Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 159-170. p. TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4 Gyors ténykép 159 A BALATON RÉGIÓ FEJLETTSÉGÉT MEGHATÁROZÓ VÁLTOZÓKNAK ÉS A TELEPÜLÉSI SZAKEMBEREK VÉLEMÉNYÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE (Comparing Analysis of the Determining Variables of Balaton- Region Development and the Opinion of Settlement Specialists) MARTON ISTVÁN Kulcsszavak: fejlettség—fejlesztés súlyozás preferencia sorrend A tanulmányt megalapozó kutatás egy speciális adottságokkal rendelkez ő turisztikai régióban (Balaton régió) folyt. A Balaton Közép-Európa legnagyobb, és egyben legsekélyebb édesvízi tava, amely körül a 19. század végét ől kezdve jelent ős turisztikai aktivitás figyelhet ő meg. A turizmus egyenl őtlen elterjedése következtében a Balaton régióban a területi egyenl őtlenségek sajátos módon alakultak ki. Mindamellett, hogy a fejlettségbeli különbségek általában a nagyobb és a kisebb lélekszámú települések között jelentkez- nek, a Balaton régióban a területi egyenlőtlenségek dönt ően nem a településmérettel vannak összhangban. A régió településeinek fejlettségét sokkal inkább a Balaton-parthoz való közelség határozza meg. A kutatás el őzményei, célja A fejlett és fejletlen területek jelenléte a gazdasági térben, a társadalom és gazda- ság térbeli tagolódása mindinkább el őtérbe került az elmúlt évtizedekben (Nemes Nagy 2005). A jelentős regionális változások világszerte, így természetszer űleg hazánkban is, területileg élesen megjelen ő társadalmi és gazdasági különbségek átrétegz ődését, felerősödését hozták magukkal. A területi fejl ődés egyenetlenségei folytán jelentős különbségek alakultak ki nemcsak a régiók között, de a régiókon belül is. Bár az európai uniós csatlakozásunkkal ezeknek a területi különbségeknek a csökkentésére felhasználható fejlesztési forrásaink a többszörösére növekedtek, a Balaton régióban a források sz űkösségéb ől adódóan nem lehet mindent egyszerre és azonos mértékben fejleszteni. Amennyiben a rendelkezésre álló er őforrásokat szét- aprózva használjuk fel, csak kismérték ű javulás válna lehetővé mindenütt, amivel csak a jelenlegi (áldatlan) állapotokat lehetne konzerválni. Mindezek okán ki kell választani egy olyan prioritási sorrendet, melyben a helyi szakemberek véleményét is figyelembe kell venni. A tanulmány elemzései azt mutatják, hogy a települési szakemberek (polgármesterek, jegyz ők) fejlesztési prioritási sorrendje és a meg-lév ő, statisztikailag mérhet ő adottságok színvonala számos esetben eltér egymástól. Mind- ezeket átgondolva, a regionális tervezésnél figyelmet kell szentelni azoknak a terüle- teknek a fejlesztésére, amelyek a településeken dolgozó szakemberek véleménye Marton István : A Balaton régió fejlettségét meghatározó változóknak és a települési szakemberek véleményének összehasonlító elemzése. Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 159-170. p. 160 Gyors ténykép TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4 szerint az átlagosnál nagyobb szerepet játszanak a település életében, de a statiszti- kailag mérhet ő teljesítményük elmarad a többi átlagától. A Balaton térség vizsgálatakor szem el őtt kell tartani, hogy a régió sem a regioná- lis, sem a megyehatárokhoz nem illeszkedik, de még statisztikai kistérségekkel sem fedhető le. A 13 érintett kistérség közül csupán a balatonfüredi, balatonalmádi és a fonyódi helyezkedik el teljes területével a régión belül, az ajkai és a zalaszentgróti kistérségb ől csupán egy-egy települést soroltak az üdül őkörzethez, tehát az elemzé- seket mindenképpen települési szint ű alapadatok felhasználásával készíthetjük. A területi, statisztikai adatokkal végzett elemzések azonban, bármilyen pontos alap- adatokra támaszkodó mutatórendszerekkel dolgoznak is, nem képesek figyelembe venni a területi sajátosságokat, és ebb ől kifolyólag elfedhetnek fontos eredménye- ket. Az eredmények pontosítása érdekében tehát a statisztikai módszerekkel el