Tér és Társadalom 21. évf. 2007/3. 217-221. p.
Tér és Társadalom XXI. évf. 2007 • 3: 217-221
KÖNYVJELZ Ő
HUBAI JÓZSEF: AZ UNIÓS CSATLAKOZÁS
HATÁSA MAGYARORSZÁG TERMÉSZETI
ERŐFORRÁS-GAZDÁLKODÁSÁRA
(Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2006, 174 o.)
KRISZTIÁN BÉLA
Az ország kritikus energiafiigg ősége régtől ismert tény. Az újabb események fé-
nyében azonban ismételt áttekintése és az európai kapcsolatrendszerben történ ő
értelmezése fontos eleme mindennapjainknak. Az uniós csatlakozás el őtt a hazai
energiaszektorra ajánlott átszervezések, a gazdasági értékelések következtében a
privatizációs előnyök hangsúlyozása mellett kissé elfedett volt a hazai természeti
erőforrások értéke, hasznosításának lehet ősége. A rendszerelvű komplex megköze-
lítés jegyében vehetjük kézbe Hubai József. Az uniós csatlakozás hatása Magyar-
ország természeti eróforrás-gazdálkodására című munkáját. A nyolc fófejezetbe
rendezett szakmai anyag geográfiai kiindulópontból közelíti a solcrét ű témát. Ez
egyben jelzi a földrajzi szemlélet kitüntetett voltát, a szakföldrajzok szerepét, amit
szerzőnk a „külgazdasági földrajz" leírásával mutat be. Az egyes fejezetek (I. A
természeti erőforrások kutatásának geográfiai irányzatai; II. A természeti er őforrá-
sok gazdasági szerepe, értékelésük szempontjai; III. Természeti er őforrásaink álta-
lános bemutatása; IV. Természeti er őforrásaink részesedése, súlya nemzeti vagyo-
nunlcban; V. Természeti er őforrásainIc megoszlása és térbeli szóródása; VI. Hazánk
külkereskedelmének rövid bemutatása; VII. Természeti er őforrásainIckal összefüg-
gő ügyletek; VIII. Uniós csatlakozásunk kérd őjelei; majd a IX. Befejezés) a leíró és
értékelő, kritikai részek változatosságával tárják fel a hazánk területi értékéb ől
eredő kihasználható lehetőségeket és megtörtént eseményeket. Szerz őnk szerint is a
kedvező földrajzi helyzet kiaknázása azonban nem tapasztalható. Megjegyezzük,
hogy szerzőnk példái jók, de hozzátehette volna: a Duna hajózhatósága a hiányzó
nagymarosi létesítmény miatt korlátozott, az országot kelet—nyugati irányban átsze-
lő autópályák az országon való áthaladás gyorsaságát növelik a vonzóbb befektetési
és üdülőterületek irányába. Figyelemreméltó a természeti er őforrások értékelésének
árnyalt bemutatása, amelyben mára új szempontok is érvényesülnek. A globális
összefüggésekre kitekintéseket nyújtó és a külkereskedelmi ügyleteket bemutató
fejezetrészek azt a solcrét ű kapcsolatrendszert tárják fel, melyet egy külpiacra orien-
tált gazdaság energiaszükségletei érdekében szükségszer űen megoldani kényszerül.
Az energia-kapcsolatrendszer termelés- és általános, társadalompolitikai kérdés
KÖNYVJELZŐ
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/3. 217-221. p.
218 Könyvjelz ő TÉT XXI. évf. 2007 • 3
volt, és az is marad. Az energia korszakonként változó súllyal kezelt volta ellenére
Hubai József kötete az aktuális és megoldandó kérdésekre is összpontosít: az uniós
csatlakozással felmerül ő kérdések célorientált felsorolása és a lehetséges megoldá-
sok feltételei továbbgondolkodásra késztetnek. A könyv alkalmas arra, hogy az
olvasó komplex formában szembesüljön a csatlakozással más viszonylatba került
versenyképesség-vesztéssel, az energia értéken történ ő kezelésével. Ez különösen a
külkereskedelmi relációkat érint ő részekben, majd a Befejezésben válik konkréttá.
A mű a kérdések csomóponti megközelítéseivel igyekszik azt az ellentmondást felol-
dani, hogy a tárgy tekintetében meghatározó hosszú folyamatokkal vagy a részletek-
kel foglalkozzon. Szerzőnk a szakértő lektorral, dr. Süli-Zakar István professzorral
együtt jól oldja meg a feladatot: az arányos szerkesztés és súlyozott tartalom jól tük-
rözi a 21. századba lépett ország természeti er őforrás-gazdálkodásának nemzetbizton-
ságilag, stratégiailag is fontos tevékenységét. A szerz ő szárnos térképpel, ábrával
szemlélteti a gazdag anyagot, segítve a sokrét ű ismeretanyag megértését.
KÖNYVJELZŐ
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/3. 217-221. p.
TÉT XXI. évf. 2007 • 3 Könyvjelz ő 219
PAP NORBERT: KISTÉRSÉGFEJLESZTÉS
A KISTÉRSÉGFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS
GYAKORLATA MAGYARORSZÁGON
A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN
(Alexandra Kiadó, Pécs, 2007, 200 o.)
