Tér és Társadalom 21. évf. 2007/3. 187-195. p.
TÉT XXI. évf. 2007 • 3 Kitekintő 187
A VÁROSI NÉPESSÉG TÉRSZERKEZETE EURÓPA
POSZT-SZOCIALISTA RÉGIÓJÁBAN1
(Development of Social-demographic Intraurban Structure of
the City in the Post-socialist Region of Europe)
JANETTA DICKÁ
Kulcsszavak:
városszociológia térszerkezet posztkommunista országok
A posztkommunista országok városainak bels ő térszerkezete eltér ő módon változott az elmúlt évtizedek-
ben. A marxista városfejlesztés Szovjetunióban kidolgozott mintája alapján az ipar igényei és a társa-
dalmi egyenlőség megteremtése céljából formálták a városokat Az egyenl őség ideológiája a városok
közti különbségek kialakulását is ellenezte. A kommunista diktatúrák bukásával a piaci viszonyok, a
magántulajdon megerősödése és a politikai pluralizmus lett a fő alakítója a városok belső térszerkezeté-
nek. Az épített környezet sajátossága miatt az átalakulás lassú folyamat, de már láthatóak az eredmé-
nyek. A belvárosok új funkciót kaptak, a népesség elkülönülése jövedelmi színvonaluk alapján feler ősö-
dött. A városok közti verseny miatt jelent ős különbségek kezdenek mutatkozni mind az épített környezet-
ben, mind a lakosok életkörülményeiben.
Bevezetés
Egy település, azon belül a városi települések fejl ődését nem pusztán a földrajzi
elhelyezkedés befolyásolja. Közvetlen hatással van rá lakosságának összetétele is.
Fontos szerepet játszik a város országon belüli földrajzi elhelyezkedése, az általa
gyakorolt funkciók, valamint politikai és gazdasági szerepköre is. Az 1989 után
bekövetkezett politikai és társadalmi változások, amelyek Közép- és Kelet-Európa
államait érték, nagy hatással voltak az átmenet id őszakában a városok népességének
településen belüli elhelyezkedésére, azaz a népesség városi térszerkezetére is.
A tanulmány célja, hogy bemutassa a városi lakóhelyek térszerkezetének változá-
sát a városok fejl ődésének említett két id őszakában.
A szocialista város
A városok kitüntetett helyzete és a városokat ért jelent ős változások Közép-
Európában igénylik, hogy vizsgáljuk társadalmuk és népesedésülc változását a léte-
ző szocializmus időszakában és az azt követ ő átmeneti időszakban.
A szocialista rendszer a városok fejl ődését a második világháborútól kezdve a
nyolcvanas évek végéig befolyásolta, azaz 45 éven át tartó befolyást és hatást kell
vizsgálnunk. Kevés tanulmány vállalkozott arra, hogy a szocialista vagy kommunis-
ta városok jellemzőit megfogalmazza. Ezek közül meghatározó jelent őségű
Hamilton A szocialista város című munkája. Sok szerző hivatkozik alapos megfi-
Janetta Dická : A városi népesség térszerkezete Európa poszt-szocialista régiójában.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/3. 187-195. p.
188 Kitekint ő TÉT XXI. évf. 2007 • 3
gyeléseire, amikor a szocialista város vagy a szocialista városodás jelenségér ől szól
(pl. Enyedi).
