Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 1-13. p.
Tér és Társadalom XX. évf. 2006 s 4: 1-13
A TÉR ÉS TÁRSADALOM ELS Ő HÚSZ ÉVE
(The First 20 Years of Space and Society)
RECHNITZER JÁNOS
Elsőként a tényekr ől
A Tér és Társadalom húsz évfolyama alatt 64 folyóirat szám jelent meg. A közel
11 ezer nyomtatott oldalt 882 szerz ő írta, ebből 70 fő volt külföldi, akik 65 cikket,
tanulmányt adtak közre. A megjelent 614 tanulmánynak több mint a fele elméleti
jellegű volt, a többi a folyóirat megalakulásától alapvet ően követett tematikus rova-
tokhoz kapcsolódott. A Krónika, majd Könyvjelz ő rovatban 178 könyv, tanulmány-
kötet ismertetése jelent meg.
A szerkesztő bizottság elnöke az alapítás óta (1987) Enyedi György, a tagok nagy
aktivitással változtak, dönt ő en az MTA Regionális Kutatások Központja egységei-
nek vezető kutatóiból tev ődtek össze.
Alapító főszerkesztő : Tóth József, alapító szerkeszt őként regisztrálhatjuk: Barta
Györgyit és Hajdú Zoltánt, 11 szám összeállítását végezték el, utolsó, általuk gon-
dozott szám az 1989. 3. volt.
Beluszky Pál az 1989. 4. számtól vette át a folyóirat f őszerkesztő i feladatait, munká-
ját segítették szerkeszt ő ként: Daróczi Etelka, Zentai Viktória, Dúró Annamária, Tímár
Lajos, Váradi Mónika Mária (az 1991. 4. számig), Mészáros Júlia (az 1992. 1-2. szám-
tól az 1992. 3. számig felel ős szerkesztőként), az utolsó szám (az 1993. 1-2.)
Tímár Judit és Zentai Violetta segítségével került összeállításra.
Az 1993-ban kapott felkérés alapján az 1993. 3-4. számtól jegyzem f őszerkesztőként
a folyóiratot. Felel ős szerkesztő volt Pfeil Edit az 1995. 3-4. számig, az 1996. 1. szám
összeállítását Telekes Annamária segítette, majd felel ős szerkesztőként 1996. 2-3.
számtól 1998. 1-2. számig Nagy Erikával dolgoztunk együtt. 1998. 3. számtól napjainkig
Nárai Márta és Hardi Tamás a Tér és Társadalom felel ős szerkesztője. A technikai
szerkesztés feladatait 1996. 2-3. számtól kezd ődően Kőműves Mária látja el.
A három főszerkesztői idő szakban más és más szemléletben történt a lap szerkesz-
tése. Az els ő idő szakban még nem voltak tematikus számok, ekkor alakultak ki a
későbbi rovatok, nagy figyelmet kapott, hogy minden számban egy-egy, a regionális
tudomány neves külföldi szaktekintélyének magyar nyelvre fordított cikke jelenjen meg.
A Beluszky Pál által szerkesztett tíz számból hat tematikus volt, így foglalkoztak a
társadalom térhódításával, a mikroterekkel, a választási földrajzzal, a területi politiká-
val, Budapesttel és a n ők szerepével a térben, társdalomban. Ezekben, a számokban
jelentek meg els őként fényképek illusztrációként, nagy számban adtak közre külföldi
szerzőket (23 fő ) és kitekintésként külföldi összehasonlító tanulmányokat (20 egység).
Rechnitzer János : A Tér és Társadalom első húsz éve
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 1-13. p.
2 Rechnitzer János TÉT XX. évf. 2006 s4
A Tér és Társadalom az MTA IX. osztálya (Jog- és Gazdaságtudományi Osztály),
valamint az MTA Regionális Kutatások Központja negyedéves folyóirata. A kiadás
költsége éves átlagban 2-2,3 millió Ft, aminek többségét 70-75%-át az RKK a
kutatási költségeib ől fedezi, az MTA támogatás 20-25%-ot tesz ki, csökken ő mér-
tékben, s 3-5% között van az el őfizetői, illetve az eladott példányszámok utáni
bevétel. A Tér és Társadalom egyes számai 500 példányban jelennek meg, ebb ől —
napi állás szerint — 163 intézményi és 90 egyéni el őfizetővel rendelkezünk. Az el őfi-
zetők száma stabilnak mondható, az évek alatt inkább csökkent az intézményi kör —
szervezeti összevonások, takarékosság —, ugyanakkor az egyéni el őfizetők száma
emelkedett, s a kett ő együtt stabil vagy kis mérték ű növekedést mutat. A fenn maradó
példányok az RKK cserekapcsolataira, szerz ői tiszteletpéldányokra fordítódnak. A
folyóiratot három évben (2002-2004) támogatta a Nemzeti Kulturális Alapprogram,
mely forrást szerz ői és fordítói honoráriumokra, kis részben nyomdai költségekre
fordítottunk, valamint az Interneten történ ő megjelenés finanszírozásához járult hozzá
az Alapprogram. Ugyanakkor a lap nem ad helyet reklámnak. Jelenleg a Tér és Tár-
sadalom nem fizet a szerz őknek, s nem kér megjelentetési hozzájárulást.
