Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 127-144. p.
TÉT XX. évf. 2006 s4 Gyors ténykép 127
A KÜLFÖLDI ÉRDEKELTSÉG Ű VÁLLALKOZÁSOK
ÉS AZ EGYETEMEK KAPCSOLATAI
GYŐ RÖTT, MISKOLCON ÉS SZEGEDEN'
(Relationship Among Foreign owned Firms and Universities
in Győr, Miskolc and Szeged)
LENGYEL BALÁZS — LUKÁCS ESZTER —
SOLYMÁRI GÁBOR
Kulcsszavak:
kutatás-fejlesztés egyetemek helyi gazdasági hatása külföldi érdekeltség ű vállalatok egyetem-
vállalat kapcsolat
A tanulmányban áttekintjük az egyetemek helyi gazdaságra gyakorolt hatásának elméleti alapjait, azok
jellemzőit a három egyetemen. A külföldi érdekeltség ű vállalkozások letelepedési motivációiból kiindulva
igyekszünk rámutatni a K+F tevékenységek hazai régiókba való kihelyezésének összefüggéseire. Best
practice jelleggel bemutatjuk a Gy őrött, Miskolcon és Szegeden létrejött oktatási és kutatási együttm ű-
ködéseket.
Bevezetés
A 2000-ben elfogadott Lisszaboni program célként t űzte ki az Európai Unió szá-
mára 2010-re a legdinamikusabb, legversenyképesebb gazdaság kialakítását. A
program fő célkitű zései között szerepel a kutatás-fejlesztési ráfordítások növelése
és a foglalkoztatottsági szint emelése. Hazánk készül ő tudomány, technológia és
innováció-politikai stratégiája is kiemeli a K+F ráfordítások emelését, különös
tekintettel az üzleti szférában eszközölt ráfordításokra. Az új innováció-politikai
gondolkodás szerint a multinacionális vállalatok által hazánkba kihelyezett K+F
tevékenységeknek vezet ő szerepet kell szánni a ráfordítások növelésében.
A tudásalapú gazdaságfejlesztésben meghatározó súly helyez ődik a lokális tér-
ségben elhelyezkedő egyetemek, kutatóintézetek és a gazdasági szféra közötti kap-
csolatokra. A tudásalapú gazdaság bottom-up fejlesztése csak lokális térségben
hatékony, ahol a hallgatólagos tudás elsajátítható és az innovációs aktivitást segít ő
szolgáltatások, az ezeket nyújtó intézmények tömörülnek. A multinacionális válla-
latok helyi működését szintén meghatározzák a helyi kapcsolatok, ugyanakkor ezek
a vállalatok közvetlenül kapcsolódnak a globális értékláncokhoz, ők képesek a helyi
egyetem-vállalkozás tudásteremtést leggyorsabban kihasználni. A hazai egyetemek,
kutatóintézetek és vállalkozások kapcsolatában, annak er ősítésében sok probléma
merül fel. A hazai kutatások rámutattak, hogy „a tudásalapú gazdaság kialakításában
az ipar—egyetem közötti interakciók még mindig csak korlátozottan vesznek részt".
Magyarországon az átmenet idején a tudásteremtés szempontjából fontos együttm ű-
Lengyel Balázs - Lukács Eszter - Solymári Gábor :
A külföldi érdekeltségű vállalkozások és az egyetemek kapcsolatai Győrött, Miskolcon és Szegeden.
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 127-144. p.
128 Gyors ténykép TÉT XX. évf. 2006 s4
ködési formák közül csak a legegyszer űbbek terjedtek el, a különböz ő szférák képvi-
selői nem keresik egymást, gondolkodásuk, érdekeik jelent ősen eltérnek.
A külföldi érdekeltség ű, főként multinacionális vállalatok és vidéki egyetemeink
közötti kapcsolatok vizsgálatát több aktuális hazai fejlesztési program is indokolja.
A Kooperációs Kutatóközpontok, Regionális Egyetemi Tudásközpontok programjai
kiemelkedő jelentőségűek az egyetemek és helyi vállalatok együttm űködésének
ösztönzésében. A Strukturális Alapok 2007-2013 közötti felhasználásában a Fej-
lesztési Pólusok programja szintén meghatározó a kutatás-fejlesztés Budapest-
centralizáltságának oldásában. Az Audi nevével fémjelzett megállapodás a K+F
ráfordítások szolidaritási adóból való leírhatóságáról bujtatott beruházás-
ösztönzésnek min ősül. Fel kell tenni a kapcsolódó kérdést, ez a típusú közvetett
ösztönzés a már Magyarországon lév ő multinacionális cégeket ráveheti-e arra, hogy
hazánkba csoportosítsák át K+F ráfordításaikat?
Értelmezésünk szerint a hazai gazdaságfejlesztés nem törekedhet egyoldalúan a
K+F tevékenységek vonzására, a kívánt hatások torzulhatnak, ha az egyetemeink
együttműködési képessége nem javul. Az egyetemek és gazdasági szféra kapcsolatát
meghatározza a térségek fejlettsége, alacsony szint ű a kereslet az egyetemeink
kutatási eredményei iránt. Ugyanakkor az egyetemek is lassan alkalmazkodnak az
új típusú kihívásokhoz: hiányosak az üzleti ismeretek, érdekük, hogy az alapkutatá-
saik finanszírozása megoldott legyen.
Tanulmányunk célja, hogy rámutasson azokra az utakra, áttörési lehet őségekre,
amelyeket a külföldi érdekeltség ű vállalkozások egyetemekkel való kapcsolatai
jelentenek. El őször áttekintjük az egyetemek helyi gazdaságra gyakorolt hatásait, e
tényezők alapján mutatjuk be a három egyetemet. Összekapcsoljuk a multinacionális
vállalatok telepítési döntéseinek és az egyetem-vállalkozói szféra közötti tudás-
transzfer gondolatkörét. A három városban készült interjúk segítségével vázoljuk
azokat a best-practice jelleg ű eseteket, amelyek el őrelépést jelentenek a régióköz-
pontokban. További kutatásokat el őkészítve igyekszünk összefüggést keresni az
egyetemek kereslet oldali helyi gazdasági hatásai, az oktatási-, kutatási tevékenység
és a vállalkozások vonzása között.
Az egyetemek gazdasági szerepének jellemz ői
Győrött, Miskolcon és Szegeden
Az egyetemek helyi gazdasági hatásai egyre inkább központi szerepet foglalnak el
a közgazdaságtan, regionális gazdaságtan érdekl ődési körében. Számos tanulmány
foglalkozik az egyetemek hatásainak ökonometriai modellezésével (Varga 2004,
Goldstein—Renault 2004). Az egyetemek által a helyi gazdaságra gyakorolt hatás
területileg koncentrált, az agglomerációs externhatások és tudás spillover hatások az
egyetemi városokra és azok munkaer ő-vonzáskörzetére korlátozódnak.
Az egyetemek nemzeti- és lokális innovációs rendszerekben való elhelyezkedése
(Cooke 2004; Rechnitzer—Hardi 2003), a spin-off vállalatok megjelenése
(Papanek—Perényi 2006) egyre inkább a gyakorlatorientált regionalista érdekl ődés
Lengyel Balázs - Lukács Eszter - Solymári Gábor :
A külföldi érdekeltségű vállalkozások és az egyetemek kapcsolatai Győrött, Miskolcon és Szegeden.
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 127-144. p.
TÉT XX. évf. 2006 s4 Gyors ténykép 129
középpontjába kerül, meghatározóak az evolucionista- és institucionalista modellek
(Etzkowitz—Leydesdorff 2000). A gazdaságpolitikai eszköztár a magyar példák sze-
rint is egyre inkább áthelyez ődik a nemzetgazdasági szintről a regionális (pl. Baross
Gábor Program) és lokális szintre (pl. Fejlesztési Pólus Program).
