Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 117-126. p.
TÉT XXI. évf. 2007 • 2 Gyors ténykép 117
A MAGYAR SPORT TERÜLETI VERSENYKÉPES-
SÉGÉNEK VIZSGÁLATA TÖBBVÁLTOZÓS
STATISZTIKAI MÓDSZEREKKEL
(The Analysis of the Regional Competitiveness
of the Hungarian Sport with Multivariable Statistical Methods)
ÁCS PONGRÁC
Kulcsszavak:
területi versenyképesség sport statisztika
Jelen tanulmány a hazai és a nemzetközi szakirodalomnak megfelelve a rendelkezésre álló és a szerz ő
által gyújtött statisztikai adatokra hagyatkozva a hazai sport területi versenyképességét vizsgálja. A cikk
középpontjában a többváltozós statisztikai módszerekre hagyatkozva a magyarországi sport területi
versenyképességi rangsorának meghatározása áll. A tanulmány áttekinti a sport versenyképességére
ható tényezőket, majd meghatározza a hazai területi sportklasztereket.
Bevezetés
Napjainkban a sport az egyre b ővülő szórakoztató ipar része, amely a társadalom
homlokterében álló jelenségek közül az egyik leglátványosabb növekedést produkáló
terület. A gyorsan növeked ő sportgazdaságba napjainkban egyre több pénz áramlik.
Elmondhatjuk, hogy ennek a középpontjában a sporteredmények, sportteljesítmé-
nyek állnak. A sporteredményekért számos tényez ő felelő s, és ezeknek a térbeli
megjelenése nem egyenletes.
A következ ő ábra a sportteljesítményre ható tényez őket szemlélteti (1. ábra).
1. ÁBRA
A sportteljesítményeket meghatározó tényez ők
(Sport Performance Factors)
Sport-
teljesítmény
Öröklött tulajdonságok Képzés, nevelés Egyéb közvetít ő tényezők
(fízikai, szellemi adottságok, (technikai, taktikai edzés; értelmi (szociális, gazdasági kömyezet,
tehetség) nevelés) motiváció)
Forrás: Saját szerkesztés.
Ács Pongrác : A magyar sport területi versenyképességének vizsgálata
többváltozós statisztikai módszerekkel. - Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 117-126. p.
118 Gyors ténykép TÉT XXI. évf. 2007 • 2
Egy már meglévő kutatásunk a sportteljesítmények els ő két „faktorával" foglalko-
zik, amely végén azt az eredményt kaptuk, hogy az öröklött tulajdonságok és a
képzés helye szerint Magyarországon nyugati dominancia érezhet ő. Az egyéb té-
nyezőket olyan szinten vizsgáltuk, hogy az öröklött tulajdonságok területi megjele-
nésével mely tényez ők és milyen erős kapcsolatban állnak. Jelen kutatás az egyéb
közvetítő tényezőkön keresztül — a statisztika többváltozós módszereivel — mutatja
be a sport területi versenyképességét Magyarországon.
Területi versenyképesség
A területi versenyképességgel számtalan kutató foglalkozott, de a sport területén
ilyen elemző munlca még nem készült. Miként határozható meg a területi verseny-
képesség?
A sport területi versenyképessége mindenképpen egy olyan folyamat, ahol a szerep-
lők között megtalálhatók a nyertesek és a vesztesek egyaránt, mivel a sz űkös források
elosztásáért folyik a rivalizálás.
Chikán és Czakó szerint a versenyképességnek alapvet ően két dimenziója van,
egyrészt a nemzetgazdasági versenyképesség alapját jelent ő domináns tényezőcso-
portok típusa (er őforrások, befektetések, innovációk), másrészt a verseny kiterjedt-
sége, azaz a külgazdasági kapcsolatokban való részvétel mértéke (hazai, nemzetközi,
regionális, vagy globális) (Chikán—Czakó 2002).