LUDESCHER GABRIELLA
A „Kistérségfejlesztés" című könyv elérte el őszóban megfogalmazott célját, olyan
tankönyv, szakkönyv lett, amely segít a kistérségfejlesztéssel kapcsolatos kérdések
megválaszolásában. A kötet els ősorban segítséget nyújt abban, hogy részletesen
megismerjük a kistérségek kialakulását, típusait, cél- és eszközrendszerét, partneri
környezetét, a területfejlesztési koncepciókat és programokat, valamint tematikus
utakat és innovációs eszközöket. Másodsorban az „Egy rurális mintatérség: kistér-
ségi szervez ődések Tolna megyében" cím ű fejezetében betekintést enged egy me-
gye valódi kistérségi szervez ődéseibe, és tárgyalja a kistérségek jöv őjét is. A szerz ő
a három részre tagolható alkotásának végén, az els ő függelékben a pályázatírási
technikát vázolja fel, a második függelékben pedig módszertani segítséget kíván
nyújtani a jellemz ően rurális kistérségi területek fejlesztési terveinek elkészítéséhez.
A szaldcönyv jobb megismertetése céljából szükségesnek látjuk sorba venni a
könyv tíz fejezetét, valamint két függelékét is.
Az első fejezet — A lcistérségek földrajzi kérdései — bemutatja, hogy mit nevezünk
kistérségnek, milyen nagy földrajzi gondolatrendszerek, térfelfogások alakultak ki.
Továbbá összefoglalóan ismerteti a napjainkban Magyarországon él ő térkategória-
rendszereket, melyeket közismert kutatók dolgoztak ki (Krajkó Gyula, Nemes Nagy
József, Süli-Zakar István és Tóth József). A szerz ő által szerkesztett táblázatok
segítik az Olvasót a térszerkezet, térrendszerek megismerésében.
A könyv második fejezetében — A kistérségek kialakulása, típusai Magyarorszá-
gon — a szerz ő röviden ábrázolja a magyar kistérségtörténetet, a társulások kialaku-
lásának, működésének jogi hátterét, a kistérségek tipológiáit, valamint a kistérségek
együttműködésének hatékonyságát és gátját. A kit űnő stílusban megírt és kell őkép-
pen részletes fejezet megfelel ő információt nyújt mindazok számára, akik többet
akarnak megtudni a kistérségek kialakulásáról és típusairól.
A harmadik fejezet — A kistérségfejlesztés cél- és eszközrendszere — bemutatja
azokat a célokat, amelyek mentén a tevékenységek szervez ődnek, valamint a kistér-
ség eszközrendszerét, a regionális politika eszközeit. Ezen túl rámutat az eszköz-
KÖNYVJELZŐ
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/3. 217-221. p.
220 Könyvjelz ő TÉT XXI. évf. 2007 • 3
rendszer egyéb elemeinek felhasználására (vállalkozói övezetek, ipari parkok, köz-
ponti nagyberuházások, kistérségmarketing, oktatás, képzés stb.).
A negyedik fejezetben — A kistérségek a magyar területfejlesztés intézményrend-
szerében, és partneri környezetük — a hazai területfejlesztés intézményrendszerét
mutatja be a szerz ő , valamint a területfejlesztési partnercsoportok: kormányzat,
önkormányzatok, magánszféra, vállalkozások, önkéntes és közösségi szféra, EU-s
szervezetek, nemzetközi partnerségi szervezetek motivációiról olvashatunlc.
Az ötödik fejezet — Területfejlesztési koncepciók és programok a kistérségek
számára — a területi tervezés módszertanát írja le, mely segítséget nyújt a területter-
vezőknek a koncepciók és a programok elkészítésében. E módszertani leírásra nagy
szükség mutatkozik a szakma m űvelői részéről, hiszen az eddig (2004-2006;
2007-2013 közötti idő szakra) elkészült koncepciók, programok színvonala nem
mindig felel meg a követelményeknek.
A hatodik fejezet — A tematikus utak jelent ősége — feltárja a hálózatos együttm ű-
ködést és ennek formáját, a tematikus utat, valamint ezek típusait, f őbb feladatait és
sajátosságait. E fejezet a többihez hasonlóan gyakorlati tapasztalatot is bemutat, a
tematikus út ismertetése kapcsán (Villány—sildósi borút), valamint néhány projekt-
ötletet is felvázol.
A könyv hetedik fejezetében — Innovációs eszközök — az innovációs intézmények
hasznáról van szó. A szerz ő meglátása szerint ma a lcistérségek számára az ipari
parkok, inkubátorházak, teleházak, az úgynevezett innovációs központok jelenítik
meg az innovációs intézményeket. A szerz ő részletekbe men ően írja le a vállalkozá-
soknak nyújtandó szolgáltatások lehetséges körét.
A nyolcadik fejezetben — Az információs társadalom kihívásai — kerül sor az info-
kommunikációs eszközrendszer bemutatására. Továbbá a szerz ő feltárja az Olvasó
számára az információs forradalom lcistérségek számára kínálkozó lehet őségeit is.
