Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 111-125. p.
TÉT XX. évf. 2006 s4 Gyors ténykép 111
A NAGYVÁROSOK FELÉRTÉKEL ŐDÉSE A
KÜLFÖLDI M ŰKÖDŐTŐ KE-BERUHÁZÁSOK
TELEPHELYVÁLASZTÁSÁBAN
(Upgrade of big Cities in Choose of Foreign Active Capital
Investment's Domicile Business)
KUKELY GYÖRGY
Kulcsszavak:
külföldi m űködőtőke nagyváros budapesti metropolisz transznacionális vállalatok
A világon a fejlődés hajtóerői a nagyvárosok. A nagyvárosok a külföldi m űködőtőke (KMT) beruházások
fogadásában fontos, s egyre jelentősebb szerepet játszanak. Nemzetközi példák sora jelzi, hogy a külföldi
tőke telephelyválasztásában a nagyvárosokat, különös tekintettel a fővárosi ranggal is rendelkez őket
preferálja. Magyarországon a budapesti metropolisz-térség kiemelked ő szerepe másfél évtizede megkérdő-
jelezhetetlen, s a KMT-befektetések új szakaszában a fővárosi agglomeráció súlya újra növekszik.
A nagyvárosok növekv ő szerepe a globális tőkemozgásokban
Az elmúlt évtizedben a gazdaság globalizációjával az urbanizált régiók szerepe
jelentősen felértékel ő dött: ma a nagyvárosok dominálják a posztindusztriális gazda-
ságot (Cséfalvay 1999; Erdősi 2003; Kratke 2006; Lengyel—Rechnitzer 2000).
A világgazdaság fő hajtóerejét a világvárosok, a globális városok jelentik (Sassen
1991). A nemzetközivé váló világban er ősödik a városverseny, melyben a legjobb
adottságokkal a nagyvárosok vesznek részt (Friedmann 1995). A városok sikeres-
ségében, versenyképességében központi szerepet játszik a nemzetközi gazdasági
munkamegosztásba való bekapcsolódás mértéke. A nagyvárosok a modernizáció, a
gazdasági-társadalmi fejl ődés és a megújulás terei.
A posztindusztriális nagyvárosok fejl ődése az információs gazdaságból és a
tercierizálódásból táplálkozik. A nagyvárosokban koncentrálódnak a legfontosabb
irányító és döntéshozó központok, a legfejlettebb üzleti szolgáltatások és a kutató-
fejlesztő bázisok. A nagyvárosok az innováció és a gazdaság húzóágazatainak
helyei. Ezek ugyan mind hagyományosan városi jegyek, de ilyen mérték ű koncentrá-
ciójuk új tendencia (Castells 1996). A nagyvárosi régiók a világgazdaság legver-
senyképesebb és legdinamikusabb terei: a globális t ő kemozgások kitüntetett helyei.
A nagyvárosok a térbeli koncentráció fő előnyét jelentő szolgáltató és információs
hálózatok csomópontjai (Enyedi 2001).
A globális gazdaság leginkább a nagyvárosi környezetben találja meg azokat az er ő-
forrásokat és infrastruktúrát, mely a gazdaság szerepl ői, első sorban a transznacionális
vállalatok számára nemcsak fontos, hanem nélkülözhetetlen tényez ők. A metropoli-
szok nemcsak komplex gazdasági struktúrával rendelkeznek, hanem annak irányító
Kukely György :
A nagyvárosok felértékelődése a külföldi működőtőke-beruházások telephelyválasztásában.
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 111-125. p.
112 Gyors ténykép TÉT XX. évf. 2006 s4
funkcióit is magukhoz vonzzák. A nagyvárosi funkciók és intézmények, a pénzügyi
és egyéb szolgáltatások, a szakképzett munkaer ő, a felhalmozott tudás, a legmodernebb
infrastruktúrák itt összpontosulnak. A nagyvárosok képezik az els ődleges fogyasztó-
piacot a globális gazdaság termékei számára.
A metropolizáció, a nagyvárosodás a gazdasági potenciál növekv ő koncentráció-
jával jár, különösen az innovációvezérelt gazdaság kulcságazatai — a kutatásintenzív
ipar és a tudásintenzív szolgáltatások — összpontosulása er ősödik a nagyvárosi régiók-
ban. A tudásintenzív tevékenységek területén meglév ő gazdasági potenciál meg-
határozza, hogy egy nagyváros milyen feltételekkel tud bekapcsolódni a nemzetközi
városversenybe, s mennyire bizonyul versenyképesnek az innovációvezérelt gazda-
ságban. Ezek révén lehetnek az európai nagyvárosi térségek az európai gazdaság
motorjai és Európa világpiaci integrációjának f ő csomópontjai.
A metropolizáció legfontosabb tényez ői között Bourdeau-Lepage (2004) a fejlett
üzleti szolgáltatások koncentrációját és a nagyvárosok globális hálózatába való
integrálódását, a globális interakciókba és információáramlásba való bekapcsoló-
dást sorolja fel. A nagyvárosok szerepét a globális hierarchiában jól jelzi a transz-
nacionális vállalatok hálózatában elfoglalt szerepkör, különösen, ami a magas szint ű
szolgáltatások jelenlétét és koncentrációját jelenti.
A globalizációs folyamatok fő aktorai a transznacionális vállalatok, amelyek a
termelés országhatárokon átnyúló megszervezésével behálózzák az egész világot
(Erdősi 2003). A transznacionális vállalatok uralta globális gazdaságot a nagyvá-
rosokból irányítják. Ezek a globális gazdasági hálózatok csomópontjai, ahol a gaz-
dasági tevékenységek s űrűsödnek (Krugman 2000), a döntések születnek — ezek a
világgazdaság irányító helyei.
A globális városok ellen őrzik a világ erőforrásainak dönt ő hányadát. A globális
városok közötti kapcsolatok alapján e nagyvárosok komplex térbeli hierarchiába
rendeződnek, közöttük hálózat formálódik (Hall 1966, Friedmann 1995, Sassen
1991). A globalizáció fontos szerepet játszik az európai városrendszer fejl ődésében.
A világgazdaság új fejl ődési szakaszában való aktív részvétel a világméret ű gazda-
sági kapcsolatok intenzitásának növekedésével jár. Az európai városok közötti
verseny egyre fokozódik.