A szocialista város területi szerkezete az iparosítás és a modernizálás útján való-
sult meg és ezeken a folyamatokon keresztül vezérelték központilag a társadalom
tervezését. Mindezek miatt sok szerz ő (Musi/ 2002; Matlovié 2004) a szocialista
városiasodás folyamatát az általános városodási folyamatok különös változatának
tekintette, amely a központi tervezésben gyökerezett. A központi tervezés elhanya-
golta a városok helyzeti el ő nyeit, aminek következtében a legnagyobb városok
növekedése lelassult. A létez ő szocializmus városkoncepciója tulajdonképpen az
1920-as években formálódott a Szovjetunióban. Ideológiai hátterét a marxizmus
szolgáltatta. Friedrich Engels szerint a f ő lépések közé tartozik a piaci mechanizmu-
sok fölszámolása, a városi és falusi területek közti különbségek lebontása, az ipar és
a népesség kiegyensúlyozott elhelyezése, valamint az ipari és a mez őgazdasági
területek szisztematikus területi egyesítése (Matlovié 2004). A szocialista város
(azaz a kommunista és szocialista állam befolyása alatt növekv ő városok) fejl ődé-
sének alapvető célja volt a társadalmi egyenl őség és a polgári osztály felszámolása
(French—Hamilton 1979 — idézi Rouppila 2004). Abból a célból, hogy osztály nél-
küli és kulturális különbségek nélküli városokat hozzanak létre, a városépítés fo-
lyamatának alapjává a szocialista társadalom alapját, a munkásosztályt tették. En-
nek ellenére a kutatások bebizonyították, hogy a szocialista városokban gazdasági
és társadalmi szempontokat nézve megmaradtak a társadalmi csoportok között a
területi különbségek. A városi egyenl őtlenségek megléte érvényes mind a polgári
múlttal rendelkez ő városokra, mind a tipikusan szocialista városokra. Smith (1996)
szerint a társadalmi egyenl ő tlenségek mértéke a szocializmus idején kisebb volt,
mint a kapitalizmusban. A lakókörülmények közti különbség fellelhet ő volt a ma-
gas társadalmi státusszal rendelkez ő lakók csoportja és a többi városlakó között. A
szocialista városok térszerkezeti mintázata nem követte a klasszikus területi model-
leket (körkörös, sávos-szakaszos, többközpontú stb.), viszont a klasszikus térszer-
kezeti modellek minden eleme felfedezhet ő bennük (Rouppila 2004).
A fenti okokból a szocialista korszakból megmaradt a városok társadalmára jel-
lemző néhány térszerkezeti sajátosság. Ezek alapján Matlovi ő (2004) megfogalmaz-
ta a szocialista város jellemz őit (1. táblázat), melyek érvényesek mind az egész
városra, de annak egyes részeire is, kerületi egységet értve ez alatt. Ezek a városok,
illetve ezek a kerületek a szocializmus id őszaka alatt formálódtak a korra jellemz ő
elvek alapján. Amennyiben térszerkezetük a szocializmus alatt módosult, az a szo-
cialista városítás elvei alapján történt. Ebben a tekintetben a szocialista városnak
több típusát tudjuk meghatározni:
1) a teljesen szocialista városok: ilyenek az új alapítású városok, mint Nová
Dubnica, vagy egy környékbeli „bolygó" település egybeolvasztása a szom-
szédos várossal, mint Nowa Huta csatolása Krakkóhoz, Poruba csatolása
Ostravához, Saca egyesítése Kassával;
Janetta Dická : A városi népesség térszerkezete Európa poszt-szocialista régiójában.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/3. 187-195. p.
TÉT XXI. évf. 2007 • 3 Kitekint ő 189
1. TÁBLÁZAT
A szocialista városok els ődleges jellemz ői
(Primary Features of the Socialist City)
Általános — A piac hiánya és a földjáradék durva mell őzése;
jellemzők — a tulajdon államosítása;
— az irányítás központi-bürokratikus rendszere, a helyi önkormányzás
fölszámolása, a helyi igazgatás függése a központi kormányzattól;
— a kommunista párt hatalmi-politikai monopóliuma;
ideológiai és politikai ismérvek els őbbsége a gazdasági érdekek-
kel szemben a települések benépesítésében és a társadalmi-
gazdasági cselekvésekben, melyek célja a városi egyenl őség
megteremtése volt társadalmi és területi különbségek nélkül;
— a lakókörülmények, az esztétikai szempontok alábecslése;
— egyenlősítő belpolitika;
— a normativitás és a hasznosság elvének alkalmazása a területi
tervezésben;
— a nehézipar előnyben részesítése a városok iparosítása alkalmával;
— a lakóépületek technológiai és ipari irányultságú fejlesztése, a töme-
ges építésre helyezve a hangsúlyt, és az egyes elemekt ől kezdve a
teljes építményig törekedve a sorozatgyártásra, a típusalalcításra, az
állandó szerkezeti formákra;
— a falusiak tömeges beköltözése a városokba;
— a környezeti gondok lebecsülése.