A folyóirat szerkesztése 1994-t ől Győrben zajlik, az MTA RKK Nyugat-
magyarországi Tudományos Intézet gondozásában Hardi Tamás és Nárai Márta a
felel ős szerkeszt ő . A terjesztés szintén Gy őrből történik. A Tér és Társadalom 1996.
1. számtól olvasható az interneten (www.rkk.hu ), egy évfolyam késéssel kerülnek
fel a füzetek a honlapra. A folyóirat régebbi számaiból néhány példány még megta-
lálható az RKK könyvtárában, illetve a Nyugat-magyarországi Tudományos Inté-
zetben, így igény szerint a hiányzók beszerezhet ők.
A szerzők és hálózatok]
A Tér és Társadalom szerz ői körének és szakmai kapcsolatainak elemzése a hazai
regionális tudomány kistükre. Megvizsgáltuk, hogy a 882 szerz őt milyen szakmai
csoportokba sorolhatjuk be, vagyis azt kutattuk, hogy a regionális tudomány elmé-
leti folyóiratában milyen végzettség ű — magukat mely szakmához soroló — szerz ők
milyen arányban publikálnak (1. ábra).
Az 1. ábra a feldolgozott 20 évfolyam szerz őinek szakmai képzettség szerinti ösz-
szetételét villantja fel. A geográfus, földrajzos végzettség ű szakemberek adják a
szerzők 37,5%-át, részesedésük a publikációkban a feldolgozott évfolyamok során
egyenletesen magas volt, de látványos aktivitást az ezredfordulótól mutattak. A
közgazdászok következnek a sorban 29,6%-kal. Jellemz ő erre a szakmacsoportra,
hogy az alakulás éveiben a szerz ők kisebb hányada tartozott ide, majd aktivitásuk a
kilencvenes évek közepét ől emelkedett, s szintén az ezredforduló után ugrott meg.
A sorrendet a szociológusok követik, 10,2%-kal, s az ezredfordulótól egyre na-
gyobb számban publikálnak a folyóiratban. A történész végzettség ű szerzők inkább
az indulás éveiben, majd a kilencvenes évek els ő harmadában jelentkeznek a lapnál.
A jogászok publikációs aktivitása visszafogott, hiszen csupán 3,2%-ot képviselnek
Rechnitzer János : A Tér és Társadalom első húsz éve
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 1-13. p.
TÉT XX. évf. 2006 s4 A Tér és Társadalom első húsz éve 3
a szerzői körbő l, ami aránytalanul mérsékelt a regionális tudományban elfoglalt
helyükhöz — s mondhatni befolyásukhoz — mérten. Hasonlóan visszafogott, szinte
említésre sem méltó a politológusok (2,1%) és az építészek (1,7%) publikációs
jelenléte. Az egyéb kategóriába soroltuk a néprajzos, a mérnök (település, m űszaki),
az agrár, a környezettudományi, a biológus, hidrológus, a szociális munkás, a tanár
végezettséggel bíró szerz ő inket, illetve akiknél nem tudtuk megállapítani a szakmai
kötődést, ez vonatkozott számos külföldi szerz őre.
1. ÁBRA
A Tér és Társadalom szerz ői szakterület szerint (1997-2006)
(Authors of Space and Society According to Their Specialization (1997-2006)
Politológus
Történész
5%
Geográfus
Szociológus 38%
10%
Egyéb
10%
Közgazdász
30%
Forrás: A Tér és Társadalom számai, 1987 2006, saját gy űjtés.
-
A folyóirat szerz ő inek feldolgozása azt mutatja, hogy a regionális tudomány szé-
lesedő szakmai bázist épít ki, az alkotó diszciplínák (f őldrajz, közgazdaságtan)
mellett egyre élénkebb a területi társadalmi jelenségek iránti érdekl ődés, így látvá-
nyos például a szociológiát m űvel ő szakemberek publikációs aktivitása. A területi
folyamatok által érintett témák szintén b ővülnek, s ennek köszönhet ő, hogy egyre
több szakma dolgozza fel eredményeit tudományos publikációkba, amiknek közre-
adásában a Tér és Társadalom mindig nyitott volt és lesz a jöv őben is.
A Tér és Társadalom folyóirat elemzését folytatva tekintsük át a publikáló szerz ők
intézményi hova tartozását (1. táblázat). 1987 és 2005 között a legtöbbet publikáló
15 szerző közül 12 kutatóként dolgozott és dolgozik ma is az MTA Regionális
Kutatások Központja valamelyik egységénél.
Rechnitzer János : A Tér és Társadalom első húsz éve
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 1-13. p.
