Tér és Társadalom 20. évf. 2006/3. 79-93. p. TÉT XX. évf. 2006 s3 Gyors fénykép 79 PARTNERSÉG A MAGYAR FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK TERVEZÉSÉBEN (Partnership in the Planning of the Hungarian Development Conceptions) MOLNÁR BEÁTA Kulcsszavak: partnerség tervezés fejlesztési koncepció Az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció a második Nemzeti Fejlesztési Terv megalapozását (is) szolgálja. A dokumentumok elkészítésében számos partner részt vett, a 2005 nyarán nyilvánosságra hozott anyagok széleskör ű társadalmi egyeztetése ezt követ ően közel egy hónapig tartott. A tanulmány ezt a folyanwtot, illetve annak tanulságait vizsgálja. Bevezetés, uniós kitekintés 1988-tól az EU regionális politikájának egyik alapelve a partnerség, ami a legkü- lönfélébb szerepl ők célorientált együttm űködését jelenti a közösségi forrásokat felhasználó fejlesztési programok kialakítása és megvalósítása során. (Horváth 2001; Lados—Rechnilzer 2004). A kooperáció nem csak azt teszi lehet ővé, hogy az érintett felek információt szerezzenek, figyelembe vegyék az eltér ő preferenciákat a tervezésben, hasznosítsák egymás tapasztalatait, hatékonyabbá, demokratikusabbá váljon a végrehajtás, hanem az is elérhet ő általa, hogy a különböz ő érdekekkel rendelkező személyek, intézmények versengés helyett arra érezzenek motivációt, hogy közösen dolgozva legyenek minél eredményesebbek, vagyis maximalizálják a megszerezhet ő támogatásokat, azokkal hozzájáruljanak a régió felzárkózásához, fejlődéséhez. Kezdetben (1988-1993) a partnerség az Európai Bizottság (EB) és a tagállamok közti kapcsolatokat takarta, kés őbb azonban ez az elv kiterjedt a különböz ő társadalmi — gazdasági szerepl ők bevonására (N. Tóth K 2005). Ezzel a résztvev ők köre egyértelm ű en kitágult p1. a szervezetek jellegét, területi elhelyezkedését stb. nézve. A partnerség megvalósítására vonatkozóan a közösségi rendeletek mindig csak keretjellegű szabályozást tartalmaztak, a tagállamokra bízva a nekik leginkább meg- felelő gyakorlat alkalmazását. Ez azért is helyénvaló, mert az egyes országok meg- lehetősen eltérőek a közjogi berendezkedést, területi beosztást, nemzeti regionális politikát, együttm űködési hagyományokat illet ően (Horváth 2001). Bár az el őbbiből következ ően a partnerség realizálása számos formát ölthet és különböz ő intenzitású lehet, az elv elfogadottsága okán olyannyira beépült a tagállamok intézményrend- szerébe, hogy mára túlmutat a Strukturális Alapok felhasználásán, tulajdonképpen általános követelménynek tekinthet ő a kormányzásban. Elkülönül a partnerség Molnár Beáta : Partnerség a magyar fejlesztési koncepciók tervezésében. Tér és Társadalom 20. évf. 2006/3. 79-93. p. 80 Gyors ténykép TÉT XX. évf. 2006 s3 vertikális és horizontális metszete, el ő bbi az eltérő szinten lév ő szerepl ő k (EB, nemzeti kormányok, régiók, kisebb térségek, települések) együttm űködését takarja, utóbbi az azonos szint ű személyek, intézmények (területi államigazgatási szervek, önkormányzatok, érdekszövetségek, vállalkozások stb.) kooperációját jelenti. Fon- tosságát éppen az adja, hogy a politika szakít a hierarchikus, kizáró jelleg ű meg- közelítéssel, és jóval tágabb kört kezel egyenrangú félként. (Ez persze nem egyenl ő a felel ő sség vagy a feladatok azonosságával.) A partnerség elvét kapcsolatba hoz- hatjuk a szubszidiaritással, a decentralizációval, ami az alsóbb szintekre építkezést, az alacsonyabban, helyben történ ő problémamegoldást preferálja (fels őszintű koor- dináció mellett), de összefügg a tágan értelmezett nyilvánosság kérdésével is, mivel a tájékozódás, a véleményezés joga az egész civil szférára kiterjed (Lados- Rechnitzer 2004). (Az egyéb közrem űköd ő i teend őket már a kormány határozza meg egy sz űkebb kör bevonásával.) A programok menedzsmentje tehát a partnerség elvének betartásával alakul, a Strukturális Alapok általános szabályozását adó 1260/1999 EK rendelet és a 2007- tő l hatályos rendelettervezet e körben a következ ő szervezeteket említi: - regionális és helyi hatóságok, állami szervek, - gazdasági — szociális partnerek, - egyéb illetékes szervek (civil, környezetvéd ő , nem-kormányzati, n ői-férfi esélyegyenl őségi szervezetek). A rendeletek deklarálják, hogy a partnerségi elv betartása a teljes fejlesztési folyamatban érvényesül a tervezést ől a finanszírozáson át (összefüggés az addícionalitás' elvével) a végrehajtásig, értékelésig. Ennél részletesebb szabályokat azonban a közösségi rendeletek nem tartalmaznak, így — a fent említettekre utalva — végső soron a tagállamok maguk alakítják ki a nekik leginkább megfelel ő együtt- működést (szerepl ők, formák stb.). Winkler (2004) tanulmányában a folyamat hat szakasza különíthet ő el, ezekben a cselekMények — melyekbe a partnerek bevonhatók — az alábbiak: - programkészítés: térségi és ágazati elemzések készítése, döntés a f ő célok- ról, partnerekr ő l, az együttm űködés megalapozása - identifikáció: a fejlesztési ötletek és tevékenységek meghatározása, konzul- táció a kedvezményezettekkel, problémák feltárása és megoldások keresése - kidolgozás: a támogatott ötletek operatív programmá (OP) fejlesztése, a megvalósíthatóság biztosítása - végrehajtás: a pályázatok meghirdetése után a projektek kiválasztása, döntés a finanszírozásról, szerz ődéskötés - monitoring: a programok folyamatos nyomon követése, esetleges beavatkozás - értékelés: az eredmények, célok teljesülésének felmérése, következtetések levonása, kés őbbi beépítése. A fentieknek megfelel ően tehát már a tervezéskor megkezd ődik a partnerség érvényesítése, akár az inputgy űjtést, akár pl. a dokumentumok egyeztetését említve. Molnár Beáta : Partnerség a magyar fejlesztési koncepciók tervezésében. Tér és Társadalom 20. évf. 2006/3. 