Tér és Társadalom 21. évf. 2007/3. 103-115. p.
Tér és Társadalom XXI. évf. 2007 • 3: 103-141
GYORS TÉNYKÉP
A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZER
STRUKTURÁLIS ÁTALAKÍTÁSÁNAK TERÜLETI
VONATKOZÁSAI1
(The Structural Transformation of the Hungarian Health Care
System and its Regional Relations)
UZZOLI ANNAMÁRIA
Kulcsszavak:
egészségügyi rendszer fekv őbeteg-ellátás területi kapacitások régió egészségföldrajz
A tanulmány célja a magyar egészségügy átalakítása intézményi és területi vonatkozású következményei-
nek bemutatása. A struktúraátalakítás során az új ellátási hierarchiában a kórházi kapacitások megha-
tározása régiók szerint történik, így a területi különbségek földrajzi értelemben is vizsgálhatóvá válnak.
Az egészségügy m űködésében és felépítésében tapasztalható változások közép- és hosszú távon szolgálják
a hazánkra jellemző egészségügyi egyenl őtlenségek mérsékl ődését és a konfliktusok megoldását.
A magyar egészségügyi ellátórendszer struktúrájának és finanszírozásának jelen-
leg is tartó átalakítása a rendszerváltozás utáni egészségpolitika legnagyobb kihívá-
sa. Az egészségügyi rendszer m űködésében hosszú évtizedek alatt olyan kiélezett
konfliktus- és válsághelyzet alalcult ki, amelynek megoldása a jöv őben összehangolt
társadalmi és politikai cselekvést igényel. Az egészségügyi ellátás fejlesztését és
minőségjavulását közép- és hosszú távon szolgálja az új gyógyszerár támogatási
rendszer, az Egészségbiztosítási Felügyelet létrehozása, az egészségügyi önrészfize-
tés és a kés őbbiekben a különböző biztosítási csomagok bevezetése, valamint az új
ellátási hierarchia kialakítása és a kórházi kapacitások meghatározása. A 2006. évi
CXXXII. törvény az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésér ől hatályba lépésével
2007 első hónapjaiban a korábbi egészségügyi rendszer felépítése és m űködése
megváltozott. A folyamat jelent őségét növeli, hogy az új strulctúra megteremtése
kifejezetten területi szempontok alapján történik.
A magyar egészségügyi rendszer vizsgálata nemcsak az aktuális szakpolitikai in-
tézkedések miatt id őszerű, hanem az ország népegészségügyi és demográfiai hely-
zete miatt is. A lakosság egészségi állapota, kiváltképpen a középkorú férfiak halá-
lozási valószínűsége alapján nemzetközi szinten is rendlcívül kedvez őtlen; a szüle-
téskor várható átlagos élettartam 5-7 évvel alacsonyabb, mint Nyugat-Európában.
A népesség 1981 óta tartó fogyása mellett évek óta tapasztalható az id őskorú lakos-
ság arányának fokozatos növekedése, azaz a társadalom elöregedése. Mindezek a
Uzzoli Annamária :
A magyar egészségügyi ellátórendszer struktúrális átalakításának területi vonatkozásai.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/3. 103-115. p.
104 Gyors ténykép TÉT XXI. évf. 2007 • 3
folyamatok jelentős terheket rónak az államháztartásra, valamint a munkaképes
korúak járulékfizetési kötelezettségeire.
Az alapvetően leíró jelleg ű tanulmány elsődleges célja a magyar egészségügy át-
alakítása aktuális intézményi és területi vonatkozású következményeinek bemutatá-
sa. Ezekben a folyamatokban prioritást élvez a kórházi ellátás strukturális és területi
racionalizálása, ezért maga a tanulmány is f őként a fekv őbeteg-ellátás vizsgálatára
fókuszál, s a következ ő kérdésekre keresi a választ:
- Milyen mértékben változtatta meg a szerkezet-átalakítás a m űködő kórházi
ágyak számát és szerkezetét az egyes régiókban?
- Sikerült-e enyhíteni a fekv őbeteg-ellátására jellemz ő Budapest-
központúságot?
- A struktúraváltás önmagában képes-e megoldani a magyar egészségügy
alapvető problémáit és konfliktusait?
Az egészségben és az egészségügyben tapasztalható egyenl őtlenségek egymástól
elválaszthatatlan és egymással szorosan összefügg ő fogalmak, ezért az egészség-
ügyi erő források területi eloszlásának vizsgálata nem történhet meg az egészségi
állapot területi különbségeinek összevetése nélkül. Azonban hazánk rossz egészségi
állapota nem lcizárólagosan a rosszul m űködő egészségügyi ellátórendszer követ-
kezménye. A bonyolult kölcsönhatások és ok-okozati összefüggések értelmezése
vélhetően a jövő feladata, hisz a strukturális és finanszírozási átalakítások követ-
kezményei, valamint ezek nyomán az egészségi állapotban tapasztalható esetleges
javulás csak néhány év elteltével értelmezhet ők.