Jelen tanulmányunk szerkezetét alapvet ően az egyetemek helyi gazdasági hatásait
összefoglaló modellje határozza meg (1. ábra), amelyet felhasználva keretbe tudjuk
foglalni az egyetemek oktatási-, kutatási- és vállalkozások vonzásában kifejtett
hatásait (Armstrong—Taylor 2000). Az egyetemek helyi gazdasági hatásai, a regio-
nális multiplikátor-hatások fogalmaira visszavezetve két eltér ő tényezőt célszerű
elkülönítenünk: a kínálati oldalt és a keresleti oldalt (Lengyel I. 2006)
1. ÁBRA
Az egyetemek helyi gazdasági hatásai
(University Effects on Local Economy)
INPUT: visszairányuló OUTPUT: előreirányuló
kapcsolatok (hosszú távú
kapcsolatok (rövid távú
hatások)
multiplikátor hatások)
Helyi kormányzat:
szolgáltatások és bevételek Tudás:
pótlólagos kereslet - K+F
- üzleti vállalkozások
H zsúfoltság' problémák
- -
Helyi vállalkozások: Humán töke: i Vállalkozások odavonzása:!
- kereslet a he yi Helyi háztartások: - diplomások !- a tőke és a magasan
szolgáltatások iránt ,- a háztartások bevételeinek - helyi munkaer ő képzett munkaerő
és kiadásainak növekedése képzettségi szintje
- helyváltoztatási hatások ' odatelepülése
- új vállalkozást formák :
Forrás: Armstrong—Taylor (2000, 19), Lengyel I. (2006).
A kínálati (input) oldalon azok a hatások jelennek meg, amelyeket az egyetemi
kiadások és a diákok pénzköltései váltanak ki. A kínálati oldal tényez őit passzív
visszahatásoknak tekinthetjük, mivel ezek a hatások minden egyetemi városban
megfigyelhetők, bármilyen képzést is folytat az egyetem. A keresleti (output) olda-
lon a fiatal kvalifikált munkaerő , az egyetemen dolgozók és oktatók K+F tevékeny-
sége és az eredmények gazdasági hasznosítása, illetve a térségen kívülr ől betelepül ő
vállalkozások vonatkozásában érvényesülnek hatások. A keresleti oldal tényez ői aktív
hatások, mivel nem jelennek meg automatikusan, hanem csak megfelel ő, a helyi
munkaerőpiac által is igényelt képzési programokkal, tudatos egyetemi stratégiával és
vállalkozásösztönz ő helyi gazdaságfejlesztéssel érhet ők el (Lengyel I. 2006).
A tanulmányban vizsgált három egyetemi város jó összképet ad a vidéki egyete-
meink eltérő helyzetéről: Győ r, Miskolc és Szeged esetében különböz ő adottságok-
kal, lehető ségekkel, veszélyekkel kell a helyi gazdaságfejlesztésnek számolnia,
Lengyel Balázs - Lukács Eszter - Solymári Gábor :
A külföldi érdekeltségű vállalkozások és az egyetemek kapcsolatai Győrött, Miskolcon és Szegeden.
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 127-144. p.
130 Gyors ténykép TÉT XX. évf. 2006 s 4
eltérő az egyetemek kapacitása, azok teljesen más forgatókönyvek alapján szembesül-
tek a multinacionális vállalatokkal való együttm űködés szükségességével. Szemünk
előtt kell tartanunk ugyanakkor az egyetemeink gazdasági környezetének általános
jellemzőt: a helyi K+F kereslet alacsony szintjét, az infrastruktúra alulfejlett állapotát,
nem kezelhetjük külön az egyetemek multinacionális vállalatokkal való kapcsolatát
és régióink periférikus, neofordista helyzetét (Lengyel I. 2003). Az egyetemek
kereslet oldali hatásai szerint mutatjuk be, és hasonlítjuk össze röviden a vizsgált
három intézményt.
Humán tőke — Képzési adatok a vizsgált egyetemeken
A humán tőkénél legfontosabb a kikerül ő diplomások száma, a három említett
részterületr ől csak ezt ismertetjük.
1. TÁBLÁZAT
Főbb képzési adatok a három egyetemen
(Main Data of Education at the Three Universities)
Okleve-
Felső- Egye- Szakirá-
Főisko- PhD Képzés- let
fokú temi nyú to-
lai szintű DLA ben részt- szerzet-
Egyetemek szak - szintű vább- vev ők tek
száma száma
képzésben résztvev ő hallgatók száma összesen 2005-
ben
Miskolci
40 5 312 8 250 894 326 14 822 2 603
Egyetem
Széchenyi István
218 9 421 2 165 169 100 12 073 1 588
Egyetem
Szegedi Tudo-
265 13 705 15 867 1 107 621 31 565 5 266
mányegyetem
Forrás: Statisztikai Tájékoztató, Fels őoktatás 2005/2006.
A három egyetem képzési palettája nagyon különböz ő : a Széchenyi István Egye-
tem (SZE) négy, a Miskolci Egyetem (ME) nyolc, a Szegedi Tudományegyetem
(SZTE) 11 karral bír. Gy őrött a műszaki tudományok, a gazdálkodási- és jogtudo-
mány meghatározóak, Miskolcon a gépészmérnöki képzés mellett a bölcsész-, köz-
gazdasági- és jogász képzés hallgatói létszámai magasak. A képzésben résztvev ők
száma Miskolcon és Gy őrött közel azonos, a SZE-n a f őiskolai szintű, míg Miskolcon
az egyetemi szintű képzés nagyobb arányú. Az SZTE létszámadataival kiemelkedik
a két másik egyetemhez képest, itt a képzés jóval tagoltabb, a hallgatók létszáma
szerint a bölcsész és természettudományi képzés a meghatározó, ugyanakkor az
Általános Orvostudományi Kar kimagasodik a tudományos fokozattal rendelkez ő
oktatókat tekintve.
Lengyel Balázs - Lukács Eszter - Solymári Gábor :
A külföldi érdekeltségű vállalkozások és az egyetemek kapcsolatai Győrött, Miskolcon és Szegeden.
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 127-144. p.
TÉT XX. évf. 2006 s4 Gyors ténykép 131
Tudásteremtés az egyetemeken, kutatás-fejlesztés
A magyarországi K+F tevékenység a főváros dominanciája miatt er ősen koncent-
rált, különösen igaz ez az üzleti jelleg ű K+F-re. A nagy egyetemi városaink (Debre-
cen, Szeged, Pécs, Miskolc, Győr, Veszprém) rendelkeznek még számottev ő K+F
potenciállal, azonban a régiókban megvalósuló K+F tevékenység meghatározó
része az államilag finanszírozott alapkutatásokban testesül meg (2. táblázat). Az
egyetemeken, kutatóintézetekben megvalósuló K+F munka meghatározó részben
nem a helyi gazdaság keresletéb ől indul ki, a K+F eredmények iránti kereslettel
bíró gazdasági szféra kismértékben van jelen, így az egyetemi K+F helyi gazdasági
hatása csekély.
2. TÁBLÁZAT
Az egyetemek kutatási bevételei 2005-ben (Millió Ft)
(R&D Incomes of Universities in 2005)
Hazai Külföldi Külső
Egyetemek pályáza- pályáza- megbízá- Összesen
tok tok sok
Miskolci Egyetem 62,73% 3,9 % 33,26% 100%*
492, 9 1,1 124 ,
124,825
Széchenyi István Egyetem 618,825
79,65% 0,18% 20,17%
1.
1.330,59
59 143,56
143 239 ,
239,345
Szegedi Tudományegyetem 1713,495
77% 8% 15%
Megjegyzés: *a Miskolci Egyetemr ől csak a bevételek három forrás közötti megoszlását sikerült meg-
kapnunk.
Forrás: Saját szerkesztés az egyetemek beszámolói alapján.
A három egyetem kutatókapacitásában jelent ősek a különbségek: a Miskolci Egye-
tem 677, a győri Széchenyi István Egyetem 297, a Szegedi Tudományegyetem 1543
teljes munkaidős, tudományos fokozattal rendelkez ő oktatót foglalkoztat (Felső-
oktatás Statisztikai Tájékoztató 2006). Jelentős különbségek adódnak a kutatási
bevételek összegében és a források megoszlásában, egyértelm ű azonban, hogy a
hazai pályázatok által finanszírozott kutatási munkák meghatározóak. Értelmezé-
sünk szerint a küls ő megbízások — melyek csak a Miskolci Egyetem esetében érik el
a bevételek egyharmadát — képviselik az egyetem gazdasági kapcsolatait, e bevéte-
lek elemzése további részletesebb kutatások tárgya lehet.
