88 Gyors ténykép TÉT XXII. évf. 2008 s2
A Nyugat-dunántúli régió innovációs potenciálja, teljesítménye
Ha csak a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó szekunder adatokat vizsgáljuk (K+F
ráfordítások összege, K+F foglalkoztatottak száma, kutatóhelyek és kutatási témák,
feladatok száma, tudományos min ősítéssel rendelkez ők száma) mindenképpen meg
kell állapítanunk, hogy a Nyugat-dunántúli régió súlya a K+F potenciál tekintetében
messze elmarad a gazdasági súlya, vagy akár csak népessége által képviselt orszá-
gos részesedést ő l. Mindez annak ellenére, hogy az 1990-es évek közepe óta számos
pozitív folyamatnak lehetünk tanúi a régióban, és szinte valamennyi mutató tekinte-
tében a Nyugat-Dunántúl produkálta az egyik legdinamikusabb fejl ődést.
1. TÁBLÁZAT
A kutatók és fejleszt ők számának alakulása
(Number of Researchers and Developers)
Részesedés az K+F létszám
országosból, % 100 ezer lakosra, fő
1996 2000 2004 2006 1996 2000 2004 2006
Győr-Moson-Sopron 2,9 4,0 3,3 3,7 141,5 259,3 230,6 275,4
Vas 0,9 0,9 1,1 1,3 65,8 97,0 125,4 157,7
Zala 0,2 0,1 0,5 0,5 16,7 10,0 50,9 55,1
Nyugat-Dunántúl 4,0 5,1 4,9 5,5 83,4 141,2 149,5 179,5
Közép-Magyarország 59,4 60,6 57,6 57,9 429,8 596,9 619,7 664,9
Közép-Dunántúl 3,5 5,2 5,6 5,6 65,7 128,2 153,8 166,9
Dél-Dunántúl 6,8 6,6 7,9 7,5 143,1 184,8 244,5 254,7
Észak-Magyarország 5,6 4,6 5,2 4,9 89,9 98,3 122,7 127,9
Észak Alföld 10,6 8,9 9,4 9,1 143,8 158,7 185,7 193,6
Dél-Alföld 10,2 9,0 9,3 9,5 155,8 182,3 207,6 230,2
Magyarország 100,0 100,0 100,0 100,0 205,0 273,3 300,7 325,4
Forrás: KSH alapján saját számítás.
A K+F teljesítményét illető en - köszönhetően első sorban a borzasztóan alacsony
bázisértékeknek, valamint a feltételek javítását nehezít ő egyéb tényezőknek (gazda-
ság szerkezete, üzleti K+F tevékenységek alacsony jelenléte, vagy hagyományos
egyetemi campusok, kutatóegyetemek hiánya) - a mutatók többségét tekintve még
mindig nem éri el a fő város nélkül számított vidéki Magyarország átlagát. A tudo-
mányos szféra nagymértékű területi koncentrációjának köszönhet ően a Közép-
magyarországi régió súlya általában meghaladja az 50%-ot. Bár a kutatóhelyek
száma 10 év alatt megduplázódott, a 210 kutatóhellyel a régió részesedése az orszá-
gos értékb ő l tulajdonképpen változatlanul csak 7,5%, amelyet, ha lakosságszámhoz
viszonyítunk, a negyedik legmagasabb érték a régiók között. Még jelent ősebb volt a
kutatási témák, fejlesztési feladatok tekintetében a fejl ő dés, mely területen a 2006-os
100 ezer lakosra jutó 190 téma a Közép-magyarországi régió után a legmagasabb.
Ha a kutatói és fejleszt ő létszámot vesszük, az országos részesedés még alacso-
Csizmadia Zoltán – Grosz András: Innovációs folyamatok egy régióban és annak struktúrái.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 2. 87–102. p
TÉT XXII. évf. 2008 s2 Gyors ténykép 89
nyabb, a bővülés ellenére is mindössze 5,5%, és a lakosságszámhoz viszonyítva is
csak az ötödik az országban, bár pozitív sajátosság, hogy a kutatók és fejleszt ők
aránya a teljes K+F létszámban a régióban a legmagasabb (1. táblázat). A tudomá-
nyos élet területi koncentrációját mutatja, hogy a tudományos fokozattal rendelke-
zők több mint 56%-a található a Közép-magyarországi régióban, míg a Nyugat-
Dunántúl 5,2%-os értéke csak az ötödik helyre elegend ő. Még rosszabb a helyzet az
akadémiai doktorok számát illet ően.
Az erős budapesti és kelet-magyarországi vagy dél-dunántúli fels őoktatási és ku-
tató központok versenyképessége és forrásszerz ő képessége jelenleg sokkal jobb,
mint a nyugat-dunántúliaké. E mutatók esetében Budapest és Pest megye részesedé-
se még nagyobb, megközelíti a 70%-ot is. A hazai régiók között így a Nyugat-
Dunántúl ezen K+F input mutatók tekintetében a legtöbb esetben mindössze az 5-6.
helyen szerepel, és a közeljövőben sem várható jelent ős előrelépés, bár néhány or-
szágos programnak köszönhet ően a régió fels őoktatási intézményeihez köt ődően
komoly fejlesztéseknek lehetünk tanúi az elmúlt néhány évben 3 . A Nyugat-dunántúli
régióban az összes K+F ráfordítás 2006-ban megközelítette a 9,5 milliárd Ft-ot, melynek
az országos tendenciákhoz viszonyítva kisebb, mindössze 12,5%-a fordítódott K+F
beruházásokra, 8,2 milliárd Ft a kutatás-fejlesztési tevékenységek során felmerült
költségeket jelentette (2. táblázat). Az elmúlt 10 esztend őt tekintve ugyanakkor meg-
állapítható, hogy els ősorban a vállalati szféra ilyen irányú aktivizálódásának köszön-
hetően összességében a Nyugat-Dunántúlon és a Közép-Dunántúlon volt a legmaga-
sabb a K+F beruházások aránya a ráfordításokon belül 19-20% körüli értékkel.