A városok — A belvárosok elhanyagolása;
építészeti — nagyszámú használaton kívüli értékes földterület a város bels ő Té-
1 ellemzői szein (kedvező fekvés, műszaki infrastruktúrával való ellátottság);
— monoton felépítés ű és kinézetű tömbházak építése túlteng ő
mennyiségben;
— az épületek dekorativitására figyel ő rövid periódus után a modern
városépítészet vulgarizált változatának elterjedése a változatos-
ság mérhetetlenül alacsony szintjével.
A városok — Tömbházak építésének els őbbsége;
funkcionális — az egyedí lalcások építésének visszaesése;
jellemzői — a célnak megfelel ő szerkezetek er őteljes fejlesztése;
— az ipari területek fejlesztése.
A társadalom — Egységesít ő törekvések a városi terek társadalmi-gazdasági
térszerkezete különbségeinek felszámolására;
— a lalcosok társadalmi-gazdasági helyzetük alapján kevert és véletlen
csoportjainak együttléte és rendkívül kis mérték ű szegregáció;
a város térszerkezetében fellelhet ő társadalmi különbségek a
lakások adminisztratív (állami) elosztásánalc a következménye;
a lakótelepi népességre két generáció együttélése jellemz ő;
— a belváros éles területi különbségei a családok helyzetével (státu-
szával) függenek össze;
a belváros elfalusiasodása a falusi lakosok beköltözésének követ-
kezménye;
— a népesség marginális csoportjai alacsony arányban vannak jelen.
Forrás: Matlovi (2004).
Janetta Dická : A városi népesség térszerkezete Európa poszt-szocialista régiójában.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/3. 187-195. p.
190 Kitekint ő TÉT XXI. évf. 2007 • 3
2) a beköltöztetések útján szocialistává formált városok: eredetileg kis- és kö-
zépvárosokról van szó, amelyek a szocialista iparosítás következtében roha-
mosan fejlő désnek indultak (ilyen volt Vágbeszterce, Garamszentkereszt);
3) városok markáns szocialista munkástelepekkel és megmaradt „preszocialista
maggal", hagyományos belvárosi maggal: ezekben a városokban jelent ős
fejlő dés ment végbe a szocializmus alatt, szocialista kerületek gy űrűje veszi
körül a régi lakótömböket (Pozsony, Kassa, Eperjes, Budapest, Lodz,
Lublin);
4) városok a szocialista urbanizáció lanyha jeleivel: ezek a városok gazdasági
és demográfiai értelemben stagnáltak a szocializmus évei alatt (ilyen volt
Fejérkő, Lő cse, Selmecbánya, Úesk)'7 Krumlov, Esztergom, Zakopáne)
(Matlovié 2004).
A szocialista város bels ő szerkezetének vizsgálata lehet ővé teszi a jellegzetes vo-
nások nagy számának elhatárolását (1. ábra). A szocialista város bels ő társadalmi
(népesedési) térszerkezete jellegzetesen homogén, a szegregáció, az elkülönülés kis
mértékű. Ennek ellenére a területi elrendez ődésben voltak egyenl őtlenségek. A
társadalmi egyenlő tlenséget az anyagi javak újraelosztásán és a lakások elosztásán
keresztül megszüntették. A szocialista városok lakosainak társadalmi-gazdasági
státuszában meglév ő különbség volt az a jelenség, amely kifejezte, hogy a lakosok
megoszlása nagyon kevert. Másrészt a népességen belüli különbségek a család
státusza szerint lényegbevágó fontosságúak voltak. A kelet-európai szocialista vá-
rosok népességének térszerkezete a társadalmi státusz mértéke szerint csökken a
városközponttól kifelé, vagyis sávos szerkezet tapasztalható.