A városversenyben az egyes városok pozíciója jelent ős változáson megy keresztül,
mely szoros összefüggésben van a gazdaság területi átrendez ődésével is. A termelés
globalizált, az irányítás világszinten szervez ődik (Sykora 1996). A feldolgozóipar
nagy része már nem a nagyvárosokban található, itt a vállalatok irányító-
adminisztratív funkciói, s a tercier ágazatok válnak a húzóer ővé. A transznacionális
nagyvállalatok irányító és fejleszt ő-központjai a legjelentősebb metropoliszokban
koncentrálódnak. A rutinszerű, regionális, helyi piacokra épül ő vállalatok inkább a
nagyobb városok környékeire, vagy a kisebb városokba telepszenek (Sassen 2000).
Ugyanakkor a tudásalapú termelőtevékenységek továbbra is a nagyvárosokban
maradnak, ill. ide összpontosulnak (IKT-szektor, gyógyszeripar, biotechnológia,
médiaipar stb.). A high-tech ágazatok jellegzetesen a nagyvárosi centrumokban
koncentrálódnak. Ugyancsak a nagyvárosi térségek gazdaságának fontos alkotói
Kukely György :
A nagyvárosok felértékelődése a külföldi működőtőke-beruházások telephelyválasztásában.
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 111-125. p.
TÉT XX. évf. 2006 s 4 Gyors ténykép 113
maradnak a hagyományos, technológiaközpontú termel ő ágazatok (járműgyártás,
gépipar), első sorban azok innovatív szegmensében. Az új gazdaság, a tudás alapú
gazdaság fontos indikátora a magas szint ű innovációs kapacitás, a kutatás és fejlesz-
tés jelentősége, valamint a fels őoktatás fejlettsége (Nagy 2006). A nagyvárosok
versenyében számos város pozíciója javult (Barcelona, München, Bécs)
(Keresztély—Jeney 2003), s hasonlóan felértékel ődött a kelet-közép-európai régió
nagyvárosainak is a helyzete.
A kelet-közép-európai országok nagyvárosi térségeinek szerepe a
külföldi m űködőtőke vonzásában
Habár a nemzetállamok szerepe lecsökkent, de a f ővárosok relatív jelent ősége máig
nagy. Kelet-Közép-Európában a f ővárosok a nemzetközi gazdaság innovációs
centrumai, s ők profitálnak els ősorban a nemzetközi pénzügyi tevékenységekb ől
(Lichtenberger 1994). A rendszerváltás utáni gazdasági átalakulás leginkább a
nagyvárosoknak kedvezett, hiszen itt álltak rendelkezésre az átmenet legkedvez őbb
feltételei: itt koncentrálódtak a gazdasági, politikai és igazgatási irányító funkciók, a
képzett munkaerő aránya magasabb, s az infrastrukturális szint is fejlettebb volt. A
rendszerváltás után a kelet-közép-európai országok nagyvárosai is bekapcsolódtak
az európai városok versenyébe (Enyedi 1998). 1990 után ezekben az országokban,
ill. fővárosaikban három folyamat zajlott egy id őben: a politikai és gazdasági átmenet;
a reintegráció a világgazdaságba, ill. az EU-csatlakozás; valamint a nagyvárosi
térségek metropolizációs folyamata. Ennek legfontosabb szegmensét a fejlett üzleti
szolgáltatások és az irányítási funkciók növekv ő koncentrálódása jelenti.
Az európai integráció és a gazdasági globalizáció a városverseny intenzifikáló-
dásához vezet. Kelet-Közép-Európában els ősorban a fővárosok tudtak bekapcsolódni
a nemzetközi városversenybe. Ennek egyik oka, hogy Lengyelország kivételével a
fő városok a városrendszer egyetlen igazi nagyvárosai. Budapest, Prága és Varsó ma
már nem elhanyagolható szerepl ők az európai nagyvárosok hálózatában sem, Kelet-
Közép-Európában viszont stratégiai pozíciót töltenek be. A világvárosok rangsorá-
ban a kelet-közép-európai fő városok ugyanazon a szinten helyezkednek el (Erdősi
2003), a nagyvárosok hierarchiájának harmadik szintjén (Friedmann 1995). Mind-
egyik kelet-közép-európai f ő város kapuvárosi szereppel is bír egyrészt saját országa,
másrészt a tőle keletre, délkeletre elhelyezked ő térségek felé.
A kelet-közép-európai országokban a rendszerváltás után feler ősödött a területi
differenciálódás, s elsősorban a fővárosok váltak a változás nyerteseivé. A főváro-
sok gazdasági fejlettsége és annak dinamikája minden országban jóval az országos
átlag felett van, már annak kétszeresét is meghaladja. Ugyanakkor az 1990-es évek-
hez képest változás következett be: a fő városi régiók szerepe továbbra is növekszik,
de a fejlődés már sokkal dinamikusabb a főváros körüli agglomerációs gyűrű terü-
letén. A nagyvárosok fejl ő dése egyre nagyobb térségre terjed ki, a kelet-közép-
európai fő városok metropolisszá válnak, a nagyváros és térsége között új munka-
megosztás alakul ki. A GDP el őállításában a fővárosi régiók szerepe az 1990-es
Kukely György :
A nagyvárosok felértékelődése a külföldi működőtőke-beruházások telephelyválasztásában.
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 111-125. p.
114 Gyors ténykép TÉT XX. évf. 2006 s4
években minden kelet-közép-európai országban növekedett. Magyarországon a
GDP egyharmada, Csehországban és Szlovákiában egynegyede, Lengyelországban
egynyolcada koncentrálódik a fővárosban (1. táblázat)
1. TÁBLÁZAT
A fővárosok aránya a GDP-ből (%)
(Capital city's ratios of GDP %)
1995 2004
Budapest 33,9 34,6
Pozsony 24,6 24,9*
Prága 21,5 23,0
Varsó 9,4 13,1*
Forrás: Eurostat, nemzeti statisztikai hivatalok *2003 as adat.
-
Kelet-Közép-Európában a KMT-állomány koncentrációja növekszik, a külföldi
beruházások legnagyobb része a f ővárosi régiókba érkezett. A területi koncentráció
alig változik, a fővárosi agglomerációk dominanciája minden kis- és közepes nagy-
ságú kelet-közép-európai országban stabilnak mondható, mindössze Budapest ese-
tében beszélhetünk kisebb csökkenésről (2. táblázat).
