Tér és Társadalom 22. évf. 2008/1. 77-91. p.
Tér és Társadalom XXII. évf 2008 • 1: 77-91
AZ INTEGRATÍV VÁROSPOLITIKA
TAPASZTALATAI
A HAZAI VÁROSTÉRSÉGEKBEN1
(Experiences of Integrative City Policy in Domestic City Areas)
HERVAINÉ SZABÓ GYÖNGYVÉR
Kulcsszavak:
integratív politika fenntarthatóság részvétel városi versenyképesség
A tanulmány áttekinti az Európai Unióban ldalakult integratív várospolitikák főbb jellemz őit, kérdéseit,
az ehhez kapcsolódó térségelemzésekben az új tagországokra vonatkozó megállapításokat. Ezt összeveti
kilenc hazai város önkormányzati vezet őivel (főépítészek, fejlesztési bizottságok vezet ői) és a várostérség
86 önkormányzati vezet ő jével készített kérd őíves felmérés eredményeivel. A kutatásokból lesz űrhető,
hogy a hazai önkormányzatok gyakorlata neoliberális, illetve jórészt tradicionális jellegű, abban kevéssé
jelennek meg a részvételi demokrácia és a helyi társadalom kohéziója megteremtésének értékei. Hosszú
távon a városfejlődésben áttörést egy koherens nemzeti szint ű városfejlesztési program eredményezhet,
új társadalmi nézőpontokkal és a demokratizmus, szolidaritás értékeinek beemelésével.
Az integratív várospolitikák az Európai Unióban
Az európai társadalomfejl ődés kiemelt szereplői a városok. Az Európai Unióban
egyre inkább teret nyer ő policentrikus városfejlesztés elméletét a gyakorlati tapasz-
talatokat érint ő viták egészítik ki. E vitákban hangsúlyossá vált az integratív város-
politikák kérdésköre is, ami napjaink domináns diskurzusává emelkedett. E viták
fontos eleme a hagyományos tervezésr ől a stratégiai tervezésre való átváltás, a
stratégiai tervezésben a részvétel követelményének megjelenése, a környezeti és
fenntarthatósági kérdések összekapcsolódása, a fenntarthatóság és integráció szem-
pontjainak felértékel ődése. A kérdéskörhöz tartozik a városi kormányzás elméletében
a városi menedzsment, mint teljesítményt érintő aspektus, és a jó kormányzás, mint az
eltérő csoportok bevonása, képviselete, a helyi politika elszámoltathatósága, integritá-
sa és átláthatósága. Ehhez kapcsolódnak a várostérség egészét érint ő városgazdasági
elméletek, amelyek a városi helyi kormányzás és a városgazdaság kapcsolatrendszeré-
re vonatkoznak (/. táblázat). Az integratív várospolitikák alapvet ő kérdése a városi és
várostérségi, valamint a részönkormányzati szintek integrálása a településfejlesztés-
ben, azok összekapcsolása a fenntarthatósági célokkal (Pieterse 2004).
Az integratív várospolitikák számos uniós dokumentumban megjelennek, ide tar-
tozik a Lille program (2000), az EU Koppenhágai Chartája, a milánói, londoni
alapelvek, az Európai Parlament Városi Bizottsága létrejötte, a Lipcsei Charta és
számos, a városi közpolitikát érint ő intézkedés (Lille Action Programme 2000;
Lipcsei Charta 2007).
Hervainé Szabó Gyöngyvér :
Az integratív várospolitika tapasztalatai a hazai várostérségekben.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/1. 77-91. p.
78 Hervainé Szabó Gyöngyvér TÉT XXII. évf. 2008 • 1
1. TÁBLÁZAT
Az integratív várospolitika összetev ői
(7'he Components of Integrative City Policy)
A városkörnyék, város, városi részönkormányzati tervezés összehangolása
Az eltér ő típusú és feladatú, funkcionális stratégiák és programok összehangolása
A városvezetés demokratikus aspektusainak A városvezetés teljesítmény aspektusainak
biztosítása biztosítása
Képviseleti,
participatív keretek, Kohézió/ politikai Versenyképesség
Városmenedzsment
a szintek és szektorok megerősítés keret fejlesztése
közötti kapcsolatok
Bevonás a politika Társadalmi egyenl ő- A közfelelősség A városmenedzs-
folyamataiba; ség: teljesítés képessége: ment hajtóerőinek
A városi jogok Városi szolgáltatá- A kormányzati és meghatározása;
egyenlősége; sokhoz való egyenlő nem kormányzati Annak megértése,
Átláthatóság; hozzáférés; szereplők kapacitá- hogy a városon
Kiszámíthatóság; A városi környezet sának megteremtése belüli térségek sok-
A helyi demolcrácia kiegyenlítettsége; a közpolitikai prog- rétű jellege lehetet-
intézményeinek Társadalmi kapcsolt- ramok beazonosítá- lenné teszi az átfogó
működtetése; ság (integrálódás a sára, alternatívák várospolitikát;
A társadalmi moz- foglalkoztatás, a kidolgozása az opti- Annak megértése,
galmak lehetőségei- tanulás, az egészség, mális eredmények hogy a városi szintű
nek megteremtése; a kultúra fóáramú elérése érdekében; stratégia és az opera-
A nyelv és hatalom rendszereibe, az Kompetenciák. tív tervek életképes-
diszkurzív rendszere- üzleti szféra érdekelt- sége projekt szinten
inek megteremtése; té tétele a közösségi kielégítően kell,
Az akciók decentra- beruházásokban); hogy megvalósuljon.
lizálása. Közösségi tervezés Közszektor me-
és menedzsment a nedzsment, jogi
szomszédságok keretek, szolgáltatási
szintjén és a társa- kompetenciák.
dalmi rendszer élet-
képessége (bizton-
ság: terrortól, bűn&
zéstől, politikai
zavargásoktól).
Versenyképesség és kohézió összekapcsolása
A szomszédságok beazonosítása. Az információs technológia menedzsment és
Integratív szükségletalapú programok. szolgáltatási rendszereinek kialakítása; az
Akciók: beavatkozás, megakadályozás, életminőség fejlesztése.
konszolidáció összekapcsolása. Komplex többszintű kereskedelmi, üzleti
Az iskolái( integratív szerepének megteremtése. centrumok, alcentrumok kialakítása.