Vállalkozások vonzása, a külföldi érdekeltség ű vállalatok székhelyei, külföldi t őkéje
Közismert, hogy az elmúlt 16 évben a külföldi vállalatok telephelyválasztásában
fontos szerepet játszott a földrajzi elhelyezkedés: a nyugati piacokhoz (határhoz) való
közelség, illetve Budapest közelsége; valamint az elérhetőség: a távközlésbe
való korlátlan bekapcsoltság, ill. az autópálya közelsége. Nagy szerepe volt a képzett
munkaerő és a privatizációra alkalmas vállalatok jelenlétének, az örökölt ipari kultúrá-
Lengyel Balázs - Lukács Eszter - Solymári Gábor :
A külföldi érdekeltségű vállalkozások és az egyetemek kapcsolatai Győrött, Miskolcon és Szegeden.
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 127-144. p.
132 Gyors ténykép TÉT XX. évf. 2006 s4
nak, a helyi gazdaság kedvez ő szerkezetének (Barta 2002). A külföldi vállalatok
azokban a régiókban koncentrálódnak, ahol viszonylag iskolázott a népesség, és
már a rendszerváltás idején is viszonylag magas volt az iparban foglalkoztatottak
aránya (Nemes Nagy—Németh 2003).
A három egyetemi város igen különböz ő adottságokkal bír a külföldi érdekeltség ű
vállalatokat tekintve. Gy őrött 2000-ben is viszonylag magas volt a külföldi cégek
tőkéjének összege, 2004-re azonban ez a szám a duplájára emelkedett (3. táblázat).
Miskolc az Észak-Nyugat-Magyarország területeit követ ő második vonalban van e
mutatót tekintve (Debrecennel és Szombathellyel), míg Szegeden a külföldi vállala-
tok által birtokolt t őke az átlagosnál alacsonyabb koncentrációban van jelen.
3. TÁBLÁZAT
A külföldi érdekeltség ű vállalkozásokban jegyzett külföldi t őke a vizsgált városok
megyéiben és Budapesten a jegyzett t őke országos megoszlása szerint (%)
(Distributuion of Subscribed Foreign Capital in the Foreign Owned Companies in
Budapest and the Three Studied Cities)
Megye, főváros 2000 2001 2002 2003 2004
Budapest 58,8 54,0 52,9 47,3 50,2
Borsod-Abaúj-Zemplén 2,9 3,1 3,0 4,0 2,2
Csongrád 1,5 1,3 1,2 1,0 0,9
Győr-Moson-Sopron 7,3 8,7 8,5 8,8 8,6
Forrás: KSH, 2006 alapján saját szerkesztés.
Győr—Moson—Sopron megye egészére jellemz ő, hogy a külföldi tulajdonban lév ő
vállalkozások a gazdaság elkülöníthetetlen, szerves részét képezik (Lukács 2005).
Miközben minden hatodik gazdasági társagás vegyes tulajdonú vállalat, az üzleti
forgalom felét, és az export több mint kétharmadát azok a vállalatok realizálják,
melynek tulajdonosi összetételében külföldiek is szerepet kapnak, és minden harma-
dik munkavállaló ilyen munkahelyen dolgozik. A megye 1 262 vegyes-vállalatából
kb. 447 Győrben található (GYMSMKIK 2004). Az Audin kívül Gy őrben két olyan
külföldi befektető is található (Philips, Robust Plastic), melyek évek óta rendszeresen
szerepelnek Magyarország legnagyobb exportárbevételt elért cégeinek 50-es listáján
(HVG TOP 500).
Miskolcon szintén növekedés indult a külföldi érdekeltség ű cégek terén (Solymári
2006): a Robert Bosch Power Tool Kft telephelye árbevételét tekintve a második
(24 424 MFt), az átlagos állományi létszám szerint a negyedik (748 f ő) külföldi tulaj-
donban lévő cég a térségben. Két céget kell még kiemelnünk, akik traded jelleg ű
tevékenységet végeznek: Shinwa Magyarország Precíziós Kft. (11 844 MFt, 768 f ő),
Remy Automotive Kft. (10 922 MFt, 760 fő). Ki kell emelnünk azonban, korántsem
sikerült még a neofordista jellegb ől kitörni, hiszen továbbra is az ÉMÁSZ a vezet ő
külföldi tulajdonban lev ő cég (BAZMKIK 2006).
Lengyel Balázs - Lukács Eszter - Solymári Gábor :
A külföldi érdekeltségű vállalkozások és az egyetemek kapcsolatai Győrött, Miskolcon és Szegeden.
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 127-144. p.
TÉT XX. évf. 2006 s4 Gyors ténykép 133
Szegeden a külföldi érdekeltség ű vállalkozásokat tekintve egészen másfajta jel-
lemzők figyelhetők meg, 2004-ben csupán 548 külföldi érdekeltség ű vállalkozás
működött a megyében, a 2000. évinek alig több mint fele, az 1995. évinek pedig
kevesebb mint egyharmada (KSH 2006). A kis tőkeerej ű, életképtelen cégek meg-
szűnése mellett a saját t őke és azon belül a külföldi t őke állománya el őbb egyértel-
mű növekedést, majd stagnálást mutatott (2004-re az el őbbi 1,7-szerese, az utóbbi
csaknem két és félszerese lett a kilenc évvel korábbinak). Egyértelm ű a neofordista
jelleg, a legjelentősebb külföldi érdekeltség ű vállalatok az energia-szektor privati-
zációja során jelentek meg a megyében.
A fejezetben röviden áttekintettük a vizsgáltunkba bevont három egyetem és gaz-
dasági környezetének kapcsolatát leíró legfőbb trendeket. Rendkívül érdekes és
aktuális kérdés, hogy milyen kapcsolat van az egyetemek humán t őke teremtésében
végzett tevékenysége, az egyetemek kutatás-fejlesztésen keresztül megvalósuló
tudásteremtése és a külföldi érdekeltség ű vállalkozások telephelyválasztása (a há-
rom kereslet oldali hatás) között. Várakozásaink szerint a hazai egyetemek részér ől
elsősorban a humán t őke kibocsátása jelent vonzó tényez őt a multinacionális válla-
latok számára. A továbbiakban el őször elméleti oldalról — a letelepedési motivációk
és egyetem—vállalkozás kapcsolatok fel ől — közelítjük meg a kérdést, majd a három
vizsgált egyetemen készített interjúk alapján próbáljuk megmutatni az összefüggé-
seket a három eltér ő pályán lévő városban.
A külföldi vállalkozások letelepedése és egyetemekkel való kapcsolata
A telephelyelméletek elfogadott nézete, hogy megkülönböztetik az üzleti ténye-
zőket, a nemzeti és helyi jellemz őket, a foglalkoztatottsági-, költség- és az élet-
minőség-személyi tényez őit, valamint az infrastruktúra jellemz őit (Lengyel-
Rechnitzer 2004, 101; EC 1993). Szintén eltér őek a döntési motivációk a tradicio-
nális- és high-tech ipar, az európai elosztóközpont, az európai székhely, szolgáltatá-
sok és K+F tevékenységek telepheiy választásánál. Esetünkben elfogadott nézet,
hogy a munkaerő minősége egyre fontosabb tényez ő a hozzáadott érték növekedé-
sével, míg a bérköltségek jelent ősége csökken. A támogató szolgáltatások, kutatóin-
tézetek jelentléte a high-tech ágazatoknál és a K+F tevékenységeknél jelenik meg
regionális szinten. A high-tech és K+F szektorok számára a regionális szinten fon-
tosabb a kormányzat támogató hozzáállása, mint nemzeti szinten.
Az egyetemekkel kialakított kapcsolatok elemzésére érdemes áttekinteni a letele-
pedő multinacionális vállalatok alábbi következ ő csoportosítást is (Dunning 1993;
Szentes 1999):
1) Erő forrás- (természeti és/vagy emberi) keres ők: A kulcsszavak itt az olcsó
munkaerő, az alacsony helyi hozzáadott érték, importált input és az export-
orientáltság.
2) Piac-keresők: A piac-keres ő nemzetközi vállalatok az áru exportot cserélik
tőke exportra, a termék kivitele helyett a befogadó országban való termelést
választják.
Lengyel Balázs - Lukács Eszter - Solymári Gábor :
A külföldi érdekeltségű vállalkozások és az egyetemek kapcsolatai Győrött, Miskolcon és Szegeden.
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 127-144. p.