őállí- tott változók közé, a települési szakemberek véleményének figyelembevételével kialakított, az adott térségi jellemz ő k által meghatározott változók bevonása szük- séges. A vizsgált települések sajátos adottságait legjobban ismer ők így egy átgon- dolt és célirányos rendszerben segíthetik a területi vizsgálatokat. A kutatás módszertana A tanulmány elemzései a 2000. évi CXII. törvényben (Balaton törvény) lehatárolt településkörre vonatkoznak: a térséghez 164 település tartozik, melyek összefügg ő területet alkotnak a Balaton körül Somogy, Veszprém és Zala megye határán. A törvényben meghatározottak szerint 52 partközeli és 112 további település található a Balaton régióban. Komplex Fejlettségi Mutató (KFM) A vizsgálathoz a Balaton régió településszint ű adatai (KSH, T-STAR) álltak ren- delkezésre 2002. év végére vonatkozólag. Az elemzésbe összesen 36 változó került be (1. táblázat). A vizsgált változók egyrészt a települések gazdasági fejlettségét jellemezték, és hasonlóak voltak a 24/2001. (IV. 20.) OGY. határozatban szerepl ő, a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek lehatárolásához használt mutatók- hoz. Másrészt a T-STAR adatbázisból lettek kiválasztva olyan változók, amelyek az adott település turisztikai forgalmát mutatták. Véleményünk szerint a Balaton régió speciális helyzetéb ől adódóan a különböz ő statisztikai mutatók nem egyforma fon- tosságúak a térségben, ezért azokat egy komplex mutató megalkotásánál különböz ő súllyal kell figyelembe venni. A súlyértékek kialakításánál a régió településein dolgozó szakemberek véleményét tartottuk els ődlegesnek, mivel ők rendelkeznek a legpontosabb információkkal mindazon sajátosságról, amelyek meghatározhatják az egyes mutatók szerepét. A szakemberek véleményének felmérése során azt vizsgál- tuk, hogy a Balaton régió településeinek irányító testülete (polgármesterek, jegyz ők, körjegyz ők, és ahol volt, a turizmus koordinálásáért felelős személy) véleménye szerint az 1. táblázatban meghatározott turisztikai és gazdaságfejlettségi mutatók Marton István : A Balaton régió fejlettségét meghatározó változóknak és a települési szakemberek véleményének összehasonlító elemzése. Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 159-170. p. TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4 Gyors ténykép 161 milyen mértékben játszanak szerepet településük életében. A turisztikai és gazdaságfejlettségi mutatók 1-5-ig terjed ő skálán kerültek értékelésre a kérd őívet kitöltőkkel. Az 5-ös érték jelentette, hogy az adott változó kiemelt fontosságú a Balaton régió településeinek életében, értelemszer űen az 1-es értéket azok a válto- zók kapták, amelyek a legkisebb szereppel bírnak. A településenként és változón- ként kapott súlyértékeket aszerint átlagoltuk, hogy a súlyszámot a Balaton régió melyik övezetében (partközeli vagy további) elhelyezked ő település szakemberei adták. Eredményként mind a 36 változóhoz hozzá tudtuk rendelni egy, a települési szakemberek által szolgáltatott súlyértéket. A statisztikai adatok és a kérd őíves kutatásból származó súlyszámok segítségével Komplex Fejlettségi Mutatót (KFM) számoltunk. A KFM-értéket mind gazdaság- fejlettségi, mind turisztikai tekintetben kiszámoltuk a Balaton régió összes (164) településére vonatkozóan, majd ezt követ ően elemeztük a településcsoportok egy- máshoz viszonyított fejlettségét e mutató értékei alapján. A rendelkezésre álló adatok (a változók) nem azonos nagyságrend űek és mértékegység űek, ezért el őször egy skála-összehangoló transzformációt végeztünk el, hogy az adatokat együttesen lehes- sen kezelni (Molnár 2001). Azon változók esetében, ahol a változók magas értékei negatív irányban befolyásolták az adott település fejlettségét (elvándorlás, halálozási ráta, 60 éven felüliek aránya), a változó reciprokával szoroztuk be az egyenletet. A Komplex Fejlettségi Mutató kiszámításához az alábbi képletet használtuk: (X. ) Si Tx KFM = S ossx Ahol : KFM = az adott település Komplex