A helyi gazdaság szociális elemeinek fejlesztése. Az illegális szomszédságok legalizálása.
A toleráns együttélés interakciós rendszereinek A városi környezet vonzóvá tétele.
kialaidtása. Városrehabilitáció.
A helyi felelősség rendszereinek érvényesítése. A lakosság kitelepítése a szlamosodott vá-
rosrészekb ől.
Beavatkozás a kritikus szomszédságok fejl ő-
dési trendjébe.
A városi tudásfolyamatok ( input és output ) menedzselése.
Forrás: Saját szerkesztés.
Hervainé Szabó Gyöngyvér :
Az integratív várospolitika tapasztalatai a hazai várostérségekben.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/1. 77-91. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s 1 Az integratív várospolitika 79
A városi integratív politika modellje, szemben a városi növekedés és expanzió
elméletekkel az ún. kompakt, azaz a „teljes város" elméletéb ől fakad. Eszerint a
városi közösségi élet olyan nagyságrendjét kell kialakítani, ami lehet ővé teszi a
helyi foglalkoztatást, a helyi szolgáltatásokat, a zöld rekreációs területek közelségét,
a városi mez őgazdaság elemeit, a földhasználati funkciók helyi közösség által való
meghatározását, közepes néps űrűség elérését, megfelel ő közterek kialakítását a
közösségi élethez, átfogó, emberi lépték ű életkörülményeket. Mindezt oly módon
kell megvalósítani, hogy a heterogén közösségek, a marginális csoportok viszony-
lagos politikai ereje meger ősödjön, a dialógusra épülő kommunikatív tervezés rend-
szere kialakuljon.
Az integratív politika része a pluralista demokratikus részvételen alapuló stratégiai
tervezés. A tervezés korábbi centralizált, merev, zónákra épít ő, statikai alapokon
nyugvó rendszerével szemben a stratégiai alapú tervezés válik hangsúlyossá, pluralis-
ta demokratikus részvételi keretben és hálózati rendszerben. A fenti uniós dokumen-
tumok kimondják, hogy a várospolitikát három szinten kell kialakítani: a városon
belüli szomszédságok, a városi önkormányzat és a várostérségi—regionális szinten.
A tervezés stratégiai feladata a város szerepköréb ől fakadó lehet őségek számba véte-
le, amelyek egyrészt meghatározzák a gazdasági, társadalmi és kulturális célokat,
másrészt koherensek egyéb programokkal és részcélokkal, a városi terület egyes ele-
meinek dinamikájával, továbbá hatással vannak a város hátországára, és olyan kez-
deményezéseket generálnak, amelyek növelik a városok kapcsolati kapacitásait.
A városok a lisszaboni célkitűzések kulcsszereplői. Ennek ellenére a tizenötök
Európájában is csupán négy országban m űködik elfogadott várospolitika, hat eseté-
ben a városok a közpolitikában hangsúlyosabbak. A közép-európai térség városainak
helyéről a holland belügyminiszter 2004. november 2-i jelentéséb ől szerezhetünk
adatokat, amely „Az Európát megerősítő új várospolitika közös keretei" c. elnevezést
kapta. E dokumentum szerint a közép-európai országokban a szociális problémák
kevésbé markánsak, mint Nyugat-Európa városaiban, bár más problémák ugyanakkor
szembetűnők: az alapvető fizikai infrastruktúra korlátozott jellege a közlekedést, a
lakáshelyzetet, az úthálózatot érint ően. Az 1960-90 között épített lakótelepek a leg-
problematikusabb városi területek, elviselhetetlen a városokban a közlekedés, nincse-
nek parkolási lehet őségek. A városi hanyatlás legfőbb jele a lakosság vidékre áramlá-
sa és a leromlott lakásállomány. Magas a munkanélküliség, a fizikai infrastruktúra és
a gazdaság problémái mögött a társadalmi problémák nem jelennek meg a politika
színterén. Ugyancsak nem esik szó a társadalom polarizáltságáról.
A jelentés szerint az önkormányzatok nem mérték fel a városi problémákat, ami a
fragmentáltságból, a koordináció hiányából és a pénzügyi források hiányából faka-
dóan a helyi önkormányzatok hatalmi pozícióinak aláásásához vezethet a lokalitás
szintjén. Az EU új tagállamainak önkormányzatai nemzeti szinten koordinált város-
politikára tartanak igényt (EU Common... 2004, 12).
Hervainé Szabó Gyöngyvér :
Az integratív várospolitika tapasztalatai a hazai várostérségekben.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/1. 77-91. p.
80 Hervainé Szabó Gyöngyvér TÉT XXII. évf. 2008 II 1
A hazai várostérségek jellemz ői az integratív várospolitika szempontjai
szerint
A hazai várostérségek vizsgálata napjaink társadalomfejl ődési modelljeinek formá-
lása szempontjából meghatározó. A várostérségi egyenl őtlenségek, a várostérségi
konfliktusok és versenyképesség kutatása 2005-2007 között, az MTA Szociológiai
Intézete koordinálásával zajlott2. A kutatás a várostérségi és városi egyenl őtlensé-
gek felmérésében egy kvalitatív interjúsorozattal indult, amelyben a városi vezetés
nyolc szerepl őjével készítettünk interjút. Emellett a városi és önkormányzati veze-
tők városfejlesztéssel kapcsolatos attit űdjét vizsgáltuk. Elemzési módszernek a
primer adatgyűjtést, ezen belül is a kérd őíves lekérdezést választottuk. A feladat
megvalósításához elkészítettillc a kérd őívet, majd meghatároztuk a vizsgálatba bevont
mintát. A kutatásba bevont városok — Budapest, Debrecen, Gy őr, Kecskemét, Mis-
kolc, Nyíregyháza, Pécs, Szeged és Székesfehérvár — legfontosabb önkormányzati és
civil szereplő i mellett a mintába bekerültek a vizsgált városok agglomerációjába tar-
tozó települések, illetve kistérségek önkormányzati vezet ői is. Összesen 105 kérdőívet
küldtünlc ki, melybő l 86 érkezett vissza. A kutatás eredményeinek publikálása részben
megtörtént, részben a közeljöv ő ben várható. A megadott válaszok 86 település adatait
tükrözik, amelyekbő l a többséget kisebb települések adjálc. A megkérdezettek között
jelentősebb súllyal szerepeltek a várostérségeket képvisel ő települések.