2. TÁBLÁZAT
A kutató-fejleszt ő helyek ráfordításainak alakulása
(The Expenditures of Research and Development Places)
Részesedés az K+F helyek ráfordításai
országosból, % egy kutatóra, millió Ft
1996 2000 2004 2006 1996 2000 2004 2006
Győr-Moson-Sopron 2,6 2,4 3,7 3,1 1,81 2,23 6,35 5,90
Vas 0,3 0,3 0,4 0,7 0,60 1,34 2,05 3,67
Zala 0,1 0,1 0,6 0,3 0,46 2,80 7,28 4,50
Nyugat-Dunántúl 2,9 2,8 4,8 4,0 1,47 2,08 5,48 5,25
Közép-Magyarország 68,9 70,3 67,5 69,9 2,37 4,33 6,65 8,59
Közép-Dunántúl 5,7 5,0 6,3 4,9 3,30 3,64 6,32 6,13
Dél-Dunántúl 3,1 3,8 3,3 3,0 0,92 2,12 2,40 2,80
Észak-Magyarország 3,0 2,4 2,7 3,2 1,09 1,95 3,01 4,56
Észak Alföld 7,2 7,8 8,5 7,8 1,39 3,28 5,14 6,10
Dél-Alföld 9,3 7,9 6,9 7,3 1,87 3,26 4,21 5,46
Magyarország 100,0 100,0 100,0 100,0 2,04 3,74 6,35 7,11
Forrás: KSH alapján saját számítás.
Csizmadia Zoltán – Grosz András: Innovációs folyamatok egy régióban és annak struktúrái.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 2. 87–102. p
90 Gyors ténykép TÉT XXII. évf. 2008 s2
Ugyanakkor nemcsak az ország egészére jellemz ő a K+F tevékenység er őteljes te-
rületi koncentrációja, de a Nyugat-dunántúli régióban is hasonló folyamatoknak
lehetünk tanúi. Elsősorban a felsőfokú intézmények elhelyezkedésének, valamint a
gazdaságszerkezet sajátosságainak köszönhet ően. Győr-Moson-Sopron megye egy-
értelmű túlsúlya az elmúlt három évben sem csökkent, s őt az egyetemekhez kapcso-
lódó új infrastruktúrák létrejöttének köszönhet ően (KKK-k és RET-k) várhatóan
még növekedni is fog a jövőben.
Ismert, hogy a Liszaboni Célkit űzés az európai gazdaság globális versenyképes-
ségének elérése érdekében az egyik legfontosabb elérend ő célkitűzésként 2010-re a
K+F ráfordítások összegének jelent ős növelését és a GDP-hez mérve annak leg-
alább 3%-ának az elérését t űzte ki. Hazánk az elmúlt években épp, hogy csak elérte
az 1%-ot, míg a Nyugat-dunántúli régióban 0,3-0,4% körül alakult e mutató. Az
EIS legfrissebb eredményei (European Innovation Scoreboard 2006) alapján, az
ország többi régiójához képest már nem mondható olyannyira hátrányosnak a Nyu-
gat-Dunántúl helyzete, hiszen 0,25-ös értékét ől csak Közép-Magyarország és a Kö-
zép-Dunántúl tér el számottev ően. Mindazonáltal az uniós átlaghoz viszonyítva
(EU25: 0,45; EU15: 0,5), vagy akár csak a közeli régiókkal összevetve (Szlovénia:
0,52; Stájerország: 0,58; Bratislava: 0,66) rendkívüli mérték ű a lemaradás. A nyu-
gat-dunántúli érték a 203 régiót rangsoroló listán mindössze a 176. helyre elegend ő,
ami valljuk be őszintén, nem sok büszkeséggel tölthet el bennünket. A régió K+F és
innovációs potenciáljában megmutatkozó hiányosságok már középtávon is veszé-
lyeztethetik a térség gazdasági növekedésének fenntarthatóságát, ezért ezen
dichotómia feloldása els ő fokú prioritás kell, hogy legyen.
A vállalkozások innovációs tevékenysége
A 2007-ben felvett és a nyugat-dunántúli vállalkozások 2004-2006 közötti inno-
vációs tevékenységével kapcsolatos kérd őíves felmérés eredményei alapján (a min-
ta legfontosabb jellemzőit, p1. méretnagyság, tevékenység, földrajzi elhelyezkedés
stb., lásd a 3. táblázatban), a régió vállalkozásainak innovációs tevékenységér ől a
következőket mondhatjuk el: A vizsgált cégek a 2004-2006 években átlagosan az
éves árbevételük 3,44%-át fordították K+F-re, azonban a vállalkozások 70%-a egy-
általán nem költött K+F tevékenységre. A felmérésben szerepl ő cégek 41,4%-ának
van valamilyen típusú minőségbiztosítása. A vállalkozások beszerzési és értékesíté-
si területét vizsgálva a különböz ő földrajzi helyek közül a megye dominanciája fi-
gyelhető meg, a beszerzésnél 44,4%-os, az értékesítésnél pedig 52,1%-os túlsúllyal.
A régiók esetében az alacsony értékek a regionális kohézió és a régión belüli gazda-
sági kapcsolatok gyengeségére, valamint a tervezési-statisztikai régiók valós gazda-
sági folyamatoktól való elszakadására utalnak.
A Nyugat-dunántúli régió vállalkozásainak 50,1%-ánál a négy fó innováció-típus 4 va-
lamelyike előfordult, ami alapján a vállalkozások fele mondható innovatívnak. A vizs-
gált időszakban a régió vállalkozásainak 22,2%-a valósított meg termék-, 24,9%-a fo-
lyamat-, 20,9%-a szervezési-szervezeti; 32,4%-a pedig marketing innovációt (1. ábra).