4 Rechnitzer János TÉT XX. évf. 2006 s4
1. TÁBLÁZAT
A Tér és Társadalom legtöbbet publikáló szerz ői munkahely szerint (1987-2005)
(Authors of Space and Society Publishing the Most, According to Work Place
(1987-2005)
Név Önálló publikálás Összes publikálás
Rechnitzer János (NYUTI) 11 11+2 (párban)
Erdősi Ferenc (DTI) 10 10
Faragó László (DTI) 10 10+1 (párban)
Horváth Gyula (DTI) 8 8+1 (párban)
Szörényiné Kukorelli Irén (NYUTI) 6 6
Barta Györgyi (KÉTI) 5 5
Dőry Tibor (NYUTI) 5 5
Hajdú Zoltán (DTI) 5 5
Kovács Teréz (DTI) 5 5
Bartke István (ELTE) 4 4
Beluszky Pál (KÉTI) 4 4+2 (párban)
Enyedi György (MTA) 4 4+1 (párban)
Lados Mihály (NYUTI) 4 4+1 (párban)
Nagy Gábor (NYUTI) 4 4
Nemes Nagy József (ELTE) 4 4+1 (párban)
Forrás: A Tér és Társadalom alapján a szerz ők feldolgozása.
Kísérletet tettünk arra, hogy a Tér és Társadalom évfolyamainak feldolgozásával
feltárjuk a regionális tudomány szakmai, kutatói hálózatát, ami szerz ők egymás
közötti hivatkozásának feldolgozásával történt meg. A kutatói hálózatokra vonatko-
zó elemzés során az összegy űjtött adatok nagy hányada a hálózatkutatás szempont-
jából nem volt használható, hiszen a hivatkozottak többsége nem publikált a folyó-
iratban, így a viszonthivatkozás sem történhetett meg. Ki kellett vennünk továbbá
az adatbázisból az összes külföldi szerz őt és a lapban nem publikáló magyar szer-
zőket is2. A többszerzős cikkek esetében a szerz őket külön-külön jelenítettük meg,
az adott cikk hivatkozásait mindegyik személy esetében feltüntetve.
Az elemzésben 179 szerz ővel készült el az adatmátrix, ami alapján el őállítható a
hivatkozási háló. Amennyiben további, a diszciplínához kapcsolható magyar folyó-
iratok is az elemzésbe kerülnek, úgy még teljesebb kép alakítható ki a regionális
tudomány színtereir ől.
A vizsgálatba3 bevont szerz őknél még két tényez őt gyűjtöttünk ki. Els őként a
szakképzettséget, amivel a szerz ők tudományterületét határozhattuk meg, második-
ként az intézményi hovatartozást, és ezen tényez ővel még a regionális tudomány
térbeli elhelyezkedését is jellemezhettük. A mobilitás — sem a területi, sem az in-
tézményi — nem jellemzi a hazai tudományos életet, azoknál a többcikkes szerz ők-
nél, ahol ilyet mégis tapasztaltunk (pl. legtöbb esetben a doktori iskola elvégzése
utáni új munkahely jelenti a változást) ott a legutolsó cikknél megjelölt intézményt
vettük alapul, a diszciplínák váltásánál hasonlóképpen jártunk el.
Rechnitzer János : A Tér és Társadalom első húsz éve
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 1-13. p.
TÉT XX. évf. 2006 s4 A Tér és Társadalom első húsz éve 5
A regionális tudomány meglehet ősen fiatal diszciplína (1984-t ől intézményesült,
illetve 1988-ban történt a befogadása a Magyar Tudományos Akadémiába) ezért
joggal merülhet fel a kérdés, hogy kik azok a személyek, akik a legnagyobb hatás-
sal voltak a tudományág magyarországi kialakulására.
A Tér és Társadalomra végzett hálózatelemzés több sajátosságot mutat. Mivel ki-
húztunk minden olyan személyt, akikt ől nem indul hivatkozás (nem hivatkoztak
senkire), vagy kizárólag csak hivatkozásban szerepeltek, egy meglehet ősen zárt
hálózat jött létre. További érdekessége a hivatkozási hálóknak, hogy nagyban torzítja
az adatokat a körbe- és a visszahivatkozás, ami szintén a regionális tudomány zárt-
ságából következik4 . A tudományos pályán eltöltött évek száma színtén meghatározó
lehet a hálózatban elfoglalt hely szempontjából. S végül a hálózati pozíciót befolyá-
solhatja a közlemények, egyben a kutatási területek speciális volta. El őfordulnak
olyan egyedülálló témák, amelyek csak egy kis csoport érdekl ődésére — s ezzel
együtt hivatkozására — számíthatnak.
A Tér és Társadalom szerz ői hálózatának zártságát az is alátámasztja, hogy a
vizsgálatba bevont cikkek 86%-át az MTA RKK valamelyik kutatóintézetének
munkatársa írta. A mátrixban szerepl ő szerzőknek viszont 34%-a volt az intézeti
hálózat munkatársa. Mivel a folyóirat az MTA RKK gondozásában jelenik meg ez a
tény egyáltalán nem meglep ő.