2. TÁBLÁZAT
A működőtőke-állomány koncentrációja a fővárosi régiókban Magyarországon,
Szlovákiában és Csehországban 2
(Concentration of Active Capital in Capital City Regions in Hungary,
Slovakia and the Czech Republic)
2000 2004
Közép-Magyarország 67 64
Pozsonyi régió 55 68
Prága 47 47
Forrás: KSH, Szlovák Nemzeti Bank, Cseh Nemzeti Bank.
A fejlett gazdaságokban a legdinamikusabban növekv ő szektort, a legfontosabb
húzóágazatot az üzleti szolgáltatások jelentik (Raffay 2005). A magas szint ű üzleti
szolgáltatások jelenléte a város sikertényez őinek fontos indikátora (Enyedi 1997).
Az üzleti szolgáltatások szektorában foglalkoztatottak aránya ma Kelet-Közép-
Európában, így Magyarországon is legfeljebb a fele a fejlett piacgazdaságokban
jellemző értéknek (Bourdeau-Lepage 2004), Csehországban és Magyarországon is
mindössze a foglalkoztatottak 8%-a. Az üzleti szolgáltatások jellemz ően a magasabb
hierarchiaszinteken összpontosulnak, legdinamikusabb tevékenységei els ősorban a
fővárosban és a nagyvárosokban — koncentráltan — vannak jelen. A beruházások is ott
koncentrálódnak, ahol tömegesen rendelkezésre állnak a megfelel ő humán erőforrások —
azaz a nagyvárosokban. A fővárosokban a munkaer ő képzettsége magasabb szintű,
Kukely György :
A nagyvárosok felértékelődése a külföldi működőtőke-beruházások telephelyválasztásában.
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 111-125. p.
TÉT XX. évf. 2006 s4 Gyors ténykép 115
a nemzetközi kapcsolatok er őteljesebbek. A fő városok a gazdasági, a politikai és
közigazgatási hatalom székhelyei. Mindezen tényez ők a transznacionális vállalatok
telephelyválasztásában egyaránt fontos szerepet játszanak.
Az üzleti szolgáltatások aránya a kelet-közép-európai nagyvárosokban jóval
magasabb, mint az országos átlag. Az üzleti szolgáltatások által termelt hozzáadott-
érték nagy része, Magyarországon például több mint fele a f ővárosban realizálódik.
Az ágazat szerepe a fő városok gazdaságában is folyamatosan növekszik, de még
messze elmarad a nyugat-európai f városok, s különösen a nagyvárosok hierarchiá-
ő
jában magasabb szinten lév ő városok gazdaságában betöltött részaránytól (1d.
Párizs) (3. táblázat).
3. TÁBLÁZAT
A feldolgozóiparban és a fejlett üzleti szolgáltatásokban foglalkoztatottak aránya (%)
(Ratio of Employees in Manufacturing Industry and in Developped Business Services, %)
Budapest Prága Varsó
Párizs
1995 2001 1994 2001 1994 2001 1994 2001
Feldolgozóipar (D) 18,1 14,4 14,8 10,5 25,6 14,8 8,4 6,1
Pénzügyi tevékenység (J) 3,5 3,4 3,2 4,9 6 7,8 11,1 8,9
Ingatlanügyletek és gazda-
6,5 11,2 12,7 12,8 14,9 15 18,2 22,2
sági szolgáltatások (K)
Fejlett üzleti szolgáltatások
11 14,6 15,9 17,7 20,9 22,8 29,3 31,2
(J és K ágazat)
Megjegyzés: Varsó esetében a változó lehatárolás miatt időben nem összehasonlíthatók az adatok.
Forrás: Bourdeau-Lepage, 2004.
A kelet-közép-európai nagyvárosok gazdasági szerkezete különbözik a nyugat-
európai nagyvárosokétól. Az ipar szerepe hagyományosan relatíve jelent ősebb, mint
a nyugat-európai országokban. Az 1970-80-as évekt ől az európai nagyvárosokat
már a szolgáltatási funkciók dominanciája jellemzi, gazdasági szerkezetükben az
ipar szerepe lecsökkent. Az európai magterület perifériáin található országokban
azonban az ipar továbbra is jelent ős szerepet kap, els ősorban a külföldi beruházá-
soknak köszönhetően. Ezek döntően a nagyvárosokban, s els ősorban a fővárosok-
ban koncentrálódtak. Spanyolországban a KMT-beruházások 70%-a Madridban és
Barcelonában, Portugáliában pedig 80%-a Lisszabonban realizálódott. Kelet-
Közép-Európában az 1990-es években, a transznacionális vállalatok beruházásainak
köszönhetően az ipari leépülést szintén egy új indusztrializációs fázis követte
(Enyedi 1998). A gazdasági szerkezet átalakult, új, modern ágazatok jelentek meg.
A kelet-közép-európai országok legfontosabb nagyvárosainak, f ővárosainak gaz-
daságát a magasabb hozzáadott érték ű szolgáltatások mellett az irányító-szervez ő
funkciók erő teljesebb koncentrációja jellemzi. A vállalati székhelyek jelent ős há-
nyada összpontosul a fő városokban. Csehországban és Lengyelországban a 100
legnagyobb vállalat fele, Magyarországon 45%-a, Szlovákiában 40%-a található a
legnagyobb városban 3. A nagyvállalatok nagy számban választják irányító-
Kukely György :
A nagyvárosok felértékelődése a külföldi működőtőke-beruházások telephelyválasztásában.
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 111-125. p.
116 Gyors ténykép TÉT XX. évf. 2006 s4
központként a fővárosokat, noha sok esetben a termelés nem itt, hanem az ország
más városaiban lév ő telephelyen történik. A külföldi vállalkozások esetében a kon-
centráció foka hasonló. Magyarországon a 100 legnagyobb vállalat közé vidékr ől
csupán négy olyan tudott bekerülni, mely hazai tulajdonban van — miközben Buda-
pesten közel húsz hazai topnagyvállalat is található. Ugyanez jellemz ő — még ha
nem is ilyen széls őséges arányban — a többi országban is.