Csizmadia Zoltán – Grosz András: Innovációs folyamatok egy régióban és annak struktúrái.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 2. 87–102. p
TÉT XXII. évf. 2008 s2 Gyors ténykép 91
3. TÁBLÁZAT
A vállalati minta részletes leíró adatai
(Describing Data of the Enterprise Database)
401-es reprezentatív minta
Jellemző
Elemszám
A vállalkozás székhelye, megye:
— Győr-Moson-Sopron 186 46,4
— Vas 96 23,9
— Zala 119 29,7
A vállalkozás székhelyének település jellege:
— Megyei jogú város 215 53,9
— Egyéb város 91 22,8
— Község 93 23,3
A vállalkozás fó tevékenységi területe (TEAOR):
— Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás 59 14,7
— Bányászat 6 1,5
— Feldolgozóipar 294 73,3
— Villamosenergia-, gáz-, g őz-, vízellátás 4 1
— Számítástechnikai tevékenység 12 3
— Kutatás, fejlesztés 2 0,5
— Mérnöki tevékenység, tanácsadás 13 3,2
— Egyéb 11 2,7
A vállalkozás gazdasági formája:
— Rt. 8 2
— Kft. 322 80,3
— Bt. 18 4,5
— Szövetkezet 22 5,5
— Egyéb 31 7,7
Foglalkoztatottak száma, fó (2006)
— Átlag 58,34
— Medián 18
— Maximum 1420
— 5-10 fő 151 37,8
— 10-50 fő 166 41,5
— 51-250 fó 65 16,3
— 251 vagy több 18 4,5
Nettó árbevétel, millió Ft (2006)
— Átlag 989,04
— Medián 172
— Maximum 115 000
Része-e cégcsoportnak? Igen 62 15,5
Forrás: Vállalati felmérés alapján saját számítás (2007).
Csizmadia Zoltán – Grosz András: Innovációs folyamatok egy régióban és annak struktúrái.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 2. 87–102. p
92 Gyors ténykép TÉT XXII. évf. 2008 s2
1. ÁBRA
A különböz ő típusú innovációk előfordulása a vállalkozások %-ában, 2004-2006
(The Cases ofDifferent Type of Innovation in % of Enterprises, 2004-2006)
Innovatív vállalkozás 50,1
Termékinnováció 7 A 22,2
F Ir s III.l.R•1, 11. 1%
- új áru bevezetése s s s sss ; 19,7
`.1.:
- új szolgáltatás bevezetése . . ,
Folyamatinnováció 7 A 24,9
- új gyártási, termelési eljárások I> 1 19,5
, '
- új logisztikai, szállítási vagy terjesztési módszerek li>... s,,.... ;
,
- új folyamatok támogatását szolgáló tevékenységek r : : : ::1 13
s,
Szervezési-szervezeti innováció ;1111r.
. „o.' 20,9
- új menedzsment módszerek, eljáráok ;' . +tej '• 10
s
- új szervezeti struktúrák, döntéshozatali eljárások hs s ; 5,2
. . .
- új külső kapcsolattartási módok . 15
Marketing innováció 7 A 32,4
- új terméktervezési módszer : : : : • : :,40: 1
- új csomagolási módszer ' • • • ..... • 13
- új piacra dobási módszer r , ,. , ,i 16 .
- új reklámozási módszer ' , , „ii
. 20,2
új árképzési módszer I'.
-
4 10
0 10 20 30 40 50
Forrás: Vállalati felmérés alapján saját szerkesztés (2007).
Az innovatív cégek 1-t ől 10-ig terjedő skálán átlagosan 6,7-re értékelték saját in-
novációs tevékenységüket, míg legfontosabb versenytársukhoz képest — ahol a ver-
senytárs értéke 100 volt — átlagosan 89,56 pontot adtak, tehát a versenytárs
innovativitása alá helyezték sajátjukat. Az innovációs tevékenységek vagy projek-
tek megvalósulását legnagyobb mértékben egy költségtényez ő, az innováció túl
magas költsége akadályozza, az innovációs tevékenység legkisebb korlátját pedig a
technológiai információ hiánya jelenti (2. ábra).
A jövőre vonatkozó fejlesztési tervek tekintetében elmondható, hogy az alkalma-
zott technológia fejlesztése a legpreferáltabb faktor, melyet az innovatív vállalkozá-
sok 70,6%-a tervez az elkövetkezend ő néhány évben. Hasonlóan fontos még a
munkatársak képzésének és az oktatásnak a területe (66,2%), valamint a ter-
Csizmadia Zoltán – Grosz András: Innovációs folyamatok egy régióban és annak struktúrái.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 2. 87–102. p
TÉT XXII. évf. 2008 s2 Gyors ténykép 93
mékfejlesztés (68,7%). A reprezentatív minta vállalkozásainak 55,4%-a számá-
ra az informatika, 47,1%-a számára a szolgáltatás, 32,9%-ának pedig a marke-
ting és értékesítés fejlesztése számít kiemelt területnek, míg legkevésbé a me-
nedzsment és a szervezetfejlesztés terén várható aktivitás. A térség innovációs
képességét mérve a megkérdezett vállalkozások szerint a régió két legkiválóbb
adottsága a megfelel ő beszállítók, alvállalkozók és a megfelel ően képzett munkaer ő
megléte. Láthatjuk, hogy ezen tényez őket viszonylag magasra értékelték a régióban
a vállalkozások, a legjelentősebb problémák viszont egyértelműen az innováció
finanszírozásához kapcsolódó tényez őkben keresendők, pl. az innováció és általá-
ban a gazdaság támogatása, a t őkeellátottság mértéke, vagy a kockázati t őke elérhe-
tősége (3. ábra).