A hálózatban a lehetséges kapcsolatok száma 32041 (önhivatkozásokat is bele-
számolva), a tényleges kapcsolatok száma 895, ebb ől 94 önhivatkozás. Az adat-
bázist a vizsgálathoz dichotomizáltuk, tehát az el őbbi adat azt jelenti, hogy az összes
szerző közül 94-en hivatkoztak saját magukra. A továbbiakban, amennyiben azt
nem jelezzük, az önhivatkozásokat is belevettük a vizsgálatba.
Az hálózat s űrű sége 0,028, vagyis a lehetséges kapcsolatoknak a 2,8%-a létezik a
valóságban. A szórás 0,165, ami majdnem hatszorosa a s űrűségnek, vagyis a hivat-
kozások eloszlása korántsem egyenletes. Ez sem meglep ő, hiszen a tudományos
hierarchia összes szintje képviselteti magát a szerz ők között a PhD hallgatótól az
MTA rendes tagjáig, ahol az alacsonyabb fokozatú, a tudományos nyilvánosságban
kevesebb ideje tevékenyked ő, nagyot horderej ű művekkel még nem rendelkező
szerzők eleve kisebb eséllyel indulnak a hivatkozásokért folytatott küzdelemben.
Elsőként az egyes szerz őktől kifutó és a hivatkozottakhoz befutó hivatkozások
tényleges és az elméletileg lehetséges mennyiségének arányát vizsgáltuk, amellyel a
hálózat általános sűrű ségi mutatója tovább finomítható. Az egyes szerz őktől kiinduló
hivatkozások (kifok) alapján számított s űrűségek közül a legnagyobb 15,6% (tehát
volt olyan szerz ő, aki az adatbázisban szerepl ő szerzők egyhatodára hivatkozott.
Amennyiben az egyes szerz őkre történt hivatkozásokból indulunk ki (befok), akkor
itt a legnagyobb s űrűség 35,2%. Vagyis volt olyan szerz ő, akire a TéT szerzőinek
több mint egyharmada hivatkozott. Az adatbázisban szerepl ő 179 szerzőből 34 fő
nem kapott hivatkozást, csak ő hivatkozott, míg 22 fő nem hivatkozott a 179 szerz ő
egyikére sem. A legnagyobb kifok s űrűséggel rendelkez ők között értelemszer űen
azok találhatóak, akiknek több esélye volt a megnyilatkozásra a lap hasábjain, azaz
akik többet publikáltak. A folyóiratra, ezzel magára a tudományos közösségre leg-
nagyobb hatással lév ő személyeket a legs űrűbb, legmagasabb befokkal rendelkez ő
szerzők között kell keresnünk. Összesen hat szerz ő (Enyedi György, Horváth Gyula,
Rechnitzer János : A Tér és Társadalom első húsz éve
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 1-13. p.
6 Rechnitzer János TÉT XX. évf. 2006 s4
Rechnitzer János, Beluszky Pál, Lengyel Imre, Nemes Nagy József), kutató van a
hálózatban, akiknél a befok szerinti s űrűség nagyobb, mint 10%. Ezen szerz ők közül
három (Rechnitzer János, Horváth Gyula és Lengyel Imre) hasonlóan magas kifok
szerinti sűrűséggel rendelkezik, azaz a meghatározó helyet foglalnak el a hálózatban
és a regionális tudomány szakmai nyilvánosságában.
Amennyiben a főkomponens elemzést hajtunk végre az adatbázison, akkor a leg-
többet hivatkozott szerz ők kerülnek az egyes főkomponensek élére. Ha összevetjük
a 2. ábrát az 1. táblázattal, láthatjuk, hogy nem feltétlenül igaz az a megállapítás,
hogy a Tér és Társadalomban legtöbbet publikálók a legmeghatározóbb szakmai
személyiségek a regionális tudomány szempontjából.
2. ÁBRA
A Tér és Társadalom hivatkozási hálója főkomponens elemzés alapján
(Citation Network of Space and Society According to Main Component Analysis)
Nemes Na József Enyedi György
Rechnitzer János
Forrás: Saját szerkesztés.
Az első két főkomponensben Enyedi György és Rechnitzer János találhatóak.
Enyedi György — akit a magyar regionális tudomány atyjaként tart számon a szakma —
rendelkezik a legtöbb befelé irányuló kapcsolattal, munkássága meghatározó a disz-
ciplína szempontjából. Érdekes módon az adatbázisban található 179 szerz őre nem
jutott olyan sok Enyedi György hivatkozásaiból, amit a saját 5,6%-os kifok s űrűsége
is jelez. Ez a tény Enyedi György szakmai múltjából és a regionális tudományban
elfoglalt központi helyéb ől fakad.5 A továbbiakban három, a regionális tudomány
iránt elkötelezett kutató következik: Horváth Gyula (MTA RKK f őigazgató, egyetemi
tanár) és Nemes Nagy József (ELTE TTK Regionális Földrajzi Tanszék, egyete-
mi tanár) és Lengyel Imre (SZTE Alkalmazott Közgazdaságtan Tanszék, egyetemi
tanár), s a hazai társadalomföldrajz nagy „öregje" Beluszky Pál (MTA RKK KÉTI
tudományos tanácsadó).