1. ÁBRA
Állami beruházások zónánként a szocialista városokban
s
(National Investments in the Individual Urban Zones in the Socialist City)
Crty Transiboncrl New Outer
centre zone housing suburtron
estates (»OS
Most public
investment in
urban development
Képmagyarázat: City eentre — városközpont; Transitional zone — átmeneti zóna;
New housúig estates — új lalcótelepek; Outer suburban areas — kertváros.
Most publie investment in mban development — A városfejl ődés legnagyobb beruházásai.
Forrás: S3')1cora (2001).
Janetta Dická : A városi népesség térszerkezete Európa poszt-szocialista régiójában.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/3. 187-195. p.
TÉT XXI. évf. 2007 • 3 Kitekint ő 191
2. ÁBRA
A kelet-európai szocialista városok növekedési modellje
(The Growth Model of the East European Socialist City)
Képmagyarázat:
1960 előtt épült utak
1960 óta épült utak
Vasút
A szocializmus el &ti
lcorszak
Történelmi városmag 1800
előtt
Központi üzleti negyed
A hajdani fels ő- és közép-
osztály lakóövezete
A hajdani munkásosztály
lakóövezete, keveredve az
ipari épületeklcel és raktá-
rakkal
Szocialista korszak
Lakóövezet jóléti és
alapellátáshoz tartozó
szolgáltatásokkal
Új városközpont
MásodktSzpont
Szolgáltató központ regio-
nális vagy országos jelent ő-
séggel
Ipari zóna
Zöldövezet
Sportterek
Forrás: French-Hamilton 1979 - idézi Rouppila (2004).
3. ÁBRA
A társadalmi státusz különböz ósége a belvárostól való távolság figgvényében
'
(Differentkition of the Social Statur on Dependence from the Distance of the Downtown)
Függőleges tengely: a népesség társadalmi státusza (magas— alacsony).
Vízszintes tengely: távolság a városközponttól (városközpont — városszél).
Forrás: S}51cora (2001).
Janetta Dická : A városi népesség térszerkezete Európa poszt-szocialista régiójában.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/3. 187-195. p.
192 Kitekint ő TÉT XXI. évf. 2007 • 3
Poszt-szocialista város
A poszt-szocialista városok az átmeneti és ideiglenes változatát mutatják annak a
fejlő dési formának, amelyet a szocialista rendszer összeomlása és az azt követ ő
politikai-társadalmi-gazdasági átalakulás befolyásolt a kapitalista város felé vezet ő
fejlő dés útján. Ez pedig a város térszerkezetének alkalmazkodása az új feltételek-
hez. A fő változások azokat a városrészeket érintik, amelyek a funkcionalitás, az
építészeti forma vagy a népesség társadalmi összetétele értelmében nem felelnek
meg az új feltételeknek (Sficora 2001; Matlovié 2004). A „poszt" el őtag jelzi az új
társadalmi forma elkülönülését a korábbitól, azaz a szocialistától, a kommunistától.
Földrajzi értelemben kulcsfontosságú a városok bels ő térszerkezetének változása.
Ermek következtében a poszt-szocialista városok tanulmányozásának azt kell meg-
céloznia, hogy a városok fizikai, fimIccionális és társadalmi karakterében hol és
milyen jellegzetes változások következnek be. Ahogyan Sykora (2001) állítja, a
poszt-szocialista városok térbeli szerkezetük változásain keresztül jellemezhet ők.
Eszerint a poszt-szocialista városok modelljének megalkotásában a térbeli szerkeze-
tük változásának megértése jelenti a segítséget, figyelve a változások okaira.
A városok területi szerkezetében bekövetkezett új folyamatok és az ebb ől követ-
kező változások oka a poszt-szocialista városok új társadalmi körülménye, amelyek
az 1990-es években kezd ődtek. Enyedi (1998) a városi körülmények megváltozását
eredményező fó tényező k közé sorolja a településrendszer piaci irányú változásait, a
városok gazdaságának, társadalmának és épített környezetének átalakulását. Musil
(2000; 2003) és Sykora (2001) a következ őképpen magyarázzák az átalakulás fo-
lyamatát:
a) a központi-bürokratikus gazdasági mechanizmus átváltozása piacgazdaságira,
b) a magántulajdon els őbbségének helyreállítása és a földbérlet újraindítása,
c) a városok igazgatásának többpárt-rendszer ű alapokra helyezése,
d) az egység és a sokféleség értékének visszatérése a politika és az eszmei küz-
delmek világába.