Fejlettségi Mutatója, )(min = adott x változó minimális értéke a települések között, X; = adott x változó az adott településen, T, = adott mutató terjedelme (a legnagyobb és a legkisebb értékkel rendelkez ő település közötti különbség). Si = adott x változó súlyértéke Süss. = a súlyok összértéke az adott övezetben Ezen eljárás során minden változó azonos (0-1-ig terjed ő) mérőskálán jelenik meg, így elvégezhető az összehasonlító elemzés. A gazdaságfejlettséghez kapcsoló- dó 17 és a turizmushoz kapcsolódó 19 érték számtani átlagát véve kaptuk meg a településenkénti két Komplex Fejlettségi Mutatót, egyet gazdaságfejlettségi és egyet turisztikai vonatkozásban. A továbbiakban ennek a komplex mutatónak a segítségével elemezzük a Balaton régió településeit. Marton István : A Balaton régió fejlettségét meghatározó változóknak és a települési szakemberek véleményének összehasonlító elemzése. Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 159-170. p. 162 Gyors ténykép TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4 Eredmények A térségi szakemberek véleményének elemzése A partközeli településeken, mind a gazdaságfejlettségi, mind pedig a turisztikai változókhoz rendelt súlyértékek (a változók fontossága) meghaladják a további települések súlyértékeit. Míg a partközeli településeken a gazdaságfejlettségi és a turizmushoz kapcsolódó változók közel azonos arányban kaptak szerepet, addig a további településeken a turisztikai változók jóval kevésbé hangsúlyosak, mint a fejlettségi szintet meghatározók (1. táblázat). A legfontosabb vizsgált tényez ők közül a partközeli településeken a legmagasabb értékkel a csatornahálózat hossza (4,47) és a közüzemi vízvezetékbe bekapcsolt lakások szerepelnek (4,33). A legke- vésbé hangsúlyos változók a munkanélküliséghez kapcsolódók; a munkanélküliek aránya (3,33), tartós munkanélküliek aránya (3,07). A partközeli települések turisz- tikai változói között a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma (4,13) és a tartózkodási id ő (4,13) a legfontosabb. A legalacsonyabb súlyértékek a falusi turizmushoz köthető ek, mind a tartózkodási id ő (2,13), mind pedig a szállás- férő helyek száma (1,93) alacsony értéket kapott. A további települések esetében, a gazdaságfejlettségi mutatók közül, a közüzemi vízvezetékbe bekapcsolt lakások (4,33) arányán túl, fontosnak találták a 60 évnél idő sebb népesség arányát (3,67), és a települések átlagos lélekszámát (3,67) (elörege- dés, elvándorlás!). A turisztikai mutatók jellemz ően alacsonyabb értékkel szerepeltek a további településeken. Alig meghaladva a 2-es értéket az összes kereskedelmi szál- lásférő hely (2,05) és a külföldi vendégéjszakák (2,19) szerepeltek az élen. Legalacso- nyabb értékeket a szállodai vendégéjszakák (1,62) és szállásfér őhelyek (1,81) kaptak. 1. TÁBLÁZAT A gazdaságfejlettségi és turisztikai elemzéshez felhasznált változók, a hozzájuk tartozó súlyértékek és Komplex Fejlettségi Mutatók (Variables Used for Economy Development and Turistical Analysis, Their Weighted Values and the Komplex Development Indexes) Gazdaságfejlettségi változók Súly KFM partközeli további partközeli további M űködő gazdasági szervezetek száma 3,33 2,67 0,548 0,284 Szja.- alapot képz ő jövedelem 3,93 3,1 0,526 0,326 Közüzemi vízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások 4,33 4,33 0,721 0,704 Csatornahálózat hossza 4,47 3,19 0,278 0,090 Vezetékes gázellátásba bekapcsolt háztartások száma 3,87 3,52 0,837 0,401 Vendégéjszakák száma 4,33 2,24 0,169 0,008 Kiskereskedelmi boltok száma 3,6 3,1 0,107 0,034 Távbeszél ők száma 3,93 3,38 0,420 0,245 3—X szobás lakások száma 3,73 2,95 0,657 0,361 Marton István : A Balaton régió fejlettségét meghatározó változóknak és a települési szakemberek véleményének összehasonlító elemzése. Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 159-170. p. TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4 Gyors ténykép 163 1. TÁBLÁZAT folytatása Gazdaságfejlettségi változók Súly KFM partközeli további partközeli további Személygépkocsik száma 3,53 3,33 0,296 0,168 Betelepül ők száma 0,150 0,105 3,13 3 Elvándorlók száma 0,076 0,084 60 évnél idősebb népesség 3,67 3,67 0,406 0,208 A települések átlagos lélekszáma 3,67 3,67 0,428 0,206 Halálozási ráta 3 3,19 0,866 0,772 Munkanélküliek száma 3,33 2,95 0,131 0,312 Tartós (180 napon túli) munkanélküliek száma 3,07 2,81 0,025 0,132 Turisztikai változók partközeli további partközeli további Összes kereskedelmi szálláshely szállásfér őhe- lyeinek száma 4,13 2,05 0,150 0,009 Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshe- lyeken 4,33 1,9 0,210 0,011 Átlagos tartózkodási id ő a kereskedelmi szállás- helyeken 3,8 1,95 0,202 0,121 Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken 4 1,95 0,285 0,023 Szállodák szállásfér őhelyeinek száma 3,53 1,81 0,157 0,011 Vendégéjszakák száma a szállodákban 3,53 1,62 0,074 0,006 Külföldi vendégéjszakák száma a szállodákban 3,07 1,67 0,056 0,005 Átlagos tartózkodási id ő szállodákban 3,53 1,67 0,190 0,019 Vendégéjszakák száma egyéb szálláshelyeken (panziók, tur.száll., kemp., üdül őh.) 3,87 2,05 0,106 0,003 Külföldi vendégéjszakák száma egyéb szállás- helyeken 3,93 2,19 0,110 0,004 Átlagos tartózkodási id ő a kereskedelmi szállás- helyeken 4,13 2,05 0,159 0,027 Magán szállásadás fér őhelyeinek száma 3,87 2,19 0,128 0,010 Vendégéjszakák a magánszállásadásban 4 2,1 0,209 0,029 Külföldi vendégéjszakák a magánszállásadásban 3,67 2,1 0,223 0,027 Átlagos tartózkodási id ő a magánszálláshelyeken 3,87 2,05 0,097 0,114 Falusi szállásadás fér őhelyeinek száma 1,93 2 0,068 0,059 Vendégéjszakák a falusi szállásadásban 2,13 1,95 0,017 0,028 Külföldi vendégéjszakák a falusi szállásadásban 1,87 1,9 0,014 0,015 Átlagos tartózkodási id ő a falusi szállásadásban 2,13 2 0,037 0,113 Forrás: Saját számítás. Marton István : A Balaton régió fejlettségét meghatározó változóknak és a települési szakemberek véleményének összehasonlító elemzése. Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 159-170. p. 164 Gyors ténykép TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4 A helyi szerepl ők véleményének és a statisztikailag mérhet ő eredmények összehasonlító vizsgálata A következőkben együtt vizsgáljuk a területi szerepl ők által szolgáltatott informá- ciókból (a változókhoz rendelt súlyérték), és a Balaton régió településeinek statisz- tikai elemzéséb ől (Komplex Fejlettségi Mutató) származó adatokat. Arra keressük a választ, hogy a helyi szerepl ők fejlesztési prioritási sorrendje és a meglév ő statiszti- kailag mérhet ő adottságok milyen összefüggésben állnak egymással. Az oszlopok jelzik az adott változó települési szakemberek által szolgáltatott súlyértékeinek átlagát, és kék színnel jelöltük az adott változóhoz tartozó települési komplex muta- tó átlagos értékeit. Partközeli települések gazdaságfejlettségi vizsgálata A gazdaságfejlettséget meghatározó változók súlyátlagának értéke 3,65, a telepü- lések gazdaságfejlettségét meghatározó komplex mutató értékének átlaga 0,39 volt a Balaton régió partközeli településein. Az alábbiakban látható, hogy a partközeli településeken az átlagosnál magasabb súlyszámmal rendelkez ő (ebből következ ően a település gazdaságfejlettségét az átlagosnál nagyobb mértékben befolyásoló) változókhoz milyen statisztikailag mérhet ő teljesítmény tartozik. 1. ÁBRA A 17 gazdaságfejlettségi változóhoz kapcsolódó súlyérték, és a változók átlagos KFM értéke a Balaton régió partközeli településein (Weighted Values of the 17 Ecenomy Development Variables and Their Average Komplex Development Indexes on the Inshore Settlements of Balaton Region) 0,9 0.8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0, I Forrás: Saját számítás. A partközeli településeken, a települési szakemberek véleménye szerint, az átla- gosnál fontosabb a 17 kiválasztott mutató közül: - 2. 1 állandó lakosra jutó szja.