Az elmúlt években számos K+F-intenzív beruházás jelent meg Magyarországon,
csakúgy mint más kelet-közép-európai országban (Uhlír 2004). A transznacionális
vállalatok által létesített kutató-fejleszt ő helyek jelentős arányban összpontosulnak
a fővárosokban. Az itt rendelkezésre álló és koncentrálódó fels őoktatási bázis fo-
lyamatos utánpótlást biztosít azoknak a külföldi vállalkozásoknak, melyek a relatíve
kedvező bérköltségű, de magasan képzett humán er őforrásokat felhasználó vállalati
kutatóhelyeket létesítenek Budapesten, Prágában vagy akár Varsóban. Az elmúlt
években számos új befektetés célja már a magasabb hozzáadott érték ű K+F tevé-
kenység volt, s több száz fős vállalati kutatórészlegek létesültek a kelet-közép-
európai nagyvárosokban.
A budapesti metropolisz szerepe a külföldi m űködőtőke-
befektetésekben
A magyar gazdaság térbeli szerkezete történetileg nagyváros-centrikus (Szirmai
2004). Budapest dominanciája mindig meghatározó volt, de a vidéki „nagyvárosok"
szerepe is relatíve jelent ős. A transznacionális cégek telephelyválasztási stratégiái
még inkább felértékelték a nagyobb városokat és környéküket. A KMT-beruhá-
zások vonzásában a centrum-térségek már a rendszerváltás óta kiemelkedtek. A
budapesti agglomeráció fejl ődése gyorsabb volt, mint az ország más részeinek
növekedése, melyet nagymértékben katalizáltak a KMT-befektetések. Az 1990-es
évek közepét ől a budapesti agglomeráción belül megnövekedett a városkörnyék
szerepe is: az új beruházások jelent ős része az agglomerációs gy űrű városaiban
valósult meg. Az észak-dunántúli nagyvárosi, városi térségek (pl. Gy őr, Székes-
fehérvár) kiemelten fejl ődtek. Az ország többi nagyvárosa (Pécs, Szeged, Debre-
cen) kisebb mértékben, de szintén az átlagnál gyorsabban fejl ődött. A KMT-
beruházások új szakaszában a nagyvárosok (Budapest és a régióközpontok) és a
már kiépült kapacitások szerepe felértékel ődik. A K+F, az üzleti szolgáltató köz-
pontok, a regionális alközpontok számára leginkább a nagyvárosi környezetben
kínálkozik megfelel ő telephely (Barta—Bernek—Nagy 2003).
A főváros tőkevonzó képessége nagyon jelent ős, Budapest a legnagyobb gazdasági
koncentráció az országban, a legnagyobb fogyasztói, t őke-, információs és munka-
erőpiaccal rendelkezik. A helyi gazdaság fejlettsége, jelent ős gazdasági tradíciói,
fejlett infrastruktúrája, képzett munkaer őbázisa, innovációs készsége, a gazdasági
szolgáltatások széles és változatos kínálata révén képes kielégíteni a vállalkozások
igényeit. Komparatív el őnyként jelentkezik a gazdaság agglomerálódása révén
számottev ően mérséklődő tranzakciós költségek szintje is.
Kukely György :
A nagyvárosok felértékelődése a külföldi működőtőke-beruházások telephelyválasztásában.
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 111-125. p.
TÉT XX. évf. 2006 s4 Gyors ténykép 117
Budapesten és agglomerációjában koncentrálódik az országba érkezett t őke több
mint 64%-a, a főváros részaránya megközelíti az 50%-ot (4. táblázat). A visegrádi
országokba érkezett KMT-befektetések közel egyötödét a budapesti agglomeráció
abszorbeálta. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy a korábbi dominanciájából vesz-
tett a magyar főváros, hiszen az 1990-es évek végén a Magyarországra érkezett
összes KMT-nek még közel a 70%-a a Közép-magyarországi régióban koncentrá-
lódott. A budapesti metropolisz t őkevonzó-képessége azonban továbbra is er ős,
viszont egyre inkább a városhatáron túli területek értékel ődnek fel a befektet ők
szemében. Az agglomerációs gy űrű attraktivitása növekszik, s itt jelentős működőtőke
befektetések realizálódnak (Pest megye a Közép-magyarországi régióba érkez ő
KMT-beruházásokból 1990-es évek közepén 10%-kal, tíz évvel kés őbb 25%-kal
rendelkezett).
4. TÁBLÁZAT
A Közép-magyarországi régió részesedése a magyarországi KMT-beruházásokból (%)
(Share of Central-Hungary Region in Direct Investments by Foreigners, %)
1999 2000 2001 2002 2003 2004
Budapest 56,3 60,1 53,9 51,9 46,8 49,3
Pest megye 6,2 8,8 11,1 11,6 15,1 15,2
Közép-Magyarország 62,5 68,9 65 63,5 61,9 64,5
Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv, 1999 2004, KSH, Budapest.
-
Budapest továbbra is nagy szerepet játszik a KMT-beruházásokban, ugyanakkor a
külföldi érdekeltségű vállalkozások száma, az 1990-es években lezajlott dinamikus
növekedéshez képest ma már stagnál. Az újabb t őkebefektetések egyre jelent ősebb
aránya már nem az új vállalatalapításokhoz kapcsolódik, hanem a már m űködő
cégek reinvesztícióinak az eredménye. A külföldi beruházók — t őkeemelés és rész-
vényvásárlás révén — egyre inkább kizárólagos tulajdonossá válnak. Ma már a kül-
földi érdekeltség ű vállalatoknak a 65-7,, a kizárólag külföldi tulajdonban van, s kü-
lönösen jellemző ez a közép- és nagyvállalatok esetében. A befektetések húzóereje
ma már a reinvesztíció, mely révén a cégek helyi beágyazódása fokozódik.
A külföldi cégek által katalizált fejl ődés a fővárosban mára azt eredményezte,
hogy a hazai tulajdonban lévő vállalatok is dinamikusabbá váltak. Ma már a fővá-
rosi beruházások kevesebb, mint 30%-a származik külföldi forrásból, holott az
1990-es években ennek aránya folyamatosan növekedett, s az ezredfordulón közel
45%-ot tett ki a külföldi cégek részesedése. Tehát a budapesti gazdasági növeke-
désben egyre markánsabb szerepet játszanak a hazai cégek. S őt, számos cég jelen-
tős tőkeexportot bonyolít le. Magyarország a kelet-közép-európai térség vezet ő
tőkeexportőre. A külföldi beruházásokban a legfontosabb szerepet a budapesti szék-
helyű vállalatok játsszák: a külföldi vállalatok felvásárlásában legjelent ősebb 12 ma-
gyar vállalat közül 8 fővárosi székhelyű (MOL Rt, OTP Bank Rt, Richter Gedeon Rt,
Danubius Rt, Magyar Telekom Rt, Synergon Rt, EGIS Rt, Graphisoft Rt. stb.).