A kilencedik fejezet — Egy rurális mintatérség: kistérségi szervez ődések Tolna me-
gyében — betekintést enged egy, a szerz ő által 2003-2004-ben vezetett, Tolna megyei
vizsgálatba. E konkrét kutatáson keresztül megismerhetjük egy megye Icistérségei-
nek adottságait, mind földrajzi, mind területfejlesztési aspektusait.
Az utolsó fejezet — A lcistérségek jöv ője? — a legrövidebb fejezet, de egyben az
egyik legérdekesebb része a könyvnek. A szerz ő téziseket fogalmaz meg a lcistérség
elkövetkező tíz évével kapcsolatosan. Ezek a feltevések nagyon elgondolkodtatóak,
ezért célszerű lenne, ha azon személyek is foglalkoznának a kistérségek jöv őjével,
akik döntéshozó pozícióban vannak.
A könyvben szereplő két fűggelék — A pályázatírásról; A rurális térségi komplex
fejlesztési program készítésének módszertana —, ahogy a szerz ő az előszóban is írja,
lazábban kapcsolódnak a könyv fentiekben bemutatott fejezeteihez. A recenzens
véleménye szerint a pályázatírási technika bemutatása nem biztos, hogy teret kelle-
ne kapjon egy ilyen magas színvonalú, igényes könyvben. Bár nagy részletességgel
íródott meg, ennek ellenére sem tud megfelel ő eligazítást adni egy kezdő pályázat-
írónak. Álláspontunk szerint a könyv témáját és tartalmát figyelembe véve nem is
KÖNYVJELZŐ
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/3. 217-221. p.
TÉT )0(I. évf. 2007 • 3 Könyvjelz ő 221
tűzheti ki reális célként azt, hogy a pályázatírási technika módszerét a gyakorlat
számára is alkalmazhatóan bemutassa.
A fiiggelék másik írása módszertani segítséget kíván nyújtani a jellemz ően rurális
kistérségi területek fejlesztési terveinek elkészítésére. Az Ormánság példáján ke-
resztül megismerhetjük, hogy a fejlesztési terv elkészítése során milyen vizsgálati
és bemutatási kritériumoknak kell eleget tenni.
A könyv erősségének telcinthet ő, hogy gyakorlat-orientált, amivel kielégíti az Olvasó
könyvvel szemben támasztott igényeit. A szerz ő didaktikus stílusa, könnyen értel-
mezhető írásmódja, valamint a jól megszerkesztett és kell őképpen strukturált tábláza-
tai könnyen olvashatóvá és magyarázóvá teszik a mondanivalót. A szerz ő írásában
visszatükröződik az elméleti, szalcmai látásmód és a gyakorlati tapasztalat is.
A könyv pozitívuma az is, hogy a szerz ő nemcsak, hogy felismeri, hanem be is
mutatja azon véleményét, miszerint az alapvet ő kistérségfejlesztés titka nem csupán
az anyagi forrásokon múlik, hanem a humán er őforrásokon is. A valódi fejleszté-
sekhez e két forrást kellene párhuzamosan és hatékonyan kihasználni.
A könyv erőssége mellett a recenzió írója hiányolja a még több és markánsabb
fejlesztési ötletek b ővebb ismertetését. Mint minden aktuális szakirodalomnál, itt is
problémaként merül fel, hogy a könyv els ő változata 2005-ben készült (ezt a könyv
2005-ben írt el őszavából tudhatjuk meg), és azóta a kistérségekben is több változás
történt (pl. gyakorlatilag a legtöbb Többcélú Kistérségi Társulás rendelkezik web
felülettel). A szerz ő a könyv megjelenésekor szerencsére friss információkkal is
ellátta írását, így valóban aktuális szakirodalmat tarthat kezében az Olvasó. Beke-
rültek a könyvbe a Nemzeti Fejlesztési Terv II. (Új Magyarország Fejlesztési Terv)
Operatív Programjai is, de mindennek ellenére néhány résznél (pl. Az információs
társadalom kihívásai) érzékelhet ő, hogy korábban írta a szerz ő. A recenzens nem
tarja szerencsésnek az ajánló bibliográfia helyét a 144-151. oldalon, kedvez őbb lett
volna a szokásos módon a könyv végére elhelyezni. A színvonalas könyvben az
egyes részek, fejezetek eltér ő részletezettsége (pl. hetedik, nyolcadik fejezet), vala-
mint a tartalomjegyzékből az alfejezetek címeinek és az ajánló bibliográfia megje-
lölésének elmaradása nehezíti a könyv használatát, bár összességében egy jól szer-
kesztett, az oktatás szempontjából didaktikus m űről van szó.
Zárszóként elmondhatjuk, hogy a szerz ő e könyve szalcmai és olctatási szempont-
ból értékes, legnagyobb erénye a tudományos jellege, valamint a könnyen értel-
mezhetősége és gyakorlatorientáltsága. Hozzájárul a szakemberek szakmai fejl ődé-
séhez, és olyan összefoglalást nyújt a kistérséggel foglalkozók számára, amely
nélkülözhetetlenné válhat a munkájulc során.