Az önkormányzati szerepl ők nézőpontját meghatározza a hazai településszerke-
zet, az önkormányzati struktúra, a tervezés szabályozottságának fragmentáltsága.
Addig, amíg az önlcormányzatok az európai uniós programozás kérdései tekinteté-
ben kellő ismeretekkel és tapasztalatokkal bírnak, jelent ős a részvételük a nemzet-
közi önkormányzati képviseleti és érdekvédelmi fórumokban. Vezet őik a rendszer-
váltás első évtizedeiben jelent ős intézményfejlesztési programok résztvev ői voltak,
kevéssé járatosak azokban az új programokban és modellekben, amelyek a fejlett
térségek önkormányzatait, az önkormányzati menedzsment fejlesztési kérdéseit
érintik. Mindez talán azzal is összekapcsolható, hogy az új évezred magyar önlcor-
mányzati diskurzusait nem a fejlesztés kérdései, hanem a közigazgatási rendszer
átalakításának vitái határozták meg.
A hazai városok fejlődésérő l szóló viták a regionális tudományosság keretei kö-
zött maradtak, a hazai urbanisztika a városfejlesztés modelljeinek közvetítésében
kevéssé bizonyult sikeresnek. Ezért akkor, amikor az európai modellek ismeretét,
alkalmazását kutatjuk, számolnunk kell azzal a problémával, hogy e modellek nem
igazán jelentek meg sem a minisztériumi igazgatási, sem a városi szövetségek,
egyéb önkormányzati szövetségek dokumentumaiban. Az új programok csak a
szaklapok fórumain kaphattak teret, ami azt eredményezte, hogy az integratív poli-
tikák többnyire alulról jöv ő, ösztönös kezdeményezések lehettek.
Hervainé Szabó Gyöngyvér :
Az integratív várospolitika tapasztalatai a hazai várostérségekben.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/1. 77-91. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s 1 Az integratív várospolitika 81
A részvételi tervezés kérdései
A tervezés keretei és szintjei Magyarországon is jogilag szabályozottak, és más
településekkel, kistérségekkel a tervezési koordináció legfeljebb önkéntes, szükség-
letből fakadó vagy funkcionális (pályázati feltétel) lehet. A participatív tervezés
számos esetben kiterjed más önkormányzatokra (Miskolc, Nyíregyháza, Székes-
fehérvár), gazdasági szerepl őkkel való együttműködésre, fejlesztési társaságokra
(Székesfehérvár, Nyíregyháza), európai együttm űködést Nyíregyháza említett, míg a
civil szervezetekre, kamarákra, szakmai szervezetekre, Pécs, Miskolc, Nyíregyháza,
Debrecen és Székesfehérvár is utalt. A városfejlesztés tervezésében számos esetben
hiányolt az átfogó racionális tervezés rendszere (fragmentált tervezési rendszer), a
haszoncélú tervezés (a kisközösségek érdekeinek figyelembe vétele), és úgy t űnik,
dominál az érdekalapú (befektet ői csoportokra épít ő) tervezés. A városok és kör-
nyezetük konfliktusai (közlekedési anomáliák, a városi szolgáltatások alacsonyabb
árai, az oktatási infrastruktúra konfliktusai, az aszimetrikus hatalmi viszonyok, a
képzettebb lakossági csoportokért való küzdelem stb.) nem csupán az összehangolt
fejlesztések, hanem a kommunikatív tervezések hiányára is utalnak. A városkör-
nyék tervezési problémái között a vizsgált nagyvárosok környékén is érezhet ő a
városi nyomás alatti fejl ődés problematikussága, míg az alföldi városok megfogal-
mazzák a dunántúli városok túldimenzionáltságát a keleti végek kárára, azaz a ver-
senyképességb ől való kiszorítottság problémáját.
A városok bels ő polarizációjából fakadó problémák
A városvezetés részér ől a szegényebb és sebezhetőbb csoportok megerősítése, a
társadalmi kohéziót er ősítő törekvések eltér ő eredményt mutatnak a kvalitatív inter-
júk és a kérdőívekből kirajzolódó normatív politikai törekvéseket illet ően. Míg az
interjúk mélyen érintik a városi külterületi lakosság okozta problémákat, a cigány-
kérdés rendezetlenségét, a szociális bérlakások hiányát, a szociális szolgáltató inté-
zetek elhelyezkedését, a koldulás kérdéseit, addig a kérd őívekben az életminőség
kap kiemelt szerepet. Az életmin őség kérdésében sajátos, hogy els ő helyre kerül az,
hogy szeressenek az emberek a városban élni, második a környezet és tisztaság,
harmadik a közbiztonság kérdése. Er őteljes a küzdelem a lakosság középosztályi
csoportjainak növeléséért, feler ősödött a várostérségi kistelepülések és a városok
küzdelme általában a lakosság létszáma növeléséért (Szeged esetében fogalmazód-
tak meg a lakosság kiköltözése miatti ellenérzések). Összességében 7 város számára
jelentett érzékelhet ő problémát a cigány lakosság kezelése, ami nem egyszer páro-
sult esszencialista megoldásokkal (romatelepek felszámolása a lakosság kitelepíté-
sével). Több esetben mond ellent a normatív várospolitikáknak a külterületi lakos-
ság helyzetének rendezetlensége, ivóvíz-ellátásának hiánya, iskolabezárások, az,
hogy a külterületen él ők kiesnek a segélyezésből és a jövedelempótló támogatások-
ból, erőteljes az infrastrukturális nyomás egyes városokban a külterületi „balkáni"
Hervainé Szabó Gyöngyvér :
Az integratív várospolitika tapasztalatai a hazai várostérségekben.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/1. 77-91. p.
82 Hervainé Szabó Gyöngyvér TÉT XXII. évf. 2008 • 1
állapotok miatt. Mindez aligha utal a környezeti igazságosság kérdésének norma
szintű elfogadottságára.
Akadt olyan város, amelyben megfogalmazódott, azok lakjanak a városban, akik
képesek megfizetni szolgáltatásait. Legkevésbé számítanak a roma lakosság integ-
rációjára, a nyugdíjas csoportok integrálására a várospolitikában, a szegény rétegek
csöklcenésére, és kevéssé valószín űnek látják a fiatal lakossági csoportok várospoli-
tikába való integrációját. A közmunka programok (3,3), a szegénység elleni prog-
ramok (3,01), speciális társadalmi csoportok célzott támogatása, települési szociális
programok (3,2), munkahelymegtartó támogatások pár tized ponttal magasabbra
értékeltettek, mint a szociális gazdaság ösztönzése, a lakásprogramok, az adósság-
kezelési programok.