A városok térbeli szerkezetének változása visszahatás gazdasági-társadalmi-
politikai változásolcra, bizonyos id őbeli eltolódással, amely az épített szerkezetek
tartóssága miatt természetes. A város térszerkezetének, f őleg morfológiai és funkci-
onális tulajdonságainak átalakulását ennél fogva úgy lehet tekinteni, mint a társa-
dalmi rendszer változásának meger ősítését (Matlovié 2004).
Összefoglalva, a poszt-szocialista város, mint átmeneti város írható le, melynek
különlegessége a két változás id őtartamának különbségéb ől adódik. Az átalakulás
első szakasza gyorsan változó területi mintákat hoz létre. A második szakaszban ez
összefonódik magának a városnak a térszerkezetével (S)íkora 2001). Ennek megfe-
lelő en megállapítható, hogy a poszt-szocialista város átmeneti képz ődmény és en-
nek időtartama a város bels ő szerkezetének átalakulásától függ.
Janetta Dická : A városi népesség térszerkezete Európa poszt-szocialista régiójában.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/3. 187-195. p.
TÉT XXI. évf. 2007 • 3 Kitekint ő 193
Az átalakulás folyamatának és változásainak osztályozása
a városok népességszerkezetében
Csak nagy nehézségek árán lehet elkülöníteni a városok bels ő szerkezetében vég-
bement változások közül azokat, amelyek a szocialista város kapitalista várossá
változásakor, illetve a globalizáció folyamatában történtek. MatloviZ (2004) szerint
a városi térszerkezet változásainak vizsgálatához elengedhetetlen az egyes változási
hatások tanulmányozása, úgymint a formai, a funkcionális és a népesedési. A meg-
lévő szerkezeti részek és azok változása kölcsönhatásban vannak egymással, annak
ellenére, hogy id őben eltérő módon változtak. A leggyorsabban a társadalmi-
népesedési térszerkezet változik, másrészt a legellenállóbbak a változásokkal szem-
ben a morfológiai változások, miközben a társadalmi-népesedési térszerkezet válto-
zásának következésképpen válaszolni kell a morfológiai és funkcionális változások-
ra. A megállapított tényekb ől származik az igény a városok térszerkezetében lezajló
változások folyamatának osztályozására.
Többek között Sykora (2001) és Matlovie' (2001; 2004) munkáiban találhatunk
táblázatos formában kísérletet a poszt-szocialista városok térszerkezetében végbe-
menő változások osztályozására. Az osztályozás legf őbb ösztönzője az az igény
volt, hogy a poszt-szocialista városok térszerkezetében történt változásokat értékel-
jék. Sykora (2001) szerint a következ ő szempontok szerint lehet elemzést folytatni:
1) városrészenkénti elemzés morfológiai, funkcionális és társadalmi-népességi
szempontok alapján két vagy több id őszakban; 2) a változásokhoz vezet ő folyama-
tok kiemelése a város térszerkezetében (pl. elüzletiesítés, középosztályosodás,
külvárosiasodás); 3) a városi területek elkülönülése a változás karakterének és
mélységének alapján (pl. városközpont, belváros, lakótelepek, villanegyed, város-
környélci zóna). Az értékel ő elemzés nem fejeződhet be a területi szerkezet és annak
változásának puszta leírásával, hanem egyúttal értelmezni is kell az egyes változá-
sok eredetét.