79-93. p. TÉT XX. évf. 2006 s 3 Gyors fénykép 81 A cél az, hogy eljussanak az érintettekhez, az érdekl ődőkhöz, azok kifejthessék véle- ményüket, amelyek optimális esetben minél nagyobb arányban találkoznak a tervez ők elgondolásaival, és a lehet ő legtöbb esetben figyelembe vehet ők. A gyakorlatban természetesen eltér ő a társadalom aktivitása, és sok múlik azon is, hogy az egyezteté- seket mennyire jól szervezetten hajtják végre. Ehhez szükséges el őzetes koncepció, megfelel ő ütemezés, határid ők, „helyes", akceptálható módszerek alkalmazása. Ki- emelendő, hogy a szélesebb közönség elérése és az egyszer űsítés érdekében célszer ű az anyagokat Interneten közzétenni, itt hozzászólási lehet őséget biztosítani. 1999-ben az EB számára jelentés készült a partnerségr ől. ez az alábbiakat említi a partnerség el őnyeként (Pálné Kovác,. I. 2004): - a folyamatok nagyobb átláthatósága, legitimitása, fokozottabb elkötelezett- ség az Alapok iránt, - a programozás, projektszelekció, monitoring nagyobb hatékonysága, - lehetőség a tanulásra, innovációra a szervezeti határok átlépésével, - intézmények kapacitásfejlesztése. Az elv megvalósítása eltér ő országonként, döntési szintenként, programonként, szakaszonként. Legelterjedtebb a tervezésben és projektszelekcióban, változó a különböző operatív teend őkben, és hátrébb szorul a monitoringban, értékelésben. Összességében azonban elmondható, hogy a partnerség komolyan beépült a nemzeti intézményrendszerekbe. Mint látható, a partnerség témaköre kiterjedtségénél fogva meglehet ősen tág, de a tanulmány célja kifejezetten a 2007-2013-as id őszakra vonatkozó második Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) megalapozásához kapcsolódó, elkészült tervdokumentumok — Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK), Országos Területfejlesztési Kon- cepció (OTK) — társadalmi egyeztetésének körüljárása. 2 Partnerség Magyarországon az NFT, OFK, OTK tervezésében Magyarországon a partnerség elve a területfejlesztésben már jóval az uniós csat- lakozás el őtt megjelent. Az 1996-os területfejlesztési törvény el őírja, hogy a felada- tokat az állami szervek, önkormányzatok, természetes személyek és szervezeteik, a gazdálkodó és érdekvédelmi szervezetek, valamint más intézmények összehangol- tan, egymással együttm ű ködve látják el. Az 184/1996 Korm. rendelet tartalmazza a területfejlesztési koncepciók és programok egyeztetésének rendjét, melyben megha- tározzák a dokumentumokat véleményez ő kört, a válaszadásra rendelkezésre álló idő minimumát. Ennél részletesebb el őírások egyik jogszabályban sem találhatók, de ebből önmagában nem következtethetünk arra, hogy az alkalmazott gyakorlat megfelel-e a különböz ő szerepl ők igényeinek. Az említett jogszabályok hatálya azonban a tárgyalandó tervek közül csak az OTK-ra terjed ki, azok nem vonatkoznak az NFT-re, az Operatív Programokra (OP), az OFK-ra stb. — ez utóbbiak szabályozása eddig kormányhatározatokban történt. Ezért is olvasható a szakirodalomban egy olyan tervtörvény megalkotásának Molnár Beáta : Partnerség a magyar fejlesztési koncepciók tervezésében. Tér és Társadalom 20. évf. 2006/3. 79-93. p. 82 Gyors ténykép TÉT XX. évf. 2006 s3 a szükségessége, ami valamennyi fejlesztési tervre irányadó, és az összes fontos kérdést (beleértve a partnerséget) szabályozza. (Ám erre egyel őre nem látszik kor- mányzati szándék.) Ez persze nem jelentene teljes garanciát arra nézve, hogy az egyeztetések mindig a kívánatosnak megfelel ően történjenek, de a jelenlegi ad hoc, jogi keretek nélküli módszerekhez képest mindenképpen el őrelépés lenne. Az els ő Nemzeti Fejlesztési Terv Az összehasonlítást megkönnyítend ő , praktikus el őbb azt megnézni, hogyan ala- kult a partnerség a 2004-2006-os id ő szakhoz kötőd ő 1. NFT esetében, mivel az ennek kapcsán megfogalmazott tapasztalatok dönt ők lehetnek a kés őbbi tervegyez- tetésben. Azonban figyelembe kell venni néhány olyan körülményt, ami legalábbis részben magyarázatot ad azokra a kritikákra, amelyeknek utóbb a szakemberek hangot adtak. Természetesen ezek nem mindegyike van összefüggésben a partner- séggel, de közvetetten mégis befolyásolták azt. - Az újonnan csatlakozott (2001-2002-ben csatlakozni vágyó) EU tagállam- oknak nem álltak rendelkezésre tapasztalatok a fejlesztési dokumentumok elkészítésével, egyeztetésével (végrehajtásával) kapcsolatban. - Mivel 2002 tavaszán új kormány került hatalomra, annak kb. egy éve volt a tervezési munkálatok elvégzésére, ami túlzottan sz űkös időkorlátokat ered- ményezett. (Az új kormány csak a helyzetértékelést vehette át az el őzőtő l, de ezt is aktualizálni kellett.) - Tekintve, hogy a politikai oldalak között nem volt konszenzus az 1. NFT alapvető kérdéseiben, illetve az egyes kormányok „saját ciklusuk" közben sem dolgozták ki a maguk közép-hosszú távú ágazati stratégiáit, nem lehe- tett korábbi anyagokra támaszkodni, azokat beépíteni. - Maga a (terület)fejlesztési intézményrendszer sem volt „bejáratott", egyes hivatalok felállítása (Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH), Országos Terület- fejlesztési Hivatal (OTH)) a régiókban pedig ugyan már korábban is m ű- ködtek a Fejlesztési Tanácsok (RFT), Ügynökségek (RFÜ), 3 azok addigi te- vékenysége, kapacitásai nem voltak elégségesek ahhoz, hogy stabil, kompe- tens partnerként vehessenek részt a tervezésben. Az NFT melléklete meglehet ősen részletes tájékoztatást ad az egyeztetési folya- matról. Ebb ő l az derül ki, hogy a dokumentum elkészítésének felel ősei elvben igen nagy hangsúlyt fektettek erre, az már más kérdés, hogy a partnerek hogyan látták a realizálást, illetve itt kell megjegyezni azt is, hogy a véleményezési jog nem jelenti azt, hogy a tervez őknek a javaslatokat kötelez ően el kell fogadniuk. Ők nyilván- valóan szelektálni fognak aszerint, hogy az adott elem mennyire illeszkedik a célok- hoz, a többi részlethez. Tehát a különböz ő szerepl ő k kifogásai közül azok tekinthet ők elsősorban indokoltnak, amik elvi, módszertani jelleg űek (ezekről később). Molnár Beáta : Partnerség a magyar fejlesztési koncepciók tervezésében. Tér és Társadalom 20. évf. 2006/3. 