2. ÁBRA
Az innovációs tevékenységet akadályozó tényez ők
az akadályoztatás mértéke alapján a vállalkozások %-ában
(The Hindering Factors of Innovation by
the Extent of Hinderance in the % of Enterprices)
Az innováció költségei túl magasak
A vállalkozás/cégcsoport t őkehiánya
A piacot már bejáratott vállalkozások uralják
Az innovatív áruk/szolgáltatások bizonytalan kereslete
A vállalkozáson kívüli potenciális források hiánya
A szakképzett munkaer ő hiánya
A korábbi innovációk miatt nincs rá szükség
Az innovációk iránti kereslet hiánya miatt nincs rá szükség
Az együttműködő partnerek megtalálásában tapasztalt
nehézség
.zwzz
A piacokra vonatkozó információ hiánya
222=2
A technológiára vonatkozó információ hiánya
akadályozatás 00 I0.0 20,0 30,0 40,0
s magas 12Iközepes
Forrás: Vállalati felmérés alapján saját szerkesztés (2007).
Csizmadia Zoltán – Grosz András: Innovációs folyamatok egy régióban és annak struktúrái.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 2. 87–102. p
94 Gyors ténykép TÉT XXII. évf. 2008 s2
3. ÁBRA
Az innováció megvalósulásának feltételeiben megmutatkozó
hiányosságok a Nyugat-dunántúli régióban
(The Most Important Deficits in the Conditions
Supporting Innovation in West Transdanubia)
Innovációs és gazdasági támogatás
Fizetőképes kereslet az innovációra
Tőkeellátottság (ált. pénzügyi források elérése)
Kockázati tőke elérhetősége
Együttműködési hajlandóság
Általános üzleti környezet, klíma
Kutatási kapacitások és kínálat
Tanácsadói szolgáltatások
Megfelelően képzett munkaer ő A
Megfelelő beszállítók, alvállalkozók
0 10 20 30 40 50 60
* Az alacsony szintűnek megjelölt tényezők a vállalkozások %-ában.
Forrás: Vállalati felmérés alapján saját szerkesztés (2007).
Az innovációs tevékenységet segítő szolgáltatások közül a termékminősítést, a
termékvizsgálatot és a piackutatást vették igénybe a legtöbben (33-42%), és ugyan-
ezen szolgáltatásokra mutatkozik a legnagyobb igény a közeljöv őben is. Ezen szol-
gáltatásokat népszer űségük tekintetében a technológiához kapcsolódó szolgáltatá-
sok követték, p1. technológiafejlesztés, technológiai bemutatók, technológiai hely-
zetfelmérés, mérő és vizsgálóeszközök, speciális gépek használata stb. (12-16%).
A vállalkozások K+F változói alapján jól megkülönböztethet ő a viszonylag aktív
nagyvállalatok csoportja (4%), a tudásintenzív, els ősorban hazai tulajdonban lév ő,
egyértelműen K+F orientált KKV-k csoportja (13%), a mérsékelt fejlesztési hajla-
mú, külföldi tulajdonban lév ő KKV-k csoportja (16%), valamint minimális fejlesz-
tési tevékenységet végz ő, az innováció tekintetében egyértelm űen leszakadó hazai
KKV-k csoportja (68%), ahova a cégek több mint kétharmada sorolható (4. ábra).
A lehetséges osztályozási eljárások közül az úgynevezett „két-lépéses klaszter-
elemzést" választottuk. A 401 cégb ől indultunk ki. Végül 372 vállalat maradt bent
az elemzésben a hiányzó adatok kisz űrése után. Összesen nyolc általános szervezeti
paramétert mérő mutatót használtunk; a jól bevált adatok mellett (alapítás éve, kül-
földi tulajdon részaránya, nettó árbevétel, foglalkoztatottak száma) a kutatás-
fejlesztési orientációt mérő indikátorok is szerepet kaptak (K+F ráfordítás, K+F-ben
Csizmadia Zoltán – Grosz András: Innovációs folyamatok egy régióban és annak struktúrái.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 2. 87–102. p
TÉT XXII. évf. 2008 s2 Gyors ténykép 95
dolgozók aránya, diplomás munkavállalók aránya, innovációs önértékelés). Tudatosan
válogattunk be olyan mutatókat, amelyek szoros kapcsolatban állnak az innovációval,
mivel úgy gondoljuk, hogy napjainkban az ilyen jelleg ű tudásorientált jelz őszámok
már szintén a vállalkozások általános helyzetjelz ő, leíró indikátorainak tekinthet ők.
4. ÁBRA
A régió vállalatainak csoportosítása és az egyes csoportok
átlagos jellemzői (klaszterközéppontjai)
(Groups of the Region 's Enterprises and the Average
Characteristics of the Individual Groups)
Hazai KKV — Külföldi KKV —
Erősen K+F orientált
minimális fejlesztési mérsékelt fejlesztési Nagyvállalat
kisvállalkozás
hajlandósággal hajlammal
Alapítás éve: 1994 Alapítás éve: 1995 Alapítás éve: 1984 Alapítás éve: 1995
Külföldi tulajdon: 0,2% Külföldi tulajdon: 93% Külföldi tulajdon: 25% Külföldi tulajdon: 9%
Nettó árbev.: 119 MFt Nettó árbev.: 350 MFt Nettó árbev.: 7600 MFt Nettó árbev.: 200 MFt;
Foglalkoztatott: 15 fó Foglalkoztatott: 25 fó; Foglalkoztatott: 600 fó Foglalkoztatott: 11 fő
Diplomások: 9% Diplomások: 15% Diplomások: 12% Diplomások: 45%
K+F foglalkoztatott: 0,7% K+F foglalkoztatott: 1% K+F foglalkoztatott: 2,5% K+F foglalkoztatott: 20%
K+F ráfordítás: 1,05% K+F ráfordítás: 1,2% K+F ráfordítás: 4,4% K+F ráfordítás: 20%
Versenytárshoz mért Versenytárshoz mért Versenytárshoz mért Versenytárshoz mért
innovációs szint: 71 innovációs szint: 107 innovációs szint: 72 innovációs szint: 135
Döntően kisvállalkozások Dönt ően kisvállalkozások
(több mint 70%-uk) (közel 80%-uk)
Magyarázat: Az innovációs szint önbesorolásos pontja akkor 100, ha azonosnak tartja saját innovációs
képességét a versenytársaiéval. Ha jobbnak, akkor 100 fölé, ha rosszabbnak, akkor 100 alá kellett pon-
tozni. A százalékos és pontértékeknél az átlagot közöljük, míg a többi változónál a mediánt a széls őséges
értékek torzító hatását kiszűrendő.