A városi kohéziós politika kifejezés kevéssé van jelen a helyi politika dislcurzusai-
ban, helyette a helyi fejlesztés a domináns. A kohéziós politikai tevékenység nehezen
értékelhető, mivel az elmúlt 16 évben nem a leszakadás megakadályozása, hanem a
gazdasági-társadalmi átmenet programjai domináltak. Az érintett városok vezet ői a
városi belső kohéziós tevékenységek gazdaság fejlesztéséhez köt ődő kapcsolatait alig
látják, alig értelmezik, néz őpontjukban viszonylag túlzott a szerepe a tervezési, prog-
ramozási tevékenységeknek, mindenekel őtt az önkormányzatok tulajdonosi viselke-
désének. A szegénységgel és annak kezelésével kapcsolatos feladatokat alulértékelik,
többnyire tanácstalanok a társadalmi problémák kezelésében.
Több városvezet ő (pl. Szeged, Székesfehérvár térsége) véleménye összecseng,
miszerint egy közös iroda Brüsszelben, illetve az ipari park-fejlesztések, valamint a
felsőoktatás fejlesztése nem járul hozzá a társadalmi egyenl őtlenségek orvoslásá-
hoz. Szinte minden önkormányzat véleménye megegyezik abban, hogy az egyenl őt-
lenségek megoldásához inkább állami és uniós forrásolcra van szükség, melyek
lehető vé teszik a városok számára speciális projektek megvalósítását a társadalmi
különbségek oldása érdekében.
A városok többsége úgy látja, hogy az elmaradottabb települések felzárkózását
szociális alapon nyújtott támogatásokkal lehetne felgyorsítani. E vélemény képvise-
lői között van például Szeged, Gy őr és Székesfehérvár. Napjainkban tehát kiemelt
fontosságúnak tartják a magyar városok az állam szerepét a szociális kérdések ren-
dezésének terén. Mindannyian egyetértenek abban, hogy a jelenlegi állami szerep-
vállalás mértéke folyamatosan er ősödik, és nagyobb jelent őséggel bír majd a jövő-
ben. A településfejlesztésben a társadalmi szempontokat legkevésbé Pécs és kör-
nyéke, leginkább Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza tartja fontosnak. Jellemz ő,
hogy Pécs és Szeged várostérségében adnak a legkisebb szerepet az egyenl őtlensé-
gek csökkentésének, míg Miskolcon ezt a tényez őt magasra értékelik.
A városvezetés menedzsment kvalitásai
A kilenc várostérség önkormányzatai a várospolitikai menedzsment eszközeiben els ő
helyre állították a költségvetést, az adóbevételeket, mint eszközöket, ezt követte a fog-
Hervainé Szabó Gyöngyvér :
Az integratív várospolitika tapasztalatai a hazai várostérségekben.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/1. 77-91. p.
TÉT XXII. évf. 2008 • 1 Az integratív várospolitika 83
lalkoztatottság, a polgármesteri hivatal kapacitása, az oktatási intézmények eloszlása,
képzési orientációja; a legkevesebb értéket a civil szervezetek szerepvállalása kapta.
A városmenedzsment eszközök az 5 fokú skálán alig érik el a 3 pontot: leginlcább a
fejlesztési stratégiákban, az önkormányzati tulajdon értékesítésében, egyes településré-
szek környezetfejlesztésében látnak lehet őséget. A humán tényezőben legmagasabbra
értékelt az egészségügy, az alapfokú és közoktatás, jellemz ően a városvezetők alulérté-
kelik a kutatással, fejlesztéssel, fels őoktatással foglalkozó kérdéseket.
A településmenedzsment kérdéseiben az önkormányzattal szemben alulértékelt az
állami cselekvés, a regionális szint és a megyei szint, a politika skáláit illet ően egy-
értelmű az önlcormányzati szint túldimenzionált jellege. Az uniós szint nem éri el a
3 pontot. Különösen Szeged és Debrecen értékelte magasra a város funkcióit, a
megye legmagasabb értéket Székesfehérvár, Miskolc és Gy őr esetében kapott, Szé-
kesfehérvár és Miskolc a régió jöv őbeni lehetőségeit látta fontosnak. Az állam sze-
repe mindenütt a 4. helyre került. A kapacitások között messze hangsúlyosabb a
pénzforrások szerepe, általában leértékelt a szervezeti kapacitás.
Az önkormányzatok legfontosabb közfeladatuknak a szociális feladatok ellátását
tartják, ezen belül is nagy hangsúlyt fektetnek a gyermekek és id ősek ellátására. Ezt
követően fogalmazódnak meg az önlcormányzat szervezeti felépítését érint ő közpo-
litikai feladatok, és csak utolsó sorban szerepel a lakosság megelégedettségét szem
előtt tartó feladatok ellátása (fogadóórák, ügyintézési rend fejlesztése, a képvisel ők
felkészítése) (2. táblázat).
2. TÁBLÁZAT
A szolgáltatási kapacitás fejlesztésének kérdései a hazai várostérségekben
(Questions of Improving Capacity of Service in Domestic City Areas)
Jelenlegi
A szolgáltatási funkció neve Lehetőség
gyakorlat
Különböző társadalmi csoportok igényeinek kezelése 3,01 3,61
Képviselők felkészítése 2,96 4,13
Információszerzés rendszerének kialakítása a helyi
2,86 3,63
konfliktusokról
Képviselők számának csökkentése 2,75 3,53
Polgármesteri hivatal létszámfejlesztése 2,74 3,41
Egyablakos ügyintézési rendszer 2,49 3,30
Képviselői fogadások problémáinak elemzése 2,44 2,97
Elektronikus fogadóórák 2,09 3,27
Forrás: Saját szerkesztés.
A települések által nyújtott szolgáltatások színvonala a szerepl ők szerint nem
megfelelő, ezért e területen is további fejlesztésekre van szükség. Jelenleg és a
jövőben is várhatóan inkább a szolgáltatások nyújtását segít ő infrastrulctúra fejlesz-
tése élvez prioritást. A szolgáltatási tájékoztatók, az információs szolgáltatási kapa-
citás fejlesztése, az e-szolgáltatási rendszer, az egészségügyi és szociális térképek
inkább csak a jövő kapacitásaiban kapnak szerepet. Alapvet ően leértékelt a szolgál-
Hervainé Szabó Gyöngyvér :
Az integratív várospolitika tapasztalatai a hazai várostérségekben.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/1. 77-91. p.