Rechnitzer János : A Tér és Társadalom első húsz éve
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 1-13. p.
TÉT XX. évf. 2006 s4 A Tér és Társadalom els ő húsz éve 7
Forrás: Saj át szerkesztés.
Rechnitzer János : A Tér és Társadalom első húsz éve
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 1-13. p.
8 Rechnitzer János TÉT XX. évf. 2006 s4
Amennyiben az adatbázisba bevonjuk az egyes szerz ők intézményi hátterét
(3. ábra), még egyértelmű bbé válik az MTA Regionális Kutatások Központjának
meghatározó, szakma-alakító szerepe. Az intézet vezet ő munkatársai jelennek meg
a hálózat fontosabb kapcsolati csomópontjain, míg az egyetemi, fels őoktatási szfé-
rában dolgozó szerz ők gyengébb bels ő kapcsolatokkal, mérsékeltebb hálózat alakító
szereppel rendelkeznek.
Jól látható az MTA Regionális Kutatások Központja kutatóinak a regionális
tudományt befolyásoló szerepe, ha az egyes szerz őket jelz ő pontok nagyságához a
Freeman fokszámon alapuló központiság értékét (NrmInDegree) rendeljük, és az
elrendezést a geometrikus távolságok alapján rajzoljuk fel (4. ábra).
4. ÁBRA
A Tér és Társadalom hivatkozási hálója az egyes szerz ők intézményi háttere alapján
a központiság értékének figyelembevételével
(Citation Network of Space and Society According to the Author's Institution,
Considering the Value of Centricity)
Egyetem
MTA RKK
Fer.profit
Közig szer.
MTA kutató
Mas kutató
[MIT na
Forrás: Saját szerkesztés.
Rechnitzer János : A Tér és Társadalom első húsz éve
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 1-13. p.
TÉT XX. évf. 2006 s4 A Tér és Társadalom első húsz éve 9
Igazolható tehát, hogy a Tér és Társadalom meghatározó szerz ői az MTA Regio-
nális Kutatások Központjából kerülnek ki. (Minél központibb, meghatározóbb egy
szerző , annál közelebb került az ábra középpontjához.) Ehhez kapcsolódnak azok az
egyetemek, ahol a diszciplínával foglalkozó tanszékek, doktori iskolák m űködnek
és az MTA további kutatóintézetei. A szerz őktől kifutó hivatkozások alapján számí-
tott háló-központiság (kifok-központiság) ebben az esetben 13%, míg a szerz őkhöz
befutó hivatkozások alapján számított háló-központiság (befok-központiság) 32,7%,
ami az el őző nek két és félszerese. A kifok-központiság meglehet ősen alacsony, ami
nem meglep ő, hiszen a szerz ő k nagy része sokat hivatkozik kifelé. A befok közpon-
tiság pedig azt mutatja, hogy bár vannak centrális, meghatározó kutatók, szerz ők a
hálózatban, de a regionális tudomány, mint szakmai hálózat nem annyira
hierarchizált, mint ahogy az elvárható lenne. Ezt támasztja alá a befok átlag és a szó-
rás aránya is (az átlag 5, a szórás 7,74). A szórás egy kicsivel nagyobb csak az átlag-
nál. Ugyanezen értékek a kifoknál teljesen megegyeznek (átlag 5,00, szórás 5,086).
Az eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy a regionális tudományon belül
vannak meghatározó kutatók, szerz ő k. A szakterület fiatal volta (pl. az alapítók
generációja szoros kapcsolatot ápol a következ ő generációkkal) következtében a
tudományos együttm űködés lehető sége nagy, aminek következtében a fiatalabb
vagy újabb generáció képvisel ői, szerző i is könnyen kaphatnak szakmai figyelmet,
azaz esetünkben hivatkozást.
A regionális tudomány hálózati kapcsolatainak kutatása itt nem ért véget, mond-
hatjuk, most kezdő dik el. A hivatkozási háló az újabb Tér és Társadalom számok
megjelenésével tovább növekszik, és vélhet ően strukturálódik át, így a tudományos
színtér, a kapcsolatok is változnak. A regionális tudomány multidiszciplináris jelle-
gébő l fakad, hogy más tudományterületek nyilvánossága befogadója a Tér és Tár-
sadalomban publikált szerz ő knek. A vizsgálat érdekességén — s kísérleti jellegén —
felbuzdulva a jöv őben a tudományos nyilvánosság újabb köreinek (más társadalom-
tudományi folyóiratok) feltérképezésére, s ezzel a regionális tudomány további
szakmai befolyásának, kapcsolatainak elemzésére kerülhet sor.