79-93. p. TÉT XX. évf. 2006 s3 Gyors ténykép 83 A partnerek megkeresése — szociális, gazdasági, szakmai, regionális a, civil, ki- sebbségi és n ői szervezetek, önkormányzati érdekszövetségek — három szakaszra tagolódott: el őször a helyzetfelmérést és a stratégiát, azután az operatív programokat, majd a teljes dokumentumot megvitatták. Az egyeztetésnek többféle módszere volt: - A Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatala (NFTH) 5 együttm űködési megállapodást kötött néhány kiemelt partnerrel — mint pl. a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a munkavállalói oldalt képvisel ő hat országos szakszervezeti szövetség, a kilenc országos munkaadói szövetség, a Magyar Agrárkamara, a Települési Önkormányzat- ok Országos Szövetsége —, ennek értelmében a felek együttm űködnek az NFT elkészítése, végrehajtása, értékelése és ellen őrzése során, a kölcsönös tájékoztatás, oktatás, képzés, társadalmi egyeztetés terén. - A Hivatal közvetlen megkereséssel fordult több mint 600 szervezethez (levélben vagy e-mailben), kb. 350 válasz érkezett. - A személyes kommunikáció keretében az NFT-ért és az OP-kért felel ős mi- niszter és a regionális szerepl ők (RFÜ-k) konzultációkat tartottak, informá- ciókat adtak az NFT-vel kapcsolatos feladatokról, a Hivatal önálló fórumo- kat, rendezvényeket szervezett. - A dokumentum végleges változatát magtárgyalta több makroszint ű és regio- nális partner (Országos Területfejlesztési Tanács, Országos Érdekegyeztet ő Tanács, Országos Környezetvédelmi Tanács, Országos Cigányügyi Tanács, Regionális Fejlesztési Tanácsok). - Interneten keresztül letölthet ők voltak az egyeztetésre szánt anyagok, illetve hozzá lehetett szólni, módosító javaslatokat lehetett tenni az egyes témákhoz. - A Regionális Operatív Program (ROP) elkészítéséért és vitára bocsátásáért az NFTH felelt, a tervezés feladata azonban a VÁTI Kht.-ra hárult, illetve bevonták az ügynökségeket is. A részanyagokat a regionális munkacsoportok ülésein megtárgyalták a régiók és az ágazati minisztériumok képvisel ői — a régión belüli konzultációért els ősorban az RFÜ-k feleltek. A folyamat itt is három szakaszra bomlott: el őször a helyzetelemzést, kés őbb a stratégiát, majd a teljes operatív programot megvitatták. A melléklet számos statisztikát közöl a folyamat eredményér ől, pl. a válaszadók státus szerinti, ágazati, területi stb. megoszlásáról, a javasolt prioritásokról, össze- foglalja az egyes csoportok véleményét. Ami a partnerek szemszögét illeti, nem áll rendelkezésre az egyes szerepl ők tapasztalatait teljeskör űen feltáró anyag, de Márton (2004) tanulmánya számos tanulságra felhívta a figyelmet (els ősorban a régiók szemszögéb ől). - A szűkös időkeretek miatt a konzultációk dömpingszer űn alakultak, ami nem tette lehetővé a tervezési folyamat megfelel ő követését, nem hagyott elég időt a javaslatok érdemi kidolgozására, a visszacsatolásra. Molnár Beáta : Partnerség a magyar fejlesztési koncepciók tervezésében. Tér és Társadalom 20. évf. 2006/3. 79-93. p. 84 Gyors ténykép TÉT XX. évf. 2006 s3 - Az átláthatóságot rontotta a kormányhatározatban való szabályozás is, ami lényegében csak a határid őket és a felel ő s államigazgatási szervek körét tar- talmazta — ezáltal a kompetenciaviszonyok sem voltak világosak. - Mivel a dokumentumok folyamatosan változtak, nem volt stabil tárgya az egyeztetésnek, ami nehezítette a véleményalkotást — ugyanakkor elmaradt a konzultáció a véglegesített operatív programokról. - A helyi partnerek közül a civil szervezetek. a vállalkozók és a politikai elit képvisel ői is többnyire távol tartották magukat az egyeztetést ől, így sajátos érdekeiket sem tudták megjeleníteni. - A regionális szerepl ők gyengeségeként (is) értékeli azt is, hogy végül egyetlen ROP született, ráadásul tematikus prioritásokka1, 6 illetve a régiós szakemberek részvételét egyetlen alsó szint ű munkacsoport biztosította a tervezésben, a koor- dinációs bizottságban már csak a TERET' kapott tanácskozási jogot. A szerz ő szerint egyrészt fokozottabban kellene törekedni a fenti kimaradók be- vonására, másrészt konkrét javaslatot is tesz a folyamat jobb, hatékonyabb meg- szervezésére. Igaz, ez „csak" egyetlen vélemény, de más anyagokban található részletek, vala- mint egyéb információk alapján úgy t űnik, ezek tipikus és vélhet ően mások által is osztott problémák. A kérdés az, hogy ezek a meglátások találkoznak-e a kormány- zati szerepl ők véleményével, és ennek tükrében várható-e változás a kés őbbi egyez- tetések során. OFK, OTK, 2. NFT Bevezetésképpen meg kell jegyezni, hogy mivel Magyarország csak 2004 közepén csatlakozott az EU-hoz, a következ ő programozási periódus pedig 2007-t ől kezdődik, és a dokumentumokat (Nemzeti