„A régiók és városok akkor versenyképesek, ha gazdaságuk nyitott és az egy la-
kosra jutó jövedelmük tartósan magas és növekv ő, valamint magas szint ű és nem
csökkenő a foglalkoztatottsági ráta, azaz ebb ől a jövedelemb ől a lakosság széles
rétegei is várhatóan részesülnek." (Lengyel—Rechnitzer 2000, 137)
Másként fogalmazva: „A régió nem közvetlenül versenyez, nem közvetlenül
mérettetik meg, hanem gazdasági szerepl őinek versenyképességén és lakosainak
'versenyképes' életszínvonalán, elégedettségén keresztül." (Palkovits 2000, 121)
A sport területén versenyképesnek tekinthetünk egy területet, ha stratégiailag be-
ágyazott gazdasági bázisa a piaci értéken megvásárolva optimálisan jól használja az
erőforrásait, miközben tartós el őnyöket szerez a nemzetközi piacon. Megítélésünk
szerint azt a területet tekinthetjük a sport terén versenyképesnek, amely a rendelke-
zésre álló erőforrásokat olyan sporteredménnyé alakítja, amely alkalmas a folyama-
tosan fejlődő, magas igényeket támasztó világpiaci kereslet kielégítésére. Ez az
eredmény- és teljesítmény-központú megközelítés lehet a helyi sportpolitika célja.
A területek versenyének keresleti és kínálati oldalát megkülönböztetve azt mond-
hatjulc, hogy amíg a keresleti oldalon a területek céljai, addig a kínálati oldalon a
területek adottságai jelennek meg. Kijelenthetjük, hogy ezek együtt határozzák meg
a terület versenyképességi pozícióját.
A múltban a sporttelephelyek kiválasztásában a helyi adottságoknak, a meglév ő erő-
forrásoknak, a helyi társadalom nyújtotta kedvez őbb feltételeknek, a demográfiai, a
társadalmi-kulturális, természeti környezetnek nem volt túlzott jelent őségű szerepe.
Ács Pongrác : A magyar sport területi versenyképességének vizsgálata
többváltozós statisztikai módszerekkel. - Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 117-126. p.
TÉT XXI. évf. 2007 • 2 Gyors ténykép 119
A felülrő l irányított — versenynek egyáltalán nem nevezhet ő — folyamatokat áthatot-
ta a sportegyesület-telepítés „modellszer ű" gyakorlata: a települések vezet őinek sze-
mélyes kapcsolatai és a közigazgatási szerepkör és -besorolás els ődlegessége.
A kilencvenes években a sportban is három párhuzamosan megjelen ő regionális
és egyben területi változást érezhettünk (Nemes Nagy 1999):
1) a főváros kiemelkedő fejlődését az ország többi területéhez viszonyítva;
2) a vidéki térségeken belül a nyugati részek er őteljesebb növekedését a keleti
részekhez képest;
3) erő s gazdasági alapú tagoltságot a kistérségek szintjén, leginkább falu—város
relációban.
A területi presztízs kapcsán Horváth összegy űjtötte azokat az intézményeket, ame-
lyek egy területnek — nála városnak — versenyképességi el őnyt adhatnak: egyetem,
repülő tér, vásári, kiállítási létesítmények, külföldi képviseletek, tudományos-
kutatási parkok (Horváth 1998).
A sport területi versenyképességének térbeli tagozódása egyértelm űen az „üzleti
sport" megjelenésére vezethet ő vissza. A magyar térszerkezetben kibontakozó eltér ő
fejlődési pályák a termelési tényez ők egyenlőtlen területi eloszlásával magyaráz-
hatóak, ami a gazdasági értelemben használatos élsportra is igaz (Horváth 2001).
A sport területi versenyképességét befolyásoló indikátorok bemutatása
A következő kben arra vállalkozunk, hogy a sport versenyképességére ható ténye-
ző ket külön-külön elemezve próbáljunk egy komplex képet adni a sportban fellelhet ő
területi különbségekre.
Nem kívánunk nagyon eltérni a hazai szakirodalom által a területi egyenl őtlen-
ségek mérésekor leggyakrabban használt indikátoroktól, melyek az alábbi változók-
hoz sorolhatók (Berey—Nemes Nagy 2002):
- demográfiai jelz őszámok,
- gazdasági jelzőszámok,
- infrastrulcturális jelz őszámok,
társadalmi jelző számok.
Saját mutatóink elkészítésekor egy kis változtatást végeztünlc, mely alapján a tár-
sadalmi mutatóhoz bevettük a demográfiára vonatkozó változókat, és egy új sport-
eredményességi mutatót is szerkesztettünk. A sporteredményességi mutatóban a
hivatásos „profi" sportolókat vizsgáltuk. Természetesen az egyéni sportolók (olim-
piai kerettagok) és egyesületeik száma mellett a f őbb labdajátékok (labdarúgás,
kézilabda, kosárlabda, röplabda, asztalitenisz) egyesületeinek területi el őfordulásá-
nak a száma is szerepel.