- alapot képz ő jövedelem (3,93), - 3. Közüzemi vízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 1000 lakásra (4,33), Marton István : A Balaton régió fejlettségét meghatározó változóknak és a települési szakemberek véleményének összehasonlító elemzése. Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 159-170. p. TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4 Gyors ténykép 165 - 4. 1 km vízvezetékre jutó csatornahálózat hossza (4,47), - 5. Vezetékes gázellátásba bekapcsolt háztartások száma a lakásállomány százalékában (3,87), - 6. 1000 lakosra jutó vendégéjszakák száma (4,33), - 8. 1000 lakosra jutó távbeszél ők száma (3,93), - 9. Utóbbi 10 évben épített 3—X szobás lakások aránya (3,73). Ha megvizsgáljuk az átlagosnál nagyobb fontossággal bíró változókhoz tartozó KFM-értékeket, arra a következtetésre jutunk, hogy a 4. (0,27) és a 6. (0,17) eset- ben a statisztikailag mérhet ő eredmények átlag alattiak, pedig az adott változó a területi szakemberek véleménye szerint az átlagosnál nagyobb szerepet játszik a település életében. A szakemberek véleményének és a statisztikai adatoknak az összevetésébő l az derül ki, hogy a Balaton régió partközeli településein a csatorna- hálózat hosszának és a vendégéjszakák számának a növelése a két legfontosabb fejlesztési prioritás. Partközeli települések turisztikai vizsgálata Jelen esetben is azt vizsgáltuk, hogy az egyes — turizmushoz kapcsolódó — válto- zóknak mekkora fontosságot tulajdonítanak a települési szakemberek, és milyen a változókhoz kapcsolódó mérhet ő statisztikai eredmény. A 2. ábrán is oszlopok jelzik az adott változó települési szakemberek által szolgáltatott súlyértékeinek (fontosságának) átlagát, és kék színnel jelöltük az adott változóhoz tartozó települé- si komplex mutató átlagos értékeit. A partközeli települések turisztikai változóinak súlyátlaga 3,43 volt, a települések átlagos turisztikai Komplex Fejlettségi Mutatója pedig 0,13. 2. ÁBRA A 19 turisztikai változóhoz kapcsolódó súlyérték és a változók átlagos KFM-értéke a Balaton régió partközeli településein (Weighted Values of the 17 Turistical Variables and Their Average Complex Development Indexes on the Inshore Settlements of Balaton Region) ~III partközeli súly —.0....part közeli KFM 5 0.3 4,5 0,25 4 3,5 0,2 3 2,5 0,15 2 0.1 1,5 0,05 0.5 0 I 2 3 4 5 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 Forrás: Saját számítás. Marton István : A Balaton régió fejlettségét meghatározó változóknak és a települési szakemberek véleményének összehasonlító elemzése. Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 159-170. p. 166 Gyors ténykép TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4 A partközeli településeken az alábbi változókat tartották az átlagosnál fontosabb- nak a települési szakemberek: — 1. Összes kereskedelmi szálláshely szállásfér őhelyeinek száma (4,13), — 2. Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (4,33), — 3. Átlagos tartózkodási id ő a kereskedelmi szálláshelyeken (3,8), — 4. Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshe- lyeken (4), — 5. Szállodák szállásfér őhelyeinek száma (3,53), — 6. Vendégéjszakák száma a szállodákban (3,53), — 8. Átlagos tartózkodási id ő a szállodákban (3,53), — 9. Vendégéjszakák száma egyéb szálláshelyeken (panziók, turistaszállások, kempingek, üdül őházak) (3,87), — 10. Külföldi vendégéjszakák száma egyéb szálláshelyeken (3,93), — 11. Átlagos tartózkodási id ő a kereskedelmi szálláshelyeken (4,13), — 12. Magánszállásadás fér őhelyeinek száma (3,87), — 13. Vendégéjszakák a magánszállásadásban (4), — 14. Külföldi vendégéjszakák a magánszállásadásban (3,67), — 15. Átlagos tartózkodási id ő a magánszálláshelyeken (3,87). A nagyszámú, az átlagot meghaladó változó oka, hogy a partközeli településeken nagyon kismérték ű a falusi turizmus (jogszabályi és adottsági korlátokból követke- zően), és ez jelent ősen csökkenti az átlagot, így a többi változó meghaladja azt. Ha a turisztikai változók esetében is megvizsgáljuk az átlagosnál nagyobb fontos- sággal bíró változókhoz tartozó KFM-értékeket, arra a következtetésre jutunk, hogy