Stratégiai Referenciakeret (NSRK=NFT, OP-k) 2006 folyamán át kell adni az EB-nek, valójában már jóformán az 1. NFT indulásától el ő kellett (volna) készíteni a 2007-2013-as ciklushoz köt ődő feladatokat. - Értékelni kell az 1. NFT megvalósulását intézményi, pénzügyi, eredmé- nyességi stb. szempontból, ennek alapján lehet javaslatokat tenni az esetle- ges módosításokra. - Mivel korábban elmaradt az Átfogó Fejlesztési Terv kidolgozása, össze kel- lett állítani egy olyan koncepciót (ez lett az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció), ami tágabb a második Nemzeti Fejlesztési Tervnél, kiterjed a hazai finanszírozású fejlesztésekre is, és hosszabb id őszakra tekint ki. Ez nem kötelez ő , de praktikus, és volt is rá szándék, ami 2002-vel ellentétben most realizálódott. - Az el őzőhöz kapcsolódóan nem csak a fejlesztési elképzelések (célok, prio- ritások) kialakításáról van szó, hanem az intézményi keretek esetleges meg- változtatásáról, decentralizálásáról is. Molnár Beáta : Partnerség a magyar fejlesztési koncepciók tervezésében. Tér és Társadalom 20. évf. 2006/3. 79-93. p. TÉT XX. évf. 2006 s3 Gyors ténykép 85 - Időszerű volt az Országos Területfejlesztési Koncepció hatévenkénti felül- vizsgálata, amit értelemszer űen a többi dokumentummal összhangban cél- szerű megtenni. - Felmerült, hogy az NFT szabályozása ne kormányhatározatokban történjen, ezért ki kell találni a jogi keretekre vonatkozó optimális megoldást. - Végül sort kell keríteni maguknak a terveknek (NSRK, OP-k) az összeállí- tására. Minderre a rendelkezésre álló (hátralév ő) idő ismét szűkös, ami felveti azt az aggályt, hogy bizonyos hibákat nem sikerül kiküszöbölni. A fenti pontok mindegyike érinti a partnerséget, ezért röviden érdemes áttekinteni, mi történt eddig. Még 2004-ben elfogadták az 1076/2004 Korm. határozatot az Európa-terv kidol- gozásának tartalmi és szervezeti kereteir ől. Ennek legfontosabb elemei témánk szempontjából az alábbiak: - El kell készíteni az OFK-t és vele párhuzamosan a megújított OTK-t. Az OFK egy hosszabb távú, 2020-ig kitekint ő, uniós és hazai forrásból megva- lósuló fejlesztésekre irányadó dokumentum, az OTK gyakorlatilag ennek a területi metszete. E két koncepció alapját képezi a kés őbbi tervezésnek, őket a parlament elé kell terjeszteni. - A határozat deklarálja a régiók ágazatokkal egyenl ő súlyát a tervezésben. A tematikus munkacsoportok mellett a régiókban az RFÜ-k bázisán regionális munkacsoportok jönnek létre, amelyek bevonják a szakmai, ágazati, gazda- sági, szociális partnereket, illetve a tudomány képvisel őit. A fentiekkel összhangban 2005-re valóban elkészült az OFK és az OTK, ezek társadalmi egyeztetése a nyáron zajlott, a parlament elé novemberben kerültek, elfogadásuk az eredetileg tervezett március helyett s az év végén történt meg. 9 FolyamtbnvzNeiSratégRfnckesazoprtívgmk kialakítása, de ezekr ől nyilvános munkaanyagok még nem ismertek. Az eredeti elgondolás szerint (NFH) az NSRK elkészítésének határideje 2005 vége, az OP-k esetében 2006 január-március volt, ezt azóta már kitolták (err ől később). Várhatóan nem lesz változás abban, hogy a programokat továbbra sem viszik a parlament elé, ez nem is el őírás, de többek szerint nagyobb legitimitást biztosítana. A tervezés szakaszában a partnerségre vonatkozóan az alábbi elemekb ől indulha- tunk ki. Egyrészt az NFH honlapján a partnerségi oldalakon 19 szerepelnek az elvek, és itt találhatók különböz ő anyagok (OFK, OTK") is. Másrészt az EU Füzet (NFH [3], 2005) leírja a társadalmi—gazdasági együttm űködés rendjét, ami táblázatos formában tartalmazza az egyeztetés ütem- és feladattervét — ez utóbbi az OFK-ra (vele együtt mozog az OTK), NSRK-ra és az OP-kra vonatkozik. Elkülönítik a folyamat egyes szakaszait, meghatározzák a partnerek körét, a részvétel módját és a határid őket. Molnár Beáta : Partnerség a magyar fejlesztési koncepciók tervezésében. Tér és Társadalom 20. évf. 2006/3. 79-93. p. 86 Gyors ténykép TÉT XX. évf. 2006 s3 A civil részvétel rendszere: - információkhoz való hozzáférés: a tervdokumentumok olvashatók az NFH honlapján, - aktív tájékoztatás: a tervezésben részt vev ő állami szervek tájékoztatják a társadalmat a tervez ő munka menetér ő l (sajtó, internet, egyéb formában), - széleskörű társadalmi konzultáció: minden érdekl ődő kifejtheti a vélemé- nyét írásban és szóban (nyilvános fórumok), az NFH internetes fórumot működtet, - közvetlen részvétel: a tematikus és regionális csoportok a folyamat egészé- ben jelen vannak, így a partnerek bevonásán keresztül biztosított a civil részvétel, - civil egyeztetés partnereinek kiválasztása: a társadalmi érdekcsoportokat reprezentáló szerepl ők kiválasztása, ezekkel együttm ű ködés — a munka- csoportok önállóan döntenek a partnerekr ő l. A sikeres társadalmi egyeztetés alapelvei (részben eltér a korábbiaktól): - strukturáltság: a kormány nyilvánosságra hozza a tervezés folyamatát, menetrendjét, a civil szervezetek részt vehetnek a munkacsoportokban - részvétel: a civil szervezetek megismerhetik és véleményezhetik a doku- mentumokat - folyamatosság: a kapcsolattartás folyamatos a civil szervezetekkel, azok a tervezés valamennyi szakaszában jelen vannak - nyitottság, nyilvánosság: az egyeztetési folyamat nyitott, átlátható, befolyá- solható, az államigazgatási szerepl ők rendszeresen információt nyújtanak, a kapcsolattartást dokumentálják, a felvetésekre válaszolnak - visszacsatolás, értékelés: a kormányzat jelentést készít az egyeztetésr ő l, a vélemények beépítésér ő l. A fentiekb ő l