134 Gyors ténykép TÉT XX. évf. 2006 s4
3) Hatékonyság-keres ők: A kihelyezett tevékenységek könnyen mobilizálhatók,
alacsony hozzáadott értékkel bírnak, a delokalizációt a költségek csökkentése
vezérli.
4) Stratégiai előny-keres ők vagy -megtartók: A stratégiai el őny-keres ő vállalat
nem pillanatnyi költség-optimumokra épít, hanem er őforrásait, tevékenységét
hosszú távon allokálja, hosszú távú versenyel őnyt kíván megszerezni. A kutatási-,
kreatív-, magas hozzáadott érték ű tevékenységek kihelyezése stratégiai el őnyök
megszerzésére irányul, azok delokalizációja magas alternatív költségekkel jár.
Magyarországon a legjelentősebb letelepült cégek nagy foglalkoztatott számmal
bíró, erőforrás- és hatékonyság kereső vállalatok. Általános tapasztalat azonban,
hogy bizonyos bizalmi id ő — általában 10-15 év — elteltével ezek a típusú vállalatok
is szoros együttműködést alakítanak ki a t őkebefogadó ország vállalataival, kutató-
és oktatási intézményeivel. Mint látni fogjuk, ez a folyamat, bár eltér ő szinten tart,
mindhárom egyetemmel kapcsolatban megindult.
Az egyetemek kapcsolatai a helyben lév ő külföldi vállalatokkal
A gazdaságpolitikai dokumentumok célrendszerében is érzékelhet ő kettősség (hú-
zóágazatok, innovatív környezet) a gazdaság tudás-intenzívvé válásával kett ős
kiindulópontra vezethet ő vissza. A tudásalapú gazdaságfejlesztés els ősorban a helyi
bázisú traded szektorra koncentrál, amelynek a piacai bővíthetők (Lengyel I. 2003).
Ugyanakkor a gazdaság tudás-intenzívvé válása a hangsúlyt a régión belüli,
„untraded" viszonyrendszerre helyezi (Boschma 2004): formális vagy informális
együttműködésekre, informális hálózatokra, kognitív, kulturális, intézményi ténye-
zőkre. A tudásalapú gazdaságfejlesztésben meghatározó súly helyez ődik a lokális
térségben elhelyezked ő egyetemek, kutatóintézetek és a gazdasági szféra közötti
kapcsolatokra (Visser—Boschma 2004; Drejer—JOrgensen 2003). A multinacionális
vállalatok helyi működését szintén meghatározzák a helyi kapcsolatok, ugyanakkor
ezek a vállalatok közvetlenül kapcsolódnak a globális értékláncokhoz, ők képesek a
helyi egyetem-vállalkozás tudásteremtést leggyorsabban kihasználni.
A multinacionális vállalatokra azonban jellemz ő, hogy a kutatási projektjeiket há-
zon belül meg tudják oldani, nincs szükségük az egyetemek, kutatóintézetek K+F
szolgáltatásaira, nem kívánják megosztani a versenyel őnyt jelentő tudásukat, K+F
tevékenységüket a globális stratégiájuk alapján végzik (Mosoni—Fried 2002; Artner
2004). E tekintetben az egyetemekt ől főleg azt várják el, hogy jól képzett hallgatók ke-
rüljenek ki onnan. Budapesti tapasztalataink alapján azonban árnyalnunk kell a hazai
irodalomban kialakított képet2. A Budapestre betelepült és kutatás-fejlesztést végz ő
cégek (Siemens, Ericsson, EGIS, Sanofi-Aventis, GE Lighting) vizsgálata igazolja,
hogy a kutatási tevékenység kihelyezését meghatározták a költségel őnyök, a munkavál-
lalók felkészültségét, a kutatói hátteret azonban eltér ő módon vették figyelembe:
— a kizárólag fejlesztési tevékenységet végző leányvállalatoknál nem meghatározó a
régióban zajló kutatási tevékenység, ugyanakkor a jól képzett munkaer ő fontos;
Lengyel Balázs - Lukács Eszter - Solymári Gábor :
A külföldi érdekeltségű vállalkozások és az egyetemek kapcsolatai Győrött, Miskolcon és Szegeden.
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 127-144. p.
TÉT XX. évf. 2006 s 4 Gyors ténykép 135
— a kutatási feladatokat is ellátó vállalatok szinte kivétel nélkül már meglév ő
kutatási tevékenységet vontak be a saját vállalati rendszerükbe (nagyrészt a
privatizáció révén).
A multinacionális vállalaton belüli munkamegosztás, együttm űködés meghatározó
a magyarországi telephelyek és a helyi egyetemek kapcsolatát illet ően. A vállalatok
többségére jellemz ő, hogy a nagyobb kutatási projektek központi kiválasztását
követ ően nagy önállósággal bírnak a helyi K+F vezetők. Az egyetemekkel való
kapcsolatuk többnyire hosszú id őre visszanyúló szakmai kapcsolatokon alapul,
kiterjed a vállalati kutatók egyetemi oktatására, graduális és PhD hallgatók vállalati
projektekben való alkalmazására, eseti kutatási együttm űködésekre és hosszú távú
K+F együttműködésekre.
2. ÁBRA
Egyetem és vállalkozás közötti tudástranszfer
(University—firm Knowledge Transfer)
Egyetem Vállalkozás
Szabadalmak,
licenszek
Explicit tudás
Tanulmányok
proje ek
Hallgatólagos
tudás Tréningek ►
ktatók, hall- • Gyakorlati
gatók mobili-4 éldák ►
Szakért ők,
tása
• ► kutatók
Közös egértés, tapaszta tcsere
Forrás: Lengyel B. (2005).
Igen nehéz számszerűsíteni a multinacionális vállalatok és hazai egyetemek kap-
csolatát, hiszen a hagyományos indikátorok, a K+F megbízások a kormányzati
ösztönzők hatása miatt torzítanak, a szabadalmak alapján pedig nem alkalmazkod-
nánk a multinacionális vállalatok titoktartási jellemz őihez. A lokális innovációs
rendszerek iskolájában a tudás teremtésének mélyebb összefiiggéseit vizsgálva egyre
nagyobb figyelem fordul az informális kapcsolatok szerepére (Kostiainen 2002;
Langberg 2002; Lengyel B. 2004; Visser—Boschma 2004). Azokra a hallgatólagos
tudáselemekre kell koncentrálni, melyek nem adhatók el, nem transzferálhatóak
könnyen vállalkozásokba, melyek térben koncentrálva helyezkednek el (Lengyel
2005). A multinacionális vállalatok telepítési döntése természetesen inkább az exp-
licit tudáselemekre alapul, ugyanakkor a helyi beágyazottságát, sikerességét már
meghatározza a helyi szerepl őkkel kialakított közös hallgatólagos tudás (2. ábra).
Lengyel Balázs - Lukács Eszter - Solymári Gábor :
A külföldi érdekeltségű vállalkozások és az egyetemek kapcsolatai Győrött, Miskolcon és Szegeden.
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 127-144. p.
136 Gyors ténykép TÉT XX. évf. 2006 s4
Szintén meg kell különböztetnünk az egyetemek és vállalatok együttm űködési
formái között az egyének közötti és intézmények közötti együttm űködéseket és
ezek átmenetét. Értelmezésünk szerint az egyének közötti kapcsolatok a hatásukat a
helyi gazdaságra kevéssé fejtik ki, a kapcsolatok intézményesülése el őrelépést je-
lent az egyetemek helyi gazdaságra gyakorolt hatásában (Inzelt 2004):
- Az egyének közötti kapcsolatok elszigeteltek, nehéz a tudásáramlást rendszer-
be foglalni, segíteni (pl. egyetemi oktatók el őadásai cégek számára; informális
megbeszélések; egyetemi oktatók alkalmazása szakért őként; közös publikációk
stb). Viszont, amennyiben az egyének közötti kapcsolatok intézmények közötti
együttműködésekkel vannak alátámasztva, hatékony színterek lehetnek a ku-
tatók és vállalati szakemberek hallgatólagos tudásának megosztására.