Forrás: Vállalati felmérés alapján saját szerkesztés (2007).
Csizmadia Zoltán – Grosz András: Innovációs folyamatok egy régióban és annak struktúrái.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 2. 87–102. p
96 Gyors ténykép TÉT XXII. évf. 2008 s2
5. ÁBRA
A vállalkozások által igényelt szolgáltatások említési gyakorisága, %
(Frequences of Mentioned Services as Demand of Enterprises, %)
Nen tanw.n.n• tanavaa iv
=les
Paiime
~ma aimaVjdm msrta
‚Celan!~ Ini~t
LÁWjkheam
donna
Fiion
1",tlin monl broahn
Koiánante
Msmeika
Vibetane,u~k
~eb!"
en~i Izniada,
-
!rp ds
glas~ eionleil mcash
Likt leziee
ihlet ispr~k etilt p~115neffl
1.~nlea~a
~nin rEdi neh~
hfeleauzuin~iik
aiffifen»
7~, Izaniffi ~k
U.~4~
1•—"l
111m.
7eendatnEOz
7enninuniins
7~1~
~k walas~
G~, gitesad~
1b
ei ,~k~affir
n‘ ~~
s
te oxla beLizgleak dwgnee
-2dadágh~
~16~ ~ok
Sperák pipdr hmin~l~m
%1,0612 ~3~
Re:dmc~
Eillnkriza sulaihCidoni sqinstOers
Salinizás Unnsais
.
Xliseniko4~~3~
.9)
¥n,
Magyarázat: Innovatív egy vállalkozás, ha a négy innovációs típus közül (termék, folyamat, szervezeti,
marketing) valamelyik előfordult 2003-2005 között.
Forrás: Vállalati felmérés alapján saját szerkesztés (2007).
A vállalkozások innovativitását számos szolgáltatás próbálja támogatni, javítani,
melyeket els ősorban a kis- és középvállalkozások vesznek igénybe, hiszen a nagy-
vállalatok jellemzően rendelkeznek azokkal a pénzügyi és humán er őforrásokkal,
illetve infrastruktúrával, amelyek szükségesek a folyamatos megújuláshoz, új ter-
mékek, termelési eljárások, technológiák bevezetéséhez, adaptációjához. A régió
Csizmadia Zoltán – Grosz András: Innovációs folyamatok egy régióban és annak struktúrái.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 2. 87–102. p
TÉT XXII. évf. 2008 s2 Gyors ténykép 97
vállalkozásainak innovációs szolgáltatási szükségletrendszerével kapcsolatban a fel-
mérések alapján elmondható, hogy a cégek általában egyszerre több hasonló jelleg ű,
egymáshoz kapcsolódó szolgáltatást vesznek igénybe. A vállalkozások legtöbbjénél
nincs összetett szolgáltatási szükségletrendszer, inkább egy-egy részterületen fordul-
nak külső szolgáltatóhoz. A szolgáltatási igények egyfajta hierarchiába rendezhet ők
(5. ábra), a legnagyobb igény a különböző vállalkozási tanácsadással összefügg ő
szolgáltatásokra (jogi, könyvviteli, adó és pénzügyi), termékmin ő sítésekre és
-vizsgálatokra, lízing és forgóeszköz hitelkonstrukciókra, illetve a pályázati rendszer-
hez kapcsolódó komponensekre vonatkozóan merülnek fel. Kimondottan kevés cég
vesz igénybe speciális innovációs szolgáltatásokat (mentorálás, Üzleti Angyal, szaba-
dalmi tanácsadás, kockázati t őke, speciális laboratóriumi mérések, technológiai fel-
mérések stb.). Ugyanakkor az innovatív cégek szolgáltatási szükségletei az átlagnál
jóval magasabbak és specializáltabbak. A következ ő években várható szolgáltatási
igények szerkezete és szintje nagyjából a jelenlegi arányokat fogja újratermelni.
6. ÁBRA
A szolgáltatási igényszint összetettsége a foglalkoztatottak száma szerint
(Complexity of Service Demand by the Number of Employee)
100,0% — Innovációs
szolgáltatások iránti
80,0% —
igény
<= 3 (minimális
El •
igeny)
60.0 — 3 9 (gyenge
igeny)
9 - 15 (jelentős
40,0% — igény)
13 15+ (nagy igény)
20,0% —
0,0%
mikro:5-10 fő kisvállalkozás: középvállalat: nagyvállalat:
10-50 fő 51-250 fő 251+ tő
Forrás: Vállalati felmérés alapján saját szerkesztés (2007).
A várakozásoknak megfelel ően túlnyomórészt az átlagosnál nagyobb árbevétel ű közép-
és nagyvállalatok rendelkeznek komplex szolgáltatási keresleti struktúrával (6. ábra). A
várható kereslet alapstruktúrája világos: az átlag feletti (innovációs) szolgáltatási igé-
nyek a fiatalabb, a magas árbevétellel rendelkez ő, fejlesztésorientált és els ődlegesen
külföldi piacokra termel ő többségi külföldi vagy hazai tulajdonban lévő nagy és közép-
vállalatoknál jelennek meg. Várhatóan a következ ő években sem lesz lényeges változás
a szolgáltatások iránti szükségletekben és az azokat igényl ők körében.