Kukely György :
A nagyvárosok felértékelődése a külföldi működőtőke-beruházások telephelyválasztásában.
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 111-125. p.
118 Gyors ténykép TÉT XX. évf. 2006 s4
A magyar tőkeexport — a KMT-import elmúlt évekbeli tendenciájával szemben —
határozottan tovább er ősíti Budapest gazdasági pozícióját.
A külföldi beruházások ágazati struktúrája Budapesten eltér az országos trendek-
től, tercier dominanciájú. A fővárosba érkezett összes KMT-befektetésnek mind-
össze 40%-a érkezett az iparba, holott az országos átlag 60% körüli, míg az üzleti
szolgáltatások és a kereskedelem a f ővárosi külföldi beruházások esetén sokkal
jelentősebb szerepet töltenek be, mint vidéken. Az ipar szerepe ennek ellenére to-
vábbra is nagy jelent őségű, hiszen az összes beruházásnak mindössze kb. 20%-a
realizálódik a szekunder szektorban. Az ipari beruházásokon belül tehát a külföldi
tőke aránya n ő, mely lassítja a dezindusztrializációs folyamatokat. Az elmúlt évti-
zedben a főváros ipara a külföldi t őke számára mindig vonzóbb volt, mint a hazai
befektetők számára (Barta 2005). Ugyanakkor az évenkénti beruházások összetételét
vizsgálva az ezredfordulót követ ően új tendenciák körvonalazódtak (5. táblázat),
elsősorban a már jelenlévő iparvállalatok invesztícióinak köszönhet ően. Az elmúlt
években a külföldi beruházások tekintetében Budapesten is újra a feldolgozóipar
került az első helyre, aránya jelentősen meghaladja az 1990-es évek végi helyzetet. A
feldolgozóipar térnyerésével ellenkez ő tendenciát mutatott, az 1990-es évek végén
még jelentős expanzióval jellemezhet ő üzleti szolgáltatások, ill. a távközlés, míg a
kereskedelem beruházásai az 1990-es évek végéhez képest megduplázódtak.
5. TÁBLÁZAT
Külföldi érdekeltség ű vállalkozások beruházásai Budapesten (%)
(Investments of Companies with Foreign Interest in Budapest %)
Ágazatok 1998 2000 2001 2002 2003
Feldolgozóipar 19 18 27 32 26
Üzleti szolgáltatások 35 19 17 13 18
Kereskedelem 9 14 15 20 21
Szállítás, raktározás, posta,
24 35 26 16 14
távközlés
Egyéb 13 14 15 19 21
Összesen 100 100 100 100 100
Forrás: Budapest Statisztikai Évkönyve, 1998, 2003, 2004, KSH, Budapest.
A fővároshoz képest egészen eltér ő képet mutat az agglomerációs gy űrű külföldi
beruházási struktúrája (6. táblázat). Míg Budapesten a feldolgozóipari beruházások
súlya mindössze 20-30% között marad, a fővárost körülölel ő megyében a beruhá-
zások fele-kétharmada ezen ágazatban realizálódik. A budapesti agglomerációban a
kereskedelem szerepe szintén jelent ős, a külföldi beruházások tekintetében a fel-
dolgozóipar után a második legjelent ősebb ágazat. Az agglomeráció ipari-keres-
kedelmi profiljára utal az üzleti szolgáltatások minimális aránya a Pest megyei
KMT-beruházásokból.
Kukely György :
A nagyvárosok felértékelődése a külföldi működőtőke-beruházások telephelyválasztásában.
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 111-125. p.
TÉT XX. évf. 2006 s4 Gyors ténykép 119
6. TÁBLÁZAT
Külföldi érdekeltség ű vállalkozások beruházásai Pest megyében(%)
(Investments of Companies with Foreign Interest in Pest County %)
Ágazatok 1998 2000 2001 2002 2003
Feldolgozóipar 56 43 67 56 56
Üzleti szolgáltatások 0 0 3 1 1
Kereskedelem 11 23 9 19 17
Szállítás, raktározás, posta,
11 21 9 12 12
távközlés
Egyéb 22 13 12 12 14
Összesen 100 100 100 100 100
Forrás: Pest megye Statisztikai Évkönyv, 1998, 2003, 2004, KSH, Budapest.
Az újonnan megjelen ő külföldi beruházások a fővárosban továbbra is dönt ően szol-
gáltató jellegűek. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által 2004 és 2006 között
bejelentett nagyberuházások között Budapesten kizárólag szolgáltató- és fejleszt őköz-
pontok találhatók (7. táblázat). A 9 bejelentett beruházás több mint 4000 új munkahe-
lyet hoz létre, mindet a tercier szektorban. Az összes hazai nagyberuházásnak ötöde a
fővárosban valósul meg, míg az agglomerációs gy űrűben egyetlen ilyenre sem akad
példa. Azaz újra Budapest válik a nagyberuházások f ő célpontjává, s az üzleti szolgál-
tatások szerepe felértékel ődik. Ez még annak a szellemében is igaz, hogy a már itt
lévő vállalakozások pótlólagos beruházásai meghaladják az új befektetések arányát.
7. TÁBLÁZAT
Külföldi nagyberuházások Budapesten 2004-2006 között
(Foreign Capital Constructions in Budapest between 2004-2006)
Érték Új munkahelyek
Beruházó Tevékenység
(Mrd Ft) száma (db)
EDS* 11,1 1150 szolgáltató-központ
ExxonMobil 11,2 900 számvitel, IT
IBM 6,4 700 szolgáltatási üzletág b ővítése
technológiai támogató
Cisco 6,5 500
központ
Morgan Stanley 6,9 450 pénzügyi szolgáltató központ
SAP 6,5 310 szoftverfejlesztő központ
Diageo 5,3 300 szolgáltató-központ
Convergys 3,1 300 szolgáltató-központ
Bosch n.a. 100 fejlesztőközpont
Összesen * 56,9 4710
*az EDS beruházásának nem az egésze a f ővárosban realizálódik, 4-5 településen szóródik.
Forrás: GKM.
Kukely György :
A nagyvárosok felértékelődése a külföldi működőtőke-beruházások telephelyválasztásában.