- Az intézmények közötti kapcsolatok „legalizálják" a kutatók és a vállalkozások
közötti tudásáramlást (közös PhD- vagy mesterkurzusok; közös szellemi
tulajdonjogok; közös eszközhasználat; kutatóhelyekbe történ ő vállalati beru-
házások; kutatási szerz ődések, -projektek stb.). A szervezetek stratégiájában is
megjelen ő együttműködési formák közös célokat t űzhetnek ki a kutatók és az
üzletemberek számára. A kooperációban a közös kutatási feladatok, problé-
mák megoldásában mindkét fél kölcsönösen érdekelt, a csoportos tudásteremtés,
a tudás alkalmazásának technikái jól alkalmazhatók. A vállalati beruházások, a
közös infrastruktúrahasználat, a szabadalmak rendszeres megvásárlása szintén
jelentős know-how átadással járhatnak.
A kevésbé fejlett régiókban az egyetemek és vállalkozások kapcsolata jóval elma-
radottabb (Jensen—Trögárdh 2002). Egyrészt a vállalkozások részér ől alacsonyabb a
kereslet a K+F eredmények, szolgáltatások iránt, másrészt az egyetemi kutatók sem
fogadják be könnyen a piacról beérkez ő igényeket. Számos olyan gondolkodásbeli-
vagy érdekellentét feszülhet a lokális gazdasági szerepl ők között, amelyek igencsak
megnehezítik a tudásalapú gazdaságfejlesztést. Hiányoznak vagy kevésbé fejlettek
azok a regionális intézmények, melyek feladat és hatáskörük alapján a lokális szerep-
lők közötti tudástranszfert koordinálják, ezzel a régió tudásteremtése korlátozott.
A hazai kutatások rámutattak, hogy „a tudásalapú gazdaság kialakításában az
ipar-egyetem közötti interakciók még mindig csak korlátozottan vesznek részt"
(Inzelt 2004, 870). Magyarországon az átmenet idején a tudásteremtés szempontjá-
ból fontos együttm űködési formák közül csak a legegyszer űbbek terjedtek el, a
szféra képvisel ői nem keresik egymást, gondolkodásuk, érdekeik jelent ő sen eltér-
nek. Inzelt szerint a szférák közötti kapcsolat els ősorban személyi szint ű, intézmé-
nyek között együttm űködés csak elvétve valósul meg. Az intézményes kapcsolatok
hiánya meghiúsítja a közös célok kialakítását, az egyetemek és vállalkozások érde-
kei nehezen közelednek egymáshoz. A hazai kutatókra is jellemz ő például az alap-
kutatások túlzott preferálása, a „first to publish" szemlélet, nem állnak készen az
ipari kutatási megrendelések teljesítésére, a kutatási eredmények szabadalmaztatá-
sára nem fordítanak figyelmet, alacsony a kutatói mobilitás stb. (Dévai et al. 2001).
Az állam által indított programok kulcsszerepet játszanak az innovációbarát kör-
nyezet kialakításában, az egyetemek és vállalkozások kapcsolatának er ősítésében
Lengyel Balázs - Lukács Eszter - Solymári Gábor :
A külföldi érdekeltségű vállalkozások és az egyetemek kapcsolatai Győrött, Miskolcon és Szegeden.
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 127-144. p.
TÉT XX. évf. 2006 s4 Gyors ténykép 137
(Inzelt 2004). Az elmúlt években indított programok különös jelent őséget szánnak az
egyetemek és vállalatok közötti együttm űködésnek (Kooperációs Kutatóközpontok,
Regionális Egyetemi Tudásközpontok, Fejlesztési Pólusok stb.). A közös konzorciu-
mok által nyerhető pályázati pénzeken kívül szintén jelent ős előrelépés az innovációs
szolgáltatásokra fordítható források (Innocsekk) növekedése, a kutatóhelyeknek nyúj-
tott megbízásokat serkent ő adókedvezmények, a két szféra jogszabályi hátterében
megmutatkozó ellentmondások kiküszöbölése (szellemitulajdon-kezelés). A vállala-
tokat a pályázati források elnyerése mellett a következ ő indirekt ösztönzők vihetik
az egyetemekkel való együttm űködés felé.
Esettanulmányok Gy őrött, Miskolcon és Szegeden
A fejezetben az egyetemek és külföldi érdekeltség ű vállalatok együttműködésé-
nek best-practice jelleg ű feltárását célozzuk meg, röviden elemezve azokat a fent
vázolt elméleti modellek alapján. A három egyetem vizsgálatát az interjúk két cso-
portjára alapozzuk. Egyrészt készítettünk mélyinterjúkat egyetemi szakemberekkel,
vezető kkel, másrészt az egyetemmel K+F és oktatási kapcsolatban álló multinacio-
nális, külföldi tulajdonban lévő vállalatok telephelyeinek vezet őivel. Az esettanul-
mányok három témakör szerint készültek:
- A külföldi érdekeltségű vállalkozások jellemz ői: a KMT beáramlás főbb mér-
földkövei; az egyetem szerepe általánosságban; a régió gyengeségei.
- Az egyetem-vállalat kapcsolatai a kutatás-fejlesztési és oktatási tevékeny-
ségekben.
- A stratégia-alkotásban történ ő együttműködések: egyetemi kapacitások-, szol-
gáltatások hatékonyabb felhasználása; képzési szerkezet; közös marketing;
kormányzati szervek szerepe. (Az esettanulmányok ide vonatkozó megállapítá-
sait a javaslatokkal való szoros kapcsolata miatt már a 3. fejezetben mutatjuk be.)
Az egyetemekkel kapcsolatban álló külföldi érdekeltség ű vállalkozások
Egyértelműen kijelenthetjük, hogy a régióközpontokban már megjelentek a multi-
nacionális vállalatok, amelyek a fels őfokú végzettséggel rendelkez ő, jól képzett és
olcsó munkavállalókat igénylik. Ezek a multinacionális cégek eltér ő módon, de
igényt formáltak az egyetemi kutatás-fejlesztési szolgáltatásokra is.
A Győrben lévő multik közül elsőként az 1993 óta jelenlév ő AUDI t kell kiemelni, a
-
letelepedés óta napjainkig összesen 3,1 Mrd Euró beruházást eszközöltek. Kutatás-
fejletszési tevékenység 2001 óta folyik a vállalatnál, a Motorfejleszt ő Központ nem
csak a győri telephelynek, hanem az anyavállalatnak is teljesít fejlesztési megrendelé-
seket. A vállalat közvetlenül 5200 embert foglalkoztat, azonban kizárólagos beszállí-
tóik és szolgáltatóik révén Gy őr 30km-es környezetében 12 000 f őnek adnak munkát.
A General Motors közvetlenül 92 fő t foglalkoztat magyarországi értékesítési szerve-
zetében (több mint kétszázat a regionális központban) és 714 f őt a szentgotthárdi GM
Powertrain gyárban. A Schefenacker Automotive Parts Ungarn, SAPU a Széchenyi
Lengyel Balázs - Lukács Eszter - Solymári Gábor :
A külföldi érdekeltségű vállalkozások és az egyetemek kapcsolatai Győrött, Miskolcon és Szegeden.
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 127-144. p.
138 Gyors ténykép TÉT XX. évf. 2006 s4
Egyetem Járműipari Regionális Tudásközpontjában konzorciális partner, egyben az
Egyetem egyik legfontosabb K+F megrendel ője. A cég 720 főt foglalkoztat.
A Bosch letelepülése egyértelm űen sikertörténetnek számít Miskolcon, a cég mis-
kolci fejlesztési osztálya 2002-ben jött létre (innovatív kéziszerszámok fejlesztésé-
vel foglalkoznak). 2004-ben a Bosch és a Miskolci Egyetem vezet ői között megál-
lapodás született a Robert Bosch Mechatronikai Tanszék létrehozásáról. 2005 de-
cemberében a városban új ipari parkot avattak, melynek köszönhet ően több vállalat
is letelepedési szándékát nyilvánította ki: ZF Friedrichshafen (gépipari gyártó-, és
kutató-fejleszt ő kapacitás), Group Citelé mintegy (autóipar), Catelli Holding (vegy-
ipar) összesen több, mint 2000 munkahely létrehozását jelentheti.