84 Hervainé Szabó Gyöngyvér TÉT XXII. évf. 2008 s 1
tatások kiszerz ődése és minőségellenő rzése, és egyáltalán nem elfogadott, hogy
egyik önkormányzat a másiknak vállalkozói jelleggel nyújtson szolgáltatásokat.
Az önkormányzatok tudáskapacitása a településfejlesztésben nagyon meghatáro-
zó. A települések többsége úgy véli, hogy ennek egyik kulcsszerepl ője a polgármes-
ter, sok múlik az ő munkáján. A városvezet ő felkészültsége, kvalifikáltsága a tele-
pülés fejlődésének egyik legfontosabb tényez őjeként értékelt. Kiemeltek a polgár-
mester személyes kvalitásai (4,47), tájékozottsága a tervezési folyamatokról, a tár-
sulásokban való részvétel (4,1), ezzel szemben a min őségbiztosítási rendszer kiala-
kítása (3,6), a pályázati iroda léte (3,3), független fejlesztési csoport léte (3,1), a
nemzetközi kapcsolatok iroda léte (2,93) alulértékelt.
A városok és a versenyképességi politika
A kutatás számos támpontot adott arra vonatkozóan, milyen a vizsgált térségek-
ben a városok és várostérségi önkormányzatok vezet őinek felfogása a település
versenyképessége fejlesztését illet ően.
A várostérségek versenyképességére, fenntartható fejl ődésére az önkormányzatok
a településmarketing révén tudnak leginkább hatni. A vizsgált térségekben az ön-
kormányzati fejlesztésekre helyez ődik a legnagyobb hangsúly, a városi környezet
formálása és az infrastrukturális megújulás van a fejlesztések fókuszában. Ezt köve-
tik a társadalmi szempontok, a közszolgáltatások színvonalának javítása és az élhe-
tőbb környezet kialakítása a várostérségekben. A helyi elit tehát láthatóan a társa-
dalmi-szociális szempontokat fontosabbnak értékeli, mint a gazdasági szemponto-
kat. A fenti célkit űzések az említett európai dokumentumok megállapításai alapján
helytállóak. A legmagasabb pontokat és értéket az önkormányzati fejlesztések kap-
ták, azaz az önkormányzat, mint legfontosabb beruházó és fejleszt ő erő jelenik meg.
Különösen Miskolc és Nyíregyháza térségében kapott magas értéket, emellett Szé-
kesfehérváron tulajdonítanak neki kiemelked ő szerepet.
A településfejlesztés gazdasági elemei között a nemzetközi gazdasági szerepl ők
vonzása, a helyi gazdasági szerepl ők támogatása, a versenyképesség növelése alul-
értékelt. A legalacsonyabb értéket a nemzetközi szerepl ők vonzása kapta, ám ko-
moly eltérések vannak várostérségenként. Nyíregyháza a külföldi t őkét 4,5 pontra
értékeli, míg Kecskemét 2,3-ra. E vonatkozásban tanulságos, hogy Pécs és Székes-
fehérvár térségének települései is alacsony értéket adnak a külföldi t őkének, ám
nyilvánvalóan más megfontolások alapján.
Egyértelműen kitapintható, hogy a településfejlesztés gazdasági elemei között a
hangsúly a helyi gazdasági szerepl őkön van. Nyíregyháza esetében az érték elérte
az ötöt, ám Pécs esetében is legalább 3,5 a települési önkormányzatok által adott
érték. Szeged, Székesfehérvár, Miskolc, Kecskemét egyaránt magasra értékeli a
helyi vállalkozások támogatását. A fenti célok megegyeznek a holisztikus célkit ű-
zésekkel, amelyek a helyi foglalkoztatást hangsúlyozzák.
Hervainé Szabó Gyöngyvér :
Az integratív várospolitika tapasztalatai a hazai várostérségekben.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/1. 77-91. p.
TÉT XXII. évf. 2008 • 1 Az integrativ várospolitika 85
3. TÁBLÁZAT
A településfejlesztés eszközrendszere, prioritásai
(The Approach System and Priorities of Settlement Development)
A településfejlesztés eszközrendszere Jelenlegi Jövőbeni
Városközpontot védő korlátozások hátrányai- 3,49
3,11
,-. nak leküzdése
o Városközpont rehabilitációját biztosító szabá-
-o
z 3,54 3,94
,-) lyozás
o o
Rehabilitációval kapcsolatos társadalmi ér- 3,70
-Ci :,§'? 3,18
'v dekviszonyok feltárása
o) -1:3 3,66
•-o 1.,-, .
...... Lakásfelújítás 3,27
,o ..- 3,35 3,62
z -1z)
k. cz Magántőke bevonása
' Cs ..
o)
k.
Műemlékek védelme 3,54 3,94
o Gyalogos zónák kialakítása 3,30 3,79
z
Közlekedés átszervezése 3,30 4,10
'"1
Egységes hatósági belváros-rehabilitációs 3,14 3,75
koncepció
... Ipari parkszerű ipari ökológiai rendszerek 3,00 3,76
2'o)) co
.) Üzleti szolgáltató központok 3,41 3,56
N % z
o) CI) Kulturális befektetési és szolgáltató központok 3,31 4,04
:p CS 4Z) s
.-D % Iskolanegyedek, kampuszok kialakítása 2,89 3,44
,,,, ok. bz, Repülőtér kialakítása, fejlesztése
"" ;; '.,-o.)
,
,... • tzt o.) 2,67 3,40
N ;...
...... '-' '' 2 Konferenciaközpontok létrehozása
re) - 2,80 3,81
----,
o) Inlcubációs szolgáltató központok 2,44 3,46
,z.,
Technológiatranszfer központok 2,41 3,28
Lakó- és munkahely integrált fejlesztése 2,88 3,74
: .,4
z..,'-'z'
o) ,:s
Komplett infrastruktúrafejlesztés 3,28 4,00
..z ,;1
o) ,,,, .--, Lakásfejlesztés (apartman-központok stb.) 3,12 3,75
.... , :z
z.).2 ,.. E3 Oktatási szolgáltatások betelepítése
-. 3,07 3,94
o o)
'1 . Szociális-gazdasági szervezetek vonzása 3,13 3,92
,`%')
o L.
k.