Csizmadia Zoltán – Grosz András: Innovációs folyamatok egy régióban és annak struktúrái.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 2. 87–102. p
98 Gyors ténykép TÉT XXII. évf. 2008 s2
Az innovációs rendszer kínálati oldala
A Nyugat-dunántúli régióban számos olyan szervezet, intézmény található, amely
valamilyen típusú szolgáltatásával el ősegíti, vagy hozzájárul a vállalkozások
innovativitásához, illetve mindennapi működésük során felmerülő problémák meg-
oldásához. E szervezetek köre rendkívül heterogén, megtalálhatók közöttük a már
viszonylag nagyobb hagyományokkal rendelkez ő kereskedelmi és iparkamarák,
vagy a már ugyancsak több mint egy évtizedes múltra visszatekint ő vállalkozásfej-
lesztési alapítványok, míg számos új típusú szervezet is megjelent, sok esetben kifeje-
zetten a fejlesztéspolitika eszközeként azzal a céllal, hogy speciális, egyedi, vagy va-
lamilyen szűkebb vállalati kör számára nyújtson innovációs tevékenységet el ősegítő
szolgáltatásokat (pl. innovációs központok, klaszterszervezetek, egyetemi tudásköz-
pontok, kutatóközpontok és az el őbbiek különböző regionális szervez ődései). Töre-
kedve a lehető legszélesebb körű felmérésre, összesen 33 Nyugat-dunántúli régióban
működő szervezet vagy intézmény vezet őjével, illetve innovációs területért felel ős
munkatársával készült személyes mélyinterjú a kínálati oldal feltárásának céljával. 5
Az innovációs szolgáltatások elérhet őségében jelentős hiányosságok és arányta-
lanságok figyelhetők meg. A szolgáltatási paletta nagyobbik hányadának elemei
már legalább 5-6 éve megjelentek a régióban, tehát az ezredforduló tájékán datálha-
tó volt egy komoly robbanás a kínálati oldali szolgáltatási mez őben, amikor sorra
jelentek meg az új intézmények, funkciók és feladatkörök. A teljes intézményrend-
szer vonatkozásában a tipikus szolgáltató összesen 8-10 különböz ő szolgáltatást
nyújt piaci (vagy nem piaci) alapon a térség vállalkozásai számára.
Összességében nagyon sok a párhuzamosság és az átfedés a régió innovációs szol-
gáltatási mechanizmusaiban, az alapszolgáltatási mez ő kisebb-nagyobb ingadozá-
sokkal szinte minden nem K+F jellegű intézménynél megtalálható. A speciális
szolgáltatások elérhet ősége ezzel szemben limitált, legtöbbször csak egy-két, né-
hány éve alakult új, sokszor még saját helyét keres ő szereplőnél találhatók meg.
Sok esetben ugyanakkor még ezen szervezetek m űködése és jövője bizonytalan.
Tehát az egyik oldalon létezik egy viszonylag összetett, egymás mellett és néha
egymás ellen dolgozó népes intézményrendszer, amelyben a versenyképesség érde-
kében szükséges tudás, szakértelem és kompetencia elérhet ő, míg az innováció, és
különösen az önálló kutatás-fejlesztés által támasztott igényekre reagálni képes
szolgáltató kör viszont még a kialakulás fázisában van, már létezik, ugyanakkor
jövője még bizonytalan. Ezen intézményi bázison egy egészséges komplexitású
szolgáltatási rendszer formálódhat a régióban (4. táblázat).
Csizmadia Zoltán – Grosz András: Innovációs folyamatok egy régióban és annak struktúrái.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 2. 87–102. p
TÉT XXII. évf. 2008 s2 Gyors ténykép 99
4. TÁBLÁZAT
Az innovációs szolgáltatások elterjedtsége 33 intézmény körében
(The Prevalence of Innovation Service sin 33 Organisations)
Nem nyújtja, Nem nyújtja,
Jelenleg
de ajövőben és ajövőben
is nyújtja
tervezi sem tervezi
Speciális képzési programok 64% 18% 18%
Pályázatok elkészítése 61% 9% 30%
Üzleti kapcsolatok b ővítése, partnerközvetítés 61% 6% 33%
Megjelenés kiállításokon, szakvásárokon 46% 21% 33%
Rendszeres információszolgáltatás 49% 9% 42%
Marketing és kommunikáció 49% 6% 45%
Adó- és pénzügyi tanácsadás 43% 9% 48%
Piackutatás 43% 9% 48%
Mentorálás 40% 9% 51%
Technológiai helyzetfelmérés 24% 18% 58%
Üzleti terv készítése 27% 12% 61%
Műszaki kooperációs lehetőségek feltárása 24% 15% 61%
Beruházási tanácsadás 30% 9% 61%
Könyvviteli, számviteli tanácsadás 30% 6% 64%
Elhelyezkedés, iroda, műhelybiztosítás 21% 15% 64%
Speciális laboratóriumi vizsgálatok 18% 18% 64%
Jogi tanácsadás 27% 6% 67%
Technológiafejlesztés 18% 15% 67%
Scouting, felderítés 21% 12% 67%
Termékminősítés 18% 12% 70%
Speciális gépek használatának biztosítása 21% 9% 70%
Szabadalmi, szellemi tulajdon tanácsadás 27% 0% 73%
Termékvizsgálat 18% 6% 76%
Infokommunikációs technológiák 18% 6% 76%
Kockázatitőke bevonás 9% 15% 76%
Kedvezményes forgóeszközhitel 18% 3% 79%
Titkári szolgáltatások 18% 3% 79%
Első minta bevizsgálások elvégzése 12% 9% 79%
Mérő- és vizsgálóeszközök kölcsönzése 9% 12% 79%
Pályázati rendszerű támogatások 18% 0% 82%
Garancia alapokhoz való hozzáférés 15% 3% 82%
Technológiák gazdaságossági felülvizsgálata 6% 9% 85%
Üzleti Angyal bevonás 6% 9% 85%
Lízinglehetőség 9% 3% 88%
Mérő- és vizsgálóeszközök kalibrálása 3% 9% 88%
Faktorálás 3% 9% 88%
Gyártástervezés, gyártás-el őkészítés 6% 0% 94%
Takarító, üzemeltet ő szolgáltatások 3% 0% 97%
Munkaerő-kölcsönzés 6% 3% 91%
Forrás: Intézményi interjúk alapján saját szerkesztés.