Az egészségügyi ellátóhálózat felépítése a struktúra-átalakítás után
A Kórházfejlesztési Törvény az egészségügyi ellátórendszer struktúrájának átala-
kítására született. Legfontosabb célkit űzése egy fenntartható, hatékony és min őségi
ellátást biztosító rendszer kialakítása. Ennek megvalósításában nem csupán az új
ellátási hierarchia létrehozása és m űködtetése, ill. a területi kapacitások meghatáro-
zása a legfontosabb feladat, hanem a kés őbbiek folyamán az ezt kiegészít ő komplex
egészségbiztosítási modell bevezetése (Egészségügyi Minisztérium 2007). Az új
struktúra alapelve egyrészt a m űködő kórházi ágyak csökkentése és a valós igé-
nyekhez igazítása, valamint a területi ellátási kötelezettségek hangsúlyozása. Mind-
ezekkel az els ő dleges cél az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés esélyegyenl ő-
ségének javítása, végs ő soron az egészségi állapotban, illetve az egészségügyi ellá-
tórendszerben tapasztalható területi különbségek csökkentése.
A magyar egészségügyi ellátórendszer lépcs őzetesen egymásra épül ő alap-, szak-
és speciális ellátásfajtái szolgálnak az egészség meg őrzésére, a betegségek megel ő-
zésére, az egészségi állapot javítására és az életveszély elhárítására (Osváth 2004).
Ennek az ún. progresszív rendszernek a lényege, hogy a gyógykezelés specializált
szakmai és technikai igényét ől, bonyolultságától, a betegség jellegét ől függően
Uzzoli Annamária :
A magyar egészségügyi ellátórendszer struktúrális átalakításának területi vonatkozásai.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/3. 103-115. p.
TÉT XXI. évf. 2007 • 3 Gyors ténykép 105
fokozatokba rendez ődik (Bugovics 2005). Így beszélünk a háziorvosi betegellátás-
ról, a járóbeteg-szakrendel őintézeti és a fekv őbeteg-ellátásról. Ez utóbbi területi
ellátási kötelezettségek szerinti újjászervez ődése a leglátványosabb az egészségügyi
reformok kapcsán. Az új ellátórendszer nem az alapvet ően háromfokozatú struktú-
rát változtatta meg, hanem az ellátási szintek számát csökkentette négyre (1. ábra).
A változtatások fő célja, hogy a különböz ő egészségügyi intézmények bizonyos
közúti távolságon és/vagy utazási időn belül elérhetők legyenek a rászorulók szá-
mára. A területi elérhet őség elvét úgy szervezték meg, hogy a súlyponti kórházak
átlagosan 55 km-en belül — vagy egyórányi utazással —, a területi kórházak átlago-
san 30 km-en belül, a járóbeteg-intézetek átlagosan 20 km-en belül, a ment őállo-
mások pedig mindenki számára 15 percen belül elérhet ők legyenek. Területi szem-
pontok alapján szintén prioritást élvez az a másik alapelv, miszerint a 20 lcm-en
belüli ellátási körzetekben meg kell szüntetni a párhuzamosságot, vagyis az adott
szolgáltatást nyújtó osztályból egynél több nem m űködhet a körzetben.
1. ÁBRA
Az egészségügyi ellátórendszer korábbi és jelenlegi struktúrája
(The Structure of Health Care System Earlier and Now)
Országa s
intézetek Kiemelt
M e gyei kórházak
kórházak
V árosi T erületi kórházalc
kórházak
Rendelő- és gondozóintézetek Területi e gé szs é gügyi közp ontok
Háziorvosok Alapellátás
Forrás: Forgács et al. (1995, 159). Forrás: Saját szerkesztés.
Az egészségügyi rendszer hierarchiájában az alapellátás jelenti az els ő orvos—
beteg találkozót: ide sorolható a feln őtt és gyermek háziorvosi hálózat, a fogászati
alapellátás, az iskola-egészségügyi szolgálat, a foglalkozás-egészségügy, a körzeti
védőnői szolgálat, valamint a házi beteg- és szakápolás. A korábbi körzeti orvosi
hálózat jogilag 1992-ben — 6/1992. (III.31.) sz. kormányrendelet alapján — alakult át
a mai háziorvosi szolgáltató rendszerré, megteremtve a szabad orvosválasztás lehe-
tőségét. Ez a folyamat az 1990 utáni egészségügyi reformok eddigi egyik legsikere-
sebbike volt. A 2007. évi egészségügyi fejlesztések az alapellátás meger ősítésére, a
háziorvosi praxisok bevételeinek növelésére, ill. az indokolatlan orvos—beteg talál-
kozók csökkentésére irányulnak. Ezzel tovább er ősítették a háziorvosok kapuőr
szerepét, illetve hangsúlyozzák a háziorvos felel ősségét a betegutakban, s azok
folyamatos nyomon követésében. A háziorvosi hálózat az egészségügyi ellátás
Uzzoli Annamária :
A magyar egészségügyi ellátórendszer struktúrális átalakításának területi vonatkozásai.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/3. 103-115. p.
106 Gyors ténykép TÉT XXI. évf. 2007 • 3
területileg legkiegyenlítettebb alkotóeleme, a területi különbségek f őként a telepü-
léshierarchia szerint jelentkeznek (Molnár 2001). Az aprófalvas térségekben egy
háziorvosi körzetbe akár 8-10 község lakosságának ellátása is beletartozik.
Az alapellátás keretei között már nem kezelhet ő, de alapvetően kórházi ellátást
még nem igényl ő egészségügyi feladatok és szolgáltatások (pl. diagnosztikai és
laboratóriumi vizsgálatok) tartoznak a járóbeteg-szakellátáshoz. Ennek m űködtetése
az utóbbi harminc évben többször módosult: 1975-ben következett be a korábban
külön intézményként működő kórházak és járóbeteg-szakrendel ők integrálása, míg
1990 után már lehet őség volt kórházi háttér nélküli szakrendel ők működtetésére is.