a 6. (0,073), 9. (0,1), 10. (0,11), 12. (0,128), és 15. (0,096) esetben a statisztikailag mérhető eredmények átlag alattiak, azon változók esetében, amelyeknek a területi szakemberek az átlagosnál nagyobb szerepet tulajdonítanak a település életében. A szakemberek véleményének és a statisztikai adatoknak az összevetéséb ől az derül ki, hogy a fő feladat a szállodai vendégéjszakák számának növelése. Továbbá még mindig jelentős szerepet tulajdonítanak az egyre inkább teret veszt ő magán- szállásadásnak (magas súlyértékek, alacsony valós teljesítmény). Marton István : A Balaton régió fejlettségét meghatározó változóknak és a települési szakemberek véleményének összehasonlító elemzése. Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 159-170. p. TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4 Gyors ténykép 167 További települések gazdaságfejlettségi vizsgálata 3. ÁBRA A 17 gazdaságfejlettségi változóhoz kapcsolódó súlyérték és a változók átlagos KFM-értéke a Balaton régió további településein (Weighted Values of the 17 Ecenomy Development Variables and Their Average Komplex Development Indexes on the Other Settlements of Balaton Region) =E= további súlyérték fi - további KFM 5 0,9 4,5 - 0.8 4 - 0,7 3.5 - - 0.6 3 - - 0,5 2.5 - 0,4 2 - - 0.3 1.5 - 0.2 1 0,5 - 0,1 O O 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 Forrás: Saját számítás. A 3. ábrán hasonlóan az el őbbihez a további települések helyi szerepl őinek fon- tossági sorrendjét vetjük össze az adottságok statisztikailag mérhet ő eredményeivel. A további települések gazdaságfejlettséget meghatározó változóinak súlyátlaga 3,18 volt, a települések gazdaságfejlettségét meghatározó komplex mutató értékének átlaga pedig 0,26. A partközeli településeken a települési szakemberek véleménye szerint az átlagosnál fontosabb a 17 kiválasztott mutató közül: - 3. Közüzemi vízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 1000 lakásra (4,33), - 4. 1 km vízvezetékre jutó csatornahálózat hossza (3,19), - 5. Vezetékes gázellátásba bekapcsolt háztartások száma a lakásállomány százalékában (3,52), - 8. 1000 lakosra jutó távbeszél ők száma (3,38), - 10. 1000 lakosra jutó személygépkocsik száma (3,33), - 13. 1000 főre jutó 60 évnél id ősebb népesség arányának a reciproka (3,67), - 14. A települések átlagos lélekszáma (3,67). Az átlagosnál nagyobb fontossággal bíró változókhoz tartozó KFM értékeket vizsgálva arra a következtetésre jutottunk, hogy a 4. (0,09), 8. (0,24), M. (0,16), 13. (0,2), 14. (0,2) esetben a statisztikailag mérhet ő eredmények átlag alattiak, pe- dig az adott változó a területi szakemberek véleménye szerint az átlagosnál na- gyobb szerepet játszik a település életében. Amennyiben tehát a szakemberek véle- ményét statisztikai adatokkal támasztjuk alá, az derül ki, hogy a Balaton régió to- vábbi településein a csatornahálózat hosszának, a telefonvonalak és a gépkocsik Marton István : A Balaton régió fejlettségét meghatározó változóknak és a települési szakemberek véleményének összehasonlító elemzése. Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 159-170. p. 168 Gyors ténykép TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4 számának (az elérhet ő ségnek, mobilitásnak) a növelése fontos (a telefonvonalak számának vizsgálati eredményeit árnyalhatja a mobilkommunikáció térnyerése), továbbá valós, statisztikailag igazolható probléma a települések elöregedése és a települések népességének a csökkenése. További települések turisztikai vizsgálata 4. ÁBRA A 19 turisztikai változóhoz kapcsolódó súlyérték és a változók átlagos KFM-értéke a Balaton régió további településein (Weighted Values of the 17 Turistical Variables and Their Average Complex Development Indexes on the Other Settlements of Balaton Region) ~MI további súly •••••s további lcfm 0,14 0.12 0,1 0,08 0,06 0,04 0,02 o 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 Forrás: Saját számítás. A Balaton régió további településein jóval kisebb szerepet tulajdonítanak a