Az általunk készített mutatókat és a bennük szerepl ő változókat (22 db) az 1. táb-
lázat tartalmazza.
Ács Pongrác : A magyar sport területi versenyképességének vizsgálata
többváltozós statisztikai módszerekkel. - Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 117-126. p.
120 Gyors ténykép TÉT XXI. évf. 2007 • 2
1. TÁBLÁZAT
A vizsgált mutatók táblázata
(Variable of Resarch)
A mutató neve Bennük található változók
Olimpiai keret sportolók száma;
Olimpiai keret sportolókat adó sportegye-
Sporteredményességi mutató sületek száma;
Első osztályú labdarúgó, kézilabda, kosár-
labda, röplabda, asztalitenisz csapatok
száma.
Külföldi érdekeltségű vállalkozások év
végi száma 2004;
Regisztrált vállalkozások száma 2004;
Gazdasági mutató Egy főre jutó GDP 2003;
Az ipar termelése területi egységek sze-
rint 2004 (millió Ft);
Nonprofit vállalkozások száma 2004.
Sportegészségügyi rendel ők száma 2004;
Főfoglalkozású sportorvosok száma 2004,
Felsőoktatási intézmény 2004;
Infrastrukturális mutató Szállodák (Hotelek) száma 2004;
Az összes kereskedelmi szálláshely fér ő-
helyeinek a száma 2004;
Sportlétesítmények száma 2004;
Strandok száma 2004.
Népesség száma 2004;
Társadalmi mutató Alkalmazásban állók száma 2004;
Felsőoktatásban tanulók száma 2004.
Forrás: Saját szerkesztés.
A számolás hitelességéhez azokat a változókat, amelyeknél ez szükséges volt,
100 ezer lakosra vetítve használtuk. A megfigyelési egységek a megyék és a f ő-
város voltak, az adatokat a Központi Statisztikai Hivatal aktuális kiadványaiból és
az egyes sportági szövetségekt ől gyűjtöttük. A változók, feltételezéseink szerint,
kapcsolatban állnak a sporttal. Feltételezéseinket a fent említett kutatásra, illetve a
személyes 20 éves sportolói és sportvezet ői múlt tapasztalataira alapoztuk.
A kutatásban prezentált eredményeket a többváltozós statisztikai elemzésekhez
gyalcran használt SPSS programmal végeztük.
Módszertan
Először az egyes „mutatókon" végeztünk elemzést, melyben a változókhoz ered-
ményességi pontszámokat (1 — legrosszab; 20 — legjobb) rendeltünk, majd ezeket
összegeztük és átlagoltuk. A kapott átlagok alapján elkészítettük az adott mutató
területi sorrendjét (2. táblázat).
•
• •
Ács Pongrác : A magyar sport területi versenyképességének vizsgálata
•
•
többváltozós statisztikai módszerekkel. - Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 117-126. p.
TÉT XXI. évf. 2007 • 2 Gyors ténykép 121
V, V, V, V,
NO t-
04^ ON M M 0, ON
g
8 N C, 01 00 et
00 t-- N N V, V, V, V, V,
o ON 0, NO NO N 00
on
:; e g
. '.1 . .;-,
17,
,
É <>. .-g,
, 4 ,s, -.' -4,-e
., . 13 .'‹'
='-
d 22 - -t E ol A >.' ti 4 I`, > ft
• 1, .2
>>
O t3 .,, ;, — 0 0
-
co) a. w f:a (..) F P:1 Z co) ca XI N A2g
É '6- - CV O. V, t-- 00 C71 N vt V, NO t-. CO ON
4
L
""N
co) a, ö z c,
,74 s <, -2, (N1
01 00 CO N N V, 4 C1:1'
1111 g'
u N co) w
4 o V, V,
rg, rg, V, NO N CO 0, •-s , P. ,'31,t g;:?:
g N 'A 01 E. ffl, e'r4 á4'
" > N
r-u .4- oo ö <4 <4 't oo c,
tV 00 N V, ‘.0 00 V, V,
V,^ 0 C C t-:
". o0
Nr1
Go o0
ö NO so
NO V, v,
NO
Forrás: Saját számítás.
k
8 E
c`i) gt)
6 6 t, 2
§ 3 "c E5 o›.‘ á
op
t .
a. >, 4 .11 1 'E 1'9
-Mg ..8
-9 1
r2 co Y; :°,;5; `.>,
o. u. c.D
-54'' a ó ?, 2
0:1 0:1 N U > > = F
P: II ° 0 7,1t
N co) 40 tzel Z
Ács Pongrác : A magyar sport területi versenyképességének vizsgálata
többváltozós statisztikai módszerekkel. - Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 117-126. p.