Ső t, a rendszerváltozás megteremtette a feltételeket a magántulajdonú magánszak-
rendelések, az ún. poliklinikák kialakulásához is. A jelenlegi törekvések célja, hogy
a korábbi rendel őintézetekb ő l, ill. újak kialakításával a kiemelt és területi kórházak
köré szervez ődve ún. területi egészségügyi központokat hozzanak létre. A jöv őben
ezen intézmények lennének hivatva a lakosság közeli járóbeteg-szakellátására.
Továbbfejlesztési lehető ségeik egyrészt az alapellátással való szorosabb szakmai
együttmű ködésben; másrészt az egynapos sebészeti beavatkozások2 megteremtésé-
ben; harmadrészt pedig az egyes intézményekhez köt ődő mentő és légimentő köz-
pontok kialakításában körvonalazódnak. A tervek között szerepel legalább 46
egészségügyi intézményben a nappali kórház feltételeinek kialakítása, ami lehet ő-
séget adna a jelenleg krónikus ellátással foglalkozó kórházak számára a sebészeti
beavatkozásokra, ill. a korábbi műtők és műtéti felszerelések alctív használatára.
Magyarországon az ilyen jelleg ű szolgáltatások aránya alig haladja meg a 2%-ot,
míg Európa legfejlettebb országaiban akár az 50%-ot is túllépi. A szakrendelési
intézmények igénybevételének területi különbségei igen nagyok, ami filgg egyrészt
a kulturális-műveltségi tényez őktő l, másrészt a települési struktúrától és az ellátott-
ság színvonalától: például a budapestiek háromszor gyakrabban veszik igénybe a
rendelő intézeteket, mint a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében él ők (///és 2005).
Az ország 168 kistérsége közül nyolcban egyáltalán nincs járóbeteg-szakrendel ő3,
21-ben pedig új rendelő kialakítása szükséges4, ill. 37 kiemelten fejlesztend ő kistér-
ségnek5 minő sül. A szakpolitika tervei alapján a meglév ő területi aránytalanságok
és ellátási hiányok megszüntetésére a leépítésre kerül ő aktív fekvőbeteg-szakellátási
kapacitások 20%-ának megfelel ő mennyiségű potenciális többlet kapacitása jelent
fedezetet (www.eum.hu ).
A kórházi szakellátás szervezeti felépítése korábban a városi és megyei kórházakra,
valamint az országos intézetelcre épült (1. ábra). Az új hierarchiában a korábbi
városi kórházak alakultak át ún. területi kórházzá, míg a megyei és országos kórhá-
zak közül csupán 39 válhatott ún. súlyponti kórházzá.
A progresszivitás legmagasabb szintjét képvisel ő kiemelt, súlyponti kórházak
egyben országos szakmai központok, ahol nagy tapasztalatú orvosokkal biztosítják
a súlyos, a speciális és/vagy a ritka betegségek kezelését. Csak itt láthatjálc el a
daganatos eseteket, kizárólag ezekben végezhetnek szívm űtétet és szervátültetést,
Uzzoli Annamária :
A magyar egészségügyi ellátórendszer struktúrális átalakításának területi vonatkozásai.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/3. 103-115. p.
TÉT XXI. évf. 2007 • 3 Gyors ténykép 107
valamint katasztrófa és járvány esetén 3, ill. 6 órán belül biztosított plusz ágyak
bevonásával vesznek részt a veszély elhárításában. A kiválasztásuk szempontjai
között szerepelt a jelenlegi felszereltség, a kiemelked ő szakmai és szervezeti tapasz-
talat, a sokoldalúság és a területi elhelyezkedés ís. A kiemelt kórházak az év minden
napján 24 órás ügyeletet tartanak, s önmagukban is képesek régiós vagy a régión
túlterjeszkedő centrumok működtetésére.
Az általános és krónikus ellátást a területi, régiós kórházak biztosítják, ahol az
egyszerű, rutinesetek kezelése történik. Ezek a kórházak szintén szakosodhatnak
egy-egy kiemelt területre (például szemészet, belgyógyászat, szülészet). Esetükben
az aktív ellátás mellett a jöv őben nagyobb szerep jut a rehabilitáció, a krónikus
ellátás és az ápolás teriIletére. Súlyos megbetegedés észlelése esetén továbbküldik a
beteget a területileg illetékes kiemelt kórházba.
Az egészségügyi fejlesztések egyik eleme, hogy a sürg ősségi ellátás keretében
működő mentőállomások szorosabban kötődjenek a területi egészségügyi közpon-
tokhoz. Cél, hogy a. ment ők mindenki számára 15 percen belül elérhet ők legyenek.
Országosan 21 új állomás létrehozása6, valamint további 9 állomás fejlesztése
(Csorna, Mosonmagyaróvár, Zalaszentgrót, Zalaegerszeg, Letenye, Siófok, Tab,
Sárbogárd, Dombóvár településeken) a megoldandó feladat.