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 111-125. p.
120 Gyors ténykép TÉT XX. évf. 2006 s4
A húzóágazatok koncentrációja
A fejlett nagyvárosokban koncentráltan vannak jelen a modern gazdaság húzóágaza-
tai. Hosszú távon a gazdasági dinamika hordozói els ősorban a magas hozzáadott érték-
kel bíró gazdasági ágazatok. A tudásalapú társadalomban a high-tech és a tudásintenzív
tevékenységek szerepe egyre inkább felértékel ődik, s a fejl ődés húzóerejévé válnak. A
high-tech és medium-tech tevékenységek körébe a fejlett gép- és vegyipari tevékenysé-
gek tartoznak (Leydesdoilf et al. 2006), melyek a hazai GDP közel 10%-át termelik
meg. A tudás-intenzív szektorok közé sorolt szolgáltató tevékenységek állítják el ő a
hazai GDP több mint egyharmadát. A KMT-befektetések a magasabb technológiai
színvonalú, legdinamikusabban fejl ődő ágazatokban a legmagasabb szintűek.
8. TÁBLÁZAT
A high-tech, medium-tech és tudásintenzív ágazatok területi koncentrációjának
mértéke (%, az ágazat bruttó hozzáadott-értének arányában), 2002
(Rate of Regional Concentration in High—tech, Medium—tech and Knowledge Based
Sectors %, 2002)
ágazatok (TEÁOR kód alapján) Budapest Közép-
Magyarország
High-tech ágazatok
30 — iroda-, számítógépgyártás 10 14
32 — híradás-technikai termék, készülék gyártása 27 40
33 — műszergyártás 38 50
Medium-tech ágazatok
24 — vegyi anyag és termék gyártása 47 52
29 — gép, berendezés gyártása 18 27
31 — máshova nem sorolt villamos gép gyártása 27 43
34 — közúti jármű gyártása 4 8
35 — egyéb jármű gyártása 43 59
Tudás-intenzív szektorok
61 — vízi szállítás 50 55
62 — légi szállítás 94 98
64 — posta, távközlés 57 72
65 — pénzügyi közvetítés 69 72
66 — biztosítás, nyugdíjalap 60 64
67 — pénzügyi kiegészítő tevékenység 42 50
70 — ingatlanügyletek 40 53
71 — kölcsönzés 59 68
72 — számítástechnikai tevékenység 70 77
73 — kutatás, fejlesztés 70 77
74 — egyéb gazdasági szolgáltatás 52 60
80 — oktatás 28 37
85 — egészségügyi, szociális ellátás 35 41
92 — szórakoztatás, kultúra, sport 54 60
Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv, KSH, 2002.
Kukely György :
A nagyvárosok felértékelődése a külföldi működőtőke-beruházások telephelyválasztásában.
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 111-125. p.
TÉT XX. évf. 2006 4 s Gyors ténykép 121
Magyarországon e tevékenységek területi koncentrációja igen nagy. A tudás-
intenzív szolgáltató tevékenységek kimagasló módon a budapesti metropolisz tér-
ségben összpontosulnak, különösen, ami a magas szint ű üzleti szolgáltatásokat
jelenti. A high-tech és medium-tech feldolgozóipari tevékenységek f ővárosi kon-
centrációja szintén kimagasló. Mindössze a Közép-Dunántúlon koncentrálódó
iroda- és számítógépgyártás, valamint a Nyugat-Dunántúlra összpontosuló közúti
járműgyártás számít kivételnek (8. táblázat).
Irányító-döntéshozó központi szerepkör
A gazdaság irányító, döntéshozó funkciói a nagyvárosokban koncentrálódnak.
Budapest vonzza a döntéshozó központokat, a magas szint ű pénzügyi és üzleti szol-
gáltatásokat stb. Egy kivételével az összes pénzintézet budapesti székhely ű, s az
ágazatban megtermelt hozzáadott érték kétharmada a f ővárosból származik, a banki
tőkeállomány 95%-a Budapesten összpontosul. A nagyvállalatok területi elhelyez-
kedésében is kiemelt szerepe van a f ővárosnak.
A Figyelő által készített TOP 200-as listán szerepl ő cégek területi szerkezete az
elmúlt évtizedben jelent ős átalakuláson ment keresztül 4 (1. ábra, 9. táblázat). Az
elmúlt tíz év listáit összevetve az 1990-es évek második felében és az ezredforduló
óta eltelt években különböz ő területi elmozdulások figyelhetők meg.
A listán szerepl ő vállalatoknak egyre nagyobb hányadát teszik ki a külföldi cégek.
Míg az 1990-es évek közepén a 200 cég alig negyede volt külföldi tulajdonban, ma
már háromnegyedét irányítják külföldiek. A 200 legnagyobb vállalat súlya egyre
jelentősebb. Az 1990-es évek közepén a kett ős könyvelésű cégek árbevételének
egyharmadát adták, 2005-ben pedig a 42%-át.
A 200 legnagyobb cég területi szerkezetére az 1990-es években nagyon erős bu-
dapesti koncentráció volt jellemző, mely az évtized második felében valamelyest
oldódott. Elsősorban Győrben, Székesfehérváron és az agglomerációs gy űrűbe
tartozó településeken összpontosultak nagy számban a legnagyobb — néhány kivé-
teltől eltekintve külföldi — cégek. Az ezredforduló óta eltelt id őben a fővárosi agg-
lomerációs települések súlya számottevően emelkedett. Míg az 1990-es évek köze-
pén mindössze négy agglomerációs településen m űködött a TOP 200-ba tartozó
cég, addig az ezredfordulóra számuk kétszeresére, 2004-re pedig háromszorosára
nőtt: ma már 12 agglomerációs településen van legalább egy, de Budaörsön 12 top-
cégnek is a székhelye. A budapesti metropolisz súlya az ezredforduló óta összessé-
gében növekszik. A TOP 200-ból egyre több vállalat székhelye koncentrálódik a
fővárosi agglomerációban, s az összárbevétel kétharmada is itt összpontosul.
Kukely György :
A nagyvárosok felértékelődése a külföldi működőtőke-beruházások telephelyválasztásában.
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 111-125. p.