A regionális innovációs rendszer egészét tekintve a legfontosabb szerepl őkkel ké-
szített interjúk tapasztalatai alapján megállapítható, hogy sajnos még nem beszélhe-
tünk egy egységes rendszerről. Annak kialakulásához mindenképpen bizonyos fokú
Csizmadia Zoltán – Grosz András: Innovációs folyamatok egy régióban és annak struktúrái.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 2. 87–102. p
100 Gyors ténykép TÉT XXII. évf. 2008 s2
autonómiára lenne szükség, jelenleg túl nagy a jelent ősége a bizonytalansági ténye-
zőnek és a kockázatoknak. Regionális szinten az innovációt támogató finanszírozó
rendszer még csak most formálódik, ugyanakkor már rögtön a kezdeti fázisban túl
van bonyolítva, lassú és sok esetben megbízhatatlan. Ez nem élénkíti igazán az in-
novációs szerepl őcsoportok közti átfogó, integráló együttm űködéseket. Kérdéses
még a hierarchikus vagy horizontális szervez ődésre épül ő koordináció ügye is a
térségben, de összefogás és összehangoltság nélkül nem beszélhetünk rendszerszer ű
szervez ődésrő l. Nem világos, hogy melyik a hatékonyabb. Hiányoznak a rendszer-
ből a ténylegesen működő, a gazdaság fel ő l és felé közvetít ő pontok is. Végül nem
megoldott a teljes végigkövetés, egy innovációs folyamat komplex lefedése, kiszol-
gálása és támogatása.
A rendszer javításával kapcsolatban a különböz ő szerepl ők nem csak a várt szer-
vezeti, finanszírozási és menedzsment jelleg ű komponensekhez tették meg észrevé-
teleiket, hanem a három alappillér fejlesztése mellett a szemléletmód, a tudásbázis,
a rendszer kapcsolattartási, integrációs, motivációs és térbeli lefedettségének sajá-
tosságai is szerepet kaptak a megkérdezettek többsége szerint. A közös tudáskincs
alapján egy olyan komplex, ideáltipikus rendszer rajzolható meg, amely ugyan tar-
talmaz ellentmondásokat, egymást kioltó elemeket is, mégis egyfajta irányt ű lehet a
következő lépések tervezése során. Ezen regionális innovációs rendszer szinte min-
den pillérénél kidomborodik a szervezetek közti együttm űködésekben és az ezekre
épülő innovációs hálózatban rejl ő potenciál. A megismert ideálkép két legkonkré-
tabb hálózati aspektusa a nemzetközi kapcsolatok er ősítése és a rendszeren belüli
áthidaló, közvetít ő , integráló funkciók javítása. Az innovációk támogatása, követése
és teljes körű tanácsadás szint ű koordinálása, kiszolgálása egyre elengedhetet-
lenebbnek tűnik. A vállalatok eredményes megsz űrése, kiválogatása egyre nehe-
zebb élő és működő kapcsolatrendszerek nélkül. A szervezeti és finanszírozási di-
menzióban a centralizáció (egy központi intézmény) — decentralizáció (klónok vagy
megosztott funkciók hálózatba szervez ődve) alternatívája eltér ő hálózati, kapcsoló-
dási struktúrákat teremthet, de az biztos, hogy egy jól szervezett kommunikációs és
erő forrás-megosztó rendszer könnyebben megfelel a felvázolt igényeknek filggetle-
nül attól, hogy milyen szcenárió valósul meg a jöv őben.
A Nyugat-dunántúli régióban az innovációs képesség javításának egyik legfonto-
sabb eszköze a konkrét innovációs szolgáltatások megszervezése és nyújtása, vala-
mint kisebb mértékben új innovációs infrastruktúrák létrehozása (pl. innovációs és
technológiai központok, kooperációs kutatóközpontok és regionális egyetemi tu-
dásközpontok az üzleti szféra igényei mentén: járm űipar, faipar, megújuló energia)
mellett a hálózatosodás és a klaszteresedés el ősegítése. Bár a régióban nem találunk
egy egységes klaszterorinetált politikát, a jelenleg zajló folyamatok, mind pedig a
jövőben tervezett fejlesztések egy szerves fejl ődési és gazdaságfejlesztési stratégia
részeként értelmezhet ők, melyek során egyértelm űen a meghatározó kulcságazatok
tartós versenyel őnyeinek létrehozása, fenntartása és b ővítése az els ődleges célkitű-
zés egy megfelel ő regionális üzleti környezet, illetve innovatív mili ő biztosításával.
Így a közvetlen beavatkozási eszközök többsége a régióban domináns iparágak,
Csizmadia Zoltán – Grosz András: Innovációs folyamatok egy régióban és annak struktúrái.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 2. 87–102. p
TÉT XXII. évf. 2008 s2 Gyors ténykép 101
üzletágak globális versengése érdekében a klaszterek egyedi igényeinek megfelel ő
speciális fejlesztések állnak a középpontban, akár a speciális munkaer ő-piaci igé-
nyek, K+F kapacitások, innovációs és kompetencia központok, akár a meglév ő fej-
lesztési szervezetek koordinálása, fejlesztése során, ami rendszerében tekintve már
felfogható egyfajta klaszterorientált politikának.