A fekv őbeteg-ellátás regionális és intézményi átalakulása
Az Egészségügyi Minisztérium a miniszter ajánlásával 2007. január 8-án hozta
nyilvánosságra a kórházi ágyak elosztásával kapcsolatos javaslatait. Ez kórházakra
lebontva azt tartalmazta, hogy az egyes intézmények hány ággyal és hány osztállyal
működhetnek a jövőben, e lépéssel tulajdonképpen a régiókon belüli kapacitások
felosztását tették meg. Minden régióban az ún. Regionális Egészségügyi Tanács
(RET) évente ellen őrzi a kihasználtságot és az esetleges kapacitásb ővítési igénye-
ket. Ermek függvényében évr ől évre módosulhat az államilag garantált támogatott
ágyak elosztása és száma. Ha a RET döntésképtelen, akkor a mindenkori egészség-
ügyi miniszter dönt. Ez utóbbi történt, amikor idén március 8-án bejelentették az új
kapacitásokat, majd április 1-jén hivatalosan is kezdetét vette a kórházszerkezet
átalakítása. A Kórháztörvény értelmében az aktív ágyak száma 60 058-ról 44 215-re
csökkent, ezzel párhuzamosan viszont a krónikus fekv őbeteg-ellátásban, a rehabili-
tációban és az ápolásban elérhet ő krónikus ágyak száma 20 124-r ől 27 169-re nőtt.
Végeredményben országosan 8 798 kórházi ágy megszüntetésére került sor
(2. ábra). A legnagyobb mértékű, vagyis több mint 4 300 ágy leépítése a Közép-
magyarországi régióban történt meg, ami az összes ágyszám-csökkenés közel 50%-a.
Az összes eredeti ágyszámhoz képest több mint 10%-os leépítés még a Dél-alföldi
régióban volt tapasztalható, míg a legkisebb mérték ű csökkentés — kevesebb mint
4% — Közép- és Dél-Dunántúlon következett be.
Uzzoli Annamária :
A magyar egészségügyi ellátórendszer struktúrális átalakításának területi vonatkozásai.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/3. 103-115. p.
108 Gyors ténykép TÉT XXI. évf. 2007 • 3
2. ÁBRA
Az összes kórházi ágyszám-változás terület szerint, 2007
(Changes of the Total Number of Hospital Beds by Regions, 2007)
30000
• összes eredeti ágyszám
25000
összes új ágyszám
20000
E
15000
>"
cn
100 0 0
5000
ril li
sca
g
o
-o
:o
-o
*7(:
C»
.C1:1
Cl)
,
o.
•CD
N
rO ".
cl) .(t)
7 c C
c
-co
N
CI7
IC2 03
>s c
Z 0
7
su CO
41.1
P
Ci) ,T,
Q
2
Forrás: www.eski.hu (2007) alapján saját szerkesztés.
A fekvőbeteg-gyógyintézetek kapacitásai az aktív kórházi ágyak csökkentése, ill.
a krónikus ágyak növelése folytán jelent ős mértékben módosultak (/. táblázat). Az
ország korösszetételének megfelel ő en a 10 ezer lakosra jutó krónikus ágyak száma
közel 30%-kal emelkedett. A legjelent ő sebb javulás a Dél-Dunántúlon tapasztalható,
ahol egyrészt az id ő skorú népesség részaránya meghaladja az országos átlagot,
másrészt, ahol korábban a krónikus ellátás kapacitásai kevésbé tükrözték a régió
demográfiai helyzetét. Az aktív kórházi ágyak kihasználtsága korábban az aktív
ellátásban 75,7%-os, míg a la-ónikus ellátásban 87%-os volt (OEP 2006). Egy aktív
kórházi ágy fenntartása évente 5,5 millió forintba kerül, s mivel évek óta 20-25%-uk
üresen áll (Egészségügyi Minisztérium 2006), ezért nagymértékben csökkent
10 ezer lakosra jutó arányulc.
A végleges kapacitásprogram szerint az országban 39 kiemelt és 132 területi kór-
ház működőképes önálló intézményként. Ez utóbbiak közül 50 csak krónilcus ellá-
tással foglalkozik: 52%-uk 50 vagy annál kisebb ágyszámmal bír, míg 38%-uk 100
vagy annál több ággyal rendelkezik. Közülük is a legnagyobb kapacitású a f ővárosi
Szent Rókus Kórház 300 krónikus ággyal. A kórházi ágyszámok csökkentése egye-
dül a Közép-magyarországi régióban járt együtt intézmények bezárásával, így erre a
sorsra jutott a Svábhegyi Országos Gyermekallergológiai, Pulmonológiai és
Fejlő désneurológiai Intézet, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet,
valamint a Schöpf-Merei Ágost Kórház és Anyavédelmi Központ. Ez utóbbi a
jövőben valószínűleg magánkórházként üzemel, ugyanis dolgozói vételi ajánlatot
tettek a korábbi fenntartónak, a f ő városi önkormányzatnak. Összességében a három
intézmény bezárása több mint 1 200 kórházi ágy leépítését jelentette. Feladatkörük
Uzzoli Annamária :
A magyar egészségügyi ellátórendszer struktúrális átalakításának területi vonatkozásai.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/3. 103-115. p.