122 Gyors ténykép TÉT XXI. évf. 2007 • 2
A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy a sport területi versenyképességé-
nek vizsgálatához használt mutatók közül az infrastrulcturális mutató kivételével
mindenhol a főváros található a legel őkelőbb helyen. A legrosszabb helyzetben
ezen aggregát változók alapján Nógrád megye található. A táblázatból leolvasható —
a pontszámok alapján —, hogy leginkább a sporteredményességi mutatóban lelhet ő
fel területi koncentráció, mert a többi mutatóban a pontszámok eloszlása viszonylag
egyenletes. Az aggregát-mutatók által készített min ősítés önmagában is komplex
mutatónak minősül.
Az aggregát mutatók elkészítése után felmerül az igény egy közös komplex mutató
elkészítésére. Mivel a mutatók különböz ő számú változókat tartalmaznak, ezért az
összegzés után a változók számával osztottuk a pontszámokat. Az így keletkezett
értékek alapján elkészítettük a sport versenyképességének területi rangsorát, mely-
ben az aggregát-mutatók egyforma súllyal szerepelnek (3. táblázat).
3. TÁBLÁZAT
A sport versenyképességének területi sorrendje, pontozásos módszerrel
(The Final Rankings According to the Parameters)
Komplex területi sorrend
Osszes
Megyék Rangsor
pont
Budapest 66,50 1
Győr-Moson-Sopron 52,84 2
Veszprém 50,11 3
Zala 48,13 4
Vas 48,06 5
Baranya 47,80 6
Somogy 47,30 7
Pest 46,74 8
Borsod-Abaúj-Zemplén 41,61 9
Hajdú-Bihar 40,77 10
Csongrád 40,50 11
Bács-Kiskun 40,44 12
Fejér 39,94 13
Komárom-Esztergom 39,86 14
Jász-Nagykun-Szolnok 37,53 15
Heves 34,01 16
Szabolcs-Szatmár-Bereg 33,84 17
Tolna 33,39 18
Békés 25,71 19
Nógrád 22,99 20
Forrás: Saját számítás.
Az előző táblázatok után nem meglep ő, hogy a rangsor elején Budapest található.
A leggyengébb besorolást Nógrád és Békés megye kapta.
Ács Pongrác : A magyar sport területi versenyképességének vizsgálata
többváltozós statisztikai módszerekkel. - Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 117-126. p.
TÉT XXI. évf. 2007 • 2 Gyors ténykép 123
Ezt követő en egy klaszteranalízis segítségével kategorizáltulc a területeket. Meg-
vizsgáltuk, hogy mely megyék a legversenyképesebbek, melyek a feltörekv ők és
melyek az elmaradottak.
A klaszteranalízis eredményei
A heterogén sokaságot alkotó objektumok homogén csoportokra bontása a statisz-
tikai elemzés egyik alapvet ő mozzanata. A csoportokat a sokaságról rendelkezésre
álló információ tömörítésére, továbbá az egyedit jellemz ő tulajdonságok statisztikai
kapcsolatának a vizsgálatára, el őrejelzésére használjuk. Értelemszer ű, hogy relatíve
kevés csoport kialakítására törekszünk. A fenti elvárásoknak eleget tev ő alcsopor-
tokat klasztereknek nevezzük.
Az SPSS programmal elvégzett vizsgálat Magyarország területeit a sport-
versenyképesség alapján három csoportba (klaszterbe) sorolta, melyek az adott
változók szempontjából szignifikánsan különböznek egymástól.