A rendszer jöv ő egy ideális forgatókönyv alappillérei
je,
A jövőben a gazdaság és az innováció területén a fejlesztések és a figyelem kö-
zéppontjában mindenképpen továbbra is a klaszteresedésnek és a kis- és középvál-
lalkozásoknak kell állniuk. Az innovációs központok, klaszterszervezetek és egyéb
fejlesztési szerepl ők programjaiban kiemelt helyet kell biztosítani a KKV szektor
innovativitásának javítására, innovációs kapacitásuk kiépítésére és innovációs tevé-
kenységük segítésére, melyben az együttm űködési kapcsolatok, az egymástól való
tanulás lehetősége központi szerepet kell, hogy kapjon. Csak így lehet képes a tér-
ség arra, hogy gazdasági szerkezetében a magasabb hozzáadott értéket, magasabb
szellemi és tudáshányadot képvisel ő tevékenységek részesedése növekedjék, hosszú
távon pedig túlsúlyba kerüljék. A Pannon Gazdasági Kezdeményezés országban
egyedülálló elindításával, klaszterszervezetek létrejöttével, az innovációs központok
átadásával és tartalommal történ ő feltöltésének megkezdésével, valamint a regioná-
lis innovációs ügynökség és a regionális innovációs tanács megalakulásával létrejött
a Nyugat-dunántúli régióban az innovációs rendszer alapját képez ő intézményháló-
zat, szervezeti keretrendszer. Az Innováció Alap egy részének decentralizált fel-
használása megteremti ezen intézményhálózat célirányos m űködtetésének financiá-
lis lehetőségét, a források innovációs célú hasznosulását. De ezzel párhuzamosan
nem csak a kézenfekv ő szervezeti, finanszírozási és menedzsment jelleg ű kompo-
nensek fejlesztése elengedhetetlen. A három alappillér mellett a szemléletmód, a
tudásbázis, a rendszer kapcsolattartási, integrációs, motivációs és térbeli lefedettsé-
gének sajátosságai is egyre fontosabb szerepet fognak játszani a jöv őben.
Jegyzetek
Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség (RIÜ) létrehozása és m űködtetése
projekt. Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, Baross Gábor Program, 2004-2007. Projektvezet ő :
Magyar Dániel, Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség.
2
Innováció a Nyugat-Dunántúlon, 2006., Innováció a Nyugat-Dunántúlon, 2007., Innováció a Nyugat-
Dunántúlon, 2008. Valamennyi kiadvány elektronikus változata elérhet ő a Pannon Novum RIÜ hon-
lapján: http://www.pannonnovum.hu
3
Kooperáció kutatóközpontok (KKK) és regionális egyetemi tudásközpontok (RET) létrehozása a
GVOP 2004-2006 és az NKTH Pázmány Péter programja keretében, a Gy őrben és Sopronban a gaz-
dasági szerkezetben is markánsan megjelen ő és egyre inkább klaszteresed ő technológiai területekhez
kapcsolódva (pl. járműipar, faipar, környezeti er őforrások).
A vizsgálat során a CIS4 felméréssel összhangban az Osloi Kézikönyvben (Oslo Manual... 2005) meg-
határozott négy innováció-típusra (termékinnováció, folyamat innováció, marketing innováció és szer-
Csizmadia Zoltán – Grosz András: Innovációs folyamatok egy régióban és annak struktúrái.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 2. 87–102. p
102 Gyors ténykép TÉT XXII. évf. 2008 s2
vezési-szervezeti innováció) kérdeztünk rá, és innovatívnak akkor tartottunk egy vállalkozást, ha az
elmúlt három év során e négy típus közül legalább egy területen pozitív választ adott.
s
A mélyinterjúk során felkeresett szervezetek és intézmények: innovációs és technológiai központok (3 db:
Innonet Innovációs és Technológiai Központ, Soproni Innovációs és Ipari Park, Claudius Ipari és In-
novációs Park); tudásközpontok, kompetenciaközpontok, kutatóintézetek (9 db: SZE Autóipari, Elekt-
ronikai és Logisztikai Kooperációs Kutató Központ, SZE Járm űipari Regionális Egyetemi Tudásköz-
pont, NYME Erdő - és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont, NYME Környezeti Er őfor-
rás-gazdálkodási és Védelmi Kooperációs Kutatási Központ, NYME Környezeti Kompetencia és In-
novációs Központ, NYME Faipari Mérnöki Kar, Anyag- és Termékvizsgáló Laboratórium, Erdészeti
Tudományos Intézet, Soproni Kísérleti Állomás és Sárvári Kísérleti Állomás és Arborétum, MTA
RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet); vállalkozásfejlesztési szervezetek és kamarák (8
db: Kisalföld Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Vas
Megye és Szombathely Város Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Gy őr-Moson-Sopron megyei
Kereskedelmi és Iparkamara, Vas megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Zala megyei Kereskedelmi és
Iparkamara, Soproni Kereskedelmi és Iparkamara, Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara);
klaszterszervezetek (7 db: Pannon Autóipari Klaszter, Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter, Pannon Ter-
mál Klaszter, Pannon Logisztikai Klaszter, Pannon Textil Klaszter, Pannon Helyi Termék Klaszter,
Pannon Mechatronikai Klaszter); regionális fejlesztési szervezetek és hálózatok (4 db: Nyugat Pannon
Fejlesztési Zrt., Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Pannon Gazdasági Kezdeménye-
zés, Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség, Pannon Gazdasági Hálózat);
egyéb fels őoktatási és továbbképzési intézmények (4 db: Pannon Egyetem Georgikon Mez őgazdaság-
tudományi Kar, NYME Mezögazdaság- és Élelmiszer-tudományi Kar, BGF Pénzügyi és Számviteli
Fő iskolai Kar Zalaegerszegi Intézete, REMEK Szombathelyi Regionális Képz ő Központ).
Irodalom
Csizmadia Z.—Grosz A. (2006) Innováció a Nyugat-Dunántúlon, 2006. MTA Regionális Kutatások Köz-
pontja, Pécs—Gy őr.
Csizmadia Z.—Grosz A.—Tilinger A. (2007) Innováció a Nyugat-Dunántúlon, 2007. MTA Regionális
Kutatások Központja, Pécs—Győr.
Csizmadia Z.—Erdő s F.—Grosz A.—Smahó M. —Tilinger A. (2008) Innováció a Nyugat-Dunántúlon 2008.
MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs—Gy őr.
European Innovation Scoreboard 2006. Comparative Analysis of Innovation Performance. (2007) Pro
Inno Europe, Inno Metrics.
Oslo ManuaL Cruidelines for Collecting and Interpreting Innovation Data. (2005) Third Edition. OECD,
Eurostat, Paris.