122 Gyors ténykép TÉT XX. évf. 2006 s4
1. ÁBRA
A TOP200 vállalat székhely szerinti elhelyezkedése az árbevétel alapján 1994-ben,
2000-ben és 2004-ben (az összárbevétel százalékában)
(Principal Office Location of TOP 200 Companies According to their Income —
in 1994, 2000 and 2004)
Forrás: Figyelő TOP 200, 1994, 2000, 2004.
Kukely György :
A nagyvárosok felértékelődése a külföldi működőtőke-beruházások telephelyválasztásában.
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 111-125. p.
TÉT XX. évf. 2006 s4 Gyors ténykép 123
9. TÁBLÁZAT
A TOP200 vállalat budapesti koncentrációjának változása
(Change of Budapest i Concentration of TOP 200 Companies)
1994 2000 2004
cégek cégek cégek
árbevé- árbevé- árbevé-
száma száma száma
tel (%) tel (%) tel (%)
(%) (%) (%)
Budapest 53 64 53 48 51 52
Agglomerációs
5 5 11 11 14 13
gyűrű
Forrás: Figyelő Top200, 1994, 2000, 2004.
K+F központi szerepkör
A KMT-befektetések nagyvárosi térségekbe történ ő koncentrálódásának vizsgálata-
kor külön említést kell tenni a kutatás-fejlesztési tevékenység növekv ő szerepéről.
A kihelyezett K+F tevékenység számottev ő hatással van a helyi gazdaságra. A K+F
jelentős szerepet játszik a gazdasági fejl ődésben, hozzájárul a gazdasági modernizá-
cióhoz és dinamizáló hatása van a térség gazdaságára. Segíti a külföldi t őke be-
ágyazódását, a KMT befektetések esetében növekszik a hozzáadott érték, s a hazai
K+F tevékenységet is közelíti a nemzetközi színvonalhoz.
A külföldi tő ke megjelenésekor még kivételnek számított, hogy a külföldi beruhá-
zó jelentő s K+F tevékenységet folytatott a fogadó országban. Ennek motivációi
között általában a magas szintű helyi kutatói potenciál (Ericsson, Nokia), ill. a ko-
rábban elért komoly eredmények lehetnek mérvadóak (GE Tungsram, GE Medicor,
Chinoin, Siemens). Az 1990-es évek második felét ől kezdődően azonban egyre
több multinacionális cég telepített K+F tevékenységet is más országokba. Így pél-
dául a GE, az IBM, a Cisco, a SAP, a Siemens, a Knorr-Bremse stb. létesített és
bővített kutatólaboratóriumot, fejleszt őközpontot Magyarországon, els ősorban a
budapesti agglomerációban. Ez az üzleti szféra növekv ő K+F aktivitását, illetve
Magyarország, Budapest min őségi felértékel ődését mutatja. A — zömében multina-
cionális — vállalati kutatóhelyeken dolgozó szakemberek száma 1996 óta kétszere-
sére n őtt, s megközelíti a kilencezer f ő t. A vállalati kutatók számát tekintve Buda-
pest dominanciája megkérdőjelezhetetlen (61%). A budapesti vállalkozások K+F
létszáma kb. 5000 fő t tesz ki, mely jellemz ően néhány nagyvállalatra koncentráló-
dik, első sorban a gyógyszeriparban, az infokommunikációs szektorban és a gép-
iparban. Egyes cégek több száz f ő s kutatóintézetet hoztak létre a f ővárosban (GE,
Richter, Siemens, Nokia, Ericsson, EGIS, IBM, Chinoin, T-Systems stb.). Vidéken
kevés a vállalati kutatóhely, s csak kevés olyan multinacionális cég van, mely szá-
mottevő K+F tevékenységét telepített vidéki telephelyre (p1. Audi — Gy őr, Bosch —
Miskolc stb.).
Kukely György :
A nagyvárosok felértékelődése a külföldi működőtőke-beruházások telephelyválasztásában.
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 111-125. p.
124 Gyors ténykép TÉT XX. évf. 2006 s4
Összefoglalás
A nagyvárosi térségek a globális gazdaságban kulcsszerepet töltenek be, a moder-
nizáció és megújulás legfontosabb helyei. A globális gazdaság f őszerepl ői, a
transznacionális vállalatok a nagyvárosi környezetben koncentrálódnak. A poszt-
indusztriális nagyvárosok gazdaságában meghatározó szerepet kapnak a fejlett
üzleti szolgáltatások s az információs gazdaság. Ugyanakkor a high-tech ágazatok
is e térségekben összpontosulnak.
A kelet-közép-európai térségben a nagyvárosok, s els ősorban a fővárosok szerepe
szintén felértékel ődött: a politikai és igazgatási irányító funkciók koncentrációja
mellett a gazdaságirányítás is itt összpontosul. A transznacionális vállalatok is a
fővárosokat preferálják. Magyarországon a Budapesti agglomerációban koncentrá-
lódik a KMT- befektetések közel kétharmada. A tudásintenzív, magasabb hozzá-
adott értéket lehet ővé tevő befektetések körében Budapestnek alig van alternatívája
az országban — a vállalati K+F helyek, a regionális szolgáltató-központok többsége
a fővárosban jön létre.
Mivel az újabb tőkebefektetések egyre jelent ősebb aránya már nem az új vállalat-
alapításokhoz kapcsolódik, hanem a már m űködő cégek reinvesztícióinak az ered-
ménye, így a budapesti metropolisz tovább szilárdítja, ill. er ősíti pozícióit. A kül-
földi vállalatok tevékenységének lassú tercierizálódása ugyancsak a nagyvárosi
központok, els ősorban Budapest jelent őségét erősíti. Az új nagyberuházások dönt ő
része a szolgáltató ágazatban realizálódik, míg az ipari beruházások el őszeretettel
választják a nagyváros környékét. Az ezredforduló után azonban a feldolgozóipari
beruházások súlya újra n őtt a KMT-beruházásokon belül, kisebb mértékben a fővá-
rosban, dinamikusan az agglomerációs gy űrűben. A szolgáltatásokban, a high-tech
és tudásintenzív ágazatokban a növekedés zöme a f ővárosban összpontosult.
A főváros felértékel ődését jelzi a K+F beruházások terén kiharcolt pozíciója is. A
külföldi nagyvállalatok egyre nagyobb száma koncentrálódik a f ővárosi agglomerá-
cióban. Budapest irányító funkciója tovább növekszik, a külföldi befektetéseket
tekintve a fővárosi metropolisz súlya szilárd, s őt a magasabb hozzáadott-érték ű
beruházások növekv ő expanziója révén er ősödő .