Egy főszerkeszt ői korszak feljegyzései
A Tér és Társadalom főszerkesztői feladatait emlékeim szerint 1994-ben vettem át.
Az RKK Igazgató Tanácsán rendszeresen napirend volt a folyóirat megjelenése, amit
belső technikai (nyomtatás), szervezési problémák nehezítettek. Az elhúzódás okait
most már — nagyobb tapasztalatok birtokában — abban is látom, hogy több tematikus
szám szerkesztése történt, s azok összeállítása nem egyszer ű feladat. A szerz ők elma-
radása, lemaradása a tervezett füzetek kiadását késleltetheti. A kilencvenes évek ele-
jén a technikai szerkesztés és nyomda sem állt azon a szinten, mint ma, így a csúszá-
sok természetesnek tekinthet ők, hangsúlyozom a mai tapasztalatokkal és feltételekkel.
Az első idő szakban Pfeil Edit volt a szerkeszt ő, öt számot készítettünk együtt,
ezek többsége tematikus szám volt, és lényegében összeállt anyagok voltak. Edit
roppant precíz, alapos szerkeszt ő , gondosan nézte át a kéziratokat, jól kommunikált
Rechnitzer János : A Tér és Társadalom első húsz éve
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 1-13. p.
10 Rechnitzer János TÉT XX. évf. 2006 s4
a szerzőkkel. A Pécs—Gy őr távolság — még nem volt e-mai] — nehezen volt leküzd-
hető, ami szervezési gondokat jelentett, egyeztetési problémákat vetett fel. 1996
elejére Edit gyesre vonult, így nem tudta tovább vállalni a szerkesztést. Gy őrben
egy számot állítottunk össze Telekes Annamáriával, aztán hét szám Nagy Erika
bevonásával került szerkesztésre. Konfliktusoktól mentes id őszak volt, öt tematikus
szám kapcsolódott a közös munkához. Ebb ől kettőt emelnék ki. Az egyik a fiatal
regionalisták els ő konferenciájának anyaga (1996. 2-3. sz.), illetve az Északnyugat-
Dunántúl térségére vonatkozó fejlesztési koncepciót bemutató füzet (1997. 1. sz.).
A fiatal regionalisták közül napjainkra már többen érett szakemberek, kutatók,
oktatók lettek, így rendszeresen publikálnak a folyóiratban. A térségi fejlesztési
koncepciót bemutató szám szakmai újdonságnak számított, mert egy átgondolt és
akkor elsőként tesztelt területi tervezési technikát, annak elemeit mutattuk be.
1998 elejétől vette át a Tér és Társadalom szerkesztését a Hardi Tamás—Nárai
Márta páros. Akkor még nem rendelkeztek kell ő tapasztalattal a szerkesztésben, de
aktivitásuk és lelkesedésük révén sikerült leküzdeni az ismeretek hiányának nehéz
időszakát és lényegében 1999 végére a számok megjelenésének ritmusa beállt a
negyedéves ütemezésbe.
Alapvető érdemének tekintem a Hardi—Nárai szerkeszt ői párosnak, hogy garantálta
a folyamatos megjelenést. A folyóirat szerkesztési színvonala folyamatosan javult.
(Birtokomban van egy szám 1998. végér ől, amit a Főigazgató úr „utószerkesztett", s
észrevételeit pirossal bejelölte. Nos, a tanulságokat lesz űrtük, s mára a szerkeszt ői
gondosság jellemzi a lapot). A helyzeten az is javított, hogy a technikai szerkesztés
feltételei megváltoztak, K őműves Marika vállalta ezt a nem könny ű feladatot, de a
hardver és szoftver vetületek is korszer űsödtek, így a megjelenés gyorsaságán és
főleg a kivitel min őségén is lehetett változtatni. 2000 végét ől új arculattal jelenik
meg a Tér és Társadalom. Galgóczy György fest őművész által kidolgozott geomet-
rikus formációt az évszakokhoz, illetve egy kicsit a számok tartalmának hangulatá-
hoz lehet igazítani, s tükrözi egyben a regionális tudomány frissességét, a problé-
mák eleven feldolgozását.
Arra a kérdésre, hogy milyen szerkesztési koncepciót követtünk az elmúlt 12-13
évben nem könny ű válaszolni. Mint láttuk, az induláskor, a kilencvenes évek köze-
pén inkább a lap zavartalan m űködési feltételeinek megteremtése volt a cél. Közben
a szakmai közeg megváltozott. Megjelentek új folyóiratok, így a Comitatus (1991),
Falu Város Régió (1994), A Falu (1985), Európai Szemle (1990), Európai Tükör
(1999), Pro Minoritate (1996), amelyek fogadták a cikkeket, tanulmányokat, illetve
újjászülettek régiek (p1. Területi Statisztika, Alföldi Tanulmányok 1992). Átalakult a
tudományos közlések piaca. Számos más diszciplínát képvisel ő folyóirat egyre
nagyobb érdekl ődést mutatott a regionális tudomány iránt, így „falta" a tanulmányokat.