látható, hogy az elkötelezettség megvan a partnerségi elv er őteljes érvényesítésére, de kérdés, hogy a gyakorlat összhangba kerül-e ezzel a szándékkal. Ugyanakkor ezek a deklarációk arról semmit sem mondanak, hogy az egyeztetés hatékonyságát és eredményességét milyen tényez ők garantálják, és a f ő problémák általában inkább ebb ő l származnak. Nem véletlenül kérik számon sokan egyrészt a társadalmi viták forgatókönyvének részletes kidolgozását és közzétételét, másrészt a törvényi megoldást. Mindamellett a Hivatal jogosan kéri azt, hogy a partnerek is cselekedjenek felel ősen, és el őre szervezzék meg saját részvételük módját. Ahogy azt is leszögezi, hogy a partnerek joga a vélemény nyilvánítás, a javaslatokról a döntés a kormányzat joga és felel őssége. Az EU Füzet összefoglaló táblázatból pedig az derül ki, hogy az elkülönített hét szakasz (els ő a helyzetértékelés, inputgy űjtés, utolsó az operatív programok véle- ményezése) mindegyikében szerepet kapnak a kiemelt partnerek és a társadalmi nyilvánosság is. A részvétel módja a két körnél részben eltér ő : míg az inputgy űjtés- nél a kiemelt partnerek esetében a bevonás formája a m ű helymegbeszélés, a többi Molnár Beáta : Partnerség a magyar fejlesztési koncepciók tervezésében. Tér és Társadalom 20. évf. 2006/3. 79-93. p. TÉT XX. évf. 2006 s3 Gyors ténykép 87 csoportnál a regionális fórum (RFÜ-k szervezésében), addig a véleményezésnél a kiemelt partnerek írásban adnak választ (a módszer közelebbr ől nem definiált), a szélesebb közvélemény pedig internetes fórumhoz csatlakozhat. Az id őkeret teljes folyamata kb. egy év, 2005 els ő negyedévétől 2006 januárig tart (ez mint történt rá utalás, csúszik mind a koncepciókat, mind az NSRK-t és az OP-kat illet ően). Az alábbiakban azt nézzük meg, hogyan zajlott az egyeztetés eddig a gyakorlatban. Első szakasz 12: Az OFK (NFT) kidolgozásának folyamata egészen 2004 elejéig nyúlik vissza, február 23. és június 21. között az NFH 17 alkalommal szervezett hát- térbeszélgetéseket a fejlesztéspolitikai célokról. Ezeken általában néhány (2-6) ember vett részt, akik a tervezés szempontjából jelent ősnek ítélt intézményeket (egyetemek, kutatóintézetek, magáncégek) képviseltek. A résztvev ők (összesen több mint 60 em- ber) névsora és a beszélgetések átiratai megtalálhatók a Hivatal honlapján. Az NFH által regisztrált ún. jöv őképviták (közel 50, az írásos anyagok hozzáfér- hetők) valamivel később, 2004 november elején kezd ődtek, és 2005 április elejéig tartottak. Ezeket a tematikus munkacsoportok tevékenységi köre alapján strukturál- ták, egy-egy rendezvényre — amelynek társszervez ője általában valamelyik folyóirat volt — itt is néhány (3-9) embert hívtak meg. A résztvev ők köre szervezeti szem- pontból az el őzőhöz hasonlóan alakult, amennyiben a leginkább érintett intézmé- nyek képvisel ői (elsősorban a tudományos szférából) kaptak meghívást (összesen 100-150 fő). Az ilyesfajta szelekciónál kérdésként merülhet fel, hogy valóban az adott témában legjáratosabb, legilletékesebb szerepl őket választják-e ki, de ez kívülről az információk teljességének birtoklása nélkül nehezen eldönthet ő . Maga a megoldás ugyanakkor elvben nem vitatható. Az NFH összefoglalja azokat a rendezvényeket is, amelyekre 2005. február elejé- től július közepéig került sor, azaz az OFK el őzetes munkaanyagának elkészültét ől a hivatalos társadalmi egyeztetésre bocsátás id őpontjáig. Ezek lényegében a hivatali (NFH, OTH) szakértők által tartott el őadások voltak (kb. 80) a legkülönfélébb al- kalmakkor (roadshow-k, egyebek). A helyszíneket tekintve a jöv őképvitákat általában Budapesten szervezték, vidéki városokban kevesebbszer, és azok sem „fedték le" az ország összes régióját, megyéit, nagyobb városait. A többségében roadshow-kon megtartott el őadások már területileg jóval nagyobb kört alkottak, azonban a jelent ősebb városokon túl ezek sem terjedtek, miközben egy-egy helyszínre (pl. Szeged, Pécs, Debrecen) többször is visszatértek. Az NSRK megalapozása érdekében a tárcák m űhelyvitákat szerveztek (13 szak- területi bontásban), ezekben alkalmanként 20-30 ember vett részt. 3 Második szakasz: Az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepciót (Országos Terület- fejlesztési Koncepciót) végül 2005 júniusában hozták nyilvánosságra, a dokumen- tumokat feltették az internetre, az Nemzeti Fejlesztési Hivatal (Országos Területfej- lesztési Hivatal) honlapjára. Az OFK két részb ől áll (helyzetelemzés, célok és esz- közök), valamint van még egy összefoglaló kiadvány is. Az egyeztetés nyár végén zárult le — a válaszadás elektronikus formában történt a könnyebb feldolgozhatóság miatt —, ezzel összefüggésben az NFH jelentést tett közzé. Ebb ől, illetve a kérdőíves Molnár Beáta : Partnerség a magyar fejlesztési koncepciók tervezésében. Tér és Társadalom 20. évf. 2006/3. 