A Siemens PSE szoftverfejlesztési tevékenységet végez Szegeden, 2000 októberé-
ben hozták létre a szegedi telephelyét, azóta alkalmazottainak száma 100 fölé emel-
kedett. A Solvo Zrt. az egyik legsikeresebb magyar spin-off cég, a rendkívül dina-
mikusan növekv ő biotechnológia szektor már most emblematikus képvisel ője,
2006-ban vásárolta vissza a külföldi kockázati t őkések által 2000-ben megvásárolt
saját részét. GE Healthcare szegedi részlege az egészségipar, orvosi képfeldolgo-
zás, orvosi rendszerek terén végez K+F tevékenységet. 2001 óta m űködtek együtt a
Szegedi Tudományegyetemmel, a szegedi irodájuk kialakítása egy RET támogatás
keretében indult meg, 2006-ban még próbaüzemként m űködnek.
Az AUDI-t még „a rugalmas t őkekihasználás lehet ősége" vonzotta Magyaror-
szágra: a tizenkét nemzeti ünnep kivételével napi 24 órában képesek itt termelni.
(Miközben a vállalat és az akkori F őiskola között a kezdetekt ől olyan szoros volt az
együttműködés, az alkalmazottak kiválasztására vonatkozó eljárás-mechanizmust is
közösen dolgozták ki a vállalati-egyetemi szakemberek). A SAPU-t már nagyban
befolyásolta, hogy a Széchenyi Egyetem „olcsó fejleszt őmérnököket" kínál számára,
hiszen a Stuttgart-ból Gy őrbe (Mosonszolnokra) átkerül ő konstrukciós munkához
gyártmányfejleszt őkre volt szüksége. A Siemens PSE-t már a szoftverfejlesztésben
megnyilvánuló tudásbázis, a végzett informatikusok által nyújtott nagy munkaer ő-
kínálat vonzotta Szegedre.
Változások következtek be a multinacionális vállalatok letelepedését és régióban
maradását motiváló tényez őket illetően. 2000 után növekv ő fontosságú a képzés szín-
vonala, a kikerül ő diákok tudásának alkalmazhatósága (AUDI, Bosch, Siemens). Az
oktatásban létrejövő együttm űködések az informális kapcsolatok fel ől az intézménye-
sülő formák felé mozdulnak, miközben a multinacionális vállalat magasabb hozzá-
adott értékű tevékenységeit is kihelyezi a régióközpontjainkba. Az olcsó munkaer ő
továbbra is döntő jellege mellett úgy tűnik, hogy elsősorban a kormányzati programok
ösztönz ő hatására — ipari park átadása, Regionális Egyetemi Tudásközpont, Kooperá-
ciós Kutatóközpontok — a hazánkban telephelyet létrehozó multinacionális cégek
egyre erőteljesebben építkeznek az egyetemek kutatókapacitására is.
Lengyel Balázs - Lukács Eszter - Solymári Gábor :
A külföldi érdekeltségű vállalkozások és az egyetemek kapcsolatai Győrött, Miskolcon és Szegeden.
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 127-144. p.
TÉT XX. évf. 2006 s 4 Gyors ténykép 139
Az egyetemek és vállalatok kapcsolatai az oktatási és a kutatás-fejlesztési
tevékenységekben
Az egyetemek és multinacionális vállalatok együttm űködésének vizsgálatához
célszerű elválasztani egymástól az egyetemek oktatási és kutatási tevékenységét.
Természetesen nehéz egymást kizáró kategóriaként kezelni ezeket, mégis azt
mondhatjuk, hogy alapvet ően más típusú tevékenységr ől, más típusú multinacioná-
lis motivációkról, eltér ő gazdaságfejlesztési hatásokról van szó a két esetben.
Azt várhatjuk, hogy hazai neofordista régióinkban az egyetemek elsősorban okta-
tási tevékenységük révén gyakorolnak vonzó hatást a külföldi vállalkozásokra.
Alapvetően kétirányú a kapcsolat az egyetemi képzés és a beruházások között:
egyrészt a letelepül ő — elsősorban hatékonyság-keres ő — vállalatok számára döntő
fontosságú a régió munkaer ő piaca, az egyetemen végzett hallgatók tömege, összeté-
tele; másrészt a KMT beruházásoktól, a telephelyek létrehozásától els ősorban új
munkahelyek teremtését várjuk. A gazdaságfejlesztés szempontjából a befektetés
ösztönzés egyik legfő bb célja az egyetemek által kibocsátott hallgatói bázis számára
munkahely-lehet ő ségek megteremtése, hiszen a foglalkoztatottság növelése tovább-
gyűrűző folyamatokat indíthat el a térségben.
Az oktatási kapcsolatok terén megjelentek az intézményesült együttm űködések,
mely nagyon fontos lépésnek számít a gazdaságfejlesztés eszközeinek alkalmazha-
tósága, illetve a lokális tudásteremtés szempontjából. Az intézményesült kapcsola-
tok megkönnyítik, hogy a helyi szerepl ő k közös hallgatólagos tudása a képzési
programokban, K+F projektekben, egyetemi stratégiákban kristályosodjanak ki:
Az Audi már letelepedésekor, 1993-ban igénybe vette a humán er őforrás
rekrutációjához, valamint a felvételi eljárásrend kidolgozásához a Széchenyi
szakembereinek segítségét. A közös kapcsolatok az oktatással indultak (az
Audinak tantárgya és tanterme is volt a Széchenyin, és újdonságnak számítanak
a vállalat által támogatott PhD ösztöndíjak), azonban az id ő előrehaladtával a
kutatási megbízások és együttm ű ködések váltak egyre meghatározóbbá. 2006
decemberétő l az Audi Hungária — Széchenyi Egyetem Intézet létrehozásával
mindkét területen — az oktatásban és a kutatásban egyaránt — még szorosabbá
váltak a közös kapcsolatok. Az el őbbi területen a képzés gyakorlatorientáltsá-
gának növekedésére lehet számítani, az utóbbi területén pedig további K+F
megrendelésekre, valamint közös nemzetközi projektrészvételekre.
Miskolcon a Bosch letelepedése a Miskolci Egyetem intézményi-képzési szer-
kezetére és feltételeire is hatást gyakorolt. A Miskolci Egyetemen létrejött
Robert Bosch Mechatronikai Tanszék létrehozásáról 2004-ben írták alá a
megállapodást, mely szerint a Bosch és a Német Alapítványi Szövetség három
éven keresztül finanszírozza a tanszék m űködését, biztosítja a felszerelést és
kutatási megbízásokkal látja el a tanszéket (az egyes gyárak külön-külön kö-
tötték a szerz ődéseket), melynek működését a miskolci Robert Bosch Power
Tool Kft ügyvezet ő igazgatója felügyeli.
Lengyel Balázs - Lukács Eszter - Solymári Gábor :
A külföldi érdekeltségű vállalkozások és az egyetemek kapcsolatai Győrött, Miskolcon és Szegeden.
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 127-144. p.
140 Gyors ténykép TÉT XX. évf. 2006 s4
Szegeden az egyetem zászlóshajónak tekinthet ő a tudásalapú gazdaságfejlesz-
tés szempontjából, a vállalkozásokkal való együttm űködés fényében készült
az egyetem stratégiája. A nehézkes egyetemi működés miatt azonban nem in-
dult még el az intézményi szerkezet átalakulása, lassan indul el a m űszaki
képzés kialakítása, holott a képzés hiányát több fórum is kiemelte. Ugyanak-
kor a Siemens a Szoftverfejlesztési Tanszékkel közösen szerelt fel egyetemi
labort, közösen szerveznek speciálkollégiumot az elektronikus járm űirányítás
témakörében. Itt főleg gyakorlati jelleg ű példákat, alkalmazásokat mutatnak
be a Siemens gyakorlati szakemberei. A PhD képzés terén számos diploma-
munkát lehet náluk elkezdeni, számos témavezetést vállalnak. A graduális
képzésben, az utolsó félévben szakmai gyakorlatot lehet náluk végezni, konk-
rét projektekben részt venni.