Az első klaszterben azok a megyék szerepelnek, amelyek Magyarországon a sport
szempontjából a legversenyképesebbek, a sporteredményességben, gazdaságban,
társadalmi mutatók szerint el őkelő rangsorolásuk van. Az infrastrukturális mutató-
ban azonban nem állnak a rangsor elején. Ezen megyékben viszonylag magas a
népesség száma, a sporteredmények nagyon jók, és a gazdaság is jól mílIcödik. A
másodilc klaszterben a versenyképesség szempontjából leszalcadó területeket talál-
juk, melyeket közepes sporteredmények, viszonylag magas népesség, de gyenge
infrastrukturális és gazdasági adottságok jellemeznek. Ezek azok a megyék, ame-
lyek a múltban államilag támogatott gazdaság révén kiemelked ő sporteredményeket
„termeltek". Mivel ezek az adottságok kimerültek, így a gazdasági mutatók gyengü-
lése révén a sporteredményeik, sportteljesítményeik is gyengülnek. A harmadik
csoportban a feltörekv ő megyék találhatók. Alacsony népességi és sporteredmé-
nyességi adottságokkal, viszont magas infrastrukturális és gazdasági mutatóval
rendelkeznek. Mivel a gazdaság jól m űködik, a sportot szolgáló infrastrulcturális
adottságaik jók, ezért a jöv őben a sporteredményességi mutatóban is javulás várható
(4. táblázat).
4. TÁBLÁZAT
Sport-versenyképességi klaszterek Magyarországon
(Sport-cluster in Hungary)
I. Klaszter II. Klaszter III. Klaszter
Bács-Kiskun, Békés, Borsod-
Heves, Komárom-
Abaúj-Zemplén, Csongrád,
Budapest, Baranya, Fejér, Esztergom, Nógrád,
Hajdú-Bihar, Jász-Nagylcun-
Győr-Moson-Sopron, Pest Somogy, Tolna,
Szolnok, Szabolcs-Szatmár-
Vas, Veszprém, Zala
Bereg
Forrás: Saját számítás.
Ács Pongrác : A magyar sport területi versenyképességének vizsgálata
többváltozós statisztikai módszerekkel. - Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 117-126. p.
124 Gyors ténykép TÉT XXI. évf. 2007 • 2
A faktoranalízis eredményei
A kapott pontozásos módszer ellen őrzéseként az aggregát-mutatókra faktoranalízist
végeztünk (7. táblázat), melynek célja, hogy megvizsgáljuk, az előző pontozásos
módszerben az egyenl ő súlyozás miatt nem veszítettünk-e el túl sok információt. A
faktoranalízis a változók korrelációs kapcsolatait modellezi kevés számú falctor, té-
nyező függvényében. A faktor valamely posztulált, de közvetlenül nem mérhet ő látens
tulajdonság változója, melynek hatása azonban mérhet ő változókban jelenticezik.
Az 5. táblázat a faktoranalízis során készített területi rangsort tartalmazza.
5. TÁBLÁZAT
A sport versenyképességének faktoranalízissel készített területi rangsora
(The Final Rankings According to the Principal Component Analysis)
Faktor rangsor
Terület Átlagos érték Rangsor
Bács-Kiskun 0,4359 9
Baranya 0,4653 8
Békés 0,3343 19
Borsod-Abaúj-Zemplén 0,4050 12
Budapest 0,8344 1
Csongrád 0,3884 15
Fejér 0,4114 11
Győr-Moson-Sopron 0,5676 3
Hajdú-Bihar 0,3895 14
Heves 0,3522 16
Jász-Nagykun-Szolnok 0,3967 13
Komárom-Esztergom 0,4200 10
Nógrád 0,2789 20
Pest 0,5050 7
Somogy 0,5529 4
Szabolcs-Szatmár-Bereg 0,3446 17
Tolna 0,3369 18
Vas 0,5198 6
Veszprém 0,5763 2
Zala 0,5522 5
Forrás: Saját számítás.
Az így kapott eredményeket kapcsolat vizsgálattal összevetettük a pontozásos mód-
szer eredményeivel. A korrelációs kapcsolat mérésének legelterjedtebb mutatószá-
ma a lineáris korrelációs együttható Cele: r), melynek alkalmazása során feltételez-
zük a változók közötti lineáris kapcsolatot (Pintér—Ács 2006).
Ács Pongrác : A magyar sport területi versenyképességének vizsgálata
többváltozós statisztikai módszerekkel. - Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 117-126. p.
TÉT XXI. évf. 2007 • 2 Gyors ténykép 125
Az elvégzett számítások alapján a rangszámokra végzett korrelációs együttható (r)
mértéke: 0,930827, amely igen er ős kapcsolatot jelent. Ez alapján elmondhatjulc, hogy
a két számítás szinte tökéletesen ugyanazt az eredményt, területi sorrendet hozta.