A poszt-szocialista városok térszerkezetének átalakulásával foglalkozó munkák
alaposan feltárták az egyes átalakulási eseményeket. Ennek ellenére SYkora (2001)
rámutat, hogy a városi térszerkezeti változások értékelése tekintetében a változá-
soknak nincs módszeres osztályozása. Az egyes változási folyamatok meghatározá-
sában lényeges különbségek vannak attól függ ően, hogy mi a kutatás tárgya, és
annak mi az ismeretelméleti és módszertani iránya. A megállapított tények lényeges
meghatározásbeli eltérésekhez és számtalan vitához vezetnek. Matlovi (2001;
2004), aki áttekintette az átmenet folyamatát és annak hatását a poszt-szocialista
városszerkezetre, bemutatja az általa meghatározott alapfogalmakat, a megfigyelt
folyamatok leírását, azok egymáshoz való kölcsönös viszonyát, viszonyukat a vá-
rosrészek szerkezetéhez, valamint az egyes városi területekhez (2. táblázat).
Janetta Dická : A városi népesség térszerkezete Európa poszt-szocialista régiójában.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/3. 187-195. p.
194 Kitekint ő TÉT XXI. évf. 2007 • 3
2. TÁBLÁZAT
Az átmenet folyamatai és azok hatása a városok bels ő szerkezetére
(The Processes of the Transformation and Their Projection into Intraurban Struc-
tures and Zones of the Cities)
A város Társadalmi-
belső Formai jegyek Funkcionális jegyek népesedési sajátos-
szerkezete ságok
Külvárosiasodás Külvárosiasodás Külvárosiasodás
(szuburbanizáció) — (szuburbanizáció) — E (szuburbanizáció) —
E E
Elüzletiesedés
Középosztály° sodás (kommercializálódás) Középosztályosodás
(dzsentrifikáció) — — A, E, B, D, C (dzsentrifikáció) —
B, A B, A
Az átmenet folyamata
Az ipar visszahúzó-
Helyreállítás dása Elkülönítés (szegre-
(revitalizáció) — (deindusztrializáció) gáció) — B, D, E
A, B, C, D, E —B
Elszigetelődés
Pangás (recesszió) — Lefegyverkezés (de- (izoláció) — A, B, E
B, D, E militarizáció) — B
Státuszhanyatlás — D
A hitélet meger ősö-
dése (szakralizáció) —
A, B, C, D, E
A feladatok szakoso-
dása — A, B, E
Zónák: A — városközpont, B — belváros, C — lakóövezet, D — lakótelep, E — külváros
Forrás: Matloviü (20o4).Összegzés
Mind a szocialista, mind a poszt-szocialista korszakban vizsgálták a városi területek
társadalmi-népesedési különbözőségét a fejlődés szempontjából. A szocialista város
területi szerkezetét az iparosítás és a modernizációs folyamatok útján formálták, ezen
folyamatokon belül központi táradalomtervezéssel. A poszt-szocialista város egy
átmeneti és időleges formája a fejl ődésnek, amelyet a szocialista rendszer összeomlá-
sa és az azt követő társadalmi átalakulás befolyásolt, amely a kapitalista város kiala-
kulása irányába mutatott. A városszerkezet az új feltételekhez alkalmazkodott.
A poszt-szocialista országokban a városi átmenet vizsgálata a városföldrajz kutatási
területéhez tartozik. A társadalmi-népesedési változások a városszerkezetben mélyeb-
bek voltak a fő városokban és a nagyvárosokban (pl. Kassán is). A poszt-szocialista
országok más városaival együtt, mint amilyen Brno és Miskolc, jelentik az adott téma
következő közös kutatási területét. Ezek a kiválasztott városok az illet ő országok
perifériális területeinek nagyvárosai (a f ővárosok helyzetéhez képest), és hasonló
helyzetben vannak az adott ország településhálózatában (második—harmadik legna-
Janetta Dická : A városi népesség térszerkezete Európa poszt-szocialista régiójában.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/3. 187-195. p.
TÉT XXI. évf. 2007 • 3 Kitekint ő 195
gyobb városok). Felállítható az a hipotézis, hogy a fővárosokkal való összehasonlítá-
suk felhívhatja a figyelmet az egyes országok kiválasztott városaiban az egyedi fo-
lyamatok időbeli eltolódására, fóleg a külvárosiasodás, a középosztályosodás és a
státusz-hanyatlás folyamatában.