Korábban egy-egy közlemény megjelentetése nehézségekbe ütközött, hiszen kínálati
túlsúly volt, azaz kevés volt a lap, sok a szerz ő. Ezzel szemben az évtized közepére-
végére n ő tt a lapok száma, egyre több konferencia kiadvány jelent meg, tanulmány-
kötetek láttak napvilágot, monográfiák vagy azok egész sorozata indult útjára.
Rechnitzer János : A Tér és Társadalom első húsz éve
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 1-13. p.
TÉT XX. évf. 2006 s4 A Tér és Társadalom els ő húsz éve 11
Megfordult tehát a helyzet. Úgy 1997-2001 között egy kisebb közlési vákuum
alakult ki, amikor nem volt könny ű jó cikkeket találni. Ez meglátszik a Tér és Tár-
sadalom folyóiraton, n őtt a házi szerz ők száma, a témák nagyon diverzifikáltak, nem
sikerült tematikus számokat szerkeszteni. Megtartottuk az els ő közlés jogát, s ahhoz
keményen ragaszkodtunk, de meg kell vallani, voltak id őszakok, amikor a „postás
szerkesztette a lapot", azaz vártuk, hogy érkezzen be a szám összeállításához szüksé-
ges mennyiségű kézirat. Számokat vontunk össze (szinte minden évben kett ős számok
voltak), visszatérő, megbízható házi szerz őkre támaszkodtunk (RKK és Nyugat-
magyarországi Tudományos Intézet kutatói), konferencia kötetként kezeltük a lapot.
A változások, 2002 körül indultak meg. Ekkorra jelent meg egy új piac, éspedig a
doktori hallgatók egyre szélesed ő tábora. Nem volt haszontalan a fiatal regionalisták
konferenciáinak gondozása, mert ez is ösztönözte a legjobbakat, hogy merjék közreadni
önálló kutatási eredményeiket. Pécs, Budapest, Szeged, kés őbb Miskolc, napjainkra
Győr témához kapcsolódó doktori iskoláinak kiváló hallgatói jelentek meg tanulmá-
nyokkal. A szakma széles skáláját fogják be, de azért a regionális tudomány divatos
irányait jellemzik, így a vidékfejlesztést, a városfejl ődés kérdéseit, határ menti kap-
csolatokat, a turizmus és idegenforgalmat, a periferizálódást, a területi különbségeket,
azok sajátosságait, a közlekedés térségi összefüggéseit.
Érdekes módon miközben a szakma állandóan hangos volt a regionalizációtól,
nem, vagy csak néhány tanulmány foglalkozott ezzel a kérdéssel. Hasonlóan elhanya-
golták a szerzők (szerkesztők?) a regionális politikát, annak m űködésének elemzését,
de az elméleti rendszereinek bemutatását is. Nem kapott figyelmet az önkormányza-
tok működése, azok hatása a területi folyamatok alakulására, s egyáltalán az önkor-
mányzati rendszer és a regionális fejl ődés kapcsolta. Kevés módszertani tanulmány
látott napvilágot. Általában nem jellemz ő a szakmára a briliáns módszertani eszköztár
alkalmazása, ennek elméleti megalapozása igen csak hiányos, így a lapban szinte
azonnal közöltük az elemzésekben újszer ű eszközöket, technikákat kínáló cikkeket.
Háttérbe szorult a Tér és Társadalom korábbi szerkesztésének azon törekvése, hogy
a regionális tudomány nemzetközi szinten haladó szerz őinek alapvető, új elméletet
és/vagy módszertant indító tanulmányait magyar nyelven közreadja. Talán két ered-
ményre lehetek büszke főszerkesztői működésem alatt, az els ő, hogy 2000-ben megje-
lentettük a szerz ő engedélyével Krugman el őremutató tanulmányát az új gazdaság-
földrajz elméletér ől (2000.4. sz.), s a másik, a kritikai földrajzi tematikus szám (2003.
2. sz.), aminek szerkesztésében nagy és meghatározó szerepe volt Tímár Juditnak.
Merre tovább Tér és Társadalom?
A folyóirat jöv őjét vagy a további évek szerkesztési elveit lényegében a fentiek már
körvonalazzák. Végre kialakultak a megfelel ő szerkesztői infrastruktúra személyi és
tárgyi feltételei, a terjesztés rendszere szervezett és pontos, a lap iránt az érdekl ődés
növekszik, a régebbi számok elérhetők (Internet), az arculat nem kíván radikális
változást, a lap felépítése áttekinthet ő és követhető. Egyértelműen le kell szögezni,
hogy biztosított a lap m űködéséhez a kézirat állomány, az elméleti cikkek lektorá-
lása megtörténik.