TÉT XXI. évf. 2007 • 3 Gyors ténykép 109
tárgyi és személyi feltételeit más intézmények veszik át, például az OPNI egyes
osztályai a Nyírő Gyula Kórházban és a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és
Neurológiai Klinikáján működnek tovább. Hasonló összevonások szintén
folyamatban vannak, például a miskolci Nefrológiai Központ, a kecskeméti Magyar
Honvédség Repülőkórház, a Parádfürd ői Állami Kórház alkalmazottai más
épületben és intézményi keretek között gyógyítanak tovább. Ilyen értelemben
fokozatosan zár be a fővárosi Sportegészségügyi Intézet; vagy éppen 2007. július 1-jével a
Magyar Honvédség Központi Honvéd Kórház, a Belügyminisztérium Központi
Kórház és Intézményei, a MÁV Kórház és Központi Rendel őintézet, ill. az Orszá-
gos Gyógyintézeti Központ egyesítéséb ől jött létre az Állami Egészségügyi Köz-
pont'. Az új Központi Kórház létrejöttével önálló intézményként teljes mértékben
megszűnt a Szabolcs utcai Kórház és a BM Kórház8, ill. az összevonással a korábbi
négy intézmény kapacitásának 52%-a épült le. Egyébként már korábban is történtek
hasonló intézményi összevonások, hiszen 2006 februárjától a Heim Pál és a Mada-
rász Utcai Gyermekkórház közös igazgatás alatt funkcionál. A közeljöv ő tervei
között szerepel egy észak-budai kórházi integráció a Budai Gyermekkórház, a Szent
Margit Kórház, a Szent János Kórház és a Kútvölgyi úti Kórház összeolvasztásával,
valamint a fővárosi gyermekellátás egyközpontúvá tétele.
1. TÁBLÁZAT
A fekv őbeteg-gyógyintézetek kapacitása terület szerint
(Capacity of the Inpatient Care by Regions)
2007. április I. előtt 2007. április I. után
Aktív Aktív
Króni- Króni-
Króni- kórhá- Króni- kórhá-
Aktív kus Aktív kus
kus zi kus zi
kórházi kórházi kórházi kórházi
kórházi ágyak kórházi ágyak
Területi egység ágyak ágyak ágyak ágyak
a'gyak száma ágyak száma
össze- . száma össze- száma
össze- 10 ezer össze- 10 ezer
sen 1 0 ezer sen 10 ezer
sen lakos- sen lakos-
lakosra lakosra
ra ra
Közép-
19 146 7 345 66,7 25,6 13 654 8 507 47,8 29,8
Magyarország
Közép-
5 247 2 681 47,7 23,0 4 143 3 467 37,4 31,3
Dunántúl
Nyugat-
5 371 2 546 53,2 25,5 3 893 3 396 38,2 33,9
Dunántúl
Dél-Dunántúl 5 883 1 651 59,3 15,1 4 330 2 670 44,6 27,5
Észak-
7 271 2 314 57,6 17,7 5 481 3 404 43,4 26,9
Magyarország
Észak-Alföld 9 216 1 842 59,8 11,8 6 919 3 028 45,1 19,7
Dél-Alföld 7 924 1 745 58,6 12,5 5 795 2 697 43,0 20,0
Ország összesen 60 058 20 124 59,3 19,4 44 215 27 169 43,9 27,0
Forrás: OEP (2006, 161-163), illetve a www.oep.hu adatai alapján saját számítás.
Uzzoli Annamária :
A magyar egészségügyi ellátórendszer struktúrális átalakításának területi vonatkozásai.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/3. 103-115. p.
110 Gyors ténykép TÉT XXI. évf. 2007 • 3
A kórházi kapacitások területi megoszlása
A lciemelt kórházak kapacitásuk egy részét garantáltan megkapják, ezen felül pá-
lyázhatnak további kapacitásokért régiós szinten, valamint lehet őségük van a szá-
mukra elő írt kereten belül a kapacitás legfeljebb 10%-át átcsoportosítani a szakterü-
letek között. Teljesítményükrő l évente referál az egészségügyi miniszter a Parla-
ment Egészségügyi Bizottsága el őtt, így évrő l évre változhat a listájuk.
3. ÁBRA
A kiemelt kórházak kapacitása, 2007
(Capacity of the Center of Gravity Hospitals, 2007)
Kijelölt alctív ágyszám Kijelölt krönilcus ágyszám
• 1-500 az alctív ágyszám százalékában
• 501-999 • ninc s
D 30% alatt
• 1000-1500 • 30% felett
Forrás: www.eum.hu (2007) adatai alapján saját szerkesztés.
A súlyponti kórházak tervezete a korábban ismertetett 31 intézményt tartalmazó
változathoz képest 39-re b ővült 2006 decemberében (3. ábra). Így került a listára a
soproni, a siófoki és a karcagi kórház, valamint öt fő városi intézmény (Szent János,
Szent Imre, Bajcsy-Zsilinszky, Jahn Ferenc, Uzsoki utcai Kórház). Sopron 412-vel,
Siófok 327-tel, míg Karcag 342-vel csökkentette az adott Regionális Egészségügyi
Tanácsban elosztható aktív ágyak számát. Ez különösen Sopron esetében okozott
vitát, mivel a városi kórház súlypontivá min ő sítésével alig 600-ra csökkent azoknak
az aktív ágyaknak a száma, amelyeken a Nyugat-dunántúli régió több mint egy
tucat intézménye osztozhatott. Továbbá b ővült a debreceni, a szolnoki és a salgótar-
jáni kórházak kapacitása, valamint a Közép-dunántúli és az Észak-magyarországi
régió ágyszáma. Azonban az országos összes ágyszám nem növekedett, ezért a Kö-
zép-magyarországi régióban 2 717-tel, a Nyugat-dunántúli régióban pedig 500-zal
kevesebb aktív ággyal gazdálkodhattak a területi kórházak. Ez az oka annak, hogy az
Uzzoli Annamária :
A magyar egészségügyi ellátórendszer struktúrális átalakításának területi vonatkozásai.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/3. 103-115. p.