79-93. p. 88 Gyors ténykép TÉT XX. évf. 2006 s3 válaszok összegz ő anyagából (NFH (1) (2), 2005) többek között az alábbiak derül- nek ki, kiegészítve saját véleménnyel: - Az OFK-t közel 9 ezren töltötték le az internetr ől, itt közvéleménykutatást is rendeztek a specifikus célok elfogadottságáról, amiben 2730-an vettek részt. (Hogy ez sok vagy kevés, azt önmagában, összehasonlító elemzés nélkül nem egyszer ű min ősíteni.) - A véleményezésre a Hivatal strukturált elektronikus formát választott a rövid feldolgozási id ő re tekintettel, ennek keretében július elején CD-n két- ezer szervezetnek küldte meg az OFK-t, OTK-t és a használandó kérd őíve- ket. A válaszadásra augusztus közepéig volt id ő, de a kérd őíveken túl szá- mos írásos javaslat is érkezett. Összesen mintegy 350 szervezet küldte meg a véleményét (ebb ő l kb. 300 kérd őív és 50 szöveges értékelés), ami 17-18%-os arányt jelent (a legaktívabbak a regionális, egészségügyi, okta- tási-tudományos és környezetvédelmi szervezetek voltak). Ez az arány a kö- rülményekhez képest — az anyagok „házhoz mentek", szervezetekhez és nem magánszemélyekhez — szerénynek mondható, és ennek fényében el- gondolkodtató, hogy a civil társadalom egészében vajon mennyi igény van arra, hogy beleszóljon az ország jöv őjét érintő ügyekbe. Miközben persze a másik oldalon, az aktív kisebbség részér ől határozott elvárások fogalma- zódnak meg a részvétel intenzitását, módszerét és egyebeket - A jelentés leírja, hogy az egyes célokat mennyiben, milyen sorrendben tá- mogatták a partnerek, illetve milyen javaslatokat tettek a gazdaság, a társa- dalmi célok és a fenntarthatóság, területi és társadalmi kohézió, decentrali- záció vonatkozásában (OFK). Ugyanakkor, ahogy a Hivatal is elismeri, az OFK-val kapcsolatban éppen az volt a legf őbb kritika, hogy túlságosan át- fogó ahelyett, hogy hangsúlyokat jelölne ki, és ebb ől következ ően a kérdé- sekre adott válaszokból sem vonhatók le messzemen ő következtetések. Ugyanis nem meglep ő , hogy a partnerek egyetértenek, pl. a versenyképes Magyarország megteremtésével, a népesség egészségügyi állapotának javí- tásával, a foglalkoztatás b ő vítésével vagy a versenyképes tudás növelésével. Az érdekes ebben maximum a sorrend kialakítása lehet, de nincs információ arról, hogy ha a célok megvalósítása számos okból korlátozott — márpedig nyilván az még középtávon is —, akkor a szervezetek mihez ragaszkodnának mindenképp, mirő l mondanának le, illetve egyáltalán mit gondolnak reális és kívánatos jöv ő képnek, milyen eszközöket alkalmaznának a célok elérése érdekében. Vagyis nem derül ki, hogy a vonzó, de kevésbé hitelesnek t űnő kívánságlista milyen sz ű kebbre szabott és racionálisabb egyéni koncepciókra „váltható át". Ráadásul az egyes célok mellett feltüntetett javaslatok semmi olyasmit nem tartalmaznak, amit bárki ne sorolt volna fel, ha megkérdezik, de ettő l nem kerülünk közelebb a végrehajthatósághoz. Hozzá kell tenni, hogy mindez legalább annyira a véleményezés módszertani hibája, mint az OFK hiányossága. Mindamellett a Hivatal védelmében azt is le kell szögezni, hogy Molnár Beáta : Partnerség a magyar fejlesztési koncepciók tervezésében. Tér és Társadalom 20. évf. 2006/3. 79-93. p. TÉT XX. évf. 2006 s 3 Gyors fénykép 89 a prioritások kijelölése nehéz és konfliktusgerjeszt ő lépés, ez esetben valószí- n űleg az lenne a reklamáció tárgya, hogy valamely terület miért maradt ki. - Ami a koncepciókban megjelen ő intézményi kérdéseket illeti, a jelentés ta- núsága szerint a véleményez ők hiányolják a (közelebbr ől szintén nem kö- rülírt) közigazgatási reformot, a regionalizmust, a decentralizációt. - Nem szükséges részletesebben ismertetni, hogyan dolgozták fel — három- szor is — a beérkezett válaszokat (tartalomelemzés, program segítségével kulcsszavak keresése, gyakoriságmérés), az viszont érdekes, hogy mennyire vették figyelembe a véleményeket. Ez azonban a jelentésb ől nem derül ki pontosan, csak annyi tudható, hogy a beépíthet őséget a tárcák vizsgálták, de a döntést az FKTB TOB I4 hozta meg augusztus végén. A több mint száz módo- sító javaslat nagyobbik részét a testület akceptálta. (Az NFH meg őrizte a fel nem használt véleményeket is, esetleges kés őbbi beépíthetőség okán.) - Annak elemzése, hogy végül mennyiben változott az eredeti munkaanyag, túlmutat a cikk keretein, de a legfontosabb megállapítást azért meg kell tenni. Látható, hogy a tervez ők egyes részeket (szavakat, mondatokat, egész bekezdéseket) kihúztak, másokat helyettük beillesztettek, illetve teljesen új tartalmak is bekerültek az anyagba. Ugyanakkor ezeknek a módosításoknak a nagyobb része inkább átfogalmazásnak, apróbb pontosításnak, kiegészí- tésnek tekinthető, nem érdemi változtatásnak. Talán a környezeti szempontok fokozottabb figyelembevétele az, ami az új OFK-ban jól érzékelhet ően nagyobb hangsúlyt kapott az egyeztetést követ ően. - A visszacsatolás azt jelenti, hogy a résztvev ő szervezetek írásban választ kapnak véleményeik sorsáról — ezt a szándékot az NFH meger ősítette, de je- lezte, hogy a folyamat hosszabb id őt vesz igénybe. Az OTH kifejezetten az OTK egyeztetésér ől ilyen összefoglaló anyagot nem hozott nyilvánosságra, csak az érintett hivatali szakemberek álláspontjára lehet hivatkozni, amiből az derül ki, hogy az OTK céljainak elfogadottsága igen magas (80% feletti) volt, és a javaslatok nagyobb hányadát integrálni is tudták. Arról, hogy a tágabban értelmezett társadalom, illetve a magát érintettnek gondoló (aktív) civil szféra hogyan értékeli a partnerség eddigi megvalósulását, nem is lehet teljeskörű információnk, a hozzávet őleges képalkotáshoz is közvéleménykutatás szükséges. Azonban a tájékozódást segíti, hogy magalakult egy olyan akciócsoport — Civilek a Nemzeti Fejlesztési Terv Nyilvánosságáért (CNNy) —, ami magára vál- lalta, hogy nyomon követi és elemzi az NFT egyeztetésének folyamatát, és javasla- tokat tesz a tapasztalt problémák kiküszöbölésére a partnerség javítása érdekében. A CNNy negyedévente jelentést készít, amelyek felkerülnek a saját honlapra. Az alábbiakban a szervezet f őbb észrevételei, kritikái, javaslatai olvashatók (CNNy 2005) (amelyekkel túlnyomórészt egyet lehet érteni), kiegészítve saját véleménnyel: — Korábban (els ő jelentés) a CNNy komolyan kifogásolta a társadalmi egyez- tetés állandó csúszását, az információk hiányát. Ehhez képest jelent ős el őre- Molnár Beáta : Partnerség a magyar fejlesztési koncepciók tervezésében. Tér és Társadalom 20. évf. 2006/3. 