Rechnitzer János : A Tér és Társadalom első húsz éve
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 1-13. p.
12 Rechnitzer János TÉT XX. évf. 2006 s4
Az érettség szakaszába jutott folyóirat jöv őjének egyik lehetséges iránya, hogy
évente egy-egy tematikus szám összeállítása történjen meg. Ezt meg kell tervezni,
évekre el őre ki kell jelölni a fő bb témaköröket, s felkérni a témakörök neves hazai
kutatóit a vendégszerkesztésre. A másik irány a publikációs felkérés, egy-egy „hiányzó"
témakörben tanulmányok írásának kezdeményezése, s ezzel a regionális tudomány új
kutatási irányainak felvillantása. Átlapozva a Tér és Társadalom korábbi számait —
főleg Beluszky Pál főszerkeszt ő sége alattiakat — nagyobb nyitottságot, sokszín űséget,
nagyobb szellemi szabadságot tapasztaltam a tér, a térbeliség vagy akár a település
probléma kezelésében. Az ezredforduló utáni Tér és Társadalom számok er ősen
szakmai „ízűek" lettek, a szakkérdések dominálnak, vagy a korábban jelzett divat-
kutatások. A térbeliség összetettebb, árnyaltabb, sokoldalúbb és ezzel sokszín űbb
megközelítésére kell ösztönözni a szerz ő ket, több legyen a tudományos töprengés, a
vita, a nézetek ütköztetése, akár ugyan annak a témának többoldalú — azaz más és más
tudományos szemléletben történ ő — feldolgozását kezdeményezzük.
Nem feledkezhet meg a folyóirat a nemzetközi regionális tudomány fontosabb
eredményeinek és irányzatainak bemutatásáról sem. Számonként egy-egy el őremu-
tató jelentő s külföldi cikket közre kell adni. A Krónika rovatot újra kell éleszteni,
ebben els ősorban nem a konferencia dömpingr ől kell hírt adni, hanem a regionális
tudományhoz kapcsolódó tudományos fokozat szerzésr ől, s a szakmai fórumok
munkájáról. Továbbra is legyen könyvjelz ő a Tér és Társadalom, azaz a regionális
tudományt érint ő monográfiák, tanulmánykötetek bemutatása történjen meg, de
nem az ismertetés, hanem a kritikai hangsúlyok er ősítésével.
A hazai társadalomtudományi folyóiratok között a Tér és Társadalom kivívta ma-
gának a megfelel ő tekintélyt. Ismert és elismert a folyóirat, már nemcsak a hazai,
hanem a magyar nyelv ű regionális tudományi centrumok kutatási eredményeit is
közreadja, illetve eljut minden helyre, ahol ezt a szakmát igényesen m űvelik, illetve
a gyakorlatban éppen a tudományos eredmények figyelembe vételével végzik, m ű-
ködtetik. A két évtized a tudomány történetében egy kis momentum, egy új tudo-
mány megteremtésében viszont a kemény, a dolgos évek koncentrátuma. A Tér és
Társadalom hozzásegítette a regionális tudományt, hogy elfogadott és elismert
legyen, de egyben a jöv őjének is egyik záloga.
Köszönöm a Tér és Társadalom korábbi f őszerkesztőinek, szerkesztőinek alkotó
munkáját, tisztelettel adózunk szerz őinknek és várjuk további műveiket. Üdvözöl-
jük olvasóinkat, kérve ő ket, hogy ne csak olvassák és terjesszék a folyóiratot, ha-
nem véleményükkel is lássanak el bennünket, hogy a megújításunk — a következ ő
évtizedek — a befogadók igényét is tükrözzék.
Rechnitzer János : A Tér és Társadalom első húsz éve
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 1-13. p.
TÉT XX. évf. 2006 s4 A Tér és Társadalom első húsz éve 13
Jegyzetek
A jelen fejezet Reisinger Adrienn és Tóth Péter doktorandusz hallgatók elemzése alapján került össze-
állításra.
2
Itt jegyeznénk meg, hogy a hivatkozási szabályok rossz használata szintén adatvesztést okozott, pl. a
szerkesztett tanulmánykötetben közreadott írásm ű esetén sok esetben csak a szerkesztett m űre történ ő
hivatkozás történt meg, így a szerz ők nem voltak beazonosíthatók.
3
A számításokat és a grafikonokat az Ucinet és Pajek programokkal végeztük.
4
A tudományos karrier szempontjából a hivatkozás az egyik fontos fokmér ő, ezért az egymáshoz emberileg
is közel álló kutatók segíthetik egymás el ő menetelét. Sok esetben a személyes szimpátia avagy
antiszimpátia is befolyásolja egy tanulmányban a meghivatkozott szerz őket, illetve azok m űveit.
5
Érdekes lenne azonban megvizsgálni a Tér és Társadalom létezése el őtt megjelent tanulmányainak
hivatkozásait is, amibő l a komplett tudományos pálya íve felállítható.