'%)
Alternatív kulturális-szabadid ős szolgáltatások 3,15 3,94
o)) .'',
LA ,-.).) Új közlekedési strulctúra 3,05 4,13
Speciális térségi szolgáltatások 2,73 3,69
Üzleti, technológiai parkok 2,72 3,60
Várostérségiko hézió
Integrált agglomerációs közlekedés 2,95 4,00
Várostérségi fejlesztés szervezeti formáinak 2,71 3,68
kialakítása
Városkörnyéki és városi szolgáltatások ösz- 2,78 3,95
szehangolása
Kistelepülési konszolidáció munkahelyterem- 2,56 3,65
tés révén
Farmgazdálkodási rendszerek fejlesztése 2,05 3,23
Forrás: Saját szerkesztés.
Hervainé Szabó Gyöngyvér :
Az integratív várospolitika tapasztalatai a hazai várostérségekben.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/1. 77-91. p.
86 Hervainé Szabó Gyöngyvér TÉT XXII. évf. 2008 s 1
A kérdő ív a gazdaságfejlesztés leggyakrabban használt célterületére kérdezett rá:
külső vagy belső erők, a gazdasági együttműködések és a lokális vonzer ők, a turiz-
mus lehetőségeire. Meglepő módon a válaszadók, Nyíregyháza kivételével, szinte
minden városban alulértékelték a fels ő oktatás, illetve a kutatás-fejlesztés verseny-
képességre ható szerepét, valamint nem tartották fontosnak a politikai stabilitást
sem. E kérdéscsoporton belül arra derült fény a válaszokból, hogy a helyi politikai elit
véleménye szerint sokkal fontosabbak a szociális szempontok, például az, hogy sze-
ressenek ott élni az emberek és biztonságban érezhessék magukat. Ez következik a
kérdésekre adott válaszok eredményeinek átlagából is. Els ődleges az életminőség,
másodlagos a helyi kormányzás intézményrendszere és legkevésbé jellemz ő a külső
integráltság, a tudástársadalom, illetve a szociális egyenl őtlenségek mérséklése.
A településfejlesztés eszközrendszerének fontossági rangsora a megkérdezettek
véleménye szerint eltér ő . Valójában e kérdéscsoport mögött a prioritások húzódnak
meg, a várostérségek fejlesztésének eltér ő koncepcióit tükrözik. Amennyiben a
hangsúly az első blokkra esik, úgy egy polgári középosztályos fejlesztési modell, a
második esetében egy modernista településfejlesztés, a harmadik esetében egy
posztmodern modell rajzolódik ki, míg a negyedik egy életstílus alapú fenntartható
fejlesztés rendszereit kombinálja (3. táblázat).
Nyíregyháza, Budapest, Pécs, Kecskemét viszonylag magasabb pontszámokat
adott a belvárosok fejlesztési lehet őségeinek, ám szkeptikus a magánt őke bevonása,
az egységes hatósági belváros-rehabilitációs koncepciók iránt. A modernista típusú
fejlesztésre leginkább az üzleti szolgáltató, a kulturális befektetési és szolgáltató
központoknak adnak lehet ő séget, különösen alacsony értéket adtak az ipari parksze-
rű ipari ökológiai rendszereknek, az iskola-negyedeknek, a repül őterek kialakításá-
nak, az inkubációs központoknak.
A 4. táblázatban jól látható, hogy a megkérdezettek véleménye szerint mely inf-
rastrukturális fejlesztések hol állnak a fontossági rangsorban. A településrészek
rehabilitációja alig ismert lehet ő ség, mindösszesen a komplett infrastruktúrafejlesz-
tés és a közlekedési infrastruktúrafejlesztés kaptak magasabb értékeket.
A várostérségi kohézió erő sítésében hangsúlyos a városi és vidéki szolgáltatások
összehangolása, ugyanakkor nem tulajdonítanak kell ő fontosságot az üzleti techno-
lógiai parkoknak, a városfejlesztés szervezeti formáinak, a munkahelyteremtésnek
és a farmgazdálkodásnak. Összességében a kutatott várostérségek többségében a
fejlesztés modelljei tradicionális, alulfejlett attit űdöt és kevéssé endogén, bels ő
forrásokra épít ő gyakorlatot tükröznek.
Hervainé Szabó Gyöngyvér :
Az integratív várospolitika tapasztalatai a hazai várostérségekben.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/1. 77-91. p.
TÉT XXII. évf. 2008 • 1 Az integratív várospolitika 87
4. TÁBLÁZAT
Az infrastrukturális fejlesztések fontossága
(Signijicance of Infrastructural Developments)
Városközpont rehabilitációját
biztosító szabályozás meg- 3,54 Új közlekedési struktúra 4,13
teremtése
Műemlékek védelme 3,54 Közlekedés átszervezése 4,10
Üzleti szolgáltató központok 3,41 Kulturális befektetési és szol- 4,04
gáltató központok
Magántőke bevonása 3,35 Komplett infrastruktúrafejlesz- 4,00
tés
Kulturális befektetési és szol- 3,31 Integrált agglomerációs közle- 4,00
gáltató központok kedés
Gyalogos zónák kialakítása 3,30 Városkörnyéki és városi szol- 3,95
gáltatások összehangolása
Közlekedés átszervezése 3,30 Városközpont rehabilitációj át 3,94
biztosító szabályozás megte-
remtése
Komplett infrastruktúrafejlesztés 3,28 Műemlékek védelme 3,94
Lakásfelújítás 3,27 Oktatási szolgáltatások betele- 3,94
pítése
Rehabilitációval kapcsolatos 3,18 Alternatív kulturális-szabadid ős 3,94
társadalmi érdekviszonyok fel- szolgáltatások
tárása
Alternatív kulturális-szabadid ős 3,15 Szociális-gazdasági szervezetek 3,92
szolgáltatások vonzása
Egységes hatósági belváros- 3,14 Konferenciaközpontok létreho- 3,81
rehabilitációs koncepció zása
Szociális-gazdasági szervezetek 3,13 Gyalogos zónák kialakítása 3,79
vonzása
Lakásfejlesztés (apartman- 3,12 Ipari parkszer ű ipari ökológiai 3,76
központok stb.) rendszerek
Városközpontot védő korlátozá- 3,11 Egységes hatósági belváros- 3,75
sok hátrányainak leküzdése rehabilitációs koncepció
Olctatási szolgáltatások betelepí- 3,07 Lakásfejlesztés (apartman- 3,75
tése központok stb.)