TÉT XXI. évf. 2007 • 3 Gyors ténykép 111
aktív kórházi ágyak regionális elosztásában a legnagyobb vesztes a Közép-
magyarországi régió (Uzzo/i 2007). A Központi régióban a korábbi összes kórházi
ágyszámot 26 524-ről 22 161-re csökkentették. Ezen belül a korábbi 19 148 és 7 376
aktív—krónikus ágyszám arányt az új elosztás szerint 13 654, ill. 8 507 arányban hatá-
rozták meg. Így a régió összes kórházi ágyszáma 4 363-mal, az aktív ágyak száma
5 494-gyel csökkent, a krónikus ellátás pedig 1 131 ággyal növekedett (Varga 2007).
A Közép-magyarországi régióban jelenleg összesen 13 654 aktív és 8 507 lcróni-
k-us ágy működik a súlyponti és a területi kórházak együttesében. A fővárosi kórhá-
zak kiemelésével 8 957-ről 6 240-re csökkent a Közép-magyarországi régióban
megpályázható aktív, és 7 989-r ől 6 362-re a krónikus ágyak száma.
4. ÁBRA
Budapest súlyponti kórházainak kapacitása, 2007
(Capacity of the Center of Gravity Hospitals in Budapest, 2007)
1. Állami Egészségügyi Központ
2. Uzsoki utcai Kórház
3. Semmelweis Egyetem
so::t.:zágoz:::.fo,:,áz zágo
Go: . r iiir. rzty Orsir.ház
i3
sj t,ttsFyej;:re zk6 icó tézestKardialógiai Intézet
Gyö ih.i.
yhz
414*
Kijelölt aktív ágyszátn
• 1-500
• 501-999
04A 111 111111br
Kijelölt krónikus ágyszám
az alctív ágyszám százalékában
ninc s•
30% alatt
1000-1500 30% felett
Forrás: www.antsz.hu (2007) adatai alapján saját szerkesztés.
Az ország 39 kiemelt kórházából 11 ebben a régióban — közülük kilenc a f őváros-
ban — található: ez az összes súlyponti kórház kapacitásának közel 30%-a (4. ábra).
A fővároson lcívüli súlyponti kórház az említett régióban még Kistarcsán (Flór
Ferenc Kórház) és Vácott (Jávorszky Ödön Kórház) található. Az összes területi
kórházból 39 helyezkedik el a Közép-magyarországi régióban: közülük 12 Buda-
pesten kívüli, s csupán Cegléden, Törökbálinton és Pomázon foglalkoznak aktív
ellátással. A kórház-átalakítások következtében Budapesten a m űködő aktív kórházi
ágyak száma 16 434-r ől 11 752-re csökkent, a Icrónikus pedig 5 931-r ől 6 669-re
nőtt. A súlyponti kórházak esetében az aktív ágyak 17,8%-a, a területi kórházak
Uzzoli Annamária :
A magyar egészségügyi ellátórendszer struktúrális átalakításának területi vonatkozásai.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/3. 103-115. p.
112 Gyors ténykép TÉT XXI. évf. 2007 • 3
esetében pedig 33,3%-a összpontosul a fő városi fekv őbeteg-ellátó intézményekben.
Ugyanez az arány a krónikus ágyak esetében 18,1% és 25,5%.
A 2007. évi ágyszám-csökkentés következtében Pest megyében a m űködő aktív
kórházi ágyak száma 2 605-r ő l 1 902-re csökkent; a krónikus ágyak száma pedig
1 383-ról 1 838-ra n ő tt. A tízezer lakosra jutó kórházi ágyak száma Pest megyében
a legalacsonyabb az országban, ugyanis már a kilencvenes évek eleji kórházi ágy-
szám csökkentés is éppen ezt a megyét érintette a leginkább. Jelenleg a súlyponti
kórházak esetében az aktív ágyak 3%-a, a területi kórházak esetében pedig 2,3%-a
összpontosul Pest megye fekvőbeteg-ellátó intézményeiben. Ugyanez az arány a
lcrónikus ágyak alapján 4,5% és 8,7%. Pest megye kórházai még mindig nem képe-
sek maradéktalanul ellátni a lakosságot, így ebben továbbra is kiemelt szerepe van
Budapest fekv ő beteg-ellátó intézményeinek. Az új területi ellátási kötelezettségek
meghatározásával és a kórházi ágyak csökkentésével a kórházreform egyik feladata
Budapest kórházi központ szerepének ellensúlyozása volt, amit azonban alapvet ően
a leírt intézkedésekkel sem tudtak enyhíteni.
A területi kórházak kapacitásait keretszámok alapján a Regionális Egészségügyi
Tanácsok döntik el. Ennek megfelel ő en 2007-ben összesen 19 946 alctív és 21 127
krónikus fekv őbeteg-szakellátási ágyszám került elosztásra. Regionálisan a fennma-
radó ágyszámokra pályázó területi kórházaknak akkor nagyobb az esélyük az éven-
kénti kapacitáselosztásban, ha képesek sürg ősségi feladatokat is ellátni. A Központi
régión kívül az ország összes területi kórházából kizárólag krónikus ellátással fog-
lalkoznak Szikszón, Várpalotán, Oroszlányban, Zircen, Kapuváron, a Soproni Ál-
lami Szanatóriumban, Mező kövesden, Komlón, Harkányban, Hévízen, Sárváron,
Sümegen, Balatonfüreden, Szentgotthárdon, a miskolci Szent Ferenc Kórházban és
a dorogi Szent Borbála Kórházban. Némi aktív ellátással — kevesebb, mint 50 aktív
ággyal — bír a siklósi, a celldömölki, a kisbéri és a bonyhádi kórház.