Jegyzetek
Európai szinten a legalább félmilliós városokat tekintik nagyvárosnak, a kelet-közép-európai szakiro-
dalomban megjelen ő osztályozásokban már a 100-500 ezer f ős városok is nagyvárosoknak számítanak
(Keresztély—Jeney 2003).
2
A rendelkezésre álló statisztikákban, néhány esetben a területi lehatárolás köre különböz ő, így összeha-
sonlításuk nehézségekbe ütközik. Csehországban a f őváros, Szlovákiában a kissé kib ővített fővárosi
agglomeráció (Pozsonyi régió), Magyarországon, s még inkább Lengyelországban a jelent ős vidéki terü-
leteket (Közép-Magyarország, ill. Mazowiecki—Varsói régió) is magába foglaló f ővárosi régiók képezik a
vizsgálat tárgyát, mivel csak ezeken a területi szinteken állnak rendelkezésre elérhet ő adatok.
3
Magyarországon a Figyelő top 200-as, Lengyelországban a Rczecpospolita top 500-as, Szlovákiában az
E-trend top 100-as, Csehországban pedig a www.czechtop100.cz top 100-as listájának 2005-ös adatait
vizsgáltuk.
Kukely György :
A nagyvárosok felértékelődése a külföldi működőtőke-beruházások telephelyválasztásában.
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 111-125. p.
TÉT XX. évf. 2006 s 4 Gyors ténykép 125
4
A Figyel ő TOP 200-as kiadványában nem minden cég engedélyezi adatainak közzétételét. Az 1994-es
toplistán 30 cég sora maradt üresen, 2000-ben már csak 13 cég nem tette nyilvánossá adatait. 2004-ben
200 cég szerepelt a listán, ekkor már nem jelezték külön az adatot nem szolgáltató cégek helyét.
Ugyanakkor egyre kevesebb cég tiltja meg adatainak közlését, ill. zárkózik el a felmérést ől. A legna-
gyobb cégek között ilyen, pl. a Nokia.
Irodalom
Barta Gy.—Bernek Á.—Nagy G. (2003) A külföldi m űködőtő ke-befektetések jelenlegi tendenciái és
területi elmozdulásának esélyei Magyarországon. — Tér és Társadalom. 3-4.173-190. o.
Barta Gy. (2005) Nemzetközi funkciók. Munkamegosztás a hét nagyváros között Magyarországon. —
Falu—Város—Régió. 3-4.35-42. o.
Bourdeau-Lepage, L. (2004) Metropolization in Central and Eastern Europe: Unequal Chances. — GaWC
Research Bulletin 141.24. o.
Castells, M. (1996) The Rise of the Network Society. Blackwell, Oxford.
Cséfalvay Z. (1999) Helyünk a nap alatt. Magyarország és Budapest a globalizáció korában. Kairosz
Kiadó, Budapest.
Enyedi Gy. (1997) A sikeres város. — Tér és Társadalom. 4.1-7. o.
Enyedi Gy. (2001) A nagyvárosi régiók és a globális gazdaság. — Comitatus. 7-8.7-19. o.
Enyedi, Gy. (szerk.) (1998) Social Change and Urban Restructuring in Central Europe. Akadémiai
Kiadó, Budapest.
Erdősi F. (2003) Globalizáció és a világvárosok által uralt tér MI. — Tér és Társadalom. 3., 4.1-28. o., 1-16. o.
Friedmann, J. (1995) The World City Hypothetis. — Knox, P.—Taylor, P. (eds.) World Cities in a World-
System. Cambridge University Press. 317-331. o.
Hall, P. (1966) The World Cities. Weidenfeld and Nicholson Publishers, London.
Keresztély K.—Jeney L. (2003) Az Európai városhierarchia és városverseny jellemz ői. Kézirat. MTA
RKK. 93. o.
Krütke, S. (2006) The Metropolization of the European Urban and Regional System. — GaWC Research
Bulletin. 193 o.
Krugman, P. (2000) A földrajz szerepe a fejl ődésben. — Tér és Társadalom. 4.1-21. o.
Lengyel I.—Rechnitzer J. (2000) A városok versenyképességér ől. — Horváth Gy.—Rechnitzer J. (szerk.)
Magyarország területi szerkezete és folyamatai az ezredfordulón. MTA RKK, Pécs. 130-153. o.
Leydesdorff, L.—Dolfsma, W.—Van der Panne, G. (2006) Measuring the knowledge-base of an economy
in terms of triple helix relations among „technology, organization, and territory". — Research Policy.
35. 181-199. o.
Lichtenberger, E. (1994) Das metropolitane Zeitalter in Europa in West und Ost. Mitteilungen der
Osterreichischen Geographischen Gesellschaft. 136.7-36. o.
Nagy G. (2006) Várostérségek és gazdasági versenyképesség. — Csapó T.—Kocsis Zs. (szerk.) Agglomerációk
és szuburbanizálódás Magyarországon. Berzsenyi Dániel Fő iskola Társadalomföldrajzi Tanszék.
215-226. o.
Raffay, Z. (2005) The Role of Business Services in the Development of Peripherial Regions. — Barta, Gy.-
G. Fekete, É.—Szörényiné Kukorelli, I.—Timár, J. (szerk.) Hungarian Spaces and Places: Patterns of
Transition. Centre for Regional Studies, Pécs. 182-196. o.
Sassen, S. (1991) The Global City: New-York, London, Tokyo. Princeton University Press, Princeton.
Sassen, S. (2000) New frontiers facing urban sociology at the Millennium. — The British Journal of
Sociology. 1.143-161. o.
Sykora, L. (1996) Metropolises in Transition, Metropolises in Competition: Globalization of Central
European Cities and their Integration into European, Urban Network. — European Conference
Proceedings, Urban Utopias: New Tools for the Renaissance of the City in Europe. CD-ROM, TVVF.
Berlin.
Szirmai V. (2004) Globalizáció és a nagyvárosi tér társadalmi szerkezete. — Szociológiai Szemle 4.3-24. o.
Uhlír, D. (2004) Regional versus national development: What sort of policy for the new czech regions? —
Drbohlav; D.—Kalvoda, J.—Vozenilek, V. (eds.) Czech geography at the Dawn of the Millenium.
Palacky University in Olomouc, Olomouc. 269-277. o.