turiz- musnak, mint a partközeli településeken, jól látszik ez az alacsony súlyértékekb ől. A statisztikailag mérhet ő eredmények (KFM, kék vonal) is azt mutatják, hogy a településeken alacsony a turisztikai forgalom. A további településeken átlagosan 1,95-re értékelték a helyi szakemberek a turizmus fontosságát és a KFM statisztikai mutató értéke is mérsékelt, mindössze 0,033. A további településeken az alábbi mutatókat tartották fontosnak a helyi szakemberek: - 1. Összes kereskedelmi szálláshely szállásfér őhelyeinek száma ( 2,05), — 9. Vendégéjszakák száma egyéb szálláshelyeken (panziók, turistaszállások, kempingek, üdül őházak) (2,05), — 10. Külföldi vendégéjszakák száma egyéb szálláshelyeken (2,19), — 11. Átlagos tartózkodási id ő a kereskedelmi szálláshelyeken (2,05), — 12. Magánszállásadás fér őhelyeinek száma (2,19), — 13. Vendégéjszakák a magánszállásadásban (2,1), — 14. Külföldi vendégéjszakák a magánszállásadásban (2,1), — 15. Átlagos tartózkodási id ő a magánszálláshelyeken (2,05), — 16. Falusi szállásadás férő helyeinek száma (2), — 17. Átlagos tartózkodási id ő a falusi szállásadásban (2). Marton István : A Balaton régió fejlettségét meghatározó változóknak és a települési szakemberek véleményének összehasonlító elemzése. Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 159-170. p. TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4 Gyors ténykép 169 Bár jelentő s számú változó haladja meg az átlagos értékeket, azokat vizsgálva megállapítható, hogy nincs olyan, ami kiugróan magas lenne. Mindezekb ől az kö- vetkezik, hogy a további településeken nincs olyan típusú turizmus, amely a telepü- lési szakemberek szerint „húzóágazatként" tudna részt venni a település életében. Az átlagos értékeket meghaladó változókat vizsgálva arra a megállapításra jutha- tunk, hogy az 1. (0,009), 9. (0,002), 10. (0,004), 11. (0,026), 12. (0,01), 13. (0,029), 14. (0,027) változók, bár a település életében betöltött fontosságuk a települési szakemberek szerint átlag feletti, a statisztikailag mérhet ő eredményeik az átlag alatt maradnak. Ebb ől következően a további települések turizmusának fejlesztése- kor célszerű lehet szem elő tt tartani a szálláshelykínálat növelését és az egyéb szál- láshelyeken (panziók, turistaszállások, kempingek, üdül őházak) eltöltött vendégéj- szakák számának növelését. Ez a látszólag triviális megállapítás is azt igazolja, hogy a további települések turizmusa olyannyira fejletlen, hogy nincs egyetlen olyan „turisztikai termék" sem, amelyet különösen fontosnak találtak volna a tele- pülési szakemberek. Ehelyett a turizmus általános feltételeinek javítását és a ven- dégéjszakák számának a növelését tartják lényegesnek. A 12, 13, 14 számú (magánszállásadáshoz kapcsolódó) változók magas súlyértékei (ezen változóknak a települési szakemberek az átlagosnál nagyobb szerepet tulajdonítanak) és a hozzá- juk kapcsolódó átlag alatti teljesítmények azt mutatják, hogy még mindig megvan a bizalom ezen jobb napokat látott szállásadási forma iránt. Ugyanakkor a turisták igényszintjének emelkedése és a hiányos infrastruktúra következtében csökken a magánszállásadás szerepe az igényeket jobban kielégít ő szálláshelyekkel szemben. Rengeteg az eladó, els ő sorban kiadás céljára épített ingatlan, amelyek hiteleit a tulajdonosok a vendégforgalom elmaradása miatt fizetni képtelenek. Összefoglalás A rendszerváltás óta nemcsak a régiók közötti különbségek er ősödtek fel, hanem a régiót alkotó települések között is jelent ős fejlettségbeli eltérések tapasztalhatók. A regionális tudományok egyik feladata a különbségek okainak kutatása és a fej- lettségbeli eltérések mérséklése. A Balaton régió települései között egyfajta intraregionális fejlettségbeli eltérés jelentkezik, aminek egyik legf őbb oka a térség vezető iparágának, a turizmusnak a területi koncentrációja. Ennek következtében, a partközeli települések térbeli elhelyezkedésükb ől adódóan jelentős fejlettségbeli el őnyre tettek szert a régió további