79-93. p. 90 Gyors ténykép TÉT XX. évf. 2006 s3 lépéseket tapasztalt több tekintetben, de a kés őbbi időszakra vonatkozóan (második jelentés) is számos kritikát fogalmazott meg. — Általános problémaként említette egy olyan komplex egyeztetési terv hiá- nyát, ami részletesen tartalmazná a tervezési folyamat fázisait, a határid ő- ket, módszereket, a civilek teend őit, a kontaktszemélyek elérhet őségét. - A határid őket illető en a szervezet azt gondolja, hogy az egyes dokumentu- mok súlyának megfelel ő, elégséges id őkeretet biztosítani kell, ami eddig nem történt meg. Az OFK-t (OTK-t) elvileg több mint három hét alatt kel- lett véleményezni, de ezt több tényez ő is nehezítette. Egyrészt a július 20— augusztus 13. közti id őszak a nyári szabadságolások ideje, ami f őleg kisebb szervezeteknél okoz gondot. Másrészt az eredeti határid ő augusztus vége volt, és ezután következett be az el őre nem látható, civilek számára hátrá- nyos módosítás a dátum el ő rehozásáról. Harmadrészt a kereteket tovább fe- szítették a technikai problémák, amelyek az egyébként helyesnek vélt elektro- nikus formából adódtak. Ugyanis a kérd őívek kitöltéséhez, megnyitásához szükséges programot nem tudták használni a korábbi verziókkal rendelkez ő partnerek. Mire a mindenki számára alkalmazható változatot feltették az in- ternetre, már augusztus eleje volt. - A strukturált kérd ő íves megoldást a CNNy a könnyebb feldolgozhatóság szempontjából pozitívan értékeli, de ennek a formának a túlsúlyos alkalma- zását hátrányosnak tartja, mivel sz ű kíti a válaszolás mozgásterét, így való- jában nem derülhet ki a partnerek álláspontja. A kérd őív eleve nem tud minden területet átfogni (ami kimarad, azt nem lehet véleményezni), és ki- indulási alapnak tekinti a stratégiai célok helyességét. - A szervezet szerint a civileket már a tervezés kezdetekor be kell vonni, és arra is lehet ő séget kell biztosítani, hogy magát az egyeztetési folyamatot, a kérdő ívek módszertanát bírálják, javaslatot tegyenek. - Szintén kifogásolják, hogy a beérkezett vélemények feldolgozásába nem te- kinthettek bele, csak vázlatos információkat kaptak ennek módszereir ől, így nem látják annak a garanciáit, hogy a válaszokat „helyesen" értékelték-e. Ezen kívül nem vehettek részt a módosítások beépíthet őségéről tárgyaló Tervezési Operatív Bizottság ülésein sem, holott az indoklás a nyilvános- ságra tartozik. Ami a visszacsatolást illeti, a beküldést ől számított egy hó- nap múlva még mindig nem jött visszajelzés az NFH-tól — az államigazga- tási határidő k tartását minden esetben kérik a hivataloktól. - A CNNy örvendetesnek ítéli az internetes kommunikációt, több honlapot megvizsgált. Jogos észrevételként vetette fel (bár bizonyos elemekben tör- tént változás), hogy az NFH honlapján viszonylag nehezen találták meg az elérni kívánt anyagokat, információkat. Ugyanis nem evidens, hogy a fejlesz- tési dokumentumokat a „Partnerség" címszó alatt keressük, ami ráadásul nem is szerepel az oldalmenüben. A legkézenfekv ő bb megoldásként értékelhet ő „Tervezésre" kattintva az 1. NFT anyagaihoz jutottunk. Az egyik partnerségi Molnár Beáta : Partnerség a magyar fejlesztési koncepciók tervezésében. Tér és Társadalom 20. évf. 2006/3. 79-93. p. TÉT XX. évf. 2006 s 3 Gyors ténykép 91 oldalon szerepel tehát az OFK és az OTK, de el őfordultak olyan kellemet- lenségek, hogy két dokumentum össze volt cserélve, illetve a borítón látható dátum nem egyezett meg a láblécen jelzettel, így nem volt világos, melyik változatot olvassuk. A fentieket kiküszöbölve praktikus lenne olyan doku- mentumtárat létrehozni, ami jól strukturáltan tartalmazná az összes anyagot. Hozzátéve, hogy az aktualizált verziókat minél hamarabb kívánatos feltenni. (Szintén nem ártana a jogszabályokat is egyszer űbben fellelhető helyen gyűjteni.) Lényeges lenne az eseménynaptár naprakész, teljeskör ű nyilván- tartása. A Fejlesztéspolitikai Portál ugyan elvileg feltehet ően azt a célt szol- gálja, hogy valamennyi információ átlátható formában jelenjen meg, ez a gyakorlatban nem így van, egyes dokumentumok vagy egyáltalán nincsenek ott vagy már elavult változataik érhet ők el. Mindemellett azt is érdemes figyelembe venni, hogy bár az Internet kétségtelenül jó megoldás azok számára, akik érdekl ődnek, technikailag képzettek és rendelkeznek hozzáféréssel, mások szempontjából (akikre az el őbbiek nem teljesülnek) ez nem kielégít ő. Ha tehát a hivatalok valóban mindenkihez el akarnak jutni, beleszólást akarnak engedni, akkor más formában (szórólap, kiadvány, tévé, sajtóhirde- tés stb.) is intenzívebben kellene kommunikálni. Tanulságos még a jelentésben egy táblázat, ami többek között a Regionális Civil Fórumok (RCF) és a nyilvánosság részvételét vizsgálja a tervezésben. Ebből az derül ki, hogy egyedül a Közép-magyarországi és a Dél-dunántúli régióban valósul meg viszonylag nagyobb mértékben a partnerség, itt az RCF jelen van az Regionális Fejlesztési Tanács ülésein, igaz, véleményét sokszor nem építik be, hozzájárult a 2007-2013-as tervek kidolgozásához és a szélesebb nyilvánossággal együtt véleményezte azt. A többi térségben a kép vegyesebb, több a nemleges válasz és az adathiány (Észak-Alföldr ől egyáltalán nincs információ). Értékelés és összegzés A leírtakból az a következtetés vonható le, hogy Magyarországon a