Jegyzet
A tanulmány a VEGA 'C.1/2004/05. keretében készült: A fejl ődés sajátos vonásai és a területi különbsé-
gek Kassa régióban társadalomföldrajzi szempontból.
Irodalom
Carter, H. (1995) Social areas of the city and social characteristics of residential areas. — Carter, H. The
study of urban geography. Fourth edition, Amold, London. 221-233. o.
Dická, J. (2006) Vplyv transforma 'éného procesu na rozmiestnenie obyvaterstva mesta Kofice v rokoch
1991 a 2001. ACTA FSHNUP, Prírodné vedy XLIV, Folia geographica 9, FHPV PU Prdov, 8s. — v tlaéi.
Enyedi, Gy. (1998) Transformation in Central European Postsocialist Cities. — Enyedi, Gy. (ed.) Social
Change and Urban Restructuring in Central Europe. Akademiai Kiadó, Budapest. 9-35. o.
Gajdok P. (2002) (lovek, Spoloénost; Prostredie — Priestorová sociológia. SociologickY ústav SAV,
Bratislava.
Kempen, E.T. (1994) The dual city and the poor: social polarisation, social segregation and life changes.
— Urban Studies. Vol. 31.995-1015. o.
Kempen, R. —Ozuelcren S.A. (1998) Ethnic segregation in cities: New forms and explanations in a dy-
namic world. — Urban Studies. Vol. 35. Iss 10.
Kulla, M. (2005) Priemysel Kofic — minulost; sú éasnosr a budúcnost: Geografické aspekty
sti'edoevropského prostoru, Sbomílc pfispévku z 13. mezinárodní konference, GEOGRAFIE XVI,
Masarykova universita, Brné. 289-296. o.
Matlovié, R. (2001) Transformkné procesy a ích efekty v intraurbánnych átruktúrach
postkomunistickych miest. — Baran, V. (ed.) Premeny Slovenska v regionálnom a didaktickom
kontexte. Acta Facultatis Rerum Naturalium Universitatis Matthiae Belii, Geografické gtúdie. 8. UMB
Banská Bystrica, 73-81. o.
Matlovié, R. (2004) Tranzitívna podoba mesta a jeho intraurbánnych §truktúr v ére postkomunistickej
transformácie a globalizácie. — Sociológia. 2.137-158. o.
Musil, J. (2000) Vyvoj a plánování m'ést ve stfední Evropé v období komunistickych rdimú. —
Sociologick-}5 éasopis. 3.275-296. o.
Musil, J. (2003) Promény urbánní sociologie ve SpojenYch státech a Evropé 1950-2000. — Sociologicki3
éasopis. 2.137-167. o.
Ruoppila, S. (2004) Processes of Residential Differentiation in Socialist Cities. Literature review on the
cases of Budapest, Prague, Tallinn and Warsaw. — European Journal of Spatial Development.
http://www.nordregio.se/EJSD, Refereed Articles, 9. o.
Sykora, L. (1993) Gentrifikace: méníci se tváf vnitfinch mést. — Teoretické pr-ístupy a vybrané problémy
v souéasné geografii. PF KU, Praha. 100-119. o.
Sykora, L. (2001) Post-communist city. — XII Konwersatorium Wiedzy o Mieácie. Miasto
postsocjalistyczne — organizacja przestrzeni miejskíej i jej przemiany, LócU, Katedra Geografii Miast i
Turyzmu Universytetu Lódzlciego, Komisja Geografii Osadnictwa i Ludnoáci PTG, Lódzkie
Towarzystwo Naukowe. 41-45. o.
Sykora, L.—Temelová, J. (2005) Prevence prostorové segregace. Univerzita Karlová v Praze, Pfir. falculta,
Ministerstvo pro místní rozvoj, Praha. www.mmr.cz
Wgclawowicz, G. (1988) Social polarisation in postsociahst cities: Budapest, Prague, Warsaw. — Enyedi, Gy.
(ed.) Social Change and Urban Restructuring in Central Europe. Akadémiai Kiadó, Budapest. 55-56. o.
Fordította: Mezei István