településeihez képest. Az európai uniós csatlakozásunkkal az inter- és intraregionális különbségek csök- kentésére felhasználható központi fejlesztési források a többszörösére növekedtek, ugyanakkor a pályázati folyamatnak is EU-kompatibilissá kellett válnia. A fejlesz- tési források elosztásánál az egyik legfontosabb szempont az adott területi egység fejlettségének meghatározása. A szerz ő véleménye szerint a statisztikai vizsgálatok bármilyen mutatórendszerrel is dolgoznak, nem képesek figyelembe venni a területi sajátosságokat, ebb ől kifolyólag elfedhetnek fontos eredményeket. Árnyalhatjuk a vizsgálatok eredményeit az eltér ő fejlettség ű településcsoportok meghatározásánál, Marton István : A Balaton régió fejlettségét meghatározó változóknak és a települési szakemberek véleményének összehasonlító elemzése. Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 159-170. p. 170 Gyors ténykép TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4 ha együtt vizsgáljuk a területi szerepl ők által szolgáltatott információkat és a Bala- ton régió településeinek statisztikai elemzéséb ől származó adatokat. A sokak által irigyelt „gazdag" Balaton régió számos súlyos problémával küzd. Települései között hatalmas fejlettségbeli eltérések vannak, a régión belüli (interregionális) különbségeit a regionális szint ű elemzésekben elfedik a partközeli települések országost meghaladó értékei. A partközeli települések fejlettsége sok- szorosa a gyakran az országos színvonal alatt teljesít ő további településekének. A vizsgálatok alapján elmondhatjuk, hogy a Balaton régióban a területi egyenl őtlen- ségek nem kizárólag a településmérettel vannak összefüggésben. A régió települé- seinek fejlettségét sokkal inkább a Balaton-parthoz való közelség határozza meg. A Balaton régió településszerkezetének analízise azt mutatta, hogy egy f ő töréspont mentén lehet vizsgálni a régiót alkotó településeket. Ez a töréspont a tótól, azaz a régió legfontosabb turisztikai vonzerejét jelent ő Balaton-parttól való távolság. A Balaton régió különféle, gazdasági és turisztikai adatait elemezve azt tapasztalhat- juk, hogy a régió településein a fejlettséget és jólétet jelz ő mutatók annál magasab- bak, minél közelebb vagyunk a parthoz. Mindezekb ől adódóan úgy is lehet fogal- mazni, hogy a Balaton régió centruma nem néhány nagyobb lélekszámú város, hanem a centrum valójában maga a Balaton-part, a parti területek gyorsan össze- növő , agglomerálódó településegyüttese. Mindazonáltal a vizsgált adatok azt mutat- ják, hogy a régió népessége, gazdasági és turisztikai potenciálja, így er őforrásainak nagy hányada 12-15 (jellemz ően partközeli) településen koncentrálódik. Az egyre rövidebb szezon és a szinte csak a vízre korlátozott kínálat még a partkö- zeli településeken él ő k közül sem kínált mindenki számára megélhetési alternatívát. Bizonyos mértékben a helyi lakosok közül sokan profitálnak a turizmusból, de ered- ményeim szerint felül kell bírálni azt a hamis látszatot, hogy a régió népességének egésze meghatározóan a balatoni turizmusból él. Mindemellett a Balaton jelent ős nemzetközi érdekl ő désre is számot tartó egyedülálló természeti értéket képvisel. A turisztikai ágazat világméret ű fejlődését tekintve az ország egyik legsikeresebb régiójá- vá válhat. Turisztikai kiaknázása az egész magyar idegenforgalmi ágazat kulcskérdése. Irodalom Nemes Nagy J. (kutatásvezet ő ) (2003) A Balaton régió gazdasági fejlettsége a GDP térségi becslése tükrében, (Kutatási jelentés). R-DATA Bt., ELTE Regionális Földrajzi Tanszék, MTA-ELTE Regio- nális Tudományi Kutatócsoport, Budapest. Molnár T. (2001) Társadalmi-gazdasági struktúrák regionális jellemző i a Nyugat-Dunántúlon. Keszt- hely. PhD Doktori értekezés. Vanicsek M. (kutatásvezet ő) (2000) A "Balaton régió" jövedelemtermelését, jövedelem elvonását, befekte- tési, beruházási jellemz őit feltáró jövedelemmérleg elkészítése, a jövedelmek korszer űsített újraelosz- tására vonatkozó javaslat és program. Budapest.