Új közlekedési struktúra 3,05 Lakó- és munkahely integrált 3,74
fej lesztése
Ipari parkszerű ipari ökológiai 3,00 Rehabilitációval kapcsolatos 3,70
rendszerek társadalmi érdekviszonyok
feltárása
Integrált agglomerációs közle- 2,95 Speciális térségi szolgáltatások 3,69
kedés (pl. iskolabusz, lakásszövetke-
zet, rendfenntartás)
Iskolanegyedek, kampuszok 2,89 Várostérségi fejlesztés szerve- 3,68
lcialakítása zeti formáinak kialakítása
Hervainé Szabó Gyöngyvér :
Az integratív várospolitika tapasztalatai a hazai várostérségekben.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/1. 77-91. p.
88 Hervainé Szabó Gyöngyvér TÉT XXII. évf. 2008 s 1
Lakó- és munkahely integrált 2,88 Lakásfelújítás 3,66
fejlesztése
Konferenciaközpontok létreho- 2,80 Kistelepülési konszolidáció 3,65
zása munkahelyteremtés révén
Városkörnyéki és városi szolgál- 2,78 Magántőke bevonása 3,62
tatások összehangolása
Speciális térségi szolgáltatások 2,73 Üzleti, technológiai parkok 3,60
(pl. iskolabusz, lakásszövetke-
zet, rendfenntartás)
Üzleti, technológiai parkok 2,72 Üzleti szolgáltató központok 3,56
Várostérségi fejlesztés szervezeti 2,71 Városközpontot véd ő korlátozá- 3,49
formáinak kialakítása sok hátrányainak leküzdése
Repülőtér kialakítása, fejlesztése 2,67 Inkubációs szolgáltató központok 3,46
Kistelepülési konszolidáció 2,56 Iskolanegyedek, kampuszok 3,44
munkahelyteremtés révén kialakítása
Inkubációs szolgáltató központok 2,44 Repülőtér kialakítása, fejlesztése 3,40
Technológiatranszfer központok 2,41 Technológiatranszfer központok 3,28
Farmgazdálkodási rendszerek 2,05 Farmgazdálkodási rendszerek 3,23
fejlesztése fejlesztése
Forrás: Saját szerkesztés.
Összegzés
A hazai kutatásban érintett várostérségek integratív politikai kultúrájának kibon-
takozása megkezd ődött, jellemzői az alábbiakban foglalhatók össze:
1) Az önkormányzati interjúk a városfejlesztés, a várostérségi konfliktusokat ille-
tően nem említettek integratív programokat, akciókat, a szomszédságokig lemen ő
fejlesztési megoldásokat. Az integratív politikák kibontakozásának fontos gátja a
tervezés fragmentáltsága, a koherens városvízió modellek ismeretének jelen nem
léte, a nemzetközi tapasztalatok hiánya. A hazai település és városszövetségek, a
felügyelő minisztériumok inkább a fragmentált önkormányzati szerkezet anomáliái-
nak kezelésére helyezték a hangsúlyt, közel egy évtized ráment a közigazgatás re-
formjára (eredmények nélkül) és a hazai közegben vitatott regionális törekvésekre.
Ugyanakkor a regionális tervezésre helyezett hangsúly mögött nem jelentek meg a
hazai viszonyoknak jobban megfelel ő városrégió modellekr ől szóló diskurzusok,
azok a hazai tudományosság perifériájára szorultak.
A hazai lokális politikai elit (a polgármester parlamenti képvisel ők, a fej lesztés-
igazgatás szereplői) a közpolitika komparatív kutatásának hazai alulfejlettsége miatt
kevéssé ismerik az európai várospolitikák eredményeit, nem tehettek kísérletet azok
trendjeinek adoptálására, a hazai városfejlesztés problémáinak új módszerekkel való
kezelésére. A hazai önkormányzati képviselet az EU és ET intézményeiben megfe-
lelő, a nemzetközi önkormányzati szervezetekben szerzett tapasztalatokat illet ően
azonban nem hatékony a tudásfolyamatok áramoltatásában.
Hervainé Szabó Gyöngyvér :
Az integratív várospolitika tapasztalatai a hazai várostérségekben.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/1. 77-91. p.
TÉT XXII. évf. 2008 • 1 Az integratív várospolitika 89
2) A városfejlesztés kultúrája alacsony stratégiai menedzsment kompetenciákat
mutat, melynek oka az, hogy a fejlesztési kompetencia és jogosultság nem a város-
térségek, hanem a régiók stratégiai programalkotásába került, hiányoznak az ilyen
osztályok, szakemberek. A várostérségi integratív politikákban a versenyképesség
és a városi és várostérségi kohézió kérdései összemosódnak. Az európai gyakorlat-
ban elfogadott értékek és alapelvek alig köszönnek vissza: nem kimondott alapelv a
szolgáltatásokhoz való egyenl ő hozzáférés, a városi környezet Iciegyenlítése, a kö-
zösségi menedzsment értékeinek beépítése. Különösen felt űnő a romák integráció-
járól való lemondás. Ritka esetben figyelnek a városkörnyékre. Számos esetben
jóval inkább érték a város szigetszer ű fejlődése. A városvezetésben e törekvések
elfogadott normákká alakítása csakis akkor lehetséges, ha nemzeti szint ű közpoliti-
kai programok azokat beviszik a napi politika normái közé.
3) A városmenedzsment kérdéseire adott válaszok arra utalnak, hogy az önkor-
mányzatok nem építenek, nem építhetnek a partnerségi struktúrákra, a partnerek
tudására és közpolitikai felel ősségének megteremtésére. A közép-európai fejl ődés
sajátossága a civil szféra gyenge jelenléte, marginális szerepe. E szektor fejleszté-
sének gátját jelenti az önkormányzati szféra szerepének túlhangsúlyozása. Az ön-
kormányzatok szerepköre és a privatizált szolgáltatások közötti diszkrepancia arra
utal, hogy az önkormányzatok a tradicionális várospolitika és kevéssé az új város-
kormányzási modellek hívei.