A Szegeden tapasztaltak szerint a vállalatok oktatásban való részvétele terén az
eseti egyetemi el őadások jellemz őek, a közös kurzusok sokkal ritkábbak, korlátozot-
tan jellemz őek. A PhD kurzusokban való együttm űködés inkább kutatási projektek-
ben valósul meg. A szervezett nyári szakmai gyakorlatokra nincsen az egyetemnek
kapacitása, ennek koordinálását inkább kari feladatnak tekintik, viszont érzékelhet ő,
hogy a cégek hozzáállása pozitívan változik a térségben, egyre inkább látnak a
gyakorlatokban lehet ő séget a tehetséges diákok kiválasztására. Összességében el-
mondható, hogy a vállalatok gyakorlatát általában csak eseti, személyi szinten
építik bele a tananyagba (kivételt képez ez alól az Audi Hungária—SZE Intézet),
mindhárom városban vannak el őremutató próbálkozások az oktatási együttm űködé-
sek elmélyítésére. Fontos, hogy ezek az együttm űködések spontán jellegűek, nem
kormányzati ösztönzés hatására indultak el, és növekv ő jelentőségűek az egyetemek
részéről történ ő előrelépések:
Az SZE 1996 óta m űködő Practing Alapítványa ösztöndíjjal támogatja a három hónapos
vállalati gyakorlaton az Egyetem diákjait, a hallgatókat nagy számban fogadják a vállala-
tok (évente összesen kb. 100-150 gyakornokot), a diplomadolgozatok konzultálásában és
a záróvizsgákon rendszeresen képviseltetik magukat a cégek képvisel ői. A Leonardo
Program keretében, a SZE francia és német egyetemekkel, valamint a vállalati partnerek-
kel közösen olyan mátrix rendszerű pilot-program kidolgozásába fogott, amely a szak-
munkástól- az MSc képzésig vállalkozik min őségi oktatásra. A tanterv modulrendszer űvé
tételére, a mátrixosításra a vállalat-specifikus tudás átadása, valamint a vállalati dolgozók
továbbképzésének lehet ővé válása érdekében van szükség.
A Bosch-tanszék 5-6 hallgatót vont be a K+F munkába a múlt évben, idén Duisburg-
Essenbe is küldtek ki hallgatókat, hogy ott dolgozzanak K+F projekteken. Az új laborató-
riumokban hallgatók számára is indulnak tanfolyamok.
A multinacionális vállalatok hazai egyetemekkel történ ő kutatás-fejlesztési
együttm űködések térségre való hatásai közvetettek. A kapcsolatok nagyrészt pro-
fesszorok egyéni kapcsolataira korlátozódnak, illetve az intézményi együttm űködé-
sek kormányzati programok által ösztönzöttek, melyek során számos probléma
merül fel. Mindhárom egyetemen meghatározóak a Kooperációs Kutatóközpontok
és Regionális Egyetemi Tudásközpontok a vállalati partnerkör kialakulásában, a
Lengyel Balázs - Lukács Eszter - Solymári Gábor :
A külföldi érdekeltségű vállalkozások és az egyetemek kapcsolatai Győrött, Miskolcon és Szegeden.
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 127-144. p.
TÉT XX. évf. 2006 s4 Gyors ténykép 141
konzorciumok megalakulása nagy el őrelépést jelent a lokális el őnyök közös meg-
teremtése szempontjából.
Az egyetemek és vállalatok K+F kapcsolatai általában az egyetemi alkalmazottak
szakértőként való alkalmazásában, a kutatási szerződésekben a nagyobb volumenű-
ek, a közös, hosszabb távú kutatási projektek szintén jellemz őek, de ritkábbak. A
közös szellemi tulajdonjog alig jellemző , a tulajdonjogot a kutatási megbízások
elején rögzítik, s a finanszírozó lesz a jogosult. A dinamikus cégek, f őként a tudo-
mányos reklám-érték miatt fontosnak tartják a közös publikációkat is. A laborató-
riumok közös használata megvalósul Győrben, az Egyetem rendelkezik az összes
gépjárműtervezéshez szükséges „Euronorm" szoftverrel.
A győ ri egyetem kutatási kapcsolataiban a Járm űipari, Elektronikai és Logisztikai
Kooperációs Kutató Központja és a Járm űipari Regionális Egyetemi Tudásközpont
meghatározóak, egyaránt er ős vállalati háttérrel és nagy t őkeerővel rendelkeznek. A
Miskolci Egyetemen működő Kooperációs Kutató Központok, a Regionális Egyetemi
Tudásközpont és a Bosch-tanszék azokkal a vállalatokkal alakított ki partnerséget,
melyekkel a résztvev ő tanszékek és karok korábban is jó kapcsolatot ápoltak. A kuta-
tási együttműködéseket nem szoríthatjuk be a régió keretei közé, hiszen az egyetem-
nek más régiókban működő külföldi tulajdonú vállalatokkal is van kapcsolata.
A Bosch-tanszéknek mind a négy, régióban működő Bosch-céggel van szerz ődése, de
kapcsolatot tartanak fenn a csoport két budapesti vállalatával is. Annak ellenére, hogy a
Bosch Miskolcon is m űködtet fejleszt ő központot, nagy szükség van a Bosch-tanszékre,
hiszen, az egyetemnek megvannak azok a sajátosságai, melyek egy gyárnak nem lehetnek
meg, így inkább kiegészít ő , mint konkuráló az egyetemi és a vállalati kutatás-fejlesztés. A
kapcsolat nem csak a kutatási megbízásokra terjed ki — a vállalatok igényei szerint a tan-
szék tanfolyamokat szervez a laboratóriumokban a vállalatok alkalmazottai számára, részt
vesznek egymás rendezvényein, azok promóciójában, de pl. a gyárak állásajánlatai is be-
futnak a tanszékre. A gyárakban 80-90 munkatárssal van napi kapcsolat a vállalat minden
vezetői szintjéről.
Összefüggések az egyetemek output hatásai között
Kutatásunk célja az volt, hogy a vidéki egyetemek és a külföldi érdekeltség ű vál-
lalatok együttm ű ködésének példáit, best practice jelleggel összegy űjtsük, valamint
megpróbáljunk összefüggéseket találni az egyetemek kereslet oldali hatásai között.
Jól követhető , hogy a kilencvenes évek végéig lezárult a külföldi vállalatok letele-
pedésének els ő szakasza, új periódus kezd ődött 2000 után. Erre els ősorban az a
jellemző , hogy a termelési költségek csökkentésére irányuló törekvések és piacfog-
lalás mellett a multinacionális vállalatok egyre nagyobb er őfeszítéseket tesznek
hazánkban is az új megoldások keresésére, a hosszú távú stratégiai el őnyök megtar-
tására. A stratégiai el ő nyök keresése új típusú verseny elé állítja a hazai egyeteme-
ket, egyre inkább felismerik, hogy érdekük a multinacionális vállalatokkal való
hosszú távú együttmű ködés. Az egyetemek közötti verseny ki fogja kényszeríteni
az egyetemek alkalmazkodóképességének javulását, úgy véljük azonban, hogy a
tudásalapú gazdaságfejlesztés eszközeivel ezek a folyamatok gyorsíthatók.
Lengyel Balázs - Lukács Eszter - Solymári Gábor :
A külföldi érdekeltségű vállalkozások és az egyetemek kapcsolatai Győrött, Miskolcon és Szegeden.
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 127-144. p.
142 Gyors ténykép TÉT XX. évf. 2006 s4
Mindhárom példánkban, Gy őrött, Miskolcon és Szegeden is megjelentek már a
külföldi vállalatok, meghatározónak bizonyulnak az egyetemek helyi gazdasági
hatását illetően. Az együttműködések különböző formái alakultak ki az oktatás,
K+F tevékenység terén, és szembeötl ő, hogy a három városban eltérő forgatóköny-
vek alapján fejl ődtek a kapcsolatok.
Győrött az oktatási kapcsolatok megel őzték a kutatásban lev ő együttm űködéseket.
Az olcsó munkaerőt igényl ő vállalatok és az egyetem számára a betelepülés után a
jó személyes kapcsolatok kialakulására jóval több id ő állt rendelkezésre, az intéz-
ményes kutatási kapcsolatok az ezredforduló után mélyültek el. Szegeden, éppen
ellenkezőleg, a kutatási kapcsolatok előzték meg az oktatási kapcsolatokat: Szege-
den a szoftverfejlesztésben sikerült elérni, hogy a jó kutatási kapcsolatok a Siemens
jóvoltából az oktatás terén is érvényesüljenek. A GE Szegedre települése szintén
kutatási együttm űködések alapján történt, az oktatási együttm űködések még terv
szinten vannak. Ugyanakkor számos tudományterületen még a professzorok elszi-
getelt kutatási kapcsolatai jellemz őek a távoli kontinenseken lev ő vállalatokkal.