Összegzés
Eredeti célunkat, — hogy a sporteredményekre ható egyéb tényez ők alapján megha-
tározzunk egy komplex területi versenyképességi sorrendet Magyarországra — elértük.
Számításaink igazolásaként a sport-versenyképességi sorrendet kétféle módszerrel
is — pontozásos, faktoranalízis — elvégeztük. A két módszert összevetve szinte
ugyanazt az eredményt kaptuk. Mivel a faktoranalízis eredménye szorosan korrelál
az egyenlő súlyozású rendszerrel, ezért az általunk használt módszer megalapozott-
nak tűnik. A vizsgálatunk során használt sportra ható adatok szerint a magyarorszá-
gi megyék komplex sport-versenyképességi sorrendje a következ ő (6. táblázat):
6. TÁBLÁZAT
A megyék sport-versenyképességi sorrendje
(The Ranking of Counties According to Sport-competitiveness)
Faktor rangsor
Faktor
Sorrend Megye, főváros
pontok
1 Budapest 0,8344
2 Veszprém 0,5763
3 Győr-Moson-Sopron 0,5676
4 Somogy 0,5529
5 Zala 0,5522
6 Vas 0,5198
7 Pest 0,5050
8 Baranya 0,4653
9 Bács-Kiskun 0,4359
10 Komárom-Esztergom 0,4200
11 Fejér 0,4114
12 Borsod-Abaúj-Zemplén 0,4050
13 Jász-Nagykun-Szolnok 0,3967
14 Hajdú-Bihar 0,3895
15 Csongrád 0,3884
16 Heves 0,3522
17 Szabolcs-Szatmár-Bereg 0,3446
18 Tolna 0,3369
19 Békés 0,3343
20 Nógrád 0,2789
Forrás: Saját számítás.
Ács Pongrác : A magyar sport területi versenyképességének vizsgálata
többváltozós statisztikai módszerekkel. - Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 117-126. p.
126 Gyors ténykép TÉT XXI. évf. 2007 • 2
Összegzésként, a faktoranalízis során készített területi sorrendr ől (6. táblázat) le-
olvasható, hogy Magyarországon a sport-versenyképességi sorrendben a nyugati
megyék többségében jobb pozícióban vannak, mint az ország keleti részén található
megyék. A keleti területek közül a legjobb helyen Bács-Kiskun megye áll, míg a
nyugati megyék közül a legrosszabb pozícióban Tolna megyét találjuk.
Irodalom
Ács P. (2006) A sport területi koncentrációja. Sport és tudomány napja konferencia kötet. Pécsi Tudo-
mányegyetem, Pécs.
Berey K. Nemes Nagy J.(2002) A területi egyenl őtlenségek új indikátorainak és értékelési módszereinek
—
lehetőségei. VÁTI Kht. Területfejlesztési Igazgatóság, Budapest.
Chikán A.—Czalcó E. (2002) Kis nemzetgazdaságok versenyképessége a globális gazdaságban — a ma-
gyar példa. — Chikán A.—Czakó E.—Zoltayné Paprika Z. (szerk.) Vállalati versenyképesség a globalizá-
lódó magyar gazdaságban. Alcadémiai Kiadó, Budapest. 27-39. o.
Horváth Gy. (1998) Európai regionális politika. Dialóg Campus, Budapest—Pécs.
Horváth Gy. (2001) A magyar régiók és települések versenyképessége az európai gazdasági térben. — Tér
és Társadalom. 2.203 231. o.
-
Lengyel I. Rechnitzer J.(2000) A városok versenyképességér ől. Horváth Gy. Rechnitzer J. (szerk.)
— — —
Magyarország területi szerkezete és folyamatai az ezredfordulón. MTA RICK, Pécs. 130 152. o.
-
Nemes Nagy J. (1999) Elágazó növekedési pályálc az ezredvégi Magyarországon. — Nemes Nagy J.
(szerk.) Helyek, terek, régiók. ELTE Regionális Földrajzi Tanszék, Budapest. 65-86. o.
Palkovits I. (2000) Szempontok a területi versenyképesség értelmezéséhez. — Tér és Társadalom. 2-3.
119-128. o.
Pintér J.—Ács P. (2006) Bevezetés a sportstatisztikába. Dialóg Campus, Budapest—Pécs.