A városi integratív politikák alapján a legfőbbnek tartott hajtóer ő az önkormányzat,
második a helyi vállalkozói szektor, a szerepl ők között leértékelt a multinacionális
vállalkozások szerepe. A versenyképesség hajtóer őinek szükségességét kevéssé értet-
te meg az önkormányzati szféra, és a KKV-k szerepét is tradicionálisan értelmezte.
Az önkormányzatok kevéssé érzik felel ősnek magulcat a foglalkoztatásért.
4) Bár sok város és térsége felismerte már a váltás kényszerét, de lépéseik még
bizonytalanok, óvatosak. Több esetben megfogalmazódott a leromlott várostérségek
rehabilitációja iránti igény, számos városban (Székesfehérvár, Gy őr, Debrecen) már
konkrét lépések is történtek.
Jelentős szemléletváltásra van azonban szükség a K-FF és az oktatás értékelésében is.
A magyar várostérségeknek is be kell látniuk, hogy a tradicionális önkormányzati
feladatok mellett (pl. szociális ellátások) egyre nagyobb figyelmet kell szentelni a
gazdaság fejlesztését szolgáló egyéb szempontolcra is. Ma egy térség versenyképes-
ségének nem a naturális mutatók a mércéi (pl. munlcahelyek száma, vállallcozások
száma, kibocsátás, adóbevétel), hanem egyre fontosabbá válnak az olyan min őségi
tényezők, mint a város oktatási kínálata, kutatási- és fejlesztési színvonala, a vállal-
kozások innovációs készsége, együttm űködése.
A várostérségek politikai elitjében már megfogalmazódtak ezek a problémák, de
intézkedések csak néhány helyen, lassan történnek. Ennek egyik oka a kapcsolatok
hiánya. Kialakulóban van az együttm űködés az egyes önkormányzatok, a térség
egyéb gazdasági szerepl ői, egyéb intézményei között. A kilenc várostérség szerepe
a hazai versenyképesség vonatkozásában kiemelt: fejlesztésük, más nem vizsgált
várostérségekkel együtt nemzeti szükségszerííség. A hazai városok vezet ői azt meg-
Hervainé Szabó Gyöngyvér :
Az integratív várospolitika tapasztalatai a hazai várostérségekben.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/1. 77-91. p.
90 Hervainé Szabó Gyöngyvér TÉT XXII. évf. 2008 s 1
tették, ami az önkormányzati törvényb ől fakadóan megvalósítható. Tudásuk, isme-
reteik, attitűdjük alkalmas volt a rendszerváltás folyamatában a városok új pályára
való állításához. Ahhoz, hogy a várostérségek integrált fejl ődése minőségi nagyság-
renddel változzon, nem elegend ők az egydimenziós programok, szükség van a sike-
res nemzetközi modellekből a hazai viszonyok esetében is realizálható koherens
várospolitika kialakítására. Szükség van olyan társadalmi diskurzusokra, amelyek
az inkluzivitás, a szegény és marginális csoportok helyzete megváltoztatásának
célkitűzéseit a városi közélet normatív követelményévé teszik, melyek között a
város és városkörnyék lakossága egyenl őtlenségével szemben magasabb értéke van
egy igazságosabb helyi társadalom kialakításának.
Jegyzetek
Az NKFP Várostérségi egyenlőtlenségek és versenyképesség kutatási programja részeredményei
(2005-2007).
2
A kutatás partnerei között az MTA RKK Székesfehérvári Csoportja, a Kodolányi János F őiskola
Szociális Tanulmányok Tanszéke, valamint a Pestterv Kft. szerepeltek. A kutatást Szirmai Viktória
professzorasszony vezette.
Irodalom
Common framework on Future Urban Policy Cities Empower Europe. (2004) Ministry of Interior and
Kingdom Relations, The Netherlands. 02/11/2004 http://www.minbzk.nUcontents/pages/522/
commonframework.pdf
EU Common framework on future urban policy. (2004) Vities empower Europe.
http://www.google.hu/search?hl=hu&q=common+framework+for+urban+policy+2004&btnG=Keres
%C3%A9s&meta=
Lille Action Programme. (2000) Proposal for a multiannual programme of co-operation in urban policy
within the European Union. Report by the Committee of Spatial Development. Marseilles. 6. Oct.
2000. http://www.eukn.org/eulcn/themes/Urban_Policy/lille-action-programme_1108.html
Lipcsei Charta (én.) http://www.mut.hu/doldlipcsei%20charta_070502.doc
Pieterse, E. (2004) Untangling `Integration' in Urban Development Policy Debates Published. — Urban
Forum. 1. http://www.isandla.org.za/papers/Ubn%20Integration%20pap.pdf
EXPERIENCES OF INTEGRATIVE CITY POLICY
IN DOMESTIC CITY AREAS
GYÖNGYVÉR HERVAINÉ SZABÓ
During the last decade a new urban movement emerged in the European Union and in the
member countries. Discourses about integrative urban policies became evident in the Euro-
pean normative texts. The new member states suffer from different urban inequalities and the
lack of coherent national urban policies. Recent research about Hungarian experience covered
9 city region areas and 86 local governments. The results are useful for strengthening the
competitiveness of Hungarian cities and its surroundings. Hungarian cities adapted a series of
integrative technics, but a coherent urban public policy is missing at national level. Hunga-
rian local govemment leaders need more knowledge about experience and development
potential of new urban policy methods, models and technics. The co-operation with other
Hervainé Szabó Gyöngyvér :
Az integratív várospolitika tapasztalatai a hazai várostérségekben.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/1. 77-91. p.
TÉT XXII. évf. 2008 • 1 Az integratív várospolitika ... 91
local governments is highly underestimated, and there are no practices at the level of subunits.
The neoliberal model of local govemment managerial practices needs other integrative and
transformative ones. The legal and organisational competencies are missing at neighbour-
hood level; there are no practices for community development. The Hungarian local govem-
ments have a traditional view of development, there is a strong emphasis on state or local
state centred developments and it gives a low value to the capital investment of multinational
firms. They are sceptic conceming civil societies and social economy. The main theories
about endogenous development and innovation capacity are missing from discourses of local
leaders (the role of higher education institutions, research and technology transfer firms). The
highly fragmented local govemment system seems not only ineffective but problematic in
adapting innovative practices as well as.