Miskolcon nagyjából egyidőben jelentkezett a vállalatok igénye az egyetemet vég-
zett, a nyugat- és közép-magyarországinál olcsóbb munkaer ő iránt és a kutatási
együttműködésre. A kilencvenes években a Miskolcon és környékén létrehozott
külföldi tulajdonú cégek még nem igényeltek nagyobb létszámban diplomás mun-
kaerőt, ill. a rendelkezésre álló szabad munkaer őtartalékot használták fel. Mivel az
ezredfordulót követő évekre kibővült a korábban letelepedett cégek termelési kapa-
citása és a Bosch-vállalatok is megkezdeték m űködésüket, megn őtt a diplomás,
elsősorban műszaki végzettség ű munkaerő iránti kereslet, valamint az egyetem
kutatási szolgáltatásai iránti igény is.
Az egyetemek helyi gazdasági hatásainak egységes modellje alapján elmondható,
hogy a kereslet oldali hatások közül a humán t őke hat jobban a külföldi tulajdonú
vállalkozások vonzására. Az egyetemi tudásteremtés hatása gyengébb, jórészt a
kormányzati ösztönzésnek köszönhet ő, hogy mégis er ősödik az egyetemek K+F-
vonzereje. A három egyetem összehasonlításából kiindulva érdemes további vizsgá-
latokat végezni a kereslet oldali hatások közötti kapcsolatok feltárására. Általánosan
elfogadott, hogy egyetemeink vonzerejének javításához alapvet ő reformokra lenne
szükség. Nagy tömegű kutatási infrastruktúrát kellene létrehozni az egyetemi vá-
rosokban, alapvet ően kellene átalakítani a fels őoktatás képzési szerkezetét, jobban
össze kellene hangolni a vállalatok és egyetemek érdekeltségi rendszerét, ehhez a
transzferintézményeket és vonatkozó jogszabályokat hatékonyabbá kellene tenni.
Jegyzetek
A hasonló című résztanulmány a „Változások a külföldi m űködőtőke-befektetések területi szerkezetében
2000 után" c. kutatáshoz, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség számára készült. Témavezet ő : Dr. Barta
Györgyi, MTA RKK KÉT'.
2
Tapasztalatainkat az MTA RKK Budapesti Osztály 2006 során folytatott interjúi alapján vontuk le.
Lengyel Balázs - Lukács Eszter - Solymári Gábor :
A külföldi érdekeltségű vállalkozások és az egyetemek kapcsolatai Győrött, Miskolcon és Szegeden.
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 127-144. p.
TÉT XX. évf. 2006 s 4 Gyors ténykép 143
Irodalom
Armstrong, H.—Taylor, J. (2000) Regional Economics and Policy. Blackwell, Malden (MA).
Barta Gy. (2002) A magyar ipar területi folyamatai 1945-2000. Dialóg Campus, Budapest—Pécs.
BAZ MKIK (2006) TOP 100. A B-A-Z Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, az APEH B-A-Z Megyei
Igazgatósága és az Észak-Magyarország közös kiadványa BAZ megye 100 legnagyobb vállalatáról.
Miskolc. 60. o.
Boschma, R.A. (2004) Competitiveness of Region from an Evolutionary Perspective. — Regional Studies. 9.
1001-1014. o.
Cooke, P. (2002) Knowledge Economies. Clusters, learning and cooperative advantage. Routledge,
London.
Cooke, P. (2004) Systemic Innovation: Triple Helix, Scalar Envelopes, or Regional Knowledge Capa-
bilities, an Overview. Paper presented for Conference on Regionalisation of Innovation Policy. Berlin.
June 4-5.
Dunning, J.H. (1993) Multinational Enterprises and the Global Economy. Workingham. Addison —
Wesley, Berks, England.
Dévaj K.—Kerékgyártó Gy.—Papanek G.—Borsi B. (2001) Role of the technical university's R&D in
Hungarian innovation. Periodica Polytechnica. 1.5-16. o.
Dőry T.—Rechnitzer J. (2000) Regionális Innovációs Stratégiák. Oktatási Minisztérium, Budapest.
Drejer, I.—Jorgensen, B.H. (2003) The dynamic creation of knowledge: Analysing public—private col-
laborations. — Technovation. (megjelenés alatt).
EC (1993) New location factors for mobile investments in Europe — Final report. European Comission,
Luxembourg.
Etzkowitz, H.—Leydesdorff, L. (2000) The dynamics of innovation: from National Systems and „MODE
2" to a Triple Helix of university-industry-government relatíons. Research Policy. 29. 109-123. o.
Goldstein, H.J.—Renault, C.S. (2004) Contribution of universities to regional economic development: a
quasi-experimental approach. — Regional Studies. 7. 733-746. o.
GyMS MKIK (2004) A külföldi tőke a megye gazdaságában, a régió gazdaságának főbb jellemzői.
http://www.gymskik.hu/munkaeropiada_regio_gazdasaganak_fobb.htm, 2004.07.20.
Inzelt, A. (2004) Az egyetemek és a vállalkozások kapcsolata az átmenet idején. — Közgazdasági Szemle.
870-890. o.
Jensen, C.—Trágárdh, B. (2002) Narrating the Triple Helix concept in 'weak' regions. — Paper for the 4th
Triple Helix Conference. Copenhagen, November 6-9.
Kostiainen, J. (2002) Learning and the 'Ba' in the Development Network of an Urban Region.
5.613-631. o. —EuropeanPl nigStudies.
Langberg, K. (2002) Managing in the Triple Helix — from a University perspective. — Research
Management under Change. (www.remap.dk . letöltve: 2004. február).
Lengyel I. (2003) Verseny és területi fejl ődés: térségek versenyképessége Magyarországon. JATEPress,
Szeged.
Lengyel I.—Rechnitzer J. (2004) Regionális gazdaságtan. Dialóg Campus, Budapest—Pécs.
Lengyel I. (2006) A Szegedi Tudományegyetem lehet ő ségei a tudásalapú helyi gazdaságfejlesztésben.
őoktatás. Szegedi Tudományegyetem, Szeged. 45-52. o. —85évesa zegdifels
Lengyel B. (2004) A tudásteremtés lokalitása: hallgatólagos tudás és helyi tudástranszfer. — Tér és
Társadalom. 2. 51-71. o.
Lengyel B. (2005) Triple Helix kapcsolatok a tudásmenedzsment szemszllgéb ől. — Buzás N. (szerk.)
Tudásmenedzsment és tudásalapú gazdaságfejlesztés. SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei
2005. JATEPress, Szeged. 293-311. o.
Lukács E. (2005) A transznacionális vállalatok és a munkaer őpiac kapcsolatai. PhD értekezés. Budapesti
Corvinus Egyetem, Budapest.
Mosoni—Fried, J. (2002) FDI and Bridge-Building: the case of Hungary. — Paper presented at the 4th
Triple Helix Conference. Copenhagen—Lund.
Papanek G.—Perényi Á. (2006) Spin-offok a fejlett világban és Magyarországon. — Európai Tükör. 1. 81-95. o.
Rechnitzer J.—Hardi T. (szerk.) (2003) A Széchenyi István Egyetem hatása a régió fejl ődésére. Széchenyi
István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézet, Gy őr.
Solymári G. (2006) A helyi gazdaságpolitika hatása a külföldi beruházásokra — Miskolc. — Változások a
külföldi m űködőtőke-befektetések területi szerkezetében 2000 után. Zárótanulmány. Témavezető: Barta
Györgyi. MTA RKK KÉTI, Budapest. 243-262, o. Kézirat.
Szentes T. (1999) Világgazdaságtan. Aula, Budapest.
Lengyel Balázs - Lukács Eszter - Solymári Gábor :
A külföldi érdekeltségű vállalkozások és az egyetemek kapcsolatai Győrött, Miskolcon és Szegeden.
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 127-144. p.
144 Gyors ténykép TÉT XX. évf. 2006 s4
UNCTAD (2006) Trade and Development Board TD/B/COM.3/75
Varga A. (2004) Az egyetemi kutatások regionális gazdasági hatásai a nemzetközi szakirodalom tükrében.
3. 259-275. o. —KözgadságiSzeml.
Visser, E.J.—Boschma, R. (2004) Learning in districts: novelty and lock-in in a regional context. — European
Planning Studies. 6. 793-808. o.