2. TÁBLÁZAT
A területi kórházak kapacitása régiók szerint, 2007
(Capacity of the Regional Hospitals by Regions, 2007)
Krónikus
Krónikus Aktív kórházi
Aktív kórházi kórházi
Területi egység kórházi ágyak száma
ágyak a, gyak száma
ágyak 10 ezer
összesen 10 ezer
összesen lakosra
lakosra
Közép-Magyarország 5 556 6 362 19,5 22,3
Közép-Dunántúl 1 271 2 225 11,5 20,1
Nyugat-Dunántúl 517 350 5,2 20,6
Dél-Dunántúl 1 252 1 903 12,9 19,6
Észak-Magyarország 2 168 2 767 17,2 21,9
Észak-Alföld 2 478 1 882 16,2 12,3
Dél-Alföld 2 104 1 756 15,6 13,0
Ország összesen 15 346 17 245 15,2 12,9
Forrás: www.eum.hu alapján saját számítás.
Uzzoli Annamária :
A magyar egészségügyi ellátórendszer struktúrális átalakításának területi vonatkozásai.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/3. 103-115. p.
TÉT XXI. évf 2007 • 3 Gyors ténykép 113
A területi kórházak kapacitása alapján továbbra is a Közép-magyarországi régió
helyzete a legkedvez őbb a 10 ezer lakosra jutó aktív és krónikus ágyszámok alapján
(2. táblázat). Ebben természetesen kimagasló szerep jut Budapest kórházainak. A
Nyugat-Dunántúl az egyetlen olyan régió, ahol az országos átlagtól jóval elmarad a
régiós kórházak aktív kapacitása. Különösen kedvez őtlen Vas megye helyzete, hisz
a régió összesen 11 területi kórházából csupán négy található e megyében, s azok
közül is kettő kizárólag krónikus ellátással foglalkozik. Így a területi ellátási elv
alapján a régió betegeit a Közép- és Dél-Dunántúl intézményeiben is ellátják, s őt
bizonyos esetek kezelése a fővárosban történik. Hasonló a helyzet az Észak-Alföld
krónikus ellátásában, mivel az Észak-magyarországi régió országosan is jelent ős
számú krónikus ággyal rendelkezik.
Összegzés
A magyar egészségügyi rendszer évtizedek óta fennálló válsághelyzete (Szalai
1986; Orosz 1989; Losonczi 1998) nem csupán a kórház- és Budapest-
központúsággal, a jelentős mérték-ű kapacitáskülönbségekkel és a nem megfelel ő
fínanszírozással magyarázható. Solckal nagyobb problémának látjulc, hogy az egész-
ségi állapot évtizedekig tartó romlására, s a jelenleg is tapasztalható jelent ős területi
különbségeire a rendszer eddig nem tudott hatékony megoldást nyújtani. Az aktuá-
lis reformok az egyenl ő hozzáférés, a progresszív betegellátás és a méretgazdasá-
gosság jegyében erőteljesen hangoztatják az egyén felel ősségét életkörülményei,
életmódja, s így egészségi állapota alakulásában. Azonban az életmód, amely az
igények, lehetőségek és az ezeklcel kapcsolatos választások, döntések eredménye,
maga is társadalmilag meghatározott (Pikó 2002). A választási keretek minden
társadalmi réteg számára er ősen behatároltak, különösen a társadalmi hierarchia
alacsonyabb fokain. Mindezek következménye, hogy az egészségügyi rendszer
reformja elképzelhetetlen a szociális ellátórendszer hatékonyabbá tétele nélkül
(Beke—Kalmár 2007).
Végső soron az ágyszám-csökkentés, a kórházszerkezet átalakítása és az új kapa-
citáselosztás a kórházi ellátásban már meglév ő területi aránytalanságokat kevésbé
oldotta meg. Az eddig is létez ő, azonban hangsúlyossá igazán csak most váló terü-
leti ellátási kötelezettségek a kezdeti nehézségek után valószín űleg ésszerűbbé
teszik az egészségügy m űködését. Egyébiránt 1990 után az egészségügy átalakításá-
ra irányuló egészségpolitikai kezdeményezések már egyre inkább hangoztatták a
területi szempontokat az ellátási feladatokban. Az állami finanszírozású és a biztosí-
tási elvelcre épül ő egészségügyben a területi elv megvalósulásának lehet őségei a
regionális modell (Mihályt 2000) kialakításában körvonalazódnak. Mindenesetre az
elkövetkezendő években a magyar egészségügy m űködésének és a finanszírozásá-
nak racionalizálása igen komoly szervezési feladatokkal, ill. társadalmi és egyéni
áldozatvállalással jár majd együtt.
Uzzoli Annamária :
A magyar egészségügyi ellátórendszer struktúrális átalakításának területi vonatkozásai.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/3. 103-115. p.
114 Gyors ténykép TÉT XXI. évf 2007 • 3
Véleményünlc, hogy az ellátásszervezés átalakításával felszabaduló forrásokat a
jövőben olyan népegészségügyi és egészségfejlesztési programok megvalósítására
szükséges fordítani, amelyek ténylegesen a népegészségügyi helyzet javulását
eredményezhetik. A betegségmegel őzés és a sz űrőprogramok sikere érdekében
sokkal hatékonyabbá kell tenni az egészségkommunikációt, hogy a mindennapok
embere számára is egyértelm űvé váljon az egészségügyi reform üzenete.
Jegyzetek
A tanulmány az OTKA PF63859 számú pályázat támogatásával készült.