partnerségi elv megfelel ő alkalmazására a hivatali szervek részér ől van hajlandóság. a civil szféra részéről pedig igény, ugyanakkor a pozitív fejlemények mellett számos prob- léma is megfogalmazható. A tervezési szakaszban — ellentétben a végrehajtással — jelent ősebb mértékben részt vehetnek a legkülönfélébb intézmények, célul t űzhető ki a legtágabban értel- mezett nyilvánosság. Ez természetesen szintén nem jelenti azt, hogy a részvétel módja vagy a befolyásolás lehet ősége korlátlan, keretek nélküli lenne, ezt is külön- böző elvárások összeegyeztetésével kell kialakítani, a folyamat eredményessége a kormányt kötelezi. Ugyanakkor egyes elemekben — pl. anyagok olvashatósága, internetes fórumon hozzászólás — a civilek sokasága megjelenésének nincs akadálya, még akkor sem, ha egy részük valószín űleg nem nevezhet ő kompetensnek. A terve- zéssel kapcsolatban — kiknek jut szerep a kidolgozásban, munkacsoportok, Molnár Beáta : Partnerség a magyar fejlesztési koncepciók tervezésében. Tér és Társadalom 20. évf. 2006/3. 79-93. p. 92 Gyors ténykép TÉT XX. évf. 2006 s3 megismerhet ő ség, véleményezés, igények beépítése — a leírtak alapján az a konklú- zió, hogy miközben a hivatalok egyfel ő l eleget tettek a partnerség követelményé- nek, még számos dologban keresni és alkalmazni kell az eddiginél jobb megoldáso- kat (pl. határid ők, technikai feltételek stb. tárgyában). Jegyzetek Az uniós pénzeszközök csak kiegészítik a hazai forrásokat. 2 A hivatkozott 1260/1999 EK rendelet el ő írja, hogy az uniós források megszerzéséhez fejlesztési tervet és operatív programokat kell készíteni. Az ezek megalapozását szolgáló hosszútávú koncepciók kidol- gozása nem kötelez ő , de saját érdekünkben praktikus. Felállításukat a Tft. 1999-es módosítása tette kötelez ő vé, az ügynökségek a fejlesztési tanácsok mun- kaszervezetei. Regionális szinten az RFT-k a területfejlesztés letéteményesei, felelnek a tervek elkészí- téséért, a rájuk bízott hazai források elosztásért. Regionális és megyei fejlesztési tanácsok, megyei közgy ű lések, kistérségi társulások, települési ön- kormányzatok, dekoncentrált és civil szerve(zete)k. 5 Jogel ődje a 2004. jan. 1-t ő l létrehozott Nemzeti Fejlesztési Hivatalnak — mindkét hivatalt az uniós ügyekért felel ő s miniszter felügyelte. 6 Ez azt jelenti, hogy a célok megközelítése szektoriális jelleg ű és nem az egyes térségek sajátos szem- pontjaiból indul ki, amit sokan nyilvánvalóan sérelmeznek. 7 Területfejlesztési Régiók Egyeztet ő Tanácsa (RFT-k, RFÜ-k vezet ő it tömöríti). 8 Ezért még az OGY határozatok elfogadása el őtt megkezd ődtek az NSRK munkálatai, illetve készült még két dokumentum (Fenntartható Fejl ődés Stratégiája, Lisszaboni Akcióprogram). A határozati javaslatokhoz számos módosító indítványt nyújtottak be kormányzati és ellenzéki oldalról egyaránt. Az alapállás azonban az volt, hogy míg a kormánypárti képvisel ők dicsérték az anyagokat, addig az ellenzék jóformán még vitára is alkalmatlannak tartotta. 10 Kiindulópont: www.nfh.gov.huhindex2.htm?t=2&i=5343 t Ez az OTH honlapján is fenn van. t2 Forrás: NFH t3 A fejlesztéspolitikai portálon (www.fejlesztespolitika.gov.hu ) szerepel a záróvita háttéranyaga. 14 Fejlesztéspolitikai Koordinációs Tárcaközi Bizottság Tervezési Operatív Bizottság 15 www.oth.gov.hu Irodalom CNNy (2005) Második jelentés a nemzeti stratégiai anyagok tervezésének nyilvánosságáról. www.nfh.gov.hu/doc/partnerseg/cnnyjelentes2.pdf 1076/2004 Kor tn. hat. az Európa-terv tartalmi és szervezeti kereteir ő l. 1260/1999 EK rendelet a strukturális alapok általános szabályozásáról. 184/1996 Korm. rendelet a területfejlesztési koncepciók és programok egyeztetésének és elfogadásának rendjérő l. 1996. évi XXI. tv. a területfejlesztésr ő l és területrendezésr ő l. Horváth Gy. (2001) Regionális támogatások az Európai Unióban. Osiris Kiadó, Budapest. Lados M.—Rechnitzer J. (2004) A területi stratégiáktól a monitoringig. Dialóg Campus Kiadó, Pécs. Magyar Nemzeti Fejlesztési Terv. 2004-2006 / Melléklet: Partnerség www.nfh.gov.hu/doc/nft/letolt3/ tarsadalmi_partnerseg.pdf Márton Gy. (2004) Az Els ő Magyar Nemzeti Fejlesztési Terv tervezési folyamatának tapasztalatai regionális szemszögb ő l. Falu Város Régió. 9.32-45. o. N. Tóth K. (2005) Felkészülés a strukturális alapok kezelésére /A partnerség elve (el őadás). VÁTI. NFH (1) (2005) A társadalmi egyeztetésre kérdő íven beérkezett válaszok értékelése. NFH (2) (2005) Az OFK társadalmi egyeztetésének tanulságai. Molnár Beáta : Partnerség a magyar fejlesztési koncepciók tervezésében. Tér és Társadalom 20. évf. 2006/3. 79-93. p. TÉT XX. évf. 2006 s3 Gyors ténykép 93 NFH (3) (2005) EU Füzet: Gondolkodjunk együtt Magyarország jöv őjéről! www.nfh.gov.hu/doc/kiadv/ eufuzet.pdf Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció II. rész: Célok és eszközök (2005). www.nfh.gov.hu/doc/ partnerseg/ofkmasodikresz0629_korr_kk.doc Pálné Kovács I. (2004) A magyar közigazgatási reformkoncepció és a területfejlesztés intézményrend- szerének összehangolása. — EU-tanulmányok IV. — Inotai A. (szerk.) Nemzeti Fejlesztési Hivatal, Bu- dapest. 267-328. o. Winkler Gy. (2004) Gazdasági szereplők a területfejlesztésben, helyük a tervezett rendszerben. www.b-m.hu/ idea/tanulm.html www.nfh.gov.hu/doc/doku/ifm_tanul manyok/i f m%202004/pal ne_k_i_pal icai f m. pdf www. nfh.gov.hu/doc/partnerseg/az%20ofk%20tars%20egy %20es%20tanu I sagai. pdf www.nfh.gov.hu/doc/partnerseg/diagramos_szoveges_ertekeles_09_0 I .pdf www.nfh.gov.hu/xindex2.htm?t=2&i=5343 (NFH partnerségi oldal)