2
A struktúra-átalakítás révén az els ő egynapos sebészetet a fóváros XIII. kerületi Szegedi úti szakrende-
lőjében adták át 2007. június 29-én.
3
Az Abai, a Balatonföldvári, a Bátonyterenyei, a Bélapátfalvai, a Gárdonyi, a Hajdúhadházi, a Lengyel-
tóti és a Polgári kistérségekben jelenleg nincs járóbeteg-szakrendel ő.
4
Többek között a Kő szegi, a Téti, a Sásdi, a Rétsági, a Kiskunmajsai, a Szeghalmi, a Bodroglcözi, a
Vásárosnaményi vagy a Derecske—Létavértesi stb. kistérségekben új szakrendel ő kialakítása szülcsé-
ges.
5
A Közép-Dunántúlon 9, a Nyugat- és Dél-Dunántúlon 7-7, Észalc-Magyarországon 4, az Észak-
Alföldön 7, a Dél-Alföldön pedig 3 olyan kistérség található, ahol kiemelt feladat a rendel őintézetek
fej les ztése.
Uj mentoallomasok a jövőben a következ ő településeken létesülnek: Aggtelek, Bátaszék, Böhönye,
Budapest északi részében kett ő állomás, Igal, Jánoshalma, Kadarkút, Kölcse, K őtelek, Krasznokvajda,
Mezőberény, Recsk, Sárospatak, Sásd, Söjtör, Szentl őrinc, Talpa, Tótkomlós, Visegrád,
Veszprémvarsány.
Az uj korhazkomplexum a Honvéd Kórház telephelyén (XIII. Róbert K. krt.) m űködik.
8
A megszűnő BM Központi Kórház 2007. július 1-tő l már nem végez semmilyen ellátást, míg az Or-
szágos Gyógyintézeti Központ 2007. december 31-ig még bizonyos osztályokon fogadja a betegeket.
Ezután a kormányzat értékesíti a telephelyet.
Irodalom
A 2006. évi CXXXII. törvény az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésér ől. (http://www.eski.hu/new3/
politika/regios/T-1375.pdf)
Beke, Sz.—Kalmár, G. (2007) Regional inequalities of source of power of the Hungarian health care are
on the eve of the 21' century. — Revista Medicala Oradeana. (megjelenés alatt)
Bugovics E. (2005) A fenntartható egészségügy, avagy az egészségügy kórtana. Medicina Kiadó, Buda-
pest.
Egészségügyi Minisztérium (2006) Zöld Könyv az egészségügyr ől. (www.zoldlconyv.hu)
Egészségügyi Minisztéritun (2007) Terápia 2007 — Egészségügyi reform. (www.terapia2007.hu)
Forgács I.—Paksy A.—Pauka T. (1995) Népegészségtan. HIETE, Budapest.
Illés I. (2005) Az egészségügyi ellátás rendszere. — Perczel Gy. (szerk.) Magyarország társadalmi-
gazdasági földrajza. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 484-502. o.
Központi Statisztikai Hivatal (2005) Egészségügyi Statisztikai Évkönyv 2004. Budapest.
Központi Statisztilcai Hivatal (2006)Demográfiai Évkönyv 2005. Budapest.
Losonczi Á. (1998) Utak és korlátok az egészségügyben. Magyarország az ezredfordulón. Magyar Tu-
dományos Akadémia Stratégiai Kutatások, Budapest.
Magyar Köztársaság Kormánya (2006) T/1375. számú törvényjavaslata az egészségügyi ellátórendszer
fej lesztéséről. (www.eum.hu)
Mihályi P. (2000) Magyar egészségügy: diagnózis és terápia. Springer Kiadó, Budapest.
Molnár D.L. (2001) Területi ellátási egyenlőtlenség az egészségügyben. (http://www.sociomed.hu/
includes/terulm2.pdf)
Uzzoli Annamária :
A magyar egészségügyi ellátórendszer struktúrális átalakításának területi vonatkozásai.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/3. 103-115. p.
TÉT XXI. évf. 2007 • 3 Gyors ténykép 115
Orosz É. (1989) Az egészségügy területi egyenl őtlenségei — Az újraértelmezés szükségességér ől. — Tér
és Társadalom. 2. 3-19. o.
Országos Egészségbiztosítási Pénztár (2005) Fekvőbeteg- és járóbeteg-ellátó intézetek Évkönyve 2004.
OEP —ÁNTSz, Budapest.
Országos Egészségbiztosítási Pénztár (2006) Országos Egészségbiztosítási Pénztár Statisztikai Évkönyve
2005. OEP, Budapest.
Osváth S. (2004)Az egészségünk napjainkban Magyarországon. G-Mentor Kiadó, Budapest.
Pikó B. (2002) Egészségszociológia. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest.
Szalai J. (1986) Az egészségügy betegségei. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest.
Uzzoli A. (2007) A Közép-Magyarországi Régió egészségügyi helyzete. — Koós B. (szerk.) Közép-
Magyarországi Régió. Csiszér Kiadó, Budapest. (megjelenés alatt)
Varga T. (2007) Az egészségügyi ellátórendszer területi jellemz ői a Közép-Magyarországi Régióban.
Szakdolgozat. ELTE TTK Regionális Földrajzi Tanszék, Budapest.
www.antsz.hu
www.dr.info.hu/drinfo
www.eski.hu
www.eum.hu
www.medicinenet.hu
www.oep.hu
www.terapia2007.hu
www.zoldkonyv.hu
www.weborvos.hu